Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-05 / 235. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1356. október 5. Az őszi begyűjtési munkáról Néhány nappal ezelőtt a begyűjtési minisztérium rendelkezése alapján megyénk több községét kizárták a kukorica szabadforgalmából. A kizárás oka az, hogy ezek a községek rém teljesítették a törés ütemének megfelelően kukoricabeadási kötelezettségüket. Jónéhány más község is gyengén áll a beadással. Habár a nyolcnapos határidő már letelt, még mindig sok az adósságuk: a kukori cán kívül késlekednek más kapás- féleségek beadásával is. Amint a megyei begyűjtési és tanácsszervek által végzett ellenőrzések tapasztalatai bizonyítják — a késedelem elsősorban azzal magyarázható, hogy a helyi tanács, begy űjtési és felvásárlószervek nem készültek fel megfelelően az őszi begyűjtési feladatokra. A pártszervezetek sem adtak nekik ebben megfelelő segítséget, nem adtak választ a község dolgozó parasztjainak a begyűjtéssel kapcsolatos kérdéseire. A kapások terméshozama ugyanis, bár egyes helyeken gyengébb a vártnál — nem magyarázat a kötelcsségteljesítésben mutatkozó késlekedésekre. A városi piacokon rengeteg a kukorica és a burgonya, bőven vásárolnak fel ka- pásteleségeket a földmű vesszővel kezetek felvásárlószervei és a terményforgalmi vállalat is. Hogy van kukorica és burgonya, bizonyítja az ip. bogy a kötelessé gtelj esi lésben mindig példamutató dolgozó parasztok jelenleg sem tartoznak az adósok, a hátralékosok közé. Dobos János 17 holdas mczőcsáti dolgozó paraszt például időben teljesítette 916 kilogrammos kukoricabeadását és 1020 kilogrammos szerződéses eladási kötelezettségét. Emellelt a borbeadáson kívül mindenfajta beadási kötelezettségének eleget tett egész esztendőre. Dobos János példáját sokezer dolgozó paraszt követi ma is a megyében. A szabadforgalomból kizárt és a többi bennmaradt község esete azonban azt bizonyítja, hogy itt-ott megfeledkeznek a kötelességekről. Több helyen — amint már említettük — a felvásárlószervek felkészületlensége, a felvilágosító, magyarázó szó hiánya okozta a mulasztást, Mezőkövesden például napokig olyan szervezetlenség, torlódás akadályozta a felvásárlást, a begyűjtést, hogy a megyei szervek közbelépésére volt szükség. Ugyan.jnz a hiba volt * mezőkövesdi és a miskolci járás hány községében is. Nem jelölték ' ; idejében a felvasárlöheiveket, nem gondoskodtak rakodó- és szállítómunkásokról. Néhol arra hivatkoz- i - k, hogy az elmúlt évhez viszonyítva a száraz időjárás miatt összetorlódott a kapások betakarítása. Ha ez befolyásolta is a beadás teljesítését, nem az volt a döntő ok a községek elmaradásának. Az SZKP XX. kongresszusa, pártunk júliusi határozatai óta kialakuló friss légkörben igen sok dolgozó paraszt felteszi a kérdést: szükség van- e a beadásra? Alapos magyarázatra, elfogadhatóan érvelő szóra van szükség ahhoz, hogy mindenki megértse, — de alapos magyarázat, számadatok alapján — miért van szükség a falu beadási kötelezettségére. Meg kell magyarázni, hogy a város kenyér- ellátása. államunk létérdeke és fejlődése szempontjából a beadás rendszerére okvetlen szükség van. s ezért n beadás teljesítése ma törvényes ötelezettség. rormoszelC*Pll jjven körülmények között az őszi kapások, a kukorica, burgonya begyűjtéséhez nem elegendő a tanács és begyuj tőszerv olyan munkája, amilyennel néhány nappal ezelőtt a bükkábrányi, tibold- daróci, lódpetri begyűjtési és tanácsszervek dolgoztak: hangoshíradón bemondták, hogy megkezdődött a kukorica és napraforgó átvétele. A termelőkkel egyénenként folytatott beszélgetés, a felvilágosító munka, a magyarázó szó azonban elmaradt Uletve hiányos volt. A begyűjtési munka ilyen hiányosságaival természetesen nem lehet felszámolni az elmaradásokat, amelvre a kukorica és más termény beadása terén Is akad nélda bőven az encsi. edelényi járásban. Beszélgetni kell most, minden folpozó paraszttal a falu kommunistáinak, tanácstagiamak. hogv tisztán lássák a célt: tudatában legyenek annak, hogy holnapunk érdekében igenis szükség van a begyűjtésre 150 ezer holdon vetették e! az őszieket október 4-ig az állami gazdaságok Az állami gazdaságok a legutóbbi tíz napban tízezer holddal nagvobb területen vetették el az őszi kalá- szosoknt .mint az azt megelőző dekádban. Az őszi árpevetés előirányzaté* val-vmennvi gazdaság teljesítette és befejezés előtt áll a gazdaságokban a rozs vetése is, a búzának pedig csaknem egynegyedét elvetetlek. Idáig nyolcezer holddal nagyobb területen került földbe a búza, mint az első év hasonló időszakálban. Október 4-ig összesen nnintegv 150 ezer holdon vetették el az őszieket az állami gazdaságok. A búza vetésében a Borsod-Heves megyei á. g. igazgatósághoz tartozó gazdaságok járnak az élen, amelyek búzavetés tervüknek már 45 százalékát teljesítették. A jövőévi jó termésért A klementinái állami gazdaságban szorgalmas munka folyik, hogy a so- rcnlévő őszi feladatokat határidőre teljesítsék. Az ősziárpa vetésével már végeztek, földben van 40 hold takarmánykeverék is. s most minden erőt a búza gyom elvetésére fordítanak. Nem könnyű feladat a száraz földben jó magágyat készíteni, de mindent, elkövetnek annak érdekében, hogy megalapozzák a jövő évi jó termést. Jó ütemben halad a kapások betakarítása is. A kukorica töréssel a napokban végeznek már. A táblákról nyomban letakarítják a szárat is, mert a kukorica helyére is vetnek majd búzát. A Déryné Sz'nház vasgyári évadnyitó előadása Szerdán tartotta a. miskolci Déruné Színház évadnyitó előadását, a diósgyőrvasgyári Művelődés Házában, amely a miskolci színházépület álépítése alatt, egyelőre, pontosan meg nem állapítható időre állandó otthona lesz Miskolc színházi kultúrájának Az ünnepi előadás telt háza arra enged következtetni. hogy a vasgyári közönség megértő támogatnia lesz az átmeneti időszakban színháznak munkájának s a miskolciak is készörömest vállalják a- színház látogatásával járó kisebb nehézséget. Az ünnepi megnyitón Jaeobi Viktor Leányvásár című operettje került színre. Az előadás előtt a zenekar a Himnuszt játszotta el, majd Mészöly Tibor igazgató lépett a. füg- gong ele. Köszöntötte a közönséget és elmondotta. hogy a. színház művészei, összes dolgozói az eddiginél Is nagyobb lelkesedéssel dolgoznak a miskolci színházi kultúra további fejlesztéséért és remélik, hogy a vasgyár, a város összes dolgozói meg lesznek elégedve munkájukkal. Aztán felgördült a függöny és megkezdődött az előadás Felcsendültek az ismert, népszerű dallamok, n Leányvásár sok regi >»slágere", amely megragadta azokat is, akik eddig nem ismerték. | ELVTÁKSAT GYÁSZOLUNK | A megyei tanács és 'a szerencsi járási tanács végrehajtó bizottsága mély fájdalommal jelenti, hogy Domonkos István elvtárs, a szerencsi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője október 3-án, életének 37 .évében tragikus körülmények között elhunyt. Temetése október 5-én délelőtt IX órakor lesz Szerencsen. Az elhunytat a megyei tanács végrehaj- tóbizottsága, saját halottjának tekinti és hozzátartozóiról gondoskodik. A megyei tanács végrehajtó bizottságai A szerencsi járási tanács végrehajtó bizottsága. Domonkos István elvtárs tragikus haláia megrendítette mindazokat., akik ismerték munkásságát, szeretetreméltó, becsületes egyéniségét. Évekig dolgozott nagy odaadással a szerencsi járás mezőgazdaságának fejlesztéséért, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. Tudósítója volt lapunknak is. Mint kommunista, a Magyar Dolgozók Pártjának tagja fáradtságot nem kímélve dolgozott felszabadulásunk pillanata óta, Azon volt, hogy munkásságával, tudásával minél eredményesebben járuljon hozzá a gondtalanabb, jobb holnap megteremtéséhez. Szeptember 28-án este halálosvégű autóbaleset áldozata lett. Mélyen fájlaljuk, hogy nem érhette meg fáradhatatlan munkásságának valamennyi gyümölcsét, nem valósíthatta meg mindazt, amit még néhány nappal ezelőtt is bizakodva tervezett. Miközben tovább folytatjuk helyette is a megkezdett munkát, nem felejtjük el őt, s nem feledkezünk meg hátramaradót tairó 1 6em. Jlcoelezóiiik írják Hozzászólás a Hazafias Népfront akcióprograméhoz Az Északmagyarországban olvastam azt a gazdag akciöprogra» mot, amellyel a városi népírontbizottság zászlót bont. Lélekemelő gondolatok vannak benne, amelyek ha teljesülnek, felmérhetetlen haladást biztosítanak városunk gazdasági és kulturális életében. Ezt vártuk a Hazafias Népfronttól! Javaslom, hogy kapcsoljuk a gazdag akcióprogramhoz a lakóházak építésének kérdését. Ne csak az állam épíisen, hanem építsenek a magánosok is. ne várjunk mindent az államtól. Ma, amikor nyílt, titok, hogy 15 ezer lakásigénylés van a városi tanács előtt, minden problémánál fontosabb a lakóházak építése. Javaslom, hogy egyelőre ne építsünk két- és háromszobás, hanem csak egyszoba-konyhás lakásokat. Akinek nincs saját lakása, ezt is nagyobb örömmel fogadja el, mint a társbérletet. Javaslom, hogy az összeállítandó program első pontja a lakásépítések ügye legyen; ttöLCZ GYULA Fejlődik, erősödik a szendrői föJdmüvesszövetkezet A Szendrő és Vidéke Körzeti Földműves szövetkezet szeptember folyamán tartotta meg 11. negyedévi tervbeszámoló taggyűlését, amelyen értéke.ltélc. az eddigi eredményeket. A kiskereskedelemben 3 mtttto 49? ezer 316 forint forgalmai bonyolítottak lé, ami az előző negyedévhez viszonyítva. 10.2 százalékos emelkedést jelent. A közétkeztetésben 761.736 forintos forgalmat MEGJEGYZÉS a „Van-e Miskolcon kulíurközöny” című cikkhez Nem kívánok az Északmagyar- ország szeptember 23-i számában megjelent -Van-e Miskolcon kultúrkörön y« című cikkre választ írni, sem pedig Kovács elvtárs hozzászólásával vitába szállni. A megállapításokkal legnagyobb részben egyetértek. Inkább szeretném megerősíteni egyes nagyon helyes megjegyzéseiket és elmondani a »kultúrközöny- rol** kialakult véleményemet. Azzal kezdeném, amivel Csorba elvtárs cikkét befejezte — és azt hiszem azzal Miskolcon legtöbben egyetértenek —, hogy nincs kultúr- közöny Miskolcon. Mi az mégis, ami ennek látszatét kelti? Elsősorban a helytelen müsorpolitikánk és a kul- t.úrnevelési munkánk rendszertelensége. Nem igyekeztünk még egységes elvek alapján kielégíteni a kulturális igényeket. Ennek oka, hogy a város e feladatokra hivatott szervei soviniszta módon hátatfordítva egymásnak, külön utakon járnak. Rossz az együttműködés. Meg kell mondanunk őszintén, hogy még a szakszervezetek kultúr- munkájában sincs meg az összhang, nincs jó kapcsolat a kultúrotthonok, de a vállalatok között sem. Vannak kultúrotthon igazgatók, akikkel személyesen mégcsak nem is ismerjük egymást. Ez valószínű annak a következménye, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak igen keveset találkozhatunk közös értekezleteken, vitákon, vagy tapasztalatcseréken. Érezzük is a hiányát annak, hogy központjaink irányelveit nem tudjuk kellőképpen helyi viszonyokra alkalmazva, egymás segítségére jól végrehajtani. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának többet, kellene problémáinkkal foglalkozni és nagyobb segítséget lene részünkre adni mind az elvi irányítás, mind a gyakorlati felada- ’ok kérdéseiben. Mennyivel eredményesebben és •öaságosabban tudnánk dolgozni, egyeztetnénk müsorpolitikánkat — gondolok itt az ismeretterjesztő előadásokra, műsoros és egyéb ren dezvényekre —, vagy például meghatároznánk azt, hogy a kultúrotthonok — üzemek és vállalatok is — ne akarjanak minden művészeti csopor tot létrehozni, hanem csak azt, amelyik életképes, s amelynek működését. a legmagasabb művészi fokon tudják biztosítani. Ezzel elérhetnénk azt, hogy a szakszervezet irányítása alatt, színvonalas művészeti együttest, hozhatnánk létre, ilyennel sajnos Miskolc még nem büszkélkedhetik Mi már tettünk kezdeti lépéseket Azoktól a vállalatoktól, ahol nem működik tánccsoport — és nincs is rá lehetőség — onnan a kosztümöket bevonjuk, s egy központi kelléktárt szervezünk. Ezzel kettős feladatot oldunk meg: egyrészt biztosítjuk központi csoportunknak a felszerelést, másrészt a Vállalati kultúrcsoportoknak nagyobb választékokat tudunk biztosítani műsoraink megren dezéséhez. Híve vagyunk annak is — amit a cikkíró megemlített —, hogy van lehetőség központi ruhakölcsönző létesítéséhez, csak vigyáznunk kell, hogy a rendelkezésre álló forintokat ésszerűen használjuk fel. Ezt a törekvést fejezi ki a SZOT legutóbbi határozata, amely előírja, hogy a kulturális felszerelések jobb kihasználása érdekében törekednünk kell központi jelmez és díszlettár felállítására. A cikkíró megjegyzi, hogy a tanács irányító és ellenőrző szerepe, a szak- szervezeti kultúrmunkában egyáltalán nem érvényesülhet. Erre azt tudom válaszolni, hogy igenis várjuk a tanács közeledését és segítségét. mert azzal csak a jobb együttműködést biztosítjuk és rendezhetjük, megoldhatjuk a jelenleg fennálló kultúrproblémákat Ügy hiszem, ebben már jutottunk is valamennyit előre. A városi tanács és a mi együttműködésünk kezd jóirányba fejlődni, ami abban is megnyilvánul, hogy fotó-, labor-, próba- és összejöveteli helyiséget biztosítanak számunkra és jelenleg is tapasztalhatunk jószándékú segiteniakarást pl. az ismeretterjesztő munka anyagi feltételeinek biztosításában. Ez helyes. Szükségesnek tartanám azonban, a helyes munkamódszerek kialakítása érdekében, hogy a tanács vagy a szakszer vezet hozza össze a népművelés területén dolgozókat, hogy megbeszélhessük terveinket, egyeztessük programunkat. A szakszervezetek megfelelő pénzösszegekkel rendelkeznek. Sajnálatos az, hogy a vállalatoknál ezek az anyagi keretek sok esetben nem rendeltetésük szerint kerülnek felosztásra, 6 ezért is helyeslik a SZOT határozatát, hogy a kulturális alapot a szakszervezet rendelkezésére kell bocsátani és biztosi tani annak célszerű felhasználását. Mik voltak azok a jelenségek kulturális nevelömunkánkban, melyek eltorzuláshoz vezettek s nem. a lényeget szolgálták, hanem elsekélyesi- tették és lejáratták azt? A társadalmi "és politikai életünkben elkövetett hibákkal függ össze a termelés és kultúra viszonyának helytelen értelmezése. Azt tekintettük csak jó kultúrmunkának, amely közvetlen szolgálta a gazdasági feladatok megoldását és azt akartuk mindenáron elérni, hogy a ma megtartott előadás vagy műsor már a holnapi termelésben éreztesse jótékony hatását, Egyik napról a másikra nem tudunk öntudatos, művelt dolgozókat nevelni. Ez csak több türelemmel, az igények színvonalasabb kiegészítésével és nagy hozzáértéssel valósítható meg. S itt rájöhetünk arra, hogy miért “-fáztunk** az egy kaptafára húzott rigmusoktól, miért vesztett a táncművészet értékéből és miért idegenkedtünk az erőltetett előadásoktól, műsoroktól; Vissza kell szerezni a kultúra becsületét Ezt pedig csak igen körültekintő módon tudjuk elérni. Inkább kevesebbet, de jót adjunk a közönségnek, 6 ez vonatkozik a Filharmóniára, a fcultüroft.hanokra, a TTIT-re, a színházra. üzemekre. A szabadtéri színpad egy néhány nívótlan előadása után nem volt kellő érdeklődés. Ebben nem látom Miskolc lakóinak kultürközönyét. Inkább intő jel arra, hogy Miskolc kultúrát szerető közönsége igenis igényli a jó műveket, s kritikus a giccs- és fércművekkel szemben. Szerencsére ezen a téren az előző évhez képest már javulás tapasztalható. Az ismeretterjesztő előadásoknál legtöbbször nem vettük figyelembe a hallgatóság összetételét, műveltségi fokát, érdeklődési körét, igényeit. Egy színvonalon akartunk szólni a képzett és kevésbé képzett dolgozókhoz. így váltak az előadások egyesek részére nehezen érthetővé, mások részére alacsony színvonalúvá. Közönségünkkel úgy tudjuk megszerettetni a tudományt, a művészetet, ha fel tudjuk keletni iránta érdeklődésünket és betartva a fokozatosság elvét előbb alacsony, majd később magas fokon vezetjük be őket azok ismeretébe. Jóllehet Miskolc nem rendelkezik olyan kulturális létesítményekkel, mint a vele egyenrangú nagy városok. (Bár nagy hasznát látnánk egy korszerű városi kul t úrháznaky-amely- ben otthont kapna a kultiímevelési munka minden ága és amely szakmai irányítója lehetne a többi kultúr- otthonoknak is.) Mégsem ebben látom a hiba igazi okát, mert a meglévő intézmények munkáját, nagyobb összefogással, jobb tartalommal is meg lehetne tölteni. Végre ne csak beszéljünk, ve csak önmagunkat, és e’gymást marcangoljuk, ve csak a hibákat keressük, hanem, legyünk a tettek emberei. Dobjuk félre az önteltséget, a sovinizmust, a fejlődést akadályozó helyenként megnyilvánuló törtetést, a hatásvadászó nagy hangot, legyünk nevelő szándékúak, ne akarjuk egymást minduntalan kioktatni, hanem fogjon össze író, művész, pedagógus, funkcionárius és a kultúra minden harcosa, hogy a júliusi határozat utáni tiszla légkörben Miskolc mielőbb méltó helyet foglaljon el az ország kulturális életében. RAGYÁK MIKLÓS KPDSZ kultúrotthon igazgató A tsz-ek gépírnunk a igényeinek kielégítéséért Az üzemanyag-ellátási nehézségek a putnoki gépállomáson i6 kezdtek fenyegetővé válni. Traktorosainkon meglátszott a bizonytalanság, hogy mi iesz, ha holnap nem érkezik meg az üzemanyagos vontató? Ennek a hatása a tervteljesítésben is érezhető volt. Hathatós intézkedésekre volt szükség h’/j üzemanyag-ellátásban beállott zavarok miatt. Gépállomásunk vezetősége a pártszervezettel egyetértésben az aprómagcséplés és a si- Lózás kivételével minden egyéb munkát leállított, s a felszabadult, gépierőket a termelőszövetkezetek földjére küldle. így biztosítottuk, hogy szerződésben vállalt kötelezettségeinknek tsz-einknél határidőre elegei tegyünk. MOLNÁR GÉZA mezőgazdász. A KOSSUTH RADIO szombaton 18 óra 15-kor a munkásmozgalom ártatlanul elitéit és kivégzett harcosai: Rajk László, Pálffy György Szőnyi Tibor és Szalai András elvtársak temetéséről, a Kerepesi temetőből közvetítést ad. (MTI)--------o— H éttőn mutatkozik be a miskolci szimfonikus zenekar Október 8-án, hétfőn e6te fél 3 órai kezdettel a miskolci Kossuth filmszínházban tartja első koncertjét a miskolci szimfonikusok zenekara. A város zenekedvelő közönsége nagy érdeklődéssel tekint a bemutatkozás elé. A zenekar műsorán Wagner: Bolygó hollandi nyitánya, Liszt: Esz-dur zongoraversenye, Mendelssohn: Olasz szimfóniája lesz műsoron. Vezényel Róna Frigyes; Külön érdekessége a hangversenynek, hogy az Esz-dur zongoraversenyt. Annie Petit, francia zongoraművésznő. a Liszt nemzetköal verseny egyik díjnyertese játssza. Tekintettel a rendkívüli érdeklődésre, az Országos Fii,harmónia kéri a közönséget, hogy az üzemi közönség- szervezők révén jegyigényeiket. Juttassák el szombat délig a helyi ki- rendeltséghez, ettek el. Ili szaza.teK.nai többet, mint. az előző negyedévben. A földmíívesszövetkezet vezetősége nagy gondot fordít, a bolthálózat korszerűsítésére. A második negyedév folyamán több mint 100 ezer forintot fordított erre: többek között új élelmiszerboltot is létesített. A jó munkál mutatja, hogy a föld- müvesszövetkezet a U. negyedév folyamán 182 ezer forint tiszta nyereséggel zárt. OROSZ SÁNDOR
