Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-26 / 47. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1951. február 2é MIT LÁTTAM HALLOTTAM ALBERTTELEPEN ? Őszinte beszélgetés Loy Árpád Kossuth-díjás bányásszal * Hasa akarnak jönni,., A rádió idegennyelvű osztályához érkezett külföldi levelekből Egy régi franciaországi nőhallga- tónik, aki itthon járt látogatóban a múlt évben, érdeklődik a Szülőföldünk munkatársai felől. Többek között írja: »Itt Lensban a bányában dolgozik egyik a rádiótól, a bálban beszéltek vele karácsonykor. Nem láttam személyesen, magas, szőke, mint mondják. Franciául beszél. Hát Mikor jön már el az a nap, amikor nekünk is szocialista kormányunk lesz Egy másik francia hallgatónk írja: »A második világháború óta mi állandóan háborúban vagyunk — voltak események Afrikában, azután pedig az indokínai háború, s ez még alig ért véget, már elkezdődött Algéria, s most aztán Egyiptomot tét-' Köszönet a moszkvai rádiónak Köszönetét mondok a moszkvai rádiónak az egyiptomi és a magyar eseményekről szóló jelentéseiért. Én magam is arra a következtetésre jutottam, még mielőtt adásaikban ezt alátámasztották volna, hogy Magyarországon fasiszta puccs ment végbe. Nyugat-Németországból származó Naponta 9 márkát költenek az NDK-ban üdülő gyermekek élelmezésére ez kész öngyilkosság;;; Olyan nagyon kár és szomorú, hogy ez mind megtörtént. Csak azt írhatom, hogy vissza akarnak menni és menni is fognak. Sokan vannak a környéken barakokban és össze-visssza; ? -. ■ szegények. Erőt és kedvet kívánok Önöknek a munkálkodáshoz.«« ték hozzá. Mikor jön már el az a nap, amikor nekünk is szocialista kormányunk lesz, mint Önöknek és minden szomszédunkkal békében élhetünk és szabadságban. Egyetértésben minden emberrel, fehérrel* feketével, vörössel és sárgával?« német vagyok. Azért jöttem -az Egyesült Államokba, hogy megismerjem az úgynevezett amerikai demokráciát. Ez a demokrácia olyan nagyszerű, hogy »rózsaszín« szocialistából kommunistává lettem. Üdvözletemet küldöm az orosz népnek. Arnold J. Egyesült Államok Közel féléve már annak, hogy Alberttelepen jártam. Október óta sokminden történt e híres bányászfaluban. Arra is kíváncsi, voltam, hogy a Kossuth-díjas bányász, országgyűlési képviselő Loy Árpád elvtárs és családja hogyan élte át a nehéz napikat. Miként cselekszik, s hogyan gondolkodik... O Mit láttam, hallottam Albert- telepen? — Ha erre a kérdésre távirati stílusban kellene válaszolnom, így felelnék: — Az üzem termelése az októberinek jelenleg csak 30 százaléka. Stop! Loy ArpcA brigádja kétfelé vált. Az egyik a szénfalnál dolgozik, míg a másik fenntartási munkát végez. Ereszkéjük és frontjuk víz alá került, nehéz a munkájuk. Az ötös ereszkcben a nagy frontot most készítik elő, egy hónap múlva már szenet adnak. Visszaszerzik régi hírnevüket. Stop! A Loy-család egészséges és jól van. Megszaporodtak. Fiúgyermekük lett a 13 éves Abóczi Ferenc személyében. Loy mama kárpótolja a pesti szülők szeretetét. A fiú a bányatelep hetedik osztályába jár és szorgalmasan tanul. Stop... m Kényelmesen berendezett, meleg szobában beszélek Loy elv- társsal. A máról, a holnapról van jzó. Szavai mély igazságot tartalmaznak, — s igen őszinték. — Hidd el — mondja — októberben lélekcserélő idők jártak, vad szenvedélyek tomboltak, — a próbatételek ideje volt. Hazát, hitet, eszmét, meggyőződést, barátot cseréltek és tagadtak meg sokan e kis faluban is. Voltak olyanok is, akik úgy érezték, hogy kiégett a lelkűk. Mások tétováztak, csalódottnak írezték magukat. De egyre többen vannak és lesznek egészséges lelkű, tisztaszemű és gondolatú emberek, akik felemelték a fejüket. •Bár hosszas keresés után, de megtalálták a helyes utat. Nehezen indult meg nálunk a párt szervezése — folytatja Loy elvtárs. — Mégis ma már több mint ICO párttagunk van. Büszkén dicsekedhetek azzal, hogy egyre többen kérik felvételüket a pártba, mert bányászainknak szilárd meggyőződése, hogy ők a proletárhatalomhoz, a munkásosztály pártjához tartoznak. Amikor az egyik munkással elbeszélgettem, megkérdeztem tőle, hogy mint pártonkívüli, miért akar a pártba belépni, így válaszolt: — Csak most látom igazán, hogy az emberekben lehet csalódni, — meg az emberalkotta módszerekben és törvényekben — de az eszmében soha. Az embereket, akik nem odavalók, el lehet távolítani, a módszereket meg lehet változtatni, a törvényeiken lehet javítani. S ha elkerülnek azok, akik a rossz módszert alkalmazták, akik a hibás törvényeket hozták, újra tiszta j fényében ragyoghat a szocializmus eszméje. Hogy ez így legyen, ehhez — úgy érzem — nekem is közöm van. Ezért akarok az MSZMP tagja lenni! m Loy elvtárs megkérdezte, hogy mi történt tulajdonképpen az egyetemen. Amit tudtam, őszintén elmondottam. A történtek, amelyről beszéltem, igen meglepték, arcán látni lehetett a vajúdást: mit is válaszoljon? Nem sokáig gondolkozott, mindjárt meg is mondta, amit érzett: — 52 éves ember vagijok. 26 évet töltöttem a föld alatt. Számításomat a néphatalomban találtam meg. Megbecsülnek, szeretnek, elismerik a munkámat. Bárhol tartottam fogadónapot, mindenütt lelkesen beszéltem népi demokratikus rendszerünk vívmányairól, megváltozott életünkről, főleg ifjúságunk szép jövőjéről. Higyjétek el — mondja —, már alig vártuk, hogy a mi fiaink, a mi véreink kikerüljenek az egyetemről. Alig vártuk, hogy vállvetve építsük drága hazánkat. Szeretem az ifjúságot, bízom benne, de az ilyen intrikákkal, provokációkkal én sem. értek egyet. Talán csalódtam volna fiatc inkban? Nem! Nem hiszem, hogr mi fiataljaink olyan embertípus. hasonlítanának, aki olyan szemüveget visel, amelyen mindenkit törpének lát, csak magát Gullivernek. A mi fiataljaink nem gondolkozhatnak így. Az ő hivatásuk igen szép és felelősségteljes. Munkáshatalmunk további megszilárdítása nem kis mértékben az ő magatartásuktól függ. Én his- m, hogy fiataljaink ezt megértik, s a jövőben a józan ész, nem pedig az indulatok vezérlik majd lépéseiket... 4» Bármiről is beszéltünk Loy elvtárssal, mindent a pártosság szemszögéből nézett. — Sokat gondolkoztam azon, — mondja —, hogy milyen lesz a mi pártunk? Nem vesz-e át olyat, amely az MDP vezetésében helytelen és rossz volt. Nos, én úgy gondoltam, hogy olyan lesz, amilyermek a tagok alkotják. Ha katonái higgadtak, emberségesek, hűségesek a néphez, és a kommunizmus tiszta eszméjéhez, akkor népünk tovább léphet a felemelkedés útján. © Ezt hallottam és láttam Albertte- lepen. S most közreadom. DRAGOS GYULA Az októberi események után a Német Demokratikus Köztársaság nemcsak ruha- és élelmiszerkülde- ményekkel segített hazánkon, hanem többezer gyermek üdültetését is vállalta. A rászorultak gyermekei a 6— T2 éves fiúk és lányok első csoportja decemberben indult el az NDK-ba, az utolsó, csoport február 26-án kel útra. Összesen 3700 gyermek üdül három hónapig a baráti országban. A vendéglátók messzemenően gondoskodnak a magyar fiatalokról. Naponta 9 márkát • költenek egy gyermek élelmezésére, ami csaknem 50 forintnak felel meg. Az üdülő-» otthonok lakóit a játékok tömege,, film és színházi előadások szórakoztatják. Gondoskodnak a gyermekek oktatásáról is. Azok a csoportok, amelyek az iskolai vizsgákra nem érkeznek haza, ott tesznek tanúbizonyság got előmenetelükről. * Az NDK összesen 4 millió 253 ezer márkát költ a magyar gyermek kék üdültetésére. Ebből az összeg« I bői egy rend új ruhát is kapnak a I gyerekek. (MTI) 5-4 Johan Leppich nyugatnémet je-1 zsuita páter már évek óta a nyugat-1* európai országokban utazik, mint a Vatikán vándorprédikátora. Az a hír járja róla, hogy »csodálatos szónoki tehetség« és prédikációit mindig igen sok ember hallgatja. Leppich atya prédikációi kissé eltérnek a szokásos szentbeszédektől. Stílusáért és módszereiért »palástos bohócnak«, prédikációinak tartalmáért pedig »fekete Göbibelsnek« nevezték el. Leppich atya ritkán prédikál templomban. Az ő stílusa más környezetet igényel, pedig prédikációinak az a célja, hogy »az úr nyájától elszakadt bárányokat« visszaterelje az egyházba. Az energikus lelkipásztor nem várja meg, amíg »az eltévelye- dett^ juhok« visszatérnek a katolikus karámba, hanem maga megy a ny£j közé és cselekszik. Leppich atya ebédidő alatt ellátogat az üzemekbe, mint fekete árnyék jelenik meg a tömegben nagyobb összejövetelek idején, az utcán teherautókról prédikál. Ez a fiatal, mozgékony ember a nagy ügy érdekében prédikációiban legalább úgy ékelődik és szellemes- kedik, mint egy hivatásos konferanIrta: L. ZVENYIGORODSZKIJ vált... Az ausztriai helyzet rendkívül aggasztó. Bács, ahelyett, hogy eljegyezné magát az istennel, — kacérkodik vele.« Leppich atya, mint már mondottuk, — modern ember, így hát nem veti meg a jó reklámot sem. Néhány nappal Bécsbe érkezése előtt több lap hírüladta, hogy jön »az isten szócsöve«, aki Ausztriában »hadjáratot indít a lelkek megmentéséért« és »elsősegélyt nyújt a szenvedőknek és eltévelyedetteknek«. Az egyik lap nagy hangon dicsérte Leppich prédikációit, amelyet egy katolikus kiadó jelentetett meg és igen furcsa megállapítást tett: »-Ezek a prédikációk érdekesebbek — állította a lap —, mint a bűnügyi regények!« Leppich prédikációit illusztrált, díszesen kötött kis könyvek formájában több mint 300.000 példányban adták ki a nyugateurópai könyvkiadók. Ez a példányszám a nyugat- európai országokban egészen rendkívüli jelenség. A prédikációknak ilyen izgalmas címük van: »HÁROMSZOROS SÄTÄN«, sincs, a másiknak meg cipőgyára van? — Ausztriában KÖLCSÖNT BOCSÁTOTTAK KI templomok építésére. Nem lenne jobb, ha lakóházak és iskolák építésére fordítanák a 70 millió Schillinge!? — Mondja, páter, mit prédikált, amikor a Hitlerjugend nevű náci ifjúsági szervezet tagja volt és a hitleri Wehrmachtban szolgált? — Miért szít gyűlöletet az oroszok ellen? Megfelel ez a krisztusi tanítás szellemének? Az ilyen kérdésekre azonban még senki sem kapott választ a jezsuita Leppich atyától. (A „Lityeratumaja Gazeta”- ból.) TÁJÉK OZTATO A megyei Állatforgalmi Vállalat ezúton, értesíti mindazon termelőket, akik a »B« és »Sz« ár közötti árkülönbözet kifizetését igényelték az általuk többletként beadott sertés-súly után, hogy kérelmük elbírálása folyamatban van. A vonatkozó rendelet szerint az 1956. évi beadási kötelezettséget meghaladó mennyiségű — 1957. évre történő előteljesítési szándékkal beadott — mezőgazdasági termék után illeti meg a termelőt a »B« és »Sz« ár közötti árkülönbözet. Az eddig beérkező igénylésekből, illetve az azokhoz csatolt igazolásokból nem állapítható meg, hogy a túlteljesítés 1957. évi előteljesítésként jelentkezik-e, vagy más cikkből fennálló hátralék teljesítésére szolgál-e, avagy más hátralékos termelő részére adta-e be azt a termelő utólagos társítás céljából. Ezért a vállalat az igényléseket az illetékes községi tanács vb-hoz küldte meg az előírt igazolás elkészítése végett. A helyi tanács vb. a termelő valamennyi 1956. évi teljesítésre vonatkozó vételijegyét és a beadási könyvet bevonja és azokat az általa kiállított igazolás mellékleteként vál4 lalatunkhoz továbbítja az árkülönbözet kifizetése végett. A községi ta-< nács által fentiek szerint beküldött igazolások alapján az árkülönbözetet haladéktalanul postára adjuk a tér-* meló címére. Megyei Állatforgalmi Vállalat GV&rak, ftltamí gazdaságok és tszcs-k! Gumicsizma lavltás! Nem érdemes kiselejtezni a rossz gumicsizmákat, mert 75 forintért kicseréljük vízmentes és egészségügyi szempontból teljesen megfelelő gumicsizmára. A rossz, hibás gumicsizmákat kérjük címünkre vasúton (Budapest, Nyugati-pályaudvar) elküldeni* 30 NAPON BELÜL SZÁLLÍTUNK HELYETTE JAVÍTOTT (REGENERÁLT) GUMICSIZMÁT! Rossz csizmát rendelés nélkül Is átveszünk — magas áron — a MÉH-en keresztül. Továbbá szállítunk még 120 forintért — új talp, sarok és bélelt — elsőrangú minőségi csizmákat. A selejtet javára írjuk. fővárosi xiv. kézműiparivá műanyag részlege. Budapest, XIV. Hungária krt. 133. Telefon: 496—836. Állami gazdaságaink felkészültek a tavaszra S2ié. Leppich prédikációi hagyományos katolikus tartalmuk ellenére magukon viselik a kor bélyegét. Néha szociális jelszavakat hangoztat, amelyek nem túlságosan veszélyesek a fennálló rend számára, máskor olyan naturalista megjegyzéseket tesz. amelyeknek hallatára elpirulnak az asz- szonyok, lírai kitérői a divatos, modernista költők stílusára emlékeztetnek, máskor durván szidalmazza az istenteleneket. De nem felejtette el a múlt legjobb fogásait sem, amelyekben oly gazdag a Vatikán fegyvertára. Ha a téma megköveteli, Leppich oly vadul és SZENVEDÉLYESEN ORDfT, hogy az öregasszonyok megreszketnek a rémülettől, ha'kell, könnyeket hullat, vagy könyörögve összekulcsolja kezeit... A jezsuita prédikátor nemrégen Bécsbe utazott. A Vatikán véleménye szerint ugyanis Becsben nem a legrózsásabb az egyház helyzete, bár elég nagy a katolikus vallású emberek száma. Különösen az ifjúság okoz gondot, mivel templom helyett inkább a sportpályákat és a mozikat látogatja. »A film és a gyorsütemű termelés idején — jelentette ki Leppich egy sajtóértekezleten — az isten sokak számára fölösleges áruvá »Krisztus egy rosszhírű hamburgi utcában« stb. Leppich atya úgy tervezte, hogy prédikációsorozatot tart az istentől elrugaszkodott bécsieknek, méghozzá külön prédikációt a lakosság minden rétegének. Annak ellenére, hogy a közönségtől függően »specializálta« prédikációit, mindegyik szentbeszédben megtalálhatták a hallgatók a lényeget: Leppich atya arra szólította fel a híveket, hogy minden eszközzel harcoljanak a kommunizmus ellen. Csak a politikában nagyon járatlan emberek kéozeihetik azt, hogy Leppich atya önnön jószántából prédikál. Pedig nem saját kockázatára járja a nyugateurópai országokat. Leppich atya hivatásos propagandista, befolyásos körök szolgálatában áll, a»--’vek arról ábrándoznak, hogy a né*- demokratikus országokban visszaállítják a kapitalizmust. Leppich atya bécsi látogatásakor új módszert is alkalmazott. Közzétett egv telefonszámot, amelven közvetlenül »az isten szócsövétől«, vagy helyetteseitől lehetett feleletet kapni bármely kérdésre. A jezsuitához intézett kérdések között ilyenek is voltak: — Miért van az, hogy egyik Krisztusban kedves testvérünknek cipője Mi újság a megye állami gazdaságaiban? Megtettek-e már minden előkészületet a tavaszi munkák megkezdésére, milyen tervek vannak az 1957-es évre? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel az Állami Gazdaságok Központjában Diószegi Elemér elvtársat. — Szombaton és a múlt hét minden napján igazán élvezetes tavaszi idő volt. 1 . Gyönyörűen sütött a nap, pirult, száradt a föld. Szinte jókedvre derítette az embert. Az állami gazdaságok telephelyein is szorgos munka folyt, úgy terveztük, hogy hétfőn néhány helyen a megyében elkezdjük a vetést, — mondja Diószegi elvtárs. — Sajnos azonban, a vasárnapi havazás és az ezt követő hűvös idő keresztülhúzta a számításokat. Ha rohamosan kisüt a nap és meleg idő lesz, akkor is kell két-három nap, hogy ismét rá lehessen menni a földre. — Megtettek már minden előkészületet? — kérdezzük. — Ezen a héten zailanak le állami gazdaságaink telephelyein a kötelező tavaszi gépszemlék. Eddig központunk tartotta a szemléket, most azonban — hogy nagyobb önállóságot biztosítsunk a gazdaságok vezetőinek — sajátmaguk ellenőrzik a tavaszi felkészülést. A központ természetesen továbbra is él ellenőrzési jogával. — Mit bizonyítanak az eddigi tapasztalatok? — Általában az tapasztalható, hogy gazdaságaink lelkiismeretesen felkészültek a tavaszra, a gépeket rendbehozták, karbantartják. A kötelező gépszemláket . március 1-ig tehát minden telephelyen meg tudjuk tartani. Előkészítették már a vetőmagvakat is és ha az időjárás engedi, azonnal el lehet kezdeni a vetést. — Mutatkozik-e komoly elmaradás az őszi mélyszántásban? — Sajnos, az októberi események következtében több helyen üzem- anyaghiánnyal küzdöttünk, s emiatt egy időre kénvtelepek voltak leállni a gépek: később pedig az időjárás akadályozta a munkát. Statisztikai adatok szerint az őszi mélyszántást körülbelül 70 százalékban sikerült elvégezni. Végeredményben tehát nagy kiesés nincsen, mert a felszántott földekbe zavartalanul el tudjuk vetni a tervbevett kalászosokat, vöröshere. zöldborsó stb. magvakat és bizonyos vagyok abban, hogy rövid idő alatt be tudjuk fejezni a tavaszi szántást is. Általában az a véleményt \k a tavaszi szántással kapcsolatban, hogy ezt nem kell elhamáN kodni. Tavasszal óvatosan kell szántani és lehetőleg azonnal el kell mun* kálni a földet, mert szárad és sokat vészit tápértékéből. — Mi a helyzet a földkérdésben? — A mi álláspontunk az, hogy a2 állami gazdaságok földjéből nem adunk le. Ehhez, nem lehet hozzá- nyúlni. Erre különben a Miniszter- tanács is határozatot hozott. Nem engedhető meg, hogy bárhol is meg-« bontsák az álíami gazdaságok rendjét, vagyonát és egységét. Nem is igen voltak földkövetelések. Egyedül talán a taktaharkányi eset említésre méltó, ahol 470 hold földet követeltek tőlünk vissza, de ezt a követelést a minisztérium elutasította. Természetesen nem zárkózunk el az elől* hogy érdemleges tárgyalásokat folytassunk a dolgozó parasztokkal. Olyan földet, amelv kiesik a gazdaság centrumából és a dolgozó párasztoknak szükségük van rá, szívesen átadjuk. Az Állami Gazdaságok Központjának az az elhatározása, hogy talp-» alatnvi föld se maradjon megműveled énül, mert a jó termésre, a gabonára nagy szüksége van az országnak, — mondotta Diószegi Elemér elvtárs. (önodvári)
