Észak-Magyarország, 1957. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

1937 ápriéis 21 ^asárnajf Ara S# frftér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA ! y.ur tVlTEZLT EMLÉKEST M A ? fiz MSZMP Bersed-ftbavj-Zempién megyei iiil'ÉisflizölfsáQsii^ öésg Kedves öregek A pótolhatatlan ember V. I. Lenin születésének 87. évfordulója alkalmából jelentőségükben kibontakozni a gyar­mati népek felszabadítására vonat­kozó lenini tanítások hatalmas erejét és óriási jelentőségét. A szocialista világrendszer • létre­jötte, a Szovjetunió körül tömörülő európai és ázsiai népi demokráciák tábora mérhetetlenül megnövelte a béke, a haladás és a szocializmus erőit-. .... r A leninizmus. történelmi igazságát bol az ellenforradalom eszmei má- konya és lélekmérgezése. — Ilyen körülmények között na­gyon is meg kell szívlelnünk azokat a; tanácsokat, baráti útmutatásokat. amelyeket Lenin az első magyar proletárhatalomnak, a dicső Tanács- köztársaság' vezetőinék' adott. Lenin 1919 május 27-én, a magyar munká­sokhoz küldött üdvözletében különös hangsúllyal emelte ki, hogy a prole­tariátus forradalmi pártjának, a arról beszélt, hogy az imperialista bajkeverők, akik nagyon szívükre vették magyarországi puccskísérle­tük kudarcát, most rágalomhadjára­tot folytatnak a magyar népi demok­rácia ellen. Krokodilkönnyeket sír­nak úgynevezett „szabadságharco­sokért”. akiket a magyar bíróságok tetteikért szigorúan felelősségre von­nak. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy bíróságaink fasiszta bitangok, rablók, tömeggyilkosok és más effé­bizonyítja a magyar nép sorsának alakulása is. Mi magyarok büszkék és boldogok vagyunk, hogy hazánk méltó és megbecsült helyet foglal el a szocialista világrendszerben, a szo­cialista tábor országainak testvéri közösségében. S a mai ünnepi év­fordulón különös erővel kell emlé­keznünk Leninnek a tanításaira, amelyek számunkra, magyarok szá­mára éppen most nagyon is idősze­rűek. Az imperialisták által szervezett véres ellenforradalmi puccskísérlet óta jnég alig néhány hóna*' ,y,'+- «1. Még szemünk előtt van az ehei.-^r- radalmi bandák által okozott rombo­lás és pusztítás, még elevenen élnek emlékezetünkben a fasiszta gonosz­tevők és gyilkosok rém tettei, még érzékenyen érezzük gazdasági éle­tünkben az ellenforradalom kárté­kony és romboló hatását, még nincs mindenütt teljes rend az agyakban és a szívekben, még sok helyütt rom­kommunistáknak, a ‘ munkásosztály vezetőinek szilár dán és eltökélten, kérlelhetetlen határozottsággal kell hárcolnáok minden reformista métely, a marxizmus forradalmi tanításai­nak minden revíziója ellen. Milyen kísérteties időszerűséggel csengnek e lenini szavak! Vajon ki nem emlékszik közülünk az október 23-át megelőző időszak, majd pedig az október 23-át követő napok frázisaira és jelszavaira, ame­lyekben az egyik vezérszólam éppen az ú. n. »tiszta demokrácia« volt? Majd így folytatta Somogyi elvtárs: Azt hiszem elvtársak, nyugodtan elmondhatjuk: az • ellenforradalmi puccskísérlet után alaposan megta­nultuk a leckét. És bízvást elmond­hatjuk azt is, hogy hűek leszünk a lenini tanításokhoz, nem kíméljük erőfeszítéseinket az ellénséggel szem­ben, az ellenforradalom maradvá­nyainak végleges szétzúzására. Somogyi Miklós a továbbiakban lék ellen járnak el teljes szigorral. Reklámozzák a renegát magyar író­kat is, akiknek első dolguk volt, hogy az úgynevezett „szabadföldre” érve bűzlő dollárokért eladják ön­magukat és szülőhazájukat. A „sza­badságról” beszélnek általában, s erre feleletül Somogyi Miklós idézte Lenint, aki 1919-ben egyik beszédé­ben azt mondta, hogy minden sza­badság csalás, ha azt nem rendeljük alá a tőkés elnyomás alól való fel­szabadítás érdekeinek. Nem lehet szabadsága az ellenforradalomnak. Az ellenforradalom minden uralmi törekvését diktatúrával kell letörni. Mi, magyar kommunisták megfogad­juk — mondotta —, hogy hűek le­szünk és' hűek maradunk a lenini tanításokhoz. Majd a régebbi hibák­ról beszélt. A leninizmus elveinek valóravál- tásával sikerült elérnünk azokat az eredményeket, amelyeket eddig már kivívtunk* Könyörtelen, harcban, az ellenforradalommal, a dolgozó nép ügyének árulóival, megkezdve a múlt hibáinak kijavítását, elsősor­ban pedig a proletár nemzetköziség magasztos elveire támaszkodva, a Szovjetunió testvéri, baráti, erkölcsi, anyagi, politikai és katonai segítsé­gével biztos léptekkel indulunk el a felemelkedés útján. Persze, még csak a kezdet kezde­tén vagyunk az elleniorradalom ál» tál okozott pusztítások jóvátételé­ben, a sebek begyógyításában. Sok még a tennivalónk és feladataink megoldásához fokozott munkára és nagy erőfeszítésekre van szükség egész népünk részéről. Vlagyimir Iljics arra tanít ben­nünket, hogy határtalanul bízzunk a néptömegek alkotó erejében. Arra tanít bennünket, hogy eltéphetetlen- né fűzzük á párt és a dolgozó tömé-, gek kapcsolatait. Hogyan dolgozhatunk Vlagyimir Iljics szellemében a párt és a töme­gek kapcsolatainak erősítésén, a dol­gozók bizalmának egyre teljesebb el­nyerésén ? ügy, hogy Lenin tanításait kö­vetve, a legmesszebbmenő figyelmet szenteljük a dolgozók mindennapos kérdéseinek, hogy egyre fokozzuk a dolgozók bevonását az állami és gaz­dasági vezetésbe, hogy erősítjük tö­megszervezeteinket, tovább javítjuk felvilágosító és nevelő munkánkat; Különösen fontos szerep vár a szak­szervezetekre. Szakszervezeteink nagy és megtisztelő feladata, hogy segítsék telj -s mértékben valóra- vfeii ani ezt a lenini útmutatást, hogy segítsék bevonni a do;2oz^l<JJszéles tömegeit a gazdasägl-l^^kultiil^tis szervező munkába, hogy fejlesszék a dolgozók aktivitását a termelés ész- szerüsítésében. fejlesztésében, az üzemek munkáját akadályozó hibák kiküszöbölésében.' Lenin arra is tanít hogy a Nagy O 'béri Szocialista Forradalom megmutatta a szocializmus építésé­nek általános irányvonalait. Ezek az általános ' ny vonalak érvényesek rr' ■'ti szocia1 Izmust építő ország számára. Lenin ugyanakkor azt is hang rulyozta. hogy a szóm a'izmus építéséhez minden nép a maga nerrt- sajátosságai.szerint járulhat hoz­zá a maga új tapasztalataival, a szó­da’ ■ a fejlődés fegyvertárának ál­landó gazdagításával. Lenin óva in­tett a szovjet tapasztalatok gépies, mechanikus átvételétől vagy éppen­séggel másolásától Kun Bál? elv társ­nak küldött 1919 március 23-i szikra­táviratában például éppen magyar vonatkozásban emelte ki, hogv .,a ma r forradalom sajátos fel ételei kö:”:t hibás lenne az orcsz taktiká­nak minden részletében való utánzá­sa.” Nekpnk még kell szívlelnünk Le­ninnek ezt a tanítását is annál is in­kább, mert kétségtelen, ho^v az el- rr.. . években — a régi párívez:'és h’bá’ából — igen sokszor gépiesen alkalmaztunk egyes szovjet formá­kat is módszereket. A döntő azonban — s ezt nem lehet elégoé hangsúlyoz­ni —. hogy a Szovjetunió a vhág el­ső szocialista állama felbecsülhetet­len értékű általános érvényű tapasz­talatokat adott az egész világ prole- táriátusának, amelyek felhasználása a szocialista építés sikerének nélkü­lözhetetlen előfeltétele. Mi, magyar dolgozók hálával és kegyelettel adózunk a halhatatlan Leninnek, aki számunkra is a tu­dást és az erőt jelenti. A tudást, amellyel a marxizmus—leninizmus tudományos világnézete vértezett tel bennünket, az erőt, amelyet a lenin­izmus győzhetetlen eszméiből és a lenini eszmék zászlaja alatt egyesült szocialista világrendszerhez való tartozásunkból merítünk, s amellyel diadalra vitte a magyar nép felsza­badulásának ügyét és minden bizony­nyal diadalra viszi az egész emberi­ség békéjének és haladásának ügyét; Vlagyimir Iljics Lenin élt, és élni fog mindörökké mindabban, amit al­kotott, eszméiben, műveiben és az egész világ dolgozóinak szívében — fejezte be beszédét Somogyi Miklós; Az est első része az Internacionálé hangjaival zárult. Az est második részében műsor következeit. CMTIJ V. I. Lenin, a világ proletariátu­sának lánglelkű tanítója, a szovjet állam megalapítója születésének 87. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szombaton emlékestet rendezett az Erkel Szín­házban. Az ünnepien feldíszített színpadon, az est elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, az MSZMP Központi Bizott­ságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai, Horváth Imre külügyminiszter, Ré­vész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kossá István pénzügy- miniszter, Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszter. Tagja volt az elnök­ségnek az MSZMP Központi Bizott­ságának több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a munkás- mozgalom régi harcosai, a tudomá­nyos, a művészeti és az irodalmi élet kiválóságai. Helyet foglalt az elnökségben J. Z. Gromov, a Szovjetunió magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint A. V. Topcsi- jev, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának főtitkára és M. Kotov, a hazánkban tartózkodó szovjet bé­keharcos küldöttség vezetője. Az emlékest közönségének sorai­ban helyet foglalt a politikai, gazda­sági és kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt u budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Horváth Ferenc érdemes művész Majakovszkij Leninről szóló époszá- ból adott elő egy részletet, majd Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke mondott megnyitót, majd So­mogyi Miklós, a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetségének el­nöke, az MSZMP Intéző Bizottságá­nak tagja mondott beszédet. homogyi Miklós elvtárs beszéde Kedves elvtársak! Ma szerte a világon Vlagyimir Iljics Leninre, a világ proletariátu­sának lángeszű vezérére és tanító- mesterére emlékszik a béke és a ha­ladás, a szabadság és a szocializmus sokszázmillió híve — kezdte beszé­dét Somogyi Miklós, s így folytatta: Lenin életművének méltatásával könyvtárakat lehetne megtölteni. Amikor ma Lenin születésének 87. évfordulójáról emlékezünk, csupán a lenini tanítások, a lenini mű né­hány mozzanatát ragadjuk ki. me­lyekből különösen fontos tanulsá­gokat akarunk a jelen körülménj^ek között levonni. A történelmi fejlődés megcáfolha- tatlanul bizonyítja, hogy a szocializ­mus eszméi egyre újabb és újabb tö­megek tudatába hatolnak be. s vál­nak a további előrehaladás mozgató erőivé. Az imperialisták és tudós lakájaik azt prédikálták — s prédikálják ma is —, hogy a tőkés rendszer megvál­toznia táti .n, hogy a munkásoknak, mint valami kifürkészhetetlen isteni akaratba, bele kell nyugodniok a ka­pitalista rend megingathatatlanságá- ba, továbbá, hogy az imperialisták és eszmei szekértolóik azt erősítgették i— s erősítgetik még ma is —. hogy a gyarmati rendszer szent és sérthetet­len, a gyarmati népeknek bele kell törődniök az U; n. „felsőbbrendű” gyarmatosítók zsarnokságába; Ma, amikor a világ népei tanúi annak, hogyan recseg-ropog a szé­gyenletes gyarmati rendszer és a ■legutóbbi évtized alatt — tehát a történelemben szinte pillanatnak szá­mító tíz év alatt — több mint egy és negyedmilliárd ember, a földkerek­ség lakosságának csaknem a fele sza­badult meg a gyarmati és félgyar­mati függéstől, s egyetlen évtized alatt húsz új független ország jelent meg Ázsia és Afrika térképén — most látjuk csak a maguk világtörténelmi

Next

/
Thumbnails
Contents