Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

Kedd, 1957. január 8.

ESZAKMAGIARORSZAG

3

A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladató«ról

(Folytatás a 2. oldalról.)

1. A kormány biztosítja a haladást ftaolgáló tudományos ós művészi alkotó munka szabadságát, a tudományos és művészeti meggyőződés tisz- teJetben.tartását. A tudományos és művészeti életben helyet kell kapnia minden haladó irányzatnak és felfogásnak, amelyek segítik nemzeti kultúránk fejlődését. Szabadságot es támogatást biztosít politikai pártállásra való tekintet nélkül minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit, A tudósok, műszaki ércel- miségieík, írók, művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkájának megítélésében elsősorban a képesség, a szaktudás és az legyen a döntő szempont, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotó munkájukkal az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális értékeinek növeléséhez, a haza, a dolgozó nép fel- emelkedéséhez.

2. A kormány tovább kívánja fejleszteni szocialista kultúránkat. Ennek érdekében építeni akar mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ápolni és tovább kívánja fejleszteni haladó nemzeti hagyományainkat. A nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével, tudósaink, íróink, művészeink külföldi utazásaival, vendégszerepléseivel biztosítja. hogy nemzeti kultúránk a szocialista és kapitalista országok haladó kulturális eredményeivel szüntelenül gazdagodjék és ezek nemzeti kultúránk szerves részeivé váljanak.

3. A szcciplizm/us megvalósításának egész társadalmi életünkben — az államigazgatásban, ipari, mezőgazda- sági és kulturális téren egyaránt — tudományos alánokon, tudományos módszerekkel kell történnie. Ezért a kormány tudományos életünk fejlődését, az elméleti és kísérleti tudományos kutatást — főleg' a gyakorlati feladatok megoldását előkészítő alapkutatásokat — anyagi eszkö- zéimkihez mérten, támogatásban kívánja részesíteni. A kutatások támogatására szánt eszközök felhasználásáról maga a Tudományos Akadémia, illetve a legkiválóbb tudósok ős szakemberek döntsenek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az ország legkiválóbb tudományos szakemberei, a jövőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegyenek részt az állami feladatok megoldásában, csökkentve az őket terhelő adminisztratív tevékenységet.

4. Iskoláinkban az ifjúságot a demokrácia és a szocializmus szellemében, a haza, a munka, az igazság szeretedére, emberiességre és becsül e- tességre kell nevelni. A lantervékben és a tankönyvekben érvényesíteni kell a napi politikai események

hatásától, a hibás aktualizálástól mentes tudományosságot és az oktatás nemzeti jelleget. Az általános- és középiskolákban az idegen nyelvek tanítása a tanulók választása alapján történjék. Az ifjúság számára a középiskolai cs egyetemi továbbtanulást a tanulók képességei és tanulmányi eredményei alapján kell biztosítani. Az eddiginél nagyobb mértékben keli növelni az iskolai tantermek számát építkezéssel és az oktatás céljára alkalmas épületek átadásával. Törekedni kell a népi kollégiumi rendszer visszaállítására és fejlesztésére.

Törvényjavaslatot kell készíteni az egyetemeik és a felsőoktatási intézmények reformjáról, a munkás és dolgozó parasztgyerekeknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele jelentős kiszélesítéséről azzal, hogy a felsőoktatási intézmények a népgazdaság es a kultúra minden területe számára képzett, a népi demokratikus rendszerhez és .a szocializmushoz hű szakembereket képezzenek. Az egyetemi oktatás reformjának keretein belül számos karon öt évre kell felemelni a tanulmá'—i időt. Továbbra is biztosítani kell, hogy a felnőtt lakosság általános-, közép- és felsőfokon a legteljesebb önkéntesség alapján továbbképzésiben részesülhessen.

5. A magyar művelődés előttünk á-lló feladatait a kormány a demokratizmus kiszélesítésével a legkiválóbb szakembereikkel szoros együttműködésben kívánja megoldani. A kulturális élőt irányításában, a kultúra művelőinek és alkotó továbbfejlesztőinek elgondolásait messzemenően figyelembe kell vermi. Ennek érdekében a kormány vezető állami szerveink mellett tudományos és művészeti tanácsokat létesít, amelyek munkájukban tudományos szakintézetekre támaszkodnak. A dolgozó nép kulturális színvonala szakadatlan emelése érdekében az iskolánkívüli művelődés ügyét széleskörű társadalmi feladatnak tekinti, amelyhez az állam hathatós erkölcsi és anyagi támogatást biztosít.

6. Az irodalmi és művészeti szakterületelv legkiválóbb képviselőinek bevonásával sürgősein .ki kell dolgozni azokat a szervezeti és gazdasági formákat, amelyek az irodalmi és ’művészeti élet gazdag, sokoldalú kibontakozását minél nagyobb mértékben elősegítik.

7. A kormány a művelődésügy intézésének több minisztériumra és főhivatalra való szétdar abolts ágát, a párhuzamos tevékenységeket kifejtő középszerveket és intézményeket megszünteti és ehelyett kis létszámú, új típusú, egységes Művelődésügyi Minisztériumot hoz létre, amely az adminisztratív utasít,gat ás helyett döntően fontos feladatának tekinti r kulturális tevékenységek elvi irány' tását, serkentését, támogatását ó - koordinálását.

• •

KÖZLEMÉNY

a Bolgár Hépköztársasáo, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Nópközíársaság, a Román Hspuezlársaság és a Szovjetüosó kotnnmoisla- és niurikáspérijai, vaamiíit kormányai kégviseloinek iniÉpesti találkozójáról

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségének meghívása alapján 1957. január 1-én Budapestre érkezeit a Bolgár Kommunista Fárt és a Bolgár Népköztá saság kormánya képviseletében ZS5VKOV és DAMJANOV elvtárs; a Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Köztársaság kormánya képviseletében NOVOTNY és SIROKY elvtárs; a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya kén viseletében GHEORGHIU-DEJ,

MOGYORÓS és BORJLA c’várs; a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió kormánya képviseletében HRUSCSOV cs MALENKOV elv- társ.

Folyó évi január lió 1—4. között az említett országok pártjainak és kormányainak képviselői megbeszéléseket folytattak, amelyeken részt vettek ZSIVKOV és DAMJANOV elvtársak (Bulgária?: NOVOTNY és STROK Y elvtársak (Csah^laváklaí; KADAR és MÜNMCH elv társak (Magvarország*: OHEORGDlü-BEJ, MOGYORÓS és BORII,A elvtársak (Románia); HRUSCSOV és MALENKOV elvtársak (Szovjetunió).

A találkozó során elvtársi és baráti véleménycsere folyt egy sor kölcsönös érdeklődésre szá-motíartó politikai, gazdasági jellegű és a párt- életet érintő kérdésben, valamint a nemzetközi helyzet egy sor aktuális kérdésében.

A találkozó résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik cs pártjaik helyzetéről.

A részi vevők megelégedésüket fejezték ki afelett, hogy Bulgária, Csehszlovákia. Románia és a Szovjetunió ugyanúgy, mint az összes szocialista országok, új. hatalmas sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. A magyar népgazdaság sikeresen haladt előre a szocialista úton. Ezt a fejlődést zavarta meg az ellenforradalmi erők támadása. Jelenleg az ellen fórra dalom leverése után a Magyar Népköztársaság szocialista gazdasága határozottan erősödik és a fejlődés útjára lépett. A szocialista tábor országai az elmúlt évben sikeresen teljesítették a népgazdasági terveket ú j eredményeket ériek el a nép jóléte növelésének útján, fejlődés tapasztalható a kultúra, tudomány cs technika területén. Ezen országok népei a marxizmus-íenimzoius hatalmas zászlaja alatt tovább erősítették egybeíorroítságukat kommunista és munkáspártjaikkal, valamint kormányaikkal.

A találkozó résztvevői egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar dolgozók erőfeszítései eredményeként, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, a szovjet hadsereg segítségével sikerült elhárítani a népi demokratikus rendszer és a magyar nép szocialista vívmányainak megsemmisítésére irányuló kísérleteket. Sikerült "elszámolni a fasiszta diktatúra magyarországi létrejöttének veszélyét, meghiúsult a belső eüen for rád alom és az agresszív imperialista körök azon törekvése, hogy Magyarországot az. új háború veszélyes tűzfészkévé változtassák Európában. Határozottan visszaverték az imperialista köröknek a szocialista tábor egységének megbontására irányuló törekvését.

A találkozón résztvevő kommunista és munkáspártok, valamint kormányok képviselői megél :ged Süket fejezték ki a magyar politikai helyzet és gazdasági élet normalizálódásával kapcsolatban. Az ország összes egészséges, demokratikus erői élükön a munkásosztállyal, mind jobban tömörülnek a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt. k3~é, támogatják a kormány és a párt politikai és gazdasági tevékenységét, aktívan fellépnek az imperialista propaganda útmutatása szerint a lakosság körében bomlasztó, provokatív tevékenységet kifejtő liep'dlencs elemekkel szemben. Békésen folytatja termelő munkáját a macvar parasztság. amelyet nem sikerült félrevezetni az imperialista és eRenforra- dalmi propaganda provokációinak és amely a magyar faluban méltó választ adott a földbirtok ősi rendszer visszaállítását célzó kísérletekre. A magyar dolgozók azon része, amelyet az ellenforradalom demagóg és provokációs nacionalista jelszavai félrevezettek. mindjobban meggyőződik, hogy félrevezették, most már látja, hogy ezért a félrevezetésért és az ellenforradalom tevékenységéért a magyar nép legjobb fiainak, az ellenforradalmi bandák terrorjának áldozatul esett hősök vérével kelleit fizetni. Magyarország dolgozói mind jobban felismerik azon út végzetességét. amelyre a népi demokratikus rendszerrel és a szocializmus ügyével szembenálló ellenséges erők akarták őket vezetni.

A magyar munkásosztály, parasztság és az értelmiség helyesen értékei! hazája helyzetét, valamint a magyar nép és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány előtt álló feladatokat. A magyar dolgozók mind jobban megértik, lio^v csak a termelés és a normális gazdasági helyzet helyreállítása, az ország népgazdaságának fejlesztése, a munka-termelékenység növelése az iparban és a mezőgazdaságban, a. termékek önköltségének csökkentése és a szocialista felhalmozás útján tudják biztosítani a nép életszínvonalának emelését és a népi demokratikus Magyarország megerősödését.

A találkozó résztvevői a véleménycsere során megálIapíoHák, hogy a magyar kommunisták mind jobban rendezik soraikat cs készek mindéi erejüket latbavetni a népi demokratikus rendszer és a szóéi i- lizmus magyarországi vívmányai megerősítése, a szocialista tábor minden országával fennálló szilárd, baráti kapcsolatok további fejlesztése érdekében.

Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió képviselői biztosították a magyar elvtársakat, hogy országaik népei minden támogatást és minden segítséget megadnak a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a Magyar Szóéi il s- t-a Munkáspártnak a népi d-mokrati- kus állam megerősítése, az ország függetlenségének és biztonságának az agresszív imperialista erők cselszövéseitől való biztosítása érdekében.

A találkozó részvevői kicserélték véleményüket a Szovjetunió kormányának 1956. évi október 30 i nyilatkozatával kapcsolatban és azon egységes meggyőződésüket fejeztek ki, hogy a szovjet kormány e nyilatkozata teljes egészében megfelel a szocialista országok köz"t<i baráti kapcsolatok erősítése érdekeinek, az egyenjogúság és nz összes népek érdekeinek tiszteletben!óriása, az egymás helügveibe való be nem avatkozás, a pr ölet ár; n te rna cionalizm us lenini elvei alapján.

Az országok képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a nyi(Folytatás a 4. oldalon.)

Vili. Az állam és as egyház viszonyáról

A forradalmi munkás-paraszt kormány alkotmányunk szellemében tiszteié than tartja minden egyes állampolgár lelkiismereti szabadságát és a vallás kérdésében való állás- foglalást az állampolgár magánügyének tekinti.

1. A kormány az egyházak és vallásfelekezetek szabadságát biztosítja, támogatja és védi. A népi demokratikus állam és az egyházak között megkötött egyezményeket elismeri cs tiszteletiben tartja. Az iskolákban teljes mértékben biztosítja a fakultatív hitoktatást, vagyis a vallásoktatásban. való részvétel vagy rész nem vétel szabadságát.

2. A kormány ugyanakkor elvárja, hogy a különböző vallásfelekezetek egyházainak vezetői, lelkészei, egyházi és világi funkcionáriusai a jelen helyzetben a feszültség enyhítése, a

társadalmi konszolidáció érdekében, általában pedig az állam alkotmányának és törvényeinek teljes tiszteletben tartása mellett töltik be hivatalukat.

3. A kormány törvényes felelőssége tudatában nem tűrheti, hogy bármely vallásfelekezet egyházénak bármely szervét vagy funkcióját bárki is a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irányuló politikai reakció céljai szolgálatába állítsa. Megengedhetetlennek tartja a kormány azt is, hogy az egyházak tagjai közül valakit is az egvházi funkciók vagv szolgáltatások tekintetében haladó politikai nézetei miatt az ország törvényét sértő módon hátrányos meg- különbözt elésben részesítsenek.

4. Az állam és az egyház viszonyában felmerülő ese*leges vitás kérdéseket a kormány tárévá’ás ok % megegyezések útján kívánja rendezni.

IX. Külpolitikai kérdésekről

A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányát külpolitikai tevékenységében a nemzeti függetlenségnek, az ország szuverenitásának biztosítása és a dolgozó magyar nép érdekeinek védelme vezérli.

Korunkban minden haladó ügynek, így a nemzet függetlenségének és az ország szuverenitásának legkövetkezetesebb képviselője és védelmezője a nemzet leghaladóbb osztálya: a munkásosztály és annak eszmei és politikai vezetője: a munkás- osztály forradalmi pártja. A magyar kommunisták bátran síkraszálltak a nemzeti függetlenségért 1.918 -ban a Habsburg-monarchia ellen, hősiesen harcoltak 1919-ben a magyar kom- mün megdöntéséért rohamra indított imperialista seregek ellen, a Tanácsköztársaság bukása után 25 éven át kitartóan küzdöttek az ellen- forradalmi Horthy-rendszer ellen. A második világháború éveiben a hit- ler-fasiszta hódítók elleni harcban Biagasra emelték a nemzeti függetlenség cs szabadság zászlaját, s az utóbbi 12 év alatt is visszavertek minden, nemzeti függetlenségünket fenyegető imperialista beavatkozási kísérletet.

A forradalmi munkás-paraszt kormány november 4-én. amikor felvette a harcot az ellenforradalom ellen, nemcsak a szociális és társadalmi haladásért, a munkáshatalomért szállt síkra, hanem síkraszállt a magyar nemzeti ' függetlenség szent ügyéért is, amelyet a magyar ellenforradalmi erőket támogató és tápláló imperializmus a munkás-paraszt állammal együtt megsemmisítéssel fenyegetett.

A nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, népünk békéjének védelme s a szocialista Magyarország felépítésének biztosítása vezeti a kormányt akkor, amikor külpolitikájában a dolgozók nemzetközi szolidaritására. a Szovjetunióval és a szocialista tábor valamennyi országával való tartós szövetségre támaszkodik.

Ugyanakkor külpolitikánk alapelve változatlanul az, hogy minden országgal, függetlenül annak társadalmi berendezésétől az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján békés és gyümölcsöző kapcsolatot teremtünk.

A Szovjetunióval való kapcsolatunkat a népünkkel s a Magyar Nép- köztársasággal szemben rosszindulatú és ellenséges körök igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni és támadni, holott ez a kapcsolat a múltban is és most is mély elvi alapokon nyugszik. A Szovjetunió volt az a szocialista állam, amelynek segítségével népünknek sikerült a II. .ilágháború végén visszanyernie nemzeti függetlenségét, lerázva magárói a hitler-fasiszták és a Horthyreakció jármát. Most ismét a Szovjetunió volt az a hatalom, amelynek támogatásával népköztársaságunk az ellenforradalmi imperialista támadást visszaverte s megvédelmezte a súlyos veszélybe került nemzeti függetlenségünket.

A szovjet hadsereg a jelenlegi kiélezett helyzetben Magyarország területén védi a magyar népet a külső imperialista erők esetleges katonai támadásával szemben és ezzel biztosítja azt, hogy népünk békében éljen s a szocialista építés és az ország felvirágoztatása nagy ügyének szentelhesse erőit.

Sztálin életének utolsó szakaszában a magyar—szovjet kapcsolatoknak valóban mutatkoztak olyan rendezést kívánó kérdései, amelyek zavarták a két testvéri ország egészséges viszonyának alakulását, ezeknek a zavaró körülményeknek jórészét az utóbbi időben teljesen egyetértésben már ’elszámoltuk.

A magyar—szovjet viszony minden mai és jövőbeni kérdését — így a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokkal kapcsolatos kérdéseket is — a két ország baráti, testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően a magj'ar és szovjet kormány baráti tárgyalások útján kívánja rendezni. E rendezés elvi alapja a Szovjetuniónak a népi demokratikus országokkal való kapcsolatára vonatkozó október 30-i nyilatkozatában is deklarált prole- tárinter,.acionalizmus. az egyenlőség. a szuverenitás és nemzeti függetlenség tiszteletbentartása. az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elve.

X. A nemzet haladó erőinek összefogásáról

A magyar forradalmi munkásparaszt kormány ebben a nyilatkozatban leszögezte elvi állásfoglalását a legfontosabb kérdésekben. E nyilatkozat nem lép fel egy átfogó, minden kérdésre részletesen kiterjedő kormányprogram igényével. Olyan elvi célkitűzéseket igyekszik leszögezni. amelyek meggyőződésünk szerint egyeznek a magyar dolgozó tömegek kívánságával, akaratával. megfelelnek az ország és a dolgozó nép érdekeinek. Ezek a célkitűzések további alapját képezhetik egy olyan kormányprogram kidolgozásának, amely már az egyes szakterületek részletes tennivalóit tartalmazza.

E nyilatkozatban kifejtett elvek és vázolt feladatok valóra váltását mindenekelőtt akkor látjuk biztosítottnak, ha a szocialista eszmékhez, a marxizmus-leninizmus elméletéhez, az igaz hazafiságbt, a más népek megbecsülésével össze forrasztó proletárnemzetköziséghez hű magyar kommunisták, a munkásosztály becsületes fiai magukévá teszik azokat, s a maguk helyén is dolgoznak, harcolnak értük.

Másodszor abban látjuk a megvalósítás biztosítását, ha világnézetre, foglalkozásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden munkás paraszt és értelmiségi, minden igaz hazafi nemzeti ügynek tekinti az ország előtt álló feladatok mielőbbi si keres megoldását, s ezért közös eiő- vel. a nemzeti összefogás alapján küzd megvalósításukért.

A kormánynak az a szándéka hogy e nyilatkozatban kifejtett politikai platform alapján tárgyal ásóka t kezd a különböző pártállású és pár- tonkívüli közéleti tényezőkkel é> <• közülük ív

azokat, akik készek az ellenforradalommá1 szemben a p*1“ ért, a szocialista vívmányok megvédel mezeséért, a szócializ mus további építéséért, az ország felvirágoztatásáért, a nép bo1 dogulásáért dolgozni, bevonja az át fogó, részletes tervek kidolgozásába

A kormányt ugyanakkor az a szán déli is vezeti, hogy tárgyalásokat

folytasson a különböző közéleti tényezőkkel és pártonkívüli szakemberekkel azért, hogy a kormányban is vegyék ki részüket a közügyé:-: irányításából, a feladatok megoldásának gyakran nem könnyű, de megtisztelő, a nép, az ország, a nemzet érdekében folytatott munkájából.

A szocialista forradalom igaz harcosai tömörítsék szilárd és megbonthatatlan egységbe dolgozó népünket, s vezessék tántoríthatatlanul a harcot szerte az egész országban. A szocialista eszme és a nép ereje legyőzhetetlen, ha ilyen egységben forr össze.

Mi bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánk hű fiai és leányai né- oünk javára egyesült erővel győze- 'emre viszik a szocialista Magj'aror- zág szent ügyét.

1957. január 5-én.

A MAGYAR Tv ÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNYA