Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-31 / 25. szám

4 ESZAKMAGYABORSZAG CsüíörtSk, 1957. EZT LÁTJUK A MOZIKBAN Változatos és gazdag filmszínházaink első félévi műsora A'£ elmúlt év őszén nagv port kR- vart fel .•» miskolci Nemzeti Színhez átépítésének terve. Sok száz dolgozó fejtette ki véleményét a sajtóban, rádióban, a színházban megtartott nyilvános tanácsülésen. A vitában arról volt szó, hogy kisebb költség­gel építsek-e át a színhazat és épít*- sunk egy újat, a terv alapján azon­nal hozzáfogjanak-e a színház építé­séhez,' vagy vizsgálják felül a terve­ket és a túlzott tervezéseket farag­ják le. A vitában a nép hallatta sza­vát. Attól tartottak a miskolciak, hogy a nagy tervszgetésekbon a mil­liókkal együtt a színház is eltűnik. A Déryné utcát drótkerítés zárja el jó ideje, s a kerítésen beiül nagy­tömegű hosszú, kisebb-nagyobb mér* tékáén korhadt gerendák íeküsznek egymás mellett. Arrébb téglahalmaz, kő- és téglaomladék jelei, megkezdő­dött a munka. Még az októberi ese­mények előtt hozzákezdtek a színház bontásához, s most fokozottabb ütem. bep szeretnék folytatni. &ndráci Károly építésvezető bár­kit szívesen elkalauzol a szín- ház labirintusaiban, hogy meg* tekintse mennyire haladtak az épület lebontásával. Hátul a díszletraktárát már telje­sen elbontották. Leiül a színpad he­lyén csupasz faiak merednek a mély* bői és folyik ᣠúgynevezett színpadi tartófal bontása. Ha ezzel végeznek, hozzákezdenek -a színpad alapozású* hoz. A színpadét körülvevő íaiak már csupaszok. Négy lakatos kb- 1 hónapig tartó munkával szerelte lé a diszletfelhúzó szerkezeteket. Nem lehet megismerni már a színpad né-» főterét sem. Az oszlopos előcsarnok­ból már eltűnt a sséios lépcsőfeíjá- rat. A lépcső alsó részei beljebb csúsznak a falhoz és róla jpb.brÓl- baíról -vezetnek majd fel a lépcsők. ■Ezáltal nagyobb tér marad az elő­csarnokban. A nézőtér üres, se székek, se padló. A' vasfüggöny, közelében hatalmas széles árok, amely benyúlik a kétol­dali proscénium páholyba is. A zenei árkot két széksornyi szélességgel ki­bővítették. A nézőtéri bejáratok he­lyén friss falazás mered a bánvalóra. Itt is, ott is kőművesek dolgozó­nak, Csákánnyal vésik a falat. A szellőztető berendezés helyét ké­szítik. A széksor alatt feg elhúzódni a cső- rer.dszerű szellőztető berendezés és a fűtés pedig fentről, a kupoláról re fordítanak, nem mennek sokra. Ebből nem lehet színházat építeni. A városi tanács tervosztályának a ve­zetője, Magyar Sándor elvtárs sza­vai már biztatóbbak. Elmondja, hogy a város rendelkezésére bocsá­tott pénzösszegből két milliót a szín­ház építésére szeretnének fordítani. Szeretnének, hangsúlyozza, mivel ez sem biztos. Lehet, hogy a Tervhiva­tal még ezt is lefaragja. Ezenkívül kéréssel fordultak az Országos Terv­hivatalhoz, hogy engedélyezzenek ezen felül újabb 2 millió forintot a színház építéséhez. Iíogy hány millióra lenne szük­ség ebben az évben? Az építőipari vállalatnál azt mond­ják, hogy ebben az évben 7.5 millió forintot be tudnának építeni. Két és félmillió forint építési munkálatok­ra, 5 millió forint pedig gépészeti berendezésekre. Magyar elvtárs v\l mondja 4 millió forint elég lenne. Tirana (MTI) Az Albán Távirati Iroda jelenti: Tiranában kedden délben közös nyi­latkozatot írtak alá a bolgár kor­mányküldöttség albániai látogatásá­ról. Albán részről a nyilatkozatot 2.5 millió forint építési munkálatok­ra és 1.5 millió forint a gépészeti berendezésekre, mivel azt úgyis fo­lyamatosan készítik el. Abban az esetben mondotta Magyar elvtárs —*, ha megkapnánk erre az évre a szükséges 4 millió forintot, jövőre újabb 4 milliót, s ha valami zavar nem jönne közbe, olyan eredményesen tud­nák a színház építését folytatni, hogy a jövő évben a színház nyugodtan megnyithatná kapuit a látogatók előtt. Az előadást egyáltalán nem izavarná az, hogy kívül folytatnák a mellék­épületek készítését, A városi tanács, az építőipari vál­lalat és azt hisszük nyugodtan írhat­juk, a színház művészei, a művészet pártolói kérik az Országos Tervhiva­talt, ne feledkezzen meg a miskolci színház építéséről. Csorba Barna Mehmet Shehu miniszterelnök, bol­gár résziöl Anton «Jugpv miniszter­elnök írta alá. A nyilatkozattal egyidejűleg alá­írtak egy sor megállapodást is a két 1957 első felében számos francia, olasz, kelet- és nyugatnémet, szov* jet, angol, cseh, argentin, mexikói film kerül a közönség elé. A tárgya­lások állandóan folynak a Hyngaro- film részéről újabb és újabb külföldi filmek behozataláról, Ismét láthatunk olyan nagy film­művészeket, mint Jean Gabin, An­nabella, Louis Jouvet, Flora Hobson, akik művészetétől a Eálvosi—Gerő- féle kultúrpolitika évekre megfosz­totta a magyar mozilétogatók több milliós táborát. A közeli jövőben kerül bemutatásra a „Jelentéktelen ember’' Jean Gabinnal a főszerep­ben. A film zeneszerzője a világhí­rű Kozma József, rendezője Henri Verneuil. A női főszerepet az Éjsza­ka lányaiból jól ismert Francoise Amoul alakítja. Gabin másik filmje a „Gyermekbíróság”, az egyik leg­nagyobb filmrendező, Jean Dcilanoy alkotása, A mulaltatás nagy mestere. Femandel, mint „Don Juan” szerez majd kellemes perceket. Az „Északi száliodá”-ban újra látjuk a Comé­die Franchise Pár évvel ezelőtt el­hunyt nagy művészét, Louis Jouve- tet és Annabellát. Lucia Hősé és George Marshall a főszereplői a „Hajnalödik” című francia produk­ciónak, A „Vasárnapi gyilkosságból !s Lucia Dósé név© fémjelzi. Márciusban kerül a közönség álé „A kirakat mögött” című szovjet filmalkotás, s tárgyalások folvnak arról, hogy bemutatják „Az örök éj­szaka” ég a „Karneváli éj” című ér­dekes, új szovjet filmeket. Pratoüni világhírű regényét, a Szegény szerelmesek krúnikájá’M ű~ta filmre három társával és ren­dezte Carlo Lizzani. A szereplők kö­zött találjuk Anna María Ferrerót. akit a Verdi, Hűtlen asszonyok, Ná­polyiak Milánóban, AnteneHa Luai* dit pedig a Vörös és fekete Maliid szerepéből Ismerünk jól. A „Rend­őrök és tolvajok” c. olasz film ren­dezője az ismert Steno, szereplői pe­dig Aldo Fabrizi és a híres olasg komikus; Toto, A nyugatnémetektől egyelőre négy filmet vásároltunk. Ernst Schröder és Jo Herbst főszereplésével kerül bemutatásra a „Kapitány és hőse”. A további három film a „San Sal­vatore”, „Isten és ember előtt ’ és a ,Dr. Danv/iíz házassága”. Ez utóbbi film főszerepét Kari Heinz Bőhm és Marianne Koch alakítják. A keletnémetek gyártották le a «Berlini románc «-ot, mely a ketté» szakított főváros életét mutatja be egy kedves szerelmi történet kereté* ben. Rendezője Gerhard Klein, fő* szereplők: Amiekatrin Bürger, Ulrich Thein és Uwe-Jens Pape. Az angol Randi produkciótól rár- tón négy filmet /ásároltunk. Közülük úgy hisszük — a »Nevetés a párád i- egomban« aratja majd a legnagyobb sikert. A film egy tréfás, öregúrról szól, akiinek az örökségét gyermekei igen különös feltételek mellett kap* hatják csak meg. Ezenkívül még a »Megosztott szív*, a »Pillanat en> here-* és az olaszokkal közös produk* cióban készült »Romeo és Juliánt láthatják majd filmszínbázohrkbam A film minden díszlet nélkül a hely­színen: Veronában készült Renato : Crr telis ni rendezésében. Romeo: Lau­rence Harvey, Juha: Susan Shentaü, a dajka: Flora RobáOA Ax »Eladott menyasszony* és a „Dalibor” p, operák világhírű zene­szerzőién#: .életét fífónesítette meg »Smatana* címmel a cseh filmgyár­tás neves rendezője. Václav Krska. a címszereplő Kare! Höger állami díjas művész. Spanyol—francia közös alkotás a »Bieikksta halálai. Az argentinok -Grae'eüa* címmel mutatják be leg* újabb filmjüket. A fentiekben ízelítőt adtunk a kő- zeli hónapokban bemutatásra kerülő filmekből —* de lehet, hogy mé* egy­két kellemes meglepetés is érheti a mozilátogatók népes táborát. Szaud kfrá?y NrravaWi Az AFP szerint Szaud király, aki kedden érkezett meg Newyorkba, több mint 20.000 dollár borravalót osztott szét annak a hajónak a sze­mélyzete között, amelyen az Egye­sült Államokba utazott. Egy*egy sze­mély 100—400 dollárt kapott, a tisz­tek ezenfelül egy-egy aranyat is kaptak. A hajóút alatt egy szalont átalakí­tottak „trónteremmé”, ott mágnestűi helyeztek el, amelynek segítségévei a király mindig meg tudta határozni* merre vannak, hogy elvégezze napi könyörgéseit. A hajóút egyik napján a király az összes utasoknak, az egész személy­zetnek *<— több mint 1.700 személyi nek — külön vacsorát fizetett. ....... ....... i C sak egy pillanatra álltak meg beszégefnl Mi lesz a miskolci színház sorsa ? Munkaerő van, vonz nincs — Átépítik vagy így marad? — Ad-e pénzt a Tervhivatal? történik meleg levegő hefuvásával. Arra a kérdésre, hogy van-e elég munkaerő, Andrási Károly igennel fe­lelt. 30 embert kellett fagy szabadság­ra küldeniük- Amíg ősszel az volt a probléma: pénz van bőven, munka* erő nincs, most a fordítottja áll fenn. Munkaerő bőven akadna, csak pénz nincs. A színházat építő ÉM borsodme- gyei állami építőipari vállalathoz január 10-i keltezéssel egy hivatalos levél érkezett, melyből kiderül, hogy az Országos Tervhivatal 1957-re nem vette tervbe a színház bontását, il­letve építését. Mindössze azt engedélyezte, hogy az úgynevezett állagi megóvást hajtsak végre, azaz a nélkülöz­hetetlen munkát, végezzék el, aztán hagyják abba. Mosta2Ván vakarhatja a fejét az épí­tési vállalat, a tanács, s a színház- kedvelő közönség. Mi lesz most a színház sorsa? Az építőipari vállalat vezetői azt mondják, ők kész örömmel folytat­nák az építést, csak pénz legyen. Azzal a félmillió forinttal, amit ál­lagi megóvás címen a színházépítés­ország között. (MTI) Geológiai kutatómunka Kazahsztánban A Kszatetahkaja Pravdának nyilatkozatot tett néhány filológiai eapedíeió raunfcát&'gá, Q. Bódfov, a rmrinszklj geológiai kutató e^ptdició vgzetőj#, a többi közt közölte, hogy Prtauíól 20 km-re ritka férnek lelőhelyeire bukkan«- tak. A lelőhelyek rvagy területre terjednek ki. A közeli KóktenW* tóról nevezték «I az Új nagy Wplfrsm- és mólibdén-lelőhelyet. N Szevrjug-in, a déibajánauli geológiai kutató expedíció vezetője az e'só kazahsztáni higanylelőhelyek felderífőséről számolt be a lap hasábján N. Szerebrjakcv geológus nyilatkozata szerint Kazahsztár.ban szá­mos új szénlelőhelyet fedeztek fal. A legjelentősebb a turgaji szénrre- dence. Ennek csupán egyik körzet'», az ubagani, kétszerakkora szén* készlettel rendelkezik, mint Karaganda, amely pedig a harmadik helyen áll a Szovjetunióban. cÁ nők ehnaimk el! iiiHUSiiHiiHUUiUiSHUUsHiSHHiHHUUUHHiis:Hs:tsSÍ£iSiÍSiiHÍHiUiSiUiHliHi Ilattyúvonal, kék szín, szoknya-blúz a most tar tolt párizsi divatbemutatón A világ jórészét vasmagokkal szo­rító hideg ereje Európában valamit gyengült. A városok utcáit sok helyen még hó borítja, dó az eddiginél mele­gebb az időjárás. Madame Manguin modelljei A közeledő tavasz egyik jele, hogy a divatbemutatók megkezdődtek- Két világhírű párizsi divatszalon, az 1957. esztendei divat két külön­böző ágazatát mutatta be a napok­ban. Madame Manguin szalonja a »■hattyúvonal-« szenzációiból nyújtott egy csokorra valót. ■ Ez a »-vonal« kissé kivetkőztél! eredeti formájából a női alakot. Sokkal szorosabb fűzést igé­nyel, mint az előző évek kreációi. A Mangum-modellek zöme a kék szín valamely árnyalatában készült. A fehér applikációval díszített, tenger­kék kosztümök, az égszínkék gyapjú­ruhák, a halványkék délutáni ruhák bemutatásának két alapvető azonos­sága van: az egyik a valamennyiük- nél érvényesülő »hattyúvonal«, — a másik az osztatlan siker. A ruhák de­rekát számos kis bevarrás&al igazít­ják szorosan a testihez. A szoros de­rék enyhén redőzött, vagy derékban szűkre szabott szoknyához kapcsoló­dóik. A kosztümkabátok a múlt évben is divatos rövid, sportos formát köves­ük, csak az idén rpég a tavalyinál is szűkébbek. Coco Chanel! világszerte ismert divatháza egész sor kosztümmel nyi­totta meg bemutatóját. A kosztümök kabátja egyenes vonalú, s alig vala­mivel hosszabb a deréknál. A szok­nyák négyrészesek. Az öltözetet élénikszinű blúz egészíti id. Színe azo­nos a kabát bélésének színével. Anj'aga jersey, tweed és flanel 1, a szivárvány minden ármalatában. A blúzok minden esetben puha, lazán eső anyagból készülnek, amely lágy vonalat kölcsönöz. Fesztelen, termé­szetes hatást keltenek azok a blúzok is, amelyek néhány centiméterrel hosszabbak á derék vonalánál, «a szoknyán kívül viselendők. Ezeket gyakran azonosszínű, csokorba kötött öv díszíti. Chamell bemutatójára végig jellemző volt, hogy a szoknya- blúz viseleté diadalmaskodott az egész-ruha felett. A divatház elsősor­ban ünnepélye? alkaliniakra ajánlott egybeszabott, bokáig érő estélyimvhá- kat, amelyek leggyakrabban világos mouslineból készültek, A kerek nyak- kivágásokat a ruhaanyag virágmintá­jával azonos virágkoszorú díszíti. „Ingszabású” kabátok A kabátok »kigszabápúak«, azaz egyenesvonalúak, kis kih ajtós gallér­ral. A kabátul jak szinte kivétel nélkül azt a benyomást keltik, mintha há­romnegyedesek lennének. A kabút- ujjak pontosan a karkivágásnál kez­dődnek, azaz sem az ejtett váll, sem a váll párna nem divat többé. Az új divat mellőzi a körmönfont szabást. Tarka, vidám színeket alkal­maz. Chanell néhány modellje ugyan szürke és fekete színben készült, viszont ugyanazok a szabások eper­színben, korallpirosban, halványszür­kében vagy acélkékfoen sokkal ele­gánsabb hatást keltenek. CSÁKY PALAVICINI Róger őr­gróf, nyugalmazott huszárezredes, többezer hold borsodi föld és erdő ura délutáni sétára indult. Szüksége volt erre, meri már majdnem ki­hízott a bőréből. Háziorvosa is sétát, mozgást rendelt az őrgrófnak, mondván, hogy egy kis mozgás jót- tcsz az elhájmodoit szervezetnek„ A méltóságon őr gróf úr betartotta un orvosi utasítást. Betartotta, mert nagyon szerette az életet és még élni szeretett volna sokáig. Megás* vérnyomás meg neurasténia kínozta drága testét, A féktelen pálinka* ivástól is eltiltotta az orvos, de a méltósásgos érgróf út ezt már nem vette figyelembe> Úgy gondolta elég, hd naponta sétákat tesz. Mmt, mendegélt Szqnmbőr kesztyűjét bal, ezüstnyelű sétabot­ját jobb kezében tartva. Ment, gii* TUlt, mert az alacsonytermetű el­hízott fejedelem olyan volt akár egy gömböc. Ment, mendegélt, s amerre el­haladt, magasbc.lendültek a sapkák, kalapok, az emberek meghajolva köszöntötték. Nagyon bátor ember­nek kellett lennie, aki nem Így cse­lekedett, MARIKA, az őrgróf egyik cse* Ükjének négyéves kisleánya már M AKIK Á messziről észrevette közeledését. Megbújt a kerítés mögött é§ párt. Merész elhatározásra jutott: csú­folni fogja a? őr grófot. Miért ne? tfdnyszgr hallotta, gz apjától és az anyjától, hogy: az az utálatos gróf, az elhízott gróf. a ravasz gróf, a, fél­kegyelmű gróf, a csirkefogó gróf, meg, hogy g, frász nem töri M a «én gazembert. Igen, csúfolni fogja, ezt határozta gyermeki ésszel. &e mit is mondjon neki? Valami olyat kellene, amiért nagyon mérges lese a pH gazember. M őrgróf odaért, tszrevette a ke* rítés mögött megbújt gyereket, aki abban a pillanatban kiabálni kezdte selypítő szavakkal: — Nyóf • • • nyóf... tövéj nyóf.. A kövér gróf megértette a szava­kat, féktelen haragra gyűlt, magas* ba emelte sétabotját, úgy fenyegette a csúfolódó kisleányt: Na megállj,..! megállj.te senki k oly ke.../ A gyerek ijedten menekült A dü­hös gróf körülnézett, de senkit sem látott a környéken. Ment, mendegélt, sétálgatott a falu szélén, de a csúfolódő kisleányt sehogyan sem tudta elfelejteni. Bosszankodott: HAhúATMNt hogy ggy ko­szos cselédnek a gyermeke csúfolni meri Őt... 0t, aki.., nagytekin* télyű földbirtokos... és... őrgróf,, * és... huszárezredesés... Pühösen tért ham, még aludni sem tudott nyugodtan. Máxnap reggel magához rendelte a Hteteány cpfát, aki osgUdként smmlt gz ursMfamban. Mmf § mennydörgés ügy esatfa gott: a hangja; Fiam.'.., a gyereked.. 9,.. a haszontalan... ő... csúfolt engem .,. hogy.., kövér gróf.. hallatlant Felháborító! Ha még egyszer meg* történik, akkor... akkor... seedd a sátorfádat! Megértetted? Fámé* hetes!... Az apja az asztal lábához kötöz*« Marikét. Ez lett a büntetése. —■ Haszontalan gyerek! Miért csú* foltod a grófot? Ügye nem fogod k&leényoni.-f A FELESÉGE pártját fogta a síró gyereknek: — Ne bántsd! Nem tudja még, hogy mit csinál... Marika nem válaszolt. Sírt zolco gott keservesen. Lelkében megszü letett az első gyermekharag. Sze­rette -volna kiáltani, hogy kövér gróf, pukkadj meg! *** de nem merte- Gyermekésszel í$ megértette, hogy az őrgróf nagy űr, hatalmas úr,., Csáky Pálavicini Róger őrgróf, nyugalmazott huszárezredes ismét délutáni sétára indult. Marika már messziről észrevette közeledését. Megbújt a szalmakazal mögött, s amikor a gróf elhaladt mellette, suttogó hangon utdnaszóU: yr Nyóf,., tövéi nyóf... dödöjj med.., tövéj,.. puttagv medl... Örült, amiért titokban csúfolhat*e a kövér grófot, akiről már tudta, hogy ropnant nagy úr és mindenki, még az ő anukáia is retteg tőle... Csáky Pakivicíni Róger őrgrófot -nemsokára eltemették. Meghalt gutaütésben. Senkisem sajnálta a vén embernyúzót, csak ff esüfolődó kisleány Marika. SAJNÁLTA, mert mm csúfol­hatta többé *sj *a szegedi — —----------.....in i. új.,...,.., K özös nyilatkozatot írtak alá a bolgár küldöttség albániai látogatásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents