Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-31 / 25. szám

am ESZAKMAOTASORSZAe a Wr n< TENNIVALÓINKR ÓL = =» EGY PÁRTMUNKÁS ÍRJA Tartsuk tiszteletben... f fTudóeítónktól.) «■ A2 októberi események e kazinc­barcikai BVK-ban is megingatták a «dolgozók bizalmát a párt iránt; A volt MDP tagok egyrésze elől járt a párt ellenes hangulatkeltésben, kü­lönösen azok iránt, akik, szívvcl-lélekkel minden egyéni érdeket félretéve har­coltak a dolgozók érdekeiért. Az ellenforradalom félrevezetett ebben az üzemben is sok embert. Tilos volt az elvtársi megszólítás az­zal a jelszóval, hogy soha többé visz- «sza nem jöhet. A másik jelszó is tért hódított, kü­lönösen az új kormány és az MSZMP szervezetek megalakulása után. „Az üzemben nincs szükség pártszerve­zetre”, több párt kell. Majd azt igyekeztek bizonyítani, hogy az MSZMP is olyan lesz, mint amilyen az MDP volt. Az ellenforradalom a felszabadu­lás utáni eredményeket becsmérelve, az épülő Békevárosról azt mondták, hogy „nem egyéb egy kártyavárnál, minden selejt amit gyártunk, sokkal jobbak a kapitalista államok termé­kei. Azt hangoztatták, hogy jobb volt a régi rendszer, olcsó volt akkor minden, sokkal könnyebb volt a megélhetés.” * Ez a propaganda különösen a fia­talság körében hódított tért. Nem volt nehéz dolga az ellenségnek, hi­szen sok fiatal nem ismerte a régi rendszer nyomorúságát, akikről el­mondhatjuk, hogy belecsöppentek a szocializmus építésébe, akik ebben a rendszerben tanultak az állam költségén^ Amikor üzemünkben megkezdő­dött az MSZMP szervezése, igyekez­tek lejáratni azokat, akik szervezni kezdték a pártot. Ez sem új propa­ganda, ismerjük a múltból. így ter­mészetes, hogy az itteni szervezet­nek alapos agitációs munkát kell ki­fejteni, hogy a dolgozók hangulatát megváltoztassa. A párt szervezése nem könnyű, a volt becsületes MDP tagok közül is még sokan azt mond­ják, hogy nem lépnek be, legalább is egyenlőre nem. Most, amikor racio­nalizálás folyt, azt a hangulatot kel­tették, hogy elsősorban a kommu­nistákat kell eltávolítani. Hogyan tudjuk ezeket az ellensé­ges megnyilvánulásokat leküzdeni? Szüntelen felvilágosító munkát Minden kommunistának fáradsá­got nem ismerő agitációt kell foly­tatni. Rá kell mutatni, — különösen az idősebb kommunistáknak —, hogy milyen volt az élet a régi kapitalis­ta világban, amikor ezrek voltak munka nélkül, amikor éveken ke­resztül 3 napokat dolgoztunk, ami­kor sztrájkoltunk, — különösen a vegyiparban —, hogy egy órai fize­tésből 1 kg kenyeret vehessünk, amikor egy régi, begyakorolt vegy­ipari dolgozónak 28 fillér volt az órabére, amikor a női dolgozók 14— 16 fillért kerestek, egy kiló kenyér pedig 32 fillér volt. A vegyipari üze­mekben nem voltak egészségügyi be­rendezésék, az üzemben vagy a rak­tárakban a falra akasztottuk a ru­hánkat. Nem kaptunk munkaruhát, keresetünk egyharmad része ruhára ment. Emlékeztetni kell erre a be­csületes munkásokat. Meg kell győzni az értelmiségi fia­talokat. Nekik a demokrácia biztosí­totta, hogy tanulhattak, hogy vezető beosztásba kerültek. Elvárjuk tőlük, hogy szaktudásukkal támogassák ál­lamunkat, pártunkat, a szocialista építést. Minden párttagra az a feladat vár, hogy elől járjon a munkában, pél­dát mutasson a dolgozóknak. Nem szabad semmilyen szempontból előnyt biztosítani azért, hogy valaki párttag. Puritán életet kell élni minden kommunistának, amint Le­nin elvtárs tanította, A történelem kerekét nem lehet megállítani. A szocializmus építése történelmi folyamat és sohasem lesz már olyan erő, amely ezt meg tudja akadályozni. Azt hiszem, hogy egyet­len egy becsületes dolgozó sem akar­ja, hogy a régi rendszer visszajöjjön, ahol a dolgozóknak annyi becsüle­tük sem volt, mint a gépnek. A Borsodi Vegyikomibinált kom­munistáira komoly feladat hárul, különösen amikor megindul a ter­melő munka, szocialista építésünk egyik bázisa. H. B. Kazincbarcika. Országos értekezletei tartottak tegnap a Művelődésügyi Miniszté­riumban. Kónya Albert oktatás­ügyi kormánybiztos bevezetőjében a politikai helyzetről beszélt, majd arról szólt, hogy az utóbbi időben egyre több rendellenesség mutat­kozik a hitoktatás körül. A hitok­tatáson nem jelentkezett tanulók elleni támadások azt igazolják, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni. Hatályon kívül kell helyezni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az elmúlt hetekben külön­böző félreértésre adtak okot a hit­oktatásban. Jóboru Magda az oktatásügyi mi­niszter első helyettese szintén szólt a hitoktatással kapcsolatos intézke­désről. Elmondotta, hogy iskoláink nyugalmát feltétlenül biztosítani kell. Majd így folytatta: Tudomá­sunk szerint egyes iskolákban ok­tóber 23. után felkerültek a falak­ra az egyházi iskolákban szokásos egyházi szimbólumok. Ezeknek a mi állami iskoláinkban természete­sen nincs helyük. Ugyancsak vilá­gosan kijelentjük: nem engedjük meg, hogy állami iskolák pedagó­gusai hittant tanítsanak, vagy kán­torként működjenek. Kétségkívül az utóbbi időben a hitoktatással kapcsolatban sok fél­reértés volt. Akadtak olyan jelen­ségek, amelyek meneti ásó nélkül nem lehet elmenni. Ilyen volt, * többi között, hogy a hitoktatáson nem jelentkezeti tanulókat csúfol­ni kezdték. Nem egy gyermek sírva járt haza az iskolából, mert hit tan- rajáró társai megfenyegették, vagy meg is verték. Fel kell figyelni er­re. Tudjuk, hogy nem a gyermek iratkozott be hittanra, hanem a szülő íratta be őt. Ezért kérjük, tartsák tiszteletben mindazon szü­lők elhatározását, akik úgy dön­töttek. hogy nem járatják gyerme­keiket hittanra. Úgy véljük, hogy minden szülőnek kötelessége gyér* mekét emberbaráti szeretetre, egy­más nézetének tisztelctbentartásá- ra nevelni. Nem engedhető meg tehát, hogy egyes elvakult szülők gyermekeiket azok ellen uszítják, akik nem járnak hittanra. Úgy véljük, hogy a hitoktatással sem egyeztethető Össze ez, amikor azt tanítja, hogy szeresd felebarátodat; A pedagógusok és a szülők első­rendű kötelessége kell hogy legyén megteremteni azt a légikört me-' gyénk valamennyi iskolájában, amely biztosítja az ifjúság szocia­lista nevelését, a nyugodt tanulás minden feltételét. Úgy véljük, hogy ezt így nyíltan és őszintén el kellett mondani. Ezért helyeseljük, hogy ezzel kapcsolatban a minisz­térium újabb intézkedést vezet be* Kiállta az ostromot az Országos Takarékpénztár rüsítésére harmincmillió forintot irányoztak elő s az előreláthatólag már május végén megkezdi terme­lését Megnyílt Kazincbarcikán a megye legszebb étterme Olyan pompás, ragyogó étterem épült Kazincbarcikán, hogy még Budapestnek is díszére válna. Máris magukénak érzik a barcikaiak. Megpróbálom bemutatni a szinpom- pás létesítményt. ízelítőt adni a megnyitó ünnepségről. OKOS JAVASLAT: Hozzunk létre értékesítési központot a közös gazdaságok áruinak értékesítésére Á Népszabadság 1956 december 23-i számában »-Kiállta az ostromot az OTP« címmel tájékoztató jelent meg, melyben kis Ízelítőt kap a nagykö­zönség, hogyan dolgozott országszerte az OTP takarékbetét szolgálata. Valóiban nyugodtan elmondhatjuk borsodmegyei viszonylatban is, hogy az »OTP kiállta az ostromot«. Az október 23-át követő események «során sokan nyugtalankodtak takarékba tett pénzük miatt. Vajon mi lesz egész évi, sőt éveken át megtakarított pénzemmel? Vissza­kapom-e ugyan.? — kérdezték maguk­tól, de másoktól is az emberek. Igen sokan keresték megyeszékhelyi irá­nyító fiókunkat, megyeszerte a posta­hivatalokat és az O^P járási fiókjait a takar ékbe kétesek közül. Bár vala­mennyi betétkönyvben világosan ol­vasható, hogy a takarékbetét bármi­kor felvehető, valamint a visszafize­tésért az állam szavatol, az emberek mégis úgy gondolták, hogy inkább magukhoz veszik és zsebükben hord­ják megtakarításaikat. Természetesen mint annyi másról, a takarékbetétek­ről is terjedtek el rémhírek. »Lefog­lalják .;.« stb. Adták szájról-szájra a mindent tudók, sőt egyesek azt is tudni vélték, hogy »-már csak 3 -lapig fizet a takarék«. Azok, akik a rém­híreket elhitték, siettek pénzüket mi­előbb kivenni és lehetőleg még aznap — többnyire felesleges, nélkülözhető dolgok vásárlására elkölteni. Bizony voltak olyan napok, amikor a takarékpénztárt, postahivatalokat a betétesek valósággal megrohamoz­ták A takarékpénztár állta az ostromot és — és fizetett minden betétesének kívánsága szerint, illetve korlátozás nélkül. A vásárlási láz azóta már lényege­sen alábbhagyott és a takarékpénztár forgalma is mindinkább egészségessé válik. Azok közül, akik csak haza­vitték, de nem költötték el pénzüket, egyre inkább keresik fel ismét a ta­karékpénztárt, hiszen; mégis csak jobb helyen van betétkönyvben a pénz, mintha zsebben hordoznánk és még kamatozik is. A megyénkben az elmúlt esztendő- bein oly nagy népszerűségnek örvendő Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak is újból kezdenek alakulni. Nagyüzemeink közül elsőiként a Le­nin Kohászati Művek dolgozóinak KST vezetősége jelentette, hogy már most januárban az első befizetések megtörténtek. A borsodi szénmedence bányái kö­zül elsőként a diósgyőri Mártabánya közölte, hogy a tagság már az év első hónapját sem akarja kihagyni és az első befizetéseket még ebben a hó­napban eszközölni kívánják, annál is inkább, hogy részűikre a kölcsön lehe­tősége minél hamarább megnyílhas­son. / Fentiek alapján nyugodtan leszö­gezhetjük, hogy az OTP ikiállta a Az ózdi Kohászati Üzemekben az elmúlt hetekben kezdték meg az I-es kohó átépítését. Az átépítéssel egyidejűleg több korszerűsítést is végrehajtanak: így nagyobbmérvben tisztítják meg a kohógázt s koránt­sem lesz annyira ártalmas a kohó­gáz a dolgozók egészségére. Növelik a kohó köbtartalmát, a léghevítőket korszerűbb tüzelőberendezéssel lát­ják el, az adagolóberendezést auto­matizálják, fokozzák a műszerezést. Mindezek eredménye' lesz, hogy a biztonságosabb termelés mellett évenként több mint hatvanezer ton­nával többet tudnak majd termelni, mint eddig. A kohó átépítésére, illetve korsze­Robog a miskolci személyvonat. A hálókocsiban lassan pihenéshez ké­szülődnek az utasok. A kocsi perron- jára jól öltözött »úriember« lép, ciga­rettát vesz elő tárcájából, majd rá­gyújt. Nyílik egy másik fülke ajtaja, s egy hasonló típusú ember szintén cigarettát vesz elő. Megismerkednek egymással. Az utóbbi kereskedői orma — élelmiszer ügynök. Az előbbi Tóth Lajos »sokrétű foglalkozású« egyén. Az alvilági Jimmi. A kereskedő pa­naszkodni kezd,, hogy kevés az árú, sőt egyes cikkek be sem szerezhetők. Tóthnak felcsillan a szeme. Jó hal akadt a horogra. Gyorsan bemutat­kozók, s máris ajánlja, hogy árut tud szerezni. A kereskedő kap az alkalmon, közelebb húzódik újdonsült ba­rátjához s már sugdolózva folyik az üzletkötés. Megegyeznek, ha pénz kell. azonnal telefonértesítést küld s azután megy az áru. A telefonértesítés elmarad, helyette néhány nap múlva a keres­kedő táviratot kap, melyben 60.000 forintot kér tőle vonatismerőse. A pénzt megkapja, az árut azonban nem küldi. E rövid történet »főhőse« Tóth La­jos, a miskolci alvilág híres bűnözője a Jimmi. Ezért kapott büntetése a hu- szomharmadik büntetés volt. Bírósá­gaink eddigi huszonháromszori bün­tetés fejében mindössze csak 10 esz­tendő börtönt szabtak ki az elvete­mült bűnözőre. 1956 szeptemberében a miskolci rendőrkapitányságra több feljelentés érkezett ellene és mint ismeretlen személyt jelölték meg a károsultak. A személyleírások alapján már biztos volt, hogy Jimmi a tettes. Azonban hiába keresték sajó- szentpéteri lakásán, Miskolcon és másutt, sehol nem találták meg. Rendőrnyelvein szólva: »lelécelt«. Ki­adták eliene a körözést. Mindig sike­rült kereket oldania. Most végre sike­rült elcsípni. A kihallgatás után a következőkre derült fény: Tóth Lajos alvilági neve: Jimmi. Kora 45 éves, foglalkozása fodrász, később cukorkaárus lett. Majd csa­lásra adta fejét. Csalt, rabolt Miskot- ?on. Debreceniben, SájószentPéteren. Nyíregyházán, Budaörsben. Úriember­nek. ügvé??^ügwédnék adta k; magát. Elegánsan felöltözött, aztán felkereste azokat a családokat, akik­nek valamelyik tagja börtönben volt. A megtévesztő külső meghozta gyü­mölcsét. Az »ügyvéd« úr tudomásuk­ra hozta, hogy segítségével a börtön­ben lévő családtag rövidesen kisza­badul. Csakhát. úgye ez egy kis pénz­be kerül.-:: Emr alkalommal 10.900 forintot vágott zsebre. A család per­Az elmúlt héten értekezletre gyűl­tek össze a megye termelőszövetke­zeteinek elnökei a megyei tanács dísztermében. Itt hangzott el az. hogy a termelőcsoportok áruinak ér­tékesítésére alakítsanak egy közpon­tot. Ezzel a megye közös gaz­daságainak áruit egységesen tud­nák értékesíteni. Meggondolan­dó javaslat ez, hiszen konkrét tapasztalatok bizonyítják, hogy sok­szor ott rohad meg a termelőszövet­kezet földjén a paradicsom, paprika. Az újvárosban az egyik modern háromemeletes épület homlokzatára elhelyezett neonbetü már messziről hirdeti az épület jellegét: „Béke étterem”. A főajtók felett ilyen szövegek olvashatók: Esz­presszó, étterem, falatozó. sze várhatta a jószívű ügyvéd kite; kedését. Ez bíz elmaradt. A kártyajátélcot nem szereti, a haszon kedvéért mégsem veti meg. Ilyenkor figyeli ki, kinél mennyi pénz van. Aztán, amikor megtudta, valami jó üzletre tereli a szót, Eféleképpen: — Milyen jó lenne már, ha a mo­torkerékpárt eladhatnám! — Szenve­délyes motoros mindig akad. Jimmi üzletet kötött és képzeletbeli motorát csakhamar eladta. Csekély 8—10.0(X’ forintot vett fel előlegül, vagy éppen vételárként. Ügyességét bizonyítja az alábbi eset is: Az esvik nyírségi város hangszer- üzlete előtt jutott eszébe Jimminek ez az Ötlet. Az üzlet melletti lakásban eladó t angóh armoinik át hirdetnek. Bekopogtatott az ajtón, bemutatko­zott: X. Y. ügvvéd vagyok, meg s^c retném vásárolni a tangók arm oniká+ Majd o- ^edélyt kért. hogy a szomszé íos hangszer boltba n k^róbéknt’-'a^'- Megígérte, hogy rögtön visszahozza Azóta is várják. Budapesten adta el i tangóharmoniikát. Most végre pont került Tóth Lajos (Jimmi) ügyködéseire. Reméljük, a bí­róság a tárgyalás során nem lesz olyan humánus vele szemben, mint eddig volt. vagy más áruféleség, mert nem tud­ták kellően és időben értékesíteni. Egy ilyen szerv létrehozására anyagi fedezetre is szükség van. Erről is szó esett, mégpedig úgy, hogy minden szövetkezet vállaljon részarányt. Te­hát minden csoport egy bizonyos összeget befizetne erre az alapra, amiből aztán fedeznék a költsége­ket. S ha jól dolgozna ez az értéke­sítési központ, nagy hasznot hozhat­na a közös gazdaságoknak. Az eszpresszó új bútorai szinte hí­vogatják az embereket. Műbőrrel bevont székek és kanapék szolgál­ják a vendégek kényelmét. A jazz- zenekar pedig húzza a talpalávalót. Akinek kedve szottyan, táncolhat is. A zenén kívül ételről, italról is gondoskodnak, jobbnál-jobb cukrász- süteményeket és konyakokat szol­gálnak fel. A kiszolgálók egyenru­hája impozáns, sötétkék, fehér kö­ténnyel és balettcipővel. Az eszpresszó után egy tükörteremj illetve előcsarnok következik, innen nyílik a létesítmény legimpozánsabb terme, az étterem. Márvány oszlopok között kétsor ízlésesen terített asz­tal, minden igényt kielégítő szervi- rozással. Denhoffer Sándor főszakács vezényletével készülnek a finom fa­latok. Körítések, lucskoskáposztákj pörköltek és mások. A konyha a leg­korszerűbb. Az egész berendezés több mint 1 millió forintba került. Ven. még egy szép helyiség^ a fa­latozó. Itt a „futó” vendégeket szolgálják ki, akik munka után betérnek egy szendvicsre, egy pohár sörre. Az avatóünnepségen ez a terem zsúfolásig megtelt. Az eszprésszóban a jazz-zenekar szórakoztatja a közönséget, míg pz étteremben Jónás Jancsi népizene­kara húzza a szép magyar nótákat. A közönség már a megnyitó alkal­mával szívébe zárta ezt a zenekari amely elsőnek a mindenki által is­mert: „Deres már a határ, őszül a vén betyár” c, dalt játszotta. A szórakozóhelyiségekben 150 mé­ter futószőnyeget helyeztek el. 42 falikari lámpa és 24 vettvas csillár 360 égője ontja a gyertya­fényt. Az érdekesség közé tartozik a zon­gora. amely bizony 24.000 forintba került. Ezt a zongorát az elmúlt év­ben a Liszt hangversenyen résztveít kínai küldött is kipróbálta. A megnyitó ünnepség alkalmával mindenki nagyszerűen és fegyelme­zetten szórakozott. Miskolciak! Érdemes felkeresni ezt a pompás helyiséget. Bíró Péten. I I ! I ! 1 I I I I 1 . I -U­ÚJRA RÁCS MÖGÖTT A JIMMI Néhány felvilágosító szó a miskolci alvilág hírhedt alakjáról Eddig huszonháromszor volt már büntetve — Jelenleg nyolc csalás, három üzérkedés, egy lopás, egy orgazdaság, egy árdrágítás üzérkedéssel és egy okirathamisítás miatt emeltek vádat ellene Ivább adhatják azt a szólás-mondást, »Okos ember tisztán látja, takarék- könyv jó barátja«. Dr. K. 1. próbát. Betéteseinknek a mi me­gyénkben sem hozott a takarékbetét­ben való pénztakarékosság csalódást. Betéteseink tehát nyugodtan to­Átépítik, korszerűsítik Ózd egyik kohóját

Next

/
Thumbnails
Contents