Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-17 / 40. szám

(Folytatás az 1. oldalról.)

^ní az egységespárti képviselők mellett 51 nyilas képviselőt választottak be a magyar országgyűlés házába. Megemlítette, hogy az „úgynevezett magyar királyságot5’ egy tengerész kormányozta, pedig tengerünk gém volt.

Visszatérve az október 23-i események értékelésére, elmondotta, hogy Október 23. események a kommunistákat megrendítették, de a kommunistáknak, ha a párt hívja és a munkásosztály bajban van, azonnal talpon kell lenniök és segiteniök kell. (Taps.)

Majd részletesen elemezte, hogy a párt október 23 előtt már megkezdte a szocializmus építése során elkövetett súlyos hibák kijavítását. Az ellenség ezt fel- • ismerte és koncentrált támadást indított ellene, mert jól tudták az imperialisták, hogyha a Központi Vezetőség végrehajtja a júliusi határozatokat, akkor nem kerülhetett volna sor október 23-ra.

A támadás most már nemcsak a Rá- kosi-féle hibás módszerek ellen, nemcsak Gerő személye ellen, hanem általában a márxizmus-leninizmus ellen, a párt ellen irányult.

Marosán elvtárs a többi között beszédében élesen

leleplezte

a demagóg írókat,

Skik évente sok százezer forintot tesznek zsebre, akiknek saját autójuk, villájuk, kitűnő jövedelmük van a nép államától és még ezek vették pergőtűz alá az egyszerű, becsületes funkcionáriusokat, pártmunkásokat.

Ezek az írók, akik maguk voltak A valóságos Kucserák, ők találták ki a pártmunkások elleni aljas támadás Céljából a Kucsera jelzőt. Ha a Kucsera írók a tömegek között jelennek meg, azt mondták, témát keresnek, ha ezt a pártmunkás tette, azt mondták, a tömeg népszerűségét hajhássza. Ha a funkcionárius otthon maradt, azzal vádolták, hogy elszakad a tömegektől. Ha a kucserázó író otthon maradt, azt mondták, a témát dolgozza fel. De menjünk tovább. Ha a funkcionárius felesége elment a fodrászhoz, ezen megakadtak, viszont ha a kucsera író felesége ment a fodrászhoz, azt azért tette, hogy reprezentatív legyen.

A munikiáskáderokiral azt mondták műveletlenek ós ezért kultúrelleine- sek is.

Marosán elvtárs, a szovjet csapatok magyarországi segítségnyújtásáról beszélve hangsúlyozta, hogy ha 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság leverésére »jogában állott« Horthynak cseh, román, francia és más imperialista csapatok behívása, akkor most annál inkább joga volt a magyar munkásosztálynak a szovjet csapatok segítségét kérni az ellenforradalom leverésére. (Hatalmas éljenzés és taps.)

Sóikat beszéltek Magyarországon és külföldön arról, hogy a magyar pa-- rasztság miért nem vett részt a? ellenforradalomban. A magyar parasztság 1514-ban a Dózsa paraszt- forradalom leverése után hiába várta a földosztást. *

1045-ben a munkásosztály harcának eredményeképpen a Szovjetunió segítsége mellett és a kommunisták vezetésével elérte évszázados vágyát -» felosztották a földet. Ezért nem vett részt a magyar parasztság az eile ni orradalomban.

S hogy a munkásosztályt tömegében nem tudták bevonni a fegyveres akcióba, ez azzal függ össze, hogy 1947—48-'ban államosították és a munkásosztály kezébe adták a bányákat, gyáraikat.

Marosán elvtárs ezután

jellemző példaként említette meg,

hogy az októberi események idején a parlamentben milyen küldöttségek jelentek meg követeléseikkel. Kezdetben kistulajdonosok kezdték visszakövetelni 1948-ban államosított műhelyeiket, majd később már a volt Gyáriparosok Országos Szövetsége képviselői is bátorságot merítettek ahhoz, hogy visszaköveteljék 1947-ben államosított gyáraikat, üzemeiket. Ennél is továbbmentek a goimiba módjára szaporodott pártok szertelen követeléseikkel. A Kisgazdapárt álláspontját B. Szabó foglalta össze, aimikor arról beszélt, hogy a Kisgazdapárt feladata a 30-as program valóraváltása, amelyben szó sem volt a földosztásról, hanem annak a programnak folytatása volt, amit Gaál Gaszton, a 2000 holdas földbirtokos és az Eckhardt Tlbor- féle kisgazda vezetők hirdettek.

November 3-án fellépett Mind- szenty is, aki már oly sóikat fecsegett el aljas terveikről, amivel még a pápa sem volt megelégedve. Külföldi újságírók ezekben a napokban már arról írtak, hogy a Nagy Imre31 árosán György elvtárs Diósgyőrben

kormány a Mindazenty-kormány

száLláscsimálója.

Marosán elvtárs figyelmeztető szóval emlékezett meg arról, hogy az utólag felderített adatok szerint a kommunisták elleni vérfürdő december és január hónapban érte volna el tetőfokát.

Majd Marosán elvtárs részletesen

beszélt arról a szívós harcról, amelyet a párt és a kormány folytat. Mint jellemző példát említette meg, hogy

a bányászok ismét győzelemre segítették a széncsatát.

Hangsúlyozta, hogy az egyik miniszterhelyettes, akinek feladata lett volna Komlón a termelés emelésének elősegítése, mindenkivel beszélt, csak a munkásokkal nem, s így helytelen tájékoztatást adott a kormánynak. •

Emiatt a miniszterhelyettest kénytelenek voltak 24 órán belül meneszteni.

A komlói jszéntröszt vezetői, helytelenül, úgy tájékoztatták a kormányt, hogy a napi 200 vagonos széntermelést‘:'csak március végére, április közepére érik el. A bányászok 48 óra alatt produkálták a 200 vagont, sőt ma már napi 280—290 vagonnál tartanak.

Majd így folytatta: Engedjék meg, hogy e párhetes széncsata után mélységes hálával és szeretettel köszönjem meg az ország valamennyi bányászának — a borsodiaknak is — azt, hogy ebben a szén csatában megmutatták: a bányászok a munkáshatalom és a nép mellett vannak.

Mi már csodálatba ejtettük egyszer a világot. 1045-től 1948-ig olyan eredményeket értünk cl, amely ránk fordította a világ figyelmét. Három év alatt szilárd gazdasági bázist teremtettünk.

A felszabadulás után eltelt 12 esztendőről megállapította Marosán elv- társ, hogy noha voltak árny-oldalak, bűnök és hibák, de legfőbb eredménye a 12 esztendőnek a tulajdonviszonyok forradalmi megváltoztatása Volt;

A pártról szólva kijelentette Marosán elvtárs1, hogy mi nem nagylétszámú pártot, hanem

erős, demokratikus, fegyelmezett pártot akarunk,

amely ha kell, hétköznapi tettekkel, de ha a szükség úgy kívánja, más eszközökkel is megvédi a munkás- osztály hatalmát.

Majd rátért arra, hogy vannak olyan vörös-akadémiát és pártiskolát végzett igazgatók, akik engedve a jobboldal nyomásának, kommunistákat távolítottak el üzemekből. Ez a magatartás elítélendő. Vannak olyanok, akik nem átallották gyakorlatban is azt az elvet szolgálni, hogy kitiltják a pártot az üzemekből.

Marosán elvtárs éles tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy egyes üzemekben még mindig akadályozzák a pártszervezet működését.

A . disszidáltakat megemlítve Marosán elvtárs elmondotta: Soha nem szégyeltem úgy magam, mint november 15-én. Ugyanis azt olvastam az egyik újságban, hogy egy angol lóidnak a felesége egy nyugati újságíró kérdésére, hogy mit keres Becsben, kijelentette: cselédet akar vinni hazájába. Cselédet? — tette fel a kérdést Marosán elvtárs. Úgy látszik, a nyugatiak cselédországnak néznek minket. Végül a disszidáltakkal kapcsolatban annyit mondott, hogy a megtévesztett, becsületes embereket hazavárjuk, nyugodtan dolgozhatnak itthon, de diadalkapuval nem fogadjuk őket.

A magyarok ügyét Kéthly Anna- féle szoknyába bujtatott Mind- szenty-ügynökök képviselik külföldön, aki mindenről beszél házasságtól csöpögő szónoklataiban, csak arról nem, hogy kik ölték meg Somogyi Bélát, Menus Iliéit és a többieket,

A munkásosztály egységét illetően kifejtette Marosán elvtárs, hogy mi nem engedjük a munkásosztály egységét megbontani, ezért nem is engedjük meg, hogy újból szociáldemokrata pártot szervezzenek. (Taps.)

A továbbiakban az értelmiségiekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a népi kormány sohasem volt és nem is lehetett értelmiség-ellenes, mert a munkásosztály a tudományos szocializmus alapján áll. Dolgozzon a magyar értelmiség becsülettel és a pedagógusok ne engedjék meg, hogy közöttük akadjanak olyanok, akik a gyermekeket szembeállítsák a szülőkkel, fiút az apával.

Az iskolákban száműzni akarták az orosz nyelv oktatását, de az ország '■haladó közvéleménye feltétlen ragaszkodik annak a nyelvnek elsajátításához, amelyen eredetiben olvashatja a világirodalom halhatatlan klasszikusait. Ez nem jelenti azt, hogy mi nem tartanánk tiszteletben Marx és Engels nyelvét, a német nyelvet. A hitoktatás kérdésével kapcsolatban megállapította, ahogyan mi kommunisták eltűrjük, hogy mindenki szabadon járassa gyermekét hittanórára de egyszersmind megköveteljük azt is, hogy senkise avatkozzék abba bele, hogy a mi gyermekeink nem járnak hittanra.

Marosán elvtárs a következő szavakkal fejezte be rendkívül nagy érdeklődéssel fogadott beszédét:- »Azzal fejezem be beszédemet, amivel elkezdtem: minden kommunista és haladó szellemű embernek meg kell védenie a marxizmus—le- ninizmus tisztaságát és becsületét. Elv társak! Emeljük fel a munkás- osztály pártjának vérrel áztatott vörös lobogóját és induljunk harcba a szocialista Magyarországért;

A gtttyás kalauza fcUyül{öt* testi épsífyiutUct

Mindennapi jelenség, hogy egyik- másik »füttyös kalauz« figyelmetlenségével felháborítja az utasokat. A lépcsőknél még felszállóban vannak az utasok, sőt olykor még le sem szálltak a leszállni készülők, de a füttyös már indít. Magam is többször láttam, hogy töpörödött öreg néniké, béna ember vagy gyermekes anya még a lépcsőre sem tette a lábát, de a figyelmetlen kalauzáé már másodszor fúj sípjába, rémületet keltve az utasok között, akik vi- songva rettegnek attól, hogy szerencsétlenség történik. És ha valaki rászól a lelkiismeretlen füttyösre, valami dühítő cinikus választ kap: »Miért nem iparkodik, aki fel akar szállni«. Azt is hallottam már, hogy törődött hetven-nyclcvan éves bácsikat bántóan serkent a »tapint»* tos« kalauznő: »Fiatalosabban, fiatalosabban!«

Azt hiszem, az egész utazó közönség kívánságát tolmácsolom, amikor több figyelmet, körültekintést és udvariasságot követelünk a füttyös kalauzoktól — már akiket illet —, mert nem a közönség van a villamosért, hanem a villamos van a közönségért. A füttyös kalauznak pedig az a kötelessége, hogy megóvja az utazó közönség testi épségét, az utazás biztonságát, nempedig az, hogy fütyüljön a világba, fütyüljön testi épségünkre. Azok az utasok persze, akik pár perc időnyerésért maguk teszik kockára testi épségüket, sőt életüket, magukra vessenek. (H. B.)

Szerkeidai üzenetek

MWVWVWU¥tfV uvwvvwuwu sawuuwwuw

— Molnár József, Tárd. Levelét továbbítottuk az illetékes szervhez, akik megteszik a szükséges intézkedést.

*

— Radócz János Ónod. Az állampolgársággal kapcsolatban jelenleg felvilágosítást adni nem tudunk, kérelmét továbbítjuk az illetékes szervekhez.

*

— Takács József, Miskolc. Lakásügye igen bonyolult. A háztulajdonosnak jogában áll felmondani, új lakót felvenni. Úgy gondoljuk, hogy a személyes ellentétek éppen ebből fakadtak. Javasoljuk, hogy várja meg a bírósági döntést és amennyiben ügy érzi. hogy igazságtalan döntést hoztak, keresse fel levelével szerkesztőségünket.

*

— Kovács István, Miskolc. Ügy tudjuk, hogy tanoncfölvétel most nincs. A tanulók felvétele minden évben azonos időszakban történik, az iskolai év befejezése után, ilyen értelemben forduljon a városi tanács munkaerőgazdálkodási osztályához.

:l:

— Ormai György, Miskolc. Sajnos, sok hasonló jelenséggel találkozunk, mint

amilyen Tárkányiné esete. A javaslat« alapján igyekszünk segítséget nyújtani.

*

— Füleki Istvánné, Miskolc. Lakásproblémájával kapcsolatban csak azt tudjuk javasolni, hogy kölcsönös megegyezés alapján és az idevonatkozó rendelet segítségével egyezzenek meg a lakóval. Segítsen lakást szerezni lakójának és akkor be tud költözni.

*

— Szilágyi István, Snjószentpéter. Szerkesztőségünk örömmel veszi minden levelét. jóleső érzéssel olvassuk bátor; őszinte sorait. Igyekszünk minden esetben helyt adni a lapban közérdekű mondanivalójának. Ezért kérjük a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, bizalommal forduljon hozzánk. Ami az említett cikket illeti, ezzel kapcsolatban csak annyit. Aláírás nélkül nem vesszük tudomásul a levelet, akárki írja is azt.

*

— Jedlicska István, Tömör. A Mogyoróska községben történt eseményekről küldött tájékoztatóját megkaptuk. Köszönettel vettük, igyekszünk felhasználni lapunk elkészítéséhez.

Egy óra beszélgetés Erdélyi Lászlónéval

Erdélyi Lászlónéval, a miskolci Egressy Béni zeneiskola igazgatójával csak úgy sikerült jó órányit beszélni, hogy innen is onnan is ellopott egy-egy negyedórácsikát. Nagyon elfoglalt emiber. Az olyan pedagógusok közé tartozik, akik élethivatásuknak tekintik a tanítást. Erdélyivé sem időt, sem fáradtságot vem ismer, ha a rábízott gyermekek tanításáról van szó. Munkájával nem reked meg az intézet falai között. Sok zenekritikát írt. Megtalálni, ha a város zenei életének fejlesztéséről, van szó, megjelenik a munkásszállókban, hogy a zene alapfogalmaival megismertesse a dolgozókat, megtalálni a megye községeiben. A város zenei kultúráját viszi a falura, s a falu kultúráját hozza a városba. Nagyon sokat dolgozik, hogy a város és a megye zenei élete, különösen kóruskultúrája minél nagyobb tömeget nyerjen.

önmagáról nem akar beszélni, ha mond is valamit, rögtön visszatér a zenei' problémákhoz.

— Hogyan lett zenetanár? —

hangzik az első óvatos kérdés,

— Apám mérnök volt, nagyon szerette a zenét. Felkeltette bennem az érdeklődést és ezt továbbfejlesztette egy kedves zempléni zongoratanárnő, Asztalos Béláné. A jövő évben lesz 30 éve, hogy zenét tanítók. 14 éves koromban kezdtem el a zenetanítást . s:

Erdélyiné Sátoraljaújhelyen született. 11 éves korától Sárospatakon élt hosszú évekig. Jellemére, gondolkodásmódjára, világnézete kifejlődésére nagy hatással volt az ősrégi város haladó kultúrája. A város minden épülete, röge hazafiságra, szabadságra nevelt e a forradalom eszméit lehelte. Járt Hollandiában, többször Németországban. Beszél németül, angolul, tanult görögöt és latint és egy évig franciát. Ez a szé- leslátóköru asszony bárhol is járt és jár, mindig megfigyeli az élet jelenségeit, leszűri tapasztalatait, s felhasználja munkájában.

— Sokan ha zenéről beszélnek — mondja —, ezalatt csak szórakozást értenek. Pedig a zene olyan eszköz, amely fegyelemre, figyelemre, pontosságra, érzékenységre, finomságra és emberszeretetre nevel. A zene kombinát ív agyat fejleszt és ezért is igen fontos lenne, hogy minden iskolában szervezzenek zenei tagozatot.

— Miért szeret annyira foglalkozni a tömegek zenei nevelésével?

t—■ Ezen a vidéken születtem, magyarnak érzem magam, szeretem a népet és azért dolgozom, hogy a szépből, jóból — zenéből — mindenki részesedhessék. Amikor ellátogatok egy-egy faluba, s hallgatom az egyszerű emberek dalát, énekét, mindig érzem belőle a nép erejét, vágyát, célját, és ez sokat mond nekem.

— Nem akarom hittételre késztetni, de mivel tanítani, nevelni, állásfoglalás %élkül nem lehet, szeretném tudni, milyen célok,

eszmék vezetik munkájában?

— A gyermekek nevelésében a makarenkói elveket vallom. Nem büntetni, hanem nevelni kell. Olyan embereket akarok, szeretnék nevelni, akik a haladás ügye mellett állnak és alkotásukkal a nemzeti egységet, a nép felemelkedését szolgálják. Legyen valaki bármilyen kiváló, — legyen büszke önmagára, — de hajoljon le mindig társaihoz és segítse a

felfelé emelkedésben. De ha egy hajszálnyit is érezteti, hogy különb — már nem okos ember.

— Haladó szellemű embereket akarunk nevelni, -akik nem a múlt íeté tekinthetnek — s aminek vissza- jövését haladó gondolkodású ember nem akarhatja —, hanem előre, a jövőbe. Olyan embereket, akik nem vetik el a haladó keleti és nyugati kultúra eredményeit, hanem azt’ felhasználják nemzeti kultúránk fejlesztésében. Olyan embereket, akik saját nemzeti kultúrájukat igyekeznek felemelni az élvonalon lévő országok kultúrájához. Szeretném, ha már egyszer népünk eggyéforrva, egységesen fáradozna egy igen magas színvonalú, haladó szocialista kultúra megteremtésén.

— Maguk még nem is tudnak róla, milyen nagy dologra készülünk. Szeretnénk egy cserehan.gversenyt Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Már levélben meg is egyeztünk. Valószínű, hogy a tavasz folyamán el is indulunk külföldi vendégszereplésünkre, Ezzel az a célunk, hogy zenével is szorosabbra fűzzük a baráti népekkel a kapcsolatunkat.

(csb)

Opera-est

Az Országos Filharmónia holnap délután 6 és este 8 órai kezdettel a Béke filmszínházban operaestet rendez. A műsorban fellépnek: Gyúr- kovics Mária, Kossuth-díjas érdemes művész, Szabó Miklós, Littay Gyula és Kovács Irén a miskolci Nemzeti Színház művészei. Közreműködik a miskolci szimfonikus zenekar. Vezényel: Forray Miklós, konferál Gál György Sándor.

FELHÍVÁS

A megyei rendőrfőkapitányság KEOKH útlevél alosztálya felhívja azon Borsod-Abauj-Zemplén megye területén lakó külföldi állampolgár rok figyelmét, akik lakhatási engedéllyel rendelkeznek és a mai napig idézést nem kaptak, ügyük rendezése végett f. hó 25-ig jelentkezzenek a rendőrfőkapitányság fez, 6-os számú szobájában.

Jelentkezni kötelesek, még azok a külföldi állampolgárok is, akik 1956 október 23-a után költöztek a megye területére és eddig még nem jelentkeztek.

Azon külföldi állampolgárok, akik idézésre már fenti helyen megjelentek, újból jelentkezni nem kell.

(Látogatóban lévő külföldi állampolgárokra a fenti felhívás nem vonatkozik.) Azon külföldi állampolgárokkal szemben, akik a felhívásnak nem tesznek eleget, eljárást te-# szünk folyamatba.

Megyei Rendőrfőkapitány

— A betegellátás, illetve gyógyszerellátásunk zavartalan biztosítása érdekében az alábbi három miskolci gyógyszertár üzemidejét az alábbiakban módosítjuk: a 19/36-06 gyógyszertár Széchenyi u. 74. szám, a 19/39-es gyógyszertár Tízeshonvéd u. 2. szám, a 19/41-es. gyógyszertár Széchenyi u. 11. szám, délelőtt 10 órától délután 6 óráig tart szolgálatot.

Barátságos labdarúgó mérkőzés*

A Szikszói Petőfi Sport Club labdarúgó szakosztálya ma, vasárnap délután 2 órai kezdettel a szikszói sportpályán barátságos labdarúgó mérkőzést tart a Hejöcsaba; Építők első csapatával. Mivel az idén ez az első bemutatkozó mérkőzése az új együttesnek, így nagy érdeklődé* előzi meg a találkozót,