Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-25 / 95. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Xlll. évfolyam 95 szám 195 7 áptilis 25 Csütörtök Ara 50 fillér fyUMHUSK . A--MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA r r •JjiTfo, Önálló pénzgazdálkodást de ne spekulációt! A z eltelt pár hónap alatt, ^ mióta nagyobb önállósá­got biztosítottak a gépállo­másoknak, kézzelfoghatóan érez­hető az a törekvés, hogy gépállo­másaink vezetői, s valamennyi dolgozó szervezettebb, tervszerűbb, jobb munkát akar végezni. Álta­lában valamennyi gépállomásról elmondható, hogy a gazdasági ön­állóság biztosításával egyidejűleg sajátmaguk gazdái lettek. Ez tör­vényszerű, s következetesen tör­vényszerű az is. hogy valamennyi gépállomásnál a gazdaságosságra törekednek, harcolnak azért, hogy munkájuk kifizetődjön. Koraié nyűnk éppen ezért hozott olyan intézkedést, hogy a gépállomási vezetők s valamennyi dolgozó igazi gazdáivá váljanak a rájuk bízott tulajdonnak és ennélfogva elérjék azt, hogy deficitmentesen dolgoz zanak. A földművelésügyi minisztérium kollégiuma nem régen foglalkozott a gépállomások 1956. évi gazdálko­dásával, s az 1957. évi tervekkel. Foglalkoztak olyan kérdésekkel is, mint a termelőszövetkezetek gép­vásárlása, az alapszabály, a szer­ződés kötés, a munkaverseny, az agropropaganda, és a fejlettebb termelési eljárások alkalmazása. Megállapította a kollégium (orszá­gos méretekben), hogy gépállomá­saink élnek a lehetőséggel, s terv­szerűen gazdálkodnak. Több he­lyütt azonban — megyénkben is — súlyos hibák fordultak elő, me­lyek legtöbb részét még ma sem szüntették meg. Az önállóbb pénz- gazdálkodás bevezetésével fellen­dült gépállomásainkon a fuvarozá­si törekvés. Nem más ez, mint ha­szonlesés. Általában kifizetődő a fuvarozás, kímutathatóaji „ . szép összegeket jelent, de emellett gépállomásaink megfeledkeznek legalapvetőbb feladatukról a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás megsegítéséről, az egyénileg dolgo­zó parasztoknak végzendő munká­ról. Megállapította a kollégium azt is, hogy gépállomásaink vezetésé­ben a munkástanács és az igaz­gató kapcsolata bizonyos vonatko­zásban „kéz kezet mos, te se bánts engem, én sem bántalak téged” elv alapján nyugszik. Ez a káros és helytelen felfogás árt a munkafe­gyelemnek és súlyos károkat okoz a népgazdaságnak. Vonatkozik ez a megállapítás a gépállomások és a termelőszövetkezetek közti szer­ződéskötések jelenlegi állapotára is. Annak ellenére, hogy gépállomá­saink elegendő géppel rendelkez­nek, mégis az tapasztalható, hogy a gépkapacitás kihasználása az el­múlt évhez viszonyítva jelenleg kisebb méretűnek mutatkozik. Legjobban bizonyítja ezt a szerző­déskötések jelenlegi helyzete, amely különösen a négyzete® ku­koricavetésnél és a növényápolás­nál mutat súlyos elmaradást. pl hibák végül odavezettek, ■— hogy termelőszövetkeze- teirnk jobbnak látták, ha maguk vásárolnak gépeket és maguk vég­zik el a munkát; Nem megnyugtató jelenség, hogy tsz-emk egyrésze túlzott mérték­ben törekszik mezőgazdasági nagygépek vásárlására. Több he­lyütt megyénkben is rendelkeznek már a termelőszövetkezetek trak­torral, s majdnem minden helyen visszaélnek a lehetőséggel, vagy, hogy nevén nevezzük a gyereket: spekulálnak. A cigándi Petőfi Tsz a saját fuvart a gépállomással vé­gezteti, mert ez olcsóbb, saját erőgé­pével viszont idegeneknek fuvaroz, mert ezzel viszont többet keres. A pácini Dimitrov Tsz. esetében for­dított a helyzet. Itt a termelőszö­vetkezet konkurrálni akar a gépál­lomással, s olcsóbban fuvaroz, mint a ricsei állami gépállomás. Az itt felsorolt hibák csak a ^ legkirívóbb esetek. Me­gyénkben a gépállomások és a ter­melőszövetkezetek részéről még sok más hasonló jelenség tapasz­talható. Ez a spekuláció nem mél­tó a szocialista szektorhoz, s vég­sősoron maguk a gépállomások, a termelőszövetkezetek, egész dolgo­zó népünk — mi magunk valljuk . kárát; V _______________J 1 1 *- ji n \ j 'Mbs Ott leszünk és ünnepelünk l Május 1-re készülnek a Lenin Kohászati Müvek dolgozói r Még egy hét van hátra, de a hangulat máris ünnepi. S mi is ten­né lelkesebbé a munka ünnepére való készülődést, ha nem maga a munka. A nemzetközi proletáriá- tusnak ez a szimbolikus ünnepe jelképezi, hogy felszabadult az em­beri energia s immár 13 esztendeje a maga hasznára dolgozik, hogy szebb életet teremtsen ebben az országban. Szükségtelen számok­ban beszélni, hiszen ha körülnéz az ember a magyar kohóipar felleg­várában, önkéntelenül is észreve­szi a serényebb iramot, a precízebb munkát, s mindezt annak tulajdo­nítja, ami valójában: a munka ün­neplése — munkával! E napokban még a kalapács is szebben cseng az üllőn ... Persze, hagyományszerűen is meg kell ünnepelni e napot. Zász- lólengetéssel, dallal, tánccal, szó­rakozással. A jelek azt mutatják, hogy ebben sem lesz hiány. A ko­hászatban külön bizottságok ala­kultak, amelyek szervezik a kellő előkészületeket és munkálkodnak a sikeres lebonyolítás érdekében. Még nem végleges az „ütemterv”, új és új ötletek látnak napvilágot, de egy-két dolgot előre elárulha­tunk. Május elsején zeneszóra éb­rednek a vasgyári telep lakói. A reggeli órákban azután a zenekar a menetelő munkások élére áll, s megindulnak a Béke-tér felé, ahol résztvesznek a gyűlésen. A felvo­nulók közül nem hiányoznak majd a veteránok, Kossuth-díjasok és kiváló dolgozók sem, akik annyi dicsőséget szereztek már munká­jukkal a munkának. Bizonyára me­gint sok tapsot kapnak majd — mint annyi éven át — a gyár spor­tolói, kultúrcsoportjai, akik a me­netelés alatt és a gyűlés után egész napon át szórakoztatják a miskol­ciakat és a környékről „bekíván- csiskodókat”. Természetesen szerényebb és — így külsőleg — kevésbé impozáns látványt mutat majd az ezévi má­jus 1. De aki résztvesz rajta — s kizárólag önkéntes részvevőkről van szó! — sokkal lelkesebben és sokkal öntudatosabban, büszkéb­ben halad keresztül a városon, mint eddig bármelyik évben. A mai május 1-nek kimondottan po­litikai jellege lesz: akik a menete- lők közé állnak, egyben hitet tesz­nek amellett, hogy együtt haladnak a proletáriátussal és pártjával, és többé semmi el nem választhatja tőlük. És ez az igazi! Ez méltó má­jus 1-hez! — Ott leszünk és ünnepelünk! — mondják a munkások. Szerény sza­vak, túlzásnélküliek — de minden esetre fogadalomszerűen hangza­nak! Ott leszünk és ünnepeljük május elsejét, amely a miénk és az is lesz mindvégig! A mezőkeresztest Kossuth Xsr növeli a cukorrépa termőterületét Dobi István elv társnak, a terme­lőszövetkezeti tanács elnökének a cukorrépa termőterület növelésére vonatkozó felhívása élénk vissz­hangra talált megyénk termelőszö­vetkezeteiben. A mezőkeresztesi Kossuth Termelőszövetkezetben ko­rábban. a felhívás előtt a tavalyi cukorrépa termőterületnek csupán 50 százalékára kötöttek szerződést. A felhívás nyomán belátták, hogy ez helytelen lépés volt és to­vábbi 3 katasztrális holddal növel­ték cukorrépaültetésüket. így az összes cukorrépaterületük 15 ka­tasztrális hold, ami a taglétszám- csökkenést figyelembe véve, a ta­valyi terület 100 százalékának fe­lel meg. Abaujlak példát mutat Abaujlak község a tegnapi na­pon május" 1- tiszteletére 106,5 szá­zalékra teljesítette második ne­gyedévi adótervét. Abaujlak ezzel a tettével első a megyében. Mindez azt bizonyítja, .hogy az abaujlaki dolgozó parasztok körében is meg- - növekedett - az állampolgári fegye­lem, emellett a 106.5 százalékos • tervteljesítés dicséri az abaujkéri községi tanács dolgozóinak odaadó, lelkes munkáját. A susai Kossuth Tsz panasza Régi panasza a susai Kossuth termelőszövetkezet tagjainak, hogy a termelőszövetkezet táblá­jában lévő 50 hold erdőterületet az erdőgazdaság nem adja át a terme­lőszövetkezet használatába. Az egri erdőgazdaság azzal utasította el a kérelmüket, hogy az említett 50 hold erdőterület összefüggő egysé­get alkot az erdőgazdaság terüle­tével. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert az 50 holdas etr- dőtáblát három ólflaTrór*& ts2 földje veszi körül, s a negyedik oldalon is elszakad az erdőgazdaság területé­től. GLOCLLZ A HEGYALJAI SZŐLŐKBEN RÉGEN KIBÚJT MÁR A NAP a longi erdő mögül, s most arany­színű sugaraiban fürdeti, mosdat­ja egész Hegyalját. Valamikor lán­gokat löveltek ezek a kúpos sátor­hegyek, amelyek úgy ragyognak egymás mellett a tündöklő kék pá­rában, mint füzéren a türkizsze­mek. Ma már megszelídültek és azzal is beérik, hogy a hosszú tél után egyet-egyet nyújtózhatnak, és szőlőkaróktól borzas oldalaikat melengethetik a napsugárban. Ilyen szépnek látta ezt a történel­mi levegőjű vidéket Petőfi Sándor is, aki erre jártában ezt írta To­kaj—Hegyaljáról: „E hegyeken laknak az öröm istenei, innen kül­dik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, mi­szerint e föld nem a siralom völ- gye.” Tokaj—Hegyaljának a költőktől oly sokszor megénekelt lángborát a vulkáni talajon és a kedvező ég­hajlati viszonyokon kívül elsősor­ban az itt élő nép szorgalmának, hosszú tapasztalatokon alapuló szakértelmének köszönhetjük. És a nagymúltú borvidék szőlősgaz­dái ezen a tavaszon talán minden eddiginél nagyobb kedvvel kezd­tek a szőlőföldek megmunkálásá­hoz. Ez érthető, hiszen megszűnt a bordézsma, és a sérelmes tagosítá­sok megszüntetésével biztonságossá vált a szőlőművelés. A NYITÁST ÉS A METSZÉST MÁR BEFEJEZTÉK, most a karó­zást, a kiöregedett tőkék pótlását és az új telepítést végzik. De meg­kezdték már az első talajművelő munkát, a kemény izmokat, sok­sok verejtéket kívánó kétágúzást is.' Különösen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és szőlészeti szakcsoportok végeznek nagyobb, összefüggő területeken új telepíté­llllllil <lilllillllilll!llllllllllllliIIIIIIIIII!lllllllllllllllllllllllllllll!l!lilllllimi!KIIIIIIIIHIIilllllllllfllllllllllltlll!lll!IIIIIIIIIUIIIilllllll!IIIIIIIIIIIIinil!lllllll!llllllllllll -'•lllllillllllllllllilllllllllHIIIIIIUIIIIIIIIillltlIllllllllllllllilllllimilllllillllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllUlillilllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII sárospataki Királyhegyen, a sátor­aljaújhelyi Feketehegyen és a Kö­veshegyen, továbbá Bodrogolaszi- ban, összesen 50 katasztrális hol­dat, a Szőlészeti Technikum tan­gazdasága eddig összesen 49 holdat, az olaszliszkai szakcsoport 20, az erdőbényei 40, a tállyai 35, a mádi 25 holdat, a sárospataki Kossuth Tsz pedig 17 hold parlagot hódí­tott vissza és telepített be Hegyal­ja jellegzetes venyigéivel: furmint­tal és hárslevelűvel. Az egyik legnagyobb arányúi te­lepítési munka Bodrogolaszi hatá­rában, a Lencsés-dűlőben folyik, ahol az állami gazdaság egy 50 holdas alanytelepet létesít. A mun­kát Stromp Andor szőlészeti agro- nómus irányítja, akitől megtud­tuk, hogy a tavaly elültetett vesz- szők eredése 97 százalékos, tehát várakozáson felül sikerült. A vesz- szőket nem gödrökbe, hanem új telepítési módszerrel, fafúrók után dugták a földbe. Most éppen a be tonoszlopokat ássák, aztán kihúz­zák a huzalokat, mert a bodrogola­szi ripáriatelepen az eddig szoká­sos karózás helyett drótsodronyos művelési módot honosítanak meg. Milliószámra termesztik itt az alanyvesszőket az öreg tőkék pót­lására és a parlagföldek újjátele- pítésére. ZUHOGNAK A KÉTÁGÚ KA PÁK, kedvvel, bizakodással dol­goznak a szőlősgazdák. Él, lélegzik, illatozik az egész határ, s benne Hegy alja dolgos népe szorgalmas munkájával, kiváló szaktudásával, nem utolsó sorban pedig a híres vidék, e nagyszerű föld iránti olt hatatlan szer etetővel ezidén is hoz zájárul ahhoz, hogy Tokaj szőlő vesszeinek aranyló nektárja ismét méltó helyére: a világ legrango sabb borai közé kerülhessen. Hegyi József MA: Néhány állami gazdaság és gépállomás munkájának tapasztalataiból • Május 1-re készül a kereskedelem • A tiszapalkonyai építkezéseken • A „Szabad Európa“ erdélyi bérencei • Számvetés írások a múltból Még megijedni se volt időm ..............—^ A mun ka versenyről A DIMÁVAG Gépgyár termelési tervét hónapról-hőhapra fokozato­san túlteljesíti. Ez lehetőséget ad arra, hogy itt is kialakuljanak egye® elképzelések a jövő tervszámait ille­tően. Ezzel majd világossá válik, hogy a népgazdaság egyre erősödő munkalendületében milyen feladatok állnak a vállalat előtt. Az első negyedév fő problémája az energiaellátás és ezen belül a lehető legszervezettebb energiatakarékosság volt. Ugyanúgy a munkanélküliség teljes felszámolása, tehát minden munkásnak munkával való ellátott­sága. Ma már megszűnt ez a bizony­talanság, amely a DIMÁVAG Gép­gyárban uralkodott a munkanélküli­ség tekintetében. A velünk koope­ráló cégek mind több és több igényt jelentenek be vállalatunkhoz, amely majd maga után vonja a termelési terv fokozatos emelését. Negyedéves terveink határozottan: mutatják az egyensúlyt és műszaki vezetőink már a munkaversennyel, annak szervezési módjaival foglal­koznak. A fő probléma a gazdaságos termelés és a minőségi gyártás a munkaversenyen belül. Nap mint nap sok gondolat felvetődik, amelyek szerint az új sztahanovista szint ki­tűzésénél tervezeteinkben nem a mindenáron történő1 terv túl teljesí test, százalékos emelést tűzzük ki célul, hanem főleg a gépkarbantartási kívá­nalmakat, a szerszámfogyasztás csök­kentését. Nagy szerepe lesz a selejt- mentes alkatrész gyártásnak és sze­relésnek, valamint a gépek kikészí­tésében való minőségi változásnak; Ezzel a dolgozók majd tökéletesen egyetértenek, hiszen nem egy-egy kiugró eredményre kell majd töre­kedniük. A gyáregységek versenyvállalásá­ban elsőnek a J-gyáregység (szállí­tás) dolgozói és vezetői tettek fel­ajánlásokat. Első lépcsőként a gaz­daságos gyártást és az üzemek ki­szolgálása érdekében a regieköltsé- gek csökkentését vállalták. Szállító- eszközeiket a vasút és az autó vona­lán karbantartják, munkahelyeiket, körleteiket példaadóan tisztán tart­ják. Fokozott gondot fordítanak a dolgozók szakismeretének fejleszté­sére, ennek érdekében bevezették az időszerű szakvizsgák előkészítését; Ugyancsak foglalkoznak a dolgozók egészségvédelmével, balesetvédelmé­vel, a biztosítóberendezésék felújítá­sával és felszerelésével. A J-gy áregység dolgozóinak példá­jára természetesen a DIMÁVAG többi termelőegységei a szakszerve­zettel szoros kapcsolatban készülnek a verseny helyes szervezésére, a rej­tett tartalékok feltárására, a mű­szaki fejlesztés fokozottabb előkészí­tésére, végső célként a gazdaságos gyártás megteremtésére. Székely Elek főtechnológus. Letartóztatták az Algériai Kommunista Párt volt főtitkárát Algériában letartóztatták André Moine-t, a feloszlott algériai kommu­nista párt volt főtitkárát. Azzal vá­dolják, hogy a föld alá kényszerített párt sajtópropagandájának vezetője­ként pártmunkát folytatott. (MTI) Kiutasították Kairóból a Hew-York Herald Tribune tudósítóját Mint a Reuter jelenti, hivatalos egyiptomi forrásból közölték, hogy Barret McGurnt, a New York He­rald Tribune tudósítóját kiutasítot­ták Egyiptomból „mivel több alka­lommal Egyiptomra káros, hamis je­lentéseket közölt”. A tudósítóval kedden este közölték, hogy szerdán reggel el kell hagynia Egyiptomot. sekei. Á Tolcsvai Állami Gazdaság J McGurnt szerdán repülőgéppel Ró- például a zsadányi Előhegyen, a | mába utazott. (MTI) Londonban lehetségesnek tartják9 hogy MaeMillant meghívják Moszkvába London (MTI) A DP A jelenti: Bulganyin szovjet miniszterelnök MacMillan angol mi­niszterelnökhöz intézett levele Lon­donban találgatásokra adott okot arra vonatkozólag, hogy a brit mi­niszterelnököt esetleg meghívják Moszkvába. Bulganyin és Hruscsov londoni lá­togatása után a szovjet államférfiak tavasszal meghívták Edent. I?Öen le­mondása következtében ez az utazás elmaradt, de Londonban nagyon is lehetségesnek tartják, hogy Moszkva hasonló meghívást intéz MacMillan- hoz, Eden utódjához. (MTI) A bonni parlament május 3-án tartja atomvítáját Berlin (MTI) Mint már jelentettük, a. Német Szociáldemokrata Párt azt követelte, hogy a bonni szövetségi gyűlésben rendezzenek atomvitát, nyomban a parlament szünete utáni héten. A kormánypártok először néhány hét­tel el szerették volna halasztani a számukra kellemetlen vitát, végül azonban a közvélemény nyomásá­nak kénytelenek voltak engedni és hozzájárulni a szociáldemokrata kö­veteléshez. Az atomvitát a bonni parlamentben május 3-án rendezik. A vita során Strauss hadügyminisz­ter nyilatkozatot tesz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents