Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-17 / 89. szám
Szerda, 195?. áprüta M. ÉSÍAKMAGIARORSZAG S DIÓSGYŐR ÉLETERŐI Ahol minden ember egyet akar >«* f (Tudósítónktól.) Sikeres pártnapok Az. MSZMP újdiósgyőri szervezet-eben már bevezették a rendszeres pártnapokat. A szerdai pártnapokon nemcsak az alapszerv, hanem más alapszervezetek tagjai is nagy számban megjelennek, ezek a pártmapok mindig érdekesek, aktívak, sőt többször annyi a felszólaló, hogy korlátozná kell a hozzászólásck időtartamát. A legutóbbi pártnapon Révay József elvtársnak, a Népszabadságban megjelent cikkét vitatták meg. A kérdésihez számosán hozzászóltak, s a hozzászólások mindig pártszerűe,k és elvtársiasak voltai-:. * Erősödik a Keleti Erőmű MSZMP szervezete A Keleti Erőmű dolgozói az ellenforradalom idején mindig a helyükön maradtak, egy pillanatra sem, hagyták abba a munkát. Ennek is köszönhető, hogy Miskolcon és Borsodban nem korlátozták az áramszolgáltatást. Az MSZMP megalakulása után azonnal megkezdődött a pártszerve- zés. A dolgozóik mindjobban, megértették ennek szükségességét. Az üzem műszaki vezetői is kérték belépésüket, illetve átigazolásukat. A pártszervezet erősödésével együtt növekszik a munkai egyelem, amely az ellenforradalom alatt kissé meglazult. * Honnan láthatjuk az üstököst Az üstökösök gyakori vándorai a csillagos égnek, de csak ritkán láthatók szabad szemmel. Legutoljám 1910-ben volt az égbolton látható a Halley-üstökös. Pár nap múlva ismét láthatunk egy üstököst, Nagy- Miskolc dolgozói közelebbről is megtekinthetik az égi vándort a Killian gimnázium udvarán lévő Uránia csillagvizsgáló távcsövén keresztül. Szabó Gyula tanár, a csillagvizsgáló vezetője ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Az égen feltűnt üstökös neve ‘Arend-Roland, 1957 április 23-tól már mi is láthatjuk. Reggel közvetlen napkelte előtt, s este pedig napnyugta után. Ettől fogva minden ,éjjel látható lesz. A miskolci dolgozók részére bármikor rendelkezésre állunk, ha azt előzőleg az iskola telefonján bejelentik. A szabad szemmel is látható üstökös távcső vön természetesen jobban megfigyelhető. Egy-egy csoportos látogatás alkalmával kisebb előadást is tartunk. Az üstökössel kapcsolatba)! sok babona kering. Ezeknek semmi alapjuk seines. Még az esetben sem történne baj, ha történetesen a föld összeütközne az üstökössel. Erre azonban most sem kerül sor, mert sokmillió kilométer távolságban megy el földünk mellett. Már megtörtént. hogy a föld az üstökös csóváján ment keresztül, de ennek semmi következménye nem lett. tg Tisztaságot Ujdiósgyőr főutcáján Üjdiósgyőr utcáin megjelentek a tisztasági falragaszok. Ez helyes, de annál helytelenebb az, ami a városrész főutcáján, a Marx Károly-utcán látható. A Szabadság-utcától a Stadionig terjedő részen a villamos sín mentén valóságos szeméttelep található. Trágya, szalmatörmelék, mindenféle ócska edény, rothadó háztartási szemét alkot magas kupacokat. Látható, hogy a környékbeli utcák és az Újtelep egyes lelkiismeretlen lakói idehordják a szemetet. Pedig ezt Rudabányán, a borsodi iparvidék kicsiny, de' mégis hatalmasnak mondható vasércbányájában a statisztikai számok örvendetes és dicséretes fejlődésről számolnak be. Az üzem életében szinte példátlan eredmény született az önköltség csökkentésében. 1957 márciusában nem kevesebb, mint félszáz forinttal tudták lecsökkenteni a vasérc tonnánikinti előállítási költségét. Ózd és Diósgyőr hatalmas kohászati gyárai ma már 1300—1400 tonna jóminőségű vasércet kapnak a rudabányai ércbányászoktól. A Vasárnap, a késő délutáni órákban a Miskolcról Ózdig közlekedő külön személyvonat ózdon a vasúiéi lom ásón néhány pillanatig ismeretlen okok miatt hirtelen megállt és a lépcsőn lógó utasok közül jó- néhányan a földre esték. A személykocsikban többen elvágódtak, s a kitört, ablak cserepei megsebesítették az utasokat. Mintegy 30 A miskolci autójavítóban nagy a sürgés-forgás, szinte ünnepi készülődés tapasztalható. Már az utolsó simításokat végzik az egri M.ÁVA- UT részére generáljavítoft Ikarusz autóbuszon. Szakemberek mondják: — Ilyen munkát még Budapesten sem végeznek. — S ez így van. mert ha néhány nap múlva kifut a javítóműhelyből a lOÖ-iik generál- javított Ikarusz, bizony senkisem mondaná, hogy nem egy új autóbusszal gyarapodott a MÁVAUT gépkocsiparkja. a területet kellene elsősorban tisztán tartani, hiszen a Stadionba vasárnaponként sokezer ember látogat ei, aldlk mind lát ják ezt a szépnek egyáltalán nem mondható teret. Látták a vasárnapi nagygyűlésre felvonuló ezrek is. Ezt az útvonalat rendben, tisztán kellene tartani, hiszen a sporttelepek felé vezető út mindenütt szép és csinos. Csodálkozunk, amiért a hatóságok nem lépnek fel kellő eréllyél a tisztaság érdekében, pedig kocsiszámra hordják erre a területre a szemetet. Büntessék meg azokat, akik semmibe nem veszik a tisztasági rendelkezéseket és elcsúfítják a város egyik legforgalmasabb útvonalát. Bella Sándor jó minőség jelző ez esetben nem csupán dicsérő kifejezést jelent, hanem a valóság teljes ábrázolását. Április eddig eltelt napjaiban a rudabányaiak értékelése szerint 1 százalékkal magasabb vastartalmú ércet adtak a kohászoknak, mint márciusban és azt megelőzőleg, februárban. Az önköltség csökkentése s a vasbartalom emelése mellett most azon fáradoznak a rudabányai ércbányászok, hogy a negyedév végére t.onnatermelésben is elérjék az elmúlt év azonos időszakának termelését. személy jelentkezett az állomáson elsősegélynyújtásra. Az azonnal bevezetett vizsgálat megállapította, hogy a szerelvény egyik kocsijában egy utas tréfából, vagy türelmetlenségből meghúzta a vonat vészfékét, s így csaknem tö- inegszerencsétlenséget idézeti; elő. Az utas személyét felfedni nem sikerült, ugyanis az eset megtörténte után azonnal kereket oldott. Még egy jubileumra készülnek a XVI-os számú autójavítóban. Április utolsó napjaiban átadják a 150-ik csere-tehergépkocsit. Két évvel ezelőtt vezették be az ötletes újítást, hogy a különböző fuvarozási vállalatoknak nem kell hónapokig várniuk a gépkocsi javít ásna, hanem cserébe az autójavítótól azonnal egy csaknem új tehergépkocsit kapnak. Április végére, de legkésőbb május 1-re elhagyja a javítóműhelyt a másfélszázadik csere-teherautó. HARAGOS tavaszi szél sepri a tiszalúci utcákat. Hideg van. Reggel plusz hat fokot mondott a rádió, — Nincs is hideg! — mondogatják az emberek. — A vérszegények fáznak, meg a lusták. Aki szeret dolgozni, az nem fázik, mert a munka melegíti az embert. Az izmok mozgása gyorsítja a vérkeringést. Egészen kipirul a mezőn az ember: a szél kifújja, cserzi, barnítja az arcát, egészséges szint ad, ezértis nem olyan sápadtak a mezei munkások, mint az irodisták, akiket kiszív a négy fal, .amellyel körül vannak véve. Mi a határt járjuk — mondják tréfásan —, azóta mindig a mezon vagyunk, mióta annyit enyhült az idő, hogy a lónak már nem fagy te a szarva. Ez pedig azt jelenti, hogy télen sem pihentek. Mert a szántóvető ember télen is talál magának munkát. Például a trádyahordás. Kihordja és lerakja a föld végére. Tavasszal nincs vele gond, végezheti a fontosabb feladatot: szánthat, vethet, veteményezhet. El is vetettek, véleményeztek már régen. Mert Ti- szalúcon nagyon szeretnek dolgozni. Nem tagadom én, hogy máshol is vannak hasonló emberek, hiszen nagy a mi megyénk, s lehet, hogy nem is a lúciak az egyedüliek, akik így csinálják, de mégis feljegyzem eredményeiket, mert érdemes tanulni tőlük és érdemes követni .a példájukat. LÉNYEGES és mélyreható változások mennek végre óvről-évre Ti- szalúc életében. Tavaly például (hogy csak a legfontosabbakat említsük) 29.751 forint értékben bővítették a hangoshíradót. Most már 16 hangszóró közvetíti a tanács közleményeit és májusi vasárnapestéken, a szerelmes fiatalok szívküldijeit. A község területén 6245 méterre bővítették a villanyhálózatot mintegy 200.000 forint értékben. Ebből 120.000 forintot készpénzben fizettek ki, a többit társadalmi munkában végeznék. 700 méteres távolságon befejezték a járdaépítést (eddig 14.687 forintba került), de még további 10.000 betonlapot raknak le a járdákra. 26.877 forint értékben bővizű, villamosított szivárványon kutat építettek, amely négy csapon adja egyetlen gombnyo- másra a vizet. Erre a kútra később csőhálózatot építenek és a fél falut vízvezetékkel látják el. A villamosítás idején 50 darab közvilágítási lámpájuk volt, ma (9635 forint értékben) 134-re bővítették. S mindez, amit itt felsoroltunk, saját erőből, kizárólag községi anyag- foi-rá-sból történt. Gyorsan számolunk. Majdnem 300.000 forint érték a gyarapodás. Hogyan csinálták ezt? — kérdem a tanácstitkárt. — Még várjon, elvtárs! — mondja mosolyogva —, ezt kimondottan saját erőnkből csináltuk. De van itt még sok más is, amit már községi költségvetésből fedeztünk. És art a. hogy mindezt hogyan csináljuk, majd a végén válaszolok... — No, akkor tessék tovább diktálni. Jegyzem: Csaknem tömegszerencsétlenség és — egy utas, aki kereket oldott Utrakész a századik Ikarusz SO forinttal olcsóbban bányásszák a rudabányai vasércet — A KÖZSÉG különböző ‘Icait mintegy 13.400 négyzetméter területen apró, zúzalékos kaviccsal töltöttük meg. A Béke-utcát 834 méter hosszúságban makadámmal fedtük- Ennek összköltsége 72.241 forint. Ezenkívül több mint 3 kilométer- hosszúságban összeleötő járdáixil láttuk el a Hársfa, Jókai, valamint a Sztálin utat. 170.000 forintos költséggel újjáépítettük a mozit. 7500 forintos költséggel rendbehozattuk a közr kutakat. 47.000 foiúni értékben egy kétttantermes iskolát újítottunk fel. 27.400 forintba került a gyógyszertár rendbehozása, és összes iskoláinkat újrakerítettük. További terveink szerint a Kossuth-utcát járdásítjuk, bővítjük — mintegy 53 méter hosszan a sertésvásárteret, mert éppen most kaptuk meg az értesítést, hogy a községben ezentúl minden hónapban lehet tartani országos vásárt. Körülbelül 8—10.000 forint értékben gyakorlókertet létesítünk az iskolához, 5 kilométer hosszan bitumenezzük a főutcát. Termőföldünk• nagyrésze-túl a Tiszán van, ezért elhatároztuk, hogy később, ha erre módunk lesz, hidat építünk a Tiszára, az úgynevezett Gáspi elé. Tervbevettünk, egy seprőkötő, nádfeldolgozó üzem létesítését, felújítjuk a tsz által megkezdett téglagyár készítését és mint azt az elvtársak láthatták, 10. méterrel bővítjük kultúrotthonunkat, amelyben húsvétkoi' már játszani fognak. A kultúrotthon építésébpro a község apmja-nagyja résztvész, társadalmi munkában. Az anyagot is mi szedjük össze, a szállításban ,o: iermelőszövetkezet kocsija, az ongaí állami gazdaság Sarkad-pusztai üzemegysége segít. 1954-től 287 új ház épült a községben, és erre az évre eddig 52 építési engedélyt adtunk ki; Cukrászdát és hölgy fodrászatot « akarunk létesíteni. És majdnem elfeledtem — 180.000 forintos költ* seggel új állatorvosi lakást, 140.000 forintos költséggel pedig apaállat.- istállót építettünk. Nagyjából (mért valóban, csak a legfontosabbakat említettük) — ezek az eredmények. — De most már árulja el a titkot, titkár elvtárs, hogyan csinálják? — EZ ROPPANT egyszerű. ~ Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy amit elhatározunk, azt mindén- erőnkkel végrehajtjuk. A terveket a község egész lakossága támogatja, és részt- i'esz a munkában. Elmondhatoms hogy Tiszalúc lakosai mindenkor becsülettel eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek, jelenleg is második negyedévi adótervünkkel 52 százalék felett állunk, és ha jól tudom, elsők vagyunk a szerencsi járásban. Az első negyedévben is. túlteljesítettük adótervünket, és azt hiszem. ■most is legalább 4—5000 forint adóprémiumot fogunk kapni. Sok kicsi sokra megy, az adóbefizetés után járó prémiumok segítenek bennünket és persze az is igaz,hogy nálunk minden ember azt akarja, hogy gyarapodjon, boldoguljon a község. ó. M. ^ segédjegyzö a haját tépte, amikor megtudta, hogy nem egyeztek meg a kocsmárossal. Mintha az ég szakadt volna le, vagy a föld omlott volna össze alatta, s betemetné valami láthatatlan erő a mélybe. A világ fordult meg vele. Először esett meg vele pé28 CIFKA n YOMORÚSÁG •Cíu^CÍ» iiDö'VÄ.Äi; M .ÜLiSOB •MHIIIMHMHtIHIINI lerházi működése alatt, hogy keresztülhúzták számításait. ez iszonyú csapás az olyan embernek, mint ő is, aki megszokta, hogy éveken át korlátlan, teljhatalmú ura a hegy közé zárt falunak. Eddig ő képviselte a hatalmat, magabiztosnak érezte magát, azt hitte, amikor beült a segédjegyzöf székbe, hogy innen egyenesen, töretlenül ível majd felfelé a?, útja, s olyan biztos talajon áll, hogy onnan semmilyen erő nem mozdíthatja el. Péterháza kicsi falu. De neki való falu. Jobb helyet el sem tud képzelni ahhoz, hogy megalapozza jövőjét. Itt minden feltétel biztosítva van. A parasztok kötelességtudóük, nincs velük baj. Jobban félnek a törvénytől és tőle, minthogy megszegjék a rájuk kirótt terheket. S ha valamelyik kemény- fejű mégis ellenkezne sorsa miatt, akkor először is vele gyűlik meg a. baja. Eddig még minden ügyet elintézett, minélfogva jelentéseiben kiváló eredményekről számolhatott be és dicséretet kapott érte. Olyan tisztán, csalhatatlanul látta a jövőt még félévvel ezelőtt is, mintha nagy könyvből olvasná.. De aztán mind jobban zavarosodat kezdett a világ. Háborús készülődésről érkeznek hírek. A németek a világpiac megosztásáról beszélnek, forrongani kezd a levegő. De ez Péterházán még kibírható. Idegesítő ugyan, de elviselhető. Ide a hegyek közé nehezen jutnak el a hírek, és talán nem is úgy igazak, ahogy mondják. A falu éli a maga megszokott életét és ez átragad órája is. Csak olyankor idegeskedik a hírek miatt, amikor közvetlenül a rádió mellett ül. Eddig nem volt rádió a községházán. Most vette, két hete. Zágon detektoros rádiót szerelt fel Kovács Lajoséknál, odajár a fél utca a híreket hallgatni. De Grogovics nem bízott abban, ahogyan a híreket az emberektől hallotta. Veti egy telepes, hangszórós rádiót a községházára. Nahát, ettől sem lett nyugodtabb! Ez a rádió sem mond biztatóbb híreket. Zavarosodik a világpolitilca. S a híreket most már nemcsak ő hallgatja, több helyen is van már detektoros rádió, idegesek az emberek és titokzatosak. De ezt csak ő látja így, azóta, mióta a mérnök Péterházán van. Navról-napra érzi, hogy csúszik a talpa, alól a talaj. S mindez a. bánya miatt van. Veszedelmes dolog volt ebbe belefogni. Hagyni kellett volna ez egészet a. megkezdett úton haladni. Akkor nem lenne semmi baj. De most már nyakig benne van a pácban, mindenki tudja, hogy ellenzi a. bányanyitást, s ami a legrosszabb, mindenki azt beszéli, hogy Zágon miatt kosarazta ki Mancika. /összezavarodott, összekuszálódott, a feje tetejére állott itt minden. De most már azértsem hagyja. Nem is hagyhatja. Két fél csap most össze, s azé lesz a győzelem, az marad, felszínen, aki erősebb és ravaszabb, akinek most is kezében van a hatalom. A hatalom pedig jelenleg az ő kezében van. Addig kell hát cselekedni, amíg valaki ki nem üti onnan. Ha már megnyitották a bányát, akkor minden késő. A bányát tehát nem lehet megnyitni, ezt minden eszközzel meg kell akadályozni. Húzni, halasztani kell addig, amíg lehet, aztán majd történik valami. * f éptek hangzanak az udvaron, és néhány’pillanat múl- va Kovács Lajos, meg Zágon lép be a kocsmárossal az irodába. Zágon arca feldúlt, tekintete lángol, s látszik rajta, hogy indulatai visszafojtásán küszködik. A segédjegyző érzi ezt a tekintetet, de konokul a szemébe néz, felfogja Zágon nézését, mintha csak azt mondaná: „Hát akkor összecsapunk barátom ...? — Segédjegyzö úr! — kezdi Zágon. Mióta Péterházán van, először szólítja így Grogovicsot. — Eljöttünk, hogy Dobozi Mihállyal megkössük az adás-vételi szerződést. Én pedig a magam részéről megköszönöm, hogy megőrizte a pénzünket és ezennel visszakérem. A segédjegyző a páncélszekrényhez lép. — A pénzük itt van. Az adás-vételhez azonban nem járulok hozzá. — Ehhez nem is kell az ön hozzájárulása! — De igen! — csattan a segédjegyző hangja. — Miért? — kérdi Zágon. — Azért, mert az elöljáróság nem engedélyezi, hogy azon a helyen bányát nyissanak. Ott szőlőtermő terület van, s ilyen helyeit nem lehet megbontani a táj egységét. Egyébként is kevés a termőterület a község határában. Maguk pedig éppen a legjobb földet akarják megbontani. — Mi beadtuk önöknek az erre vonatkozó kérvényünket és reméljük, hogy az illetékes minisztérium jóváhagyja» < Az, elöljáróság akkor sem változtat álláspontján. Egyébként a kérvényüket nem is küldtem el a minisztériumnak, éppen azért, mert nem járulunk hozzá. Az iratszekrényhez lep, kiveszi és odanyujtja Zágonnak u kérvényt. 4 másik két ember megmerevedve, némán áll. Zágon is- 1 alig bír mozdulni, homlokán forrón lüktetnek az erek. majd szét robban az elkeseredéstől és a méregtől. Elszántan szembenéz a segédjegyzővel. — Azt hiszem, az elöljáróság álláspontját ebben az eset* ben ön egyedül képviseli, mivel személyes érdekei fűződ« nek hozzá. Nehezen tudom elképzelni, hogy az előljátóéág többi tagjai ilyen hallatlan gazságra képesek lennének. Remeg a szájaszéle, ahogy ezeket a szavakat mondja, tf feléje tartott iratért nyúl, s elkapja a segéd jegyzőtől. Az ősz szehajtotl papír éppen felerészben elszakad: s egyik feléT ifi segédjegyzőnél, a másik fele nála marad. A harag, s a bosszú pillanatai ezek. Nem mérnök és segédjegyzö áll már egymással szemben, hanem két férfi, két vetélytárs. A leszámolás pillanata ez. — Gazember...! — sziszegi Zágon, A segédjegyző elfehéredik, megsápad. — Ismételd meg ezt mégegyszer! S villog a szeme. Zágon, az örökké csendes, higgadt férfi oroszlánná változik: ökölbeszorul a keze, tudja mjt jelent ez. A másik két ember tanú lesz most, mert öt feljelenti ezért a segédjegyző. De hadd jelentse! Kitör belőle a lelke mélyén szunnyadozó ősi ösztön, a paraszti egyszerűség és durvaság, ami mindig ott élt benne, csak elnyomta lelkében a városban ráragadt kultúra, viszafojtotta benne az egyetemen szerzett tudás, a műveltség, ami felülkerekedett az egyszerűségen, a durvaságon. De most a parasztvirtus kerekedik felül benne és elveszti lelki egyensúlyát. — Mégegyszer mondom: gazember vagy! — kiáltja és ä segédjegyző arcába vágja a kérvényt. Tgy akarta-e, véletlen-e, vagy szándékos? Ki tiidná ezt * megmondani utólag? ,4 pofon elcsattant. A segédjegyző arcához kap, eltakarja a mérnök tenyerének vörös nyomát és a másik pillanatban ő is ütni akar, de lefogják. Kovács Lajos meg Dobozi kapaszkodik bele. • Zágon vár még egy pillanatig, farkasszemet néz a segéd-* jegyzővel, aztán sarkonfordul és kimegy az irodából. (Befejező rész következik)
