Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-17 / 40. szám
XHL évfolyam 40. »vám 1957 jebruár 17 vasárnap Áfa 50 ftflér ■•••■KNIIMtMIMIIUUMIItttl» Világ proletárját egyenü Ijeteh ! mmmmrn GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA Emeljük magasra a munkásosztály pártjának vörös lobogóját és induljunk harcba a szocialista Magyarországért! Marosán György elvtárs Diósgyőrben M A t kz ózdi tröszt főmérnöke nyilatkozik Ady az újságíró A kazánfűtő Öl kiifiá oilágqá ment • Kihirdették az ítéletet Barta Béla és társai ellenforradalmárok bűnügyében Diósgyőr, jebruár 16 Ezen a napon gyültelc össze Diósgyőrbe, a magyar nehézipar egyik jelentős fellegvárának, Borsodnak kommunistái, hogy megbeszéljék az időszerű politikai kérdéseket és megvitassák további feladataikat. Az aktívaülés. színhelyén, a diósgyőri Pataki István ipari tanulóotthon vörös és nemzetiszínű zászlókkal díszített nagytermében már a kora reggeli órákban gyülekeztek a megye kommunistái. A távoli vidékekről egymás után érkeztek a zsúfolt autóbuszok, az értekezlet résztvevőit szállító gépkocsik. A gépkocsin — október 23 óta először — a munkásosztály vörös zászlaját lobogtatta a szél. Fél tízkor a hatalmas terem szinte már teljesen benépesült. Egymás mellett ültek az ózdi kohászok, a rudolftelepi bányászok, a diósgyőri gyárak dolgozói, karhatalmisták, rendőrök, nők és fiatalok. Tíz órakor fergeteges taps jelezte, hogy az aktívaülés elnöksége elfoglalta a helyét. Az elnökségben ott volt Marosán György elvtárs, az MSZMP Központi Intézőbizottságának tagja, állam miniszter, Prieszol József elv- társ, az MSZMP borsodmegyei intézőbizottság elnöke. Déri Ernő elvtárs, az MSZMP Miskolc város intézőbizottságának elnöke, Kukucska János elvtárs, a megyei tanács megbízott elnöke, valamint a Miskolcon tartózkodó szovjet csapatok parancsnokai és csehszlovák vendégek. Az értekezletet Prieszol József elvtárs nyitotta meg, amelyen a megjelent több mint 3000 kommunista hosszú perceken át éltette a hazáinkat felszabadító szovjet hadsereget és a testvéri szocialista országok népeit. Majd Marosán elvtárs mondott beszédet. "Marosán elvtárs bevezetőjében az bktóber 23-i események indító okait elemezte és elhatárolta a marxizmust azoktól a hibás módszerektől, amelyeket tevékenységük utolsó évében Sztálin és Rákosi alkalmazott. Kimutatta, hogy a marxizmus-leniniz- musból nem következnek azok a hibás módszerek, amelyeket Sztálin és Rákosi elkövetett. Mindenkivel szemben meg kell védeni a marxizmus—leniniz- mus becsületét, tisztaságát és életrevalóságát. Nyugaton és más országokban új Jelszó tűnt fel: a nemzeti kommunizT mus jelszava — folytatta később Ma rosán elvtárs. •— Az imperializmus soha nem válogatott jelszavakban, e jelszóval is az a célja, hogy meg bontsa a munkásosztály egységét egy országban, vagy a munkásosztály nemzetközi egységét. Nincs és nem is lehet szó nemzeti kommunizmusról Nincs nemzeti marxizmus és leniniz mus, csak nemzetközi marxizmus és leninizmus van. Ezután Marosán elvtárs részletesen elemezte a marxizmus-leniniz,* mus tudományos alapjait, kimutatva annak nemzetközi eredetét és emlékeztetett arra, hogy Marx és Engels 1847-ben a Kommunista Kiáltványban hozta a világ tudomására a kommunizmust tanításait. A tudományos szocializmus ma már világhatalom, a föld egynegyed részén uralkodó világnézet. Közel egy milliárd ember vallja magáénak a marxizmus— leninizmus eszméjét. Illik ezt tudomásulvenni Borsod megyében is. (Nagy taps.) Az elmúlt 12 évről szólva határozottan állástfoglalt 12 év demokratikus és szocialista vívmányai mellett. Összehasonlította a dolgozók megváltozott életét azzal, ahogy a dolgozók a fasizmus idején éltek. Személyes élményeit az ország helyzetének tanulmányozása alapján vonta le és arra a következtetésre jutott, hogy az országban ma nem látni olyan rongyos embereket, százezres munkanélküliséget, mint a múltban. Ez az ország nem hárommillió koldus hazája, ahol a tanítók papcselédek voltak. Emlékeztetett arra, hogy az urak Magyarországa még 1936-ban sem iktatta törvénybe a 48 órás munkaidőt, holott ezt már régen megtették a nyugati kapitalista országokban, Isivé ve a gyarmatokat. Nálunk nem adtak a munkanélküliek számára segélyt, pedig más országok munkanélkülijeit segélyekkel támo gatták. Egyetemi végze ttséggeh utcá Borsodban is megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák Hazánk legészakibb vidékén, Borsod megyében az idén korán beköszöntött a tavaszias időjárás. A sík területeken és a hegyek déli lejtőin már mindenütt elolvadt a hó és a föld fagya felengedett. így rövidesen a megye több részében megkezdhetik a tavaszi szántásokat, sőt az on- gai állami gazdaság tábláin két 80 lóerős lánctalpas traktor már dolgozik is a földeken. A két. óriástraktor segítségével már a tél folyamán igyekeztek pótolni az őszi mélyszántásoknál mutatkozó elmaradást. A nagy hófúvások beálltáig — néha 5- 6 fokos fagyban is szántott a két lánctalpas, — s több mint 100 'holdon forgatták meg a talajt. E hét keddje óta Bereczki Károly és Farkas Mihály traktorosok további 70 holddal növelték a mélyszántott területet. Bereczki pénteken már négyes ekével szántott. A gazdaságban — ha az időjárás nem fordul ismét téliesre ~ már február végén, március elején megkezdik nemcsak a mák, hanem a tavaszbúza vetését is. A sárospataki tanyavilágban, Páterhomok és Györgytarló környékén több egyéni gazda is megkezdte már a tavaszi szántást. Az időjárás az egész megyében igen kedvező. Az őszi vetések eddig mindenütt jól teleltek át. Azok a táblák is szépen zöldéinek, ahol az ősszel megkésve került a mag a földbe, mert a meleg hótakaró alatt a vetések ki tudtak fejlődni. ra kerültek a fiatal diplomások, mert még villamoskalauzi állás sem jutott számukra. Ha Borsod megyéről szó esett az országban, akkor vitéz Borbély-Maczki főispánra, az elnyomott és kiuzsorázott munkásokra és parasztokra gondoltak az emberek. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban egy budapesti szakszervezeti aktivaértekezleten megjelent a szerencsi cukorgyár üb. elnöke, aki felszólalása kapcsán megemlékezett arról, hogy 24 éve dolgozik már a szerencsi cukorgyárban és ma sem feledte el, hogy 1938-ban 7 filléres órabérrel dolgoztak a gyárban. Napi 10 órás munkaidőt számítva, a kereset mindössze 70 fillér volt, a paraszti napszám 70—80 fillér között ingadozott. Marosán elvtárs megemlékezett arról is, hogy nincs nagy lakásbőség az országban, de sohasem építettek annyi lakást hazánkban, mint az elmúlt 12 esztendő alatt. Majd így folytatta a múltra való visszaemlékezését. 1939-ben a magyar parlamentben a titkos választójogi törvények sze(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei nagyüzemek kölcsönösen segítik egymást a termelési szint mielőbbi emelésében A borsodmegyei tanács kezdeményezésére a diósgyőri Nehézszerszámgépgyár, a Könnyűgépgyár, a DIMÁVAG, továbbá a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői értekezletet tartottak, hogy az üzemek termelését ösz- szehangolják és kölcsönösen segítsék egymást a termelési színvonal emelésében. Az értekezleten résztvett Herczeg Ferenc, kohó- és gépipari miniszterhelyettes is. Az értekezlet résztvevői megállapodtak abban* hogy minden tőlük telhetőt elkövetnek az üzemek anyagszükségletének biztosítására, amellyel elősegítik a folyamatos munkát. A megye két nagy kohászati üzeme vállalta, hogy a diósgyőri gépgyárak anyagszükségletét az országos anyagkereten felül is biztosítja. Végül pedig az értekezleten résztvevő gyárak vezetői azt tűzték ki célul, hogy — egymás kölcsönös segítésével — termelésüket úgy fokozzák, hogy áprilisban elérjék az 1956. évi első, második és harmadik negyedév középátlagát. Sárospatakról az elimilt nap több mint száz cserépkályhát küldtek Budapestre Alig .van ■ oly an városa hazánknak, ahol ne épülnének új lakótelepek, korszerű lakótömbök. Az új lakásokban szívesen- alkalmazzák a jóminőségű cserépkályhákat. Ezek nemcsak díszei a szobáknak — hanem kevés tüzelő felhasználásával egyenletes, kellemes meleget biztosítanak; A szépkivitelű cserépkályhák egy részét Sárospatakon készítik. A cserépkályhagyárbain az újesztendőben három fatüzeléses returke- mencével kezdték meg a termelést. A dolgozók jó munkáját bizonyítja, hogy januári tervüket 120 százalékra teljesítették és 370 cserépkályhá- hoz szükséges csempét égettek ki. Februárban — a présgépek javítása miatt — a termelés kissé alábbhagyott, s ezért csütörtök reggelig csak 114 cserépkályhát készítettek. Az üzem az elmúlt hetekben 36 tonna tüzelőolajat is kapott. A vezetőség most úgy határozott, hogy márciustól munkába állítják a korszerű 5 csöves olajtüzelésű kemencét is —* ami a termelés további növekedését jelenti. A sárospataki gyárból az elmúlt nap indították útnak az első szállítmányt. — több mint 100 kályha felépítéséhez szükséges csempét — a fővárosba, a budapesti épületikarbantartó vállalat részére. Hántológépekkel javítják a hengereltáruk minőségét a diósgyőri kohászatban A diósgyőri kohászatban már az elmúlt évben tervbevették, hogy a hengerlésre kerülő öntecsek felületi hibáinak megtisztítására külön üzemrészt rendeznek be s erre a munkára hántológépeket szereznek be külföldről. Az októberi események miatt a terv megvalósulása elhúzódott, Az új üzemrész építését ebben az évben tovább folytatják s a már megérkezett öt hántoló- és egy fúrógéppel a munka előreláthatólag áprilisban megkezdődik. Az öntecsek felületi megtisztításával lényegesen javul majd a hengereltáruk ininősége. Az új üzemrész berendezésére körülbelül két és félmillió forintot fordítanak. Megkezdték az önállósítási kölcsönök lolyósitását Amint ez köztudomású, az állam önállósítási kölcsön nyújtásával is igyekszik segítségére lenni azoknak, akik az átszervezések során állás nélkül maradnak. Ezeknek a kölcsönöknek a kifizetését már meg is kezdték. Folyósításukról az alábbiakat kell tudnunk: önállósítási kölcsönt azok az átszervezés folytán munka nélkül maradt dolgozók kaphatnak, akiket érdekképviseleti szervük — a kisiparosokat a KIOSZ, a kiskereskedőket pedig a KISOSZ — erre javasol. De kölcsönt kaphatnak azok is, ha a helyi tanács javasolja őket és megfelelő szakismeretük, rátermettségük van hozzá, akik egyelőre semmilyen érdekképviseleti szervhez se tartoznak: háziipart, nyul-, selyemhernyótenyésztést vagy más hasonló hasz- nothajtó foglalkozást szándékoznak űzni. Feltétele a kölcsönnek a már előre kiváltott ipar-igazolvány, illetve a megkapott működési engedély és a munka megkezdéséhez megfelelő helyiség, illetve munkahely. A kölcsönt kérők a hozzájuk legközelebb lévő OTP-fióknál kaphatnak hiteligénylő lapot és a hozzátartozó „Javaslat” című nyomtatványt. A 2.000 forinttól 20.000 forintig terjedhető kölcsönhöz megfelelő fedezet kell. A fedezet ingatlan vagy ingó vagyontárgy is lehet, békekölcsön kötvények és két kezes jótállása. A kölcsön összegét öt éven belül 5 százalékos kamataival együtt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. Az első részlet a folyósítást követő 3—6 hónapon belül fizetendő. A kitöltött és hitelesített nyomtatványokat az OTP illetékes fiókjához kell beadni, ahol a kérelmet elbírálják. Ma azt jogosnak tartják, a kölcsönt napokon belül folyósítják. Az SZKP Központi Bizottságának határozata Moszkva (MTI) A TASZSZ jelenti: Nyilvánosságra hozták az SZKP Központi Bizottságának N. Sz. Hruscsov beszámolója alapján hozott határozatát. Az ülés szükségesnek mondotta ki, hogy intézkedéseket tegyenek az ipar és az építkezés irányának' további tökéletesítésére, hogy összhangba hozzák azokat a népgazdaságnak a kommunista építés jelenlegi szakaszában meglévő feladataival és követelményeivel. Arról van szó, hogy a vezetést közelebb vigyék a gazdasági körzetekhez, kiterjesszék a szövetséges és autonóm köztársaságok jogait, növeljék a helyi párt- és szovjet szervezetek, valamint, a szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek szerepét a gazdasági építésben, nagyobb mértékben vonják be a tömegeket a termelés irányításába. Az ülés rámutatott, hogy az ipar és az építés jelenlegi, a szakminisztériumokon keresztül történő irányítása olyan hivatali akadályokat okoz, amelyek gátoljá1- a gazdaság hatalmas tartalékainak és lehetőségeinek teljes kihasználását, nem biztosítják a konkrét és operatív vezetést. Az ülés szükségesnek mondotta ki. hogy e formák helyett a gazdasági •építés irányításának olyan formáját dolgozzák ki, amelyekben teljesebben összefonódik a gazdasági körzetek konkrét és operatív irányítása, az országos méretű központosított tervezés szigorú szemelőttartása. Az ülés megbízta az SZKP Köz- I ponti Bizottságának elnökségét és a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy az említett irányban konkrét javaslatokat dolgozzon ki és e javaslatokat terjessze a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé. Az SZKP Központi Bizottsága ülésének határozata rámutat, hogy a Szovjetunió állami tervbizottsága munkájának gyökeres átállítására van szükség olymódon, hogy az tevékenységében a gazdasági körzetekben létesített szervekre támaszkodjék. A határozat kimondja-. »Az állami tervbizottságnak a párt azon fő irányvonalát követve, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése a népgazdaság további fellendítésének, az ország ereje szilárdításának, védelmi képessége fokozásának és a nép anyagi jóléte rendületlen növelésének alapja, arra kell irányítani erőfeszítéseit, hogy helyesen és ésszerűen telepítse iparunkat, az ország minden ágazata arányosan fejlődjék, folyjék a spe- cializálás és kooperáció az egyes körzetek ipara fejlődésének konkrét körülményeiből, a történelmi és kulturális tapasztalatból, a körzetek kialakult specializálódásából és fejlődési kilátásaiból kiindulva.” A határozatban a továbbiakban az állami gazdasági bizottság tevékenysége átállításáról van szó. E bizottság feladata a folyó tervezésen kívül a gazdasági körzetek irányítását végző szervek munkájának összehangolása az évi tervek teljesítésében. Szó van a határozatban arról, hogy a Szovjetunió kormánya mellett különleges szervet kell létesíteni az állandó műszaki haladás biztosítására a népgazdaság fejlesztésében. E szervnek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje a műszaki fejlődés irányát és színvonalát mind belföldön, mind pedig külföldön, mélyrehatóan tanulmányozzon mindent, ami új, ami haladó a technikában, javaslatokat dolgozzon ki és terjesszen elő a technika további tökéletesítését illetően. A népgazdaság irányításának újjászervezése — mondja az ülés határozata — megköveteli az állami ellenőrzés munkájának gyökeres átállítását. Arra van szükség, hogy az ellenőrzési munka zöme a gazdasági körzetekben összpontosuljon, hogy a helyszínen tárják fel és hárítsák el az állami és gazdasági apparátus tevékenységében észlelhető fogyatékosságokat. Az állami ellenőrzési szerveknek a központban és a helyszínen a dolgozók nagy tömegeire kell munkájukban támaszkodniok. Az SZKP Központi Bizottságának ülése határozatban hangsúlyozza, hogy »az ipar és az építkezés irányításának átállítása a demokratikus centralizmus lenini elvének további szilárdítására vezet a gazdasági építésben, még nagyobb teret nyit az ország termelő erői fejlődésének, lehetővé teszi a hatalmas tartalékok kiaknázását hazánk szocialista gazdaságának új, nagyarányú fellendítésére, lehetővé teszi, hogy minden módon fejlődjék a dolgozók széles tömegeinek alkotó kezdeményezése és aktivitása, biztosítva legyen a szovjet nép jólétének rendületlen fokozódása. (MTI)'
