Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-24 / 94. szám

m Szerda, 1!>57. április 21. fiSZAKMAGYAROUSZAü 5 r A t gondolt abb, színvonalasabb gyárvezetés — Helyzetjelentés a Borsodvidéki Gépgyárból — Miskolci jegyzetek------------, ~ nA/wwwwmmnuwwwwwwwwmvuvwwvwwAAA/wvww Aki nyitott szemmel iár a városban, sok apró kellemetlenséget lát, akarva akaratlan beleütközik és egyéb híján mit tehet: bosszan­kodik. Talán azok is, akiknek kötelességük lenne (!) elejét venni mind­ennek. íme csokorba kötve néhány, kicsinek látszó, de mégse oly kicsi ügy Nem könnyű feladat röviden meg­határozni, mivel foglalkozzék egy gyár igazgatója, vagy főmérnöke. Hiszen az ö feladatuk — a terv tel­jesítésének biztosítása — felöleli egy gyár munkájának minden részletét s minden problémáját. így van ez például a »miskolci hírességek« közé tartozó Borsodvidéki Gépgyárban is. Joggal mondották beszélgetésünk so­rán a gyár munkásai, hogy nincs semmi, amire azt mondhatnák —• a köztiszteletben álló Tóth László igaz­gató és File Miklós főmérnök —, hogy ez nem tartozik ránk. Nincs semmi, amire azt mondhatnák: ezért nem mi vagyunk a felelősek. — S hogyan válhattak e sokrétű feladatok mellett mégis a gyár igazi vezetőivé? — Elárulták ők maguk, de munkatársaik is. Hiszen ez nem titok, sőt nem is ördöngős »mester­ség«. Csupán azt telték, hogy külön­választották a lényegest, a lényeg­telentől, tudják, hogy nekik mivel kell foglalkozni ok, s hogy munka­társaiknak milyen feladatokat kell elvégezniük. Egyszóval ebben a gyár­ban a termelés parancsnokai — ez alatt értjük az igazgatót, a főmérnö­köt, az üzemvezetőket, a művezető­ket, a brigádvezetőket — megtanul­tak vezetni. S méghozzá nem is akárhogyan. Erről beszélnek ékesen a termelés adatai, nagyszerű, derék munkájuk. Uj gyártmányok készültek az első negyedévben A gyár kollektívája az első ne­gyedévben 100.7 százalékra teljesí­tette befejezett termelési tervét. Ez a szám nem árul el sokat, így egy­magában véve, de ha hozzávesszük, hogy az év elején szén-, energia-, valamint anyaghiánnyal küzdöttek, ekkor már arról beszél, hogy a gyár műszaki és fizikai dolgozóinak dere­ik as munkát kellett végezniük terme­lési tervük teljesítése érdekében. Jó munkájukat dicséri, hogy új gyártmányok készültek az első ne­gyedévben, amelyekről elismerőleg szólnak a kereskedelem vezetői. A 60 és 100 tonnás műanyagprés, a 200 tonnás farost lemezprés és a 2 ton­nás autóemelő, igen nagy érdeklő­désre tart számot a hazai ‘és a kül­földi iparban egyaránt. S hogy a gyár vezetői, szerkesztők, technoló­gusok és a fizikai munkások jól dol­goztak azt igazolja az is, hogy a 60 és a 100 tonnás műanyagprés széria- gyártását már megkezdték. A 200 tonnás farost]eraezprésből elkészült 3 darab, s a közeljövőben további hármat készítenek el. A 2 tonnás autóemelőből már kifutott a null széria s jelenleg újabb 10 da­rab van gyártás alatt. Az új gyártmányok elkerülnek, ha­tárainkon túlra is. Igv például Jugo­szláviának 5 darab hidraulikus szőlő- prést szállítottak s jelenleg további 5 darab gyártása van folyamatban. Románia 15 darab hajóemelőt kapott. s további hajóemelők szállítása v'an folyamatban. Szervezettség, rend az alapja a terv teljesítésének A gyárban természetesen hibákkal is találkozunk. Ezek többek közölt, hogy a gyártmányok önköltsége nem megfelelő: a jelenlegi bizonylatok sem kielégítően ellenőrizhetők, az utókalkuláció sem ad megnyugta­tóan pontos képet egy-egy gyárt­mányról, stb. így lehetne sorolni más meglévő kisebb-nagyobb hiá­nyosságot is. A gyár vezetői és mun­kásai azonban mindezzel számolnak és nem ülnek karbateft kezekkel, tudják, hogy a szervezettség, a rend a lelke mindennek. Nemrégiben egy nagyaktíva érte­kezletet tartottak, ahol megbeszélték hogyan is tudnák a meglévő hiá­nyosságokat pótolni, a második ne­gyedéves tervet túlteljesíteni, egy­szóval gazdaságosabban és olcsóbban termelni. Az elhangzott javaslatok é- vélemények alapján a gyár "ehe­tői elkészítették intézkedési tervü­ket. Nos ennek a tervnek a jelentő­sége, hogy ni.-wS elaprózva, hanem konkrétan meghatározza, az egyes üzemek, osztályok feladatait. így ma már egyesek azon fáradoz­nak, hogy a gyártmányok önköltsé­gének utókalkulációját egyenként felülvizsgálják, s hogy ennek .lap­ján kidolgozzák a gyártmányok ön­költségcsökkentését szolgáló javasla­taikat. Mások azon fáradoznak, hoav megvalósítsanak egy pontosan érté­kelhető teljesítmény rendszert, olyat amely a termelés ütemességét bizto­sítja. Többen fáradoznak az új gyárt­mányok terveinek felülvizsgálásán, hogy a határidőt le tudják rövidí­teni. Foglalkoznak az újítómozga­lom felülvizsgálatával, valamint a munkások szakmai képzettségének növelésével. Ez az átfogó intézkedési terv a terv teljesítése mellett az önköltségi terv teljesítését is szolgálná, amely a gyár életéiben azt jelentené, hogy rentábilissá és nyereségessé válhat a második negyedévben. Bizalom, felelősségérzet — mindkettő megtalálható A gyár vezetői igen helyesen gon­dolkodnak akkor, amikor elvetik a A kisipari szövetkezetek kölcsö­nös biztosító intézetének több mint 26.000 kisiparos tagja van, vala­mennyien önkéntes jelentkezők. Sok idős kisiparos sürgeti, hogy a jelenlegi betegbiztosításon kívül ve­zessék be az öregségi biztosítást is, hogy ne legyenek anyagi gondjaik, ha munkaképtelenné válnak. A ké­rés teljesítése bonyolult feladat, mert az intézet meg akarja oldani régen hangoztatott munkamódszert: hogyha ők nem veszik kezükbe a dolgokat, semmi sem intéződik el, kevés a jó megbízható szakember, stb... A vezetők a munkatársak helyes kiválasztásával, megfelelő munkakörökbe való helyezéssel nem­csak elítélik ezt a helytelen gondol­kodást, hanem elejét is veszik annak, hogy valaki így is cselekedjék. Ép­pen azért tudnak bátran támaszkodni beosztottjaikra, mert mindenkit ké- pessségeinek megfelelő munkakörbe állítottak. Ezzel elősegítették mun­katársaik fejlődését, növelték önbi­zalmukat és felelősségérzetüket. A bizalom és a felelősségérzet így erő­södhetett meg és talált talajra e gyárban. Amíg az első negyedévben a ter­vezett önköltséget 4.7 százalékkal túllépték, a második negyedévben már nyugodtan tervezhették az ön­költségi terv teljesítését, s azt, hogy rentábilissá válnak. Ezért vállalhat­ták, hogy befejezett termelési tervü­ket 15 százalékkal teljesítik túl, s hogy a selejtet 1.5 százalékra csök­kentik, az önköltségi tervet pedig 100 százalékra teljesítik. # A Borsodvidéki Gépgyár példája azt igazolja, hogy a mi igazgatóink, vezetőink — akiknek többsége né­hány éve még munkás volt — áldo­zatos, fáradságos munkájukkal már bebizonyították, hogy megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó nép bizal­mának. Eredményes, odaadó munká­juk nélkül iparunk, s így a Borsod­vidéki Gépgyár fejlődése elképzelhe­tetlen volna. Ezért szükséges, hogy a jövőben még nagyobb megbecsü­lést és támogatást kapjanak felsőbb szerveinktől. Ügy véljük, ha ezt megkapják s ha az párosul munka­szeretetükkel, úgy e gyárban is büsz­kén beszélhetnek majd arról a má­sodik negyedév végén, hogy a gyár kollektívája alkotómunkája eredmé­nyeképpen nemcsak hogy túlteljesí­tette tervét, hanem rentábilissá is vált. Reméljük, hogy legközelebb már e gyár kollektívájának nyere­ségrészesedést osztó ünnepi gyűlésé­ből számolhatunk be. Jó munkál: elvtársak. DRAGOS GYULA az a kisiparos szamara a legheve­sebb kiadással járjon. A tervezetet most dolgozza ki az intézet és ta­nulmányozza a Német Demokrati­kus Köztársaság biztosítási rend- szeret is. Az NDK-ban ugyanis már kapnak nyugdíjat a kisiparosok. A tervezet május végére készül el és jóváhagyásáról a kormány dönt majd. o Ilyenkor tavasszal, az időjárás sok szeszélye ellenére is, mind töb­ben és többen igyekeznek a sza­badba, — Lillafüredre, Tapolcára, no meg ide a város szívébe, az Avasra is. Kellemesen telik a nap, leszáll az este is, beburkolja a vá­rost, csak a lámpák vibrálnak élén­ken, sokezer változatban. A város moraja alig hallik az Avas-tetőre, megnyugtató zümmögés jut fel eddig, a csillagos ég alatt jólesik hallgatni, figyelni a város szívé- dobbanását © Ha már úgy fogott a toll, hogy csak bosszúságokat jegyez le, íme a következő: /■z egyik este a Déryné-utcai presszóba tértünk be néhányan egy feketére. Nemsokára nyílt az ajtó cs két 14—15 év körüli fiú lépett­be, hónuk alatt nagyköleg Esti Hírlappal. Asztalról asztalra, járva kínálták a lapot. Ebben még nincs kivetnivaló. Abban viszont már © Vasárnap Felsőzsolcára igyekez­tem autóbusszal. Közel egy órát álltam a béketéri megállónál. Úgy tudtam, hogy félóránként, vagy egész órakor indul kocsi kifelé. Természetesen, ahogy múlt az ídö, úgy fogyott a türelmem is. Mi fá­radságba (s költségébe) kerülne az autóbusz vállalatnak, ha a meg­állókhoz kifüggesztene egy érvé­nyes menetrendet. így növelni le­hetne az utasok kényelmét, ami csak hasznára válna a vállalatnak. Ha már autóbusisznál tartunk, még egy esetet el kell mondani. Amikor úgy délelőtt fél 11 .:örül befutott a kocsi, végre elindulhat­tam Zsolcára. A viteldíj két forint. A május elején induló szabadegyetemi előadásokra megindult a jelentkezés és beiratkozás. Városszerte érdeklődést kel­tett a Szabadegyetem titkárságának fel­hívása és máris sokan jelentkeztek és be­iratkoztak. Különösen nagy az érdeklő­dés a világirodalmi, zeneművészeti és képzőművészeti tárgyak iránt. Többen két, három tárgyra is beiratkoztak. Az egyes előadók lelkesen készülnek az előadásokra és a munkaközösségek meg­állapították a nyitó-előadások témáját és időpontját. A világirodalmi tagozat május 8-án, szerdán délután 6—8-ig dr. Csorba Zoltán: Shakespeare és Gyárfás Imre: Homéros c. előadásával kezdődik. A képzőművészeti tagozat Csabai Kál­De azok szíve is nagyot dobban, akik — ha későn is —, de hazafele igyekeznek. Nagyot dobban a Pilla­natnyi ijedelemtől. Az ember köny- nyen elharaphatja a nyelvét, sze­rezhet egy kiadós bokaficamot vagy egyéb sérülést, mert... ... mert az Avasra vezető lép­csők csonkák, rosszak olyannyira, hogy helyenként már nem is lehet annak nevezni, ami — lépcsőnek. Nem kerülne sokba, helyes lenne rendbehozni a feljárókat, hiszen akikor kevesebb szidást kapna az, akire tartozik: a városi tanács. van, hogy a 60 filléres újságot 1.30 forintért akarták adni. Nemcsak akarták, többet a lapokból el is adtak, mert volt olyan vendég, aki megvette. így felverni az árat, magyarul: lopás, a közönség becsa­pása. Helyes lenne, ha a posta hír­lapcsoportja végelvetne ennek. Sze­rényen számítva a »leleményes« gyerekek száz példányon már 70 forintot keresnek. ,, A még következő megállónál is sokan felszálltak. Elhelyezkedtek a kocsiban az utasok, s — velem együtt — várták a kalauzt. De ö nem jön. Amikor a végállomásra értünk a kalauz (férfi volt) odaáll az ajtóhoz cs úgy veszi át a pénzt. Ebben eddig nincs hiba, abban viszont már van, hogy jegyet nem ad. Nem tudni ezzel a pénzzel (tesi- vérek között is jelentős summa), hogy számol el. Vagy talán húsvéti jutalompénznek szánta?! — saját magának. A rendszámot nem írtam fel, csupán annyit írhatok ide, hogy féltizenegykor indult Miskolcról a kocsi Felsőzsolcára. mán: A folyami kultúrák művészete (Babylon, Asszíria, Egyiptom) c. előadá­sával május 9-én, csütörtökön délután 6—8-ig indul. A zeneművészeti tagozat megnyitásának időpontja május 3-án, pénteken délután 6—8-ig. A barokkzene c. nyitó-előadást Hcrszényi Bálint tartja. A helytörténeti tagozat május 6-án, hétfőn délután 6—8-ig Torna Andor: A bükki ősember c. előadásával kezdődik. Az előadások helyéről a titkárság a bc- iratkozókat értesíti. A Szabadegyetem titkársága kéri az ér­deklődőket, hogy legkésőbb c hét végig iratkozzanak be az egyes tagozatokra a TTIT megyei titkárságán (Miskolc, Szé­chenyi u. 16. sz. I. cm.). Tervezet készül a kisiparosok nyugdíjbiztosítására a kisiparosok táppénz- és kötelező biztosítását is, olyanformán, hogy Nos, ilyen bosszúságokkal akad össze nap mint nap az ember, ha nyitott szemmel jár az utcán. Mennyivel szebb lenne, ennek az ellen­kezőjéről írni és beszámolni. ú- /•) folynak a beiratkozások a Szabadegyetemre S okáig csak egy-egy zenés darab táncbetétjei sejttették a közön­séggel, hogy a Miskolci Nem- teeti Színház tavaly szervezett tizen­két tagú tánc karának kiváló erői vannak. Ezért a tánckarnak mint balettegyüttesnek első önálló bemu­tatkozása váratlan örömet keltett a készülődésekről, nagy tervekről ke­veset tudó közönség körében. Téry Tibor balettmester, a kiváló koreo­gráfus, ez a szerény, mosolygós vér­beli művészember, lelkes munkatár­saival Horváth Zoltán rendelővel, Suki Antal díszlettervezővel, Katona Piroska jelmeztervezővel, a lelkes muzsikusokkal és a műszaki gárdá­val szinte észrevétlenül készítette elő az együttest a nagy premierre. Mindenki, aki ebben az előkészítő munkában résztvett, átérezte az új feladat nagyszerűségét. Ez a premier nemcsak, a jelenlegi színtársulat életében, hanem Miskolc színházi kultúrájának ' történetében is a fejlődés új állomását jelzi, orszá­gos szempontból is nevezetes mű­vészi esemény volt. Első eset ugyan­is, hogy a budapesti Operaházon kí­vül egy vidéki színház is eldicseked- hetik önálló és minden bizonnyal nagy jövőjű balettkarral. Persze-pensze, hol áll még ez a bimbózó együttes az Operaház nagy- multú balettkarától, amely az októ­beri tisztító viharban. elhűtlenedett tagjainak távozásával sem gyengül­hetett le és büszkesége marad min­denkor a magyar tánckultúrának! De éppen a mi fiatal miskolci együt­tesünk sikeres bemutatkozása is iga­zolja, hogy nem kell félteni szocia­lista kultúránk fejlődését attól, ha egy-egy elkényeztetett »sztárunk megtagadja hazáját, mert népünk tehetségeket dúsan termő sűrűjéből A babatündér # A rózsa lelke ® Boleró A balett egy iitt es bemutatkozása a Miivé lő des Házában a népi hatalom által biztosított kor­látlan érvényesülési lehetőségek kö­zepette mindig akad bő utánpótlás. Sőt! Ha az elkényeztetett sztárok eltérülnek az új tehetségek érvénye­sülésének útjából, értékesebbek lép­hetnek helyükbe. A szocialista kul­túra fejlődését nem hátráltathatja, inkább elősegíti a »művész- és sport- fenomének«, a mindenfajta tör-vtők álarcainak levetése. Sietteti az új magyar* tehetségek feltárására irá­nyuló törekvéseinket és kulturális életünk gazdagodását. Terpszichorének, a táncművészet múzsájának miskolci bevonulását csak az az áldozatkészség tette lehe­tővé, amire népi hatalmunk művelő­dési politikája mindenkor késznek bizonyult, — szemben a letűnt rend­szer garasos kulturális politikájával. Ez a bevonulás április 18-án sze­rény és az első megmutatkozás kö­rülményeit, technikai adottságait mérlegelő keretek közt, de a kezde­ményezés ma'ssrendű pátoszával zajlott le. Olyan volt, amilyet becsü­letes kezdeményezőktől, az Új ízé­nek avatott ízleltetőitől vártunk, akik nem »nagy dobbal akarnak verebet fogni«, hanem tiszta művészi eszközökkel, erőik pontos felmérésé­vel és tapasztalataik ismeretéiben azt' adják, ami — egyelőre — biztosan kitelik tőlük. No nem Téry Tibor­tól, aki nagyobb lélegzetű táncjáté­kok megelevonítését is biztos kézzel irányíthatná, hanem az együttestől. amely az úttörő munkában nagyrészt önmagával szemben is úttörő. I tt a titka annak, hogy az együt­tes jött, látott és győzött, és a bemutatón résztvevő buda­pesti szakemberek is elismerték: sokszor az volt a benyomásuk, hogy a miskolci együttes sok eredeti vo­nást '‘képvisel táncmű vészeié vei. * Már a Babatündér, az első egyfel- vonásos táncjáték (Bayer zeneműve) Téry szövegátdolgozásában és .ideo­gráfiájában rávillantott az egész együttes felkészültségére. A táncosok oldalán szerepet vállalt prózai szí­nészeink, Horváth Gyula (a baba­kereskedő), Deák Lajos (a segédje), Bánó Pál (az előkelő vásárló), Ta­kács Anna (ennek felesége), a gyer­mekszereplőkkel együtt segítették a mesejáték kibontakozását és itt-ott mozdulataikkal is beleilleszkedtek a zene és a tánc ritmikai egységébe. A táncos szerepekbe.! pedig a ba­lettegyüttes egész gárdája villantotta meg képességeit a szivárványosan szín gazdag muzsika beszédes dalla­maira, ütemeire. Megelevenedett a kis mesejáték, amelynek lényege: hogyan veszti el a babakereskedő legféltettebb alkotását, a Bábátün- dért egy éjszakán, amikor a szere­lemre gyűlt Babatündérrel együtt életrekel kócból tákolt szerelmese, a Harlekin is, de életre kel a *bbi baba is, akik mind segítik a szerel­mes pár szökését. Jegyezzük fel a Babatündér szó- li&l* szereplőjét, Zilahi Katalint, akit már nemcsak mint táncost, ha­nem mint egy Móricz-darab kedves bakíisszereplőjét is megismerhettünk. Jegyezzük ide szerelmese, a Harle- kiint táncoló Boross István nevét. De jegyezzük fel a művelődéstörténeti jelentőségű eseményre való tekin­tettel az. utókor számára a táncjáték többi szereplőit is — kritikai s r- rendi értékelés nélkül — Föld’ Má­riát, a karakter baba, Révész Gab­riellát és Göbölyös Lászlót, a iroli babák, Téry Pirit, a beszélő baba, Farkas Violát és Mohai Lászlót, a spanyol babák. Bodrogi Zoltánt, a kínai baba, Tóth Sárit és Kleszó Imrét, a lengyel babapár megeleve- nítőit, akik elsőkként léptek fel a miskolci balettegyüttes bemutató estjén, Megjegyezzük, hogy Kleszó Imre például nem tartozik a balett­karba, de mint a társulat sokoldalú fiatal művésze, a táncban is kitűnően megállja a helyét. Í Babatündér kis seregszemléjét — a sokszerepes mesejáték erre alkalmas bevezető volt — egy kétszerepes, Weber—Berlioz ze­nére épített kis romantikus táncjáték követte: A rózsa lelke. Suki Antal díszletei és a színház festőműtermé­nek munkája, Katona Piroska jel­mezei itt már másodízben keltenek figyelmet. A stílusérzék megvan, nem lesz baj vele máskor sem. Ki­domborodik a két szólótáncos ígére­tes tehetsége: Farkas Violáé és Mo­hai Lászlóé. Technikai felkészültsér gük kétségtelen, érzik a romantikus téma mondanivalóját. Elismerő tap­sok közben, záródik a függöny. Csak valami hiányzik még. A mondani­való egyénibb kifejező ereje, ami az iskolai »kitűnő« fölé emeli táncukat. De ez is el fog következni. Záloga ebbeli reményünknek Mo­hai főszerepe a legigényesebb mű- sorszámban, a harmadik táncjáték­ban. Ravel Bolerójának Téryírta szövegében és koreográfiájában me- gintcsak ő a férfihős, aki amolyan spanyolosán szenvedélyes szerelmi csatát vív. az ismétlődő dallamele­mek fortissimóig fokozódó íorrósodá- sáig, a táncjáték végső kifejléséig Mohai a szenvedély viharzásának meggyőző változatait művészi erővel éli át és táncolja meg. Tehetségesen és a mozdulatművészet egész lénye­gét átérezve vesz részt a játékban Tóth Sári (Rosita), a női főhőst meg­személyesítő, érett művészetével le­nyűgöző Téry Piri, a tároli babák férfi szerepében is már feltűnt Gö­bölyös László, valamint az együttes többi táncosa, akik ha itt-ott még a térformákat élrajzolják is, de a to­vábbiak során egész bizonyosan harmonikus egységben illeszkednek a szűk színpadon is ügyesen meg­oldott cselekménybe. Ä balettest sikerében méltó része van a zenekarnak, amely Lu­kács Ervin karnaggyal az élén különösen a Bolero bravúros tolmá­csolásával tűnt ki. A Boleró — úgy érezzük — tükör­képe az egész együttes akaraterejé­nek, szenvedélyes lendületének, ab­beli elszántságának, hogy diadalra juttatja a táncművészet területén is egészséges decentralizációs törek­véseinket. Az együttes jövőjét biz­tosítja a közönség, amely ünnepi ér­zésekkel fogadja és táplálja színházi kultúránk új hajtását. HAJDÚ BZLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents