Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

1937 ápriéis 21 ^asárnajf

Ara S# frftér

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA

!

y.ur

tVlTEZLT

EMLÉKEST

M A ?

fiz MSZMP

Bersed-ftbavj-Zempién megyei iiil'ÉisflizölfsáQsii^ öésg

Kedves öregek A pótolhatatlan ember

V. I. Lenin születésének 87. évfordulója alkalmából

jelentőségükben kibontakozni a gyarmati népek felszabadítására vonatkozó lenini tanítások hatalmas erejét és óriási jelentőségét.

A szocialista világrendszer • létrejötte, a Szovjetunió körül tömörülő európai és ázsiai népi demokráciák tábora mérhetetlenül megnövelte a béke, a haladás és a szocializmus erőit-. .... r

A leninizmus. történelmi igazságát

bol az ellenforradalom eszmei má- konya és lélekmérgezése.

— Ilyen körülmények között nagyon is meg kell szívlelnünk azokat a; tanácsokat, baráti útmutatásokat. amelyeket Lenin az első magyar proletárhatalomnak, a dicső Tanács- köztársaság' vezetőinék' adott. Lenin 1919 május 27-én, a magyar munkásokhoz küldött üdvözletében különös hangsúllyal emelte ki, hogy a proletariátus forradalmi pártjának, a

arról beszélt, hogy az imperialista bajkeverők, akik nagyon szívükre vették magyarországi puccskísérletük kudarcát, most rágalomhadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia ellen. Krokodilkönnyeket sírnak úgynevezett „szabadságharcosokért”. akiket a magyar bíróságok tetteikért szigorúan felelősségre vonnak. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy bíróságaink fasiszta bitangok, rablók, tömeggyilkosok és más effébizonyítja a magyar nép sorsának alakulása is. Mi magyarok büszkék és boldogok vagyunk, hogy hazánk méltó és megbecsült helyet foglal el a szocialista világrendszerben, a szocialista tábor országainak testvéri közösségében. S a mai ünnepi évfordulón különös erővel kell emlékeznünk Leninnek a tanításaira, amelyek számunkra, magyarok számára éppen most nagyon is időszerűek.

Az imperialisták által szervezett véres ellenforradalmi puccskísérlet óta jnég alig néhány hóna*' ,y,'+- «1. Még szemünk előtt van az ehei.-^r- radalmi bandák által okozott rombolás és pusztítás, még elevenen élnek emlékezetünkben a fasiszta gonosztevők és gyilkosok rém tettei, még érzékenyen érezzük gazdasági életünkben az ellenforradalom kártékony és romboló hatását, még nincs mindenütt teljes rend az agyakban és a szívekben, még sok helyütt romkommunistáknak, a ‘ munkásosztály vezetőinek szilár dán és eltökélten, kérlelhetetlen határozottsággal kell hárcolnáok minden reformista métely, a marxizmus forradalmi tanításainak minden revíziója ellen.

Milyen kísérteties időszerűséggel csengnek e lenini szavak!

Vajon ki nem emlékszik közülünk az október 23-át megelőző időszak, majd pedig az október 23-át követő napok frázisaira és jelszavaira, amelyekben az egyik vezérszólam éppen az ú. n. »tiszta demokrácia« volt? Majd így folytatta Somogyi elvtárs:

Azt hiszem elvtársak, nyugodtan elmondhatjuk: az • ellenforradalmi puccskísérlet után alaposan megtanultuk a leckét. És bízvást elmondhatjuk azt is, hogy hűek leszünk a lenini tanításokhoz, nem kíméljük erőfeszítéseinket az ellénséggel szemben, az ellenforradalom maradványainak végleges szétzúzására.

Somogyi Miklós a továbbiakban

lék ellen járnak el teljes szigorral. Reklámozzák a renegát magyar írókat is, akiknek első dolguk volt, hogy az úgynevezett „szabadföldre” érve bűzlő dollárokért eladják önmagukat és szülőhazájukat. A „szabadságról” beszélnek általában, s erre feleletül Somogyi Miklós idézte Lenint, aki 1919-ben egyik beszédében azt mondta, hogy minden szabadság csalás, ha azt nem rendeljük alá a tőkés elnyomás alól való felszabadítás érdekeinek. Nem lehet szabadsága az ellenforradalomnak. Az ellenforradalom minden uralmi törekvését diktatúrával kell letörni. Mi, magyar kommunisták megfogadjuk — mondotta —, hogy hűek leszünk és' hűek maradunk a lenini tanításokhoz. Majd a régebbi hibákról beszélt.

A leninizmus elveinek valóravál- tásával sikerült elérnünk azokat az eredményeket, amelyeket eddig már kivívtunk* Könyörtelen, harcban, az

ellenforradalommal, a dolgozó nép ügyének árulóival, megkezdve a múlt hibáinak kijavítását, elsősorban pedig a proletár nemzetköziség magasztos elveire támaszkodva, a Szovjetunió testvéri, baráti, erkölcsi, anyagi, politikai és katonai segítségével biztos léptekkel indulunk el a felemelkedés útján.

Persze, még csak a kezdet kezdetén vagyunk az elleniorradalom ál» tál okozott pusztítások jóvátételében, a sebek begyógyításában. Sok még a tennivalónk és feladataink megoldásához fokozott munkára és nagy erőfeszítésekre van szükség egész népünk részéről.

Vlagyimir Iljics arra tanít bennünket, hogy határtalanul bízzunk a néptömegek alkotó erejében. Arra tanít bennünket, hogy eltéphetetlen- né fűzzük á párt és a dolgozó tömé-, gek kapcsolatait.

Hogyan dolgozhatunk Vlagyimir Iljics szellemében a párt és a tömegek kapcsolatainak erősítésén, a dolgozók bizalmának egyre teljesebb elnyerésén ?

ügy, hogy Lenin tanításait követve, a legmesszebbmenő figyelmet szenteljük a dolgozók mindennapos kérdéseinek, hogy egyre fokozzuk a dolgozók bevonását az állami és gazdasági vezetésbe, hogy erősítjük tömegszervezeteinket, tovább javítjuk felvilágosító és nevelő munkánkat; Különösen fontos szerep vár a szakszervezetekre. Szakszervezeteink nagy és megtisztelő feladata, hogy segítsék telj -s mértékben valóra- vfeii ani ezt a lenini útmutatást, hogy segítsék bevonni a do;2oz^l<JJszéles tömegeit a gazdasägl-l^^kultiil^tis szervező munkába, hogy fejlesszék a dolgozók aktivitását a termelés ész- szerüsítésében. fejlesztésében, az üzemek munkáját akadályozó hibák kiküszöbölésében.'

Lenin arra is tanít hogy a Nagy O 'béri Szocialista Forradalom megmutatta a szocializmus építésének általános irányvonalait. Ezek az általános ' ny vonalak érvényesek rr' ■'ti szocia1 Izmust építő ország számára. Lenin ugyanakkor azt is hang rulyozta. hogy a szóm a'izmus építéséhez minden nép a maga nerrt- sajátosságai.szerint járulhat hozzá a maga új tapasztalataival, a szóda’ ■ a fejlődés fegyvertárának állandó gazdagításával. Lenin óva intett a szovjet tapasztalatok gépies, mechanikus átvételétől vagy éppenséggel másolásától Kun Bál? elv társnak küldött 1919 március 23-i szikratáviratában például éppen magyar vonatkozásban emelte ki, hogv .,a ma r forradalom sajátos fel ételei kö:”:t hibás lenne az orcsz taktikának minden részletében való utánzása.” Nekpnk még kell szívlelnünk Leninnek ezt a tanítását is annál is inkább, mert kétségtelen, ho^v az el- rr.. . években — a régi párívez:'és h’bá’ából — igen sokszor gépiesen alkalmaztunk egyes szovjet formákat is módszereket. A döntő azonban — s ezt nem lehet elégoé hangsúlyozni —. hogy a Szovjetunió a vhág első szocialista állama felbecsülhetetlen értékű általános érvényű tapasztalatokat adott az egész világ prole- táriátusának, amelyek felhasználása a szocialista építés sikerének nélkülözhetetlen előfeltétele.

Mi, magyar dolgozók hálával és kegyelettel adózunk a halhatatlan Leninnek, aki számunkra is a tudást és az erőt jelenti. A tudást, amellyel a marxizmus—leninizmus tudományos világnézete vértezett tel bennünket, az erőt, amelyet a leninizmus győzhetetlen eszméiből és a lenini eszmék zászlaja alatt egyesült szocialista világrendszerhez való tartozásunkból merítünk, s amellyel diadalra vitte a magyar nép felszabadulásának ügyét és minden bizonynyal diadalra viszi az egész emberiség békéjének és haladásának ügyét;

Vlagyimir Iljics Lenin élt, és élni fog mindörökké mindabban, amit alkotott, eszméiben, műveiben és az egész világ dolgozóinak szívében — fejezte be beszédét Somogyi Miklós;

Az est első része az Internacionálé hangjaival zárult. Az est második részében műsor következeit.

CMTIJ

V. I. Lenin, a világ proletariátusának lánglelkű tanítója, a szovjet állam megalapítója születésének 87. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szombaton emlékestet rendezett az Erkel Színházban.

Az ünnepien feldíszített színpadon, az est elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kossá István pénzügy- miniszter, Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter. Tagja volt az elnökségnek az MSZMP Központi Bizottságának több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a munkás- mozgalom régi harcosai, a tudományos, a művészeti és az irodalmi élet kiválóságai.

Helyet foglalt az elnökségben J. Z. Gromov, a Szovjetunió magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint A. V. Topcsi- jev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának főtitkára és M. Kotov, a hazánkban tartózkodó szovjet békeharcos küldöttség vezetője.

Az emlékest közönségének soraiban helyet foglalt a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt u budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

Horváth Ferenc érdemes művész Majakovszkij Leninről szóló époszá- ból adott elő egy részletet, majd Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke mondott megnyitót, majd Somogyi Miklós, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja mondott beszédet.

homogyi Miklós elvtárs beszéde

Kedves elvtársak!

Ma szerte a világon Vlagyimir Iljics Leninre, a világ proletariátusának lángeszű vezérére és tanító- mesterére emlékszik a béke és a haladás, a szabadság és a szocializmus sokszázmillió híve — kezdte beszédét Somogyi Miklós, s így folytatta:

Lenin életművének méltatásával könyvtárakat lehetne megtölteni. Amikor ma Lenin születésének 87. évfordulójáról emlékezünk, csupán a lenini tanítások, a lenini mű néhány mozzanatát ragadjuk ki. melyekből különösen fontos tanulságokat akarunk a jelen körülménj^ek között levonni.

A történelmi fejlődés megcáfolha- tatlanul bizonyítja, hogy a szocializmus eszméi egyre újabb és újabb tömegek tudatába hatolnak be. s válnak a további előrehaladás mozgató erőivé.

Az imperialisták és tudós lakájaik azt prédikálták — s prédikálják ma is —, hogy a tőkés rendszer megváltoznia táti .n, hogy a munkásoknak, mint valami kifürkészhetetlen isteni akaratba, bele kell nyugodniok a kapitalista rend megingathatatlanságá- ba, továbbá, hogy az imperialisták és eszmei szekértolóik azt erősítgették i— s erősítgetik még ma is —. hogy a gyarmati rendszer szent és sérthetetlen, a gyarmati népeknek bele kell törődniök az U; n. „felsőbbrendű” gyarmatosítók zsarnokságába;

Ma, amikor a világ népei tanúi annak, hogyan recseg-ropog a szégyenletes gyarmati rendszer és a ■legutóbbi évtized alatt — tehát a történelemben szinte pillanatnak számító tíz év alatt — több mint egy és negyedmilliárd ember, a földkerekség lakosságának csaknem a fele szabadult meg a gyarmati és félgyarmati függéstől, s egyetlen évtized alatt húsz új független ország jelent meg Ázsia és Afrika térképén — most látjuk csak a maguk világtörténelmi