Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-05 / 235. szám
IZ MOP BÜRSOD-ABAÚJ'ZicMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XII. évfolyam, 23.í. M"m Ár 50 filler 1956 október 5, péntek Á borsodi bán vasról* felelőssége T\ | egyénk szénbányászainak. de *-’■* különösen a borsodi tröszt dolgozóinak nagyon komoly erőfeszítéseket kellett lenni ahhoz, hogy a százszázalékos terv teljesítést elérjék. Hiszen — a borsodi tröszt esetében — elég csak a közelmúlt hetekre gondolnunk, hogy lássuk: hosszú ideig mennyire bizonytalan volt, — hogy úgy mondjuk: a „levegőben lógott“ a szeptemberi tervteljesítés. S ez nagyon aggasztott mindannyi uwkat. ©e aggasztotta a megyei pártbizottságot, a Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetőit, s minden egyes bányász dolgozót. Hiszen tudvalévő, bogy a nagylengyelt oJajmezö hirtelen el- vizesedésével kerekem 1 millió tonna szénnek megfelelő fűtőolajat veszítettünk el. Ezt pedig pótolni kell, s mi mással tudnánk pótolni, mint szénnel. Csaiahogy mi sohasem voltunk bőviben a szénnek, s most .hogy ilyen nagy' szükség van rá, különösen fontos minden darabka. Mert, ha olajbányászatunk teljesíti is jelenlegi, csökkentett előirányzatát, ha szénbányászatunk maradéktalanul teljesíti a második félévre vállalt 300 ezer tonna terven felüli többletet, ha a külkereskedelem behozza az országba a tervezett mennyiségű fűtőanyagot, akkor sem mondhatjuk el, hogy bőviben vagyunk a szénnel. Ezért figyeltük hát mindannyian napról- napra a borsodi bányászok eredményeit, hogy vajon sikerül-e beli ózni ók a súlyos tervlemaradást, teljesítik-e tervüket? U1 lmondhatjuk, hogy a szep- temberi tervteljesítós nem volt könnyű feladat. Szénbányá- szai niknak hatalmas nehézségek árán, a fejlődés akadályaival küzdve kellett dolgozni, hogy ígéretüket valóra tudják váltani. Ezért forró elismerés és dicseret illeti bányászainkat, s mindazoknak az üzerhekiriek dolgozóit, akik a harmadik negyedévben hősiesen dolgoztak azért, hogy a borsodi tröszt 100.3 százalékra teljesíthesse harmadik negyedéves tervét. Az ózdi treszt derék bányászai 101.7 százalékos tervteljesítést értek el. A borsodi trösztben különösen most, szeptemberben volt nehéz a helyzet, de a bányászok megértették az idők szavát, tudták és érezték, hogy nehéz viszonyaink közt milyen felelősséggel tartoznak és ebben a hónapban is 100.5 százalékra teljesítették előirányzatukat, terven felül 1447 tonna szenet adtaik a hazának. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy ne méltányolnánk ezt a nagyszerű hősi erőfeszítést, hiszen számos műszaki körülménynyel kellett megküzdeniük és éppen ezért drága árakat követelt a tervteljesítés. Nem egy olyan borsodi bányász van már, aki a múlt hónapban két-három vasárnapot töltött lent a bánya mélyén csak azért, hogy munkájával hozzájáruljon a bánya tervteljesítéséhez, üzeme becsületének megmentéséhez. De amellett, hogy elismerés illeti bányászainkat és műszaki vezetőinket a terv teljesítéséért, a múlt hónap példája egyben figyelmeztető is. Bányászaink jogosan követelik a minden embert megillető szabadnapot, a vasárnapot, amelyen kipihenhetik fáradalmaikat, szórakozhatnak, tanulhatnak, hogy hétfőn aztán ujult erővel kezdjenek munkához. A legtöbben szó nélkül vállalták az elmúlt vasárnapon is a munkát, de nem egy bányász elvtáns tett megjegyzést, hogy ha az üzem jobban megszervezné a hétköznapokat, akkor erre nem lenne szükség. S valljuk be őszintén: e megjegyzés jogos és igazságos. A z elkövetkező időkben tehát n további nagy feladat hárul a műszaki vezetőkre, a termelés parancsnoki karára. Úgy kell megszervezni a munkát, hogy az folyamatos legyen minden hétköznapon, műszaki és más akadályok miatt ne álljon le a termelés, mert ez az egynapi eredményen talán alig észrevehető, de a hónap végén már nagyon „szorítanak“ a számok, s közelednek a vasárnapi műszakok. A jó munkaszervezés, a megfelelő műszaki előkészítés már fél győzelem és egyben biztosíték arra is, hogy nem lesz terviemaradas. nem kell a hónap végén, vagy a negyedév végén hajrázni. S az előkészítésnél szólni kell a műszaki követelmények megteremtéséről is. Nem egy helyen tapasztalható, hogy egy-egy vasárnapi termelés után másnap, de még azután is lassúbb a munka üteme, mert a „mindenáron“ való termelési ütemben elhanyagolják a fenntartást, a legalapvetőbb követelményt. Vagy: a borsodi trösztnél például azt állapította meg nemrégen a megyei pártbizottság, hogy sokhelyütt teljesen indokolatlanul elhanyagolják a kamrafejtések telepítését, ami nagyon súlyos termelési lemaradást okoz, — holott a jól telepített és megszervezett kamra fejtési rendszer termelési szempontból egyenrangú a frontfejtéssel. Vf egyénk és országunk szénéi1 1 látásában nagy felelősséggel tartoznak a borsodi bányászok. A szeptemberi eredmények — ha nem is a legjobbak —, de azt bizonyítják, hogy érzik felelősségüket. tudják, hogy mivel tartoznak az országnak. A munka jobb megszervezésére azonban még nem tettek meg mindent. Márpedig az utolsó negyedévben — éppen az ismert. okoknál fogva — még több szenet kell felszínre hozni, s ez nem lesz könnyű feladat. Megyénk bányászai azonban már nem egyszer azt ás bebizonyították, hogy ha kedvező munkafeltételeket teremtenek számukra — megbirkóznak, ha kell — akár a lehetetlennel is. Díszsírhelyre temették Farkas János, I1)! 9-es mártír hamvait A dél-dunántúli munkásmozgalom egyik vezető egyénisége volt Farkas János, akit a Tanácsköztársaság bukása után fehér terroristák kegyetlenül meggyilkoltak. Farkas János emlékére a csurgói temetőben márvány emléktáblát állítottak, hamvait exhumálták és díszsírhelyen ünnepélyesen eltemették. Az emléktáblát Farkas János felesége és régi harcostársai jelenlétében, csütörtökön avatták fel. (MTI) A Német Szövetségi Köztársaságban 1957. január 2-án iartjak az első sorozásokat Bonn (MTI) Mint a DP A közölte, a szövetségi kormány szerdán úgy döntött, hogy január 2-án tartják a hadköteles újoncok első sorozását a Szövetségi Köztársaságban. A kormány még nem döntött arról, hogy mikor kel! bevonulniok az első újoncoknak, egy kormányszóvivő azonban közölte, hogy a kormány pénteken délután valószínűleg erről is dönteni'fog. A belügyminisztérium utasítást adott a tartományi kormányoknak, hogy október 15-ig írják össze azokat a katonaköteleseket, akik 1937. harmadik negyedévében születtek. Az egyiptomi csatorna-társasig hajlandó angol es francia revkalauzokat is alkalmazni Kairó (MTI) Mahmud Junisz. az egyiptomi Szuezi-c.satorna Társaság ügyvezető igazgatója — az AFP szerint szerdai sa jtóny i latkozatában k i jelen tét te: "A Szuezi-csatoma igazgatóság megkülönböztetés nélkül elfogadja minden révkalauz felvételi kérelmét. Hajlandók vagyunk angol és francia révkalauzokat is szerződtetni. Eddig azonban egyetlen francia vagy angol révkalauz sem jelentkezett. A révkalauzok iratait nemzetiségükre való tekintet nélkül, minősítéseik alapján bíráljuk el. Előfeltétel azonban, hogy képzett tengerészek nyilvánítsák ebbeli óhajukat.-« A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatározta, hogy a korábbi évek politikai pereiben ártatlanul elítélt és kivégzett elvtársainknak. akiket a párt Központi Vezetősége már korábban rehabilitált és párttagsági jogukba visszaállított, meg kell adni a munkásmozgalom harcosait, forradalmárait megillető' végtiszteletet. Rajk László elvtársat, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját. a Központi Vezetőség s a Politikai Bizottság volt tagját. Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor elvtársakat a Központi Vezetőség volt tagjait és Szalai András elvtársat, a Központi Vezetőség volt osztályvezető helyettsét a Kerepesi úti temetőben katonai gyászpompával helyezik örök nyugalomra, a munkásmozgalom nagy halottai számara fenntartott sírhelyen. Elvtársainkat a párt saját halottainak tekinti és gondoskodik kegye« ietteljes temetésükről. A többi ártatlanul kivégzett és rehabilitált elvtárs temetésére a legközelebbi időben kerül sor. Budapest. 1956. október 3. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE * A temetés megrendezésére bizottság alakult. A Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság a temetés megrendezésére az alábbi bizottságot küldte ki: Apró Antal, Bata István, Csébi Lajos. Gáspár Sándor, Kiss Károly. Kovács István. Lukács György. Major Tamás. Marosán György. Mező Imre, Mód Péter. Münnich Ferenc és Vég Béla elvtársak. A temetés megrendezésére kiküldött bizottság közleménye Rajk László. Pálffy György. Szönyi Tibor és Szalai András elvtársakat 1956. október 6-án délután 3 órakor a Kerepesi úti temetőben a munkásmozgalom nagy harcosai részére fenntartott sírhelyen helyezik méltó kegyelettel örök nyugalomra. Az elhunytak ravatalát a Kerepesi úti temetőben állítják fel. A párt-, társadalmi szervek és a dolgozók kegyeletüket az elhunytak ravatalánál 1956. október 6-án, 12 és 15 óra között róják le. A magyar újságírók gyászülése A Magyar Újságírók Országos Szövetségének kibővített választmánya október 4-én Rajk László. Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András temetése előtt gyászülést tartott. A gyászülésen több felszólalás juttatta kifejezésre az újságírók mélységes megrendülését a sajtónak a hazug perekben vállait -észesedése miatt. A gyászülés kifejezte szilárd elhatározását: az újságírók soha többé nem engedik, hogy a sajtó az igazság védelmezője helyett ártatlanok rágalmazója és üldözője lehessen. A gyászülés egyperces felállással áldozott a mártírok emlékének. A kibővített választmány elhatározta, hogy a Magyar Újságírók Szövetségének tagjai az egyesület székházából vonulnak fel a temetésre és a ravatalokra koszorúkat helyeznek el. (MTI) Szovjet—magyar gazdasági és hitelegyezmény A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya, a Magyar NéotoöztAraac ág gazdaságának további fejlesztésére és erősítésére irányuló törekvésektől indíttatva kedvezően fogadta a Magyar Nép- köztársaság kormányának hitelnyújtásra vonatkozó kelését. A tárgyalásofk eredményeképpen létrejött megállapodás értelmében a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya 1957-ben a Magyar Népköztársaság kormányának száz millió rubel hitelt nyújt, 60 millió rubel éríéHben o’y«n árucik keket szállít, amelyekre különösen szüksége van az országnak (koksz, ólom. gyapot, műgumi. stb.) 40 millió rubelt pedig szabad devizában bocsát a magyar kormány rendelkezésére. A hitel törlesztése áruban évi két százalékos kamat mellett 1960—1965 évek folyamán részletekben történik, (MTI) Jtlcmu^L édessíci! A Szerencsi Csaltoládépyár, hogy vról-évée több újfajta édességgel lephesse meg a vásárlókat: a kicsinyeket és a nagyokat, sok modern gépet szerez be. Nemrégibe» új karamella vágó és csomagoló gépel vásárolt, amely nyolc órás műszak alatt 600 kilogramm cukorkát darabol és csomagol. Első képünkön Bodor Jánosné <*. új automata mellett. Már négy ilyen gép működik a gyárban, s ezzel csaknem háromszorosára emelkedik a karamel'lacukorka termelés. Készülődik a gyár a karácsonyra is. Nyolcvan vagon szaloncukorka gyártását irányozták elő. ebből már csaknem 15 vagonnal el is kés*ült. Izletesebb. változatosabb a cukorka, egyformán kedvelik majd a felnőttek, meg a gyerekek is <M> Közkedvelt, finom csemege a konyakmeggy. A gyár alig győzi belőle kielégíteni a keresletet. A fenti képen Rozgonyi Erzsébet nagy halom ilyen édességet csomagol, hogy a konyakmeggyből se legyen hiány, Rozgonyi Erzsébet még csak most tanulja a szakmát, egy műszak alatt körülbelül huszonhét kilogrammot csomagol, de asztaltársa: Krisztián Józsefeié 42 kilogrammos teljesítménnyel 1000—1100 forintot is megkeres havonta. így készül a csokoládémassza! A hatalmas tartályban körben forog a lapátszerkezet és keveri, elegyíti az alapanyagokat. A képen látható fiatalember a gép működését ellenőrzi, azt. állítja, hogy nem szereti a csokoládét. Igaz lehet ez? Fényképezte: Weist József
