Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-05 / 3. szám

bat, 1357. január ÉSZAKMAGX'ARORSZAG H Miért kellett meghosszabbítani a kényszerszabadságot Feladataink a szén- és energialielvzet megjavítása érdekében Munkástársaink 1 Elvtársak! Az ország Igen nehéz szén- és energiahelyzete miatt meg kellett hosszabbítani kényszerszabadságoto­kat. Miért került sor erre a kény­szerintézkedésre ? Az elmúlt évek hibás és káros gazdaságpolitikája és az 1956 októ­ber 23-án kezdődött események mel­lett a jelenlegi elégtelen és indoko­latlanul alacsony széntermelésünk, s ennek egyenes következményeképpen elégtelen energiatermelésünk miatt. Ebben a nehéz helyzetben az ország rendelkezésére álló szenet és ener­giát elsősorban könnyű- és élelmi- szeripari üzemeinknek kell adni a kórházak, egészségügyi intézmények és családok igényeinek kielégítése után, hogy elegendő élelmiszert és közfogyasztási cikket termelhesse­nek a lakosságnak. Ez az infláció el­kerülésének egyik biztosítéka, mert lehetővé teszi, hogy a kibocsátott pénzmennyiséget elégséges áruval fe­dezze kereskedelmünk. Ez érdeke a borsodmegyei nehézipari dolgozók­nak is, akiknek szükségük van szin­tén kenyérre, ruhára, cipőre, fo­gyasztási cikkekre. A könnyű- és élelmiszeripar szük­ségleteinek kielégítésén felüli szén- és energiamennyiség ma még kevés a nehézipari üzemek normális mun­kájának biztosításához. Az elmúlt napokban tárgyaláso­kat folytattunk a kormány illetékes vezetőivel, hogy megyénk nehézipari üzemeinek legalább a legszüksége­sebb szenet és energiát biztosíthas­suk, nehogy télvíz idején kelljen a munkások ezreinek kenyér nélkül maradni. Tárgyalásaink eredményei alapján a következő intézkedések történnek a következő napokban szén- és energiahelyzetünk javítása érdekében: 1 Megyénkben 8 célbánya (Ba- -*-• ross-akna, Lyukó. Adrián ak­na, Pálinkás I,, Pálinkás II., Finkei akna, Október fi akna, Borsodná- dasd. Karácsond) széntermeléséből fedezhetjük a diósgyőri és ózdi gyá­rak szénszükségletét. E bányák széntermelésével a megye nehéz­ipari üzemei rendelkeznek a jövő­ben. O Ha a megye szénbányáiba *mi* üzemeinkből munkásokat kül­dünk állandó, vagy átmeneti bánya­munkára. az általuk termelt szén­nel is mi rendelkezhetünk. Az országos szénelosztásból *-* kapnak szenet megyénk köny- nyű- és élelmiszeripari üzemei, kór­házaink, egészségügyi intézményeink és a lakosság. Mindez lehetővé teszi, hogy saját magunk gondoskodjunk nehézipari üzemeink szén- és energiaellátásá­ról. E lehetőségekkel azonban csak akkor élhetünk, ha a megye nehéz­ipari üzemeinek dolgozói közül fő­leg azok, akik már dolgoztak bá­nyákban. minél többen jelentkeznek állandó és átmeneti ideig tartó munkára szénbányáinkba, a bányák munkaerő hiányának megszüntetése érdekében. Ezt nehézipari dolgo­zóink saját érdeke követeli meg Is parancsolja! MSZMP szervezeteink, üzemi munkástanácsaink, igazga­tóink., szakszervezeteink álljanak e mozgósítás élére és gondoskodjanak arról, hogy célbányáink minden se­gítséget megkapjanak termelésük gyors növelése érdekében! A diósgyőri és ózdi célbányáinkba azonnal munkába kell állítani lega­lább 900 új bányászt! Emellett tá­mogatni kell c bányákat bányasin- nel, motorok gyors javításával és bá- nyatámok gyártásával. Második legfontosabb feladatuk nehézipari dolgozóinknak: a szigorú takarékosság minden gramm szénnel és minden kW. energiával! Ma még nem használják fel sok helyen ta­karékosan a rendelkezésre álló sze­net és energiát. Saját érdekünkben véget kell vetnünk minden szén- és energiapazarlásnak, a szénnel törté­nő egyéni kereskedésnek cs kupec- kedesnek! Vállvetve küzdjünk e feladatok valóra váltásáért, hogy végrehajtá­sukkal biztosítani tudjuk sok tízezer nehéziparban dolgozó munkásunk, műszaki és gazdasági vezetőnk, tiszt­viselőnk munkáját, kenyerét, meg­él hetesét ebben az évben is. Prieszol József MSZMP megyei ideiglenes intézőbizottság elnöke, Földvári Rudolf megyei tanács vb. elnöke. Zsillé Lajos Borsodi Szénbányászati Tröszt főmérnöke. Egy megujhodópártszervezet életéből-Sajósxentpéteri képeké Az október 23-án kezdődő esemé­nyek orkánszerüen hatottak a sajó- szentpéteri bányaüzem dolgozóira is. A múlt vezetés hibáiból fakadó jo­gos követelések magukkal ragadták a kommunistákat, a pártonkívüii becsületes munkásokat és műsza­kiakat egyaránt. Az. ellenforradalom csápjai azonban ide is eljutottak, igazi arcukat itt is megmutatták. Igyekeztek a becsületes szándékú .munkások törekvéseit a maguk ja­vára kiaknázni. Uszítottak a Szov­jetunió, a Kádár-kormány ellen. Arra akarták rávenni a bányászokat például, hogy árasszák el vízzel az aknákat, Sajószentpéteren is az ország éle­iét jelentő munkát akarták elsor vasztani, s ezzel a nemzet pusztulá­sát elősegíteni. A munkások egyré- . szenek a fejét sikerült átmenetileg megzavarni. Voltak, akik pillanatnyi meggondolatlanság folytán szavak­ban helytadtak a demagóg, ellen­forradalmi hangoknak, de a jószán­dékú, becsületes emberek elgondol­koztak. Tegyék-e, vagy sem, kinek lesz ez jó? — töprengtek, keresték a kiutat, 8 kibontakozást. A kommunisták, az igazi bányász szívvel és fejjel gondolkodó munkások zöme prole­tárösztönével és öntudatának segít­ségével csakhamar átlátott a szitán. Elítélték a régi vezetésből a rosszat, de felismerték azt is, hogy a terme­lés elleni izgatás „saját házuk fel- gyujtását” jelentené. Kezdték vilá­gosan látni, hogy jogos követelé­seik csak úgy válhatnak valóra, ha azt fedezetként termelőmunkával támasztják alá. Ez a felismerés egyre terjedt, el­sősorban a kommunistákban, az ön­tudatos munkásokban, a szocializ­mushoz hű műszakiakban. Ök voltak azok, akik nem tétováztak, határo­zottan kiálltak a termelés folytatá­sa mellett és ebben példát is mu­tattak. A munka folytatásával megvédtek a bányát a további pusztulástól. Mint az ország más üzemeiben, Sajószentpéteren is az öntudatos, szervező munkások élnek elidegenít­hetetlen jogukkal, szervezik a kom­munisták sorait. Az a véleményük — mint mondották —, hogy bár a kommunisták és a munkások nagyot csalódtak a régi pártban, de nem a párt eszméjében, a kommunizmus igaz ügyében, hanem a párt régi ve­zetőiben. Az ideiglenes szervezőbizottság, amelyet létrehoztak, már hetek, óta végzi pártszervező munkáját. A ré­gi párttagság soraiból elsősorban azokat hívták csatasorba, akik már október 23-a előtt is .harcoltak a B;í kosi—-Gerő-klikk néptől elidege­nedett pártvezetés ellen és most be- inr&étes szándék vezeti őket a hibák kijavításában, de hitük, bizalmuk hieglcpázott, meg ingadoznak elha­tározásukban. Lassan, fokozatosan épül, gyarapodik a pártszervezet. A réginél kevesebb létszámmal ugyan, de már eddig 50 kommunista tömö­rült a pártszervezetbe. Tanulva a múlt hibáiból, csak olyan elvtársa­kat fogadnak be, akik józanul gon­dolkodnak, becsületesek. Készek helytállni a munkásosztály és a párt ügye mellett, 'akik nem hagyják cserben a pártot a nehéz időkben sem. Távol tartják a párttól a kar­rierista, illeszkedő egyéneket. A pártszervezet most készül a végle­ges pártvezetőség megválasztására. Nagy gondot okoz a pártszerve­zetnek, hogyan találják meg azo­kat az új módszereket, amellyel a pártszervezet új módon dolgozhat, mert nem akarják elkövetni a régi, bürokratikus hibákat. Ezért alakuló gyűlésükön elhatározták. hogy maximálisan támogatni fogják a munkástanácsot és az üzemvezetést a termelés fokozására irányuló erő­feszítéseiben. Nem fogják hatalmi szóval, parancsolgatással csorbítani a munkástanács és a műszaki vezetés tekintélyét. Nem akarnak erőltetett munkaversenyt, látványos kampá­nyokat szervezni, de félrehuzódni sem. Nem hagyják sorsára az üzem munkáját. Továbbra is törekednek kezdeményezni a termelés ügye előbbrevitele érdekében. A pártmun­kájuk középpontjába a személyes példamutatást állították. A munkastílusnak máris vannak eredményei. A pártszervezet és a munkástanács között kölcsönös, elvtársi viszony alakult ki. Ennek egyik oka az, hogy jó a mun­kástanács személyi összetétele. Va­lamennyi tagja derék, tapasztalt bá­nyász, becsületes kommunista és pártonkívüii. Igaz, hogy az együtt­működés tekintetében még nincse­nek jól kiforrott módszerek. Ez a je­len helyzetben érthető is. A kölcsö­nös bizalomnak megmutatkozik már a jótékony hatása is. A munkásta­nács és az üzemvezetés azt a célt tűzte ki. hogy elérjék az október 23. előtti 50 vagonos széntermelést. Je­lenleg sok műszaki és munkaerő probléma leküzdése mellett is, már mintegy 30-—32 vagonos termelés­nél állnak. így bontakozik ki az élet a sajó- szentpéteri bányaüzemnél. Pál Lajos Telieiko- válaszolna!) a szénbányászok a iatgyei kárház levelére Küldik a szenet Olvastuk a megyei kórház leve­lét, mely az Északmagyar or szag ja­nuár 4-i számában jelent meg. Mi már korábban tárgyaltunk ebben a kérdésben s a kórház problémájára, valamint leveletekre ezen közlé­sünktől túlmenően tettekkel kívá­nunk válaszolni. Január 3-án már a Szénértékesí­tő Vállalat 140 tonna szenet adott fel a kórház számára. Többet a .fla- pi szükségletnél, hogy bizonyos tar­talékképzésre is legyen lehetőség. Ma 3 kocsi ’szenet adunk fel és napról-napra folyamatosan küldünk szenet a kórháznak. Tehetjük ezt azért, mert a borsodi bányák ter­melése a mai napon ugrásszerűen emelkedett s bízunk abban, hogy most már csak előre haladunk. Biztosíthatjuk a kórház dolgozóit és betegeit, hogy a borsodi bányá­szok nem szív nélküli emberek, mi mindnyájan átereszük a kórház ne­hézségeit és bízzanak válaszunkban: tettekkel válaszolunk levelükre. Borsodi Szénbányászati Tröszt. Kérés azokhoz, akik szeretik a népművelést A megyei tanács népművelési osz­tálya azz*ü a kéressél fordul mind­azokhoz, akik szeretik a népművelési és a művészetet, hogy tulajdonukban, vagy könyvtáraikban lévő — az el­múlt 50—60 év színdarabjait, népi életünkből vett jeleneteit és mono­lógjait adják kölcsön osztályunknak. Kérésünk oka, hogy pillanatnyilag igen kevés olyan darabbal rendel­kezünk, amit csoportjaink szívesen játszanak. Ügy próbálunk segítséget nyújtani, hogy a kölcsönkapott, szín­darabokat felülvizsgáljuk. abból anyagot gyűjtünk és sokszorosítva eljuttatjuk a csoportoknak, ők pedig abból az igényüknek és kívánságuk­nak megfelelő darabokat válasszák kis A kölcsönkapott anyagokért fele­lősséget vállalunk, s amennyiben le­hetséges a legrövidebb időn belül vissza juttatjuk azokat. Kérésünk, hogy a darabokat a községi tanácson vagy a népművelési ügyvezetőn ke­resztül küldjék meg címünkre, hogy külön kiadást ne jelentsen az. Áldo­zatkészségüket. és szívességüket előre is köszönjük. B.-A.-Z. MEGYEI TANÁCS VB. NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA MISKOLC ERDŐINK VÉDELMÉBEN Felhívás a lakossághoz Az utóbbi hónapokban bekövet­kezett események a vagyonbizton­ság bízón yosfokú lazulásához ve­zettek. Ennek egyik következménye az is, hogy megyénkben az erdőket é.s fásításokat felelőtlen emberek komoly mértekben fosztogatják és pusztítják Az ellopott fával üzér­kednek. Ha nem vetünk véget en­nek a jelenségnek, megyénk gyö­nyörű erdőségei teljesen kipusztul­nak. Ez károsan kihat nemcsak a megye további rendszeres faellátá­sára, hanem súlyos károkat okoz a mezőgazdaságnak is. A további pusztítás megakadá­lyozása érdekében a mai naptól kezdődően a lakosság segítségére és támogatására számítva a tanácsok, az állami szervek hathatós intéz­kedéseket tesznek. Fát kivágni vagy szállítani akár állami, akár pedig magán erdőterü­letről, vagy gazdasági fásításról tör­ténik, csak az érvényben lévő jog-; szabályok szigorú betartása mellett, vagyis az erdészet és a tanács en­gedélye alapján lehet. A fatolvajokkal és üzérekkel szemben a hatóságok a legszigorúb­ban járnak el, bíróság elé állítják, a fát elkobozzák és kötelezik az ál­tala okozott kár megtérítésére is, a jövőben meghatározott időre továb­bi fakivágási engedélyt nem kaphat. Megyei tanács vb., Erdőgazdaságok, Rendőrség m. kapitánysága, Megyei ügyészség, Megyei bíróság. Az oktatási osztály közli: Január 7-én megkezdődik a tanítás A városi tanács vb. oktatási osz­tálya értesíti a szülőket, nevelőket, tanulókat, hogy az országos és Bor­sod megyei rendelkezésektől elté­rően Nagymiskölc megyei jogú város területén az összes közép- és általá­nos iskolákban a tanítás 1957. január hó 7-én, hétfőn reggel 8 órakor meg­kezdődik.-----------o----------­A miskolci Széchenyi gimnáziumban a tanítás január 7-én megkezdődik A miskolci Széchenyi István (volt Földes) gimnázium Dolgozók Gimná­ziumában a tanítás január 7-én dél­után 4 órakor megkezdődik. Javábbra is élnek, erősödnek a kisipari termelőszövetkezetek Beszélgetés Kollai Zo'lanna». a WM i neig lenes imézö- bizottsaganai elnökével Lapunk munkatársa több kérdést tett fel Koltai Zoltánnak, az ideig­lenes intézőbizottság elnökének. I Milyen változások történtek az **■ * októberi események következ­tében a kisipari szövetkezetek és a KISZÖV életében? A megyében a mai napig egyetlen­egy szövetkezet sem oszlott fel. Szö­vetkezeti dolgozóink többségének az az álláspontja, hogy továbbra is a szocialista szektorban kíván dolgoz­ni. A megyében több mint négyezer szövetkezeti dolgozó van, akikből mindössze 40—50 dolgozó, illetve kis­iparos lépett ki. Mindjárt meg kell jegyeznem azonban azt is, hogy míg október 23. előtt 62 szövetkezetünk volt, addig ma már 69 szövetkezet­ről beszélhetünk. E gyarapodás úgy következett be. hogy több szövetke­zetünk kettévált, a jövőben mint önálló szövetkezet kíván működni. Szövetkezeteink jelenleg a lakos­ság részére, valamint a kereskede­lemnek készít termelvényeket. A termelést azonban sokszor akadá-, lyozza az anyagellátás vontatottsá- ga. Ideiglenes intézőbizottságunknak köszönhető, hogy az október 23-i események óta sikerült több mint 50.000 kg. kruppon-falpat és egyéb bőrruházati anyagot, valamint 80 köbméter vegyes fűrészárut a szö­vetkezetek részére biztosítani. O Mit tett az ideiglenes jniézőbi­^md* zottság a szövetkezetek önálló­ságának és a demokratizmus fejlesztésének érdekében? Egy szélesebbkörű- bizottság be­vonásával tíz pontból álló javaslatot készítettünk, amelyben első helyet foglalja el a szövetkezetek teljes autonómiájának a biztosítása. Fel­tétlenül meg kell szüntetni azokat a beavatkozásokat szövetkezeteink életébe, melyek sokszor indokolat­lanok voltak úgy a KISZÖV, mint az OKISZ, a Nemzeti Bank, tanács és egyéb szervek résziről. El kell is­merni, hogy a szövetkezet csoport- tulajdon és az valóban a szövetke­zeti tagoké. A tíz pont között mint lényeges problémák szerepeltek még, hogy a szövetkezet tagsága minden szervét titkosan választhas­sa, hogy a szövetkezeti jövedelem- adó levonása után megmaradó évi tiszta nyereség íelosztá,sa felöl a közgyűlés dönthessen minden .befo­lyástól mentesen; hogy a szövetke­zeti közgyűlés döntsön az új bé­rezést illetően, hogy a szövetke­zeti tagok nyugellátását függetlenül az állami, társadalmi biztosítástól szövetkezeteink sajátosságait figye­lembevevő állapíthassa meg a Szö­vetkezeti Biztosító Intézet, I O Mit valósítottak meg javasla- 1 iáikból? A tíz pontból álló javaslatainkat elküldtük az OKISZ ideiglenes in­tézőbizottságához, amely továbbí­totta a* kormányhoz. Az OKISZ in­tézőbizottsága és a kormány között, a tárgyalások folynak. Értesüléseink szerint a Kádár kormány elvben egyetért követeléseinkkel. Ezért a megyei intézőbizottság saját felelős­ségére, szem elolt tartva a szövetke­zetek megerősítését, az alábbi intéz­kedéseket tette: Minden szövetkezet a tagsággal együtt közösen dolgozza, ki azt a bé­rezési formát, amely neki a legal­kalmasabb, természetesen figyelem- bevéve a még érvényben levő regie és adókulcsokat, valamint a renta^ bilitás biztosítását. Az eddigi bére­zésig intézkedések következtében több mint egymillió forint az a£ összeg, amit a dolgozók indokolt jogos kö­vetelései alapján, mint béreme­lést kaptak, I Voltak-c nagyok bárány ú válto­*'• zások a szövetkezeti elnökök személyében? Az általános választásokra még központi intézkedés nem jött. De ott. ahol a szövetkezeti dolgozók a;.' elnökkel, illetve, vezetőségi tagokkal nem voltak megelégedve, közgyűlést hívtak össze és lecserélték. A me­gyében mintegy 10 szövetkezetben történt, hogy titkos szavazással vá­lasztottak új elnököt, illetve vezető­ségi tagot. Szövetkezeteink nagy többségénél azonban megerősítették a régi vezetőket beosztásukban. CT Várba tó-c nagyobbaranyu csök- # kenés az adminisztrációs mun­káknál és a bürokratikus eljá­rásoknál? Feltétlen. A KISZÖV jelenleg nem irányító és ellenőrző tevékenységet fejt ki, hanem inkább tanácsadói, szervezői munkát végez. Azt is kö­zölhetem, hogy a KISZÖV-ben meg­szüntetik a személyzeti csoportot, a normacsoportot, a szövetkezet- politikai csoportot, s még több olyan munkakört, amely a jelenlegi körül­mények között feleslegessé vált. így január 1-től 38 helyett 18-an dolgoznak a KISZÖV-ben. Ami a bürokráciát illeti, azzal vi­szont jelenleg is bajok vannak. Ugyanis szövetkezeteinknél az ad­minisztráció csökkentésének komoly teltételeként jelentkezik négy fon­tos tényező. Ezek: egyszerű, de egy­séges s egyben a szövetkezeti va­gyon védelmét biztosító számviteli cs ügyviteli eljárás bevezetése, (erre intézkedés nem történt), nem tudják, hogy milyen lesz a tervezési mód- ■ szer, milyen lesz a statisztikai köte­lezettség a hogy milyen lesz aa irányított elszámolási kötelezett­ség. Reméljük, hogy mindezek*» ben a kérdésekben illetékes szer* veink sürgősen dönteni fogna*. (d. gyz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents