Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-10 / 34. szám

• 1

9

PÁRTMUNKÁSOK FÓRUMA

A jő emberi kapcsolatok megteremtéséről

Kagyon jónak tartom, hogy az É&zakmagyaxország című újság viliét indított a pártmunkáról, hogy elősegítse a pártmunka jó módszereinek kialakítását.

Az eddig megjelent cikkeket tanulmányozva, az a kérdés ötlik fel bennem, mi az oka annak, hogy az idősebb, sok tapasztalattal rendelkező kommunisták, a régi 45—46— 47-es módszerekre való visszatérést követelik. Véleményem szerint ez a követelés abból a törekvésből fakad, amit Imre József elvtáxs, az MSZMP edelényi járási szervének elnöke a február l-i vitacikkében fogalmazott meg. »Nekünk, kommunistáknak volt a legnagyobb tömegbefolyásunk.-* Ez az igazság. És ma mindannyian azon dolgozunk, hogy a munkások, parasztok, a haladó értelmiség szeresse és megbecsülje pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot. Határozottan kimondhatjuk, hogy a mi népünk szerette a Magyar Kommunista Pártot. Soha nem felejtem el azt az 1946-oe északmegyaronwági «nagygyűlést a miskolci sporttelepen, ahol a párt szó.wkát szinte leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölték. Idős és fiatal dolgozónak könny szökött a szemébe, amikor a nagygyűlés elő, adója zz első 10 forintot felmutatta, A megbecsülés «$ szeretet számtalan példáját tudnánk még felsorolni. Jeten időszakban nagyon sok párttag felteszi a kérdést, elérjük-e még ezt a megbecsülést. Nekem az a véleményem, hogy elérjük, de ez rajtunk múlik. Ennek érdekében írok most le a pártmuokáról néhány olyan gondolatot, mely hozzásegít ?3eammket e feladat megvalósításához.

Ml jellemezzen bennünket párttagokat? Elsősorban a nyílt, őszinte beszéd. Határozottan meg kell mondanunk, az elmúlt évek hibáiból sokat tanultunk és el vagyunk szánva ezek kijavítására. Imre elvtárs azon megállapítását, amikor azt írta, hogy a párt mindenhol hallassa szavát, azzal szeretném kiegészíteni, hogy a pártszervezeteknek sok gondot kell fordítani a dolgozók véleményének megkérdezésére, javasla- tamiakimeghallgatására. így csináltuk „mi ezt 1945-ben is. Időközben erről gyakran megfeledkeztünk. Emlékezzünk csak vissza, hogy nemcsak országos kérdésekben, hanem a helyi, városi, községi élet problémáival kapcsolatban hányszor fordultunk mi párttagok a dolgozókhoz. Milyen lelkesen fogadták mindenütt a párttag és pártonkívüli falujárókak Pártszervezeteink helyiségeibe gyakran eljöttek a pártonkívüli dolgozók is. Nagy segítséget jelentett ez számunkra. Hatalmas erőforrás volt ez az országépítő munkában.

Én nem tudok egyetérteni Imre elvtársnak azzal a véleményével, hogy pártszervezeteink csak politizáljanak és a gazdasági kérdéseket bízzuk a munkástanácsokra. Felvetődik a kérdés, — hát miről politizáljunk? A szocializmus építésében közösek a gondolataink, a céljaink, örömeink és nehézségeink. Nem jobb lenne talán éppen ma azt mondani, hogy együtt politizáljunk mindany- nyian?

Mi párttagok járjunk élen abban, hogy munkánkkal és javaslatainkkal minden irányú segítséget megadjunk ä gazdasági élet vezetéséhez, felvirágoztóhoz. igaza van Imre elvtársiak abban, hogy nem palié- roskodni kell. De ha mi pártmunkások, párttagok a dolgozók közöl t élünk, a szerény és becsületes munkánkon keresztül szeretni fognak minket. Véleményüket elmondják nekünk. Melyik gazdasági vezető, vagy munkástanács lesz az, amelyik nem fogadja szívesen ezeket a véleményeket Azt hiszem, égjük sent Ebhez azonban az kell, hogy a pártszervezetek vezetői az élet kérdéseivel nacsak értekezleteken, taggyűléseken találkozzanak, hanem a munkások és parasztok között munka* helyeiken, otthonaikban, a jó emberi kapcsolatok megteremtésével.

Az elmúlt év végén néhány naoct a Bolgár Népköztársaságban tartózkodtam. Egy alkalommal ©gy bútor- gyári munkáshoz hívtak meg látoga- tásra. A szerény lakásban hat család jött össze. Úgy hallottam, ezek a családok gyakran szoktak így ta lálkozni. Én minden hozzáfüzés nélkül írom le az itt megjelent vendégeket. Itt volt a minisztertanács egyik elnökhelyettese, akit népsze rűen egymás között Koljának hív takr. Három gyárimunkás család,

egy pártmunkás házaspár, egy magasrangú honvédtiszt és egy orvos. Ahogy visszagondolok erre a nedves találkozásra, olyan vélemény alakul ki bennem, hiányoltuk ezt a kollektívát a mi életünkből, a gazdasági vezetésnek, az állami vezetetnek, a dolgozóknak ezt a mély elvtársi ősz- szeforrottságát. De ügy érzem, ez igen jó és ha ez jó, akkor nekünk párttagoknak kell olyan közszellemet kialakítani, amely ezt a mélységes egységet megteremti. Nekünk kommunistáknak úgy kell dolgozni, hogy éppen azért, mert munkánkban, tetteinkben, életmódunkban a szerénység jellemez, szívesen várjon bennünket minden dolgozó, Gondolják az elvtársak, hogy ezen a családi találkozón mennyi nagyon sok jó észrevétel, igazi szívből fakadó javaslat, jó kezdeményezés hangzott el? Gazdagodott ezzel a helyi párt- szervezet, a helyi vezetés.

De vegyünk egy másik példát. Az elmúlt napokban beszélgettem egy idősebb pártmunkással. Elmondotta nekem egy csehszlovák látogatása emlékét, amikor fi egy ottani üzembe belépve engedélyt kért az üzem megtekintésére. Egy dolgozó kísérte végig az üzemen, ts amikor elbúcsúztak, csak utána tudta meg, hogy a kísérője a könnyűipari ^ müvsztcr volt, aki szívesen é* készségeim, büszkeséggel mutatta be üzemét. Úgy gondolom, hogy ehhez a példa hoz sem kell külön magyarázat.

Az a véleményem, bőgj" c&ak egyesegyed ül rajtunk, az MSZMP tagjainak türelmes és sok tekintetben közvetlen pártmunkájin múlik, hogy kiérdemeljük a dolgozók min den rétegének bizalmát és megbecsülését,

SÁNDOR GYULA MSZMP-tag

(Vajuwiapi Lto-íL

KÉT ÖSSZETÖRTSZÍVÜ ÉDESANYAHOZ

^JCedves Édesanyák!

Itt fekszik előttem a könnyel átitatott levél, amelyet a rendőrfSka* pltánysághQZ írtak. Úgy tűnik, hogy tulajdon édesanyám írta e kusza sorokat. Az írás, s az írás mögött dobogó édesanyai szív mindenben megegyezik. Az én anyámnak szerencsére nem kell most ilyen fájdalmas hangú levelet írnia. Én a kilátáslalanság sötét októberi és novembert óráiban sem hagytam el hazámat, s édesanyámat.

Az önök gyermekei még csak 15-~2o esztendősök. Nem ismerem őket, mégis feltételezem, nagyon-nagyon szeretik szüleiket. Hiszen nem feled- hették még el a betegágyacskák fölött eltöltött álmatlan, szívetdobogtaiQ éjszakákat. Érezniök kell még az édesanyai szív melegét, a szavak leg kedvesebbjét, a pótolhatatlant, az édesanyáét.

A gyermeki fantázia sebesszárnyú madarának szárnycsattogása fgy pillanatra elhalványította előttük az anyai szót, s akkor a csalóka madárral, a képzelettel tovarepültek. Búcsűcsókot sem adtak szüleiknek, csak mentek a vakító képzelet, s a fülsiketítő csábítás hangja, a nyu* gáti rádió után.

Itt, Miskolcon árvánmaradt két édesanya. Ott kinn, a nyugati ha* táron túl, árván maradt négy gyermek.

A képzelet madara hamar elfárad, mert gyorsan repül. Pihenni kényszerül. Az angyalbőrbe bujtatott ördög hangja, a Szabad Európa rádió már nem szól hozzájuk többé, — hangja egyre rekedtebb, mert el* nyomja a vélt, de mégis hallott hang, az édesanyáé. A kaland madara he* lyett egy új hívogatja szárnyára őket, amely ide, Magyarországra tartt a honvágyé. S látom, már kapaszkodnának is kétkézzel az aranyszárnyú madárra, mely hazahozná őket...

De nem mernek, mert a hazug sátánok most fanyar vlgyorral kör* tölik, hogy nem bocsátja be őket a nemzet,

a

iszta szívemből — mintha tulajdon édesanyámnak mondanám vallom, a pokol hangja ez. Hazugság. Kézzelfogható hazugsági amit ezrek cáfoltak már meg. Megbocsátja nekik a nemzet a gyermeki csínyt, „a kirándulástA nemzet ne bocsátana meg? Akkor ki? A nemzet millió és millió édesanya és édesapa összessége. S ha önök, dri* ga édesanyák megbocsátanak gyermekeiknek, akkor a többiek is,

írják levelükben, hogy „Azt mondják”, néhányon nem fogadjuk vissza megtévedt fiainkat ás leányainkat, bántalmazzák őket. Ezeket csak szívtelen boszorkányok sziszegik, kiknek rút emlője még nem táplált gyermeket, csak vézna rémhírt. Az ilyenek előbb^utóbb elpusztulnak a gyermekeiket visszakapott édesanyák örömkönnyében,

Kedves ismeretlen édesanyák! Írjanak gyermekeiknek. írják rneg€ hogy várja őket a Haza. A magyar föld terem még számukra ízes ke* nyeret, gyöngyözd bort. Fonnak még a magyar lányok fiaiknak ruhájú* hoz pamutot s szőnek szövetet. Leányaikkal megosztják szerelmüket a magyar ifjak.

Nevemben is írjanak nekik, csak ennyit: várja őket haza egy is* meretlen barátjuk.

Pásztora Alajot

VALASZ a nyugdíjasok leveleire

KUBI MIHÁLY. SZERENCS. A jelenlegi 500 forint nyugdija nem emelhető fel, s hosszú szolgálati idejére való tekintettel sem lehet azt átválFONTOS TUDNIVALÓK t a földalatti dolgosa hányássok nyugdíjának korlátosás nélküli folyósításáról

'A forradalmi munkás-paraszt kormány a bányászokhoz intézett felhívásokban közölte, hogy azok a nyugdíjas bányászok, akik földalatti fnimkát végeznek, a munkabérükön kívül nyugdíjukat is megkapják.

A felhívással kapcsolatban szükségesnek tartjuk az alábbiak közlését:

"1 Azok á nyugdíjas bányászok,-*-• akiknek nyugdiját az 1954. évi 28. sz. tvr. hatálybalépése előtt (1954 október 1) állapították meg és nyugdíjukat ezideig nyugdíjpótlékkal kiegészítve kaptáik, mert nem állottak munka v iszonyban, földalatti bányamunka esetén a nyugdíjpótlékkal kiegészített nyugdíjukat topábbra is megkapják.

2 Azok a régi jogszabályok alap- ján nyugdíjazott bányászok, akik nyugdíjpótlékot azért nem kaptak, mert munkaviszonyuk miatt a nyugdíjpótlék nem volt folyósítható, ha földalatti bányamunkát végeznek, a nyugdíjhoz nyugdíjpótlékukat is kapják.

Q Azok a bányászok, akik már 1954 október 1 után az 1954. évi 28. sz. tvr. alapján kerültek nyugdíjazásra és földalatti munka- viszonyuk miatt nyugdíjuknak csak felét kaphatták, a teljes összegű nyugdíjukat földalatti bányamunka végzése esetén megkapják.

A Ugyancsak megkapják a tel- jes nyugdíjukat azok az 1934. évi 28. az. tvr. alapján nyugdíjazott bányászok, akik most vállalnak földalatti bányamunkát.

5 Azok a bányászok, akik 60. * életévüket betöltötték és megvan a 10 szolgálati évük, vagy az S3, életévüket betöltötték és 23 éve$ egészségre ártalmas munkakört tudnak igazolni, ha földalatti bányamunkán dolgoznak, munkaviszonyuk ellenére is kérhetik az öregségi nyugdíj megállapítását és teljes ösz- szeg'ben való folyósítását. A nyugdíj megállapítását a lakóhely szerint illetékes SZTK alközponttá1 kell kérni.

Az Országos Nyugdíjintézet a nyugdíj korlátozás alóli mentesítő rendelkezéseket csak úgy tudja végrehajtani, ha egyes bányaüzemek Igazolják a nyugdíjas bányász törzsszámúnak, nevének és lakcímének egyidejű közlésével, hogy a nyugdíjasok, mint íöldalatt dolgozó bányászok állanak munkaviszonyban.

Á A kormány a 6/1957 komi. sz. - • rendelettel lehetővé kívánja tenni, hogy munkaviszonyuk fennállása alatt előterjeszthessék nyugdíj átcserélésre vonatkozó igényüket azok a földalatti munkahelyen dolgozó bányászok, akik részére 1954 október 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok alapján állapítottak meg ellátást (pl. rokkantsági, öregségi nyugbért, járadékot, stb). Az a bányász tehát, aki 1957. január 23-án földalatti munkahelyen dolgozik, kérheti, régebbi jogszabályok alapján megállapított ellátása helyett az új nyugdíjtörvény szerinti öregségi nyugdíj megállapítását.

Ezen kérelmet legkésőbb 1957 március 31-ig a bányaüzemek SZTK ügyintézőjénél, vagy az SZTK alközpontnál lehet előterjeszteni. A diósgyőri bányaüzemek érdekelt dolgozói az SZTK kirendeltségnél (Dió&győrvasgyár, kórház, I. épület) terjeszthetik elő kérelmüket, illetve igényüket.

. Ezen kedvezanényre csak azon, dolgozók jogosultak, akik a 195/1951. M. T. sz. r. mellékletében meghatározott földalatti munkakörben dolgoznak. Ezen munkakörök:

Vájár, csatlós, csatlós lejtős pályánál, csatlós szintes pályánál, szállító- csillés, csapatcsillés, íőmester (robbantómester) gépész, szállítógépkezelő, felvigyázó, aknász, bányatechnikus, bányamestor, bányamérnök, (ha munkaidejének háromnegyed részét föld alatt tölti).

Az SZTK alközpont tájékoztatás végett közli a dolgozókkal, hogy hétfő kivételével mindennap 8-tól 12-ig foglalkozik a személyesen jelentkező dolgozók nyugdíjügyeivel.

III.

tani, mivel 1955. január óta munka- viszonyban nem áll. A régebben kapott öregségi járadék (240 Ft) sem adható vissza, mivel minden dolgozó csak egy ellátásra jogosult éspedig arra, amelyik magasabb összegű. Ha 6 napnál (48 óránál) többet dolgozik, az 500 forintos nyugdíjat csökkenteni kell, úgyhogy 7—14 nap munka- viszony esetén a nyugdíj felét, 15 napnál hosszabb munkaviszony esetén az arra a hónapra járó nyugdíj folyósítását szünteti be az ONYI. A cukorgyár SZTK ügyintézője részletes tájékoztatást ad.

*

MÉSZÁROS ERZSÉBET, DOMA- HÁZA. Mivel 1939-től' 1955-4g munkaviszonyban nem állott, az előző, 1929—1939-ig terjedő munkaviszonyát elvesztette, mivel több mint 5 évi megszakítás van a munkaviszonyok között. Nyugdíjához csak az 1935-től eddig szerzett szolgálati idő vehető figyelembe, de mivel az nincs még 10 év, nyugdíjat nem kaphat.

*

özv. KRASZ JÓZSEFNÉ, MISKOLC. Férje után járó özvegyi nyugdíja helyesen van megállapítva és annak felemelésére lehetőség nincs. *

SENYEI ARTUR. MISKOLC. A jelenlegi nyugdíjtörvények szerint csak az 1945. január 1. után munkában töltött minden év után jár a törzsnyugdíj egy százaléka. Ha tehát a

havi fizetés 1200 forint volt, enne#

50 százaléka 600 forint és (ha 1945^ tői folyamatosan dolgozott, 12 év) ennek 1'2 százaléka, azaz 72 forint* A nyugdíja tehát 672 forint lesz ösz- szesen. A régebbi szolgálati időket nyugdíjkiegészítés szempontjából figyelembe venni nem lehet,

* i

VÁRNAI JÓZSEF, MISKOLC«

Amennyiben a' magasabb összegű nyugdíj megállapítását kéri, igényével az SZTK alközpont nyugdíjosz* tályához kell fordulnia. A. megállapított nyugdíj folyósítását az Országos Nyugdíjintézet végzi. Ebben az esetben a MÁV nyugdíj beszüntetése iránt történik intézkedés és meg* szűnnek azok a kedvezmények, ame* Ivek mint MÁV nyugdíjast megillették;

HUSZÁR MIHÁLY. BEKENTE*

Mint már előzőleg is közöltük, magasabb összegű nyugdíj megállapítására lehetőség nincs. A régi nyugdíjasok sérelme országos probléma és annak megoldásával a kormány* zat foglalkozik.

A RENDŐRSÉGI RIPORTER 7e#ij,zdfjtí&ebUw-L

¥ WVWUVVWVVfWIAIWVWWVtfinAI/WVWlin/VWWVV

25 betörés, ft besurranásos lopás, 2 betörési kísérlet után befejezte tolrajlási pályafutását Kolláresik Jóasef közismert bűnöző

Kollárcsik József mindössze 24 esztendős. Eddig »csupán« csak négy esetben állt bíróság előtt lopásért, betöréses lopásért és hasonnemű bűncselekményekért. A büntetés éveinek száma éppen tíz. 1956 októberében két évi rabság után illegálisan szabadult a börtönből. Három évvel még akkor adós maradt, ugyanis legutóbb öt évre büntették lopásért. Felőle írhattak az újságok, amit akartak, mondhatott a rádió bármit a szökött rabok jelentkezéséről, fittyethányt rái Egyszerűen nem volt ideje meghallgatni a rádiót, vagy elolvasni az újságot. Nappal aludt, s éjszaka elindult társával, hogy félelemben tartsa a Tetemvár, a Bábonyibérc és a Vasgyár által határolt területet.

Rémtetteit egy fiatal emberrel hajtotta végre. Nevét nem írjuk, mert Kollárcsik bosszúból kerítette akarata birtokába, azt kellett csinálnia a szerencsétlennek, amit Kollárcsik mondott. Többször meg is fenyegette: --ha nem teszed azt, amit én mondok, majd elintézlek*.

Kollárcsik, azaz alvilági nevén: Talyus nem válogatott a dolgokban. Ha egy rozsdás szög akadt a keze- ügyébe, azt is elemelte. De azért nem vetette meg a bőrkabátot sem, a hízott disznót, & egyéb érték«« dolgokat.

Január 25-re virradóra nagy ünnepet ült a betörőpár. Zsákmányuk feltűnően dueás volt: ellátogattak B. P.-né Salétrom utca 37. szám alatti lakására. Innen 4—45000 formt értékű ruhaneműt loptak el: egy csaknem új bőrkabát, egy ébresztőóra, pongyola, ágynemű és csak a rendőrségi leltár tudja felsorolni, hogy ml minden került még kezuk- ügyébe. Ezen az éjszakán ellátogattak még az Ágnes utca 17. szám «Iá is, Innen egy hízott disznó készítményét rabolták el: kolbászt, szalonnát, zsírt, sonkát, s ami "sak a nemrégi disznóvágásból megmaradt,

Amikor Kolláresiknál házkutatást tartottak, csaknem egy teherautóra való *szajrét«< szedtek össze a szalmakazalban, a lakásban és egyéb helyeken.

A rendőrség rendkívüli bravúrral, rövid idő alatt kézrekerítette az elvetemült tolvajt. Február 3-án kezdték meg a nyomozást és február

8-án már -buktatták«*, azaz elfogták Kollárc?ikot és társát. Pénteken reggeltől késő estig úgyszólván csak a Kollárcsik által «Ropott ingóságok visszaadásával foglalkozott a rendőrség betörési csoportja. Reméljük, már nem kell félni a miskolciaknak KoHárcsiktől — Talyustól —. Azt is reméljük, hogy a bíróság Kollárcsi- kot kötelezi majd az októberi adósság megtérítésére.

Pályázati hirdetmény

Pályázatot hirdetek 1 mérnöki, to# vábbá a miskolci járás területén több gazdálkodási előadói és adó* megbízotti állásra. Feltételek: a mérnöki állásra építész-mérfiöki diplo- ma, lehetőleg több éves gyakorlat szükséges; a gazdálkodási előadói és adómegbizotti állás elnyeréséhez érettségi bizonyítvány mutatandó be, esetleg több éves gyakorlatot kérek: igazolni. A pályázati kérelmet írás* bari kérem, személyesen is út lehel; adni. Határidő: február 20. A mii»* kolci járási tanács vb. elnöke, Fazekas u. 2., III. em.

FELHÍVÁS

A miskolci járási tanács végre* hajtóbizottság munkaerőgaadálkodásl csoportja felhívja a megye dolgozóit* hogy munkalehetőséget tud biztosítani részükre, gyárőrségi szolgálatban. Feltétel: 40 éves korhatár, katonai szolgálat. Kezdő fizetés: 1150 forint; Jelentkezzenek Miskolcon, Zsolcai kapu 22. szám alatt. Személyazonossági igazolvány, katonakönyv, s akinek van, munkakönyvét is hozzon magával.

Jelentkezni lehet 12*én reggel 8

órátok