Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1956-11-15 / 269. szám
2 eSZAKlMAOYAKORSZAG mam 'DCIj tr!gőlft Qz állami Áruházró Félóra hosszat ácsorogtam tegnap az Állami Aruház előtt és próbáltam megszámolni, hogy hány ember megy be, s jön ki az ajtón? Mondanom sem kell, hogy tíz perc múlva, miután a századik vásárlót is megszámoltam, sikertelennek és eredménytelennek láttam azt az elhatározást, mert az ajtó előtt ekkor még mindig hatalmas tömeg tolakodott, veszekedett, törekedett, hogy bejusson. S a vásárló tömeg nemhogy csökkent volna, hanem egyre növekedett. ... Pár nap óta, de különösen a múlt hét péntek óta nagyim megélénkült a vásárlási láz Miskolcon. Természetesen nem minden alap nélkül, hiszen a forradalom első napjaiban zárva voltak az üzletek, vagy csak igen rövid ideig tartottak nyitva. Márpedig ez egy ilyen nagy városban, ahol a bejáró vidékiekkel együttvéve mindig sok a vásárló — különösen érezteti hatását. Alapot szolgáltatott a vásárlás emelkedésére az is. hogy a hideg idő minden különösebb átmenet nélkül köszöntött ránk és sok ember most szerzi be téli melegruháit. De alapot szolgáltatnak a felelőtlen hírek is, amelyek szerint a megtévesztett emberek most utolsó fillérjüket is igyekszenek elvásárolni, mert (felesleges volna újra elsorolni a rémhíreket), ezt hallották, meg azt hallották. Aki csak pár percig is tüzetesen megfigyeli a főutca forgatagát, meggyőződhet arról is, hogy a vásárlók közt zömében sok a falusi ember, aki szintén most igyekszik bevásárolni mindent. A kereskedelemre és a kereskedelem dolgozóira tehát igen-igen vagy feladatok hárultak. Még ilyen nagy leiadat előtt nem álltak soha az elmúlt évek alatt. Mivel tehát a délelőtti statisztika összeállítása kudarcba fulladt, délután, a záróra után látogattam, el az Állami Áruházba, ahol illetékes vezetőktől az alábbiakat tudtam meg: A keddi összforgalom az áruházban közel I millió forint volt. De ettől sokkal magasabb az október 30-i csúcsforgalom, amikor több mint másfélmillió torint értékű áru került új gazdájához. Számszerűleg a múlt év hasonló időszakához ez mintegy 55 százalékos emelkedést jelent. Elmondták az áruház vezetői azt is, hogy véleményük szerint az eddigi vásárlás nem árufelhalmozásra ment, mert ahogy megfigyelték: leginkább a téli ruhák, csizmák, cipők és a meleg alsóruhák fogynak. A zsúfoltság pedig egyrészt annak tudható be, hogy rövidebb a nyitvatartási idő és mindenki a déli órákban akarja elintézni a vásárlást, másrészt pedig azért van ez, mert a nagyüzemekben előleg-osztás volt és most természetesen bevásárolnak a dolgozók. Megkérdeztem azt is, hogy elegendő árukészlettel rendelkezik-e az Állami Áruház? Erre a következő választ kaptam:' — Felkészültünk, a télre. Természetesen nem számítottunk arra, hogy megszakadnak összeköttetéseink a pesti nagykereskedelmi vállalatokkal. Jelenleg azonban még mindig elegendő árukészletté! rendelkezünk. Csak néhány »fazon« árucikkféleségből és cipő fajtából van hiány, mert ezek közkedveltek voltak és pár nap alatt elhordták. De már megtettük az első lépéseket ezek utánpótlására is. Mihelyst tudunk, gépkocsikat indítunk Budapestre és beszerezzük a szükséges árucikkeket. A vásárlóközönségtől pedig azt kérjük, hogy legyenek eny kicsit türelmesebbek és megértéssel segítsék munkánkat, hogy mielőbb teljesíthessük minden igényüket. <—i) Zle jtclt Lzxnxak Tegnap délután a Béke étterem és a Kossuth szálló között elh. N lyezett villanyórát jelentős embertömeg vette körül. Addig furakodtant, míg meg nem tudtam gyülekezésük okát. Egy röpcédulát olvastak, mely a következőket tartalmazta: »Szabadságharcosok szólnak hozzátok.. .« »A hegyekben vagyunk...« >*Fegyverrel védünk benneteket«, »Sztrájkoljatok«, »-Pénzbeli és egyéb segítségeteket közvetlenül juttassátok el hozzánk.« Amíg a szöveget olvastam, a következő elejtett szaroknak voltam fültanúja. Egy idősebb, értelmiségi külsejű férfi inkább magának mondva a következőket jegyezte meg: »A szabadságharcosok szent fogalmát illenék tiszteletben tartani.« Egy kendös néni, aki egy kislányt kért meg, hogy olvassa el neki a szöveget, mert könnyezik a szeme, a mellette álló férfihez fordulva kérdezte: »Mikor lesz már elég a vérontásból?« A következő megiegyzöt nem láttam, csak a szavát hallottam: »SzCráikol- iunk. de minek, hiszen Kádár elvtárs beszAdAben beiéientette. hogy emelik a béreket « Eav alig húszéves legényke hetykén mondta: »Ne védjenek ők csak ennem.« Az elejtett szavakhoz nem kell kommentár, mert világosan kitűnik belőle, hóm/ a nép békére vágyik, irtózik a további vérontástól, S mindazokat, akik nem ezt akarják, mélységesen elítélik, megvetik. — r — o —1 Kulturális éledünk híreiből A rendes, normális élethez való visszatérés tükröződik kulturális életünk újraéledő megindulásából is. Az utcákon jövő-menő, a boltokban vásárolgató embertömegek már nemcsak a boltok árukészletei után érdeklődnek, hanem élénk figyelmet tanúsítanak a nemesebb szórakozások, a kulturális megnyilvánulások iránt is. Már hírt adtunk róla, hogy filmszínházaink megkezdték a vetítéseket, a színház is tartott előadásokat. Most további kulturális megnyilvánulásokról adhatunk hírt olvasóinknak: A Miskolc városi tanács népmű- elési osztályától nyert értesülés szent a TTIT-vel közösen — a közelgő abits-évi'omuló>ír~5s,ru EeálűtdTWr A pénzt nem ehetjük meg! Kádár János a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke legutóbbi rádióbeszédében nyíltan és őszintén feltárta hazánk helyzetét, kendőzés nélkül beszélt a problémákról, mindarról az eseményről, amelyek napjainkban lezajlanak. Olyan égető kérdésekről szólott, amelyek gyors megoldása nem megy magától. Többek között kijelentette: — A munkabéralapot fel kell emelni 10 százalékkal, mégpedig úgy hogy az 1200 forintnál kevesebbet kereső munkások bérét 15 százalékkal, az 1200—1500 forint között keresők bérét 8—10 százalékkal kell fel emelni. A dolgozók általában örömmel fogadták ezt a hirt, e fontos közlést. Ez tény. De nézzünk egy kicsit a tények mögé is. A kérdést így tehetjük fel: e nagy- fontosságú intézkedéssel megoldottuk-e a bérkérdést? Egyáltalán nem. Nem oldottuk meg, mert hiába keres bárki bármennyit, ha nem tudja elkölteni, mert nines kellő árufedezet A pénzt magát nem ehetjük, nem ihatjuk meg. nem ölthetjük magunkra ruha helyett, nem- tüzelhetünk vele, ha nincs szén, fűtőanyag, stb. Másszóval: ahhoz, hogy a felemelt bérekből még többet tudjunk vásárolni, meg kell teremteni a megfelelő árufedezetet. Márpedig ha huzzu-k halogatjuk a munkát, azzal nem visszük előre a forradalom ügyét Igaz, még van megfelelő mennyiségű tartalékunk, de ez a tartalék is ki merül egyszer, ha nem pótoljuk. S miből lehet pótolni: munlkából. Amilyen helyes volt a sztrájk e forradalom kezdetén, annyira helytelen már ma. Ne felejtsük el, hogy mindennap óriási értéket veszünk el az ország asztaláról azzal, hogy egyes helyeken még vontatottan, vagy egyáltalán nem kezdődött meg a munka Diósgyőrött a Lenin Kohászati Művekben például 1500 olyan dolgozó vár lakásra, akiknek e probléma megoldása égető. Azóta, amióta a munka felvételére irányuló felhívás megjelent, olyan összeg ment veszendőbe, amiből ezt az igényt ví gan ki tehetett volna elégíteni. Nemcsak ezt, több*-; is. Ahhoz tehát, hogy a helyes és jogot» követelések mielőbb valóravál ja-1 nak, ahhoz, hogy a felemelt magasabb bérből mindenki annyit és azt vásároljon, amennyire és amire szüksége van, ahhoz munkára és újra csak munkára van szükség. HÍREK SOROKBAN — Svédországból 10 teherautó rakomány érkezik gyógyszerekkel és élelemmel. Bejelentették azt is, hogy Svédország felajánlotta, hogy bizonyos számú magyar diáknak lehetőséget ad arra, hogy egyetemi tanulmányaikat Svédországban folytathassák. — A bratislavai rádió jelenti, hogy a pozsonyi vasutasok 15 szakembert küldenek Magyarországra a magyar vasutasok segítségére. — Jugoszlávia 150 millió dinár értékű segítséget nyújt a magyar népnek. A segély nagyrészét élelemben és ruhaneműben szolgáltatják! — Newyorkból jelentik: az ENSZ úgy döntött, hogy megvitatja a ma- íyatoritzági helyzetet. ______________ — Gomulka elvtárs a Lengyel Egyesült Munkáspárt titkára a közeljövőben Moszkvába utazik. — Hammarskjöld az ENSZ főtitkára tegnap délután Egyiptomba utazott. hogy személyesen vegye vizsgálat alá az ott kialakult helyzetet. Elutazása előtt kijelentette, hory személyesen szeretne meggyőződni a magyarországi helyzetről is. SZULÓK! En<»ed félek és küld félek gyermekeiteket az iskolába A minap a szerkesztőség érdeklődött néhány iskolában, hogyan folyik a tanítás. Az iskolák munkája is éppúgy hozzátartozik a rend és a nyugalom helyreállításához, mint bármelyik üzem. gyár, hivatal munkája Mégis mi a tapasztalat. A Déryné utcában két iskola is van. Az egyik a Bányaipari Technikum, a másik a Közgazdasági Fiúiskola. Ez utóbbiba be sem lehet menni, a kapu zárva. A Bányaipariban a tanulók egyharmada jelent meg reggel a tantermekben, de a délelőtt folyamán ez a szám is csökkent, mert okain hazamentek, Á tanítás ma már kötelező! Innen hívjuk fél a szülőket: ne üljenek fel semmiféle rémhírnek, engedjék és küldjék gyermekeiket az isikólába, tanulná Ml ÚJSÁG A MEGYÉBEN A sátoraljaújhelyi járásban több községben a nép haragja eltávolította a magukat kompromittált tanácselnököket. így Karos. Györgytarló, Láca- cséke, Bodroghalom, Bodrogolaszi, Széphalom községekben most a nép által választott elnökök végzik a tanácselnöki teendőket. A járás területén mindenütt megindultak a tanítások. * A Szerencs környéki kő és kaolin bányákban megindult a termelő munka. A tállyai kőbánya kis létszámmal, a tárcáii kőbánya azonban már az'ossz'iétszám no százalékával dolgozik. A mád! kaolin bányában teljes a létszám, jelenleg karbantartási munkálatokat végeznek. A szüret az állami gazdaságokon kívül mindenütt befejeződött, de az állami gazdaságokban is befejezik a szüreti munkákat egy-két napon belül. ‘ A szerencsi csokoládégyár 100 százalékos munkáslétszámmal dolgozik. — SZEGÉNY MUNKASASSZONY, MEG EGY ÖREG EMBER FIZET RÁ MINDERRE — Síró, zokogó asszonnyal ülünk szemben a rendőrség folyosóján. Szegényke zokogva mondja el, hogy panaszt jött tenni. — Reggel indultam el. Bútort szerettünk volna venni. Arra kupor- gatjuk már jóideje. Összesen 5200 forintunk volt. Kellene a bútor na gyón. Hiszen olyan régi vágyunk már. Most, meg a nagy tömegben ellopták, meg szétszórták. őszinte sajnálattal nézzük a már nem is fiatal, jó harmincas, élet s munka megviselte asszonyt. A neve: Csózik Elekné. Ö is. férje is a DIMÁVAG-ban dolgoznak. Férje most van munkában, s most hogy előttünk az üres szatyort előmutatja bizton azon jár az esze, hogy jaj, vajon mi is lesz otthon? Mit szól majd a férje? Hiszen a gyerekek tejéből, a kisebbre szabott kenyérporciókból gyűlt össze ez a pénz. Most odavan, oda mindörökre. Mi is történt? Az asszonyka reggel Indult el a Szondy-utcából, ott laknak a 10. szám alatt. Még tele remén* --el, hittel indult. Hiszen a kezében , van álmaiknak kulcsa, az új bútor ára, 5200 forint. Jaj, dehogy is gondolta volna, hogy ő a tömegbe sodródik. Elég baja van neki otthon, hiszen öt síré száj kér kenyeret. Már ott jár fenn a nagy csemege- üzlettel szemben, a Szemerétől lejjebb, amikor hangos kiáltásokra lesz figyelmes. Egy szőkehajú nő vitázik egy alacsony, szemüveges hatvan év körüli férfivel. — Maga tépi le ezt a plakátot, — kiáltja rá, miközben az alacsony idős ember megrettenve tiltakozik. I — Nem úgy kell azt venni, Ez a plakát a kormány ellen szólt. Hát nem volt elég a vérből? De reszket is közben, mert mind sűrűbb tömeg állja körül. Még ő is hallja, hogy hátul a tömegben már azt kiabálják: a nemzeti zászlót tépte le a vén kecske. (Sem a Kossuth címert, sem zászlót nem tépett le.) S mintha egy megriadt méhkasból rajnyi szállna ki, úgy ugrik, s indul meg a tétován reszkető idős ember felé a tömeg. Az menekülne, de máris lehull rá az első ütés. Az idős ember futásra veszi a dől got. Magyarázna a tömegnek, de az már megindult. Szinte halálthozóan és halált ígérőén. Meglódul a tömeg, s hatása alól Csizik Elekné sem tudja magát kivonni. Menne félre, de a lendület sodorja. Már látia. hogy a kis embert többen körülfogják, s lerángatják a villamosról. Még egy, még egy ütés csattan el, Csizikné ész.re sem veszi, hogy sza- tyorja valahogy felszakadt. Kivették-e, vagy csak úgv masától esett ki belőle az 5200 forint? — most sem tudja. Egyszer csak azt látja, hogy valaki a levegőbe dob egv nagv csomó százast. Egy másik elordítja magát: — Lám, mennyi pénze van annak a bérencnek. Remii a százas, a tömeg szedi fel. Csizikné csak ekkor gondol a maga pénzére, amikor kiürül a kis köz. — Jaj Istenem — sikolt fel —, hiszen amit szétdobáltak, az az én pénzem. Zokogva megy be a rendőrségre. Panaszt tenni. A kis emberke, aki régi munkésharcos, benn könnyekkel küzdve, panaszkodik, ' — Én mindig az igazat akartam. A békét, nyugalmat. Ezt kellett megérnem — s közben tapogatja az ütéstől kapott szörnyű monokliját, melyből oldalra csurog le a vér. — Széttárja a kabátját. — Hát én téptem volna le a nemzeti zászlót? Hiszen büszkén hordom én is a magyar nemzeti színt. A másik oldalon az asszonyka szipog a pénze után. *— Jaj, mit tegyek, — tör ki belőle a megcsalattatás fájdalma. — Jaj, minek is mentem oda. Bizony, kedves Csizik Elekné, a maga fájdalma nektfhk is fáj. Ki tudja, hogy az emberek idegei miért, miért vannak úgy felcsigázva. Egy szó, és rohan mindenki. Hát nem jobb volna előbb egy kicsit gondolkodni? . A Kossuth címer, a magyar piros- fehér-zöld szent nekünk. Nem is hagyjuk azt senkinek sárbatlporni. De itt nem ez történt. Ezzel a tömegidegességből fakadó ember-zavarással és zavargással a pénzt felszedő lelketleneken kívül senkisem nyert. Csizikné erre egy család, egy ötgyermekes család reménységével fizetett rá De mi, az egész nemzet fizethetünk rá leginkább az ilyen tömegítéletekre. Hírünk, becsületünk forog kockán nemzetközi méretekben is. Ha céljaink megvalósításában elszántak vagyunk is. ne utánozzuk a közelmúlt Rákosi-kor. méginkább a régmúlt embertelenségét. Bűnért büntetés jár. törvényes büntetés, de arra a tények alapján kerüljön sor. ne egyesek ideges meglátásai nyomán. s főleg ne a Csizik-család, s a hatvan egynéhány éves öreg ember fizessen rá! D. Gy. a cukorgyárban azonban jelenleg » munkáshiány és a szállítási zavarsk miatt áll a munka. • Szikszón, Abaujszántón és Bncsen megalakult az MSZMP ideiglenes szervező bizottsága, ugyancsak megalakultak ezeken a járási székhelye« ken a járási foamadalmi munkás-paraszt bizottságok is. * A miskolci MÁV igazgatóságon is megalakult az MSZMP ideiglenes ezerva.zőb’ánt.t? á.gn.. • megkz‘.rd*e. munkáját. Tájékoztatták a pártba, belépni kívánókat, hogy a párt mi-> lyen követelményeket támaszt tag- jaival szemben, s egy általuk szerkesztett belépési nyilatkozatot is kibocsátottak. A politikai osztályt teljesen felszámoltok és gondoskodtak a politi- kai osztály tagjainak elhelyezéséről. Az igazgatóság munkástanácsa les mondott s helyette megalakult egy attagú forradalmi bizottság. Mint jelentették, a vasút dolgozót mindent megtesznek azért, hogy a normális forgalom minél előbb biztosítva legyen. Ennek érdekében kérték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, hogy oldják fel Csehszlovákia felé a határzárt, hogy megindulhasson Csehszlovákia felől is a szállítás, m A Borsodi Szénbányászati Tröszttől érkezett hír szerint — figyelembevc- ve a bányászok kívánságát — megkezdték a normarendszer helyett alkalmazandó szakmány bérezési rendszer kidolgozását. Néhány napon belül intézkedés történik az új bérezési rendszer bevezetésére Is. A tröszt és a munkástanács vezetőiben komoly törekvés nyilvánul meg a termelés fokozására, ennek érdekében konkrét intézkedéseket is foganat osítanak. ■ ■■ o A Borsodi Szénbányászati Tröszt közleménye Kérjük az alábbi községekből járó diósgyőri és lyukói bánya dolgozói» nak figyelmét felhívni, hogy kezdjéA meg a munkát Egyben értesíti őket, hogy szállításukra a gépkocsik bizto- ítva varrnak. Bogács, Mezőkövesd. Bükkábrányi Gelej, Mezőkeresztes, Kács, Tibold* daróc, Sály, Harsány, Vatta, Ernőd, Muhi, Önöd. Ládpetri. Kiscsécs, Gi- rimes. Köröm, Börzék, Kesznyéton, Sajóhidvég. Hemádmémeti. Onga, Újharangod, Legyesbénye, Szerencs, Gsiskja, Bodrogkisfalud, Bodrogke- esztúr, Tokaj, Csobaj, Szemere. Sza- | laszend, Abaujdevecser, Novajld- G. Gy. i rány, Forró, mancs.-Repülő százasok a . — a közeljövőben Babits-emlékes tét rendeznek. Ugyancsak tervbevették további irodalmi estek rendezését. A népművelési osztály a továbbiakban helyi művészek felléptével * eszlrád műsorokat tervez. A rendezvények pontos idejéről, helyéről és részletes műsoráról értesíteni fogjuk olvasóinkat. Értesülésünk szerint Miskolc város három zeneiskolája is megkezdi működését. Ugyancsak megkezdte próbáit a diós-győrvasgyári művész- együttes is. A megyei tanács népművelési osztálya is megkezdte a megye kulturális élete újraindításának szervezését. Megindítják a vidéki öntevékeny kultú fcsopor tok munkáját' valamint a keskenyfilmszüiházakban a-vsntsi:---------
