Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

i ESZAKMAGYARORőZAG Kedd, 1937, január 8. KÖZLEMÉNY aiiüdapesli nemzetközi tanácskozásié! (Folytatás ít á. oldalról,) latikozat tételei sikeresen megvaló­sulnak a. szocialista országok kölcsö­nös kapcsolatainak gyakorlatában, ami hozzájárni a szocialista tábor további egy hőforrásához, a szocializ­mus országai gazdasági és kulturális építésinek további sikereihez, az ezen országok népei közötti barátság erő­södéséhez és a testvéri kölcsönös se­gítés kiszélesedéséhez. A nemzetközi helyzet aktuális kér­déseivel kapcsolatban folytatott vé­leménycserék eredményeként a ta­lálkozó résztvevői megállási: ott ák, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet észrevehetően éleződött. Ezen kiéleződést a nyugati államok agresz- szív köreinek tevékenysége váltotta ki, amelvek a világot újra a hideg­háború állapotába szeretnék vissza- fordítani. Erről tanúskodik mind az Egyiptom elteli angol—francia—iz­raeli agresszió, mind az imperxaltata körök magyarországi tevékeny-vége. A nemzetközi feszültség k?clezu- d és ének másik oka az Egyesüli Álla­mok tevékenysége, amely li.r.bb nagyméretű akciókat inilíteít a Kö­zel- és Közép-Kelet áílamasnak le­igázására. Az Egyesült Államok ilyen irányú gyarmatosító törekvésének ki­fejezése az úgynevezett „Eisenhowcr- Diilles doktrína". Ezen vtloktrina" alkotó restét képezi az Egyesült Ál­lamok elnöke részére biztosított kü­lönleges felhatalmazás amerikai fegyveres erőknek a Közel- és Kö­zép-Keleten a7 elnök belátása szerint való felhasználásáról. Az amerikai monopolt őke és militarista köreinek a Közel- és Közép-Kelet államainak ügyeibe történő durva beavatkozása a helyzet új, komoly kiéleződését eredményezné ezen térségben, amely az Egyiptom ellen elkövetett agresz- szió eredményéként a közelmúltban katonai küzdőtér volt. Ebben az esetben a köve?- és kö­zép-keleti helyzet kiélezéséért járó felelősség az összes ebből folyó kö­vetkezményekkel az Egyesült Álla­mokra hárul. A Közel- és Közép-Ke­let, népeinek érdekei, valamint a bé­ke és nyugalom ezen térségben tör­ténő biztosításának érdekei megköve­telik, hogy minden állam tegyen erő­feszítéseket az Egyiptom elleni ag­resszió következményeinek felszámo­lására, a közei- és közép-keleti álla­mok ügyeibe kívülről történő bármi- f é J e b e a v a t k oz ás me gakad á ’ y o zá s á r a, ezen államok önállóságának és füg­getlenségének biztosítására. A szocialista tábor országai, ame­lyek változatlanul védelmezik a né­pek közötti béke ügyét, minden erő­feszítést megtesznek a hidegháború­hoz való visszatérés megakadályozá­sa érdekében. Ezen országok szilár­dan elhatározták, hogy felhasználják a szocialista rendszer erejét és saját befolyásukat annak érdekében, hogy megakadályozzák az agresszív kö- 5 r üknek a neunte'közi feszültség tor* | vábhi kiéleződésére, a fegyverkezési I verseny növelésére, a háborús pszi­chózis félszítására irányuló kísérle­teit. Ezen országok szilárd meggyő­ződése, hogy még távolról sincsenek kihasználva az államok közötti vi­szony megjavításának és a népek íjra- zi biztonsága biztosításának Összes lehetőségei. A jelenlegi feltételek kö­zött hatalmas jelentősége lenne az olyan gyakorlati lépéseknek, ame­lyek a fegyverkezés és az államok fegyveres erőinek csökkentésére, va­lamint az olyan veszélyes pusztító fegyverek, mint m atom- és hidro- génfegyverek megtiltására irányul­nának. Az összes európai és ugyan­akkor a világ összes népei bizton­sága érdekeinek megfelelne az euró­pai kollektív biztonsági rendszer lét­rehozása. A találkozó összes résztvevői szi­lárd elhatározásukat fejezték ki, hogy a szocialista államok még job­ban egybeforrnak, védelmezni fog­ják megbonthatatlan egységüket s méltó választ adnak a szocialista tá­bor szétzúzására és gyengítésére irá­nyuló összes kísérletre. Horváth Imre külügyminiszter beszélgetése külföldi újságírókkal A TASZSZ jelenti: A Pravda va­sárnapi száma közli, hogy Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere január 5-én talál­kozott egy csoport külföldi újság­íróval és válaszolt kérdéseikre. A magyar küldöttségnek az ENSZ 11. ülésszakának munkájában való részvételéről szólva Horváth Imre azt mondotta, hogy az úgynevezett magyar kérdés tárgyalása során több küldött az Eg;-'?sült Államok reakciós köreinek sugalrftazására vad hajszát szervezett a küldöttség ellen, méltatlan kirohanásokat enge­dett meg magának, sértegette a ma­gyar küldöttség tagjait. A Ma­gyar Népköztársaság kormánya ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy visszahívja oz üíéssz'król a magyar küldöttséget. Most, hogy az ENSZ közgyűlése az ünnepek után újból összeült, a ma­gyar kormány elhatározta, hogy küldöttsége újból résztvesz az ülés­szak munkájában. Egyes nyugati köröknek azzal a követelésével kapcsolatban, hogy bocsássák be az ENSZ megbízottait Magyarországra, Horváth Imre ki­jelentette, hogy a megfigyelők ma­gyarországi tartózkodása az adott időpontban beavatkozást jelentene a magyar nép belügyeibe, elősegíte­né az illegális reakciós erők aktivi­zálódását. Arra a kérdésre válaszolva, mi­kor érkezik Magyarországra Ham­marskjöld, az ENSZ főtitkára, Hor­váth Imre kijelentette, hogy a kor­mány továbbra is azon a vélemé­nyen van, hogy Hammarskjöld Ma­gyar or szagra utazása kívánatos. A kormány az idén tavaszra hívta meg Ilammarskjöldö t M agyarországra. Horváth Imre részletesen szólott, a jnagyar menekültet hazatérésével kapcsolatos nagy munkáról. Az ok-« tóberi események következtében —• mondotta — a Szabad Európa rádió provokációs agitáció ja nyomán mintegy 150=000 magyar hagyta cl az országot. A nyugati hatalmak tá­voli országokba irányítják őket* hogy megakadályozzák hazatérésü­ket. Az összes menekülteknek mint­egy fele Ausztriában tartózkodik és egyre több magyar jelenti ki. hogy haza akar térni. Mintegy 10.000-en már hazatértek. Jelentős számú menekült útban van hazafelé. fiVálaszúton A Szovjetunió londoni nagykövetségének tiltakozó jegyzéke A TASZSZ közli: A Szovjetunió londoni nagykövetsége január 3-án tiltakozó jegyzéket intézett Nagybri- tannia külügymirösztériuinálioz. A Szovjet Szocialista. Koztérsasá- go»k Szövetségének londoni nagykö­vetsége többízben felhívta a küíügy- mi-raszterium figyelmét, a magukat MTS szervezetnek nevező bűnöző csoportok Nagybritaimia területén folytatott ezovjetetler.es tevékenysé- gére. Ennek során felmerült a kérdés, hogy Nagybritannia kormá­nya tegyen kellő intézkedéseket. az említett szervezetek tevékenységé­nek megszüntetésére. Ez a szervezet ennek ellenére továbbra is folytatja a Szovjetunióval szembeni ellenséges aknamunka j át.' A. jegyzék _ a szerezetek. ú|a,bb tevékenységének részletezése után le­szögezi: a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének követsége fel­hívja Nagybritarrnia külügyminiszté­riumának figyelmét az említett té­nyekre, ó iból határozottan ragaszko­dik hozzá, hogy angol hatóságok tegyék meg a szükséges intézkedé­seket. • TJalkan, de határozottan mondja: J — Úgy határoztunk, hogy a pataki Dózsa nem oszlik jel. Cigarettára gyújt s mélázva fújja a füstöt- a szűk kis könyvelő-iroda félhomályában. Megtörtnek, fáradt­nak látszik az elnök. Ujjúval szóra­kozottan dobol az asztal sarkán, szá- jaszélét. meg-megnedvesíti nyelvé­vel, miközben alsó ajkával apró baj­szát harapdáíja. Odakint elvakkantja magát a puli, — idegenszagot érez. Egy fiatalem­ber — valamelyik szomszédos tanyá­ról — döcög az udvarra egylovasá- val. Segítségért jött, kicsit beitóká- zott, az árokba fordult, s összetört a szán egyik csúszókája. Kovács nincs a közelben, csak itt. Ez a szánkás-kép szöget üt a, fe­jembe: lám, milyen apró hiba, s mégsem tud egyedül boldogulni. Egyedüllétében mások segítségére van. szorulva. Hát mi lenne, ha. a Dózsások.., s mintha az elnök. Bar- ta Imre kitalálná gondolatomat, már mondja is: —. Mire mennének? Vetőmag nincs, igásjószág nincs, gazdasá ji felszerelés nincs. Mihez kezdenének? 3 ha meg is kezdenék, hol folytat­nák? T fjabb cigarettára gyújt, —* így ^ megy ez már hetek óta, egyik a. másik után — majd így folytatja: — Meg ez a hét év, amit együtt töltöttünk, összeszoktunk, mint egy család. Sok, sok az a munka, amit közös erővel a Dózsába öltünk. Nem is megértem, de megérzem szavai élő igazságát. Kinek volna szíve ahhoz, hogy szétbontsa, s tég­laként elprédálja a két — összesen 60 férőhelyes — istállót, meg a juh- hoáályt, amiért együttesen szűköl­ködtek. Miért kótyavetyélnék el a saját Zetorjukat a pótkocsival, a da­rálót, az ekéket, a boronákat, fűka­szálókat. Mindért ők nélkülöztek, Ők koplalták meg, — senki más. Hogy osszák szét 92 családnak egyenlő részre az 51 szarvasmarhát, a 72 sertést, a 14 lovat, a 61 méh­családot és a juhokat. így együttesen érték ez, nagy érték —, de elapróz­va mi jut belőle? És mi lenne ké­sőbb? Hogy bírnák a versenyt a 3— 4 holdasok a 15—20 holdasokkal? Tudnának-e boldogulni? Egy aszá­lyos év — s földönfutókká válnának. Ám, aki ezt nem érti meg, —men­jen békével. Hatan már be is jelen­tették, hogy kiválnak. Ha úgy gon­dolják, hogy jobb lesz dolguk, — menjenek. Még mindig marad 86 tagja a Dózsának. — Nem lenne itt semmi baj — toldja meg a szót idősebb Barta, az elnök testvérbátyja — csak a kere­set másképp alakulna. Ez a munka­egységrendszer valahogy nem vált be. Meg kéne próbálni azt a száza­lékos formát. Minden tagnak kiad­nánk egy darab földet, s a termés­nek, mondjuk 40 százaléka öt illetné, 60 meg a közös alapba menne. Mert eddig?... —■ Kapáláskor még ástak is nagy sietséggel, hogy meg legyen a. mun­kaegység — fűzi hozzá Mohácsi Já­nos. — Az állattenyésztő is darabszám után leupta a járandóságot, — kont­ráz Kómár Miklós — a tehén té­1 pár! ifecegniieri határozata élethűen fejezi ki a siofgozók Jogos követeléseit EGY hónappal ezelőtt született még az MSZMP ! Ideiglenes Központi Bizottságának határozata. A határozat elemzi az 1956. október 23-án kezdő­dött események okait, előzményeit, az események menetét. Elemzi az egy hónappal előbbi helyze­tet, a pártélet néhány kérdését és a párt előtti legfontosabb feladatokat. Rövid lélegzetű idő alatt nehéz a pártnak be­bizonyítani azt, különösen a jelenlegi helyzetben, hogy jó úton jár. helyes határozatokat hoz, ha­tározatai a valóságot tükrözik, a népet szolgál­ja. Nálunk az igazság ma nehezebben tör ma­gának utat az emberi értelemben, mint a valót­lanság. Az embereket sok-sok csalódás érte. ETr­ón könnyebben elhisznek egy-egv rossz hírt, az ellenségnek egy-egy kacsáját, mint a valóságot, mert gyakran el sem gondolkodnak rajta, vajon igaz-e, amit hallottak. Annak ellenére, hogy az utóbbi időkben az embereknek a pártiba vetett b:?:alma (különösen a vezetőkbe vetett bizalma) megingott, mégis azt kell mondani, hogy a munkás-paraszt for­radalmi kormány létezése óta olyan időszakban élünk, amikor napok, hetek is sokat nyomnak a mérlegen, hirdethetik, hogy a párt és kor­mány intézkedései a népet szolgálják-e, vagy sem. Az elmúlt hónap mérlege azt mutatja, hogy a párt decemberi határozata helyes, reális volt. A tények birtokában az objektív valóságnak megfelelően tárta fel az okokat, előzményeket, amelyek október 23-lioz vezettek. Az októberi eseményeket a maga bonyolultságában a hely­zet biztos ismerete alapján tárta az olvasók elé. Majd a dialektikus logika törvényszerűségei alapján, mond ítéleteket és vonja le következ­tetéseit. A BEJEJEZÖ részben vázolja a párt előtt álló legfontosabb feladatokat, A feladatok rövid, tö­mör összegezése sejtetni engedi, hogy ezek a kormány előtt álló feladatokkal közösek. A határozat mondanivalója igaz, mert a dol­gozó nép érdekét szolgálja, hiszen minden be­csületes dolgozónak érdeke, hogy az ellenforra­dalomra teljes vereséget mérjünk és kizárjunk mindenféle restaurációd törekvést, A határozat realitását mi sem bizonyítja jobban, mint a2, hogy égjük íőfeladatának tekintette a rend, a nyugalom, a közbiztonság megteremtését, a ter­melő munka megindítását, mert enélkül az or­szág élete el sem képzelhető. Ehhez le kellett küzdeni az ellenforradalmat, amely a maga céljai elérésére szervezte országszerte a gyárakat bé­nító sztrájkot, amellyel gazdasági pusztulás és anarchia felé sodorta az országot. Hála a dol­gozó nép munkakészségének és józan gondolko­dásának, a párt intő szavának, a kormány ha­tározott intézkedéseinek, hogy a sztrájkra uszító légkört végül is le tudtuk küzdeni, bár ittma­radt átkes következménye, a többmi]hárd forint veszteség, ami egyik fő okát képezi az átmeneti műnk anélk ül iségne k. A HATÁROZAT reális talajon épült Realitá­sát meggyőzően hirdeti azzal is, ahol feltárja, hogy a kommunisták üldözése és megfélemlí­tése, a munkástanácsokból való kirekesztése nem más, mint az egész munkásosztály és vég­eredményben a dolgozók hatalmát fenyegető reakciós támadások. A reakció ezt a manőverét álarc mögött végzi. Minden kommunistát ráko­sistának akar bélyegezni, így akar nyolcszáz­ezer párttagot felelőssé’ tenni azért, amit egy klikk követett el. A párt egész tagságát nem lehet azonosítani egy klikkel. A párttagság je­lentős része is érezte saját bőrén a bajokat, kü­lönösen a huszadik kongresszus után. ezt han­goztatta is. Sőt, vezetőink között is voltak olyan elv társak, akik szembekerültök a Rá kosi-kük­kel és többen életüket áldozták, mások szemé­lyes szabadságukat vesztették el évekre emiatt. Az MSZMP létrejöttekor élesen elhatárolta ma­gát: a Rákosi-kfikk politikájától és hű kiszolgá­lóitól. Az ilyen vezetőket a funkcióikból eltávo­lította és ezek az MSZMP-nek sem lehetnek tagjai. De ugyanakkor a párt megvédi a reak­ció támadásaival szemben a becsületes, néphez hű kommunástáka t. A határozat külön pontban foglalkozik a mun- kástanácsokka 1. A határozat tárgyalja a mun­kástanácsok jelentőségét, feladatkörét, helyesli a. kormány által hozott törvényt a munkástaná­csok működéséről. A Népszabadság külön fóru­mot nyitott: a munkástanácsok részére. A hatá­rozat magyarázza a kommunistáknak, hogy mi­lyen politikai segítséget kell adni a munkás- tanácsorfinak. Elő kell segíteni, hogy a demagóg, dekiasszált, helyenkint fasiszta elemektől a munkástanácsok megtisztuljanak:. Eléggé elter­jedt megyénkben is az a tévhit, hogy a kom­munistáik a munkástanácsok ellen, vannak. Ez nem igaz. Hiszen a kommunisták a szocialista társadalom megteremtésének öntudatos harco­sai. A munkás önigazgatás szervei a munkás­tanácsok, a munkástanácsok pedig a szocialista tulajdonviszonyokon nyugvó gyárak, üzemek gazdasági irányítói. A szocializmus és a mun­kástanács — édestestvérek. A munkástanács, írd és olvasd: a munkásmozgalom szülöttje. A magyar kommunista mozgalom már 1919-ben dajkálta saját bölcsőjében a mu r«kástanácsolhat. És ha most nálunk újra megszülettek a mun­kástanácsok, az elsősorban az öntudatos mun­kások, páiionkívüüek és kommunisták közös műve. Legjobb példa erre megyénkben az ózdi üzemi munkástanács, ahol pórtonkívüliek és párttagok közösen, azon munkálkodnak, hogy a munkástanács feladatait minél jobban meg­oldja; A párthatározatnak a munkástanácsok­kal foglalkozó része talán egyik legjobb bizo­nyíték arra, hogy a párt- a dolgozók jogos kö­veteléseit magáévá tette és harcol annak mara­déktalan végrehajtásáért. A határozat feltárja, hogy a kormánynak a közeljövőben gazdasági programot kell a nép elé tárni. A program kidolgozását vezérlő elvek azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek hibás gaz­daságpolitikájával szemben most szakemberek dolgozzák ki az ország adottságainak, teherbíró képességének megfelelően. A program előtt a kormány már ki is adta a nyilatkozatot, amely tömören kifejezésre juttatja a legfontosabb cél­kitűzéseket. E program a nemzet haladó erői­nek összefogása és a szocialista demokrácia to­vábbfej 1 esziésének alapjára épül. ÉS nem utolsó sorban bizonyítja a párt ha­tározata. hogy a dolgozók jogos követeléseit magáénak vaüja, hiszen a kormány már koráb­ban kinyilatkozta, hogy az ország teljes kon­szolidációja után, amely fokozatosain megvaló­sul, lehetővé válik, hogy a kormány tárgyalá­sokat kezdjen a szovjet csapatok kivonásáról. Népköztársaságunk szilárd, fegyveres erőinek kialakítása napjaink fő feladata, amely biztosítja majd a rendet, a nyugalmat, a békét az ország­ban, a belső és kü1s’> reakcióval szemben és biztosítani tudja az ország szocialista fejlődését. szőni csak a gondos ápolás után mé* ri a tejet. Tsrnert gondok, ismert bajok. De jó, hogy már. ilyenek van* nak! Jó, hogy a dózsások már nem azon vitáznak, maradjanak-e, vagy fussanak szét. A forradalom válasz-* út elé állította őkét, — de ők a régit választották. Csak valami új for* mát keresnek. Nem akarják ők Szét* darabolni a több mint 300 holdat* meri csak így, együtt földbirtokosok ők. Amúgy. elaprózva csak zsellérek* akiknek könnyen kicsúszhat lábuk alól a talaj. Nem akarják széirom-* bolni azt meggondolatlanul, amiért éveken át verejtékeztek. Nem akar* jálz szétrombolni a múltat, hogy ki* látástalan legyen a jövő. Már vá* lasztottak. Csak azért töprengenek, azért nyugtalankodnak, mert élni akarnak. Jobban és okosabban, mint eddig. Tervezgetik a jövőt. Áttérnek « gabonatakarmány és ipari növények termelésére. Ebben a vizenyős talaj* ban főleg a cukorrépa kifizető. Meg* lesz a tehenészet is, a sertéshizlalda is — csak csillapodjanak le a hábor* gó lelkek. És igazuk van. llová jut* na az ember, ha nem tervezgetne, ha. nem reménykedne a jövendőben? Ki segítene rajta, ha önmaga nem?. A magyar paraszt higgadtan, okos anyagi számolgatásokkal veszi fon* tolóra sorsát. Azt cselekszi, amit helyesnek lát. Nem kell agyonszer* vezni, mert a huza-vonás dologból soha nem származik haszon. A meggyőződésnek, a rádöbbenő** nek ez az igazi formája, amit most, a dózsások csinálnak. A forradalom .3 ennek következményeként a szn* bad elhatározás lehetősége nem ré* mítette meg őket, csak még jobbam megerősítette bennük azt a tudatot, hogy az ö körülményeik között a társasgazdálkodás a helyesebb út. És biztos, hogy ez az elhatározás olyan gyökeret ver majd a pataki határban, amely kamatostól gyümöl* csözteti eredményét. fi/finden ember a saját sorsának •*•*■*• kovácsa, — így tudják ezt a pataki dózsások is. De ők formáltak, egy kicsit rajta és szabad akaratból* szabad elhatározásból ekként -sava~ rintottak egyet rajta: igaz, de mi csak együttesen tudjuk kovácsolni sorsunkat, együttesen, mert eggyé* forrasztott bennünket az eddigi Iciiz* delem, az eddigi öröm és bánat, az eddigi siker és sikertelenség. Nem válnak meg ettől az úttól, mert a jövő szempontjából biztosabbnak érzik. S itt, ebben a félhomályos kis iro-* dában világosságot áraszt a felviiá* gosult agy, és értelem. S egy nyitott gondolatot hagy maga után: Vajon megfontolja-e jól minden magyat paraszt ezekben a napokban —szín* te órák alatt —, hogy érdemes-e el'.* prédáhii, szétforgácsolni hosszú esz* tendők keserves munkájának gyű* mölcsét. Mert ami van, abból meg lehet élni, de ha szakítunk vele, ki tudja, mit hoz a holnap. Minden ember saját akaratából cselekedjék. De elhatározása ne legyen elhamarkodott. M ert élni kell, de szűkös kenyér mellett az élet is keservesebb. — a — 6 — — AZ ÜZEMI DOLGOZÓK önál­ló általános iskolai tagozataiban, ja­nuár 8-tól megkezdődik a tanítás. A vasgyári fiúiskolában kedden dél­után 3 órakor, a bérházi 30. számú iskolában délután fél 5-kor, a diós­győri tagozatban pedig csütörtökön* 10-én délután 3 órakor kezdődik a tanítás. Az igazgatóság felkéri a hallgatókat, hogy a tanításon ponto­son jelenjenek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents