Észak-Magyarország, 1956. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1956-11-13 / 267. szám

é

ßZARMAGTAKOmZAG

Hétfő, 1956. november 1*.

A népben rejlő erő tönkresús minden kísérletet, amely ellene tör

fűéhéz napokat éltünk át. még

í 1 ma sem könnyű. • Egyes helyeken még a megyében is a fasiszta ellenforradalmi bandák rabolnak, fosztogatnak, békés családok életére törnek. De él, erősödik a párt és a munkás-paraszt kor- mány intézkedései nyomán mindjobban helyreáll a rend és a nyugalom.

Megyénk dolgozói is féltik 12 év eredményeit, amit tovább akarnak gazdagítani, gyarapítani. Bíznak az. ujjáalkult pártban, a munkás-paraszt kormányban. Egyetlen példa erre:

Abaujszántón egy eddig párton- kívüli parasztember kereste fel a MSZMP intézőbizottságát és kijelentette:

— Eddig nem voltam tagja a pártnak, de most be akarok lépni.

Ugyanitt erry régi párttag azt ■ mondta: — több tagsági díjat akarok fizetni, mint eddig.

Mi van ezekben az egyszerű, hétköznapinak látszó szavakban. Az van bennük, hogy nem kívánják vissza a régi rendet, az arisztokratákat. a földbirtokosok, a gyárosok uralmát, ellene vannak mindenféle restaurációs kísérletnek. Ellene vannak mindannak, ami ezzel jár.

A nehéz napokban, amikor az ellenforradalom már-már felülkerekedett, Abaujszántón egy volt horthysta tiszt is benne volt a munkástanácsban és így nyilatkozott habzó szájjal, lelkendezve:

— Ti azt hittétek, hogy én a múltban őrmester voltam. Nem, nem az voltam, hanem zászlós. Nézzétek ezt a fegyvert, 12 évig tartottam elásva, mert tudtam, hoon egyszer szükség lesz rá.

n e korai volt öröme. Korai, mert a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség egyhamar válaszolt. Hát lehetett-e az ilyen elemknek tartós szereplésük akkor, amikor a nép félti 12 év gyümölcsét, amikor gátját szegi mindenféle restaurációs kísérletnek? Nem. nem lehetett.

Hősies szép példáját adták a néphatalom iránti hűségüknek az olaszliszkai kommunisták, amikor a legnehezebb napokban a párttitkár lakásán taggyűlést tartottak és leszögezték: kommunistáik voltunk és azok is maradunk.

Vagy beszéljünk a kenézlőiekről akik elzavarták a munkástanács reakciós tagjait és visszaállították a nép hatalmát a községben és éberen vigyáztak erre a hatalomra?

Számtalan ilyen példát lehetne mondani, felsorolni, leírni

De beszélni kell arról is, hogy egyes helyeken a vezetők még tartózkodnak nem mennek, vagy nerr. mernek a dolgozók közé menni. Mitől félnek ezek?

Rudahányán a bányászok várják vezetőjüket, kérik, menjenek közéjük. adtának tájékoztatást, se gítsenek abban, hogy teljes erővel meginduljon á munka. Azt vallják:

— Nem engedjük vissza a tőkések uralmát.

nép hatalmát semmi, de semmi meg nem döntheti. A népben rejlő erő olyan erő. amely tönkrezúz minden kísérletet, amely -ellene tör.

Ezt bizonyítják ezek a napok is.

(t.)

A

TANULSÁGOK

TAGSÁGI könyvem előttem fekszik az asztalon. Nézek rá. Fedőlapján olvasom: Magyar Dolgozók Pártja. Nézem a könyvet és álmélkodom. Igaz volna ez, vagy csak álom? Nem, nem álmodom ez valóség. Ez a tagsági könyv már nem érvényes. Fejemben egymást kergetik a gondolatok. Magamtól kérdem: Hogyan történhetett ez? Keresem, kutatom a választ. Belelapozok a kiskönyvben, olvasni kezdem a sűrűn írt, apró betűket. Valamennyi sorát helyesnek vélem s éppen e sorok olvasása segítettek ahhoz, hogy tisztán lássak, megértsem miről van szó. Hadd mondjam el — ha mindjárt röviden is — miben látok tisztán, mát értettem meg.

Nem akarok elfogult lenni, sem pálcát törni saját pártom felett. Most azonban, amikor új párt sarjad, új pártot építünk, feltétflen fontos leszűrni a tanulságokat.

AZZAL kezdem, amit a napokban sokszor elmondottunk. Derékba tört a párt. Miért? Több oldalról lehet magyarázatot adni erre és igen sokat lehet róla beszélni. De mint mindig, most is csak a lényeg fontos. Azért tört derékba a párt. mert elvesztette tekintélyét a tömegek előtt, a tömegek nem támogatták a pártot, megbomlott a tömeg kapcsolata. Nagy igazsága volt Leninnek, amikor azt mondotta: A párt megszűnik. ha elveszti kapcsolatát a tömegekkel. Ezt pedig nálunk — ha 'nem is teljes egészében — de így volt Pártiunkcionáriusamk több- gége hivatalnokká vált s egyébre sem volst gondja, minthogy határozatokat gyártson, utasításokat írjon. Ezt egyáltalában nem nevezhetjük pártmunkánaik. A pártmunka emberekkel végzett munka, ahol nemcsak a vezetők, sőt nem is csak az egyszerű párttagok, hanoin a dolgozók többsége munkálkodik, ha olyan politikát látnak megvalósulni, amely a saját jövőjüket alapozza meg. E helyett nálunk az történt, hogy túlzottan erőszakoltuk a mechanikus pártmunkát és figyelmen kívül hagytunk más. igen fontos tényezőket. Ilyen volt például az, hogy felső szerveink valósággal utasították a pártszervezeteinket arra, hogy mikor és mennyi párttagot és tagjelöltet vegyenek fel. Ez a tény magában lehetőséget adott arra. hogy a párt soraiba ellenséges elemek férkőzzenek be, hogy sokan kielégítsék karrierista igényüket. Csak most látjuk, milyen helytelen volt ez most, amikor szemtanúi vagyunk annak, hogy sokan elfordultak a párttól, sőt egyesek, mint valami ócska lomot, félredobták párttagsági könyvüket.

Mifidig éreztük, hogy valami nincs rendben, beszélgettünk a kollektív vezetésről és sokszor maga a Központi Vezetőség sértette meg ezt a fontos lenini elvet. Ha például valamelyik párthatározat nem a legkedvezőbb talajra talált, kiderült, hogy azt csak egynéhány vezető szülte, a többiek tudta és beleegyezése nélkül. Vagy amikor a pártegységről beszéltünk s közben toúönböző klikkek ütötték fel a fejüket, mint a Rákosi—Gerő- iklikk,

ALAPVETŐ fogyatékosságok ezek, amelyek a többi hibákat szülték. Röviden tehát: a gyakorlati munkában nagyon eltértünk azoktól az elvektől, amelyek a kis piros könyvben le varrnak fektetve. Ami történt, annak előbb- utóbb be kellett következnie. MDP mint olyan. megszűnt létezni. Azonban a szocializmus további építését nem vihetjük előre párt nélkül. Ezért szervezzük a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely

hű a marxi zmus-lenáinii zmus eszméihez. amely szakít mindenféle helytelen módszerekkel. Az ilyen párt ismét lehetőséget ad arra, hogy élvezze a dolgozó tömegek bizalmát, hogy zászlaja alá sorakozzon minden becsületes, hazáját szerető dolgozó. Bízunk abban, hogy ez a párt tanul a példából és sikeresen fogja vezetni az országot, a dolgozó népet a felemelkedés útján..

Török Alfréd

^/yiinden gyermek nevében

Édesanyjukkal a napokban két kis csöppség állt a Lenin Kohászati Művek I. számú kapujánál. Az egyik már óvodás, a másik még bölcsödébe való. Dideregtek a csípős széltől, megállás nélkül topogtak — meleg irtán vágyva.

Édesanyjuk odamegy a kapusihoz és azt kérdi:

— Tessék már mondani, mikor vihettem a gyereket a bölcsödébe, vagy az óvodába.

A kapus ránéz, megvonja a vállát:

— Menjen el a bölcsödébe, majd megmondják.

— Nem tudok munkába jönni, nem tudom kire hagyni a gyereket — teszi hozzá még magyarázókig.

Az asszonyka tanácstalanul állt, mit tegyen? Ö nem ment el, de én érdeklődtem az ügyben. Kiderült, hogy a gyári bölcsödé az utolsó mázsa szenet tüzeld fel, hogy a kis csöppségek, ameddig lelhet, s ameddig nem jön újabb tüzelő, melegben éljenek, játszadozzanak, pihenjenek.

tartások várják az életet, a meleget adó szenet.

A hideg szobában, a kihűlt tűzhely mellett mit mondjon a szülő, az édesanya, az édesapa kicsi gyermekének, ha hoezábújik és azt rebegi: fázom. Nem magyarázhat, nem mentegetőzhet, mát mondhat: nincs szén, nincs fa.

©

©

szén,

Nincs szén... mint kiáltás, úgy ez a két szó,

nincs segély- hangzik ez az

egyetlen rövidke mondat. S utána nyomban ott a kérdés: miért?

Igaz, a bányászok többsége már munkába állt, de még nem mindeniki. Nem mindenki, pedig minden bányász munkájára, a munkája nyomán kitermelt minden deka szénre szükség van. Az üzemek, a gyárak, a kórházak, a bölcsődék, a szülőotthonok, a ház.

Évekig jártam bányavidékeken. Számtalan bánya mélyén barangoltam, sók mindent láttam, tapasztaltam. Régen történt a következő eset, de elmondom.

Alberttelepen a tárna bejárata a lakótelephez közel van. Előtte kis tér s azután a bányász lakóházak. Nyáron, de télen is, a gyerekek ott töltik a napot, játszanak, szórakoznak. Az egyik télen, ahogy kitárul a tárna ajtaja, néhány gyermek odasereglik. Az első bányász, aki a szabadba lépett szén- porosan, vállára akasztott lámpával körülnéz, mélyet szippant a jó, friss levegőiből és indulna haza.

— Apuka, apuka — hangzik ekkor a kiáltás.

Megáll és mosolyogva várja a feléje iramodó két kis csöppséget: gyermekeit Lehajol hozzájuk, egyiket is, másikat is megcsókolja, ölbeveszi őket és így együtt indulnak haza. Aki látta, s aki ilyet lát, meghatódás nélkül nem szólhat róla. Talán még azok a bányászok is megáll- nának egy pillanatra, akik ma még — értelmetlen módon — nem álltak munkába.

Ezek, a bányászok mit szólnának, ha aző

gyermeküknek hidegben, fűtetíen lakásban, vagy a hideg által birtokba vett bölcsödében, óvodában, napközben kellene didereg- niök. Bizonyára tilta-1 koznának, vétót emelnének ellene, mint ahogy kérjük elsősorban a bányász anyákat: tiltakozzanak férjüknél — dolgozzatok hiszen a városokban ugyanolyan aggodalommal féltik gyermekeiket a szülők, m.ru ahogy minden bányász szülő félti a gyermekét A tél küszöbén. Már az első hó is leesett és mindennap várható, hogy beköszönt a tartós hideg, amely most nem örömet, boldogsá got, vidám hócsata t szánkózást hoz a gyermekeknek, nem hoz azt; ha nincs tüzelő.

„MUNKÁRA FEL,

ezt követeli tőlünk hazánk népe és boldog jövője“

Marosán György, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány államminisztere a magyar munkásokhoz és parasztokhoz

©

Szenet, szenet, szenet, s újra azt..; Kinek segít az, ha továbbra is pihennek fejtőkalapácsok, a gumiszalagok, a szénrakodók, kinek segít, ha a vasúti kocsik nem szállíthatnak tüzelőt, élelmiszert, nyersanyagot és mindazt, ami az é.ethez kell;

Kinek?

Egyértelműen váJa szólhatjuk: ma már az eilenforradalmárokinak, azoknak, akik a nép hatalmára, a nép ellen törtek.

Akarjuk ezt?! Nem! s újra csak nem!

Épp ezért mu okára fel, hogy begyógyítsuk a sebeket, hogy az élet újra a régi kerékvágásba lendüljön.

Ezt kéri a bányászoktól, de mindenkitől a haza, a nemzet, ezt kérik a mi szeme- fényeink, a gyermekek is.

& «

Dolgozó parasztok, elvtársak!

Lássunk tisztán a mai nehéz hely' zetünkben. Ezért szólok hozzátok, magyar dolgozó nép hatalmának vé delmében megalakult a magyar forradalmi munkás-parasztkormány. Ennek a kormánynak a megalakulását az tette szükségessé hogy véget vés sünk az ellenforradalmi elemek ga rázdálkodásának, az utóbbi hetekben lezajlott embertelen állapotoknak ha zánkban. Szent kötelességünk hogy szétzúzzuk a már széjjelvert. de még itt-ott garázdálkodó ell^nforradalm fegyveres bandákat, akik felrúgva törvényes rendet sanyargatják dől gozni akaró népünket és gyilkolják becsületes, hazájukért, népükért dől gozó, népi hatalmukért harcoló fiait Az elmúlt évek folyamán a Rákosi Gerő-klikk kalamdorpolitikáj áriak következményei jogos elégedetlenséget és felháborodást váltottál?: kii pártunk, munkásosztályunk és a nép széles rétegeiben. Magam is elszenvedtem e bűnös politika, a törvény- sértések keserves következményeit Évekig szenvedtem ártatlanul a börtönben. Minden okom megvan hogy teljes mértékben eg ve tértsék Rákosi—Gero-kl ikk vétkes politikájának legmesszebbmenő elítélésé vei. Nincsen azonban olyan személyes bánt a lom, ami megingatná szocializmus ügye iránti szent hitemet, meggyőződésemet. Éppen ezér teljes határozottsággal fordulok szembe mindazokkal akik a Rákosi—

Gerő-féle klikk vétkes politikája ál tál kiváltott jogos elégedetlenséget a népi hatalom megdöntésére, a demo krácia és fügetlenség szent jelszava sötét ellenforradalmi céljaikra hasz nálták és használják fel. Ma már sok, korábban megtévesztett ember személyes meggyőződése alapján látja, hogy az ellenforradalmi bandák fosztogatnak és gyilkolnak, üldözik népünk legjobb fiait. Ez lett a vége a több mint kéthetes, s az egész or szagot megrázó politikai viharnak.

Idevezetett a jóhiszemű emberek félrevezetésének álnok politikája Idevezetett az az elégedetlenség, amely mindenképpen meg akart al kudni és ennek a megalkuvásnak az árán fel akarta áldozni népi demok ráciánik rendjét a kapitalista restaurátoroknak, a régi világ képviselőinek, akik ezekben a véres napokban végül is visszavonhatatlanul leleple ződtek. Mindenkinek világosan kell látnia, hogy ellenforradalmi támadás érte egész népünket. Ezt a hitvány támadást szét kell zúzni, hogy né pünk békében és szabadságban élhessen. Az ellenforradalmi bandákat eddig sem érdekelte, s ezután sem érdekli, hogy mi lesz a télen, lesz-e kenyér, lesz-e hús, tej, ruha és fűtőanyag. E bandákat nem érdeklik népünk szenvedései. Ma az országban minden munkás és dolgozó paraszt minden hitves és anya jogosan követeli tőlünk, hogy számoljuk fel a bandákat, állítsuk helyre a jogrendet a törvényességet, védjük meg az anyagi értékeket. Utasítsátok vissza a hitvány szovjetellenes rágalmakat, amiket az ellenforradalmárok a nép megtévesztésére terjesztenek. Köszönet a szovjet harcosok testvéri segítségéért, ami megkönnyíti és meggyorsítja az ellenforradalmi kísérle* szétverését, a népi hatalom megvédését. El fog jönni az idő, amikor az elmúlt hetek eseményeit teljesen fel- dog jövője!

tárva, minden részletükben megírtu-> tathatjuk az országnak és népünknek, hogy mi váltotta ki a nagy megrázkódtatást, hogyan használta ki a nép jogos elégedetlenségét és igazságos követeléseit a reakció sötét ellenforradalmi céljai számára. Most azonban sürgős teendő vár ránk. Cselekednünk kell, s ezért arról keM beszélnünk, hogy mi a teendő.

Mit akar a munkás-parasztkor- mány? Helyre akarja állítani a rendet, a törvényességet az ország minden részében. Meg akarja védeni a munkások és a dolgozó parasztok halalmát. Meg akar akadályozni min* den restaurációs kísérletet, amely vissza akarja hozni hazánkba a nagy- birtokosokat. a bankárokat a gyáron sokat és azok kiszolgálóit. Ennek érdekében a magyar forradalmi mun- kás-parasztkormány harcba szólít mindenkit, akinek szent nemzeti ügye dolgozó népünk hatalma, népi demokráciánk rendje. Közel kétmillió szervezett munkás van ebben az országban. Ezek a munkások tudják, hogy mit veszítettek volna, ha az ellenforradalmi bandák kerültek volna felül. Látniok kell, hogy az utóbbi két hét milyen nagymértékben tette tönkre gyárainkat, üzemeinket, népünk alkotásait. Ennek véget kell vetni a magyar forradalmi munkásosztály teljes harci egységének acélos erejével. A munkás-paraszt összefogás erejével védjük meg a nép hatalmát és teremtsünk rendet hazánkban. A gyárak és az üzemek várják a ti munkáskezeteket, hogy újra meginduljon alkotó munkátok. Mindenütt haladéktalanul meg kell indítani a termelést. Minden becsületes dolgozó jelentkezzék munkahelyén, hivatalában és munkával segítsen helyrehozni azt a nagy kárt. amelyet az utóbbi hetekben a magyar gazdasági, társadalmi és politikai élet szenvedett. Beálltak a hidegek és nekünk szembe keld nézni a téllel. —■ Munkásasszonyok és gyerekeik jogosan elvárják tőlünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ebben az országban ne fázzon, .né éhezzen, senki. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy a rombolásokat helyreállítsuk, a termelést megindítsuk, és az élethez szükséges feltételeket megteremtsük. Csak a két kezetek vár ennek a feladatnak elvégzésére. Az utóbbi időben nagyon sokat beszéltek arról, hogy rajtunk a világ szeme. Nekünk, munkásoknak, dolgozó parasztoknak tudnunk kell azt 'is, hogy Rajtunk van a világ valamennyi kommunista szocialista és munkáspártjának a szeme. Nézik* hogyan birkózunk meg azokkal a feladatokkal, amelyek most ránk hárulnak. A világ egész szocialista tábora kész támogatást nyújtani nekünk e nehéz napokban. Nekünk méltóknak kell lenni ennek a tábornak. ennek a hatalmas nagy erőnek a bizalmára és reménységére. Nem maradunk egyedül, nem maradunk magunkra, támogatná, segíteni fognak bennünket, nekünk csak rendet, békét, nyugalmat kell teremteni. Ámítsátok félre az útból azokat, akik a rendnek és a békének akár fegyveres akadályozói. Munkára fel, ezt követeli tőlünk hazánk népe és bőiHÍREK az ország minden részéből- BÁCS, SZOLNOK és ZALA MEGYE dolgozói nagymennyiségű húst indítottak útnak Budapest lakossága számára.

— NÓGRÁD MEGYE dolgozóinak küldöttsége tegnap délben felkereste Kádár János miniszterelnököt és Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét és közölték velük, hogy Nóg- rád megye szilárdan a kormány mögött áll és támogatja politikáját

— A FERENCVÁROSI Gizella- malom is dolgozik teljes kapacitással. A főváros sütődéiben két—három napon belül zavartalan lesz az ellátás.

— GYŐR LAKOSSÁGA is megmozdult a budapestiek megsegítésére. Harminc vagon vegyes élőállatot, 42 ezer liter tejet, 56 mázsa va- tát, 67 vagon húst, hat tehergépkocsi lisztet indítottak útnak Budapestre.

— A KORMÁNY KÉRI a vidéki »kossá got, hogy főleg zöldséggel, hasított sertéssel és burgonyával segítsék a főváros lakóig

BÁNYÁSZAINK megértették d kormány felhívását. A nógrádi bányászok többsége már eddig felvette a munkát. Nagy nehézség van a bányászok munkahelyre való szállttá* sában.

— A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

felhívja dolgozóit, hogy haladéktalanul jelenjenek meg munkahelyeiken és a jelenleg kiadott rendelkezéseket hajtsák végre.

eszakmagyarorszag A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei szervezőbizottsága és a megyei Fórra dal* mi Munkás-Paraszt Bizottság lapja. Szerkeszti és a kiadásért felelős:

A SZFRKESZTOBIZOTTSAG.

Borsodmegyel Nyomdaipart Vállalat Miskolc.

Wets# «rrouMfavezető: Koazti Ufa« 4