Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-17 / 40. szám

* MW tébmár n 2SZAKBIA6TABDB9ZA( 9 Az ^gdi tröszt főmérnóke nyilatkozik: Tovább a szocializmus útján SzOzd és Vidéke című hetilap leg- Üjeíbb száma közli az Özdi Széribá- íiyészeti Tröszt főmérnökének nyi- Jatkozatát, Szili Ferenc .elvtárs, fő-i ínérnök az alábbiakat mondta: *— A anmnkás-paraszt kormány nyi-; latkozata világos. A főfeladat a tör­vényes rend és nyugalom megterem­tése, a termelés biztosítása. Nem veit könnyű az októberi események után megindítani a munkát. Sajnos, 9* ha rövid ideig is — szü­netelt a munka és ennek következ­tében a frontfejtéseket utolérte a nyomás. Ezeket kellett előbb rendbe* szedni; Az üzemeknél nem volt megfelelő az irányítás. A megválasztott mun­kástanácsok nem tudtak érvényt sze­rezni az általuk hozott határozatok­nak. Nem volt fegyelem. A munka­időt nem használták ki, a dolgozók egy része meg sem jelent munka* helyén. A továbbiakban Szili elvtá.ns arról beszélt, hogy kezdetben helyes vplt tröszti szinten munkástanácsot létre­hozni, a későbbi időben azonban az elveszítette létjogosultságát és igen helyesen tették, amikor feloszlatták­Az üzemi munkástanácsokról szólva megemlítette, hogy azok egyre jo3> ban átérAik felelősségüket és az üze­mek vezetőivel együttműködve, je­lentős segítséget adnak a termelés fokozásához, a kibontakozáshoz. Majd így folytatta: — Mint a tröszt főmérnöke, biztosítottnak látóra az MSZMP és a kormány vezetésével a je­lenlegi helyzet konszolidálását. A bányászatban a bérek rendezése fokozatosan érdekeltté teszi a dolgo­zókat a széntermelésben. Nagyon he­lyes intézkedés volt a kisegítő mun­kások és szakmunkások — a fenn­tartók — jogos kérésének rendezése is. A munkás-paraszt kormány nyi­latkozata közmegelégedést váltott ki a dolgozók között, akiik érzik, hogy a törvényes rend egyre jobban meg­szilárdul; Erősödnek az MSZMP-szervezetek a bányáknál is. S ennek hatása az emelkedő széntermelésben fog meg­mutatkozni. Az ellenforradalomról az alábbia­kat nyilatkozta Sz.il y elvtárs: s— Naponta újabb tények kerülnek nyilvánosságra az ellenforradalom tevékenységéről és ma már senki előtt npm kétséges, hogy a népi ha­talmat akarták hazánkban megdön- teni; Nagy feladat vár most ránk. bá­nyászokra. Tőlünk is függ, hogy minél kevesebb ember legyen munka, kenyér/ nélkül. Szenet kér az ország, egyre többet, hogy mielőbb begyógyuljanak a sebek és mi ezért mindent megteszünk. Nyilatkozata végén arról szólt Szili elvtáns, hogy a jelenlegi hely zet biztató, tovább haladunk a szo­cializmus útján a munkás-paraszt kormány és az MSZMP mutatta úton és ehhez a munkához minden dolgo­zónak csatlakoznia kell pártállásra beosztásra* való tekintet nélkül, mert közös erővel, közös munkával kell megteremteni a boldogabb élet felté­teleit; 45 millió forintot fordítanak ebben az évben a borsodi utak javítására Borsod megyében ebben az évben mintegy tizenöt főbb útvonalon, kö­rülbelül nyolcvan kilométer hosszú­ságban jutják meg a megrongáló­dott utakat. Az útjavításnál új mód­szert alkalmaznak: ugyanis a zúgott követ nem vízzel, hanem folyékony bitumennel hengerük S így az út lé­nyegesen tartósabb lesz. Az útjaví­tásokra negyvenöt millió forintot fordítanak. Kihirdették az ítéletet Barta Béla és társai ellenforradalmárok bűnügyében r ^December közepetójén, amikor már kezdtek behegedni az októberi és novemberi események által ejtett sebek, lappangó ellenforradalmi erő kezdte bontogatni szárnyait a város­ban. Néhány közismert, közönséges bűnöző, — akik mór többször álltak bíróság előtt, — különböző bűncse­lekmények elkövetéséért, ellenfor­radalmi tüntetést szerveztek Miskol­con és véres támadást indítottak a Borsodi Nyomda ellen. Barta, Béla, az elsőrendű vádlott december 10-én a délelőtti órákban kisebb mennyiségű szeszesital elfo­gyasztása után feltűnési mániától hajtatva .néhány . meggondolatlan diákgyereket vett maga mellé, s iünletést szervezett Miskolcon •Ténykedésének első állomása az Ál­lami Biztosító volt. A biztosító cég­tábláján még akkoriban is ott volt ez ötágú csillag. Barta ezt saját ke­zével leverte onnan. Ezután az egyik Újságárusnál vásárolt 100 darab >>Északmagyarország«-ot s a főutca kellős közepén elégette, mondván: hazudik az újság, nem ír igazat. El­lenforradalmi jelszavakat rögtön zött, s közben, hogy hazaiiságának hitelt adjon, hozzákezdte énekelni a Himnuszt s a Szózatot. A tömeg azonban nagyon lassan gyülekezett. Barta új jelszót dobott be: „Aki magyar, velünk tart!” A félrevezetett emberek a hazafias jel-’ 6ző hallatára csatlakoztak Bariéihoz. A tüntetéshez persze nemzetiszínű ‘ zászló is kellet^. Néhány fiatal diák- gyermek segítségével Barta az Ál­lami Áruház homlokzatáról levette a nemzetiszínű zászlókat. Mikor a főszervező látta, hogy kellő tömege van aljas céljainak eléréséhez, elin­dította a menetet a nyomdához. Út­közben többször elszavalta a Nem­zeti dalt is. A tömegben ott volt a tárgyalás ne­gyedrendű vádlottja, Tóth Pál, aki akkor azonnal felajánlotta az általa faragott ellenforradalmi verseket. A »költeményeket-« már az utcán el­szavalták. A nyomdánál Barta ösz- szeállított egy küldöttséget, hogy tárgyaljanak Tóth Pál verseinek ki­nyom utasáról. A nyomdászok először megtagadták kérésüket, azonban .a nyomda előtt összegyűlt és felizgat tott tömeg fenyegetése munkára késztette őket. Mind forróbbá lett a levegő a nyomdában, — kénytelenek voltak a karhataímisták segítséget kérni a Miskolcon állomásozó szovjet ke- towi alakulatoktól. Egy teherautón szovjet katonák s egy páncélos rö­vid idd múlva az esemény szính#yé- re érkezett. Először igyekeztek a tó, magét eltávolítani, de ez nem sike* rúit. Még zsák riasztó lövőikre sem került sor. Ám a tömegből valaki lelőtt két pzovjet katonát. Erre a szovjetek is tüzet nyitottak. Ä nyomda elleni támadásnál a hangulat egyik szítója volt a har­madrendű vádlott, Koós Margit. 0 volt Berta Béla szárnysegéde, aki segített a kinyomatott eljenforradal mi röplapok szétosztásában is. A szovjet katonák estére megtisz­tították a nyomda környékét. Barié­nak és társainak menekülniük kel­lett. Barta és Koós Margit a nyom­da hátsó udvarán a kőkerítésen át menekültek el. Barta Koós Margit­nál töltötte az éjszakát. Az utcán rémmeséket mesélt a nyomdai ese­ményekről. Igyekezett újra szervez­ni a támadást. Az elvetemült ellen­forradalmárnak újabb ötlete támadt. Felkeresték az egyik gépkocsi ga­rázst, ahol benzint akartak szerezni — gyújtogatáshoz. Kísérletük ered­ménytelen volt. Az egyik laktanyá­nál viszont sikerült szerezniük né­hány ködgránáfot és gyújtópalacko­kat. Úgy gondolták, ezzel megtámad­ják a szovjet egységeket; Tervük ezen az estén nem sikerült. Köziben Barta találkozott régi kebel­barátjával, a másodrendű vádlottal, Tamás Jánossal, aki a gyújtó anya­gokat elkérte Bartától; Másnap, kedden reggel Barta, Koós Margit és Tamás újabb támadásra készültek. Tömeg azonban nem állt a hátuk mögött, ezért kísérletet tettek gép­kocsiszerzésre, hogy a bányászokat felizgatva, robbanóanyagokkal meg­rakodva bejöjjenek a városba, köz épületek megtámadására. Gépkocsit nem sikerült szerezniük, így tervü­ket nem tudták végrehajtani; Átszervezték a városi tanács ipari osztályát A városi tanács végrehajtóbizott­sága az ügyvitel egyszerűsítését fi- gyelembevéve, nemrégiben átszervez­te a tanács ipari osztályát. A jövő­ben az ipari osztály bürokratikus, aktatologató módszere helyett na­gyobb segítséget kíván nyújtani a hozzátartozó vállalatoknak. Az át­szervezés folyamán lényeges létszám­csökkentésre került soFj A megma­radt létszám nagyrésze ezután klz’áa rólag műszaki munkát fog végezni; A városi tanács ipari osztályán az ót-» szervezés folytán szükségessé vált egy Ivultúrmérnök beállítása, hogy a tanácsi vállalatok ezen a téren ifl több segítséget kaphassanak; Az ipari osztály ezúton is kéri, hogy jelentkezzenek a tanácson kultúr«* mérnökök az állás esetleges betölté* sere. Sok dolgozó kívánsága: Későbbi sár őr át Csinos fekete fiatalasszony áll a főnök előtt. Megszeppenve, pirulva. A főnök pedig morc, szemöldökét egészen a homloka közepére sha­lasztja. — De kérem, munkaidő alatt? — Igen, de;i» — Nincs de! — De... azaz, szóval csak itt vol­tam a sarkon. Egy ruhaanyagot vet­tem; —- Munkaidő alatt? — Igen. ‘ Ugyanis reggel, amikor jövök dolgozni, még nincs nyitva az üzlet. Ötkor, amikor megyek haza, már zárva van. Mikor vásároljak? — Én nem bánom bármikor, de munkaidő alatt nemin * Kis megtörtént, ellesett párbeszéd. Igaza van a főnöknek? Természete­sen. Munkaidő alatt nem lehet vá­sárolni járni. Furcsa képet nyújtani«* nak a hivatalok, ha a dolgozók csak úgy félórára átszaladgálnának az üz* letekbe vásárokig Szép kis munkai fegyelem lenne. De igaza van a .dolgozónak Is, kor szóváteszi, hogy nem jut vásár* lási lehetőséghez. Amire elhagyja munkahelyét, már zárt üzleteket talál. Néhány élelmiszerüzlet kivéte­lével minden üzlet zárva van. Mikot» vásároljon tehát? Szegeden, Pécsett* több dunántúli nagyvárosiban már megoldották a kérdést Nem jelent gordiusi csomót, egyszerű az egész! az élelmiszer’üzletek mellett néhány ruházati, háztartási és más, jelemtől sebb üzlet is tartson nyitva 6 óráig. Megoldható? Igen. Nagyon sok dől« gozónak ez a kérése, sőt kívánsága»’ Az illetékes szervek segítsenek .a probléma megoldásában.­SszaUfna^acacszág. megírta, A megyei bíróság a háromnapos tárgyaláson számtalan tanút hallga­tott ki. A vádlottak mindegyike Tamás János másodrendű vádlott kivételével — töredelmes vallomást tett. Tóth Pál, az ellenforradalmár' »költő-« beismerte ugyan bűnösségét, de nevetséges indokokat hozott fel mentségül. A bíróság Barta Béla elsőrendű vádlottat 14 évi börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a törvény­ben lefektetett egyes jogainak gya­korlásától. A másodrendű vádlott, Ta­más János 8 év börtönbüntetést és 8 év korlátozott jogvesztést kapott. A bíróság a harmadrendű vádlottat, Koós Margitot 3 évi börtönbüntetés­re ítélte és három esztendőre eltil­totta a törvényben lefektetett egyes jogainak gyakorlásától. A negyed­rendű vádlottat, Tóth Pált 4 évi bör­tönbüntetés letöltésére kötelezték és négy évre eltiltották a törvényben lefektetett egyes jogainak gyakorlá­sától. Valent József ötödrendű vádlottat garázdaság bűntettében egy év bör­tönbüntetésre és 3 év jogvesztésre ítélte a bíróság; A tárgyaláson a vád képviselője súlyosbításért fellebbezett. A vádlottak védői viszont enyhítés­ért folyamodtak. Az ügyben a leg­felsőbb bíróság fog dönteni; illetékes szerv válaszol «= A Miskolci Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat ónodi üzemegysége írja: N. Né­meth József dolgozónk kisegítő állomány­ba tartozik, ezért nem áll módunkban 800 forintos havi fizetést adni. Bár egy­szer fizettünk 800 forintot, azonban Januar 2-án megjelent rendelet ezt hatályon kí­vül helyezte, így tovább ezen összeget nem folyósíthatjuk. * — Miskolc I. kerületi tanács elnöke (Ma­jor Béla elvtárs) »Emberségesebben« cí­mű cikkre többek között az alábbiakat válaszolja: A kerületi szakszervezet ké­szül a nyugdíjasok búcsúztatására. Ezt arra az időre halasztotta, amikor a szer­vezési munkákat befejezte., ezért nem ke­rült sor Gulyás Bálint elbúcsúztatására sem. ~ Miskolc I. kerületi tanács, Petrik Zol­tán csoportvezető Kormos Györgyné Mis­kolc, Prohászka út 12. szám alatti lakos panaszával kapcsolatban elismerte annak helyességét, köszönetét fejezi ki. * « Kazincbarcikai városi tanács. Az áramellátás javulásával javulni fog a víz­ellátás, továbbá más úton is intézkedé­seket tettek. $ =* A Városi Tanács kereskedelmi osztá­lya OrliczkJ Vilmosné panaszával kapcso­latban többek között így tájékoztatta szerkesztőségünket: Darvas Árpádné bolt­vezető helyesen járt el, amikor egy vevő­nek a kérésére a kívánt anyagot rövid időre félretette. Az ilyen gyakorlatot sem­milyen kereskedelmi rendelet nem mond­ja ki, de természetszerűleg hozzátartozik a kereskedelmi formákhoz, az udvarias­sághoz, a vevővel való bánásmódhoz. Az említett Marika nevű villám ősei len 6r ha­sonló helyzetben volt, együtt ment be Orliczkinéval a boltba, a kérdéses anyaS már félre volt téve. Csak annyi mennyi* ség volt az anyagból, amennyit az eilenőö megvásárolt, mint maradékárut. Az hely* télén volt, hogy a boltvezető nem adta oda a panaszkönyvet, mert ezt minden vevő kívánságára minden esetben köteles odaadni, hogy a vevő észrevételét beje* gyezhesse. * «= A Miskolc! Közlekedési Vállalat »Több százan kérik« című cikkre a kö* vetkezőket válaszolta. Decemberben, ja* nuárban a termelő munka megváltoztam tása, azaz a müszakkezdés változása na* gyón erős 6 őrási műszakot hozott létre. Ezidöben a MÁV. sem tudta biztosítani az 5.25-ös munkásvonatot. Januárban már egy ikerkocsit beállítottunk, a Győri ka* púban lakó utasok könnyebbségére, a zsúfoltság csökkentésére, ez azóta is köz* lekedik. A kocsipark erősen leromlott; emiatt további járatot beállítani már nem volt módunkban, de február 4-től kezdve még további két ikerkocsit közlekedtem tünk a EAEV kisvasúitól a vasgyárig. A LÁEV-nál felszálló, valamint a Győri kapu megállóknál felszállni akaró dolgo* zóktól azt kérjük, hosy ezeket a járató* kát vegyék igénybe és a Személypályü* udvarról zsúfoltan érkezett szerelvénye* két hagyják szabadon futni, hogy késés ne legyen. Jelenleg kevesebben dolgoz* nak éjszaka és délutáni műszakokban, s ez is nagyban akadályozza az arányos megosztást. A tatárdombi járatot a vasgyári dolgo* zók lehetőleg ne vegyék igénybe, mert a vasgyáriaknak több lehetőségük van utazni, mint a tatárdombiaknak, akiknek két menetrendszerinti szerelvény áll ren­delkezésükre. Befejezésül írja a Közlekedési Vállalat? a lehetőséghez képest mindent elkövet* nek a zavartalan utasszállítás érdekében. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL r­; £7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents