Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

i

ESZAKMAGYARORőZAG

Kedd, 1937, január 8.

KÖZLEMÉNY aiiüdapesli nemzetközi tanácskozásié!

(Folytatás ít á. oldalról,)

latikozat tételei sikeresen megvalósulnak a. szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatában, ami hozzájárni a szocialista tábor további egy hőforrásához, a szocializmus országai gazdasági és kulturális építésinek további sikereihez, az ezen országok népei közötti barátság erősödéséhez és a testvéri kölcsönös segítés kiszélesedéséhez.

A nemzetközi helyzet aktuális kérdéseivel kapcsolatban folytatott véleménycserék eredményeként a találkozó résztvevői megállási: ott ák, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet észrevehetően éleződött. Ezen kiéleződést a nyugati államok agresz- szív köreinek tevékenysége váltotta ki, amelvek a világot újra a hidegháború állapotába szeretnék vissza- fordítani. Erről tanúskodik mind az Egyiptom elteli angol—francia—izraeli agresszió, mind az imperxaltata körök magyarországi tevékeny-vége.

A nemzetközi feszültség k?clezu- d és ének másik oka az Egyesüli Államok tevékenysége, amely li.r.bb nagyméretű akciókat inilíteít a Közel- és Közép-Kelet áílamasnak leigázására. Az Egyesült Államok ilyen irányú gyarmatosító törekvésének kifejezése az úgynevezett „Eisenhowcr- Diilles doktrína". Ezen vtloktrina" alkotó restét képezi az Egyesült Államok elnöke részére biztosított különleges felhatalmazás amerikai fegyveres erőknek a Közel- és Közép-Keleten a7 elnök belátása szerint való felhasználásáról. Az amerikai monopolt őke és militarista köreinek a Közel- és Közép-Kelet államainak ügyeibe történő durva beavatkozása a helyzet új, komoly kiéleződését eredményezné ezen térségben, amely az Egyiptom ellen elkövetett agresz- szió eredményéként a közelmúltban katonai küzdőtér volt.

Ebben az esetben a köve?- és közép-keleti helyzet kiélezéséért járó felelősség az összes ebből folyó következményekkel az Egyesült Államokra hárul. A Közel- és Közép-Kelet, népeinek érdekei, valamint a béke és nyugalom ezen térségben történő biztosításának érdekei megkövetelik, hogy minden állam tegyen erőfeszítéseket az Egyiptom elleni agresszió következményeinek felszámolására, a közei- és közép-keleti államok ügyeibe kívülről történő bármi- f é J e b e a v a t k oz ás me gakad á ’ y o zá s á r a, ezen államok önállóságának és függetlenségének biztosítására.

A szocialista tábor országai, amelyek változatlanul védelmezik a népek közötti béke ügyét, minden erőfeszítést megtesznek a hidegháborúhoz való visszatérés megakadályozása érdekében. Ezen országok szilárdan elhatározták, hogy felhasználják a szocialista rendszer erejét és saját befolyásukat annak érdekében, hogy megakadályozzák az agresszív kö- 5 r üknek a neunte'közi feszültség tor* | vábhi kiéleződésére, a fegyverkezési

I verseny növelésére, a háborús pszichózis félszítására irányuló kísérleteit. Ezen országok szilárd meggyőződése, hogy még távolról sincsenek kihasználva az államok közötti viszony megjavításának és a népek íjra- zi biztonsága biztosításának Összes lehetőségei. A jelenlegi feltételek között hatalmas jelentősége lenne az olyan gyakorlati lépéseknek, amelyek a fegyverkezés és az államok fegyveres erőinek csökkentésére, valamint az olyan veszélyes pusztító fegyverek, mint m atom- és hidro- génfegyverek megtiltására irányulnának. Az összes európai és ugyanakkor a világ összes népei biztonsága érdekeinek megfelelne az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása.

A találkozó összes résztvevői szilárd elhatározásukat fejezték ki, hogy a szocialista államok még jobban egybeforrnak, védelmezni fogják megbonthatatlan egységüket s méltó választ adnak a szocialista tábor szétzúzására és gyengítésére irányuló összes kísérletre.

Horváth Imre külügyminiszter beszélgetése

külföldi újságírókkal

A TASZSZ jelenti: A Pravda vasárnapi száma közli, hogy Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere január 5-én találkozott egy csoport külföldi újságíróval és válaszolt kérdéseikre.

A magyar küldöttségnek az ENSZ 11. ülésszakának munkájában való részvételéről szólva Horváth Imre azt mondotta, hogy az úgynevezett magyar kérdés tárgyalása során több küldött az Eg;-'?sült Államok reakciós köreinek sugalrftazására vad hajszát szervezett a küldöttség ellen, méltatlan kirohanásokat engedett meg magának, sértegette a magyar küldöttség tagjait. A Magyar Népköztársaság kormánya ezzel kapcsolatban elhatározta, hogy visszahívja oz üíéssz'król a magyar küldöttséget. Most,

hogy az ENSZ közgyűlése az ünnepek után újból összeült, a magyar kormány elhatározta, hogy küldöttsége újból résztvesz az ülésszak munkájában.

Egyes nyugati köröknek azzal a követelésével kapcsolatban, hogy bocsássák be az ENSZ megbízottait Magyarországra, Horváth Imre kijelentette, hogy a megfigyelők magyarországi tartózkodása az adott időpontban beavatkozást jelentene a magyar nép belügyeibe, elősegítené az illegális reakciós erők aktivizálódását.

Arra a kérdésre válaszolva, mikor érkezik Magyarországra Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, Horváth Imre kijelentette, hogy a kormány továbbra is azon a véleményen van, hogy Hammarskjöld Magyar or szagra utazása kívánatos. A kormány az idén tavaszra hívta meg Ilammarskjöldö t M agyarországra.

Horváth Imre részletesen szólott, a jnagyar menekültet hazatérésével kapcsolatos nagy munkáról. Az ok-« tóberi események következtében —• mondotta — a Szabad Európa rádió provokációs agitáció ja nyomán

mintegy 150=000 magyar hagyta cl az országot. A nyugati hatalmak távoli országokba irányítják őket* hogy megakadályozzák hazatérésüket. Az összes menekülteknek mintegy fele Ausztriában tartózkodik és egyre több magyar jelenti ki. hogy haza akar térni. Mintegy 10.000-en már hazatértek. Jelentős számú menekült útban van hazafelé.

fiVálaszúton

A Szovjetunió londoni nagykövetségének tiltakozó jegyzéke

A TASZSZ közli: A Szovjetunió londoni nagykövetsége január 3-án tiltakozó jegyzéket intézett Nagybri- tannia külügymirösztériuinálioz.

A Szovjet Szocialista. Koztérsasá- go»k Szövetségének londoni nagykövetsége többízben felhívta a küíügy- mi-raszterium figyelmét, a magukat MTS szervezetnek nevező bűnöző csoportok Nagybritaimia területén folytatott ezovjetetler.es tevékenysé- gére. Ennek során felmerült a kérdés, hogy Nagybritannia kormánya tegyen kellő intézkedéseket. az

említett szervezetek tevékenységének megszüntetésére. Ez a szervezet ennek ellenére továbbra is folytatja a Szovjetunióval szembeni ellenséges aknamunka j át.'

A. jegyzék _ a szerezetek. ú|a,bb tevékenységének részletezése után leszögezi: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének követsége felhívja Nagybritarrnia külügyminisztériumának figyelmét az említett tényekre, ó iból határozottan ragaszkodik hozzá, hogy angol hatóságok tegyék meg a szükséges intézkedéseket. •

TJalkan, de határozottan mondja: J — Úgy határoztunk, hogy a pataki Dózsa nem oszlik jel.

Cigarettára gyújt s mélázva fújja a füstöt- a szűk kis könyvelő-iroda félhomályában. Megtörtnek, fáradtnak látszik az elnök. Ujjúval szórakozottan dobol az asztal sarkán, szá- jaszélét. meg-megnedvesíti nyelvével, miközben alsó ajkával apró bajszát harapdáíja.

Odakint elvakkantja magát a puli, — idegenszagot érez. Egy fiatalember — valamelyik szomszédos tanyáról — döcög az udvarra egylovasá- val. Segítségért jött, kicsit beitóká- zott, az árokba fordult, s összetört a szán egyik csúszókája. Kovács nincs a közelben, csak itt.

Ez a szánkás-kép szöget üt a, fejembe: lám, milyen apró hiba, s mégsem tud egyedül boldogulni. Egyedüllétében mások segítségére van. szorulva. Hát mi lenne, ha. a Dózsások.., s mintha az elnök. Bar- ta Imre kitalálná gondolatomat, már mondja is:

—. Mire mennének? Vetőmag nincs, igásjószág nincs, gazdasá ji felszerelés nincs. Mihez kezdenének? 3 ha meg is kezdenék, hol folytatnák?

T fjabb cigarettára gyújt, —* így ^ megy ez már hetek óta, egyik a. másik után — majd így folytatja: — Meg ez a hét év, amit együtt töltöttünk, összeszoktunk, mint egy család. Sok, sok az a munka, amit közös erővel a Dózsába öltünk.

Nem is megértem, de megérzem szavai élő igazságát. Kinek volna szíve ahhoz, hogy szétbontsa, s téglaként elprédálja a két — összesen 60 férőhelyes — istállót, meg a juh- hoáályt, amiért együttesen szűkölködtek. Miért kótyavetyélnék el a saját Zetorjukat a pótkocsival, a darálót, az ekéket, a boronákat, fűkaszálókat. Mindért ők nélkülöztek, Ők koplalták meg, — senki más. Hogy osszák szét 92 családnak egyenlő részre az 51 szarvasmarhát, a 72 sertést, a 14 lovat, a 61 méhcsaládot és a juhokat. így együttesen érték ez, nagy érték —, de elaprózva mi jut belőle? És mi lenne később? Hogy bírnák a versenyt a 3— 4 holdasok a 15—20 holdasokkal? Tudnának-e boldogulni? Egy aszályos év — s földönfutókká válnának.

Ám, aki ezt nem érti meg, —menjen békével. Hatan már be is jelentették, hogy kiválnak. Ha úgy gondolják, hogy jobb lesz dolguk, — menjenek. Még mindig marad 86 tagja a Dózsának.

— Nem lenne itt semmi baj — toldja meg a szót idősebb Barta, az elnök testvérbátyja — csak a kereset másképp alakulna. Ez a munkaegységrendszer valahogy nem vált be. Meg kéne próbálni azt a százalékos formát. Minden tagnak kiadnánk egy darab földet, s a termésnek, mondjuk 40 százaléka öt illetné, 60 meg a közös alapba menne. Mert eddig?...

—■ Kapáláskor még ástak is nagy sietséggel, hogy meg legyen a. munkaegység — fűzi hozzá Mohácsi János.

— Az állattenyésztő is darabszám után leupta a járandóságot, — kontráz Kómár Miklós — a tehén té1 pár! ifecegniieri határozata élethűen fejezi ki a siofgozók Jogos követeléseit

EGY hónappal ezelőtt született még az MSZMP ! Ideiglenes Központi Bizottságának határozata. A határozat elemzi az 1956. október 23-án kezdődött események okait, előzményeit, az események menetét. Elemzi az egy hónappal előbbi helyzetet, a pártélet néhány kérdését és a párt előtti legfontosabb feladatokat.

Rövid lélegzetű idő alatt nehéz a pártnak bebizonyítani azt, különösen a jelenlegi helyzetben, hogy jó úton jár. helyes határozatokat hoz, határozatai a valóságot tükrözik, a népet szolgálja. Nálunk az igazság ma nehezebben tör magának utat az emberi értelemben, mint a valótlanság. Az embereket sok-sok csalódás érte. ETrón könnyebben elhisznek egy-egv rossz hírt, az ellenségnek egy-egy kacsáját, mint a valóságot, mert gyakran el sem gondolkodnak rajta, vajon igaz-e, amit hallottak.

Annak ellenére, hogy az utóbbi időkben az embereknek a pártiba vetett b:?:alma (különösen a vezetőkbe vetett bizalma) megingott, mégis azt kell mondani, hogy a munkás-paraszt forradalmi kormány létezése óta olyan időszakban élünk, amikor napok, hetek is sokat nyomnak a mérlegen, hirdethetik, hogy a párt és kormány intézkedései a népet szolgálják-e, vagy sem.

Az elmúlt hónap mérlege azt mutatja, hogy a párt decemberi határozata helyes, reális volt. A tények birtokában az objektív valóságnak megfelelően tárta fel az okokat, előzményeket, amelyek október 23-lioz vezettek. Az októberi eseményeket a maga bonyolultságában a helyzet biztos ismerete alapján tárta az olvasók elé. Majd a dialektikus logika törvényszerűségei alapján, mond ítéleteket és vonja le következtetéseit.

A BEJEJEZÖ részben vázolja a párt előtt álló legfontosabb feladatokat, A feladatok rövid, tömör összegezése sejtetni engedi, hogy ezek a kormány előtt álló feladatokkal közösek.

A határozat mondanivalója igaz, mert a dolgozó nép érdekét szolgálja, hiszen minden becsületes dolgozónak érdeke, hogy az ellenforradalomra teljes vereséget mérjünk és kizárjunk mindenféle restaurációd törekvést, A határozat

realitását mi sem bizonyítja jobban, mint a2, hogy égjük íőfeladatának tekintette a rend, a nyugalom, a közbiztonság megteremtését, a termelő munka megindítását, mert enélkül az ország élete el sem képzelhető. Ehhez le kellett küzdeni az ellenforradalmat, amely a maga céljai elérésére szervezte országszerte a gyárakat bénító sztrájkot, amellyel gazdasági pusztulás és anarchia felé sodorta az országot. Hála a dolgozó nép munkakészségének és józan gondolkodásának, a párt intő szavának, a kormány határozott intézkedéseinek, hogy a sztrájkra uszító légkört végül is le tudtuk küzdeni, bár ittmaradt átkes következménye, a többmi]hárd forint veszteség, ami egyik fő okát képezi az átmeneti műnk anélk ül iségne k.

A HATÁROZAT reális talajon épült Realitását meggyőzően hirdeti azzal is, ahol feltárja, hogy a kommunisták üldözése és megfélemlítése, a munkástanácsokból való kirekesztése nem más, mint az egész munkásosztály és végeredményben a dolgozók hatalmát fenyegető reakciós támadások. A reakció ezt a manőverét álarc mögött végzi. Minden kommunistát rákosistának akar bélyegezni, így akar nyolcszázezer párttagot felelőssé’ tenni azért, amit egy klikk követett el. A párt egész tagságát nem lehet azonosítani egy klikkel. A párttagság jelentős része is érezte saját bőrén a bajokat, különösen a huszadik kongresszus után. ezt hangoztatta is. Sőt, vezetőink között is voltak olyan elv társak, akik szembekerültök a Rá kosi-kükkel és többen életüket áldozták, mások személyes szabadságukat vesztették el évekre emiatt. Az MSZMP létrejöttekor élesen elhatárolta magát: a Rákosi-kfikk politikájától és hű kiszolgálóitól. Az ilyen vezetőket a funkcióikból eltávolította és ezek az MSZMP-nek sem lehetnek tagjai. De ugyanakkor a párt megvédi a reakció támadásaival szemben a becsületes, néphez hű kommunástáka t.

A határozat külön pontban foglalkozik a mun- kástanácsokka 1. A határozat tárgyalja a munkástanácsok jelentőségét, feladatkörét, helyesli a. kormány által hozott törvényt a munkástanácsok működéséről. A Népszabadság külön fórumot nyitott: a munkástanácsok részére. A határozat magyarázza a kommunistáknak, hogy milyen politikai segítséget kell adni a munkás- tanácsorfinak. Elő kell segíteni, hogy a demagóg, dekiasszált, helyenkint fasiszta elemektől a munkástanácsok megtisztuljanak:. Eléggé elterjedt megyénkben is az a tévhit, hogy a kommunistáik a munkástanácsok ellen, vannak. Ez nem igaz. Hiszen a kommunisták a szocialista társadalom megteremtésének öntudatos harcosai. A munkás önigazgatás szervei a munkástanácsok, a munkástanácsok pedig a szocialista tulajdonviszonyokon nyugvó gyárak, üzemek gazdasági irányítói. A szocializmus és a munkástanács — édestestvérek. A munkástanács, írd és olvasd: a munkásmozgalom szülöttje. A magyar kommunista mozgalom már 1919-ben dajkálta saját bölcsőjében a mu r«kástanácsolhat. És ha most nálunk újra megszülettek a munkástanácsok, az elsősorban az öntudatos munkások, páiionkívüüek és kommunisták közös műve. Legjobb példa erre megyénkben az ózdi üzemi munkástanács, ahol pórtonkívüliek és párttagok közösen, azon munkálkodnak, hogy a munkástanács feladatait minél jobban megoldja; A párthatározatnak a munkástanácsokkal foglalkozó része talán egyik legjobb bizonyíték arra, hogy a párt- a dolgozók jogos követeléseit magáévá tette és harcol annak maradéktalan végrehajtásáért.

A határozat feltárja, hogy a kormánynak a közeljövőben gazdasági programot kell a nép elé tárni. A program kidolgozását vezérlő elvek azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájával szemben most szakemberek dolgozzák ki az ország adottságainak, teherbíró képességének megfelelően. A program előtt a kormány már ki is adta a nyilatkozatot, amely tömören kifejezésre juttatja a legfontosabb célkitűzéseket. E program a nemzet haladó erőinek összefogása és a szocialista demokrácia továbbfej 1 esziésének alapjára épül.

ÉS nem utolsó sorban bizonyítja a párt határozata. hogy a dolgozók jogos követeléseit magáénak vaüja, hiszen a kormány már korábban kinyilatkozta, hogy az ország teljes konszolidációja után, amely fokozatosain megvalósul, lehetővé válik, hogy a kormány tárgyalásokat kezdjen a szovjet csapatok kivonásáról. Népköztársaságunk szilárd, fegyveres erőinek kialakítása napjaink fő feladata, amely biztosítja majd a rendet, a nyugalmat, a békét az országban, a belső és kü1s’> reakcióval szemben és biztosítani tudja az ország szocialista fejlődését.

szőni csak a gondos ápolás után mé* ri a tejet.

Tsrnert gondok, ismert bajok.

De jó, hogy már. ilyenek van* nak! Jó, hogy a dózsások már nem azon vitáznak, maradjanak-e, vagy fussanak szét. A forradalom válasz-* út elé állította őkét, — de ők a régit választották. Csak valami új for* mát keresnek. Nem akarják ők Szét* darabolni a több mint 300 holdat* meri csak így, együtt földbirtokosok ők. Amúgy. elaprózva csak zsellérek* akiknek könnyen kicsúszhat lábuk alól a talaj. Nem akarják széirom-* bolni azt meggondolatlanul, amiért éveken át verejtékeztek. Nem akar* jálz szétrombolni a múltat, hogy ki* látástalan legyen a jövő. Már vá* lasztottak. Csak azért töprengenek, azért nyugtalankodnak, mert élni akarnak. Jobban és okosabban, mint eddig.

Tervezgetik a jövőt. Áttérnek « gabonatakarmány és ipari növények termelésére. Ebben a vizenyős talaj* ban főleg a cukorrépa kifizető. Meg* lesz a tehenészet is, a sertéshizlalda is — csak csillapodjanak le a hábor* gó lelkek. És igazuk van. llová jut* na az ember, ha nem tervezgetne, ha. nem reménykedne a jövendőben? Ki segítene rajta, ha önmaga nem?.

A magyar paraszt higgadtan, okos anyagi számolgatásokkal veszi fon* tolóra sorsát. Azt cselekszi, amit helyesnek lát. Nem kell agyonszer* vezni, mert a huza-vonás dologból soha nem származik haszon.

A meggyőződésnek, a rádöbbenő** nek ez az igazi formája, amit most, a dózsások csinálnak. A forradalom .3 ennek következményeként a szn* bad elhatározás lehetősége nem ré* mítette meg őket, csak még jobbam megerősítette bennük azt a tudatot, hogy az ö körülményeik között a társasgazdálkodás a helyesebb út. És biztos, hogy ez az elhatározás olyan gyökeret ver majd a pataki határban, amely kamatostól gyümöl* csözteti eredményét.

fi/finden ember a saját sorsának •*•*■*• kovácsa, — így tudják ezt a pataki dózsások is. De ők formáltak, egy kicsit rajta és szabad akaratból* szabad elhatározásból ekként -sava~ rintottak egyet rajta: igaz, de mi csak együttesen tudjuk kovácsolni sorsunkat, együttesen, mert eggyé* forrasztott bennünket az eddigi Iciiz* delem, az eddigi öröm és bánat, az eddigi siker és sikertelenség. Nem válnak meg ettől az úttól, mert a jövő szempontjából biztosabbnak érzik.

S itt, ebben a félhomályos kis iro-* dában világosságot áraszt a felviiá* gosult agy, és értelem. S egy nyitott gondolatot hagy maga után: Vajon megfontolja-e jól minden magyat paraszt ezekben a napokban —szín* te órák alatt —, hogy érdemes-e el'.* prédáhii, szétforgácsolni hosszú esz* tendők keserves munkájának gyű* mölcsét. Mert ami van, abból meg lehet élni, de ha szakítunk vele, ki tudja, mit hoz a holnap.

Minden ember saját akaratából cselekedjék. De elhatározása ne legyen elhamarkodott.

M

ert élni kell, de szűkös kenyér mellett az élet is keservesebb.

— a — 6 —

— AZ ÜZEMI DOLGOZÓK önálló általános iskolai tagozataiban, január 8-tól megkezdődik a tanítás. A vasgyári fiúiskolában kedden délután 3 órakor, a bérházi 30. számú iskolában délután fél 5-kor, a diósgyőri tagozatban pedig csütörtökön* 10-én délután 3 órakor kezdődik a tanítás. Az igazgatóság felkéri a hallgatókat, hogy a tanításon pontoson jelenjenek meg.