Észak-Magyarország, 1957. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

Szerda, 1957. március 27. tZ ~ AKMAG YARORSZAC Újraválasztásokat a Lenin Kohászati Müvek munkástanácsában MEGALAKULÁSUNK OTA a vállalaton belül a legelső és döntő feladat volt az energiaszolgáltató üzemek fenntartása és a két kis kohó üzemeltetése. A keleti köz­pont egyáltalán nem, vagy csak igen kevés szenet kapott és így az itt keletkezett kohógázzal üzemel­tették a gáztüzelésű kazánokat. A termelt villamosenergiát úgy igye­keztünk elosztani, hogy a közszol­gáltatási üzemek fenntartása bizto­sítva legyen. A keletkezett nyers- vajsmennyiséget részben a martin- acélműnek adtuk, részben szilárd alakban tároltuk. Ezzel párhuzamosan igyekeztünk a martinacélműben a meglévő le­hetőség szerint a kemencéket hőn tartani, hogy azoknak bélését meg­óvjuk. Felelőtlen, szűklátókörű em­berek miatt, akik ugyancsak helyet kaptak a munkástanács­ban, már közvetlenül az elején súlyos mulasztást követtünk el. Az igazgatóval és a munkástanács egyes tagjaival egy olyan megálla­podást hoztunk létre, hogy kész­árut nem gyártunk, hanem a fél­kész gyártmányokat tároljuk és ha a helyzet normalizálódik, így eze­ket előnyösen fel tudjuk használni. Sajnos, amint bebizonyosodott, nem mindenkinek volt ez az érde­ke, mert amikor ezt a megállapo­dást elfogadtuk, a fiatalok műszaki tanácsa nem azon az elven, — bogy mentsük, ami menthető —, hanem ettől eltérően másnap reg­gel azt javasolta az akikori munkás­tanács elnökének, Keller Já­nosnak, hogy fölösleges két üzemet, a martint és a hengerdét részlege-' sen is üzemben tartani. Az ő véle­ményük szerint a keletkezett nyersvasat le lehet szilárdan is ön­teni, és így a martinacélműben minden kemencét üzemen kívül le­het helyezni. Ebből természetesen az következett, hogy a durvahen­germűnek sem kell még csak rész­legesen sem üzemelni. Szomorú, hogy ezek közül a szűklátókörű munkástanács- tagok közül részben még min­dig résztvesznek a gyár életé­nek irányításában. Pedig ügy a martinacélműben, mint a hengerműben a kemencék álla­potában a súlyos károk miattuk keletkeztek. NtfHANY JÓZAN BELAtASÚ munkástanácstag kivételével az egész tanács nem gondolt arra, hogy hogyan indulnak majd meg. Alulról jövő kezdeményezésre a vállalaton belül megindultak a vá­lasztások. November közepén, ami­kor már Rimán János volt a tanács elnöke, az egész munkás- tanács az ő vezetésével alávetette magát ennek az alulról jövő kez­deményezésnek. A jegyzőkönyvek máig is őrzik, azokat az indokokat, amelyeket felhoztak, hogy miért kellett leváltani egyes embereket, gyárrészlegvezetőket, üzemvezető­ket, osztályvezetőket és bizony ezekből megláthatjuk: sok esetben, sőt talán a legtöbben mennyire igazságtalanul jártak el. Lelkileg összetörtek olyan em­bereket is, akik erre egyáltalán nem szolgáltak rá. A munkás- tanács ekkori tevékenységére nem is jó visszaemlékezni. Később a feladatok változtak és bizonyos mértékig változott az ösz- szetéteje is a munkástanácsnak. A fokozatos munkafelvétel, a termelés minél előbbi beindítása volt a fő feladat. Ez természetesen függött az energiaellátástól. Sok üzem be­indítása függött az átépítés alatt álló 3. számú óriáskohó üzemelte­tésének a kezdésétől. Súlyos prob­lémát okozott ez ebben az időben. Az átépítésnél egy külföldi (angol) szakember segédkezett, akinek megszabott határideje volt az or­szágban való tartózkodásra. Mint­egy 30—35 fő munkája lett volna szükséges ahhoz, hogy az ellenfor­radalom napjai alatt is tovább ha­ladjon a kohó átépítése. Az igazgató, Valkó Márton, a munkástanács egyes tagjaival egyetértve, előterjesztette azt a javaslatot, hogy ne hagyják abba az átépítési munkát. Sajnos ez is megdőlt, éppen a fia­talok műszaki tanácsa volt az, amely nem fogadta el ezt az éssze­rű javaslatot. így csak március 13-án tudtuk beindítani a nagy­kohót, s ez természetesen késlel­tette a többi üzemek fokozott be­indítását is. JANUÁRBAN ÉS FEBRUÁR­BAN, de főképp januárban minden üzemrész berendezését sikerült megóvni a fagyveszélytől. Második döntő feladatunk ebben az időben a racionálások módja volt. Lehe­tőleg arra törekedtünk, hogy aki­ket leváltanak, senkit ne engedje­nek el, és kivétel nélkül mindenki­nek biztosítsanak az üzemen belül munkát. Február 1-én kb. 2000 em­ber ment 50 százalékos szabadság­ra, akiket február közepén már visszahívtunk. Ezek főképpen vi­déki emberek voltak, akiknél fenn­állottak a közlekedési nehézségek. Jelen pillanatban semmilyen konkrét terv nincs kidolgozva, mert az emberek nem viselik úgy szívükön a munkástanácstagi működést, mint ahogyan kelle­ne. Véleményem szerint szük­séges lenne egy újraválasztás, mert nagyon kevés a műszaki em­ber és sok az olyan munkás a ta­nácson belül, aki tájékozatlan a gazdasági életben moly feladatok megoldására. NAGY TAMAS, a Lenin Kohászati Művek ércelőkészítő üzemvezetője, a munkástanács tagja. A keddi angol lapok jelentéseiből A Daily Telegraph úgylátszik fel­buzdulva azon, hogy az Egyesült Államok is hajlandó csatlakozni a bagdadi paktumhoz, sürgeti a le­számolást Nasszerraí. Csodálkozását fejezi ki azon, hogy Nasszer dacolni mer még az angol-amerikai összefo­gással szemben is. Kifogásolja, hogy Egyiptom csak saját céljai érdeké­ben akarja kihasználni a Szuezi-csa- tornát és hogy a teljes használati dí­jat Egyiptom akarja bezsebelni. Egyben arra hívja fel az imperialis­ta nagyhatalmakat, hogy ne enged­jenek Egyiptom „zsarolásának”. Különös állásfoglalása van ennek a lapnak. Azok zsarolnak, akik ha­zájuk adottságait saját maguk érde­kében igyekeznek kihasználni és nem akarják azt megosztani a tőkés nagyhatalmakkal. Annak az Angliá­nak, aki évszázadok során, zsarolta gyarmati birodalmának népeit, még az is rosszul esik, ha egy nép saját birtokába akarja venni az eddig fő­leg Anglia és Franciaországnak hasznot hajtó Szuezi-csatornát. Any- nyit kérkedtek a gyarmatosító hatal­mak azzal, hogy a civilizációt vit­ték a gyarmatokra, ezt a nemes cél­kitűzésüket talán még mindig nem fejezték be. Ideje lenne Angliáinak tudomásul venni, hogy Egyiptom ki­nőtte már a gyarmati jármot és nem akar osztozkodni a Szuezi-csatornán sem. A Times hírül adja olvasóinak, hogy a nyugatnémetek mennyire aktivizálódnak a nemzetközi politi­ka és kereskedelem terén. Közli, hogy Adenauer német kancellár Per­zsiába látogatott és hogy Kairóban német kiállítás nyílt. Azt is követ­keztetni lehet híradásából, hogy a német vezetők nem éppen azért lá­togatnak ezekbe az országokba, hogy gyönyörködjenek tájaik természeti szépségeiben, mert hozzáfűzi, hogy ezen német vezetők dicséretesen buzgólkodnak a német gyárosok ér­dekeit képviselni. Arra hívnánk fel az angol lapok tudósítóinak figyelmét: valóban reá­lis a veszélye annak, hogy Angliát és az angol népet zsarolják, de ez a veszély nem Egyiptom, hanem az Egyesült Államok részéről fenyeget. És ha egyelőre kisebb mértékben is, a feltörekvő német imperializmus részéről. (kovács) Kisebl létszámmal többet és o'csobban termelnek a diósgyőri Könnyügépgyáriian, mint tavaly A di^ágvőri Könnyű gépgyárban már nemcsak elérték a multévi ter­melési színvonalat, hanem csökken­tették az önköltséget is. Ez az ered­mény annál értékesebb, mert az idén csaknem egyötödével kevesebb a gyár dolgozóinak létszáma a tavalyi­nál. A siker titka, hogy az elbocsá­tott improduktív dolgozók egyrésze helyett jól képzett szakmunkásokat ,^5GP^e*en vettek fel, továbbá bevezették a da- rabbérezéöt és fejlesztették a műsza­ki színvonalat. így például saját kró- mozóüzemet állítottak munkába, ahol a kopott alkatrészek krómozását végzik. Jelenleg az egy mun.káisr? Épül a borsodi szénmedence nagyszabású ivóvízrendszere eső napi termelés már mintegy há­rom százalékkal magasabb, mint az elmúlt év háromnegyedévónek napi átlaga s ugyanakkor ’tekintélyesen emelkedett a dolgozók keresete is a multévihez képest. A dolgozók jobb munkakörülmé­nyeinek eredményeként ebben az évben eddig — a többi között — 15 emelővillás targonca, 120 tehergép­kocsihoz használatos hidraulikus emelő s többszáz kis szivattyú ké­szült el, jórészt a belföldi rendelések kielégítésére. Emelővillás targoncák-' bál Jugoszlávia Brazília és Portu­gália részére megkezdték az export- gyártást is: s a jövő hónapban tíz darabot adnak át. A félév végéig pe­dis még további 35 darabot készíte­nek külföldre. A Borsodi Szénibányászati Tröszt­höz tartozó bányaüzemeknél — ke­vés kivételtől eltekintve — már hosszú idő óla szánté katasztrofális az ivóvízellátás. Még a legutóbbi években is megtörtént, hogy a kor­szerű lakótelepeket, legényszálláso­kat, üzemi konyhákat jó ivóvízzel nem tudták ellátni. Különöséül nehéz volt a helyzet Alberttelepen, Felső- nyárádon, Ormoson és Izsófalván. A nehézségeket elsősorban az okozta, hogy hiába, fúrtak, vagy ástak kutat, azok hamarosan elapadtak, mert az alábányászott területeken a víz való­sággal »megszökött«. Pedig a kör­nyéknek naponta mintegy 23.000 köbméter jó ivóvízre van szüksége. A megfelelő minőségű és mennyi­ségű ivóvíz után széleskörű kutatás kezdődött. A vizsgálatok megállapí­tották, hogy a Sajó és a Boldva völ­gyében tudnak megfelelő ivóvizet nyerni. Ahhoz azonban, hogy nyáron is megfelelő legyen a vízhozam, Ra- kaca vidékén és az upponyi völgyben megfelelő völgyzárógátat kell épí­teni, s az így tartalékolt vizet aszá­lyos időben a Sajóba, illetve a Bold- vába kell engedni. Az úgynevezett »regionális vízmű« építésének már varrnak eredményei. Első lépcsőként megépítették a ka­zincbarcikai kutakat és a tároló me­dencét. Ennek csőhálózata már elké­szült Szuhakállóig. Ez évben a szén­bányászat által rendelkezésre bocsá­tott 10 millió forinttal tovább építik Felsőnyárádig, illetve Alberttelepig. A tervek szerint az egész bányavidék vízellátásának megoldására a további években megépítik a kazincbarcikai vízmű után a parasznyai, a bánpataki vízműveket, a hozzájuk tartozó többkilométeres vízvezetékkel. így 30 borsodi bányászközségbe és bá­nyatelepre juttatják el az egészséges ivóvizet. Az idei év munkája nyomán pedig már 8—10 község jut egészsé­ges ivóvízhez. Többmillió forinttal túlteljesítette I. negyedévi tervét a miskolci fonoda "A miskolci fono­da dolgozói az első negyedévben d í­cséretes munkát végeztéik. Január­ban az időjárás viszontagságai el­lenére is teljesí­tették tervüket. Februárban mán' 00 tonna terven felüli fonal legyártását vállalták az első negyedévre. Március 25-én, hétfőn első negyedévi tervüket, valamint 60 tonnás vállalásukat is teljesítették. A hónap hátralévő időszakában további 40 tonna fonal legyártását tervezik. Ez a mintegy 100 tonna terven felüli termelés több mint kétmillió forintot jelent nemzetgaz­daságunknak. Van -e lehetőség? Nap mint nap sok ké. léssel fog­lalkozik az Északmagyarország. Ez bátorított fel levelem megírásához és az, hogy kérésem nem egy sze­mély, hanem városunk problémája. Mit írünk? Egy időben hallot­tunk róla, hogy a villamos majd ki­jár Tapolcára. Vártuk ezt az intézke­dést A közlekedés ilyen problémá­ja nem mai keletű, de napról napra időszerűbbé válik. Még nincs fürdő­szezon, még nem mennek az embe­rek százai, ezrei Tapolcára, de mi i'jsz egy-’^t hón-r- múlva.' . e nem­csak a fürdőzők, hanem akik sétál­ni akarnak, azok is szeretnének ki­jutni Tapolcára. Az autóbusz azon­ban mir most zsúfolt. Megoldásra váró feladat tehát a tapolcai villa­mosközlekedés. Olyan sok minden épült már a vá­rosban. Kettősvágányú villamos­vasút, építik a színházat. Nem lehet­ne megépíteni a villamost is Tapol­cára? Talán a diósgyőriek még ter­ven felül is vállalnák, hogy a síne­ket legyártsák. Reméljük, hogy eljön rövidesen az az idő is, amikor a meleg nyári na­pokon a strand üdítő vizétől felfris­sülve, tolongás és hosszú „karámba” *mló sorbaállás nélkül tudunk haza­jutni Tapolcáról. Reméljük, a város vezetősége meghallgatja kérésünket és megkez­di a munkát. Molnár Ilona Lenin Kohászati Művek Képviselői fogadóóra Gácsi Miklós országgyűlési képvi­selő 1957 március 29-én, pénteken délelőtt 11 órától délután 4 óráig fo­gadóórát tart a Hazafias Népfront helyiségében, Miskolc, Tanácsháztér 5. sz. alatt. — ÜNNEPÉLYESEN megnyitották a Lenin Kohászati Művek »Bartók Béla« Művelődési Ház festő- és szob­rász-szakkörének XIII. Képzőművé­szeti Kiállítását a diósgyőrvasgyári vendégházban. A kiállított tárgyak között szerepel 103 kép, 33 szobor és több fafaragás. A kiállítás nyitva mindennap délelőtt 10-től este 20 óráig Belépés díjtalan. Mindenkit szeretettel vár a kiállítás rendező­sége. — Értesítjük olvasóinkat, hogy a ..Cifra nyomorúság” című regény folytatását anyagtorlódás miatt, hol­napi számunkban közöljük. 20 százalékkal emelkedett az egy lőre eső termelés a miskolci drólgyárlian A miskolci drótgyár vállalatveze­tősége, s a műszakiak karöltve a fizikai dolgozókkal az első negyed­évben újabb értékes eredmények­kel vívták ki az elismerést. Ezév első két hónapjában 6—7 százalé­kos nyereséggel dolgozott a gyár kollektívája, sőt februárban az egy főre eső termelékenység 20 száza­lékkal növekedett. Nagyszerű telje­sítményüknek köszönhető, hogy az első negyedéves tervüket teljesí­tették, s már második negyedéves tervükön dolgoznak. Amikor a boltvezető és a vevő egyet akar Igen, ilyennel is találkozunk a kereskedelemben. Különösen ott, ahol a boltvezető, s a beosztottak minden erejükkel a dolgozók bő áruellátása érdekében cseleksze­nek. így van ez a Diósgyőri Élel­miszerkiskereskedelmi Vállalat 33. sz. fűszerboltjának személyzetével is. Ez a kis üzlet — csupán két he­lyiségből áll — a Nagy Sándor ut­cában található meg. Vezetője Czelkov László, a pult mögött Ta­kács Borbálát és Guta Júliát lát­hatjuk. Havonta 7—8000 ember fordul meg az üzletben, s mivel a város peremén fekszik, filléres árukból tevődik össze a havi 100 ezer forintos forgalom. A vevők — Kis János gk. vezető, Kelemen András lakatos, akikkel itt beszél­tünk —, annak az óhajuknak ad­tak hangot, hogy helyes volna, ha az üzletben sört is lehetne kapni. Arról is beszéltek, hogy az üzlet bővítése, tatarozása sem megveten­dő dolog. A boltvezető Czelkov László ugyancsak ennek az óhajá­nak adott hangot. Elmondotta, hogy Fazekas Józseftől, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjé­től a legnagyobb támogatást meg­kapják. Helyes volna, ha az illeté­kes tanácsszervek megfelelő beru­házással biztosítanák az üzletnek a raktárhelyiséget, s nem utolsósor­ban az üzletet korszerűsítenék. Amint látjuk, a boltvezető és a vevő egyet akar, most már csak az szükséges, hogy az illetékes szer­vek is egyetértsenek velük, s mielőbb intézkedjenek! Méhészet a tsz-ekben A telelés igen kedvező volt a méhcsaládoknak. Minimális volt az elhullás. Az enyhe tavaszi idő­járás már a múlt hónap elején ki­csalta a méheket kaptáraikból. Azóta folytatják tisztuló röpülésü- ket és az eddigiekből ítélve, gazdag nyár elé néznek. Az októberi eseményeket terme­lőszövetkezeteink méhészetei is megsínylették. Megyénk 36 méhé­szettel rendelkező t.sz-éből 17 fel­oszlott. Ezek méhállományát szak­képzett méhészek kapták gondo­zásra. A méhcsaládok fejlődése s kellő hasizna előreláthatólag bizto­sítva lesz. Október 1 és 15 között, új, vagy újjáalakult tsz-eink kap­ják vissza ezeket a családokat ere« állapotban és megfelelő telelőméz­zel ellátva. A t.sz-ek és egyéb méhészetek sürgősen tegyék meg műlép és fe- nyőfürészáru igényléseiket a ME- SZÖV-nél! A MISKOLCI ÜVEGGYÁR (Miskolc, Tatár utca 56. szám.) gyártelepéről GENERATOR'S ALAK bármilyen mennyiségben közúti fu­varral, térítés nélkül szállítható. < van érvényben I a kötelező biztosítás * Április 1-től kártérítést csak azok a tűzkárosultak kapnak, akik önkéntes histosítást kötnek ! Fizesse be a címére már ki­küldött értesítőlevélben közölt összeget, vagy forduljon az Állami Biztosító körzeti felügye­lőjéhez. helyi felügyelőjéhez! Állami Biztosító MUNKÁSTANÁCSOK FÓRUMA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents