Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-16 / 39. szám

% ÉSZAKMAGTARORSZÁq Szw&fraí T5^. lekní&r ÍT c/tkit népe örökre szivébe zárt (1857—1957) »Postakocsid dalra zeiidít Óh. hazai szép dalok! Boldogságról szól az egyik, A másak meg sír, zokog.« (Puskin: Téli utazás) Unkának az orosz zenében ■ ugyanaz a jelentősége, mint Puskinnak az orosz költészetben. Mindkettő zseniális lángelme... mindkettő megalkotta az új orosz nyelvet — az egyik a költészetben, a másik a zenében.« Mihail Ivánovics Glinka alkotó művészetének kolosszális jelentősé­géről Sztászovnak a nagynevű kriti­kusnak e rövid, szinte már aforizma­ként emlegetett megállapításánál aligha lehetett volna találni a szűk­szavú, .apróbetűs kalendáriumban tö­mörebb megemlékezést halálának századik évfordulója alkalmából. A haladó szellemű emberiség Glin­ka életművének örököse, a nagy mű­vészben nemcsak az új orosz zene­kultúra szülőatyját tiszteli, hanem értékeli azokat a műveiben megnyil­vánuló művészeti elemeket is, ame­lyek termékeny hatást gyakoroltak az egyetemes zeneművészet fejlődé­sére. Glinka 1804 május 20-fjn a szmo- lenszki kormányzóság egyik eldugott kis községében, Novoszpaszkojeban a Glinka-család ősrégi nemesi fész­kében született. A jellegzetes pátriál- chális életmód, a családi birtok jobbágyaival való közvetlen érintke­zés, életre szóló élményt jelentett a gyermek számára. A néppel való közvetlen kapcsolata alapján lett ala­pos ismerője a nép szellemi géniusza által évszázadok hosszú során létre hozott felbecsülhetetlen értékű kul­túrának —1 a népművészetnek. A minden iránt fogékony, érdeklődő, érzékeny lelkületű gyermek már ko­rán sokat ígérő zenei hajlamot árult el. Gyermekkorában zenei képessé­geire a legnagyobb hatást anyai nagybátyjának jobbágyzenészekből álló zenekara gyakorolta. A muzsika varázsa bűvkörébe ejtette. A gyer­mekkorban hallott népdalok nem­csak későbbi pályaválasztását, ha­nem művészetének alapvető mon­danivalóját, tartalmát is meghatá­rozták. A nép örömét, bá7iatát, nyo­morúságát, vágyát, reményét, hitét kifejező népdalok világa lett mélyen érző lelkének állandó ihletője... »Ezek á bánatosan gyengéd, de szá­momra teljesen érthető dallamok rendkívül tetszettek nekem — írta később feljegyzéseiben... és lehetsé­ges, hogy a gyermekkoromban hal­lott dalok voltak elsősorban okozói annak, hogy később előszeretettel kezdtem feldolgozni orosz zenét.« A gyermekévek elmúltával Glin- ka P étervár ott nagy sikerrel folytatta a már otthon elkezdett ze­nei tanulmányait. Már fiatalon nagy­szerűen hegedült, kitűnően énekelt, káprázatosán zongorázott. Zongora- játékáról a magyar származású Hum­mel Nepomuk János, a széles körök­ben ismert virtuóz és zeneszerző igen kedvezően nyilatkozott. A fiatal művészt azonban nem elégítette ki az előadóművész feladatköre. A nép­mesék és hősköltemények csodavilá­gában felnőtt ifjú fantáziadús, csi­szolt képzelőereje, a tömérdek nép­dal ismeretéből fakadó kimeríthetet­len dallamgazdagsága művészi vir­tuozitásával, s a nagybácsijától átvett jobbágyzenekar vezetéséből nyert rutinnal párosulva egyre inkább az önálló művek komponálására ihlette. Már első művei, népdalokra írt variációi is elárulták, hogy mesteri kézzel oltja be a tartalmában és for­májában egyaránt népzenei motívu­mokba a klasszikus zenei hagyomá­nyok nemes hajtásait. Művészi ön­tudatát az irodalom és művészet ve­zéralakjaival való eszmei' barátsága is jelentős mértékben fejleszti. Fő­leg Puskin, az ekkor már világhírű költő útmutatása és ösztönzése szá­mottevő Glinka művészi felfogásá­nak pallérozásában. Az ő hatására igyekszik megvalósítani a zeneművé­szetben a realizmust, amely »az élő embert helyezi előtérbe lelki életé­nek végtelen bonyolultságával és sokrétűségével.« Bőven kamatozott alkotó géniusza már első nyugateurópai körútja ide jén, amelyről számos remekművel és világra szóló elismertetéssel a tar sólyában tért vissza hazájába. A kül földi körúton elmélyedt a klasszikus mesterművek tanulmányozásában, s maga is több nagyszerű alkotást szerzett ólasz stílusban, amelyeket Ricordi Giovanni, Olaszország leg­nagyobb zeneműkiadó vállalatának alapítója azonnal ki is adott, Glinkát Bellinivel és Donizettivel egysorba állítva. Berlinben született meg Glinka tollából a »Capriccio orosz témára« és a »Szimfonikus nyitány« ■— előfutára a szerző későbbi, len- mtelországi élményéből fakadó vi lághiru Kamarinoi táncának, amely­ről Csajkovszkij éleseszűen azt tar- tóttá* hogy az egész későbbi orosz szimf ónizmus benne rejlik, »mint tölgy a makkban«. / ' linka alkotó művészetének má­sodik szakaszában írta meg két halhatatlan operáját, s ezzel megnyitotta a művészet történetében az orosz zene korszakát. Az Iván Szuszanyint tekintik máig is a hősi­hazafias opera első, egyik legkitű­nőbb példájának világszerte. Az orosz népzenekincs legjobb hagyo­mányain felépített nagyszerű opera harsogja a történelem megmásítha­tatlan igazságát, a történelmet for­máló egyedüli erőnek, a népnek egy emberibb jövőbe vetett hitét, remé­nyét, hazaszeretetét, erkölcsi nagy­ságát. A Puskin bájos »Ruszlán és Lud­milla« c. elbeszélő költeményére írt operája a mérhetetlen gazdag szláv mese- és dallamvilág bámulatos mű­vészi zsenialitással megoldott szinté­zise. A részletek aprólékos gonddal való feldolgozása a művészi igényes­ség mintaképei máig is. A nagytehetségű mesternek a nép­zene dallamvilágán felépülő újszerű zenéjét az arisztokrata közönség nem akarta megérteni, mert félt a számára kedvezőtlen mondanivaló­jától. Azonban az általuk becsmérelt »kocsimuzsikáról« a haladó körökkel egyetértve a világ páratlan zenei lángelméje, hazánk büszkesége Liszt Ferenc is elismerőleg nyilatkozott, fontosnak tartva Glinka kezdemé­nyezéseit, gyakran műsorra tűzve alkotásait. A rágalmak tüzében há­lás szavakkal köszöni meg Glinka magyar fegyvertársának kiállását: »A hazájában majdnem elfelejtett művésznek sikerült ismét megjelen­nie fővárosunk szalonjaiban, a híres külföldi művész (Liszt Ferenc) párt­fogásával« A meg nem értés és az üldöztetés külföldre vitte a mestert. Tehetségének virágkorában hazájá­tól távol Berlinben ragadta el a ha­lál 1857 február 15-én. A történelem örök tanulsága, hogy a haladó új előbb-utóbb harc árán legyőzi a régit, kiverekszi a maga jussát. Glinka zenéjének diadalmas előretörését sem tudták megakadá­lyozni a realista művészet ellenségei. Glinka számos műremekkel gazda­gította az egyetemes zeneirodalmat. Elegendő a felsoroltakon kívül meg­említeni nagyszerű spanyol nyitá­nyait, Chopin zongoramuzsikájával líraiságban, dallamgazdagságban és eredetiségben méltán vetélkedő zon­goradarabjait, megkapó románcait, dalait, a világ zeneköltészetében is a maga nemében páiját ritkító ke­ringő fantáziáját, hogy e gazdag munkásélet emlékének kegyelettel adózzunk. A művész nagyságát művein túl ^ a későbbi korokra gyakorolt hatása hitelesíti. Csak keveseknek jutott osztályrészül a legnagyobbak közül is az, hogy ezen a téren Glin- kával versenyezzenek. Glinka alkotó művészete ra jta le az új, haladó orosz zenekultúra fejlődésének fun- damentúmát, amelynek aranyalapján virágzott ki az orosz zeneművészet a nagy mester követőinek: Dargomizs- szkij, Musszorgszkij, Balakierev, Bo­rodin, Rimszkij-Korszakov, Csajkov­szkij lantján. GÁRDUS JÁNOS A tervek szerint 130 ezer tonna műtrágyát' vásárolunk külföldön A műtrágyaellátás 1957-ben sokkal jobb lesz a múlt évinél. Különösen a nitrogénműtrágya forgalmában várható jelentős javulás: míg tavaly összesen 103.416 tonnát használtak fel belőle, az előzetes tervek szerint az idén csupán külföldről 130.000 tonnát vásárolunk, a felhasználása már az első félévben meghaladja a múlt évi teljes mennyiséget. Most február első felében körülbelül 70.009 tonna nitrogén-műtrágya, 25.000 ton­na szuperfoszfát és 7.000 tonna kálisó áll rendelkezésre. (MTn Az elbocsátott dolgozók utazási kedvezménye Az elbocsátottak munkakeresésének megkönnyítésére a vasút 80 százalékos utazási kedvezményt biztosit. Azok a dolgozók, akik 1957. február 6. eíckt vál­tak munkanélkülivé, február 6-lói szá­mított hat hónapig, a későbbiek a fel­mondás napjától számított hat hónapon keresztül vehetik igénybe a kedvezményt, természetesen csak addig, amig sikerül elhelyezkedniük. A tanács ((községi, vá­mosi. vagy kerületi) igazolja. hogy az igénylő valóban munkakereső. ,,Dolgo­zók Igazolványa heti-, félhavi- és havi- legyhez” elnevezésű igazolványt kell be­szerezni, amely bármely vasútállomáson 80 fillérért vásárolható. Ebbe az igazol­ványba kell a tanácsnak a ..munkakere­ső” igazolást beírnia. A kilö’tö't igazol­ványt a lakóhely vasútállomásán nyil­vántartásba kell vétetni. A kedvezmény legfeljebb 100 kilométeres távolságra ve­hető igénybe. A munkakeresés céljára rendszeresített jegy 8 menettérti útra érvényes. Ebból hetenként legfeljebb két menettérti jegyet lehet felhasználni. A 8 részes jegy két- hónapig érvényes, a fel nem használt je­gyek érvényükét vesztik. Aki közben el­helyezkedik, a jegyeket továbbiakban munkahelyére, napi utazásra használhat­ja. Ha a munkát kereső abban a városban (községben1*, ahová a kedvezményt igény­be vette, nem talál elhelyezkedési lehe­tőséget, a kedvezményt új állomásra ve­heti igénybe munkakeresés céljára. Eb­ben az esetben igazolványát a nyilván­tartó állomáson át kell íratnia. Ilyen ái- írásra kétszer van lehetőség. Tehát hat hónap alatt három különböző helyen ke­reshet az igazolvány tulajdonosa munkát. A munkakeresőnek naptári hónaponként a tanács bélyegzőiével és aláírásával kell igazoltatnia a birtokában levő igazol­ványban, hogy még nem helyezkedett el. Megyei Tanács Vb művelődési osztályának közleménye A járási tanácsok népművelési cso­portjainak megszűnésével a műsoros rendezvények engedélyeinek kiadása az alábbiak szerint módosul: Műsor nélküli táncmulatságot — legyen az belépődíjas, vagy belépődíj „Sztrájkok, tüntetések és a szocialista rendszer“ — Kínai if júsági lap cikke — Peking (MTI): A »Kínai Ifjúság« című folyóirat figyelemreméltó cik­ket közöl arról a kérdésről, helyes-e a szocialista rendszer keretein belül olyan módszerek alkalmazása, mint a sztrájk és a tömegdemonstráció, illetve tüntetés. A kérdés felvetését az tette szükségessé, hogy a kínai egyetemi fiatalok körében olyan hangok merültek fel, amely szerint a súlyos hibákat elkövető vezetők ész- heztérítésének hatásos módja lehet a sztrájk és a tüntetés. S jóllehet, maguk a fiatalok is elismerik, ezek a módszerek nem a legcélra­vezetőbbek, mégis hangoztatják, hogy a lényeg a kérdések megoldá- s nem az, hogy a problémákat milyen módszerekkel oldják meg. — Ugyanakkor azt is meg kell mon­dani, hogy az egyetemi hallgatók más része határozottan elítéli a kér­dés ilyen módon való felvetését. Az ifjúsági lap cikke mindenek­előtt felhívja a fiatalok figyelmét a Zsenminzsipao »Mégegyszer a prole­tariátus diktatúrájának történelmi tapasztalataiból« című cikkére, amely a fenti kérdésre vonatkoztatható igen fontos megállapítást tesz. A cikk szerint a felmerülő ellentmondások vizsgálatánál mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy milyen az illető el­lentmondás természete, vagyis, hogy az ellentmondás közöttünk és az el­lenség között áll-e fenn, vagy pedig a szocialista rendszer belső ellent­mondását képezi-e? Miután ezt tisz­táztuk, sokkal egyszerűbb megálla­pítani a módszert, amellyel az el­lentmondást kezelni kell. Közismert, — írja a kínai ifjúsági lap —, hogy a forradalmárok, ide értve a vezető kádereket is, munka ^ juk során követnek el hibákat, bü­rokratákká válhatnak, s ellentétbe kerülhetnek a tömegekkel. Ezeket a hibákat azonban nem azért követik el, mert alá akarják ásni a forrada­lom ügyét, hanem mert sok esetben tapasztalatlanok, ideológiailag nem elég képzettek, munkájuk során nem elég határozottak. Mindent össze­vetve, a hibákat is a forradalmi munka közben követik el. Az ilyen káderek esetében ugyanazon mód­szerek alkalmazása helyes, mint «mi­lyen módszert a néptömegek felé al­kalmazunk, vagyis a kritika, a meg­győzés, az ideológiai harc, a vita, de semmiesetre sem a nyomás és az erőszak eszköze. S vajon a sztrájk és a tüntetés a kérdés ilyen megoldásához vezet-e, teszi fel a kérdést a »Kínai Ifjúság«? A válasz negatív. Helyes-e, ha elvtársainkkal szem­ben ugyanazt a módszert alkalmaz­zuk, amelyiket az osztályellenség el­len? Az erőszak alkalmazásának messzemenő hatása van a szocialista társadalmon belül az államra és a tömegekre egyaránt. Az ilyen mód­szerei? alapjaiban sértik a demokra­tikus kollektíva legfontosabb érde­keit. Ha vannak olyan vezetők, akik nem veszik figyelembe a nép véle­ményét, megsértik a demokratikus kollektívizmust, megbírálhatok, fele­lősségre vonhatók akár a párt, akár a kormány szervei előtt, s végső so­ron leválthatok. Ha ezeket a lehető­ségeket időben és helyesen alkalmaz­zuk, minden hibát időben ki lehet javítani. Előnyük az ilyen módsze­reknek, hogy ezeket alkalmazva, tö­megek és vezetők együtt oldhatják meg a problémákat. Ugyanakkor az erőszak alkalma­zása, — hangsúlyozza a kínai lap — függetlenül attól, hogy milyen érzel­mek és célkitűzések váltják ki, ko­moly károkat okozhat a szocialista rendszernek. Az ilyen módszerek al­kalmazásában kimondottan, vagy ki­mondatlanul benne van az is. hogy nincs szükség pártra és veze­tésre, majd mi magunk megoldjuk a kérdéseket, vagyis más szavakkal az ilyen módszer alkalmazói, akár akar­ják, akár nem, a kispolgári ideológia anarchista uszályába kerülnek. A szocialista rendszer keretein belül már az erőszakos módszerek alkal­mazásának ténye is ezt tükrözi. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi okozza a sztrájk és a tüntetés kérdésének felvetését a kínai egyete­misták között, a többek között azt írja, hogy a kínai egyetemi hallgatók körülbelül 80 százaléka kispolgári, illetve földbirtokos és kapitalista származású. Ugyanakkor a kínai üze­mekben is sok a nem proletár ere­detű munkás. Ezek a diákok és mun­kások többé-kevésbé megőrizték ma­gukban a burzsoá gondolkodásmód elméleteit, s mihelyt azt látják, hogy gyengül a pártvezetés, az állami fe­gyelem, azonnal a burzsoá ideológia rabjává válnak. Ehhez azután már csak az egyesek által óhajtott sztrájk t és tüntetés kellene, hogy felszínre kerüljenek az olyan elemek, mint a hisztéria és az anarchizmus. A sztrájk törvényénél fogva azután sztrájk sztrájkot, tüntetés tüntetést követne, aláásva a népi demokrácia rendjét. A népi demokrácia rendszerébe^, ahol a tömegek tartják kezükben a termel őeiszközöket, ahol a nép saját gazdájává vált, mindent a nép érde­ke szempontjából kell elbírálni. A sztrájk a nép kárára van. Vajon van-e jogunk ahhoz, hogy károkat okozzunk a népnek? Nem is szólva arról, hogy a szocialista rend­szer keretei között a sztrájknak mi­lyen súlyos politikai hatása van mind az ország határain belül, mind azon kívül, s hogy milyen nagy mér­tékben ki tudja használni propagan­dájában ezt az ellenség. S mindezek mellett a fontosabb, hogy a még meglévő ellenforradalmi elemek a sztrájk kihasználásával mindent el­követnek, hogy a maguk javára for­dítsák azt. Ezt mutatta Magyaror szág példája is. mentes — az eddigi gyakorlat szerint továbbra is a községi tanácsok enge­délyezik. A Szerzői Jogvédő Hivatal által már korábban megküldött nyomtatványok (belépődíj mentes űrlapok, befizetési csekklapok) fel- használásával. Műsoros előadások engedélyezése it jövőben a községi és városi tanácsok hatáskörébe tartoznak. Jelen határo­zattal párhuzamosan a Szerzői Jog­védő Hivatal (Budapest, VII., Nyár­utca 6) gondoskodik megfelelő be­lépőhíj mentes engedély űrlapról és belépődíjas befizetési csekklapról, valamint műsornyomtatványokról; (Kérelemlapról.) Ezek felhasználá­sával kell az engedélyeket a kérel­mezőiknek kiadni. Műsoros táncmulatság engedélye­zése hasonló a második pontban fog­laltakhoz. A kérelem elbírálásával egyidejű­leg az illetékes rendőrőrsöt is tájé­koztatni kell arról, hogy a tanácsnak szándékában áll egy ilyen irányú en­gedélyt kiadni. Kérjük a tömegszervezetek illeté­kes szerveit, hogy a fent közöltek alapján járjanak el az engedély ki­adása tárgyában. Megyei Tanács V égrehai főbizottságának művelődési osztálya Száztizenegy hónap borion után ismét tolvajlásra vetemedett a csavargó három for into* Megrögzött bűnözőt, utcai csavar­gót leplezett le a napokban a mis­kolci rendőrkapitányság. Fejes Lász­ló, foglalkozás és lakás nélküli sze­mély, mint koldus járta az utcákat, a lakásokat. Kiszemelte áldozatait és vagy mindjárt vagy későbben meg­lopta őket. Február 12-én Hejőcsa- bán is bekopogtatott az egyik ház­hoz. A ház lakói megszánták a tor­zomborz alakot, adtak neki. Fejes László azonban keveselte aS adományt s ezért egy 700 forint ér-» tékű nadrágot is karjára vett. Tét- tenérték, átadták a rendőrségnek» A nyomozás során kiderült, hogy eddig már 111 hónapot ült börtönben lopásért Fejes László. Előrelátható* lag most ismét gyarapszik majd a börtönben eltöltött hónapok száma* CÁ jóféleségek otthonában Az esti Miskolc sötét arcában, mint lázasan égő szem világít — a Csemege és Élelüniszer Kereskedelmi Vállalat 106-os számú üzletének zöl­desen foszforeszikáló reklámirata. . önkéntelenül is oda kell nézzen az arrasétáló, vagy a munkából haza­siető ... és ha már odanézett... le­hetetlen, hogy továbbmenjen. Meg kell álljon a hatalmas, csillogó kira­katok előtt, ahol ízléses rendben kiált rá a sok szép árú: Nézz meg! Végy meg!... ... És benn ... benn talán még a kirakatoknál is ékesebben kínálja magát a bőség. A hófehér köpenyes eladók figyel­mesen, gyorsan szolgálnak ki, ha nagynehezen sikerül vál asztani a sok - sok jó között. A bejárat melletti csemegeosztály eladói alig látszanak ki a sózott, füs­tölt, abárolt szalonnák, sonkák, főtt és sijlt húsok, felvágottak, kolbász-féleségek, hidegmájas halmok, tepertő hegyek mögül.. És hogy a sok ennivaló meg ne ártson a gyomornak, a polcokon mint nyalka legények álldogálnak a borok, pezsgők, sörök, édes és erős italféle­ségek. A fűszerosztály előtt mindig rókán állnak. Pillanatok alatt szolgálják ki a vevőket. De szükség is van erre a gyorsaságra — mert ahogyan azt az üzlet helyettes vezetőjétől, Bogdán Imre elvtárstól megtudtuk — na­ponta mintegy 3500 vásárló fordul meg ebben az üzletben. Az édességosztályon a Csemege Vállalat budapesti cuk- rászműhelyének repülőgépen szállí­tott legfrissebb készítményei kapha­tók. Itt azonban panasszal is talál­kozunk. Hiányzanak a szerencsi gyár készítményei. Pedig a gyár patro­nálja a boltot. Az ok állítólag abban keresendő, hogy a gyár nem rendel­kezik megfelelő mennyiségű kakaó­babbal. Keskeny lépcsősoron lépegetek Bodroghi Sándor nyomában. A bolt raktárába megyünk. Itt van elhe« lyezve a soha ki nem fogyó kincses* kamra, a bolt hatalmas tárháza. A többrészes pinceraktár az ígéret­földjét varázsolja a szemlélődő elá 10 mázsa szalámi az egyik raktárhelyiségben. 5000 do­boz húskonzerv társaságában 500? üveg készétel és ugyancsak 5000 üveg főzelékikonzerv áll. Az édességk ed velők is örülhetnek, mert mintegy 8000 üveg íz és dzsem vár a vevőre. Azoknak oedig, akik a savanyúság got szeretik, megnyugtatásként el­áruljuk. hogy csak győzzék megvá­sárolni. Liszt,, zsír is van bőségesen; A sokat nélkülözött rizsiből pedig még ma is 30 mázsa a készlet. Két nappal ezelőtt még a duplája volt itt* de viszik mint a vizet. A látottak alapján meg kell álla* oitanunk, hogy ez a bolt Miskolc leg* jobban ellátott L ah onnét min* dig elégedetten távozik a vásárló. V. %

Next

/
Thumbnails
Contents