Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-15 / 11. szám

Észak me • K'.'HS/ \G Kedd, iWt. Jomzár m Mi történtBodrogh Kik akadályozták az MSZMP megalakítását í HO'ű holdas földbirtokos az események hátterében Bcxíroghalom kommunistái is el­határozták, hogy megalakítják a párterei vezetet. Alig sötétedett, amikor gyülekeztek a pártszervezet helyiségében. Ekkor még csend, nyugalom honolt a faluban. A nap­tár január 11 -ct mutatott. Ezt meg­előzően 10-én szintén volt egy gyű­lés a közrégben. Bárkitől kérdez­zük, mi célból, a válasz így hang­zik : Újjáválasztották a munkástanácsot Csodálkozó, kérdő tekintetünkre mégegyszer eiismétlik a mondatot, de hozzáteszik: — Igen, azt választottak, de .más .léven, valami ellenőrző tanács a neve. Fölösleges veit a választás, meg tőivé nyel lenes is. Akit e törvény­telen szerv elnökének választottak, Kenya Lajosnak hívják. Kónya ezen a gyűlésen magyhanguan kijelen­tette: — A kormánynak azokat az in- ézkedéseiit nem hajtjuk végre, ami­vel nem ériünk egyet. Mindezt azért írom le, hogy meg- irtsük az eseményeket, amelyek másnap a pártszervezet alakuló ülése körül lezajlottak. Mi történt Bodrogjaimon? Kónyáék az önkényes választás 'S nagyhangú kijelentés után akció­ba léptek. Elhíresztelték a faluban, hogy az újdonsült munkástanács elnökét ei akarják vinni. S hozzá­tették: — Ne engedjétek! A lavina elindult Alig kezdődött meg a kommunis­ták tanácskozása, az utcáról ordíto­zná, kiabálás szűrődött a terembe.. Néhány perc múlva mintegy hetven ember rontott a párthelyiségbe, hogy megakadályozza az alakuló gyűlést. A jelenlévők nem köteked­tek, nem vitatkoztak, nem akartak verekedést, esi akarták kerülni az esetleges vérontást. Átmentek egyik elvtárs lakására, ott folytatták a félbehagyott munkát. Az események ezután gyorsan kö­vették egymást. A karhatalom ezidötájt Tisxa- k arádon tartózkodott, gyorsan a helyszínre siettek. A támadókat szétoszlatták — azután járőrök cir­káltak a község utcáin. Ez a csoport szétoszlott, de másutt újra gyüle­keztek. Amikor voltak vagy- félszá- zan. megtámadták az egyik négy­tagú járőrt. Ezeket a támadókat is szó t. zavarták. Még el sem oszlott a tömeg, hir­telen megkondult a templom ha­rangja. Félreverték, riasztották a falut. Néhány perc alatt honnan-honnan nem, mintegy 300 ember verődött ezután össze. Egymást túlkiabálva üvöltöttek; A karhatalom szétoszlatta a tö­meget. Rövidem ez a története a bodrog- halrm zavargásnak. Most nézzük, kik szervezték és irányították? A sorban az első Kurucz Imre. Meg nem szűnt íz Tatra a kommu­nisták ellen és teli torokból kiabálta: — Le a Kád ár-kormánnyal! — Párt kell nektek? — kiabált Tömöri József, aki még Kuruczon is túltett. Méltó társuk Szántó Lajos, volt nyilas szervező. Amikor betörlek a párthelyiségbe, nekigyű rkőzve verekedésre készen robbant be a terembe. Ezek az emberi mivoltukból ki­vetkőzött elemek nyíltan cseleked­tek. Azt hitték, megfordíthatják a történelem kerekét, vagy legalábbis megállítják az időt Bodroghalmon. Persze a szervezés, a zendülés elő­készítése nem az ő kezükben volt. Az irányítást fenntartotta magának Szabó Lajos, volt 000 holdas föld- birtokos és Jákob Mihály volt csendőr. Ok háttérben maradtak és onnan adták utasításaikat. A kommunisták nem ijedtek meg, megalakították a pártszerve­zetet. Az intézőbizottságba Szépréti Jánost, Pauli Ferencet, Koles/ár Andrást és Koleszár Ferencet vá­lasztották be. Közel éjféltájt már újra helyreállt a rend és a falut birtokába vette a csend és a nyugalom. A nyugalom, amit az ellenforradalom helyi képviselői és szekértolói megzavartak. A tör­vény szigorát, lesújtó kezét nem ke­rülhetik el, mert aki a nép érdekei ellen. tör. annak kíméletlenül bűn­hődnie kell. (tót-h) Cf altul úljMuáütk Írják Torrí-nysértés Tolcsván — Fekelézés Edelényben — Demokratizálás *\ S öiiim íí v estíö vet keietlieE — I%re szégyeljiik a kormány kitüntetést (.saiddi dinsÄsatia a tüzér radványi »vermeli szán a tórium bait Tolcsva. »A lolcsvai forradalmi munkástanács felmondás és felszó­lítás nélkül elvette a föld mű vessző- vetkezettől a piaci bérletet, és en­gem. mint a földm ü vessző ve' kezet alkalmazottját szintén elküldték« — írja levélírónk. Véleményünk csupán ennyi: A földművesszövetkezet igazgatósága ne tűrje az ügyeibe való beavatko­zást, mert ez törvénysértés. Egy választolt szervnek a munkáját nőm lehet adminisztratív eszközökkel megsemmisíteni és különben is a »•forradalmi munkástanács« a no­vember 4-i kormányrendelet értel­mében megszűnt. Intézkedései — különösen az ilyenek — semmisnek tekantemdo, # BERENTÉRÖL ÍRJAK: »Eltűn­tek a Icabáüiaj tóká.król és gomb­lyukakból a kormány kitüntetése k kicsinyített másai.« Úgy gondoljuk, hogy a Kossuth- címer mellett ez is megfér, hiszen az ’októbert népi me gmozd ul ás csak megerősítette a munkás-paraszt ha­talmat, vagyis az állam jellege nem változott A kormány kitüntetések nem. a személyektől függnek. Azt kérem a szerkesztőségtől, ne feledkezzenek me3 a kormányki­tüntetett dolgozókról, a szakma ki­válóiról, a munka igazi mestereiről — vélekedik x hívású. ABAŰJSZÁNTÖ: Szó van most arról, hogy a földmű vessző vetkezet vezetőréget választ. A levélíró ismerteti a választás technikai részét, javaslatot tesz, máj . megjegyzi, hogy igazi demo­kratikus választást szeretne. Ezzel mi is egyetértünk, mert ugyanúgy hívei vagyunk a szövetkezeti demo­kráciának, mint Cseszkó József levélírónk. 0 FÜZÉRRADVÁNY: 1950-íol van szanatórium a kastélyban. Általá­ban 230—300 gyermek gyógyult itt. Az októberi események óta a sza­natóriumban 50 győrinek van és 72 személyzet. Eddig ez rendjén volna, de a mos­tanival nem érthettünk egyet. A csa­ládi dinasztiák uralma van. A gond­nok Petercsák István, rokonai Má­in, Imre. József, István, János és ‘elesése Jáirosné, illetve.a Petercsák '.lesanyjának a Ficher-csalód le­ágazott jai. Nem kell megijedni, mert még lesz több név is. Most jön a rokonság másik ágazata. A gondnok sógora Kelemen Pál. Itt nem soroljuk végig az összes neveket, kis Kelemen, nagy Kele­men, alacsony Kelemen, vagyis az mw Kelemenek együfö yarsnate, többen .minit tizen. így jut belőlük a konyhába, a raktárba, így nem is csuda, hogy jól megy a soruk; Az egyik vezető, aki nem a csa­ládhoz tartozik, disszidált, a másik most készül, úgy gondolom, jó lenne megvizsgálni ezt az ügyet. Mit szólnak ehhez az illetékes megyei szervek? # EDELÉNY: Levélírónk és mi is azt kérdezzük, hogy miért 13 forint a vöröshagyma kilója az edelényi földmű vessző vetkezetben. Hiszen a földmű vesszövetkezetnok hivatalos áron kell árulnia. Miért drágább, azaz miért 26 forint a fokhagyma kilója? Nem csoda — írja Varga Berta- laniné —, hogy az őstermelők a fenti árak alapján kijelentik, ha a f ölriművessze vetkezetnek lehet, ak­kor nekünk is. Mi ez, ha nem más, mint árdrágítás és fekelézés^ TISZAKARÄD: Nem találok sza­vakat, hogy. megköszönjem önök­nek, amit az érdekemben tettek, — írja Varga Julianna Tiszakarádról. Mit tettünk? Semmi különöseb­bet, szerkesztőségünk: kötelességét teljesítette, amikor egy rászoruló családnak szociális segély címén kellemes karácsonyt szerzett; A zenei élet első eseménye Miskolcon Á miskolci szimfóniikus zenekar a város lakosainak örömére január 21-én, hétfőn este 6 órakor a Zene- művészeti Szakiskola hangverseny- termében. tartja első koncertjét Ve­zényel: Lukács Ervin; Közreműkö­dik: Marx Erika hegedűn. Műsoron Erkel Hunyadi László nyitánya, Liszt XIV. rapszódiája, Beethowen F-dur románca és ötödik szimfóniája sze­repel. A zenekedvelők örömmel üd­vözítik a miskolci szimfonikusokat, örömmel üdvözlik az induló zenei élet első eseményét. KUNVÄKY ANTAL: HAT EN IS ELMEGYEK, Ha majd szép honomban Nem ring búzakalász; És kicsi falumban Üres lesz minden ház; A szép Balaton is Atfoly’ más országba; És a csillagos ég Máskép néz hazánkra; Majd ha velem jönnék A völgyek a hegyek: Hát én is elmegyek! Ka a Margitsziget Vulkán martaléka; És nem szól ezután A dalos pacsirta; Ha a Benczúr utca Bécsben üt majd tanyát; Vagy ha ott találok Anyámnál jobb anyát.;. Velem együtt jönnek A völgyek a hegyek: Hát én is elmegyek! fíp. 1957. I. 2. S nem lesz egy magyar lány Hogy kicsit szeressen; Ha a szép szerelmet Másutt kell keressem; És a menyasszonyom Hűtelen lesz hozzám; Legjobb barátaim Kezet emelnek rám: S velem együtt jönnek A völgyek, a hegyek: Kát én is elmegyek! Ha falum harangja Is másképpen kondul; Nem lesz jobb kedvem a Régi jó borom túl; Ha a szülőföldem Szívem elfelejti; És a magyar szót már Egy ajak sem ejti;;. Velem együtt jönnek A völgyek a hegyek: Hát én is elmegyek: Segítsünk a gondokkal küzdő, magukra maradt nőknek! A Miskolc városi és a megyei Nőtanács tagjai a tegnap délutáni órákban megbeszélést tartottak, hogy milyen módon tudnának se­gítséget nyújtani a megélhetési gondokkal küzdő és magukra ma­radt nőtársaiknak. Köztudomású, hogy az októberi események folytán bekövetkezett nehéz gazdasági helyzet okozta lét­számcsökkentések nagymértékben a nőket érintik és sok családban hiányzik a nők keresete. A Nő­tanács mindent el akar követni, hogy megyénk és városunk gyer­mekei ne szenvedjenek hiányt és az édesanyák otthon, a házimunka és a gyermeknevelés mellett is ki­egészíthessék a családapa keresetét. Különösen nagy szükség van arra, hogy azoknak az anyáknak, felesé­geknek nyújtsunk segítséget, aki­ket a férjeik lelkiismeretlenül, ka­landvágyból, vagy a tömeghisztéria hatása alatt elhagytak és nyugatra távoztak. A parancsoló szükség és segítő­készség nyilvánult meg a Nőtanács megbeszélései során felmerült ja­vaslatokban. Szép tervek, elgondo­lások születtek. Elsősorban az az elgondolása a Nőtanácsnak, hogy tanfolyamokat szervez gyorsan és könnyen elsajá­títható háziipari cikkek elkészítésé­re. (Kosárfonás, gyékénycikkek, kendőfestés stb.) A tanfolyam be­fejezése után arról is gondoskodni kíván a Nőtanács, hogy a részvevők munkaalkalomhoz jussanak, ezért érintkezést keres a hazai és export­vállalatokkal és megszervezi a ké­szítmények értékesítését. Szükségesnek mutatkozik egy háztartási tanfolyam megindítása Is, hiszen a mi leányaink eddig túl­nyomórészt tanulással és kenyér­keresettel foglalkoztak és így. ami­kor fcrjhezmeníek, bizony kelle­metlenül lepődött meg a férj. ami­kor a fiatal feleség sem főzni, sem fehérneműt javítani nem tudott. Sok házasságot rontott már ei ez a hiányosság. Tervbe vette a Nő tan ács egy olyan munkaközösség létesítését, amely a magányos férfiak, vagy el­foglalt asszonyok ruha-, fehér­nemű- és harisnyajavítási munká­latait fogja elvégezni és ezzel te­hermentesíti az apró-cseprő gon­dok alól a dolgozókat, ugyanakkor pedig keresethez juttatja a jövede­lemnélküli nőket. Bizottságot alakított a Nőtanács azzal a rendeltetéssel, hogy a nyu- gatra távozott gyermekek és fiatal­korúak hazatéréséhez — a szülők kérésére — egész szervezetének, nemzetközi kapcsolatainak és te­kintélyének latbavetésévcl minden segítséget megadjon. Minthogy az elmúlt nehéz idők sok problémát vetettek fel /«ver- mektartás, házasság jogi kérdések, munkaügyi viták stb.), ezért a Nő­tanács kérésére minden hétfőn dél­után 3-tól 5 óráig dr. Lengyel Lászlóné ügyvéd díjtalan jogi ta­nácsadást tart a Nőtanács helyisé­gében a megye Összes asszonyai és leányai részére. Borsodi, miskolci asszonyok és leányok! Hozzátok fordulunk, se­gítsetek nekünk. Gyertek közénk. Vállaljátok a tanfolyam vezetését, azon a vonalon, amire tudásotok, képességetek alkalmassá tesz. — Gyertek, tanultatok díjtalan tanfo­lyamainkon, hogy segíthessetek férjeiteknek a családfenntartásban. Forduljatok hozzánk minden problémátokkal és mi őszinte segi- tőkcszséggel, asszonyt szeretettel igyekszünk orvosolni sebeiteket. Megyei és Városi Nőtanács, Miskolc, Tanácsház tér 5„ I. emelet. Egy tag sem lépett kí a tsz-böl Ä megye legészakibb csücskében, a csehszlovák határ mentén, eget­tartó hegyek lábánál búvik meg: Gönc. Lakói szorgalmas, dolgo.s emberek. Az október 23-át követő KILENCEN IGENT MONDTAK, KILENCEN NEM !Y cm is olyan régen harangoz­ták el a delet, s már szür­kül, sötétedik. A gyártelepre sűrű ködfátyol ereszkedett. A párában alig lát az ember tovább az orrá­nál. Azt is csak közelről venni ész­re, hogy a pártiroda ki van vilá­gítva. A terembe meleg levegő áramlik. Taggyűlésre készülnek, mert a fal mellett körös-körül szé­kek vannak elhelyezve. Nehezen gyülekeznek, még csak egy páran jöttek. — Leszünk-e többen? — kérdez­zük Varga elvtársat, — Biztosan, csak elférjünk ebben a kis irodában, — válaszol. Igaza volt, mert rövid idő alatt megtelt a terem, többnek még ülő­hely sem jutott. —1 Megkezdhetjük, —* szólt az egyik elv társ. Az előadó felállt, igazított a nyak­kendőjén és köhintett. Volt is mi­től. mert az irodában vágni lehetett a füstöt. Nehezen törtek elő az elő­adó szaval. Röviden, tömören, ért­hetően beszélt az MDP megszűnésé­ről, az új párt szükiségességéml. — Az országban mindenütt újjá­alakulnak a pártszervezetek. Mi­nekünk is egyesülnünk kell. A mai te w * hogy megalapítsuk pártszervezetün­ket. hogy megválasszuk az új párt- vezetőséget. Éppen ezért nyilatkoz­nunk: keli, ki akar az MSZMP tagja lenni és ki nem .. = íri csend következik. Csák az ^ arcok árulják el. milyen va­júdás folyik az emberekben. Belép­jek, ne lépjek? — ezt latolgatják. Az elnök türelmesen vár, hadd gon­dolja meg mindenki jól, mit hatá­roz. Egy ideig így ülünk szótlanul. Végül is az elnök tört meg a csen­det. — Ne«, mit határoztál, — szólt oda a mellette ülőnek; — Én..én úgy gondoltam, hogy még nem lépek be. — Jól van — v: laszol az elnök ét; tovább érdeklődik. — Még én is várók — mondja a következő. — Én szeretnék tagja lenni a pártnak — ígv a harmadik, de mi­dig nem lépek be, míg el nem ol­vasom a párt programját. A sor legvégén ülő meg sem várja, hogy ő következzen, előre szóit kér. — Tudf m én, hogy kell a párt, meg, hogy egyesítem Irell a kom­munistákat. De kérdem — mert még p&n teutont B3®g9S9r ban: mi a garancia arra, hogy az. MSZMP nem lesz olyan, mint az MDP volt. Ismét az előadó szólal meg: — Az MSZMP más, mint az MDP. Eddigi tettei bizonyítják ezt. A nyi­latkozatában is kimondta, hogy szakít mindenfajta káros módsze­rekkel, hogy elkülöníti magát a Rákosi- és Gerő-féle bűnös politiká­tól. |Vf indenM nyilatkozik. Kilencen úgy foglaltak állást, hogy tagjai kívánnak lenni az új párt­nak. kilencen pedig néniét mondtak Aztán vezetősegválasztás követke­zett. Akik nam akarták a pártnak tagjai lenni, elmentek. S amikor be­csukódik utánuk az ajtó, Lurkó Já­nos elvtárs szólal fel: —• Vem mondom, alaposan meg­csappantunk. — Annyi baj legyen — teszi hozzá Boda elvtárs — Kevesebben le szünk. de annál erősebbek. A mályi téglagyárban kilenc elv- társsal alakult meg a pártszervezet. Kicsi ""ég ez a szám, de fejlődni, növekedni, erősödni fog. S alighogy végétért a taggyűlés, már egy be­lépő kérte felvételét. TŐRÜK ALFRÉD események itt is felkavarták tt fa­lu életét. Egy ideig zűrzavar, tar1 náestalanság lett úrrá az emberek között. Az ellenforradalmi elemek itt sem nyugodtak. Céljuk a ter­melőszövetkezet feloszlatása volt. Azé a csoporté, amely esztendők nehéz munkája nyomán, gondban, bajban, örömben és bánatban úgy eggyé kovácsolódolt, mint egy nagy család. De akik őket támadták, el­számították magukat. Hiába volt fenyegetés, hiába a legkörmönfon­tabb támadás, a csoport, mint a szikla, oly erősen tartotta magát. Egy alkalommal felvonulás is volt a faluban. Amikor a tsz portája fe­lé közeledtek, mind vérmesebb lett a hangulat A csoport tagjai azon­ban kiálltak a kapuba és némán várakoztak. Egyiknek a kezében vasvilla, a másiknak lapát, kinek mi akadt a kezeiigyébe. A fenye­getőzésre csak ennyi volt a t>ála~ szűk: — Csak gyertek ide, nem mara­dunk adósok. Persze, a »hősökének inába szállt a bátorsága. Megrettentek. Wem iS történt semmi különös. Ve ha valaki most azt kérdezi: mégis mi lett a csoporttal, a válasz ez: — Egyetlen egy tag sem lépett JA a tsz-böl. Mindezt Tóth elvtárs, az abauj- szántói járási pártbizottság munka­társa■ mondotta el nekem.

Next

/
Thumbnails
Contents