Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-13 / 86. szám

Szoníbat, 1957. április 13. GSZAKMAGYARORSZAf S LEMIM Amikor 1913-ban bevonult ka- tanának, még nem is gondolta, hová veti a sors, az élet. Alig töltött tíz hónapot katonáiknál r— kitört az első világháború. A háború első napjai a, frontra dobták. Az első vonalba került, ahol csakhamar megsebesült — fogságba esett. Sebesülése miatt nem vehetett részt a vörös hadsereg harcaiban. Omszk mellett egy kis faluban, az Irtisz folyóhoz közel, Izlubás község­ben telepedett le. Itt érte a forradalom. A forradalom tüze lángragyujtotta szívót. Kremniczki Antal, a diósgyőri lakatos is a for­radalom mellé állt. Tevékenyen résztvett a forradal­mi munkában, a harcokban, a küzdelmekben. Ehhez mindenekelőtt igyekezett megtanulni az orosz nyelvet. Jó nyelvérzéke és szorgalma meghozta a gyümölcsét. Néhány hónap múltán már csaknem úgy beszélt oro­szul, mintha mindig ott élt volna. A kis község dolgos lakói befogadták az idegen ország fiát. Amikor meg­alakult a községben a pártszervezet, Kremniczki An­talt titkárnak választották. Három évig intézte az egy­re erősödő pártszervezet munkáját mindaddig, amíg 1921-ben haza nem tért. Ezekről az időkről, ezeknek az időknek harcairól beszél a ma is mozgékony, tettrekész, cselekedni, dol­gozni akaró öreg harcos. A Sín7?pn ahol élt, hol a fehérek, hol a bolse- M rtOZSSg, kezén volt. A fehérek kegyet­lenkedése ma is élő, de keserű emléket ébreszt az öreg­ben. Ami mozdítható volt, mindent elvittek, raboltak, pusztítottak, őt is csaknem meztelenre vetkőztették. Rabolhattak és gyilkolhattak a fehérek, de a szí­vekből nem tudták kioltani a tüzet, amelyet a forra­dalom gyújtott. A pártszervezet mindig ébren volt. Ve­zetésével ahol tudtak, ártottak a fehérgárdistáknak és segítettek a vörös katonáknak. A vörös hadseregnek az Irtisz folyón kellett át­kelnie — úgy ért a faluba. A csapatok hét ágyúval jöt­tek. Már az utolsó ágyút vontatták át, amikor a befa­gyott tó jege, közel a parihoz, hatalmas reccsenessei beszakadt. Éjszaka volt. A vad szél kavarta a havat, ereje könnyeket csalt az emberek szemébe. A falu lakói azonnal segítettek. Kötelek. pányvák kerültek elő. Röviddel ezután vezényszó hangzik és a jég alól könnyedén a partra vontatják az akkor be­cses jószágot, az ágyút. A front neTri meg, a vörös katonák megál- M írom fog nélkül még azon az éjszakán foly­tatták útjukat, a fehérek mint üldözött vad menekül­tek a mindent elsöprő erő, a vörös hadsereg elől. A KÖZELEDEN az emberek Ekkor érkezeti nép ahol és amiben tudta, segítette a harcosokat és pusztította a fehére­ket. Lenin szava, Lenin neve vezé­relte őket a munkában, a harcokban. Lenint, a forradalom lánglelkű vezetőjét, a világ dolgozóinak vezé­rét mindenki ismerte Oroszország­ban. Ha róla esett szó, akkor egysze­riben kiegyenesedtek az emberek. Az ő neve, szava felrázta a szíveket, a lelkeket. Még a legkisebb községben, így Izlubásban is ismerték őt. Tud­ták róla, hogy mindig azt akarja, ami a legjobb a népnek. Tanulásban, harcban eltelt évek után köszöntött a kis falura 1920. hír, hogy Moszkvában értekezlet lesz, ahol Lenin fog beszélni. A hadifoglyok küldötteként Kremniczki Antal utazott Moszkvába, hogy meghall­gassa. Lenint. Kemény, hideg tél volt akkor. Jól fel kellett ké­szülni az útra, hiszen az utazás hat napig tartott Moszkváig. A vonaton nem sokat beszéltek. Mindenki a szí­vében vitte az örömet, a boldogságot, hogy láthatja, hallgathatja Lenint. A hatalmas forgatag, ami a fővárosban fogadta őket, elkápráztató .volt. Az utcákon csapatok vonultak. A házak ormán zászlók lobogtak, pezsgett, forrt az élet. Egy hatalmas épület óriási termébe irányították őket. Nem tudta, hogy milyen okból, de kicsit kés­tek. A gyűlés már tartott. Eleinte nem láttak, nem hallottak semmit. A teremben tapsoltak, éljeneztek az emberek. Itt látta, itt hallotta beszélni Lenint Krem­niczki Antal: Szavait alig értette meg, az emlékek is elmosódtak már, nagyon nehéz lenne felidézni, hogy mit mondott Lenin. Az volt a fontos: látni, hallani Lenint, meg a népet Moszkvában. Alighogy befejezte szavait, sokan jelentkeztek fel­szólalásra. A felszólalók között volt egy idős asz- szony is. az időben nagyon nehéz volt ott a hely­zet. Az emberek éheztek, alig volt valami kevés fekete kenyér, ruha, cipő, még a legszüksége­sebbre is alig jutott. Az asszony is erről beszélt, elpa­naszolta Lenin elvtársnak, hogy milyen nagy szük­ségben vannak ők. Nem telik arra sem, hogy a cipő­jét megfoltoztassa. Alighogy az asszony befejezte mondanivalóját, Lenin elvtárs elébe lépett, megmutatta cipője talpát. Lyukas volt az övé is. Arról beszélt: mindannyian így élünk most. Ezekután beszélt a jövőről, a hol­napról. TÖTH FERENC Abban Mit akarnak a liejőpapi fiatalok megvalósítani Örömmel közöljük, hogy a. mező- csáti járásban elsőként a hejőpapi ifjú kommunisták, bontottak zászlót. Április 4-én, hazánk felszabadulásá­nak évfordulóján mintegy ötven fia­tal gyűlt össze a község kultúrtermé­ben. A találkozón Farkas József ÁMG dolgozó beszélt az ellenforra­dalmi eseményekről, majd méltatta felszabadulásunk nagy ünnepét. Is­mertette a KISZ programjóit és pél­daképnek a KISZ elődjét, az 1919-es KIMSZ-et jelölte meg. , A fiatalok hozzászólásaikban elíté­lően nyilatkoztak az ellenforradalom munkájáról, örömmel nyilatkoztaik Ittas volt: Barátját akarta megtréfálni — éleiébe került Tragikus szerencsétlenség áldoza­ta lett Demjén István Hét községi 37 éves, foglalikozásnéliküli lakos. 1957. április 9-én 14 óra tájban Ipacs Ferenc héti lakos bement a kocsmába szomját oltani. Kétfogatú lovaskocsdját az úttest jobboldalán hagyta őrizetlenül. Ipacs odaérkezé- se előtt már a kocsmában borozgat- tak Demjén István és a putmoki gép­állomás két traktorosa. Ipacs miköz­ben italt kért magának, ezidő alatt Demjén kijött az utcára és ittassága folytán kedvtelésből gondolt egyet, felült a szekérre és közzévágott a lo­vaknak, s azok megvadulva elragad­tak vele. Demjén a lovak rohanása közben elvesztette egyensúlyát és szerencsétlenségére a vágtató lovak és a szekér közé zuhant, a székéi* 20 méteres szakaszon maga után vonszolta, Demjén eszméletét veszít­ve ottmaradt a földön. A két -traktoros látta, hogy Dem­jén közzévágott és a lovak megug­rottak. Ök, akik szintén ittasak vol­tak, gyorsan felültek a. lánctalpas traktorokra, hogy Demjén u'án ered­jenek. A jókedv hatása alatt az út­testen egymás mellett haladtak, ma­guk között versenyezve, s eközben egymással vicceltek, szórakoztak. Emiatt figyelmük az úttestről telje­sen elterelődött, s így nem vették észre az ott fekvő Demjén Istvánt. A két lánctalpas párhuzamosan ha­ladt, csupán a véletlennek köszönhe­tő, hogy a két traktor között lévő út­testen Demjén sértetlen maradt. A levasszekér okozta sérüléséből talán meg felgyógyult volna. A traktorok «tán ekék voltak akasztva, melyet maga után. vontatott, s mikor az eke a földönfekvő Demjénhez ért, a szerencsétlen ember beleakadt, s 220 méteren keresztül maga után vonszolta. A traktorosok ezt még ak­kor sem vették észre, csak a járóke­lők felhívására döbbentek a tragikus eseményre. Demjén a kórházba szál­lítása után meghajt. Mindkét trak­toros ellen eljárás indult. a KISZ-ről, s- megalakították a helyi szervezetet és megválasztották az ideiglenes vezetőséget. A községi, tanács elnöke ígéretet tett, hogy hamarosan otthont is biz­tosít a fiataloknak. Átalakítják a községi kultúrtermet, amivel meg­oldódik a probléma. A fiatalok meg­kapják a községi könyvtárat is. Kiss György a fiatalok sportolása mellett emelt szót és vállalta a szakkör ve­zetését. Az állami gazdaság a labda­rúgó csapatnak felszerelést is bizto­sít. a Petőfi Tsz pedig a társadalmi munkához szükséges, fogattal segíti a fiatalok munkáját és kölcsönadja a zenegépét a fiataloknak. A fiatalok programot is készítet­tek a munkára. Ebben szerepel a kultúrterem átalakítása, a gyermek- játszótér fásítása, leg előtisztítás, va­lamint a vasútállomáshoz vezető gya­logjáró rendbehozása. Ezeket társa­dalmi munkával kívánják megvaló­sítani.. Daragö Sándor községi KISZ elnök A gazdasági vezetés tökéletesítése a Szovjetunióban II. A szovjet és a nemzetközi sajtó ^ számos cikkben foglalkozik N. Sz. Hruscsov elvtársnak a gaz­dasági vezetés tökéletesítésével kapcsolatos jelentésével. Még a ka­pitalista körök lapjai is elismerő­leg írnak azokról az eredmények­ről, amelyek szükségessé tették a szovjet népgazdaság szervezési és vezetési formáinak módosítását. Nem véletlen dolog ez a széles­körű érdeklődés. A Szovjetunió nemzetközi tekintélyének megfe­lelően ma már a szovjet népgazda­ság fejlődésével kapcsolatos kérdé­sek is nemzetközi jelentőséggel bírnak. A szovjet állam további erősödése egyúttal a többi szocia­lista ország gazdasági fellendülését és az egész nemzetközi béketábor tekintélyének növekedését jelenti. Senkinek sem lehetnek tehát kö­zömbösek azok a javaslatok, ame­lyeket a februári plenáris ülésé­nek határozata nyomán most az egész nép elé terjesztett a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Ezek a javas­latok a szovjet szocialista gazdaság több évtizedes tapasztalataira tá­maszkodnak és minden szabad or­szág előtt a szocialista gazdálko­dás lenini elvei egyre tökéletesebb alkalmazásának példáját nyújtják. Az eddigi szakminisztériumok helyett javasolt népgazdasági ta­nácsok a szovjet gazdaság jelenle­gi fejlettségi fokán kétségtelenül a gazdasági vezetés legmegfelelőbb formáját jelentik. Mivel a területi igazgatás elve alapján működnek, mégpedig az állami terv globális keretéin belül teljesjogú hatáskör­rel, jól Össze tudják majd hangol­ni az illető területen, tartomány­ban, vagy köztársaságban lévő összes iparvállalatok és építkezések tevékenységét, a szükségleteknek és az illető vidékek erőforrásainak megfelelően szakosíthatják a gyá­rakat. üzemeket, s bürokratikus közvetítőszervek nélkül megszer­vezhetik ezek gyümölcsöző együtt­működését mind egymás között, mind a Szovjetunió más vidékein működő vállalatokkal. A népgazdasági tanácsok tag­jainak Űól kell ismerniük vidékük gazdasági sajátosságait, a feltárható és értékesíthető helyi tartalékokat és kellő tekintélyük kell legyen ahhoz, hogy mozgósí­tani tudják a népgazdaság fejlesz­tésére az összes vállalatok és épít­kezések dolgozóit. Ennek legfőbb biztosítéka az a tény, hogy az utóbbi ötéves tervek során nagy­mértékben megnövekedett a szov­jet emberek tudományos és mű­szaki színvonala. 1928-ban még alig 98.000 embernek volt mérnöki vég­zettsége. Ma már több mint 1 mil­lió 600.000 mérnök dolgozik a Szov­jetunió vállalataiban, tudományos intézeteiben és gazdasági vezető­szerveiben. Ezek a képzett szak­emberek, valamint a szovjetek, a párt- és szakszervezeti szervek ta­pasztalt aktivistái — akik részt vesznek majd a népgazdasági ta­nácsok munkájában — eleget tud­nak tenni a tanácsokra háruló sok­oldalú követelményeknek. Ugyan­akkor a népgazdasági tanácsok mellett műszaki-gazdasági bizott­ságokat alakítanak a vállala­Előregyártott Riport TiíilllHillUiUliMÚWIIIIIIIIIliiiliHliTillHHÍiiiTíl®^ már Özd ... 15 ÉVES VAROSFEJLESZ­TÉSI TERV. Ragyogó perspektí­vák. Álmodozó emberek. S milyen lelkesen beszélnek minderről nem­csak értekezleteken, . hanem egy- egy ismerőssel való találkozás so­rán is. Elhatároztam, hogy utána­járok s megismerkedem ezzel a fo­galommal. Sikerült. S így most mó­domban áll kedves olvasóinkat megismertetni e csodálatos terve­ket tartalmazó szócskákkal: a 15 éves városfejlesztési terv ... * 1972, A 220 ezer lakosú városban a gázfogyasztás már meghaladja a 28 miliió köbmétert. A gázellátás problémáját segítette megoldani a sokmillió forintból felépített be- rentei kokszolómű is. Innen 20 ki­lométer távvezetéken kap gázt Miskolc városa. A város büszkesége a közel 50 millió forintból felépült új gáz­gyár is, amely modern, automati­kus, függőleges szakaszos kemen­cékkel van megépítve. Feladatát könnyen megoldja, hiszen a Román Népköztársaságból is nagyobb mennyiségű gázt kapunk. Bekap­csolták a Kissármás. Tiszapalko- nya. Kazincbarcika, Lenin Kohá­szati Művek földgázvezeték rend­szerébe a “Várost is, sőt város is innen kap gázt. A város lakói elismeréssel nyi­latkoznak a zavartalan gázellátás­ról ... * VISSZAHAJTJUK az idő kere­két. A naptár 1882 március 29-ét mutat. Ez a nap történelmet* jelent a város életében. Pippig Frigyes és Budde Sándor berlin-légszesz- világító berendezés létesítésére kötnek szerződést. Ezzel megterem­tik Északmagyarország első gáz­gyárát. Kezdetben csak világítógáz előállítására szorítkoznak, de a vá­ros felvilágosodottabb lakossága felfigyel arra, hogy a gáz főzésre és egyéb célokra is egyike a legtö­kéletesebb tüzelőanyagoknak. A növekvő fogyasztás a gázgyár fej lesztését vonta magával. * A MISKOLCI GÁZMÜVEK ala pítása óta 75 év telt el. Azóta a syár életében nagy változások tör­téntek. Uj módszerek felhasználá­sával — földsáz bekapcsolása, gáz­generátorok építése, új gáztároló építése — igyekeztek az egyre nö­vekvő gázszükségletet kielégíteni. A gyár, amely 1 millió 300 ezer köbméter évi fogyasztásnak meg­felelő kapacitással épült, a jelen­legi termelése már túlhaladja a 3 millió köbmétert. A fejlődés azon­ban nem kielégítő, ha összehason­lítjuk Budapest gázfogyasztásával, ahol évente 260 millió köbmétert használnak fel... * EGYSZERŰ SZAMOKAT vetet­tem papírra. A szürke betűk azon­ban nem tudják visszaadni a gyár életét, fejlődését, történetét, külö­nösen a 15 éves városfejlesztési terv alkotóinak nagyszerű munká­ját. Pedig megérdemelnék... Ismerje meg megyénk egész la­kossága a mélyépítési tervező vál­lalatot, a gyár főmérnökét, Kele- csényi Tibort, a városi tanács terv­osztályát, annak vezetőjét, Ma­gyar Sándort és az osztály derék mérnökét, Klassz Bélát, akik pa­pírra vetették a lakosság elgondo­lásait, vágyait, terveit s alkotó munkájuk nyomán megszületett a 15 éves városfejlesztési terv. Hogy mi valósul meg belőle? — Azt nem tudom. Egyet azonban megígérhe­tek kedves olvasóinknak, hogy az 1972-ben megírt riportomban önök­nek mindenről a valóságnak meg­felelően beszámolok ... DRAGOS GYULA tok ^ legjobb szakembereiből, él­munkásaiból és újítóiból. Ezekre flórul majd a bonyolult műszaki kerdesek megvitatása és megoldá­sa elsősorban a legmodernebb technika bevezetése a tanács hatás­körébe tartozó valamennyi válla­latnál. A népgazdasági tanácsok felada­taik végrehajtásában a iegmesz- szebbmenő támogatást kapják a helyi szovjetektől és pártszerveze­tektől, a terveik pontos betartásá­ért pedig közvetlenül felelősség­gel tartoznak a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának tézisei nagy fontosságot tulajdonítanak az egész népgazdaság egységes és harmoni­kus fejlesztésének. Ezért ugyan­akkor, amikor az egyes vidékek gazdasági sajátosságainak figye­lembevételét írják elő, egyúttal ar­ra is nj'omatékosan felhívják a le­endő népgazdasági tanácsok figyel­mét, hogy határozottan lépjenek közbe olyan esetekben, amikor egy- egy vállalat a Szovjetunió általá­nos érdekeinek rovására akarja ki­terjeszteni tevékenységét. Lenin szerint a Szovjetunió nem­zetiségei egyenjogúságának leg­elsősorban a nemzetiségi vidékek nagyarányú gazdasági fejlesztésé­ben kell megnyilvánulnia. Ma már az egész világ előtt ismeretesek azok az eredmények, amelyeket a szovjet nép e lenini elvek megva­lósításában ért el. A szovjet gazda­ság vezetési formáinak tökéletesí­tése újabb távlatokat nyit meg az összes területek, tartományok és köztársaságok iparának és mező- gazdaságának fejlődése előtt. Az állami érdekeltségű vállalatokat trösztökbe és kombinátokba össz­pontosítják, ami a könnyebb mun­kaszervezés és az átfogóbb ve­zetés mellett sokkal rentábilisabbú teszi a vidékek összes anyagtar­talékainak a feldolgozását, a he­lyiipart pedig teljes egészében a helyi szovjetek irányítása alá ren­delik. Ezek jövedelme nagymérték­ben növeli majd a lakosság jólé­tének és kulturális színvonalának fejlesztésére szánt alapokat. ár az SZKP XX. kongresszu­sa rámutatott arra, hogy helytelen néhány nagyvárosba össz­pontosítani a tudományos és kísér­leti intézeteket. A most közzétett tézisek tovább haladnak ezen az utón és azt irányozzák elő, hogy ezeket az intézeteket mielőbb köl­töztessék át a jellegüknek legjob­ban megfelelő vidékekre. Ezzel az intézkedésével az SZKP és a szov­jet kormány növeli a köztársasá­gok szerepét a tudomány és a kul­túra fejlesztésében, hozzásegíti okét ahhoz, hogy nagymértékben növeljék a tudományos és műszaki kádereik számát, s lehetővé teszi, hogy a termelésben azonnal beve- zessék ^ és hasznosítsák a szovjet tudomány újabb és újabb vívmá­nyait. Millió és millió szovjet dolgozó együttes energiáját szabadítják fel mégjobban a szovjet gazdaság -Ve­zetésének tökéletesítésére javasolt intézkedések. A nagyszámú tu­dós, mérnök és aktivista mellett több mint 1,500.000 szovjet képvi­selő és a szovjet szakszervezetek 45 millió tagja vesz majd részt te­vékenyen a területi népgazdasági tanácsok munkájában. Ez a biz­tosítéka annak, hogy az SZKP bölcs és előrelátó gazdasági poli­tikáját ezúttal is siker fogja koro­názni. CSIKY GÁBOR Megjelent az „Előre” című román lap ápr. 7-i számában. KRESZ-előadás Kazincbarcikáin és Edelényben A rendőrfőkapitányság közlekedés- rendészeti alosztálya a közlekedés rendjének megszilárdítása érdeké­ben filmvetítéssel egybekötött KR ESZ-előadást ftart 1957. április 13-án, délután 16 óra­kor Kazincbarcikán, a szénosztályo­zó kultúrhelyiségében, Kazincbarci< ka városban lakó vagy ott dolgozó, 1957. április 14-én, 8 órakor Ede­lényben, a kultúrotthonban, az ede- lényl járás területén lakó vagy ott dolgozó kis- és nagymotorkerékpár vezetők részére. Az előadáson a leg jelenés kötele­ző. erről a megjelentek igazolást kannak. Miskolc, 1957. április 10-éau A RENDORFÖKAPITANYSÄG VEZETŐJE.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents