Észak-Magyarország, 1957. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-20 / 42. szám
4 CSZAKMAtTC AB.OK3&AG Szerda. 185?. február 20. El kell határolni magunkat! harc folyt a Rákosi—Gerő-féle vezeAhogy ők képzelték a demokráciát— MOSTANSÁG nálunk igen széles körökben elterjedt a múlt hibáinak kíméletlen ostorozása, bírálata. Hova tovább olyan közszellem alakult ki, hogy ha valaki félénken arról mert egy-két szót szólni, vagy írni, hogy a kommunista párt valami eredményeket is ért el, hogy a népi demokráciának vannak nagy vívmányai is, akkor mindjárt kikiáltották a hibák elkenő jének, szektásnak, dogmatikusnak, sztálinistának és még tudja isten minek. így aztán szépszerével oda jutottunk, hogy a hibák — amelyek bírálata és pég inkább kijavítása nekünk, kommunistáknak elsőrendű kötelességünk — ebben a nagy kritika-hadjáratban mint egy torz tükörben felnagyítódtak. Ügy tűnt, hogy a kommunista párt egész eddigi tevékenysége hi- bahálmaz, a népi demokrácia egész rendszere pedig egy alapjaiban rossz rendszer, amelyet fel kell váltam valamely mással. Hogy ez a más csak a kapitalizmus lehet, ezt persze sokan nem mondják ki nyíltan, vagy nem gondolják végig következetesen. • Félreértés ne essék! Nem a hibák bírálatát alkarjuk elfojtani. Rendszerünk egész fejlődésének egyik legfőbb hajtóereje éppen, munkánk kritikus elemzése, a hibák feltárása és leküzdése. A kritika fegyver a haladás kezében. Ezzel azonban bánni kell tudni, különben, ha rosszul forgatjuk, önmagunkat sebezhetjük meg, kárt tehetünk magunkban ezzel a fegyverrel. Nincs rendjén az, hogy nálunk az Utóbbi időben elmosódott a különbség-a rendszert erősíteni, a hibákat kijavítani akaró emberek kritikája és a rendszert gyengíteni, megdön- teiii akaró elleniorradalmárok kritikája és rágalmai között. Meg kell vonnunk ezt a határt. Igenis korlátái kell hogy legyenek a kritikának! A határ, a korlát: a szocializmushoz, a népi demokrácia érdekeihez való ragaszkodás és hűség, de nemcsak szavakban, hanem tettekkel! A kommunista kritika bázisa, kiindulópontja a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek • szolgálata, a szocializmus ügyének erősítése. Erről az alapról kiindulva kell bírálni tevékenységünket oljonódon, hogy gondosan mérlegelnünk kell mindazt, ami helyes, pozitív cs támogatni, fejleszteni kell és kimutatni azt, ami hibás, elvetendő és harcolni kell ellene. Az ilyen kritika konstruktív, alkotó, előrevivő. A kommunista kritika tartalmazza azt is, ami helyes és továbbfejlesztendő és a hibákat nemcsak feltárja, hanem megjelöli a leküzdés módját is. Az ilj'en kritikának teljes szabadságot kell biztosítani. A munkások, dolgozó parasztok kritikája a szocializmus talaján nyugszik és a rendszert erősíteni, nem pedig megdönteni akaró kritika. A párt akkor lesz igazi vezetője a munkásoknak, ha nagy figyelemmé tanulmányozza a munkások véleményét. tevékenységéről és tanul a tömegek kritikájából. Az olyan kommunista, aki ezt elhanyagolja, lebecsüli, önhitt fajankó, aki csak kárt okoz az ügynek, mert a munkások alkotó kritikájának erejétől fossza meg a pártot, passzivitásra ítéli a tömegeket. Az elleníorradalmárok kritikájának bázisa a burzsoázia érdekeinek szolgálata. Erről az alapról kiindulva olymódon bírálja tevékenységünket, hogy abban csak a negatív vonásokat emeli ki, viszont a hibákat felnagyítja. Az ellen forradalmár kritikája destruktív, visszahúzó, azt a tudatot viszi be az emberekbe, hogy a párt egész .tevékenysége káros, a rendszer elvetendő. Ezt gyakran nyíltan is megmondják. Az októberi események azonban megtanítottak bennünket arra, hogy az ellenforradalmi elemek igazi céljukat gyakran kendőzik különböző forradalmi, marxista szólamokkal. Nem véletlen, hogy az amerikai imperialisták bér- toUnokai a müncheni Szabad Európa rádióban »marxista félórát« rendszeresítettek. Az októberi, novemberi eseményeik elleni on- adalmá r résztvevői is a demokrácia, a forradalom, a hazafiság jelszavaival kendőzték a fehérterror, a tőkések és földbirtokosok hatalmának visszaállítására, a hazának az imperialisták számára való kiárusítására irányuló törekvésüket. A szólamok, frázisok mögött azonban meg kell látni a valóságos tetteket;. Lenin azt tanítja: ahogy az egyes embereket, sem arról ítéljük meg, amit mondanak magukról, hanem tetteikről, úgy a politikiü pártokat és áramlatokat sem jelszavaikból, hanem tetteikből, gyakorlatuktól kell megítélni. Az ellen-forradalmárok kritikáját is csak úgy tudjuk felismerni, ha mérlegeljük annak következményeit és mozgató rúgóit. Kinek használ, erősíti-e, vagy gyengíti a népi demokrácia ügyét? Erről az alapról kell vizsgálni és megítélni mindent. A. szocializmus, a népi demokrácia aláásni akaró ellenforradalmi Anak nincs demokrácia! Az ilyen »-kritikát« igenis korlátozzuk és üldözzük! • EZ NEM demokrácia — mondják nekünk az elleníorradalmárok. — Való-kan ez nem demokrácia rendszerünk ellenségei számára. Ez nerr> demokrácia, ez sztálinizmus — mond' ják nekünk a zavaroőfejű kommunisták. Valóban ez sztálinizmus. De a sztálinizmusnak, ha van eszmei tartalma, akkor az alapjában marxizmus—leninizmus. Mi tudjuk, hogy egyesek a sztálinizmus pecsétjét ütik mindarra, ami a marxizmus-—leninizmus eleven lelkét jelenti. Ha mi azt mondjuk: el kell nyomni az ellenforradalmat, hogy a demokrácia korlátja a szocializmus érdeke — akkor az ellenség ezt sztálinizmusnak kiáltja ki. Mi azonban megkérdezzük: Mióta értelmezik a marxisták a demokráciát úgy, hogy az egyformán demokrácia munkásnak és tőkésnek? A szocializmus hívének és ellenségének! Vagy proletár demokrácia, vagy burzsoá demokrácia; — harmadik út nincs! Ez a marxista és ha úgy tetszik: sztálinista válasza. Abban, hogy az cllcjiforradalom olyan súlyos helyzetet tudott teremteni, hogy kérdésessé tette a munkás-paraszt hatalom létét, nagy szerepe volt a Rákosi—Gerő-féle vezetés régi hibái mellett annak az eszmei zűrzavarnak, amelyet sorainkban a zavarosfejű kommunisták, a Losoncziak, Gimesek, Dórik, egyes irók és újságírók okoztak. Ezek a magukat marxistáknak nevező emberek a sztálinizmus elleni harc címén az alkotó marxizmus zászlaja alatt, a marxizmustól idegen, ellenséges nézeteket hoztak sorainkba, revízió alá vették a marxizmus— leninizmus alapvető tanításait. Ismeretes, hogy a Petőfi-körön, írószövetségben és más helyeken párt- és nem pártfqrumokon gyakorin találkoztunk a vitákban kispolgári, anarchista, nacionalista, burzsoá, liberális. párt ellenes nézetekkel. A Rákosi—Gerő-féle pártvezetés képtelen volt .arra, hogy ezek ellen komoly eszmei harcot folytasson, mert ehhez egy pozitív politikai Plattform kellett volna: a régi hibákkal való gyökeres szakítás. Erre ez a csoport, nem volt képes. A párt egészséges leninista erői a jobboldali anti-íenimista nézetek ellen nem folytattak megfelelő harcot., nem' határolták el magukat, ezektől az áramlatoktól (bár voltak próbálkozások pl. Friss István, Nógrádi Sándor cikkei), mondván, hogy nem ez a főveszély, a szektásság ellen kell harcolni. Ilymódon ezek az erők a szocializmus, a demokrácia. a leninizmus jelszavai alatt szerveződhettek és folytathatták kútmérgező munkájukat, megtévesztették a párt tömegeit. ^ AZ OKTÓBER 23-át. megelőző időkben a pártban a legjkiélezettebb tés hibájának a felszámolásáéi*t, egy új, alkotószellemű pártpolitika megteremtéséért. E harcban a pártvezetés elszigetelődött cs szembekerült a párt funkcionáriusainak, aktíváinak és tagjainak túlnyomó többségével. A párt sorai teljesen dezorgani- zálódtak, az eszmei és szervezeti zűrzavar, a csoport-harcok szétzilálták a pártot. Ez a politikai válság rendkívül kedvező feltételeket teremtett azoknak a belső és külső ellenforradalmi erőknek, amelyek a rendszer megdöntését tűzték ki célul. Egy ilyen politikai válság nélkül az események nyilván nem fejlődhettek volna olyan irányban, ahogy azt láttuk október 23. után. A magyarországi ellenforradalmi események egyik legfőbb tanulsága, hogy őrizzük meg a párt sorainak egységét és határozott elvi harcot folytassunk a marxizmus—leninizmus elveinek tisztaságáért. Ne csak deklaráljuk a párt egységét, hanem nyílt eszmei harcol folytassunk mindazok ellen, akik eltérnek a marxizmus alapvető tanításaitól. A nézeteltéréseket a pártban nem elkenni, hanem a pártdemokrácia talaján elvi harcban kell feloldani. Csali ilyen nyílt eszmei harcban, lehet szilárd egységbe tömöríteni pártunkat és lesz fegyelmezett, ütőképes pártunk. A magyar ellenforradalmi események azt is megmutatták, hogy azok. akik eltérnek a marxizmus alapvető tanításaitól és revízió alá veszik azokat, akarva, akaratlan a. burzsoázia oldalára, csúsznak, s az ellenforradalom erőinek segédkeznek. A Nagy Imre és Losonczi-féle kommunisták s a köréjül\ csoportosult revizionisták egyik főbűne, hogy mindvégig nem tudtak magukat, elhatárolni az ellenforradalom erőitől. Az ellenforradalommal való leszámolás helyett az egyezkedés útját választották. Sorra-rendre adták fel a munkáshatalom pozícióit és hagyták megerősödni az ellenforradalmat, és mindezt az árulásukat még különböző forradalmi cs demokratikus nemzeti jelszavakkal kendőzték. Azok, akik ma nemzeti demokratikus forradalomról, nemzeti kommunizmusról fecsegnek — a magyar eseményeket értékelve — akarva- akaratían olyan társaságban találják magukat, mint a Szabad Európa rádió »forradalmárai«, azaz ellenforradalmár -társaságban. El kell határolni magunkat a. sorainkat bomlasztó cs dézorganizáló revizionistáktól, akik fecseghetnek amit akarnak, objektíve az ellenforradalommal kerültek egy társaságba. Mi azt mondjuk, ezeknek: Itt az ideje, hogy körülnézzenek és tájékozódjanak, hogy hova jutottak, kivel »Rosszul esik ez a mellőzés, hiszen éveken át annyit és oly jóhiszeműen fáradoztam a nép érdekében.« így nyilatkozott a minap Magyart Jánosaié, a rudabányai községi tanács végrehajtóbizottságának volt tagja. De hasonlóképp méltatlankodik még ma is több volt vb. tag, akiket az ellenforradalom idején leváltottak (magyarul kidobtak a tanácsból). Miért? Hát mi volt a bűnük? Csak egyetlen »bűnük« volt, az, hogy: kommunisták! No de várjunk egy pillanatra! Mielőtt tovább mondanánk a mon- dókánkat, hadd idézzünk egy mondatot az akkori községi munkás- tanács jegyző-könyvéből: »Különös lelkesedéssel teszi magáévá a munkástanács: a teljes szólás-, stb. szabadságot, ezek gyakorlásának biztosítását.« Puff neki! A demokratikus jogoknak ez aztán a tökéletes kinyilatkoztatása. Mindenki gyakorolhatja a jogokat, legyen bár antidemokratikus érzelmű, fasiszta, vagy nacionál-soviniszta, — csak kommunista ne legyen! S hogy a kommunistáknak még csak véletlenül se adassák lehetőség a szocializmus érdekében szólni, vagy tenni valamit, hát »leegyszerűsítették« a dolgot és ahány kommunista volt a tanács végrehajtóbizottságában, kiebrudalták, helyettük pedig kijelöltek egy bizottságot, amely »kiÉrdekes és rendkívül hasznosnak ígérkező kísérleteket folytatnak a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola technológiai tanszékén a többi között a fűszerfélék cseppfolyós!tására. A fűszer anyagok tárolása, szállítása és adagolása körülményes munka és közben igen sok anyag megy veszendőbe. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a mag, a levél, a gyökér, stb. helyett helyesebb lenne illóolaj alakjában tárolni az ízeAz inzulin feltalálása új korszakot. nyitott a cukorbaj gyógyításában. Az inzulin boralatti befecskendezése (két-háromszor napjában) köny- nyít a beteg állapotán, de ugyanakkor csökkenti munkaképességét és rossz hatást gyakorol a beteg lelkivilágára. Ezért merült fel az a követelmény. hogy az inzulin-injekciók helyett olyan orvosságot készítsenek, amelyet belsőleg adagolhatnevezte« az új vb.-tagokat. Éppen olyan dolog ez, mint amikor — a sztrájk-divat idején — a meteorológiai intézet bejelentette, hogy nem hajlandó megmondani az időjárást* pedig ha valaki ki teil\intett az ablakon, minden »titkolózás« eLlenére is megtudhatta. A magát munkás« tanácsnak tituláló alakulat viszont kijelentette, nem hajlandó nyilatkozni, miért mellőzi a kommunistákat, de ha valaki egy kicsit is józan fejjel gondolkodott, rádöbbent a való igazságra. De félre a szellemesk ed essél, végjük elő az ügy jogi oldalát. Kinek állt jogában, hogy a Magyar Nép* köztársaság alkotmányos törvénye folytán posztjukra állított tanácstagokat leváltsa? Kinek volt joga például ahhoz, hogy elmozdítsa helyéről Juhász elvtársat, a törvényei tanácselnököt, akit azóta is valósággal üldöznek és névtelen levelekkel igyekeznek megfélemlíteni Elegünk volt belőle, hogy a nép hiszékenységét egy-egy kis csoport kihasználva félreállítsa azokat, akik a közösség bizalma folytán —« s emellett törvényesen! — fáradoztak a nép ügyéért. Száz szónak is egy a vége: haladéktalanul állítsák vissza posztjaikra mindazon kommunistáikat, akik. méltók voltak és méltók maradtak a szocializmus adta tisztségeik betöltésére! tartanak. SZARVAS ALADÁR nak. FARIZEUSOK. & a, edves Polgártársak! Sok minden történt az utóbbi időben az országban, sok olyan dolog, amely felkavarta az emberek gondolkodását, szabadjára engedte az indulatokat. Leéltem már életem javát, volt részem jóban is, rosszban is (de inkább rosszban, nélkülözésben), de ilyen fejetetejére állított helyzetet még nem láttam, nem éltem. És én, aki világéletemben a tisztesség, a becsületesség útját jártam, vallásos meggyőződésben éltem, itt állok megdöbbenve, kifosztva a szépbe, a nemesbe, ez emberi felsőbbrendűségbe vetett hitemben. Mégcsak gondolatban sem mertem feltételezni, hogy az emberekben ennyi szenny, ennyi gyűlölet lakozzék, hogy magukat vallásos embereknek tetsző egyének ilyen súlyos csapást mérjenek az isteni törvényekre, lábbal tiporják az Isten V-ik parancsát csak azért, mert valami nézeteltérésük, vagy felfogásbeli különbségük volt valamelyik embertársukkal. A-nnál nagyobb ez a megdöbbenésem, mert mint ahogy az újságból is olvasom, mostmár nemcsak a felnőttek acsarkodnalc egymásra és követelik embertársaik fejét és vérét, hanem kiterjesztették istentelen tevékenységüket a zsenge gyermeki lelkek megfertőzésére is és a ma mindenekjeleit szükséges emberbaráti szeretet helyett a gyűlölködés sátáni gondolatát plántálják az ártatlan gyermeki szívekbe. Czázszor is felteszem magamnak a kérdést: Vajon & hisznek-e ezek az emberbőrbe bújt fenevadak, akik előtt még a gyermek lelki nyugalma, boldogsága se szent, Istenben? Vagy az Isten fogalma szerintük csak odáig terjed, hogy ha. bűnt köveinek el, majd elmennek a templomba imádkozni, vagy meggyónní bűnüket és minden el van intézve? Vagy hol vannak az Isten szolgái, a lelkészek? Mit tesznek, hogy megmagyarázzák híveiknek, hogy amit cselekszenek, helytelen, hogy milyen súlyosan vétenek úgy az emberi, mint az isteni törvények ellen. Azt is olvastam az újságban, hogy az egyik hazatért elmondotta, hogy a papok a menekült táborban milyen helytelen kijelentéseket tettek az itthoni állapotokra, el akarták riasztani a menekülteket a hazatéréstől. Ha a körülményeket egybevetem, bizony nagyon fáj a. lelkem, hogy vannak az Istennek ilyen méltatlan szolgái, akik valamely érdek miatt nem tesznek meg mindent, hogy irtsák, gyomlálják az emberi lel& kékből a gyomot és helyébe a szeretetet, a megértés nemes virágát ültessék. Miért nem teszik ezt, hiszen nekik ez lenne a kötelességük, ezt írják elő számukra az isteni törvények. Vagy ők is csak farizeuskodnak? Pzek az események nagyon megzavarták a nyugalmamat. Különösen megzavart az a szörnyűség, amikor emberek (és nem egyről tudom, hogy templomba járnak, imádkoznak) irgalmatlanul ki akarnak irtani minden kommunistát. Nagyon jól tudhatná, hogy az Isten előtt nincsenek kommunisták és nem kommunisták, csak emberek vannak. Hasonlóképpen elszomorodva látom a vallásoktatás terén kialakult szenvedélyek megnyilatkozását. Ha visszaemlékszem az elmúlt évekre, nekem soha sem tett szemrehányást egy kommunista ismerősöm sem azért, mert gyermekeimet vallásoktatásra járattam. Sőt, azt mondták, hogy minden ember cselekedjék legjobb meggyőződése szerint. Nem mondták gyermekeiknek, hogy akasszák fel az én gyermekemet azért, mert vallásoktatásra járnak. Nem tagadom, külön nagyon fáj az, hogy a kommunisták, ellentétben a magukat vallásosnak tartó, az Isten nevét minduntalan szájukon hordó egyénekkel szemben nemesebben viselkedtek. Félreértés ne essék, nem kívánom kétségbe'Vonni a kommunisták jószándékát, becsületességét, csupán annak a gondolatnak akartam kifejezést adni, hogy a magukat vallásosnak tartó egyének mennyire mcgcsiífolják, arcul verik az isteni törvényeket, tetteikkel nap mint nap keresztrefeszítik Krisztust. Kedves Polgártársak! levelem kissé zavaros, de ezen az említett okok miatt ne csodálkozzanak. Hová jutottunk, ha már a jövő generációja, a gyermek ilyen fertőzött lélekkel megy ki az életbe! Ha szeretet és megértés helyett a gyűlölködés borzalmait oltják lelki- ismeretlen szülök a szívükbe? Ez ellen a borzalmas társadalmi nyavalya ellen a legsürgősebben és a legerélyesebben fel kell venni a harcot, mert így egy szörnyű tragédia zúdul a magyar népre, az egész nemzetre. /~l/érem a Polgártársakat, hogy a sajtóban adjanak hangot annak is, hogy igen-igen sok vallásos gondolkodású szülő élesen elítéli azokat a lélekmérge- zéseket, amelyeket egyes farizeusok, lelkiismeretlen szülök „vallásos-gyűlöletben’ végeznek. Ezek az egyének nemcsak Istennek, hanem saját gyermekeiknek is ádáz ellensége. A. S.-né, Miskolc nak. Nők olvassák el! Murim.............. .. J öu a folyékony zeller, petrezselyem, vöröshagyma Uj gyógyszerek a cokorliaj gyógyilására írták: A. Gerke prof. és E. Kuzmina orvos Ismeretes, hogy az inzulin belső adagolásra nem alkalmas. Ezért a tudósok hozzákezdtek egy belsőleg adagolható preparátum elkészítéséhez. Kísérletüket az elmúlt három-négy évben siker koronázta.» Olyan gyógyszervegyületeket állítottak elő.- amelyek belső adagolás mellett csökkentik a vizelet cs a vér cukortartalmát, de semmiféle mellék tűn eteket nem okoznak. A nadizam, az invenál, a BZ—55, az orizan, az oranil, a rosztinol gyógyszereket különböző országokban állították elő. Meg kell mondanunk, hogy a fenti gyógyszerek nem pótolják teljesen az inzulint. Az eddigi megfigyelések szerint gyógyhatásúk különösen a fiatal embereknél csökken. Ezek az anyagok nem pótolják a hasnyálmirigy által nem termelt inzulint* hanem csupán inzulin kitermelésére ösztönzik a hasnyálmirigy sejtjeit; Tehát érthető, hogy a fenti gyógyszereket nem alkalmazhatják minden beteg gyógyításánál. Leginkább 40—45 év körüli betegeknél, csak szigorú diéta és a vizelet, valamint a vér cukortartalmának állandó ellenőrzése mellett hatásos. A gyógyszerekkel végzett klinikai megfigyelések jelentős eredménnyel végződtek. A gyógyszereket csak előzetes kivizsgálás után adagolják» Célunk, hogy a fenti gyógyszereket a patikák is árusítsák. (A »Szövjetszkaja Rosszija«-ból.J Népi zenészek figyelem ! A Népi Zenészelv Szabad Szakszervezete tájékoztatja tagjait, hogy mindenirányú kérésükkel bizalommal forduljanak a vezetőséghez (Miskolc, Vörösmarty-utca 50. szárny A szakszervezet vezetősége kéri a tagságot, hogy igyekezzenek az elmaradt tagdíjukat mielőbb rendezni,- mert csak azoknak a népi zenészeknek tudnak segítséget nyújtani, akik rendszeresen fizetik a szakszervezeti tagdíjat. Csak olyan zenészeket lehet szerződtetni állandó és alkalmi munkára, akik szakszervezeti tagok és tagságuk rendezve van. A szakszervezet megyei vezetősége kéri az illetékes szerveket (járási tanácsok, községi tanácsok), hogy ellenőrizzék és csaj« olyan zenészek működéséhez járit''* ;anak hozzá, akik a fenti követeim# nyéknél: eleget tettek, illetve műkők dési bizonyítványaik rendben van- Jónás Károly elnök. sí tó anyagokat. Petrezselyem, zellert zöldjéből, majoránnából, tárkonyból, fokhagymából és vöröshagymából kivonatot készítenek, így kevesebb a hulladék, a. növények ízanyagát jobban ki lehet használni, könnyebb a tárolás, a szállítás és egészen pontosan lehet adagolni az ételek elkészítésénél. A laboratóriumi kutatások eredményeit a közeljövőben nagyüzemi kísérletekkel ellenőrzik.
