Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-15 / 269. szám

Magyar Szocialista Munkáspárt megyei Szervezőbizottsága és a megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság lapja MI. évfolyam, 269 szám . ra 50 fillér 1956 november 14 szerda 5 66 8 6 A kossvth-címerrö Több olvasónk kérdezte, hogy miért hiányzik lapunk fcjléeerol a» utóbbi napokban a Kossuth címer? Annál feltűnőbbnek tartjákVzt, mert a Kossuth címert a kormány — a dolgozók kívánságára — népi államunk hivatalos címeréül elismerte. Olvasóink látták, hogy lapunk az elmúlt hetekben állandóan fejlécén viselte a Kossuth címert — dokumentálva ezzel is, hogy ennek a címernek népköztársaságunk hivatalos címerévé nyilvánításáért harcolunk. Amikor a Kádár-kormány hivatalosan is kinyilatkoztatta a Kossuth címernek állami címerként való elismerését, ebben a címerért folytatott harcunk sikerét láttuk. Tekintettel arra, hogy a napilapok a normális életben általában nem viselnek fejlécükben sem állami címert, sem egyéb jelvényt — a normali­zálódó élet jeleként szüntettük meg az állami címer közlését. Ne koptas« suk magasztos érzéseink szimbólumát. A Kossuth címer által képviselt eszmeiséghez való ragaszkodást — a címer rajza helyett — lapunk szelle­mében kívánjuk tükrözni. Mint égő lelkiismeret »* cgnyugvást, szeretetet l’J hirdetünk, mert nincs szeretet és nincs nyugalom, .lózsef Attila, nagy proletár- költőnk írta: „Szeretet az én obogóm”, s a város peremé­nek széplelkű poétája vonat alá vetette magát, mert a ké­szülő fasizmus embertelensége ki akarta tépni kezéből ezt a lobogót. Én az életet féltem. Hogy mitől? Olyan szellem szaba­dult fel az indulatok és vá­gyak káoszából, mely a gyű­lölet öklét rázza minden em­beri megnyilvánulás felé. Kellett a gyűlölet, mert nagy volt itt a bitangság és az em­bertelenség, de a gyűlölet szel­leme, elvégezvén igazságos ítéletét, nem parancsolódott vissza, tovább él, s ha nem vi­gyázunk, nyakunkra nőhet. Nem vagyok prédikátor, csak ember, aki lehangolódik szo­morú állapotaink láttán. Ke­resem a kiutat a félelemnélkü­li tiszta élet felé, s mindunta­lan belebotlom az elszabadult szellem lándzsarázóiba. Kere­sem az emberben az emberi, akihez szólhatok, s ha nem is ért velem egyet, meghallgat és ellenvéleményének nem az indulat, hanem a .iők'jt'ág é»-_ veivel ad hangot. A zért harcoltunk, hogy fölégessük a tilalom­fákat, melyek útját állták a jobb életre törő emberi szel­lemnek, s most újakat akar­nak állítani. Hazaárulással vádolják azt, aki álmatlan éjszakákon át hazája sorsán töpreng, s elmondja gon­dolatait. Elmondja azt, hogy egyetlen kiút e szerencsétlen helyzetből a teremtő béke, a munka, mely begyógyítja ha­zánk sebeit, s megment a to­vábbi süllyedéstől. S abnor­málisnak merészeli mondani a jelen állapotot, melyben gya­nús értékű szónokok népszerű­ségre tehetnek szert munkael­lenes beszédeikkel. Szeretem hazámat, de nem tu­dom, hogyan szerethetném úgy, hogy hazánknak is haszna le­gyen belőle. Akkor vagyok-e jó hazafi, ha szemethunyok a bajok fölött és tovább szítom az ellenségeskedés, a gyűlölet tüzet, mely képes elégetni ed­digi eredményeinket, vagy ha forradalmunk vívmányainak megvédésére, a munka felvé­telére szólítom fel honfitársai­mat? • •• A z vesse rám az első kö­vet, aki el nem téved e zavaros idők útvesztőiben. Mindenkinek önmagában kell eldönteni, mit akar, melyik úton kíván haladni, mert harmadik út nincs. Vagy meg­békélünk és munkához látunk, vagy a szerencsére bízzuk nagy beteg hazánk felépülését. Úgy még sohasem volt, hogy valahogy ne lett volna, mon­dogatják az emberek. S ez a beletörődés nagyon szegényes vigasz azoknak, akik szívvel lélekkel az új életet akarják, mert nem ad nyugalmat, csak tovább szaporítja a bajokat. Kcmhírek tömegét uszítják ránk, hogy szétmarassák velük még meglévő ellenálló erőin­ket, megrendítsék maradék hitünket az életben, a felemel­kedésben, s mi inkább hiszünk e vészmadarak temetői huho­gásában, mint józan eszünk ben? Az élet sohasem lehet annyira vigasztalan, hogy jo­gunk lenne nem hinni benne A Kádár-beszéd igazában és őszinteségében nem kételkedhetünk, csupán ab ban, hogy lesz-e elég ereje az új kormánynak célkitűzései végrehajtásához. Ha nem hjpz, -országunk téíjf; ne«­rajta múlott. Az egész nép bi­zalma, a munkáskezek milliói kellenek hozzá, s nem hitet­lenkedő kívülállók, akik pász- sziv nemtörődömséggel nézik egy kormány tiszta szándékú erőfeszítéseit az ország talpra- állítására. Ez a kormány nem bánik mostohán nemzeti ha­gyományainkkal, tiszteletben tartja népünk érdekeit, s tö­rekvéseit hazánk sajátságaihoz igazítja. Azon kell fáradoznunk, hogy mindenki belássa a helyzet komolyságát, s az elhagyott gyárak ijesztő némaságát fel­váltsa a munkásélet zaja, a hányák dolgozzanak, a földek benépesüljenek szorgalmas földművesekkel. A nemzet lelkiismereté- ** hez szólunk, mert csak az egész nép összefogásával lehet megvalósítani egy egész népet boldogítani akaró cél­kitűzéseket. Kapjon lángra a munkás hazaszeretet szent tü­ze, s mint égő lelkiismeret vi­lágítsa be a szocializmus útján haladni kívánó hazánk elbo­rult horizontját. (G. M l Már két műszakban termelt a miskolci üveggyár A miskolci üveggyár az elmúlt ítél. közepéig állt. Az első felhívás alán amint a gyár dolgozói tudo­mást szereztek a budapesti pusztu­lásokról —, az ablaküveg soha nem látóit szükségességéről —, azonnal munkához kezdtek. Hétfőn délig csupán egy műsza­kos termelés folyt a gyárban. Hat- százötven négyzetméternyi üveg­tábla került ki a gyárból egy-egy műszak alatt. A közlekedés javulásával az ener­giatermelés némi fokozódásával kedden elérkezett az idő, hogy meg­kezdődjék a kél műszakos termelés. Délután felhárom órakor a gyár munkástanácsa örömmel tapasztalta, hogy a munkába érkező dolgozók létszáma meghaladja a két műszak szükségletét, ezért elhatározta, hogy a mai naptól fogva ha lehetséges már három műszakban dolgozik majd a gyár. Tegnap a kel műszak dolgozói már mintegy 110« négyzet- méter üveget gyártottak. A miskolci üveggyár munkásta­nácsa reméli, hogy néhány nap el­teltével ismét teljes kapacitással dolgozhat majd az üzem. Két műszakban már teljes kapacitással dolgozik aDIMÁVAG Hogyan kell megválasztani a munkástanácsokat Repülő százasok a tömegben <lDehreemi képek I ÓZDI MOZAIKOK JVLegjelent a gyermektelenségi a dó eltörléséi oi szóló rendelet ' , . . ____ ■ , k A posta dolgozói részleges távbeszélő- és teljes távíróösszeköttetést teremtettek Budapesttel Az elmúlt hetek és napok esemé­nyei. harcai következtében az elmúlt hét végéig teljes egészében megsza­kadt az összeköttetés távbeszélő- és távíró vonalon a fővárossal. A posta dolgozói felmérhetetlen erőfeszítése­ket tettek, hogy mielőbb megteremt­sék a -távbeszélő-, illetve távíró üsz- szeiköttetésst Budapesttel. Vasárnap reggelire virradóra a budapesti és vidéki postások hősi helytállása nyo­mán ismét megindult a távíró és 1 áv'lx'szélo for;jaiom A. távolsági^ re­ei onlxszélgetőseit” ~ lebonvolitásóhoz Budapestre a miskolci postának egyetlen telefon vonala van. így elsősorban csak az állami beszé1 se­téteket vállalják, azokat is csak meghatározott beszélgetési időn be­lül. A telefonvonal túlzsúfoltsága miatt ma még kevés magános be­szélgetést. tudnak lebonyolítani, de bíztató jelek vannak, hogy néhány napon belül újabb telefonvonalak helyreállításával növekedhet a ma­gánbeszélgetések száma. Sokkal biztatóbb a helyzet, a táv­író vonalon. A tévirdászok jóval na­gyobb kapacitással dolgoznak, mint naponta mindössze száz. egynéhány darab táviravot küldtek a fővárosba. Ez a szám hétfőn már 3 50-re növe­kedett- Sokon kételke^-rnak. hoov a címzett megkapja-e a tavirato* A postaigazgatóság közölte, hogy a táv­iratok eljutnak rendeltetési helyük­re, csupán a budapesti kézbesítések­ben mutatkoznak némi akadályok. A posta dolgozói gondoskodtak ar­ról is, hogy Borsod-Aba.ui-Zemplén megye lakói Csehszlovákiában élő hozzátartozóiknak, ismerőseiknek Budapest megkerülésével közvetle­nül Hidasnémetin keresztül küldhers senek leveleket. A belföldi posötV levélforgalom helyreállt. így már ajb^'^zaK úár- mely részébe küldhető luluv­roény. Oköszönjük, kedves kassaiak... Ezekben a napokban megyénk több dolgozójának került kezébe néhány szlovákiai napilap, amelyekben ar­ról olvashatunk, hogy Szlovákia né­pe minden erejével és baráti segilő- készségévél akar enyhíteni a ma- •ryarországi sebek begy ógyí fásában. Örömmel tölt el bennünket csehszlo­vák barátaink önzetlen megmozdu­lása, akik üzemekben, gyárakban, mezőgazdaságban és hivatalokban, építkezéseken és iskolákban célul tűzték ki: szíwel-lélekkel segítik a magyar népet, hogy megújítva és igazságos alapokon építhesse hazájá­ban a szocializmust. Sokan vannak olyanok megyénk­ben is, akik az elmúlt hónapok so­rán személyesen győződtek meg a csehszlovák nép önzetlen barátságáról, nagyszerű munkájáról. Sokszor el­csodálkoztunk az. üzemekben és üz­letekben azon. hogy mire képesek az ottani munkások és mérnökök, akik a bürokráciától mentesen szabadon dolgozhattak és munkájuk után meg- Tdemelt bért kaptak. Nálunk a Rá­kosi klikk ideje alatt sokszor érthe­tetlenül néztünk egvmásra, mikor a norma rendezésekkel azt akarták be­bizonyítani. hogy jobban jár így a munkás, jobban jár az egész dolgo­zó nép. Nem hallgatták meg a jogos követelést, az ígéretek továbbra ts csak ígéretek maradtak, ezért kellett a munkásoknak tüntetni és a nép­nek sztrájkkal követelni jogait. Segítenék a kassaiak most berniün­ket, hogy továbbra is a szocializmust építsük, de ne úgy. mint régen, ha­nem megújhodva. a néppel állandó­an kapcsolatot tartó vezetőkkel az élen. Engedtessék meg. hogy elmondjam egyik élményemet, amit szlovákiai barátaink állapítottak meg rólunk itt Miskolcon. Azon a héten, amikor a tüntetések megkezdődtek, kassai vendégei vol­tak a Borsodmegyei Állami Építő­ipari Vállalatnak^ Egyik üzemveze­tőjük a következőket mondotta be­szélgetés köziben: — Magyarok, magyarok, nincs ná­latok minden rendben. Ti nem úgy építitek a szocializmust, ahogy mi. Nálunk a munkások jogos követelé­sének teljesítésére sokkal nagyobb gondot fordítanak úgy üzemi, mint országos szinten. Ezeai a néhány mondaton nagyon elgondolkodtunk. Bizakodva vála­szoltunk. hogy nálunk is rendben lesz hamarosan. Vendégeink Budapestre utaztak, két napot akartak ott tölteni s ezen idő alatt kezdődött meg Budapest«! a forradalom. A bét napból négy nap lett. és csak nagynehezen tudtak visszakerülni Kassára. Kassán mint szemtanuk számoltak be a magyaror­szági eseményekről. Szinte látom magam előtt a mérnököt, a rakodó munkást, a darukezelőt, az üzemve­zetőt, amint közrefogták munkatár­sai és ők elmondták mindazt, amit láttak, hallottak. Azóta három hét telt el. Halljuk a hírt a rádióban, olvassuk az újság­ban. hogy kassai barátaink kezdemé­nyezésére egész Szlovákiában gyűjtést indítottak. Jelszavukra: szolidaritás, testvéri se­gítség a magyar népnek, egymás­után gyűlnek az ívek és a kedve» szlovákiai lakosok koronát, ruhane­műt, szenet, fáit, deszkát és élelmet gyűjtenek, hogy mielőbb begyógyul­janak Magyarországon a sebek. Az egyik kis röpcédulán olvastam — amely tőlük került át hozzánk —. hogy a kassai magasépítő vállalat dolgozói eddig 15 ezer koronát gyűj­töttek a magyaroknak. Utána több üzem neve szerepel. Segítenek a po- tori viHanyerőmü, a MIadá Bole- slav-i, a semilyi és több más üzemek munkásai, falvaik lakói, hogy a ma­gyar nép talpraálljon. egybekapcsol* ion mindnyájunkat a legszebb és legszentebb kapocs: a szolidaritás, az igaz emberség. Köszönet érte ked­ve« szlovákiaiak, kassaiak. T-T sz m -»» VIDÉKI JELENTÉSEK CEGLÉDEN és a járás területén a közellátás biztosított, egyedül petró­leumból és sóból mutatkozik hiány. A járás területéről 8000 darab hizott- libát és kacsát szállítottak Budapest­re. A falvakban jó ütemben halad a mezőgazdasági munka. A dolgozó pa­rasztok vetnek és a szőlő betakarítá­sával foglalatoskodnak BARANYA MEGYÉBEN néhány napos kiesés van a munkában. Hiá­nyos a vasúti közlekedés, ami miatt a vidéki dolgozók nem tudnak eljut­ni munkahelyükre, s ugyanezért sok diák is hiányzik az iskolákból. N'ÖGRAD MEGYE több üzemében megindult a ítiunka és a vonatközlc- kedés. A gyárak, üzemek munkásai­nak mintegy 60 százaléka dolgozik. A megye közellátását szállítási ne­hézségek zavarják SZABOLCS-SZATMAR megyé­ben az üzemek 80 százaléka dóig« zik. A közlekedés csak mintegy 58 százalékban állt helyre. A szántás és egyéb mezőgazdasági munkák telje«, ütemben folynak, a városokban rend és nyugalom uralkodik. RÁCS MEGYÉBEN a jétentesek szerint a dolgozók zöme megkezdte « munkát, a vonatok rendesen köziem lsednek* — L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents