Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

Csütörtök, 1937. áprflfe L Eszakmagyarország 5 Disziinnepség az Operaházban hazán'* fe szabadulásának 12. evionlüiója alkalmából (Folytatás a 2. oldalról.) együtt, amit ilyen nagy tömeg kép­visel. Október előtt sok jog1 alán ki­zárást, pártbüntetést érvénytelení­tettek. Ez erősítette a pártot. Az el­lenforradalmi erők azonban az okkal kizártak »rehabilitálását,« is keresz­tülvitték, hogy a pártot gyengítsék, élcsapat-jellegét teljesen elmossák. De kinek érdeke, hogy elmossák a különbséget a párttagok és párton- kivüliek közt? Érdeke lenne ez a párton kívülieknek? Nem. A párton- kívülieknek nincs szükségük olyan pártra, amelyben a párttagok nem öntudatosabbak, harcosabbak, áldo­zatkészebbek, mint a nagy tömeg. Olyan pártra van szükségünk, amelynek tagjai egyek a tömeggel, életükben és érzéseikben, de felette állnak öntudatukban. Ebben igenis legyünk különös emberek. A párt élcsapat-jellegét őrizni, erő­síteni fogjuk, különösen most, ami­kor növekvő az erőnk és sikereink nemcsak a legjobbakat vonzzák. Ezt annál könnyebben megtehetjük, mert ezekben a hónapokban sok-sok »különös embert« ismerhettünk meg. A párt soraiba azokat kell fel­venni, akik munkájukkal és har­cukkal fejezték ki egyetértésüket po­litikánkkal. Az elr>’*'í-t h .apókban is a sikerek mellett követtünk el hi­bákat, nem egyszer több határozott­sággal meggyorsíthattuk volna fej­lődésünket. De az kétségtelen, hogy sokkal gyorsabban tüntettük el az ellenforradalom okozta anyagi és ideológiai károkat, mint azt általá­ban várták. A további fejlődés megköveteli, hogy éberen őrködjünk a párt egysé­gén, eszmei tisztaságán. Ne féltse senki a párt befolyását az eszmei tisztaságért vívott harctól. A töme­gek nem tétova, bizonytalan pártot követnek, hanem csak szilárd, hatá­rozott tiszta politikájú pártot. Tudjuk vannak kételkedőik, akik nem hisznek abban, hogy a párt po­litikája körül ki fog alakulni az egység. De semmilyen más politika — csak marxi-lenini politika körül alakulhat ki igazi nemzeti egység. Azért teremthető meg a mi körülmé­nyeink közt a népi nemzeti egység, mert társadalmunk alapvető osztá­lyainak, a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak érdekei’a mi rendszerünkhöz fűződnek. De ehhez fűződnek az értelmiség érdekei is. Díszii nu épség a Lenin Kohászati Művek Művelődés IHzabsm hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából Tegnap este 6 órakor, hazánk leg­nagyobb nemzeti ünnepe, felszabadu­lásunk 12. évfordulója alkalmából, diszüniiepségre gyűltek össze Nagy- Miskolc dolgozói a Denin Kohászati Művek Művelődés Házában. A díszelnökségben helyet foglal­tak az MSZMP megyei és városi in­tézőbizottságának tagjai, a tömeg­szervezetek vezetői, valamint az ün­nepségre meghívott szovjet és cseh­szlovák vendégek. Prieszol József elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottsága elnökének megnyitó szavai után Friss István elvtárs. a Központi Bizottság tagja emelkedett szólásra. Friss István elvtárs beszéde Megbecsüljük az érteími§éget, de elvárjuk, hogy minél előbb küzdfe le az eszmei zavarodottságot « Nincs olyan rendszer, amely a mienknél jobban megbecsüli az ér­telmiséget és munkáját. Nem mond­juk, hogy ezen a téren nem történtek hibák a múltban. Ezeket most ki akarjuk javítani. De az értelmiség­től is elvárjuk, hogy minél előbb küzdje le azt az eszmei zavarodott­ságot, amelyet az ellenforradalom támasztott soraiban és álljon teljes szívvel és lélekkel a szocializmus építése, a nép mellé. — A párt határozott osztálypoliti­kája nincs ellentétben a nemzeti egy­ség politikájával, hanem éppen el­lenkezőleg erősíti a nemzeti egység magvát, a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztályt. A nemzeti egység nálunk a kizsák­mányolást megszüntető, a szocializ­must építő erők körül tömörülő nem­zeti egység. (Taps.) Azt a hatalmas minőségi változást., amely dolgozó népünkben végbe­ment, a. párt és a munkás-hatalom megszilárdítását, napnál fényesebben mutatják azok az események, ame­lyek legutóbb Budapesten lezajlottak; a nagysikerű csepeli munkásgyűlés, a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség lelkes zászlóbontása, a Köztársaság- téri, a Váci úti, a kőbányai és a pesterzsébeti for ró hangulatú nagy­gyűlések. 12 évvel ezelőtt csaknem egyidő- ben szabadultak fel Lengyelország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Al­bánia, Magyarország, Csehszlovákia népei és a mai Német Demokratikus Köztársaság népe. A közös örömök és a közös küzdelmek is összefűznek minket. A mi nagy nemzeti ügyünk, hogy tovább mélyítsük barátságun­kat ezeknek az országoknak népei­vel, s valamennyien felszabadítónk­kal és szabadságunk oltalmazójávial, a Szovjetunióval. A mi nagy nem­zeti ügyünk, hogy szorosabbra fűz­zük baráti kapcsolatainkat a Távol­kelet szabad országaival, s minde­nekelőtt .a Kínai Népköztársasággal., amelynek baráti segítsége sokban hozzájárult megszilárdulásunkhoz. Ne reménykedjék senki sem abban, hogy legyőzhető a mi hatalmas tá­borunk, az a tábor, amelynek olda­lán van a nép igazsága, jövője. Éljen népünk, forradalmi harcának vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen az örök és megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! (Hosszan­tartó taps.) Az ünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival fejeződött be. Ezután magasszinvonalú műsorra került sor. (MTI) — Tisztelt ünneplő közönség! Ked­ves elvtársak! Ma 12 éve, hogy a hős szovjet hadsereg Magyarország te­rületéről Hitler utolsó katonáját is kiűzte, — kezdte beszédét Friss elv­társ. Bevezetőben beszélt az elmúlt 12 esztendő eredményeiről, a földosztás­ról, a bányák, bankok, gyárak álla­mosításáról. Hangsúlyozta, az elmúlt 12 esztendőért nincs miért szégyen­keznünk. Ugyan az elmúlt év őszén akadtak, akik azt bizonygatták, hogy a magyar népnek nem volt igazán haszna abból, hogy 1945-ben kezébe vette a hatalmat. Igaz ez az állítás? — tette fel a kérdést Friss elvtárs, amelyre a következőképpen vála­szolt: Nincs igazuk, akik ezt állítják. A 12 év alatt bekövetkezett változá­sok a dolgozó nép javát szolgálták, az elmúlt 12 év miatt nincs miért szégyenkeznünk. Beszéde további részében az el­múlt évek hibáiról beszélt Friss elv­társ. Rámutatott azonban arra, hogy ezek a hibák nem vakíthatják el eredményeinket, mi, hibáinkat őszinte nyíltsággal feltárjuk és ki­javítjuk azokat. De nem beszélhe­tünk a hibákról anélkül, hogy ne beszélnénk ugyanakkor az ellenség­ről is. Arról az ellenségről, amely ki akarta venni a nép kezéből a hatal­mat.. Beszéde további részében hangsú­lyozta, hogy a párt már jóval október 23-a előtt hozzákezdett a hibák fo­kozatos kijavításához. A XX. kon­gresszus után eljutottunk oda. hogy rehabilitáltuk az ártatlanul elitélte­Mit jelent nekünk április 4 ? Tegnap délután fél négy órai kez­dettel rövid, de. annál mclegebbhan- gü ünnepség zajlott le a Borsod- vidéki Gépgyár kultúrtermében. Az összesereglett munkások szabadsá­gunk 12-ik évfordulóját ünnepelték. Ezen az ünnepségen kedves vendé­gek is résztvettek: a szovjet és a csehszlovák nép küldöttei. Tóth László, a gyár igazgatójának szabaditónkkal, a Szovjetunióval. A most Moszkvában járt párt- és kor­mánydelegáció többek között ezt a feladatot is elvégezte. Bízunk abban, hogy szocialista hazánk tovább fej­lődik. legyőzzük a nehézségeket és boldogabban élünk — fejezte be be­szédét Fehér elvtárs. két és széles ulon elindultunk a szo­cialista demokrácia megvalósítása és kibontakoztatása felé. A fejlődés útja, a szocializmus útja nem megy mindig nyilegy'^sen előre. Lehet­nek még és valj&zínű lesznek is még hibák a " vőben is. De az MSZMP és a mun’ ~ paraszt forradalmi kor­mány nem fogja soha többé elkövet­ni azokat a hibákat, amelyeket az MDP vezetői elkövettek. Mi tanul­tunk a hibákból, nemcsak azokból, amelyeket október 23 előtt követ­tünk el, hanem azokból is. amelye­ket az októberi ellenforradalmi ese­mények folyamán ismertünk fel. Elaltatták éberségünket, a XX. kongresszusra, Leninre hivatkoztak és mi nem figyeltünk fel eléggé az ellenség aknamunkájára. így októ bér 23-án az ellenség fegyveres el­lenforradalmat indított népi demo­kráciánk ellen. Nem a nép. nem munkások támadták meg fegyverrel a magyar proletárdiktatúrát Buda­pesten, a rádiót, a telefonközpontot nem a nép ostromolta, hanem az el­lenség szervezett támadása volt. ez. Az ellenség az ifjúság egy részét fél­re tudta vezetni. A belső árulás meg- fe z,tóttá a munkásokat a fegyveres védekezés lehetőségétől. Mindenki nek volt fegyvere, aki az ellenforra­dalom oldalán, a néphatalom ellen akarta felhasználni, csak a munká­soknak nem. A belső árulás a pártot is megfosztotta cselekvő képességé­től. Nagy Imre és Losonczvék szerepe abban állt. hogy lépésről-lépés re ad ták át a proletárdiktatúra pozícióit az ellenségnek. Szörnyű még -elgon­dolni is, hogy mi lett volna a népha- taiom’noz hű dolgozókkal, ha a Szov­jetunió idejekorán nem nyújt segí- tőkezet az ellenforradalom leverésé­hez. A bajba jutott magyar népi de­mokrácia megsegítésében itt álrtak a csehszlovák, a román, a német bará­taink, de a segítség oroszlánrészéi, itt is a Szovjetuniótól kaptuk. Leg­többet nyújtották, amit nyújthattak. ^ Friss elvtárs beszédének befejező részében levonta a legfontosabb ta­nulságokat, utalt arra, Hogy nagyon drágán megfizetett tanulság október 23, amely mégegyszéf nem következ­het be, éberek löszünk. Friss elvtárs beszédét a hallgató­ság nagy tapssal jutalmazta. Ezután Kudra őrnagy elvtárs, a miskolci felszabadító harcok égyik hőse állt a mikrofon elé. Üdvözölte a Miskolcon állomásozó szovjet alakulatok nevé­ben Nagy-Miskolc dolgozóit, további sikereket kívánt a szocializmus épí­tésében. Hangsúlyozta, hogy a szov­jet nép továbbra is barátja, segítő társa a magyar népnek és küzdel­meinket ezután is segíteni és támo­gatni fogja. Kudra őrnagy elvtárs hozzászó­lása után Fábri elvtárs, a kassai ke­rületi pártbizottság titkára emelke­dett. szólásra. Meleghangú szavakkal köszöntötte a gyűlés résztvevőit &* tolmácsolta a csehszlovák dolgozd nép testvéri üdvözletét. Az ellenforradalom napjaiban ag-* gódva figyeltük a magyarországi eseményeket — mondotta Fábri elv* társ. Már azokban a napokban is igyekeztünk a lehető legnagyobb se­gítséget megadni a testvéri magya» népnek. A proletárinternacionaliz* mus szellemében továbbra is segítés­nek az ellenforradalom által ütött sebek begyógyításában. Az ünnepi beszédek után a Miskol­con tartózkodó szovjet csapatok kul- turcsoportjának tagjai és a Lenin Kohászati Művek művészeti együt­tese adott színvonalas műsort. Mezőkövesd is ünnepel Mint a megye egész területéin. Me­zőkövesden, ..Matyóország” fővárosá­ban is napokkal ezelőtt, készültek április 4-e megünneplésére. A házak­ban, a kirakatok felett megjelentek a nemzeti színű és piros zászlók, ün­nepi díszbe öltöztek az utcák. Tegnap délután a mezőkövesdi Ma­tyómúzeum falán a zászlóik mellett zöld fenyőágak .közé ékelve megje­lentek a matyóföld vérszínű rózsái, hogy pompájukkal is köszöntsék ha­zánk felszabadulásának évfordulóját. A nemrég helyreállított hősi emlék­műnél a honvédség és a munkásőrség tagjainak díszőrsége sorakozott fel. Délután pedig virágkoszoruk sora borította el az emlékművet, jeléül an­nak, hogy Mezőkövesd népe és első­sorban kommunistái kegyelettel őrzik azok emlékét, akik a ‘•legdrágábbat: életüket adták a magyar nép szabad­ságáért. JUHÁSZ JÓZSEF HAZÁMAT, ÉLETEMET ÁPRILIS 4-NEK KÖSZÖNHETEM A napokban személyesen kereste fel szerkesztőségünket Szabó István annabányai bányász, aki megjárta külföldet, saját szemével gyö-* ződött meg Nyugat „szépségeiről”, $ ő maga mondta el ottani elmé* nyeit, ezért adjuk át a szót neki. *7 November 26-án Sopronnál léptem át a határt. Hogy miért? Annabányán azt ígérték, hogy engem is felakasztanak, kivégeznek, mert Husonyica József brigádjában dolgoztam. Nem tudtam hirtelen választ adni magamnak, csak nagyon megijedtem. Nem szóltam, a családnak semmit, hanem fogtam magam és elind.ultam. . ~ Amikor Ausztriába értem. ott kaptam egy pár cipőt, egy öltöny ruha. és sok Ígéretet. Angliában Dóver városába kerültem egy lágerba. Ide azzal hoztak, hogy két hónapon belül a családunkat is hozhatjuk magunkkal, azonban már láttam, hogy fele sem igaz mindannak, amit mondanak. Innen hetvenünket Betford városba vittek, hogy ott kapunk lakasi es munkát. Hozzászoktunk a munkához idehaza, ott is szerettünk volna aolgozni. Igenám, ide már hetvenünket hoztak. Itt azonban azt mondták, az angol népnek sincs munkája meg lakása, hát akkor nekünk honnan adjanak. — Azt ígérték Ausztriában, hogy ott mindenünk meglesz? — tel­tem fel o kérdést. ein "ki megnyitója után Fehér Sándor elvtárs, az MSZMP helyi intéző­bizottságának elnöke méltatta a sza­badság évfordulóját. Beszédét a kő­vetkező gondolatok köré csoportosí­totta: A magyar nép sok évszázadon ke­resztül nyögött az elnyomó uralkodó osztályok igájában. Évszázadokon át hiába próbálkozott letörni kezéről a bilincset, kísérlete mindannyiszor kudarcba fulladt. Végre — hosszú szenvedés után — 1945. tavaszán ki­bontakozott a magyar nép szabadsá­gának hajnala. Egy nagy nép, mely akkor már a szocializmus útját jár­ta, a véres háború befejeztével le­hetővé tette, hogy a magyarság új társadalmat építsen magának. Szaba­dot és felemelkedőt! A reakció azon­ban nem nyugodott bele a vereség­be, s néhány hónappal ezelőtt kísér­letet tett arra, hogy visszaszerezze hatalmát. És ekkor a szovjet nép hadserege másodszor is segítségünk­re sietett. Április 4. nekünk a szabadságot je­lenti, a boldogulást, a haladást, — ezt akarták tőlünk elvenni az ellen­AZ ÉRTELEM SZAVA O, igazság, nyiss ki sok szemet, érted remeg a megbolydult világ! Kisértet-járást óhajt, az ördög s a süketeknek „Halló"-t kiált. A hályognak színes szivárványt ragyogtál fent a tiszta, szándék, ha remény-szárnyon fénybe szállnék. O, becsület ne hagyj el engem, bárhogy kecsegtetne önző játék, # * s kancsal szemem annyit szűrne le. hogy minden bűn tisztának lássák. Végső szikráját is féltve óvd. ha. habot ver a tajték és a láz, s kétségbeesés idegsokkja, ráz. En hiszek az emberi agyban, hogy bármilyen kevésben és nagyban, de mindörökké szül szép szellemet, s uralkodik tetteink felett. Tanulj nyugalmat a havas csúcstó' a tenger sötét mélységeitől, s az ó-temető virágaitól. Tanulj türelmet nyári estén a mozdulatlan fült levegőtől, mely körül ölel derűst, bánatost Nevelj kedvest ringyó szeretőbő! ha üdvöt szívnek e cselekvés ad. Bőrödbe süssön jelet a való, de álcád ne legyen trójai faló. Ha nem ezt mondjuk, akkor maga el sem jött volna. Akkor engedjenek minket haza, mi haza akarunk menni. bej csaptak bennünket. — Maguknak itt kell maradni — mondották — két évig, meg kell tanulni az angol nyelvet, nekünk magukra van szükség a családot meg nem hozhatják maguk után. — Mi történt ezután? 77 pestiek a rendőrségre azon a címen, hogy én kommunista va­gyok, lazítok. Két héten át válogatott formában két órás váltással ütöt­tek, vertek A koszt sem volt valami kielégítő, már alig bírtam támo­lyogni. annyira legyengültem a veréstől és a rossz táplálkozástól. Hi­szen minden két órai „társalgás” után eszméletlen állapotban vittek kő a cellámba. Folytassam még? Még néhány dolgot elmondok és aztán be­fejezem. Amikor két hét után kikerültem a börtönből, levelet kaptam ha- zulrol. A volt brigádvezetöm, Husonyica József flvtárs irt, vagyis vő. laszolt levelemre. O hivott haza. Ez a levél igen jól jött, ugyanis nem. tudtunk semmit az amnesztiáról, mert semmi magyar hírt nem közöltek velünk a lágerban. Husonyica elvtárs leveléből viszont mindent meg­tudtunk, hogy amnesztia van, hogy tovább épül a. szocializmus Magyar- országon, hogy munkás-paraszt hatalom van. Több sem kellett ennél. Mikor az angolok megtudták, hogy levelet kaptam, mindjárt bevittek. A vád akkor már nemcsak az volt ellenem, hogy lázitok, hanem kém vagyok. Mondanom sem kell, hogy mit kaptam. A történtek után már nem vittek vissza a lágerba. Olyan városba vittek, ahol egyetlen magyar meneki sem volt. Ott mosogatólegény lettem. Azt mondták, keressem meg a útiköltségemet és hazajöhetek. Egy hónapig dolgoztam, csak 8 fontot tudtam gyűjteni. Ez bizony kevés volt. Négy Ír származású pincér összeadott annyi pénzt, hogy haza tud­tam jönni. Ebből azt is lehet látni, hogy az angol dolgozók másként gon­dolkoznak, mint az uraik, akik minket rútul becsaptak. Amit elmond•» iám, ha nem velem történik meg, magam sem hiszem el, de minderről, sajnos, személyes élményeim vannak. forradalmárok. Az általunk elkövetett hibákból mi is okultunk. Egészségesebb párt­ra van szükségünk és szigorú prole­tárdiktatúrára. Meg arra, hogy őszintébbé, elmé­lyültebbé tegyük barátságunkat fel­Vihar után ne háborogj te sem, \ csituljon lelked, jeges borzadály. Ha szívna is bűntudatok csápja, mint hirtelen rád rakott nadály. A zűrzavarban legyen iránytűd — s vágjon — elméd, akár borotva világos utat a köd-sorokba... i • Úgy gondolom, nincs sok hozzáfűzni való ahhoz, mit jelent nekem ■április 4. Szabadságot, hazát és életet. A nyomor helyett az itthonmaradt családom olyan bőséges ellátásban van, ha két évig nem dolgozom, ak­kor is van kitartásunk. És új házam, új bútorom van. S ez mind az enyém, nem úgy, mint az angol munkás autója, csak addig van nála, amíg az első két részletet kifizeti, utána elviszik, elárverezik, mert nine$ miből törleszteni. Ezt akartam még elmondani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents