Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-13 / 267. szám

Hétfő, 1556. november 12. CSAAKMAGT ABOB&fcAG Szovjet csapatok Magyarorszägo^Ä^ Teremtsünk végre világosságot ebben a kérdésben! y A MAGYAR Forradalmi Munkás-' Paraszt Kormány rövid programjá­nak 14. pontja közli, hogy a kor­mány a szovjet hadsereg segítségét a reakció sötét erőinek szétverésé­hez, a rend és a nyugalom helyre­állításához kérte. A program 15. pontja pedig így hangzik: ~A ma­gyar kormány a rend és nyugalom helyreállítása után tárgyalásokat kezd a szovjet kormánnyal és a varsói szerződés más résztvevőivel a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról.** A magyar kormány tehát nagyon határozottan és egyértelműen a szovjet csapatok Magyarországról való kivonása mellett foglalt állást. Ebben kétségkívül a magyar nép nagy többsége kívánságának meg­felelően cselekedett. Vannak azonban, akiket a kor­mány állásfoglalása nem elégít ki. Kik ezek és mit akarnak? Részben nyilván azok, akik ellen a szovjet hadsereg segítségét kérni kellett, tehát a reakció sötét erői. Róluk, népünk ellenségeiről, felesleges be­szélni. Az volna nyugtalanító, ha egye tért enének a. Forradalmi Mun­kás-Paraszt ' Kormánnyal. De van­nak mások is, akik a szovjet csa­patok kérdésében helytelenítik a kormány álláspontját. Jóhiszemű, becsületes emberek, jó hazafiak, akiknek drágák népi demokráciánk vívmányai, akik a munkás-paraszt hatalom hívei. A legfontosabb, az alapvető kérdésekben tehát ugyan­azt akarják, amit a kormány. Egy fontos kérdésben mégis ' szembe­száll Inaik vele. Miért? Mivel indo­kolják ezt? Azt mondják, hogy a rend és nyu­galom helyreállításának éppen a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodása az akadálya, azt állít­ják, hogy a rend és nyugalom azon­nal helyreál Ina, ha a szovjet csapa­tok elhagynák az egész ország te­rületét Azokat, aMk ezt jóhiszeműen ál­lítják, jóhiszeműen és türelmesen kell tévedésükről felvilágosítaná. Az elmúlt napok tényei, tapasztalatai alapján kell nekik megmagyarázná, bebizonyítaná, hogy helytelen úton járnak és hogy a legnagyobb jó­akarattal ugyan, de mégis halálos veszélybe sodornák legértékesebb vívmányainkat A JÓHISZEMŰEN . tévedők tisz­tánlátását két körülmény homályo- sítja eL Az egyik az, hogy a szovjet csapatok kivonását széles hazafias, népi demokráciánkat erősíteni aka­ró tömegek is követelték. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy mindenki, aki a csapatok kivonását követelte, erősítem akarta népi de­mokráciánkat A másik az, hogy Október 23-át követően az esemé­nyek olyan gyorsan peregtek és a tájékoztatás olyan hiányos volt, hogy az emberek többsége meg sem értette, mi történik, mi változott, mi az, ami ma egész más fellépést követel, mint két héttel ezelőtt. Márpedig helyes állásfoglalás csak úgy alakulhat ki, ha megértik, mi történt. És ez, legalább is az események fővonalát illetően, nem túl nehéz. Csak le kell bántani a történtekről a mellékesebb vonáso­kat és akkor világossá váUte, hogy az, ami október 23-át követő na­pokban lezajlott, heves és elkese­redett harc volt a hatalomért. Az írók, az egyetemi hallgatók és a lakosság különböző rétegei túlnyo­mórészt nemzeti követelésekkel mentek az utcára és egyéb köve­telményeik nágyrésze sem ment túl népi demokráciánk keretein. ^ ök nem akartak változást a hatalom­ban. Nagy többségük mindvégig nem ébredt annak tudatára, hogy idegen célo'k faltörő kosaként mű­ködik. De a tényleges helyzet méffis ez volt. Az első Nagy Imre kor­mány még a dolgozó osztályok ha­talmának kifejezése volt. Az utolsó — gyorsan szétesett — Nagy Imre kormányban a fontos pozíciók nagy­része már kicsúszott a dogozók ke­zéből. A kö^b°^ső naook minden változata — jobbra tolódás volt. Az első kormánynyilatkozat mé<? a szo­cializmus mellett foglalt állásit, az utolsóban szocializmusról már szó sem volt. De a kormány Összetételében és nyilatkozataiban bekövetkezett vál­tozás még távolról sem mutatja az egész jobbratolódást. Nem mutatja hogy közben a régi rendszer összes tényezői már jelentkeztek igényeik­kel, hogy közben fegyveres bandi­ták támadtak meg pártházakat, nem mutatja a horthysta tiszti egyenru­hák feltűnését az utcákon és a par­lamentben — nem mutatja Mező, Sziklay, Kalamár és más elvtársak meggyilkolását, nem mutatja a ki­mondottan fasiszta jellegű terror­csel emények egyre növekvő töme­gét. EZT AKARTAK talán azok a tö­megek, amelyek együtt követelték a nemzeti függetlenséget és népi demokráciánk megerősítését? Nyil­vánvalóan nem ezt aJkairták. — De mégis ez történt, mégpedig az ő se­gítségükkel. Nem vették észre, hogy-fások számára dolgoznak, hogy az eredeti követelések mellett feltűnő mások által sugalmazott új követe­lések fokozatosan elmossák a talajt a párt alatt és ezzel egyúttal a munkásosztály alatt és szabaddá te­szik az utat az ellenforradalom szá­mára. Azt sem vették észre, hogy az általuk szerzett fegyverei?: egy részével sok ezer volt horthysta tiszt, földbirtokos, volt nyilas bri­;é°ért. ön, bíboros úr, aligha emlékszik már arra a diákra, ®iki 1946 lucskos tavaszán tér- denállva kezet csókolt önnek Budapesten, a Józsefvárosi .......................... e gyházközség udvarán, hogy —— ­segítse őt továbbtanulásában. Kis emberek, kis epizódok. Mit érdekli önt a sorsuk. Én emlékszem Önre, Mindszenthy József hercegprímás űr. Emlékezek válaszára is: de sok van ilyen belőletek a vi­lágon! — s méltóságteljesen továbblépett. Mi is tovább lép­tünk. Túl léptünk Önön, túl lépte Önt az idő, a történelem. Nem azért írok hát, hogy isimét segítségét kiérjem, hanem, mert beszélt. Beszélt, hát én is szólok. Tíz év alatt volt mit meg­gondolnom, ön azt mondja, hogy nem változott. Mi. akkori rongyosok, megváltoztunk. Alaposan megváltoztunk! Ez az, amit ön elfelejtett, amikor ismét mikrofon elé állt. * Az egész világ népéhez szólt, jogot formálok hát rá. hogy én is válaszoljak szavaira Csehszlovákiából. A jövő Magyar- ország programját néhány szóval fejezte ki: magántulajdonon alapuló, osztálynélkülá jogállam. Világos és tömör. Egyházi nyelven fogalmazta meg: add meg az istennek, ami az istené, a császárnak, ami a császáré, ön megadta: a tőkésnek a ma­gántulajdont, a munkásnak az osztálynélküli társadalmat és a magyar értelmiségnek a jogállamot. Csakhogy ez a prog­ram enyhén szólva, zagyvas ág. Ön jól tudja, hogy ahol ma­gántulajdon van, ott jogállam nem .létezik, mert a jog ott csak a tulajdonosoknak terem, de soha az egész társadalom­nak. Azt hiszem, hogy valójában ön is így gondolta. Ezérí hát erről ne vitatkozzunk. Inkább arról ejtek néhány szót. amit ön „tudatosan el­hallgatott, nehogy az ügynek ártson“. Csak úgy mellékesen említette, hogy az új Magyarország rendiének a „természeti törvény“ alapján kell felépülnie. Az egyszerű ember azt hi- hetaé, hogy ön főpap létére materialista, amikor a termeszen törvényeket emlegeti. Am mindez csak látszat. Valóságban a magántulajdon, a földbirtok természeti törvényéről van szó. így tehát mégis megmondta azt, amiről tulatosan hall­gatni akart, nehogy az ügynek ártson. Az ön által említett „természeti törvényt“ XIII. Leó fejtette ki a Rerum Nova- runvban, hogy bebizonyítsa a magántulajdon jogosultságát, „Az sem ellenkezik a magántulajdon jogosultságával — írta XIII. Leó, — hogy isten a földet az egész emberi nemzetnek adta használatra és élvezésre: mert nem azon értelemben igaz ez, mintha mindnyájan egyformán az egészet birtokol­hatnánk, hanem csak annyiban, amennyiben az az értelme, n^y ő (isten) maga közvetlenül senkinek sem jelölte ki a részét, hanem az emberek iparkodására s a népek intézmé­nyeire bízta a magántulajdon felosztását.“ A napnál is világosabb, hogy Mindszenthy József beszé­dének itt a lényege ez az, amiről „tudatosan nem beszélt“ és csak burkoltan utalt rá: az egyház nagybirtokainak vissza- rzése. Mindszenthy Józsefnek az fáj. — azért került börtönbe is* ganti fegyverkezett fél népi demok­ráciánk ellen és hogy nagy számban tűntek fel 1945-ben Ausztriába és Nyugat-Német országba szökött fa­siszta elemek. Az eUenforradaiommak ezzel a nyílt jelentkezésével szegültek szem­be a párt legjobb fiai. Megalakítot­ták a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányt a nép forradalmi vívmányainak védelmére és ugyan­ezért katonai segítséget kértek a szovjet kormánytól. Tehettek-e mást? Nem tehettek, éppen azért, mert drága volt nekik népi demokráciánk léte. Az ellen­forradalom már jelentős fegyveres erővel rendelkezett. Az adott körül­mények között még a munkássá!? és a fegyveres erők egyrósze is této­vázott, nem értette meg a népétét, neon is bűzéivé arról, hogy a mun ká^ság többségének nem volt fegy­vere a nénj demokrácia vívmányai­nak védelmére. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak tehát a szovjet kor­ányhoz kellett fordulnia se- De erre ~?r i-g -van “js-züksés. amíg a rend és nyugalom-Jaelyreáff. Hi- a rend és nyugalom h^|n ■vi í* * rdul mi fegyveres erőnk is és újból meg­találja megfelelő helyét a náoí de­mokratikus Hiszen addig ra meg kell érteniük a történteket mindazoknak, akik valóban népi de­mokratikus rendünk, nem pedig a kapitalizmus apróén akarok máé­val ósítani nemzet! f üagetl épségün­két, önállóságunkat., szuverénttásun kát. Akkor pedig a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormánynak nem lesz hiVebb támasza nálunk. A*>nIG AZONBAN amíg a reak ció sötét erőinek még fegyver van a kezében, saját fegyveres erőink oedig még nem szTárdultak meg, a kormány neon mondhat le a Szov­jetunó ka/on^i segítségéről. Nőm mondhat le róla a magyar munkás­ság érdéiben, a megvár paras'd- "ág érdekében, a haladó értelmiség érdekében, az egész dolgozó magyar nép érdekében. Mért ma a szovjet, '•sapatok azért vannak örszafOTiir5 a föld, agyárra íJánya, Tiilutfay; amtf anyagt ~ég -kuitú a mi Rendszerünk á népnek adott. Egyesek azt kérdők: de hátha a Szovjetunió majd nem akarja ki­vonni csapatait a rend és nyugalom megszilárdítása után? Erre a kér­désre biztató választ ad a Szovjet­unió 1956. október 30-i nagyjelen­tőségű hivatalos nyilatkozata. Ez a nyilatkozat nagyon nyomatékosan hangsúlyozza, hogv a szocialista or­szágok egymás közötti kapcsolatai csak »a teljes egyenjogúság, az ál­Üdvözlet szomszédainknak! Kedves szomszédaink, barátaink, elvtársak! Napok óta nagy aggódással figyel­tük hazátokban az események fejlő­dését. Sorsotokat féltettük, mert at­tól tartottunk, hogy a földbirtokosok, bankárok és gyárosok visszatérnek országotokba s a mi határaink mel­lett nem a ml őszinte barátainknak, hanem a reánk ellenségesen tekintő kakastollas csendőröknek lesz hatal­ma. Szivünk őszinte mélyéből üdvözöl­jük a bányászokat, a kohászokat, az élelmiszeripari munkásokat, a szállí­tási dolgozókat s a többi munkáso­kat megyétekben. Ugyancsak őszinte szívvel üdvözöl­jük a földműveseket, a szövetkezetek tagjait, az állami birtokokon és gép- íUomásokon dolgozó testvéreinket és azt üzenjük Nektek, boev minder erőnkből segíteni fogjuk begyógyí­tani az ntébbi két hét sebeit, s Ipar­kodunk megerősíteni a nép hatalmát is megyétekben. Nálunk a városokban és falvakba« egyaránt az összes üzemekben, híva« falókban és minden munkahelyen műszakok zajlanak le és gyűjtések folynak a „Szolidaritás alapjára” *”s a magyar nép megsegítésére. Legyetek meggyőződve, hogy észtté ki határaitokon olyan igaz barátotok van, aki bármikor kész nehézsége­tekben segíteni. Ki fogjuk cserélni munkatapaszta-i tatainkat Hívunk benneteket a ml iparilag fejlett, gazdag hazánkba» ahol a munkásosztály, földművesek S az egész dolgozó nép jólétben él. Hív­juk üzemeitek, járásaitok és közsé­geitek képviselőit — gyertek, nézzé­tek meg. hogyan kormányoz és él a mi népünk, hogyan szervezi munká­ját, s építi boldog életet! Eddigi őszinte testvéri együvétar*» ázásunkat a proletár internaciona­lizmus szellemében továbbra is bő* vítjük és erősítjük! A KACSAI KFRÜLET DOLGOZÖI A segélyalap első eredményei a magyar dolgozó nép részére A kassal kerület dolgozói már az első órákban a következő felajánlá­sokat tették a magyar nép megse­gítésére: A leleszi Földműves Termelő Szö­vetkezet 50.000 Kcs (korona) értékben természetbeni juttatást. A rozsnyói Földműves Termelő Szövetkezet 20 métermázsa búzát és 5000 Kcs készpénzt. A Gömöri Vas- és Ércbánya ro2s- nyói üzeme 89.500 Kcs, A kúntapolcai öntöde 10.000 Kcs. A gombaszögí kőbánya 5500 Kcs. A Csehszlovákiai Autóúti Vállalat kassai dolgozód 7000 Kcs, A Kassai Húsüzem dolgozói 15.000 I Kcs. A kassai PRAVDA nyomdavállalat dolgozói 10.000 Kcs. A kassai péküzemek dolgozói 13.000 Kcs. A Nagyszlebosi Papírgyár dolgozói 20.000 Kcs. A Poprádi Erdők! termelési Válla« lat 2 vagon építési anyagfát. A Kassai Kerületi Kisipari Terme« lő Szövetkezet 20.000 Kcs. A kassal fa- és szénraktár műnké- sai 10.000 Kcs. A Kassai Építővállalat dolgozói 15.000 Kcs, A megsegítés: akció tovább terjed! Egyetlen dolgozónk se marad ki a se­gélyalapból, aki hozzá ne járulna a magyar dolgozók támogatásához! Él- jen a csehszlovák dolgozók és ma« gyár dolgozók testvéries barátsága! larrú függetlenség és szuverenitás, a területi sérthetetlenség tisztelet­tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás** elveire épülhetnek. De a nyilatkozat nemcsak ezeket a helyes elveket állapítja meg. Ki­fejezetten leszögezi, hogy a szovjet kormány a varsói szerződés aláírói­val együtt >*-késiz megvizsgálni a Ma­gyarország területén tartózkodó szovjet csapatoknak a kérdését«, majd kü’ön még azt is, hc-**v erről a kérdésről a Szovjetunió' »kész meg­felelő tárgyalásokat kezdeni a Ma­gyar Népköztársaság kormányával-«} A döntő itt az, és ezt kell megér­teni minden magyar hazafinak, o Forradalmi Mrníkás-Paraszt Kormány ebben a kérdésben is, csak úgy. mint minden más kérdés­ben, a nemzeti érdek és a nép kí­vánságainak hű képviselője. A szov­jet csapatok Magyarországról való kivonását maga a kormány fogja szorgalmazni a reakciós erők le­fegyverzése, a rend meeszpárdftása után. Mindnváiunk érdeke* hogy ez a rend most már a legsür­gősebben megvalósuljon. Amiről a bíboros úr nem beszél — hogy a katolikus egyháztól elvették a nagybirtokokat, hogy a magyar népi demokrácia 650 000 nyomorgó parasztot jutta­tott földhöz. Magyarország felszabadítása előtt az ország leg­hatalmasabb földesura a katolikus egyház volt. Az ország megművelhető földterületének 34 százalékát tartották kezük­ben a különböző püspökségek, káptalansások, apátságok és szerzezetes rendek. Nézzük csak közülük a legnagyobbakat: Az egri főkáptalan birtokát — — — 89 953 kát. hold. Kalocsai érsekség — — — — — 65 509 kát. hold. Pannonhalmi Szent Benedekrend — 59 865 kát. hold Veszprémi püspökség — — — — 52137 kát hold Veszprémi káptalan — — — — — 49 018 kát. hold Zirci apátság — — — — — — 46 416 kát. hold Egri érsekség — — — _ 40 269 kát. hold. Esztergomi érsekség — — — — 36 200 kát. hold. Magyarországon kereken két millió ember élt a földből. Az összes földterületnek több mint a fele hatezer közép- és nagybirtokos, vagy zsírosparaszt kezében volt. Közülük is ezer család uralta az egész ország földterületének egyharmad ré­szét és nyolcvan családnak volt több mint tízezer holdas birtokot. Nem gondol ia bíboros úr, hogy mindez ellenke­zett a „természet törvényével?*4 Jogos volt tehát a magyar dolgozók, a munkáik és pa­rasztok felháborodása az egész országban, amikor ön börtön­ből megszökve ismét ezt a rendet akarta diktálni a magyar népnek. Hiszen nem titok, hogy minderről már tá^gvaltak az ideiglenes diadalt ülő ellenforradalmi kormánv néhány tag­jával, a földreform hatálytalanításáról. Egyelőre csak kártérítésről beszéltek, a volt földesurak kártérítéséről. Ezek a tárgyalások niasyon hasonlítottak az 1919 után fellépő Csemoch heme sorimás nézeteihez, aki akkor Övként akarta kimondani: „Nekem az volna a nézetem, k>i ke^ene mondani elvk*-nt. hogy pénz nélkül foWet senki sem vehet44. Bravó, uraim! Önök valóban ra°)aszkodnak a természet törvénvé^z! Kártérítés*» Honnan’ Attól a „lesoványodott országtól’“ Ki A magvar dolgozó pAp. a rr®«var pa­raszt! MagaraKh ©dót kiszabni. Ez az evveflen út. És a ma­gasabb adók alatt görr»vedő passzt maid csak elereszt né­hány holdat, hogy boldogulhasson. De ki veszi meg abban az elsz<M?*rv.~wt nr*/«"bar*» Azok akik kárté-fté«t kannak szétosztrvtit földiedért. Mórt ki másnak lesz rá oénze? Bravó, uraim! Le a kalappal Úri terv. magyar terv. Nvögl paraszt! Gürcöli, amíg bírod. És ha már nem. osapl fel ismét cseléd­nek a hercegpzrmás űr birtokára, szülj gyermeket oda künn a mezőn és vidd h.tza a kötényedben — úgy mint azt Mind­szenthy József bíboros vaia megírta híres könyvében, a ma­gyar paraszt heroizmusáról. Ismertek azok a tervek is, amelyeket Mindszenthy József a magyar munkások számára dolgozott ki elítélése előtt. — „Idegen tőkének hazánkba va­ló beengedése egyik feltétele a feltámadósiinfcnaik* ennek a tendenciának pedig szögesem el lentmond minden államosítási akció“. íme a „természet tör­vénye“ itt is fellelhető. Vissza a gyárat a ma^ar munkástól, a Goldbergernek, Weisznek, Drehemek és Wolfner bárónak: Ez is egyike unnak, amiről ön tudatosan nem beszélt, ne­hogy az ügynek ártson. „Mindszenthy fanatikus nacionalista, aki az egykori má- gyár uralkodó osztály álláspontját tartja fenn a szlovákokkal, románokkal és más dunai nemzetekkel szemben . . . Sze­rinte az egyház szellemi vagy anyagi tavainak bárminő csor­bítását csak az ördö' sugalmazhatja“ — írta róla a nyugati Economist. íme itt © nyitja annak is. hogy Habsburg Ottó miért tett nyomban lépéseket az ellenforradalmi akció folya­mán Amerikában a magyar nemzet történelmi ereklyéjének I. István koronájának visszaadására. Természetes, hogv a földesurak Magyarországiénak már jogos a korona és ha ko­rona van. ne álljon használatlanul valahol a múzeumban, jöjjön a király is. Jöjjön Habsburg Ottó! Nem baj, hogy nem tud magyarul. Horthy sem tudott, még s megtanult. A ma­gyar királyhoz természetesen odatartozik az ezeréves or­szág is. Ismert tervek, úri tervek. De a magyar nép nem kér belőlük. Magyarország nem akar Berlin útján Bonn árnyéká­ba kerülni, a magyar ifjúság nem akar egy új háború tégy* vertöltelékévé válni. íme ez áll az ellenforradalmi nemzeti és szabadság jel* szavai mögött. Hogy Mindszenthy szavaival éllek, a „ma­gyar nemzet törzsének“ szabadsága, a földesurak és tőkések szabadsága, a munkások és parasztok nyomora, az értelmi­ség derékba törése és külföldié üldözése. Az urak elszámftották magukat. A magyar népi demokrá­cia tizenkét éve alatt felnyílt a magyar munkás és paraszt szeme. Hangzatos szólamokkal jelszavakkal többé nem hagy­ja magát becsapni Mtndszenthvtő] sem. És ha M-ndszenthy József Magvaro^zás hercegprímása nem változott meg. a magyar nép ismét gondoskodott róla, hogy többé mikrofon elé ne állhasson. Mi mást javasolna ön. bíboros úr a javíthatatlan bű­nösnek büntetés-fii’ Hiszen emlékszik még kedvenc szava já­rására a felszabadulási évekből: „Amerre járok temetőben járok4* Alig tért vissza pár napra és Mawarors2ág Ismét temető lett. — Főpapi áldását adta a rombolókra, a gyilko­sokra. Sorsa nem lehetett más, mint az, ami beszéde utáni napon bekövetkezett. Szóke József U; ifjúság a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságát nak lapjából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents