Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-26 / 47. szám

északmagtahorszAc

fK^leJdű#f£tiy.be. áLLítjuk

AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI ÜZEMÉLELMEZÉSI VÁLLALATOT

A z »többi belekben az Észak- ^ magyarországi Üzemélelme- ®ési Vállalat több dolgozója személyesen kereste fel szerkesztőségünket és egész sereg ember hozzánk intézett panaszos levelével kérte, hogy a lap segítsen az ottani problémáik megoldásában. Készségesen tettünk eleget kérésüknek, annális inkább, mivel az üzemélelmezés becsületes dolgozói munkájuk után nem olyan embertelen bánásmódot érdemelnek, mint amilyenről sokszor szívbemarkolóan tanúskodnak a panaszok, levelek.

Ennél a vállalatnál nagyon furcsa mért&skel mérik az igazságot. Ha az egyszerű konyhalány. felszolgáló egy adaggal többet evett meg, vagy talán kis fizetésénél fogva arra kényszerült, hogy egy adag kolbászt hazavigyen családjának — ez kétségtelenül súlyos hiba —, de fegyelmi elé állították, eltávolították, s örökre megbélyegezték. Ugyanakkor a nagy bűnök elkövetői a vállalat dicsfényében csillogtak és nem egy esetben ők szolgáltatták az igazságot. Tállyai Mihály felszolgálót azért állították fegyelmi elé, mert állítólag kétszer akart ebédelni és ezért írásbeli megrovást kapott. Egyik konyhalány zsebében egyszer egy darab szalonnát, vajat találtak, fegyelmileg elbocsátották. Ezzel szemben Sir Gyulát, akinek 18.000 forint hiánya volt, csak alacsonyább munkakörbe helyezték. Ádám Máriát azért állították fegyelmi elé, mert nem csatlakozott a konyha összdolgozóinak felajánlásához. (?!) Sok ilyen példát lehetne felhozni, hiszen 1956-ban 108 eíajta ügyet tárgyaltak.

Az olvasó úgy gondolná, makulátlan férfiak a bűnök felelősségre- vonói. Nem így van. Egyik szakmailag is hozzánemértő ellenőr Nagy Lajos, lopás, csalás, sikkasztás miatt majdnem háromnegyedévet töltött börtönben és ez az ember motozza meg a konyhalány szatyorját! A főellenőr Párkányi Rezső volt. Szűcs Sándor szavaival élve: „Képes volna megnyalni Mádai talpát, de egy deka paprikáért kinyírja a dolgozót”. Tény, való, a dolgozókkal durván, gorombán bánik és sok esetiben megsérti az emberek önérzetét. Tipikus törtető. Mi sem jellemzőbb erre: amíg a párt erős volt, tagjának vallotta magát, de az ellenforradalom napjaiban elégette könyvét s nagyhangon követelte több kommunistának eltávolítását.

\ bölcs ítélethozó dr. Siska Já- nos jogügyi előadó. Megdöbbentő kegyetlenséggel ítélkezik kis bűnökben, de leplezi a nagyokat. Dehát, mint a közmondás v tartja: varjú nem vájja ki fiának a szemét. A vállalat központja valóságos gyűjtőhelye a karrieristáknak, panamistáknak, törtetőknek. Csak úgy ^apásból néhány nevet: vitéz Görgey Béla horthysta százados, Ertsei Géza volt főispáni titkár, gazdag föld- birtokos veje, Tapodi Német Sándor volt SS-legény, aki saját bevallása szerint ezért a tevékenységért 7 évet ült a romániái és magyarországi börtönökben, Deák Sándor egy malomtulajdonos fia, amerikai állampolgár, internált, Felméri Lász- lóné egy nyugaton tartózkodó katonatiszt felesége, Palkó Gyuláné malomtulajdonoslány, dr. Kovács László kecskeméti 60 holdas kulák. Az igazgató, Mádai János, valósággal gyűjtötte az efajta embereket, akik, hogy saját pecsenyéjüket sütögethessék, elviselhetetlenné tették az egyszerű dolgozók életét. Miha- lik József né így ír levelében: „Azért hagytam ott a vállalatot, mert sértette kommunista önérzetemet az igazgató magatartása”. Ez a levél és sok tény is igazolja, hogy bár Mádai János párttag volt, ellenszenvvel viselkedett a kommunistákkal szemben, s olyanok voltak a #kedvenc emberei, akik osztályhelyzetüknél fogva ellenségei a népi demokráciának. S ezek az emberek az ellenforradalomban mutatták meg igazi arcukat.

Az ellenforradalmi megnyilvánulások a termelési osztályról indultak ki. Innen hömpölyögtek a párt-, a szakszervezet, a népi demokrácia és szovjetellenes jelszavak. Valóságos vérgőzös állapotot teremtettek a vállalat központjában, kommunisták ellen fűtöttek embereket. A főhangadó Deák Sándor, Felméri Lászlóné, Siska János, Nagy Lajos egész nap k,Szabad Európát” hallgatták és eszerint igyekeztek cselekedni.

/''Októberben itt is megalakult a munkástanács — de mint nem termelő üzemnél — törvénytelenül. A munkástanács összetétele jjó volt, de nem így az elnökségé főbbek között tagja volt Gorge;

Béla, Ertsey Géza, Tapodi Ipmet Sándor. Első tevékenységük az volt, hogy szétzúzzák a pártszervezetet, szakszervezetet és a központból szétszórják a kommunistákat. A főirányító, Görgey Béla mindent tagad. Csak véletlenül szólja el magát, azért tevékenykedett, hogy a szocialista rendszer megdőljön. Ter- jákné elvtársnőt többször felelősségre vonta, „hogy meri kommunistának vallani magát”, „a kommunisták ideje lejárt”. Bár négy tanú igazolja, hogy a kommunista Tóth Jánosnénak, röhögve mondta: „Nincs magára többé szükség, menjen keressen állást ott, ahol akar, de a „jellemes” Görgey hazugnak bélyegzi mind a négy tanút.

Az ember azt hinné, hogy az ellenforradalom időszakában a munkásigazgató Mádai János a kommunisták mellett állt, Nem így volt. Mádai, aki mindig „felsőbb” utasításokra hivatkozva távolított el dolgozókat, most is igyekezett szépfiú lenni. Sőt mitöbb, ő javasolta a kommunista Göndör Viktorné leváltását. Tóth Albert, a volt munkástanács elnöke elmondotta, az igazgató ösztönzésére négyszer ment ki Perecesre, hogy a leváltáshoz megfelelő okot találjon. Ám a területi egyeztető bizottság határozata megállapította: „jogtalanul szüntette meg a vállalat nevezett munkaviszonyát”. Egyébként az ellenforradalom főhangadói bármit is kívántak, Mádai igazgató mindenbe szépen beleegyezett. Beleegyezett Bosnyák János SZB-elnök Perecesre történő kihelyezésébe. Villám elvtárs párttitkár, Tóth János né elvtársnak a központból való eltávolításába és sorolhatnánk tovább. És ezek az emberek ma sem kerültek vissza a vállalat központjába, holott a Belkereskedelmi Minisztérium megbízottai az elmúlt héten ellenőrzésük során megállapították, hogy ezeknek az embereknek eltávolítása törvényellenes volt.

Mádai János, amíg igen tevékenyen együttműködött a múhkásta- nács osztályidegen tagjaival, fel- felszaladt a szakszervezetbe, a városi pártbizottsághoz. A városi párt- bizottságon azt mondotta, nem ért egyet a munkástanács elnökségének összetételével. Nos, amikor az Északmagyarország ezt megírta, Mádai igazgató ezt nemcsak letagadta, hogy neki is ez volt a véleménye, hanem védelmébe vette Görgeyt és társait — mondván: „Nem szabad nekünk ezekből az emberekből ellenséget nevelni”.

int említettük, az Északma- gyarország abban az időben kifogásolta a munkástanács elnökségének összetételét ék több dolgozó eltávolítását. A cikk megjelenése

után a vállalat „dolgozói nevében”, az „igazság” nevében egy remekül kiválasztott küldöttség mászott be a szerkesztőségbe és agresszív fellépéssel, sztrájkkal is fenyegetőzve akarták, illetve kényszerítették a szerkesztőséget, hogy helyesbítő cikket írjon. A küldöttség tagjai a hírhedt panamista Nagy Lajos, Palkó Gyuláné, dr. Kovács Dezső, az álkommunista Párkányi Rezső, s az amerikai csapatokat váró, de a szovjet csapatoknak életét köszönhető Kovács László.

A vasgyári vendéglőben egy munkástan ács-gy ülést hívtak össze, amelyen Mádai János igazgató beleegyezésével a központ valamennyi dolgozója is jelen volt (egy egész napra leállították a központban a munkát!), de nem engedték be a telepen lévő dolgozókat. Eddig ismeretlen szervező a munkástanácsok egész sorát mozgósította, jelenjenek meg és Indítsanak közös támadást a sajtó ellen. Ez a munkástanács- gyülés, dr. Siska János elnöklete mellett ■ fasiszta ellenforradalmi gyűléssé alakult át, s a bírálat nem azt célozta, igaz-e, nem-e, amit a cikkíró írt, hanem a szocializmus, a párt, a Szovjetunió ellen irányult. Ékesen bizonyítja ezt a 24 oldalas jegyzőkönyv és a felolvasott levelek szövege...

És lám, menjen csak be valaki az üzemélelmezéshez. Az ellenforradalomban olyan nagyhangú, ellenséges figurák most megint olyan szerények, mint hosszú éveken át, és Mádai János igazgató megint jó kommunistának mutatja magát, meg- játsza a mártírt, hogy neki menynyit kellett szenvednie az ellenforradalomtól.

Ám valami nagyon bűzlik a vállalatnál. Igen jellemző dolog, amikor aziránt érdeklődtünk, hogyan lehet az, hogy a vállalatnál a „fór- radalmasdi” 3 millió forintba került, hogyan lehet az, hogy majdnem 40Ó ezer forint értéknyi áru tűnt el, s mégis a raktárban többlet mutatkozik, Mádai igazgató kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy a gazdasági ügyekbe betekintsünk. (Ezt a munkát mi melegen ajánljuk a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes szervei figyelmébe!) Végighallgattunk egy egyeztető bizottsági ülést, melyen Darvai Miklós elvtárs kifogásolta, hogy ez év januárjában „népgazdasági érdekből” ellenőri funkcióból büfésnek állították be és nem tudja miért. Tehát megint a régi mese. Őszinteség helyett „felsőbb szempontok” mögé bujtatni az igazi célt. Ugylátszik itt minden a régi úton akar haladni. Pedig van egy Ids elszámolná való a régi és új bűnök miatt! Éppen ideje!

Báthori—Csorba

A mezőkeresztesi dolgozó parasztok tavaszi gondjai

Kun Károly bátyám azt mondotta:

— Még nagyobb lelkesedéssel és odaadással támogathatnánk a kormányt, ha 50■ százalékban segíteni tudnánk a bajokon.

— Mi az a nagy baj? A föld. Sok a sérelem. Sok becsületes dolgozó paraszt most a földrendezés következtében nem részesülhet annak a csoportnak a földjéből, amely feloszlott, vagy amely már rálépett a közösség útjára.

Hogy milyen lesz a földrendezés? Ezt felülről senki sem tudja megmondani. Ezt maga az élet dönti el.

A másik nagy probléma a legelőosztás. Igényt tart a legelőre a falu egyénileg dolgozó parasztsága, s az állatsűrűség a legelő arányában az ö részükre billenti a mérleget. Érdekes és nehéz harc folyik itt most az állami gazdasággal. El akarják venni az állami gazdaságtól a legelőt? Nem. A faluban lehetnek ilyen gondolatok, de a dolgozó parasztok képviseletében ottlévő legeltetési bizottság egyikében sem merül fel ilyen gondolat. Orvoslást kérnek a régi bajokra.

Olvastuk a tagosítást jegyzőkönyvet, mely szerint a szántóié* rületet átadják az állami gazdaságnak, de a legelőt nem. Egy sor nem szerepel ebben arról, hogy az állami gazdaságnak átadták volna.

Becsületére legyen mondva Bor-* sód és Heves megye állami gazda- ságai küldöttének, igen kemény legénynek mutatkozott: jottányit sem engedett, minden erejével védte az állami gazdaságokat. Azonban valami megoldást talál* nunk kell, mert a dolgozó parasz* toknak, meg a termelőszövetkezetnek már megvannak az állatok, s ki kell hajtani a legelőre, de a gazdaságnak még csak tervben szerepelnek azok a számok, amelyek majd kiteszik az azonos állatsűrűséget.

A többórás tanácskozáson javaslat született, melyet fölterjesztettek a Minisztertanácshoz döntés végett. A járási és a megyei ta* nács illetékes szervei is támogat* ták a falu dolgozó parasztjainak kérelmét. Meggyőződésünk, hogy a minisztériumban is támogatni fog-* jálc, mert ezzel az egykori törvény - sértést véglegesen megszüntethet tik.

B. P.

Új mederbe terelik a Szuha-patakot

Eredményesen dolgozik a kurnyám kü szmi bánya

A kurityáni külfejtésű bánya 1956 júliusában kezdte meg a termelést. Kezdetben nem sikerült olyan eredményt elérni, mint azt a műszaki vezetők szerették volna. Nehezen haladt a földréteg »leemelése« — sok objektív nehézség akadályozta a munkát. A produktív termeléssel sem nagyon dicsekedhettek, 70—80 mázsánál nem tudták feljebb emelni azt.

Az elmúlt hónapok alatt azonban meggyorsult a külszíni bánya termelése. Jobb lett a műszaki feltétel, a dolgozók is jobban magukra találtak. Különösen kitettek magukért a külszíni fejtés dolgozói az októberi események után. Januárban 2423

tonna, február 22-ig pedig 11 ezer tonna szenet termeltek. Volt olyan nap, amikor 70—80 vagon szenet bocsátottak népgazdaságunk rendelkezésére. E magas teljesítményt természetesen nem tudják állandóan megtartani, de úgy számolnak, hogy 45—50 vagon szén várható naponta; A produktív teljesítmény is szépen emelkedett, ma már eléri a 120—130 mázsát.

Hogy több szenet tudjanak termelni a külszíni bányából, a műszaki vezetők úgy döntöttek, új mederbe terelik a Szuha-patakot. így lehetővé válik, hogy a Szuha-paták medre alatt lévő széwréteget is megfogják.

ILLETÉKES SZERVEK

em J

r

nnAAAA

II. KERÜLETI TANÁCS. Bíró Istvánná, a Nagyvátihy utca 38. szá mú ház (Fógel-féle ház) lakója azt írja, hogy a házuknak nincs gaz dája. Majd elsorolja, hogyan lesznek a kis bajokból nagyok, nincs aki ta taroztassa, eddig egyes lakók eszközöltek bizonyos javításokat, azonban ez csupán jóindulatból történt. Sze retnénk végre mi is megtudni, hogy -ki a gazdája ennek a háznak.

*

BORSODI RÁDIÓ SZERKESZTŐSÉGÉNEK. Szolnoki László Miskolc,

cdt varázsló kezek birodalmában

Látogatás a sátoraljaújhelyi Ruházati Ktsz-ben

A sátoraljaújhelyi Ruházati Ktsz. üzeme csak egy kőhajintásra van a csehszlovák határtól. A korszerű üzem homlokzatán a nemzetiszínű zászló mellett ott leng a proletariátus vörös lobogója is. Megnéztük, hogyan folyik itt a munka, mivel foglalkoznak a szabók.

A középtermetű, jómegjelenésű fiatalember, Lantos Miklós elvtárs fogad bennünket és a következőkről tájékoztat:

— A szövetkezet 1951 augusztusában alakult meg 17 taggal. Azóta már 350-re növekedtünk. 1951-ben csak lábbalhajtós gépeink voltak, ma már a legmodernebb villanygépekkel dolgozunk. Kezdetben alig volt egy félmillió forint forgalmunk egy félév alatt, ma ugyanezen idő alatt több mint 20 millió forint értéket állítunk elő.

Miután megismerkedtünk a szövetkezet hatéves fejlődésével, körülsétáltunk az üzemben.

A szabványraktárban

különböző kiszabott minták és fazonok egész halmazát láthatjuk. Innen adják ki az üzembe a kellékeket.

— Naponta minimum 100.000 forint értékű »nyersanyagot« adunk a műhelynek — mondotta Magyart Endréné a raktár felelőse. — Sajnos, hiányunk van női színes gombokban és fekete cérnában.

A műhelyben

egymás ellen zúgnak a varrógépek. A fiatal leányok és asszonyok bámulatba ejtően percek alatt varázsolnak elő egy-egy ruhadarabot. A munka

reszortokra van felosztva. Minden gépen más-más munkafolyamat történik. Az egyik gépnél pl. a vászont tűzik fel, a másiknál zsebeznek, a hannadiknál a bélést leészitik és így tovább. Mire végigér a szalagon a darab, teljesen elkészül a ruha.

— Hány perc alatt készül el egy ruhadarab? — kérdeztük Urbán Miklós szalagvezetőtől.

— Egy kulikabát elkészítése 12—13 percet vesz igénybe, — válaszolta.

Egy másik műhelyben

munkaleöpenyeket, férfikabátokat, munkásöltönyöket, orvosi köpenyeket készítenek. Kecskeméti József szalagvezető büszkén magyarázta, hogy meg van elégedve a lányokkal. Remekül dolgoznak. Naponta a 18 női gépész 65—70 munkaruhát készít.

— Igaz — mondotta —, a lányoknak sem lehet kifogásuk, mert elég szépen keresnek. A múlt hónapban is az átlagkereset több mint 1000 forint volt. Ki többet, ki kevesebbet keresett. Minden attól függ, hogy milyen ügyesen jár a kezük. Rohály Márta például keveset beszél, de annál többet cselekszik. A múlt hónapban 2221 forint 73 fillért keresett.

A hibakereső

A minőség ellenőrzésével Molnár József régi szakmunkást bízták meg. Eléggé hálátlan feladatot ke'l végeznie. Ha már megjelenik a szalagoknál, mindjárt »légiriadót« fújnak. — Vigyázat — mondják —, itt van a »főszőröző«. Molnár József nagyon »kegyetlen« ember, könyörtelenül visszadobja a selejtes munlcát. Többen szidják is érte, mert mindent észrevesz. Még azt is meglátja, ha például a gomblyukat rosszul >arro- gatták. Dehát neki ez a kötelessége, ezért kapja a fizetést.

— Annak örülnék a legjobban — mondotta —, ha nem - kadna munkám. Meg kell azonban mondanom, hogy az utóbbi időben sokat javult a minőség. Az elnyúlt negyedévben például 99 százalékos volt a minőségünk.

A készáru raktárban

csinos műbőrkabátok, férfi, női szövetkabátok, kulik, bébik, köpenyek, szebbnél-szebb ruhák vannak. Soha nem ürül ki a raktár, pedig naponta szállítják saját gépkocsijukon az árut Miskolcra és Egerbe. Havonta 2.5 millió forint értékű árut szállítanak. Ugyanakkor Újhelyen van a szövetkezetnek saját üzlete, ahol naponta 20—30.000 forintot forgalmaznak.

Befejezésül örömmel mondotta Lantos elvtárs, hogy a múltévben is 741.000 forint volt tiszta jövedelmük. Ebbői 310.000 forintot március első felében szétosztanak a dolgozók között.

(török)

* Dr. Gott Jenő ügyvéd a 2. sz.

Ügyvédi Munkaközösségben (Miskolc. Dózsa György u. 2- sz. Telefon: 15-269, 15-634.) kezdte meg ügyvédi működésé!

Bacsó Béla utca 30. szám alatti lakos a szívküldiért beküldte az érte járó összeget, azonban hiába várták a »Honvágy« dalt, az elmaradt. A panaszos telefonon felhívta a rádiót, beszélt vele, ígéretet is kapott, hogy a kívánt címre és személynek megküldik a dalt. Miért ígérték, ha nem tudják teljesíteni — kérdezi Szolnoki László, és mi is.

* *

ÓZD VÁROSI TANÁCS. Bereczki Lászlóné, I. kerület, Damjanich utca 72. szám alatti lakos arról panaszkodik szerkesztőségünkhöz küldött levelében, hogy kizárták a Rákóczi termelőszövetkezetből. Azt nem mondták meg, hogy miért zárták ki, közgyűlést sem hívtak össze, pedig csak a közgyűlésnek van joga kizárni valakit. A tanács a tsz-hez küldte, a tsz. vezetősége pedig visz- .szaküldte a tanácshoz. Ugyan miért küldözgetnek valakit, miért nem öntenek tiszta vizet a pohárba. Az ember nem labda, ne labdázzunk vele, hiszen szóból ért a magyar tartja a közmondás.

*

MÁV IGAZGATÓSÁG MISKOLC. Tóth Béla nyékládházai lakos, a vállalat dolgozója úgy tájékoztat bennünket, hogy 1955 május 1-én megnősült. 1956 május 14-én megszületett az első gyermekük. Ez eddig rendjén is, csak most jön, amit nem értünk és Tóth Béla sem ért, s erre kérünk felvilágosítást a számfejtési főnökségtől. Miért 1956 május 14-e után kezdték levonni havi 100 forintjával a gyermektelenségi adót, amit azóta a kormány már eltörölt; Úgy tudjuk, hogy nem Tóth Béla a felelős ezért, hanem az a dolgozó, aki számfejti Tóth Béla fizetését. A munkalörvéhykönyvnek van egy pontja, mely kimondja, hogy a tévedésből kifizetett munkadíjakat egy bizonyos idő után nem szabad újra levonni. Tóth Bélának ugyan nem fizettek ki semmit, akkor miért vonnak tőle, hisz az elévülési idő itt már túlhaladja, a fentieket.

*

KÖZSÉGI TANÁCS, FELSŐ- ZSOLCA. Kiss Imréné szerkesztőségünkhöz írt levelében elpanaszolja, hogy nem tudja visszakapni azt az összeget, amit a községi tanács csekkszámlájára befizetett. A tanács illetékesei tudják, hogy ez a befizetés nevezett részéről nem volt jogos. Kérjük sürgős intézkedésüket, mivel Kiss Imrénének a befizetett összegre szüksége lenne