Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-19 / 41. szám

4 ESZAimAOTAEOMIAG KM. JOT, fcírofrtt. Jó eredmények a gyors- és gépíró versenyen A vasutasok szállítási teljesítményeik fokozásával segítik a népgazdaság helyreállítását Csákként a személyvonatok késése — ötvenmillió forint vágányok felújítására — Felemelték a vontatási és pályafenntartási dolgozók bérét — Bővítik az állomásokat A miskolci vasútigazgatyság terü­letén az októberi események idején nem volt fennakadás. A munkás vo­natok az élelmiszert, tüzelőt szállító vonatok — a legnehezebb időben Is közlekedtek. A vasutasok nem hall­gattak a t rá jkrauszílókra és hősie­sen ellenálltak azoknak a provokáto­roknak is, akik nem egyszer életü­ket, testi épségüket veszélyeztetve, akarták rábírni őket a munka meg­szakítására. Elismerés és köszönet ezért a miskolci vasútigazgatóság valamennyi dolgozójának, az összes derék, becsületes vasutasoknak. Az októberi események után tehát nem kellett teljesen elölről kezdeni a munkát, hanem a szállítási igények növekedésével a vasúti forgalmat kellett megfelelő mértékben fejlesz­teni. Ezt a munkát eredményesen végzik a vasutasok. A személyszállító vonatok késése tekintélyes mértékben csökkent a múlt óv azonos időszakához képest. Február első 10 napja adatainak összehasonlítása alap- ján a késett munkásvonatok száma a tava lv inak egyliarmadá- ra, perekéfiéte a tavalyinak egyötödére, az összes személy- vonatok perckésőse pedig egy- - negyedére csökkent. A teherforgalom területén is szép eredményeket értek el a vasutasok. Teherkocsijaink áruval való meg- rakodása majdnem elérte a tavaly február első dekádjának kocsímeny- nyiségét, A kocsik kirakásának ideje is csökkent. Nagyjelentőségű, hogy a teherforgalmat a tavalyinál sokkal kevesebb kocsival bonyolítottuk le. Es kocsijaink jobb kihasználását mutatja, Valulamegtakaritást jelent, hogv az idegen országok vasúti ko­csijainak számát az utóbbi hetekben szinte minimálisra csökkentették. A tavaly februári első dekáddal szem­ben az idén 6.070-ncl kevesebb ide­gen kocsiért kell külföldi valutával használati díjat fizetni. Munkánk gazdaságosabbá válását mutatja az is, hogy a tehervonatok továbbításá­hoz napi 35 mozdonnval használunk kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A mozdonyok tehervonat továbbítás közben megtett napi kilométer-távol­sága pedig 15 kilométerrel nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Az eredmények okát vizsgálva, megállapíthatjuk. hegy az elmúlt hónapok alatt mind a külszolgá­latnál, mind a vasútigazgatóság központjában dolgozók megtanul­tak önállóbban, felelősségtelje­sebben dolgozni. Ezt egyrészt a kényszerhelyzet hozta magával, mivel a minisztérium irá­nyítása esv időre elmaradt, másrészt az, hogy felső vezető szerveink egyre inkább arra törekszenek, hogy meg­szüntessék a kezdeményezést, ön­állóságot gúzsbakötő, állandóan bá­báskodó intézkedéseket. Pozitív ha­tással volt az eredmények elérésé- ben az elmúlt hónapban kibocsátott t'óbb rendelkezés js, melynek célja a múlt hibáinak kiküszöbölése. A személyszállító vonatok menet­rendszerinti közlekedését segítette elő, hogy visszaállították a személy- szállító vonatoknak minden más vo­nattal szembeni vitathatatlan elsőbb­ségét. A menetrendszerű közleke­dést; elősegíti, hogy bár szűkén, de megfelelő minőségű szén áll a ren­delkezésére. Köszönet ezért a borsodi és a nógrádi bányászoknak, akik ma már biztosítják a vasúti vonta­tás szénszükséglcténck túlnyomó részét. Igen komoly segítséget jelentett a növelte dolgozóink munkakedvét az eddig hozott szociális intézkedések is. A k jrmány intézkedései alapján a jái-műjavító üzemi vállalatok, a fü- tőházi és azok fiokmühelyeínek dol­gozói, a kocsivizsgálők és a kocsimű­szakok fiikai dolgozói, a biztosító- berendezések- szerelési berendezésé­nek fizikai dolgozói január 1-től a vasipari . bérszintek szerint kapják fizetésüket. Igazgatóságunknál több mint 1700 vontatási dolgozó jutott 275 ezer forint fizetésemeléshez. A kormány e rendelkezése értelmében 3000 pályafenntartási fizikai dolgozó, kapott átlag 11 százalékos fizetés- emelést. Az ezzel -kapcsolatos óra­bérrendezés következtében nem egy dolgozó S0 százalékos fizetésemelke­déshez ' is jutott. Pályafenntartási dolgozóink régi sérelmét szünteti még az az igén helyes intézkedés, amely a téli kényszerű fagvsfcünet alatt 90 százalékos bérkifizetést tesz lehetővé. A jabb munkavégzést eredmé­nyezi, hogy csökkent a vonatsze- mélvzot (mozdony- és vonatkísé­rők) igénybevétele is. Addig, míg a múltban a mozdonyvezetők havonta több mint 300, sőt nem egyszer 500 órát is távol voltak otthonuktól, a távolléti idő ma 180—210 óra. Az említett intézkedések csupán kezdeti lépések, de végrehajtásuk következtében máris tapasztalható; hogy vasutasaink jobb , kedvvel, fe­gyelmezettebben dolgoznak. Eredményeink mellett hiányossá­gaink is vannak. A személyvonatok menetrendszerű közlekedésénél még mindig sok az akadály. Járműveink, vágányaink elavulta!?. Megoldatlan probléma a vonatok fűtése. A moz­dony, hogy egy hosszú személy- vonatot megfelelően fűtsön, annak technikai akadályai vannak. Nincs megfelelő számú fűtőkazánkocsi.; Várótermeinket szénihiány miatt1 ntég mindig nem tudjuk fűteni. Ko­moly problémánk, hogy mozdonyaink anyaghiány miatt hetekig, hónapokig kénytelenek a műhelyekben vesztegelni. Pá­lyáink jók ar b an far t ás áboz hiányzik a sín cs a hozzátartozó kapcsolószerek. Gyakoriak a kocsisérülések. A személykocsik­nál januárban csupán ablaktörés 153 esetben fordult elő. ami 17 ezer 417 forintba került álla­munknak. Vasutasaink jogos igényét sem tudjuk teljesen kielégíteni. Vasuta­saink háztartási tüzelővel való ellá­tását eddig még nem sikerült mara­déktalanul biztosítani. Ugyanez a helyzet a védő- és egyenruha el­látásban is. Havibéres dolgozóink fizetése még rendezésre vár. Jól tudjuk, hogy ezek rendezése nem megy máról holnapra. A vasútnál is folyik a létszám- csökkentés, Ezt úgy oldjuk meg, hogy a legkisebb fájdalommal jár­jon. Elhatározott szándékunk, hogy a kormány e rendeletének megfele-, lóén a létszámcsökkentés végrehaj­tásával a vasutat mind szakmailag, mind politikailag megerősítsük. Fő­leg férjes asszonyokat, s olyanokat bocsátunk el. akik szakmai tovább­képzésüket elhanyagolták, a vasúti szolgálatot nem hivatásuknak tekin­tik. Az igazgatóság központ jában 20—25 százalékkal csökkentjük a létszámot. Ez a bürokrácia csőkké-, nését is eredményezi. Á közeljövőben komoly beruhá­zási munkálatokat indítunk meg. Rövidesen megépítjük a mis­kolci fűtőház szennyvízelvezető csatornáját, 300.000 forint érték­ben. 5 millió forint beruházással kibevítjük a füzesabonyi állo­mást. Mezőkövesd fürdőnél meg­állóhelyet létesítünk. Bővítjük a bélapátfalvai állomást. Megkezdjük a sajóecsegi állomás biztosító berendezésének szerelését. A sárospataki és az egri fűlőházak- nál öltözőket, mosdókat létesítünk. Miskolci személypályaudvar üzemi konyhájának építését még ez évben, befejezzük. Vágányaink felújítására és korszerűsítésépé 50 millió forintot fordítunk 1957-ben. Megkezdjük a tél folyamán elromlott, elpiszkolódott szeroélyvonati szerelvények rendbe- hozását. Feladataink nagyok, de megold­hatók, PUSZTAI FERENC a miskolci vasútigaz­gatóság h. vezetője Nemrégiben tette közzé sz Orszá­gos Gyorsíró és Gépíró versenybi­zottság <l legutóbbi országom verse­nyek eredményeit. A borsodmegyei- ek ezúttal ismét kitettek magukért és két igen jelentős eredményt ér­tek el. Istvánházi Judit, a miskolci ven­déglátóipari dolgozója a 300 szóta­gos versenyen hibátlansági jelvényt szerzett cs ezzel harmadízben nyer­te meg a megye gyorsíró bajnoksá­gát. A 200 szótagos versenyt Lipcsei Gizella, a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozója nyerte. A gépírási verseny hasonlóképpen a gyorsírási versenyhez, ugyancsak Fogadónapot tartanak Az I. kerületi tanács vb. értesíti a lakosságot, hogy a mezőgazdasági csoport (Vörösmarty utca 18. szám, földszint 1.) hétfőn, szerdán és pén­teken délelőtt 8—11, délután 3—5-ig tart hivatalos órát, A jobb munkára tettek fogadalmat A Borsodi Hőerőmű MSZMP üze­mi szervezet január 23-án alakult meg és a napokban tartott taggyű­lést. Az előadó Sztancsik Károly elvtárs volt, aki ismertette a párt­szervezet fejlődését, majd arról szólt, hogy mind több és több üzem hom­lokzatára felkerül az Ötágú csillag és a vörös zászló. Komán elvtárs. Igazgató hozzászó­lása után több párttag arra tett ígére­tet, hogy a szervező munkában a jö­vőben eredményesebb munkát fog­nak végezni. (Huszár Mihály.) Gondoskodás Az I. kerületi tanács szociális cso­portja és az általa gondozottak ez­úton mondanak köszönetét mind­azoknak, akik természetbeni ado­mányokkal segítették a munkakép­telen öregeket, hogy otthonukban nyugalmat és meleget biztosíthassa­nak. * ■ A haricavölgyi kisvasút dolgozói és a felsőnyárádi bányászok által felajánlott szénből 220 öreg és beteg részesült. A. borsodi Forradalmi Ifjú­sági Szövetség pénzbeli segélyt nyúj­tott a tüzelő beszerzéséhez. A sajó- szentpéteri gépállomás, Lenin Kohá­szati Művek, Nehézszerszámgépgyár, a 31-cs TEFU, a Borsodi Vízmüvek, a Borsodmegyei Építőipari Vállalat, valamint a honvédség a szállítások­ból vette ki részét. A szállítás meg­kiemelkedő eredményeiket hozott H győztes Kulcsár Ilona, a Postaigaz* gatóaag dolgozója lett, 1500 tiszta leütéssel írt többet, mint a második helyezett. Második Lipcsei Gizella^ Szénbányászati Tröszt, harmadik! Kurucz Valéria., városi, tanács. Ezen* kívül még négy versenyző érte el I. osztályú gépírók részére megállaz pított leütés számát. Érdekessége volt ennek a verseny­nek, hogy ebből az alkalomból első­ízben az 1955-ös monacói nemzetközi gépíró világbajnokságon bevezetett rendszer szerint bírálták el a ver­senyzőket. szervezését Kiss József, Csorba, Ig- nácz és Bartós elv társ, mint mun­kástanács tagok, valamint az 1. sz. TÜZÉP-telep vezetője, Juhász József végezték. Takarékszövetkezet alakul Abaujszántón szervezik a taka­rékszövetkezetet Eddig már több mint 45 dolgozó jelentette be igé* nyét, A földművesszövetkezet igaz­gatósága úgy tervezi, hogy rövidesen megalakulhat Abaujszántón is a ta­karékszövetkezet. Leng a vörös zászló Mezőzomboron a középületekre, is­kola, tanácsháza, újra kitűzték a vö* rös lobogót. Kitűnő terv A szerencsi járási tanács a napok­ban tárgyalja végreha j tóbizottsági ülésen a járásfejlesztési tervet, ér­dekessége, hogy figyelembe veszi a tájgazdálkodás kialakítását. A kalá­szosok, a kapások szempontjából három részre osztja a járást. Ennek alapján határozzák meg, hogy me­lyik az a növényféleség, amit legjob­ban érdemes termelni. Ugyancsak figyelembe veszik más módon is 9 járás adottságait. Víziszárnyasokat akarnak telepíteni, nagymennyiségű cirok termesztésével akarnak foglal­kozni. A járás területén sok a sásás és a nádas. Ez módot és lehetőséget biztosít a háziipari feldolgozásra. Úgy tervezik, hogy a cukorgyár sa­lakjából pedig téglákat préselnek, Ugyancsak szerepel a tervben a to­kaji rekonstrukció továbbfejlesztése is. Igen gazdagon és sokoldalúan fog­lalkozik a terv a járás kultur-, szo­ciális és gazdasági fejlesztésével. E3 a terv több évre előre határozza meg a vezetők és dolgozók munká­ját. HÍREK I II mm-oNiun A MEGYÉBŐL „Életünk árán is m egvétljük termelőszövetkezetünket !“ A karcsai Dózsa Tsz kommunistái helytálltak a viharos napokban selték dést Az ellenforradalom napjaiban falun a reak­ciós elemek támadása elsősorban a termelőszö­vetkezetek ellen irá­nyult. A szocializmus el­lenségei célul tűzték ki., hogy a termelőszövetke­zetek vagyonát széthur- coliák, a tagságot szét­kergetik és a tsz földjeit szétosztják. Enndk ér­dekében megfélemlítették a termelőszövetkeze­tek dolgozóit, sok helyen felgyújtották a takar­mánykazlakat, nem riadlak vissza a fegyveres pro­vokációtól sem. Az ellenforradalmi elemek erő­szakos cselekedetei következtében sok termelő- szövetkezetünk feloszlott, vagy taglétszáma jócs­kán megcsappant. Voltak azonban szép számmal olyan termelő- szövetkezetek, amelyeknek tagsága nem ijedt meg az ellenforradalom fenyegetésétől, hanem bátran szembeszállt a zavartkeltő.kkel és megvédte a tsz gazdaságát, földjét, állatállományát. Ezek közé tartozik a több mint 100 tagot számláló karcsai Dózsa Tsz is. Október végén Karcsún is felütötték fejüket a néphatalom ellenségei, A tsz feloszlatását, a tsz- tagok és a kommunisták „kinyírását” hangoztat­ták, s hogy nyomatékot adjanak követeléseiknek, provokációs céllal felgyújtották a tsz egyik szal- makazlát. A föhangadó Szabadka Gábor, Fodor András és az akkori munkástanács egyik tagja, F. Nagy József volt. Megszervezték a község dől*- gozóinak egy csoportját és felvonultatták Őket a tsz ellen. Azonban a tsz kommunistáinak, pár­tonkívüli dolgozóinak bátor és határozott fellé­pése meghiúsította a provokátorok aljas'terveit. A kommunisták megszervezték a tsz vagyoná­nak, gazdasági épületeinek fegyveres védelmét. Kommunistákból és pártonkívüli tsz tagokból megalakították a tsz őrséget. Fegyverzetük 12 vadászpuskából és hozzávaló töltényekből állt, de ez is elependő volt ahhoz, hogy megvédjék magukat és termelőszövetkezetüket. Az őrségben a legbátrabb elvtársak vettek részt, olyanok, mint Kaskó József, id. Balogh Sándor, Kaskó László és más elvtársak. Kaskó József eívtárs, az őrség egyik legbátrabb tagja, igazi keménykötésű kom­munista azt mondotta akkor: „Inkább meghalunk, de a tsz vagyonát nem engedjük széjjelhurcolni!” ö volt az, aki az ellenforradalom napjaiban rctiszinü zászló meliMdtűste a vörös zász­lót is. A karcsai Dózsa Tsz kommunistái és pár­tonkívüli dolgozói minden fenyegetés és megfé­lemlítés ellenére is határozottan és egységesen a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett foglal­tak állást. Ebben nagy szerepe van a határozott, szilárd vezetésnek, annak, hogy a tsz vezetősége és tagsága között szoros kapcsolat alakult ki már régebben. A dolgozók szeretik vezetőiket és ra­gaszkodnak hozzájuk. Lehet is ragaszkodni az olyan vezetőkhöz, mint Kondor Sándor elvtárs, aki mint a tsz elnöke kijelentette: „Ha kell, éle­tem árán is megvédem a termelőszövetkezetet. Nem tudnám elviselni, ha a tsz-tagok közül bárki is cselédsorba kerülne, kénytelen lenne újra ku- láknál dolgozni”. A jó vezetés eredményes gazdálkodást biztosított, s a tsz-tagok megelégedetten, jól éllek. Ez a másik oka annak, hogy ragaszkodtak a tsz- hez. Ezt a ragaszkodást mutatta az a fegyelme­zett, szinte tüntetésszcrüen végzett munka, amit az októberi, novemberi események idején végez­tek. Amikor az ország majdnem minden üzemé­ben — még gok állami gazdaságban és gépállo­máson is — sztrájkoltak az ellenforradalmi uszí­tás hatására, akkor ők, a karcsai Dózsa Tsz tag­jai egy emberként dolgoztak a répaföldeken. Az egyéniek is szinte csodálattal szemlélték azt a2 egj'séget és fegyelmezettséget, amit ezekben a napokban tanúsítottak. Még a háztáji teheneket is igába fogták, hogy a kiszedett cukorrépát a fa­gyok beállta előtt elszállíthassák. A községben egyesek provokációs céllal megjegyezték: „Bolon­dok vagytok, hogy még most is a közösbe hord­játok a cukorrépát. Vigyétek inkább a saját ud­varotokra. A Dózsa Tsz tagjainak azonban már annyira a szívükhöz nőtt a közös gazdálkodás, hogy meg sem hallgatták az ilyesféle varjuká- rogásekat. Ma már űj tervekről —- a jövő kilátásairól beszélnek. Örömmel és megelégedéssel fogadták a munkás-paraszt ’.ormány intézkedéseit, külö­nösen azt, amely kimondja: a termelőszövetkeze­tek tagosított földterüle­tét nem szabad megboly­gatni és a közgyűlés dönt arról, hogy a kilépettek melyik táblából kapják meg a földjüket. Helye- azt az intézke- is, amely lehetővé teszi, hogy a termelőszö­vetkezetek gépeket vásá­rolhassanak. Ök máris megragadták ezt a lehető­séget. Éppen a napokban vásároltak egy GMC vontatótraktort pótkocsival együtt 50.000 forint készpénzért. Különösen kedvezően fogadták azt a lehetőséget, hogy a tsz gazdálkodását szabadab­ban, önállóbban, a helyi viszonyok figyelembe­vételével folytathatják. A karcsai Dózsa Tsz tag­jai bíznak a párt, a kormány intézkedéseiben és szorgalmas munkájukkal akarják elősegíteni az ország előtt álló feladatok megoldását. A munka motorja most is a pártszervezet. A tsz-ben az MSZMP-nek most sincs kevesebb tagja, mint volt az MDP-nek. Sőt, a községi pártszervezet kommunistái is a tsz pártszervezethez kérik át­igazolásukat. Az elvtársak nagy érdeklődéssel fo­gadják a politikai eseményekről szóló híreket. Gyakran folyik vita a párttagok között az elvi politikai kérdésekről. Helyes lenne azonban, ha a tsz kommunistái necsak egymással, hanem a pár­tonkívüli dolgozókkal is folytatnának beszélget# seket é§ tájékoztatnák őket az MSZMP célkitű­zéseiről, a kormány intézkedéseiről. Erre annál is inkább szükség lenne, mert a dolgozók között nagy az érdeklődés az országban történő esemé­nyek iránt. Ezt bizonyítja többek között az is. hogy ugrásszerűen megnőtt a lapok előfizetőinek száma. Jánoskovics elvtárs, a tsz partszervezeté- nek titkára a felső pártszervek munkamódszeré­nek megjavításával kapcsolatban megjegyzi, hogv a járástól, vagy a megyétől elvtársak ne a tanácsházán, vagy a tsz-irodán álljanak meg, mint az elmúlt években, hanem keressék fej a párttagokat, a becsületes dolgozókat otthonaik­ban, vagy munkahelyeiken és beszélgessenek e1 velük is, necsak a helyi vezetőkkel. A karcsai Dózsa Tsz kommunistái szilár­dan helytálltak a nehéz napokban és megvédték termelőszövetkezetüket. Az elmúlt idők tapaszta­lataival gazdagodva még szilárdabb egységben összeforrva — a pártonkívüli tsz-lagokkal együtt. — fognak dolgozni gazdaságuk további fellendí­téséért, a szocialista Magyarország felépítéséért. fe= szemes =r Belépnek a pártba A legutóbb a szerencsi járás öt köz­ségében, valamint a cukorgyárban és a szerencsi gépállomáson alakult pártszervezet. Érdekessége az alaku­ló taggyűléseknek, hogy most többen jelentek meg a dolgozók közül, mint az 1—2 héttel ezelőtt tartott taggyű­léseken és többen kérték felvételü­ket a pártba. Jó volt a taggyűlés A szerencsi vasútállomás pürt- alapszervezete taggyűlést tartott. A taggyűlést a bátor, őszinte bírálat jellemezte. Érezni lehetett, hogy a párttagok vigyáznak, nehogy meg­sértsék a párton belüli demokráciát. Kiss Károly fű tőház vezetőt is azért nenS vették .fel a pártba ezen a tag­gyűlésen, mivel nem volt jelen. Azt mondták a felszólalók, ha majd itt lesz, szemtől szembe fogjuk megvi­tatni, érdemes-e rá, nem beszélünk senkinek a háta mögött. A méhészek tanácskoztak A földművesszövetkezetekhez tar­tozó méhész szakcsoportok február 9-én értekezletet tartottak. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy 22 szakcso­port elnökei mellett száz egyéni mé­hész is képviseltette magát. A köz­ponti kiküldött ismertette, hogy a borsodmegyei méhész szakcsoportok részére 600 mázsa méz szállítási szerződési keretet biztosított. Méh- kaptárak javítására a TÜZÉP-telepe­ken 50 köbméte- fenyőftírészárut* kezdő méhészek részére 6 mázsa műlépet lehet igényelni. A szakmai oktatásról is gondoskodnak. A hozzászólásokban a putnoki szakcsoport vezetője elmondotta* hogy nélkülözik a helyi szervek tá­mogatását, a tokaji szakcsoport el­nöke pedig arról beszélt, hogy a ta­valy leszállított méz után még a mai napig sem kapta meg a műlépet. Az értékes értekezlet több órás tanáét- kozása sikeresen ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents