Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-05 / 3. szám

r eSZAWMAGTAHORSE* G Szombat 1957. íaarotf R. Atn&dUa U&z&e&zót. 00 JMint ismeretes, Eisenhower el­^ • nők kedden a kongresszusi vezetők körében bejelentette, hogy rövidesen különleges felhatalmazást kér a kongresszustól. A hír f utótűz­ként terjedt. Tulajdonképpen mit is jelentene a kongresszus által jóváhagyott kü­lönleges felhatalmazás• Eisenhower elnök számára? Ez törvényes alapul szolgálna arra, hogy szükség esetén Amerika fegyveres erőket vessen be a Közép-Keleten. Eisenhower elnök javaslata — a legkülönbö­zőbb hírszolgálati irodák jelentése szerint is — új irányt szab majd az Egyesült Államok külpolitikájának, amely abból áll, hogy a jövőben Amerika »aktívabb« politikát szán­dékszik folytatni a Közép-Keleten. Az élénk amerikai aktivitásra azért van szükség, mert a legutóbbi kö­zépkeleti fejlemények során — a szuezi kaland miatt — az angolok és franciák végképp elvesztették befolyásukat Közép-Keleten. így nincs más megoldás, — el kell fog­lalni a vetélytársak helyét még akkor is, ha ez a lépés a szövetsé­gesek rovására történik. De nem valószínű, hogy Anglia és Francia- ország teljes megnyugvással fogad­ja az Egyesült Államok középke lel i. politikájában bekövetkezett válto­zást. J? isenhower szóba n forgó kon- gresszusi felhatalmazása azt jelentené, hogy egy új imperializ­must akarnak a középkeleti orszá- (jókra rákényszeríteni. Azonban bi­zonyosra vehető, hogy az arab or­szágok minden erejükkel harcolni jognak az új imperializmus térhó­dítása ellen. Az új amerikai terv Szíriában jj általános bírálattal találkozik. A sajtó elképedéssel kommentálja azokat a híreket, melyek szerint Eisenhower felhatalmazást kér a kongresszustól amerikai haderők esetleges bevetésére a Közép-Kele­ten. Az Al Nasr című lap szerint nehéz elképzelni és csodálkozást kelt, »hogy ez a nagyhatalom, amely elnyerte Ázsia és a Közép- Kelet bizalmát az agresszió elítélé­sével, most olyan irányvonalat kö­vessen, amely ellen harcolt«. A legújabb amerikai lépés célja ^ teljes meztelenségében túrul elénk: csökkenteni akarják a Szov­jetunió népszerűségét a Közel-Kele­ten s egyben megakadályozni a »kommunista befolyás« terjeszke­dését. Birtokukba akarják venni azt, a Közép-Keletet, mely hosszú évek óta búsás hasznot biztosított elődeiknek, — az angol és a francia imperialistáknak. Az elnök felhatal­mazási kérelme ugyanakkor fenye­getés az arab országok ellen. Mert ha az amerikai elnök megkapja a kongresszustól a felhatalmazási, szájaize szerint dönthet arról, hogy amikor a szükség úgy kívánja — az érintett országok megkérdezése nélkül — fegyveres erőket küldjön a Közép-Keletre. A világpolitikai kérdések és ese­mények iránt érdeklődő emberek tiz- és százezrei találgatják, vitat­koznak: vajon a kongresszus meg­adja-e az elnöknek a különleges fel­hatalmazást. Túlságosan korai len­ne erre a kérdésre választ adni. Annyit azonban, megjegyezhetünk, hogy nehéz dolga lesz Eisenhower elnöknek. Nem. lesz könnyű feladat meggyőzni a deniok: ia szenátoro­kul, mert számolni kell azzal a ténnyel, hogy Eisenhower terve esetleg Amerika elszigetelődéséhez vezethet. A Monde című párizsi lap szerint az amerikai közélet nincs előkészítve arra. hogy elfogadja: Amerika megvédése új katonai in­tézkedéseket követel a Földközi- tenger keleti részén, hiszen ennek a területnek a- védelme nem érinti az Egyesült Államok létérdekeit. Tpzzel szemben a Szabad Európa ^ rádió csütörtök esti külpoliti­kai adásában annak a reményének adott kifejezést, hogy az amerikai elnök kérését a kongresszus több­sége minden bizonnyal támogatni fogja. Ehhez ka.pcsolódva a rádió külpolitikai magyarázója megje­gyezte, hogy Dulles szerdán egesz nap tárgyalást folytatott, a külön­böző törvényhozó szervekkel, éppen Eisenhower középkeleti tervének elfogadása végett. A nemzetleözi helyzet az Egyesült Államok «4 középkeleti politiká.já- vol ismét kiéleződött. Ez a hangulat érződik a. különböző külföldi lapok híradásaiból és kómmentáraiból. De a békeszerető emberek mégis bíz­nak abban és résen vannak, hogy az Egyesült Államok terve nem úgy valósul meg, ahogyan azt egy­néhány nyugati politikus, államférfi elképzeli. A népek — köztük az arab országok szabadságszerető f iai — nem tűrnek többé külföldi be­avatkozást sem az egyik, sem a má­sik nagyhatalom részéről Növek­szik és erősödik a béke híveinek mozgalma, amely már hatalmas erővé érett a háborús uszítok ellen. Magától értetődik, hogy ez dühíti és bőszíti a nemzetközi helyzet kiéle­zésére törekvő imperialistákat. Ajánlatos lenne, ha az Egyesült Államok imperialista körei ez eset­ben sem hagynák ki számításaikból a békeszerető népek akaratát. Kedves barátaink! Borsod megye öntevékeny művé­szeti csoportjai és oktatói eddigi ..lel­kes, áldozatkész munkájukkal dol­gozó népünk szere tetet, megbecsülé­sét és nem egy esetben jogos büsz­keségét vívták ki. Köszönet jár ezért a munkáért. Emlékezzenek csak vissza a forró hangulatú művészeti bemutatókra, vidéki, nem egy esetben az ország­határokon túli kőrútokra, produk­ciókra. a tapsokra, s arra a nemes hivatástudatra, amely ott sugárzott a tiiik, leányok, idősebbek arcán, hogy most dolgozó társainkat neveljük, szórakoztatjuk. Áldozatos volt ez a munka, megérte, mert a magyar népművészet és tehetség gyümölcse­ként csillogott. Benne volt az oktatók és a szereplők együttesének szíve, tudásának legjava.. Kedves barátaink! Folytassuk ott, de ne úgy — s ezt Ti is hozzá tennétek, ahol eddig el­hagytuk. Csengjen a dal, ropjuk a táncot, szép magyar nyelvünk ápolói és a gondolat terjesztői legyenek színjátszóink, szavaiéinik varázsolj a- tok .mosolyt az emberek arcára. Kérünk benneteket, oktatók, fiata­lok, idősebb barátaink, legyetek méltóik megyénk gazdag hagyatná-1 nyálhoz, s munkáitok nyomán ne« csak üzemi, falusi kultúrot.thonaiitk teljék meg fénnyel, melegséggel, ha-» nem a dolgozótársaink szíve is. Hosa> szú teli estéli várnak benneteket, űzzük el annak egyhangúságát, unal­mát dallal, tánccal, tréfáikkal, népünk szokásaival A népművelési szervek tőlük tel­hetőén bürokráciamentesen igyek­szünk munkátokhoz maximális segít­séget. nyújtani. Forduljatok bátran hozzánk problémáitokkal, kérjetek szakmai segítséget. Sok sikert és jó munkát kíván a MEGYEI TANÁCS VB. NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLY / ARCKÉP / ■ ■■•imidiimmMumMmHm mm»»» A MISKOLCI FÉRÉS TÜNTETÉS EGYIK FŐSZERVEZŐJÉRŐL A szervezőkkel való tárgyalás után búcsúzóul odamondták neki a. jel­szót. — Reggel nyolc órakor folytatni kell tovább a harcot. Barta Béla még az est folyamán akadt össze Tamás János mostaná­ban leszerelt katonával. A két ember nagyon jól megér­tette egymást. Együtt főzték ki a tervet, hogy másnap mit csinálnak. — Készt akarok venni én is ebben a harcban — mondta Tamás és el­kérte Barta egyik gyújtópalackját, amit lakásán rejtett el. Barta Béla ezután újdonsült szerelmével. Koós Margittal a Béke-szállóban lévő la­kóhelyére ment,' ahol kettesben töl­tötték az éjszakát. Kedden reggel Barta Béla újból bejött Miskolcra. Aktatáskájában hozta a gyújtópalackot, a ködgráná­tot, zsebében pedig a kézigránáto­kat. Kellemetlen érzéssel tapasztal­ta újdonsült szerelmesével egyetem­ben, hogy nem nyílik alkalom fegyveres harcra. Nagyon erős karhatalmi egységek vannak a városban. Elhatározta, hogy nagy erőket mozgat meg ő is. Először is a taxi vállalathoz ment, majd innen a célfuvarhoz, hogy egy személykocsit, illetve teherkocsii kapjon kölcsön hazafias célokra. Itt elutasították. Erre barátaival, körül­belül 20-an villamosra ültek és ki­mentek a Lenin kohászatba, a Dí- MÁVAG-ha, hogy rábeszéljék a munkásokat, fogjanak fegyvert és vonuljanak he a városba. — Mun kés testvérek, igaz hazafi­ak, gyertek velünk a városba. Ölik a magyar honfiakat! — ordította. A nagykovácsműhely szirénáját meg is szólaltatták. A munkát sikerült leállítaniuk, azonban a munkásság, amely elítélte és elítéli az ilyen vé­res provokációt, amely csak embe­rek halálához, a város pusztulásához vezethet — nem értett egyet Barta Bélával és társaival — nem vonult fel. Barta Béla ezután faképnél hagy­ta újdonsült szerelmesét és gyorsan hazautazott a Szabolcs megyei Nyír­lövő községben lakó családjához. Ám a nép ökle, amely, ma már tör­vényes intézkedésekben nyilvánul meg, nagyon hamar galléron ragadta és megfelelő helyre juttatta a mis­kolci véres tüntetés főszervezőjét. A Barta-ügy még nem zárult le egészen. Újabb és újabb részletekre derül fény. És Barta Béla, ez a ro­vottmúltú, sötétlelkű ember, aki, mivel családját megfelelő távolság­ban és biztonságban tudta Miskolc­— Közöljük kedves olvasóinkkal* hogy vasárnaptól kezdve rendszere-* sen közöljük a rádióműsort. tói, a felelősségnek halvány szikrá­ját sem érezte tettei következmé­nyeiért. Amikor megkérdezik tőle, miért tette, — részeg voltam — haj­togatta s bután vigyorgott. Barta Béláról rövidesen újabb tu­dósítást fogunk közölni, arról, hogy a rendőrségi nyomozás adatai alap­ján bíróság elé állították. Reméljük, a megérdemelt büntetést elnyeri. • E rendőrségi nyomozás adatai alap­ján megírt cikkben látszólagos követ­kezetlenség van. Ügy tűnik ki. mint­ha a miskolci véres tüntetés spontán robbant volna ki. Az ügynek sókkal sötétebb háttere van. Egyre tobb tény mutatja, hogy a tömeg lelkét rend­kívül jót ismerő, alapos, jó szervező- képességekkel rendelkező emberek állnak a háttérben. S e bűnbanda s más elleniortradailmi csoportok é sötét erők kezében nagyszerű eszköz volt a véres tüntetés elindítására. Barta Béla és társai megérdemelten várják büntetésüket. Azonban még nem áll­nak a bíróság előtt az ellenforrada­lom fő bűnösei, azok, akik minden alkalmat és módot, a tömegek hiszé­kenységét, a hazafias érzéseket, bör- töntjöitelékeket, gyilkosokat felhasz­nálva akarták véribe és lángba borí­tani Miskolcot és. az egész országot. Reméljük, hogy a fabűnösök is felelni fognak 'tetteikért! (Vége) Gépkocsivezetők, figyelem! Értesítjük azokat, a gépkocsivezető* két., akiknek eddig nem állt módjuk­ban a középfokú vizsga letétele, hogy dolgozóinknak segítségéire kívánunk lenni olymódon, hogy az illetékes szervekkel megbeszélve a vizsga megszerzését lehetővé tesszük. Jelentkezés január lo-ig Dorogi Miklósnál, az Autóközlekedési Tanin­tézet igazgatójánál, ahol a jelentke-* zők további felvilágosítást kaphat­‘■aA" Közlekedési Dolgozók Szabad Szakszervezete, miskolci te­rületi bizottság. A szerkesztőbizottság közleménye Lapunk december 30-i száma kö­zölte‘Horváth Ferenc aláírásával a „Szőnyegárus” című szatírát. Mint utólag kiderült, az említett írás Vaszary Gábor tollából származik, s a harmincas években látott elő­ször napvilágot. Horváth Ferenc lemásolta, ezt az írást és aláírta a nevét, plagizált. Mentségére szolgál, hogy nem újságíró, szervezőként dolgozik lapunknál. A szerkesztőbi­zottság az ügyet igen súlyosnak ítél­te, s Horváth Ferencet egyszersmin- denkorra eltiltotta attól, hogy a lap­ban írjon. Fegyelmi úton ezért pe­dig felelősségre vonta. Időjárás: Éjszakai fagyok, nappal olvadás-, A3 óceán felől délnyugati magassági széllel további enyhe levegő nyomul Közép-Eu- rópa fölé. Ma hajnalban a brit szigetekéit és Franciaországban plusz hat, plusz tiz fokos minimum értékek alakultak ki« Európa keleti részén azonban tovább tara a hideg időjárás, több helyen havazással. Az éjszakai «órákban Svédországban ho- lyenkl.it minusz 25, a Kűspi tengertől északra eső vidéken pedig mindenütt minusz húsz fok alá hült le a levegő. Várható időjárás szombat estig: Váltó* zó felhőzet, néhány helyen havazás, ha­vaseső, mérsékelt, időnkint élénkebb dél­nyugati pzél. közepes erősségű éjszakai fagyok.' \ nappali hőmérséklet nyugaton kissé emelkedik, máshol alig változik. „Ml MÁR KIBONTOTTUK ÜJRA Ügy megyék Kesznyéten-be. mintha hazamennék. Ismerősök az emberek, nemcsak a termelőszövetkezet tagjai, az egyéniek is. Ilyen helyre mindig örömmel megy az újságíró, hogy el­mondja másoknak is az ott talált szépet és jót. A napokban olyan helyzetbe kerül­tem, hogy a keserűség és a bánat fojtogatta torkomat, de örültem is. Ahogy mondani szokták: az egyik szemem sírt, a másik nevetett. De nem ez a fontos. Egy kicsit vissza kell emlékeznem 1950-re, amikor lúrüLadtuk a megyének és az ország­nak, hogy cukorrépából 240 mázsás holdamként! termésátlagot értek el. Magam előtt látom a fiatalok, lelkes csoportját — leányokat és fiúkat. —. akik a gyönyörű, zöld levelű, hatal­mas cukorrépát áblát- már negyedszer kapálják. Mind ennek és másnak az eredménye október 23-a után a meg­vadult indulatok hatására szinte egyik napról a másikra elpusztult: hatmáillióforintos kár érte őket. A tkesznyéteni Szabadság Termelő­szövetkezet gazdag szövetkezet volt. Sokan tréfából úgv vélekednek, hogy azért oszlott fel. mert volt mit lopni. Bizony volt gyönyörű szarvasmarha- állományuk, több mint ötszáz birka, szebbnél szebb lovak, s a sertések sokasága azt mutatta, hogy 1949-től Jó dolgoztak a fcesznyéteni dolgozó parasztok. Az ő fáradságos munká­juk. szenvedésük, nélkülözésük, örö­mük, bánatuk, fájdalmuk és köny- fíyeák gyümölcse volt mindez és így lettek országos hírűék. A falu képe most is csendes. Kül­föteg oJv-in 1-KV-V Éói'-p«-oVn élnek A TSZ ZÁSZLAJÁT" A kesxnyéteni szomorú napok történetéből az emberek, csak az elhagyott major figyelmeztet valamire. Arra, hogy október 23-án megtelt a pohár. Igen, ezt a tárgyilagosság kedvéért le kell szögezni. Megtelt, áruért az átkos politika az embert az emberrel, test­vért a testvérrel, sógort, a sógorral szeimbeá”í tóttá. A könyörtelenül végrehajtott elgondolás szülte a meg­lévő termelőszövetkezet és a jövendő szövetkezeti tagság között az éles ellentétet. Tagosítás. Ezzel nem tudott meg­békélni sehogyan sem a falu népe. Szinte minden évben tagosítottak és ez mindig az egyénieket sújtotta. T. Szabó Bertalan, 9 holdas, a tanács végrehajtóbizottságának egyik tagja így kesergett erről: a legrosszabb föl­det kaptam és amikor megtrágyáz­tam. a következő évben elvették tőlem. .Mindezek után. nem jöhetett más, mini. a tsz és a kommunisták elleni gyűlölet. Tanulni kell ebből, különösen a jö­vőre vonatkozólag. Meg kell tudni különböztetni, hogy ki az utitárs, ki a barát és ki az ellenség. Nézzük, ki az ellenség a faluban, ki az eüenfomadábnár ? Igaz. manap­ság. ha ezt a szót hallják egyesek, vagy olvassák, kételkednek, de a ‘-"«•Á ön masf ükért beszélnek. Az október 23-1 népmozgalom, mely el­távolította a Rákosi-klikket, helyes volt. Jogos volt. De vajon mi szükség volt arra, hogy a termelőszövetkezet hatmillió forint értékű vagyonát el­kótyavetyéljék, holott a falu becsüle­tes népe továbbra is a szocializmus híve? Az elkeseredés bűnös szándékok véghezviteléhez adott talajt.. Itt nagy szerepe volt Túri Mihály ötven hol­das kuláknak, aki két lovat, harminc mázsa szénát és húsz mázsa szalmát szállított el. Persze ő rugalmas volt, mindjárt egy nyugtát is kiállított róla: »megőrzés« végett vette át. Mit vitt ő a termelőszövetkezetbe, mit dolgozott ő ot.t? Árvái József sem volt tagja a termelőszövetkezetnek, de nyolc .mázsa szénái elvitt.. Ugyancsak B. Kiss Lajos is hasonlóan vitt el egy szekeret, ezt népi nyelven: lopásnak nevezzük. Akik nem hallgattak a józan észre, most felelniük kell tettükért. A tsz bomlasztása a következőképpen tör­tént: Október 23-án éjjel minden tsz vezetőségi tagot felkerestek. Meg­nyugtatták« őket., nehogy mozdulni merjenek. Ezzel gazda nélkül maradt a csoport. Közben párttagokat és más személyeket éjjelenikánt megláto­gattak illetékes személyek, hogy megfelelő lelki »ráhatás« után meg- fótemlíteék. Október 30-án körülbelül harminc személy jött össze az istállóban és megválasztották az öttagú »forra­dalmi'' bizottságot. Ennek az volt a hivatása, hogy felossza a közös va­gyont. Majd közgyűlést hívtak össze, ahol a tagságnak még 50 százaléka sem jelent meg. Itt még viszonylag csendben mentek a dolgok. öt nap múlva már háromszázan jöttek Össze. A gyűlést háziagitáció előzte meg, ahol minden tsz tagtól írásbeli nyilatkozatot kértek, majd ezt követően aláírást gyűjtöttek. Hiába volt minden erőlködés, a tag­ságnak csali. 80 százaléka nyilatko­zott, illetve írta alá az ívet. Monda­nunk sem kell, hogy az aláírások kö­zött szerepelnek olyanok is, akik nem voltak tsz tagok. Például a csa­lád egyik tagja tsz tag volt, ha nem volt otthon, megelégedtek a másik családtag aláírásával. A rendelet viszont kimondja: Ha a csoport, legalább 10 tagja tovább akar gazdálkodni, nem oszolhat fel a csoport, a közös vagyont nem lehet szétosztani. Itt viszont nem tíz em­ber, hanem a több minit. 200 tagnak 20 százaléka nem írta alá a feloszlás­ról szóló ívet. A »forradalmi bizottsága azonban nem törődött semmi vel, megkezdte az árverést. Kezdetét vette a sógor-koma ala­pon való osztás, működésbe lépett a »erégyentoizattság«. (a tsz-ben így nevezik a forradalmi bizottságot). Az elosztás olyan »igazságosan-« történt, hogy volt. személy, aki egy kötélen négy kocát is hajtott. * szé­nát már nem is mérték, az. egyik nap od-aáUt negyven szekér és mindenki annyit vitt, amennyit akart, hiszen akkor már nem létezett a községi ta­nács, mint a helyi államhatalmi szerv, ehelyett a »munkástanács-« működött, a tsz Intézőbizottsága he­lyett a forradalmi bizottság vitte a szót. Amikor már sem állat, sem ter­mény nem volt. hozzáfogtak a 00 ka­taszteri hold nádas le takarításához. Ez körülbelül 240.000 frv'm i.-óm ;­lent a csoportnak. Ezt már boldog, boldogtalan vitte. így az állatból, nádból jutott ég a cigányul, ók is bőven. Ezek a számok és tények önmagu­kért beszélnek. Ugyan .érzik-e a fele­lősséget mindazok, akik ennek a rom­boló munkának a vezérei voltok? A vadság korára emlékeztető mód-* szerek azonban még ezzel nem értei* véget. Egymásután verik be az abla­kokat. Á tanácstitkárnál, az a-grosnó* mus lakásán és még másoknál. így* akarták megfélemlít mi azokaí. akik továbbiul is termelőszövetkezeti ta* gók kívántak marrétnis Berta Balázs a megtörténtekkel kapcsolatban jelentette ki: »Nem kell agitálni, tiszta Önkéntességből alakul újjá a termelőszövetkezet. Mi már kibontottuk újra a termelő&zöveíkc* zet zászlaját.« Ez már az újraéledés hangja volt, hiszen nem egyet hallottunk ilyet« Ma Ötvenen vagyunk, de holnap már százan leszünk, mert azt akarjuk, hogy Kesznyétenben újra virágozzon a Szabadság Termelőszövetkezet. Amikor ezek a-szavak elhangzót* tok, ötvenéves férf,'»w* láttam s írni. Egy asszonj' így Idái tolt fals ->Mi lesz velünk, proletárokkal, ha nem lesz termelőszövetkezet? Hová megyünk dolgozná?« Nemcsak a volt agrärrwoletáj’ok-* nak, hanem a kis- és középparasztak* nak is jómódot és megélhetési, biz to* sított a Szabadság Termelőszövctke* i zet. Nem kell már félni ezeknek az am* bereknek. Nekik nincs mit félniük* Féljenek azok, akik bűnös munka t végeztek és fölöttük pedig a törvény. Az ítélet igazságos tegyem« senkit se bántsanak jogtalanul^ do aki lopott, csalt és a köztulajdont; pusztította, az nyerje el a méltó bűn-" totósét. bíró péterí í FELHITÁS 3 negye öntevékeny művészeti eptteseita és oktatói*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents