Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-15 / 269. szám

V Szerda. 1356. november 14. t5ZARMAOTAKOR!)£Aü Két műszakban már teljes kapacitással dolgozik a DIMÁVAG A DIMÄVAG Gépgyár dolgozóinak nagy része, akik belátták, hogy a rend és nyugalom helyreállításának egyetlen járható útja a munka, — már hozzákezdtek dolgozni. A mun­kástanács nemrégiben határozatot hozott, hogy a gyár dolgozóinak jogos sérelmei közül az egyik legfontosab­bat — a bérezést — felülvizsgálja. Kádár János miniszterelnök be­jelentése után bizakod ’bbá vált a hangulat s így a munkástanács is tettekhez látott. • Elhatározták, hogy minden erejükkel küzdeni fognék azért, hegy a gyár­ban a legalacsonyabb fizetés 900 fo­rint legyen. A gyár munkásai bizakodással fo­gadták az intézkedést és hozzáláttak a munkához. Kedd reggel a munkás- tanács egyik tagja — Bebros szak'ár.- — arról tájékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy két műszókban már teljes kapacitással dolgozik a gyár. Miért csak két müs-nkban? Azért, mart egyre jobban érezteti hatását az energia-hiány. A nyugati erőműnél mindössze há­rom-négy napra el'srendő szóirrneny­nyisege; tárolnak. Ezért kérik a bá­nyászokat, hogy adjanak több szenet a rendszeres termelés megindításá­hoz. És van még egy nagy probléma: mit termeljen a gyár? A munkás'a- nács a dolgozók javaslatait meghall­gatva az igazgatósággal karöltve úgy intézkedett, hoey a belföldi rendelé­seket veszik előtérbe. Az exportra menő sikesztergagé- pek gyártása is megindul, útirá­nyát azonban csak később hatá­rozzák meg. A DIMAVAG Gépgyár dolgozói be­szélgetéseken sokszor szóbahozzák, hogy mi történt azokkal a dolgozók­kal akik a gvár Vüldötí'''ként Buda­pestre utaztak. Erre mielőbbi választ várnákI Nem vonulhatnak, hanem dolgoznak a diósgyőri munkások A DIMÄVAG munkástanácsának közleménye A DIMAVAG Gépgyár mnnká t vnácsa felhívja Miskolc város dolgo­zóinak figyelmét hogy minden olyan híresztelés, aroel- azt hangozta‘ja, hogy a DIMAVAG Gépgyár nem dolgozik és ki akar vonulni az utcára, nem felel meg a va1 óságnak — rága'om. , A DIMÁVAG Gépgyár dolgozói felvették a munkát és a mai napon is dolgoznak. Felhívjuk minden bec-ü’-.les dolgozó figyelmét, hogy ne higyje el a rólunk teric«z‘eít híreszteléseket. Miskolc, 1956. november 13. TURBÓK GYULA a munkástanács elnöke, pálmái József igazgató. Debreceni képek Meggémberedett végtagok­kal széliünk le a vonatról, a még itthon hallott legkülönbözőbb hí­rekből összekúszálódott képet őr­iünk magunkban a Nagyalföld fő­városáról Szorongó szívvel me­gyünk ki az állomás épületéből és kutató szemekkel lessük minden­felé, mfon mi igaz abból, amit az emberek úton-útfélen mesélnek. A hajnali város már megkezdte életét. Tejeskocsik gördülnek és a fehérzászlós teherautók szinte gő­zölögnek az őszi hajnalon a friss kenyértől, amelyeket forró állapot­ban hordanak szét. Egyetlen napig sem szünetelt a kenyérellátás. Ép­pen ezért a kenyérüzletek előtt se­hol nem láttunk csoportosulást.- - Ab t>gy *eíjk'W* a so­rosba, nagy csoportosulásokra le­szünk. figyelmesek. A ruházati, a bútor, a dohány, a háztartási üzle­tek kirakatai előtt százakra menő tömeg feketéink. A korai vonattal érkezett sötétkucsmás paraszt- bácsikák, nagykendős nénikék el­foglalják a helyüket az ajtó elölt és mire kinyitják az üzleteket, el­özönlik a boltokat. Mindenki egy­szerre akar vásárolni. Soha nem, látott nagy mennyiségek cserélnek pillanatokon belül gazdit. Egy bácsi a kistemplom mellett lévő Corvin áruházban többek között négy paplant tekergetett vállára, derekára. Azt hiszem, nem teljes a. kifejezés, ha azt mondom, hogy átalános csodálatot vívott ki magá­nak. Sokkal erősebb volt a nem­tetszés, aminek a tömeg hangosan vw adott kifejezést. Egy városi fiatal­asszonyka viccesen megkérdezte, hogy vajon ennyi eladó lánya van- e. A bácsika rá se rántva, nyugod­tan felelte: — A nincsen, de van lú, kettő van belőle, csak nem engedem, hogy fizzanak. Mindenki fél az inflációtól. Mindenki igyekszik befektetni pénzét és mindenki igyekszik meg­magyarázni, mentegetni magá‘ hogy ö nem azért, dehát könyv állvány kell a lakásba és négy pul- loverrel nem lehet élni, és így to­vább. Pedig maholnap ott tartanak Debrecenben, hogy kiürülnek a raktárak és akkor nem tudom mit lehet majd kezdeni. Az állami áru­ház egyik raktárhelyisége tgy is .'Ajítl'WJlíTíf.* ér mérf. ö?sreeir>k. vesztek el. Fogytán a szén, nincsen elég tüzelő. Fáznak az emberek. A mezőgazdasági cikkek ára pedig rohamosan növekedik. A piacokon hajbakapnak a nők, szidják a falut, mert 12—15 forintot is elkérnek egy tojásért. Különben nagy csend van mindenhol. A városban egyedül a posta épülete rongálódott meg, harc máshol nem volt. Nyolc óra után egyetlen lelket sem lehet látni az utcákon. Az ablakok is sö­tétek, csak messziről szivárog ki egy kis fény a házakból. Az egyelem is hallgat. Az any­agira jellemző zai mikor a diákok a szünetekben összegyűlnek még utoljára sütkérezni a késői nap­fényben, mélyet szippantani az erdei levegőből, — most elhalt. Hallgatnak a falak, elmentek há­rom hétre a diákok is haza. Csak néhány tanársegéd és tanár van bent, akik már az új tanterv össze­állítására készülnek. Csend, rend és nyugalom. Ez a jellemző Debrecenre, ahol a nagytemplom Rákóczi harangjának kondulása mellett ismét történel­mei. irt a nép. — g — a — A földművelő emberekhez szólunk A mezőgazdaság dolgozóihoz! a' földművelő emberekhez szólunk. — Azokhoz, akik még nem fejezték be a kény ér gabonavetést. Ez most az egyik legégetőbb feladat. Érdemes kenyérgabonát termelni. A kormány eltörölte a beszolgáltatást. Sokkal nagyobb értéke lesz a búzának, nerr 30 forintos áron fogják felvásárol­ni. Az a gazdálkodó fog iól járni "•ki sok gabonát te’-mel. mert sokka1 róbbet tud eladni. Ezzel szolgálja a parasztság legjobban az ország ér­dekeit. Vetni kell Az idő és a talaj alkalmas a mun­kára. — A szántóföld már nem szá­raz. de nem is túlságosan nedves Az elmúlt napok esőzései kellően átáztatták. Fogatos ekével is lehet szántam. Erre annál is inkább szök­és van. mert üzemanyaghiány miatt a gépállomások nem igen tudnak regi'sósét adni a szántásban. A he- ’yi tanácsok a Hazaf as Népfront bizottságok közreműködésével szer­vezzék mer az igaerővel nem rendel­kezik fogatos munkával való megse- rítérót. hogy e<rve*len földművelő cs° ’ádnak se maradion vetet’en föld ’e. A községi, városi mezőgazdász -Tok, mezőőrök tudták kik ezek, h!- frzen az őszi növények betakarításá­val is ezek a családok maradtak el \ parasztság most mutathatta me« igazán, mennyire becsüli egymás* \z állami gazdaságok és a termelő rzövetkeretek is bocsássák a term«- 'ők rendelkezésére fovata-'kat. eset- 'eg gépeiket, kézi munkaerőiket — akár szívességből, akár ellenszolsál *«tás felében. — Ez utóbbinak mód­iról eevezzemék me«. Visszaadhat­ták maid a rénoeeyelés. vagy a szé rakaszálás idején. Sok gazdálkodónak nincsen élé« vetőmagja. Ezért a tehetősebb em­berek és azok a termelőszövetkeze­ti tagok, akik nagyobb mennyiségű ’'-cnyérgabon*>Tés7<s*edést kantak. — Míg kölcsönözzenek vagv tisztes»' -es áron adjanak el ydsm»»»' Hogyan kell megválasztani az üzemi munkás tanácsokat Hogy az üzemekben, vállalatoknál megvalósuljon az önigazgatás, meg ketí választom' -mÄKtomWC a inouAäs- tanácsokat. Ahol a dolgozók kéthar­mada megjelenik, ott meg lehet tar­tani a választást. A magyar szabad szakszervezete! javaslata: 1 Ha a dolgozóik ósszlétszám? nem én él a százat, az illető üzem valamennyi dolgozója tagja le­het a munkástanácsnak. 9 Ahol a dolgozók létszáma meg- “* haladja a százat, ott 21—71 fős munkástanácsot kell választani. Biztosítani kell, hogy a terme- lesben résztvevők kellően kép­viselve legyenek a munkástanácsban. HOGYAN KELL MEGVÁLASZTANI A MUNKÁSTANÁCSOT? A munkástanácsot üzemi gyűlésen titkosan keld megválasztani, ame­lyet a szakszervezet készít elő. A vá­lasztás nagyüzemekben műhelyen­dáik tÜVídiíflt A <äa&saitoMff jocs van a javaslatot megváltoztatni, a ne­ki nem megfelelő neveket kihúzni és újat javasolni. A dolgozók nem a lis­tára, hanem egyénekre, személyekre szavaznak. Az igazgató, a főmérnök a múhelybizottság elnöke, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke nem választható be a munkástanácsba. Az üzemi szakszervezet elnöke és a vállalat igazgatója a munkástanács ülésem tanácskozási joggal részt ve­het. A munkástanács ez üzem legfon­tosabb kérdéseiben dönt. Tagjai nem függetlenítettek, mint társadalmi szerv működik. Ahöl már megválasz­tották és tagjai nem megfelelőek, új­ra lehet választani. való búzát. Elevenítsék fel ismét a falvakban ezt a régi szokást, mert szükség van rá. A vetési mélység 4—5 centiméter, a vetőmag mennyisége pedig — a használati értéktől függően — kát. tokianként 110—120 kg legyen. Az uszögfertőzés megakadályozására -sávázn, kell a magot. A tsz-cK, gépállomások, állami gazdaságok idják kölcsön, a földművesszovetke* tétek pedig működtessék a csávázó egységeket Használják fel a por- sávázó szereket is. Lényeg az, hogy minden szem kenyérgabona ve*ő- mag. amelyik most a földbe kerül, mente-db legye- az iuszögfertözés- tőL Hiszen a védekezés sok tízezer mázsa búza többletet jelent az or­szágban. A földművesszövetkezetek via-gáliák át a raktáraikat. Az ott tárolt műtrágyát adják el az egyé­ni gazdáknak. A szuoerfoszfátot alapfrégyeként még nagyszerűen fel lehet használni és annak jó ter­mésfokozó hatás« van. Figyeljük az őszi vetéseket A kártevők már jelentkeznek, ezert; a termelők kérjenek tanácsot a szakemberektől, hogy mivet véde­kezzenek. Vizsgáljuk meg a korai vetéseket, ha jó volt a vetőmag, ami annak .dején a földbe került, akkor a ga­bonának ennyi esőtől, ami a napok­ban lehullott, már ki kellett bújnia a földből. Ha foltos lenne a vetés, fogasolás után ismét vessük be a foltokat és magtakarót járassunk utána. Kiszántani nem szabad1 a búzát. A kenyér-gabonavetés mellett má­sik legfontosabb tennivaló a kint­iévé cukor- és takarmányrépa, va­lamint a zöldségfélék betakarítása is szakszerű tárolása. Különösen a työkgumos növényekre kell vi­gyázni. A beteg, vágott vagy törött, ópát etessük fel a jószágokkal, csak 'z egészségesek keriilienek tárolás- -a. A prizmákat nem keB vastagon betakarni mert a felme'e«edéstól még lehet tartani. Figyeli ük azon­ban a hőmérséklet ingadozását és ha alacsonyra leszáll, a Prizmák tet­tes földeléséről is gondoskodni kell, ügyelve arra. hogy szellőztető nyílá­sok legyenek. Aki a vetést. 'JBtetakarttást ehe gezte. fogjon hoz^^fa trágya és az ''sai mélyszántás beféíczéséhek. — Ezek az első lépések arojhoz. bogy a tavaszi vetésű növények ’*• Aí'- .ma g- ágyat kapjanak. Az őszi rnél\w»* ,4snak különösen az ilven száraz ősz alkalmával van nagy ideírt őse­ge. hiszen e várható csapadék majd ♦élen fog lehullani. A szántaflavt röldről pedig elfolyik a nedvesség és a tálai nem tudja magába felad­ni. tárolni. A mezőgazdaság dolgozó, minden b'zonnyal megértik, hogy igyekeze­tüktől milyen nagy mértékben függ az ország telies tainra állítása a sebek be«vógyitása és az elkövet­kező napokban becsülettel ellátják feladatukat. fka.) Ózdról két kép él az emlékezetem­ben. Az első az ózdi estét idézi elém. Sajóvárkony felől begördül a vonat az állomásra. Állok a vonatablaknál: csapolnak valamelyik nagyolvasztó­ban. Füst és lángnyelvek lobognak. Fények, árnyak viliódznak az acél­óriásokon. Távolabb, a Bükk fölött piroslik az ég alja — öntik a sala­kot. A másik kép — Özd napköziben. A gyár uralja a város képét.. Por és füst szennyezi az ég kékjét. A há­zacskák eltörpülnek a mozgó, pü- íögő óriás mellett,. Zúgás, mozgás, alkotás: ez Özd. „Kibilleni az idő...” És most? Járom Ózd utcáit, a gyá­rat, de nem találom az emlékeze­temben élő Özdot. Zavaró, nyugta­lanító a gyár csendje. A kémények hatalmas felkiáltójelekként nyúlnak az ég felé. Nyugodt a gyár. nyug­talan a város. Az utcák, akár a megbolygatott hangyaboly. Sorban- állnak az üzletek előtt. Ha lehet, itt még nagyobb a vásárlási láz mint másutt. Immár két hete tart a csúcsforgalom. Az állami áruház­ban egy nap alatt 560 ezer forint, ér­tékű áru fogyott el. Ez öt és félsze­rese a tervben előirányzottnak. A műszaki boltban rövid két hét alatt 1 millió forint értékű áru fogyott el. Jellemző az. emberek inflációtól való félelmére, hogy eg" vásárló 2 ezer forint értékű nylon árut vett egymaga — Emberek, ne csináljuk, mert éppen azt idézzük elő. amit nem akarunk. — Megnyugtató, hogy eddig kisebb kieseseket leszámítva, tartott « készleti ÓZDI MOZAIKOK Ck qy A forradalom főhadiszállásán A forradalmi munkástanács iránt megingathatatlan bizalommal talál­koztam a munkások között. Érthető hisz maguk választották a tagjait — sok év után először igazán demokra­tikusan. Szinte kikövetelték, hogy Antalköz. Balázs és Kiszely munka­társaik legyenek a vezetőik. Antalköz József, a munkástanács elnöke régi munkás-harcos. Ö volt Özd első kommunista pérttitkára a fölszabadulás után. Azután a Rákosi önkény igazságtalanul börtönbe jut­tatta. Koholt vád — titóista, nacio­nalista elhajló — alapján négy évet ült. 1953-ban szabadult. Régi mun­kahelyén nem fogadták vissza. Som- róly bányában kapott munkát. A forradalom első napjaiban munkás- küldöttség kereste fel lakásán, s kérték, hogy veoven részt a munkás- ‘anács munkájában. Megnyugtató volt látnom a tanac' tagiéinak higgadtságát, magabiztos­ságát. Nagyban az ö munka iukuak Vöszönhető. hogy Ózdon és vidékér nyugalom van. Kezdőmén verósükrö honvédőkből és munkásokból rek- rutáiódott nemzetőrség vigyáz a rendre. Az eszme továbbra is szent marad A munkástanács két tagjával. Biááui, Józcg bácsival m Uriiit Géza barátommal beszélgetek az elnöki szobában gondjaikról, gondolataik­ról. Próbáljuk kibogozni mi az oka a munkások körében még kétségte­lenül meglévő nyugtalanságnak, bi­zalmatlanságnak. — Nem a szovjet katonáktól félünk mi ; . . egyáltalán. — A múlt na­pokban voltak Itt. barátságosan elbe­szélgettünk, ök is helyeselték a mun­kástanács munkáját, s tovább is meamek. A mult, a Rákosi önkénv visszatérését akarjuk mi minden erőnkkel megakadályozni, — Itt van az én esetem — mond­ja Blahut bácsi. — A Horthy-rend- szerben mégesak értettem, hogy miért adtak nekem olyan nehezen munkát. Veszedelmes embernek tar­tottak. mert részt vettem a 19-es for­radalomban. Jött 1945. Azt gondol­tuk, itt gz ideje, hogy a mi igazunk valóság legyen. És mi következett? Virágzó országot építünk — mondták is ... nem mondom, igazuk volt. hisz a vadrepce, meg a konkoly virágzott a tsz-ek földjén. — Aztán mert szólni mertem a hi­bák miatt, büntetésből rosszabb munkahelyre tettek az alsóhánvóra a tiir>omhen«erműből, 23 évi becsüle­tes munka után. — Az eszme továbbra is szent előt­tünk. De meggyűlóltük a talpnyalók. a kiskirályok uralmát. Az ózdi mun­kások nem akarnak, s nem enged nek cem tasUilinista. sem kapitalista restaurációt. Ki kívánja azt. hogy az ózdi gyár újból a Biró Pálok tulaj­dona legyen? Ha ilyen volna közöt­tünk, azt saját magunk taposnánk eL A kenyérgyár éjjel-nappal dolgozik A munkástanács a legmesszebbme­nőén segíti az élelmezési szerveket, hogy biztosíthassák a munkásság zökkenőmentes ellátását. Ez mind­máig sikerült. S emélhetöleg a Jö­vőben is sikerül. Minden dicséretet megérdemelne)* az ózdi kenyérgyár dolgozói, «kik szorgos munkával éjjel-nappal dol­gozva biztosítják a fennakadás nél­küli kenyérePátást. Ha a lisztkész­let megengedi —1 a munkástanács terve szerint — kényérküldemérmye' segítik majd fővárosunk kenyér- 'ondokkal küzdő lakosságát. Sajnos szomorúbb a helyzet az Ózdi Szénbányászati Tröszt bányái­ban. Napi tervüket csupán 30 száza­lékra tel jesítet ték. Normál's viszo­nyok között a tröszt naponként kö­rülbelül 350 vason szenet ad az or­szágnak. Ezzel szemben most 120 va­gon körül termelnek. Mi az oka a széntermelés pangásá­nak az ózdi bányákban? — próba-1 lom kutatni. Mondanom sem kell. azl országos bajokból ered minden > A munkásszállók lakói zömmel hazautaztak távolabb lakó hoz­zátartozóikhoz. Nyolcszáza6 lét­számveszteség érte a trösztöt a bányákban dolgozó honvédek szétszéledése miatt. A munkahe- Ivükön becsülettel helytálló bányá­szok sem tudnak nyugodtan dolgoz­ni a felelőtlen rémhírteriesztók miatt. Jön egy rémhír: A szomszéd faluban hizottdisznókat lövöldöznek az oroszok. Aki meghallja siet haza, hogy mentse a magáét. Sokszor le­vágnak félig hízott sertéseket, utána meg kitudódik hogy a hír minden «azságot nélkülözött. Érthető, hogy mint minden em* t'ert, a bányászokat is izgatja az or- -zág sorsa. Ha valami hirt hallanak, ‘“'•saeverőduek beszé'eetnek Fáj ne- ,r*k az orszáe pusztulása. De ha nem tdnak elés szenet az országnak. aJ -ddigi tragédiát, akaratuk elleném s csak súlyosbíthatják. Rendes tanítás az iskolákban Búcsúzom Ózd tói. sietek az álló* nás felé. A forradalmi munkástanács ■-tudiója jelentkezik: — A forradalmi nunkástanáes a pedagógusokkal egyetértésben elhatározta hogy hol­nap megkezdik a rendes tanítást g! sk ólakban. A szülők nyugodt aa -üldhetik gyermekeiket az iskolába, a munkástanács biztosítja őket afe* lől, hogy a gyerekeket semmi ve* Jszély nem fenyegeti. Kacaj ZoMú c.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents