Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-14 / 243. szám
Vasárnap, 1956 október 14 CSZAKMAGTARORSZAö 5 A begyűjtési tervek teljesítéséről A megyei begyűjtési hivatal értékelése és jelentése szerint számos hiányosság tapasztalható az őszi kapásféleségek begyűjtésében. Habár a megye területén már mintegy 85—90 százalékban befejeződött a kapások betakarítása, a kötelességteljesítés alig éri el a 45—50 százalékot. Sok a hátrálékos, s számuk általában nemhogy csökkenne, hanem a betakarítás előrehaladásával növekszik. Különösen sok egyénileg dolgozó paraszt adósa az államnak a kukoricával. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy nincs minden rendben a begyűjtési munkában. A falu begyűjtési és tanácsszervei, pártszervezetei még' mindig nem találták meg azt a módszert, amelynek felhasználásával a falu minden egyes dolgozó parasztjának megmagyaráznák, hogv a beadásra a saját és az egész ország érdekében ma még szükség van, hogy a beadás törvény, s ennek eleget kell tennie. Különösen az őszi kapások begyűjtését hátráltatják a felvásárlás hiányosságai. Az edelényi és más járásban például a földművesszövetkezetek még mindig nem bíztak meg senkit a burgonya felvásárlásával. De ezek a hibák nem magyarázzák meg az adósságok, a hátrálé- kok nagyságát. A késlekedés főoka a dolgozó iparasztok várakozásában, tétovázásában és a begyűjtési, állami szervek nem eléggé meggyőző erejű felvilágosító munkájában van. Néhány járásban, községben bizonytalankodás érezhető a tanács és a kommunisták munkájában. Nem tudják, hogy merre fordítsák a szót, mit tegyenek az itt-ott felbukkanó rosszindulatú, alaptalan hírekkel szemben. Egy-egy községben túlkapások, törvénytelenségek miatt fe- lelősségrevonták, eltávolítótok a begyűjtés dolgozóit. Van olyan begyűjtési dolgozó, sőt tanács- és pártvezető is, aki most ezért az ellenkező végletbe esik és inkább enged mindent a maga utján, nehogy valamiért felelősségrevonhassák. S mindennek együtt az a következménye, hogy hiányosságok vannak a begyűjtési munkában, egyre több a hátralékos, mind nagyobb a község adóssága. A hátralékosok számának növeke-1 dése — különösen a kapásokon kívüli cikkféleségekben — nem megyei jellegzetesség. Megyénk dolgozó parasztjainak, községeinek és járásainak nagyobb része ma is becsülettel teljesíti kötelezettségét. Sárospatak község néhány nappal ezelőtt részesült Só.000 forintos jutalomban, vándorzászlót, oklevelet kapott, második helyezettje lett az alkotmány tiszteletére indult országos versenynek. A sárospataki dolgozó parasztok képviselői a jutalom- átadási ünnepségen hangoztatták, hogy megértik a beadás fontosságát és ezután is teljesítik, amit az állam kér tőlük, hiszen ők is sokat kapnak az államtól. Tisztelik a törvényt, azt az egyre szilárdabb szó-’ cialista törvényességet, amely kialakulóban van, & helyrehozza a régebbi túlzásokat, bünteti a túlkapásokat. És ez a véleménye Sárospatakon a begyűjtés, a tanács dolgozóinak, a kommunistáknak is. Megértik és helyeselik, hogy akik törvénytelenséget követnek el, azok megérdemlik a büntetést. *Boldogkdváralja községben is nemrégiben vonták felelősségre a begyűjtési megbízottat és a tanácselnököt. mert törvénytelenül számoltatták el Csesznik István dolgozó parasztot. Megérdemelték a felelősségre vonást. De tévedés volna azt hinni, hogy a jogos íelelősségre- vonások a törvényesség megszűnését jelentenék. A szocialista törvényesség alapján a beadást továbbra is- teljesíteni kell. Meg kell követelni, de nem túlkapásokkal^ hanem elsősorban meggyőző szóval. A párt- és tanácsszervek hiányos munkájára példa — különösen a begyűjtésben leginkább gyengén álló községekben —, hogy még a beadásra kötelezett kommunisták és tanácstagok nagyrésze is adósa az államnak. Ez szintén egyik magyarázata annak, hogy miért gyenge a felvilágosító munka egy-egy községben, miért nem csökken a hát- rálékosok száma. Sok községben jóformán senki sem beszélget el a hátralékosokkal. Nincs meg ezirányban a szoros együttműködés a begyűjtő, tanács- szervek és a pártszervezetek között. Pedig a sárospatakiak és a mező- csátiak példája is bizonyítja, hogy ahol becsülettel végzik a felvilágosító munkát, ott egyetlen tanácstag, párttag, egyénileg dolgozó paraszt sem tétovázik, várakozik a kötelesség teljesítésében. Hasonló módszerekkel bizonyosan kevesebb lenne az adósság az encsi, az ózdi és az edelényi járásokban is. A megyei beadási verseny állása J áras: Összesen kukorica napraforgó burgonya A DIMÁVAG Gépgyárban bevezetik a fölyadéksugaras csiszolást A DIMÁVAG Gépgyárban a műszaki fejlesztési feladatok közé sorolták ebben az évben a folyadék- sugaras csiszolás bevezetését. Eddig ugyanis az alkatrészek finom megmunkálását — a szokásos módon — köszörüléssel végezték. Ez hosszadalmas is volt s ezenfelül az alkatrész nem maradt teljesen sima, a köszörülés vonalkákat hagyott rajta. A gyár műszaki dolgozói ennek helyettesítésére — a Láng Gépgyár dolgozóinak tapasztalatait felhasználva — a napokban elkészítették, az első — kísérleti célokat szolgáló — folyadéksugaras csiszoló berendezést és a héten már megkezdték .az új módszerrel történő csiszolást. Egyelőre a kovácsoló üzemben használatos süllyesztékék megmunkálását végzik vele s az év végéig pedig több berendezés munkábaállításával — széleskörűen és rendszeresen fogják alkalmazni. ■ Az új eljárással jelentősen növelik majd az alkatrészek élettartamát s több mint felével csökken a finom megmunkálásra szoruló alkatrészek csiszolásának ideje. 250 köbméteres víztároló épül a kurityáni bányatelepen Borsod megye — vízszegény vidékein — ebben az évben már csaknem 3 millió forintot költőiek új kutak fúrására, törpevízművek létesítésére. A tanács város- és községgazdálkodási osztálya különösen nagy gondot fordít arra, hogy a bányatelepeket minél előbb megfelelő mennyiségű egészséges ivóvízzel lássák el. Sajókazan például — a dolgozók kérésére — 164 ezer forintos beruházással a község nagyobb részében közkifolyókkal ellátott vízvezetékhálózatot fektették le. Kazincbarcikán az új bányász sajátházakba vezették be az egészséges ivóvizet. Ez a munka 128 ezer forintba került. A szuhavölgyi bányatelepek is tovább gazdagodnak. Ormosbányán három új bő hozamú kutat fúrtak s már be is kapcsolták azokat a vízműbe. Kurltyánbam pedig egy 250 köbméteres víztároló építését kezdték meg a napokban. Az új víztárolót — amely 300 ezer forintba kerül — a jövő évben adják át rendeltetésének. Mozgalmas élet a miskolci értelmiségi klubban Az őszi idő beálltával Miskolcon mind nagyobb számban keresik fel az értelmiségi klubot. A TTIT miskolci szervezete a klubot felkeresők szórakoztatására és ismereteik gyarapítására gazdag és változatos programot állított össze. így például októberben tizenkét különböző tárgykörből tartanak előadást, vitaestét, filmvetítést. Október 13-án. szombaton a napokban megalakult miskolci művészetbarátok köve tartotta meg első összejövetelét. Mészöly Tibor, a miskolci Déryné Színház igazgatója ismertette a román színházaknál szerzett tapasztalatait. Ugyancsak szombaton filmvetítés kapcsán hazánk tájait ismertető előadást rendeztek. A hónap végéig — a többi között — Kosztolányi Dezső költői és írói munkásságát ismertető előadást, valamint a Művelt Nép szerkesztőségének ankétjét rendezik meg. Jöjjön szórakozni 2 vasgyári NAGYVENDÉGLŐ emeleti helységébe Énekel minden este Lelkes Margit előadóművésznő, kiér Balogh Gyuszi és tánc- zenekara (FolyUUás a 4. oldalról.) körűimények rabja. A második esetben cselekedetéi teljesen önkénj^e- eek. A filozófiai indeterminizmus az- abszolút afcairatszabadság elismerésével elméleti alapot szolgáltat a burzsoá politikai önkény, a magatartásbeli polgári individualizmus igazolásához. Ez az individualizmus azonban korántsem jelent igazi szabadságot az ^ emberi magatartásban és az ember cselekedeteinek megítélésében, mert valójában a tulajdonos szabad akarata ..gályarabiként oda van bilincselve a legalantasalbb, egoista érdekeikhez.“ A polgári individualista az állítólag istentől kapott szabad akarat elvére támaszkodva azt állítja, hogy minden ember a maga szerencséjének a kovácsa és a munkás, maga választja meg saját helyzetét, annak összes követeimén yeivel — a nyomorral, a munkanélküliséggel — együtt, A polgári moralisták ilyenformán a „szabad akarat“ nézőpontjával igazolják a burzsoá társadalom ki zsákmányoló kr a és kizsákmá- nyoifcakra, gazdagokra és szegényekre való tagozódását, a ,kapitalista rablást pedig „szabad erők játékának“ állítják be. A marxista determinizmus, mely elismeri, hogy az ember magatartása a meglévő társadalmi viszonyoktól függ, a szabad akaratról szónokoló polgári erkölcstana elméletekkel egytől-egyig szembehelyezkedik, de „a legkevésbé sem sémin izi ki sem az emberi észt, sem az emberi lelki ismeretet, sem az ember cselekedeteinek értékelését. Éppen ellenkezőleg, csakis a determinista felfogás teszi lehetővé, hog mindezt pontosan és helyesen értékeljük, s ne hárítsunk mindent tet- szé&z szerint a szabad akaratra.“ A történelmi feltételek bizonyos határokat szabnak az ember cselekedeteinek. De e határok között az ember szabadon cselekszik: vagy a társadalmi fejlődés megérett szükségleteivel összhangban, vagy azokkal ellentétben. Csatlakozhat akár a haladó társadalmi erőkhöz, akár a levi'tézlő reakciós körökhöz. Az emberi cselekedetek erkölcsi megítélésének kritériuma végső fokon a -társadalmi haladásnak, a társadalom törvényszerű fejlődéséből folyó megérett szükségletei kell, hogy legyenek. „Az erkölcs arra szolgál, hogy aZ emberi társadalom magasabb fokra emelkedjék... “ mondottá Lenin. — A kommunista erkölcs alapja a kommunizmus megszilárdításáért és betetőzéséért folytatott haare. Ezt az általános kritériumot, ezt a legfőbb erkölcsi törvényt a cselekedetek megválasztásénál, az emberi magatartás megítélésénél nem mindig lehet könnyen alkalmazni az adott konkrét, helyzetben. Ezért a kommunista erkölcs általános kritériumát a munkásosztály harcának, a kommunizmusért harcoló egész népnek az objektív szükségleteiből fakadó számos magatartási szabályban kell kifejezni. De ha minden esetre biztosítaná akarjuk a magunk számára a valóban szabad választás lehetőségét, képeseknek kell lennünk a történelmi események általános menetének áttekintésére és igyekeznünk kell előmozdítani a társadalmi haladást. Ez nem jelenti azt, hogy csak a társadalmi fejlődés törvényeit ismerő ember, azaz a 'képzett marxista cselekedhet a magasrendű erkölcsi követelmények szellemében. Egyikmásik szovjet állampolgár esetleg nem ismeri' a társadalmi fejlődéstörvényeket. — sőt esetleg vallásos előítéletekben is szenved — de attól még lehet a szocializmus tevékeny építője, a társadalom érdekelnék élő ember, aki, — minthogy magatartását ezek az érdekek vezér- luk, — természetszerűleg a szocialista társadalmi szabályoknak megfelelően él. Ebben nincsen semmi különös, mert a szocialista társadalom szabályai valamennyi becsületes dolgozó érdekeit fejezik ki. Ez azonban még korántsem mentesít bennünket attól, hogy magasabb eszmei színvonalra emeljünk minden dolgozót, hogy minden egyes dolgozót kiszabadítsunk az előítéletek rabságából. A békeharc korunk egyik legfen- ■köítebb erkölcsi feladata, a társadalmi haladás egyik feltétele. A kommunisták harcolnak legbátrab- ban és legálhatatosabban a békéért, a demokráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért. A békemozgaiom azonban a különböző világnézetű, politikai felfogású és felekezetű embereket egyesíti. Mindegyik kapitalista országban, minden becsületes embernek választania keli: a reakció és a háború ellen, vagy mellett, a béke és a demokrácia mellett vagy ellen foglal-e állást? E választás elől nem húzódhat vissza senki a tisztán személyes kapcsolatok és élmények világába. Az erkölcsi kérdések sohasem voltak tisztán individuális jellegűek, soha sem voltak függetlenek a társadalmi kérdésektől. Csak annak az em bernek a választása igazán szabad, aki azt választja. hogy a béke és a demokrácia eroinék oldalán bekspcsólódik a tevékeny harcba, mért hiszen ezek az erők fejezik ki világszerte az embermilliók létérdekeit, ezeké az erőké ,a jövő. A békemozgaiom részvevői tevékeny békeharcuíkkal magas- rendű állampolgári és erkölcsi felelősségérzetről, erkölcsi érettségről tesznek tanúságot, bármely ország állampolgárai. A tőkés országokban emberek milliói tudatosan választják a demokratikus békeanozgalom útját, ehhez a feladathoz szabják egyéni és társadalmi magatartásukat. A z erkölcsi indítóokok óriási je^ lentőségét elismeri a marxista etika, de arra tanít bennünket, hogy az emberi cselekedeteket és az ember erkölcsi értékét elsősorban ne a szándék és a cselekedetek indítékai alapján, hanem a cselekedeteik eredményei alapján ítéljük meg“. . , milyen isimérvek alapján ítéljük meg a valóságos egyének valóságos „gondolatait és érzéseit?“ Világos, hogy csak egy ilyen ismérv lehet: ezeknek az egyéneknek tettei. . . “, mondotta Lenin. Ez vagy az a közéleti személyiség szubjektív szándékai szerint híve lehet a népnek, cselekedeteivel mégis kárt okozhat neki. A nép pedig cselekedetei objektív eredményei alapján fogja öt megítélni. Az ember a társadalomra nézve káros cselekedeteiért nemcsak akkor tartozik erkölcsi felelősséggel, ha magatartása társadalmi következményeit előre látva és óhajtva cselekszik a társadalomira nézve káros, hanem akkor is. ha nem látta előre cselekedetei káros társadalmi következményeit, noha előre látnia kellett volna, vagy «dóré láthatta volna. A magatartás szabad megválasztása a különböző történelmi feltételek között, korántsem egyforma mértékben lehetséges az emberek tömegei számára. A tőkés társadalomban a dolgozók anyagi nyomora és társadalmi elnyomót tsága a bűncselekmények és az erkölcsi lezüllés egyik állandó forrása. Az éhhalál réme a becsületes dolgozót lopásra, a nőik testének áruba bocsátására készteti stb. Országunkban, a Szovjetunióban a termelési eszközök magántulajdona, a nyomor és a munkanélküliség, a bűncselekmények és az erkölcsi lezüllés e forrásai megszűntek. Ilyen körülmények között nálunk óriási mértékben, megnőtt minden ember tudatos cselekvésének szerepe, s ebből következőleg magatartásáért viselt felelőssége. Ebbői mégsem következik, hogy a szovjet társadalomban a körülmények nem határozzák meg az emberek cselekedeteit. Ez csupán annyit jelent, hogy nálunk a körülmények lehetővé és szükségessé teszik a cselekedetek olyan megválasztását, amely nem ütközik a szocialista társadalom törvényeibe és szabályaiba. Ugyanakkor a mi társadalmunkban korántsem egyformán ítélnek meg bizonyos társadalomellenes cselekedeteket. A szovjet bíróságnak a jogsértések vizsgálatánál gondosan mérlegelnie kell a jogsértés körülményeit és indítóokait. Bírósági gyakorlatunkban a jogsértések indí- tőpkiainak erkölcsi megítélése nagy jelentőséggel bír a büntető és nevelő rendszabályok kiszabásánál. Társadalmi szervezeteink ás. amikor bizonyos erkölcsbe ütköző cselekedetéket bírálnák el. figyelembe veszik a cselekedetek indítékait s egyforma cselekedeteket sokszor más-más fegyelmi büntetéssel sújtanak. A szovjet társadalomban a tör- vénysértések és az erkölcsbe ütköző cselekedetek általában az emberek tudatában és magatartásában tovább élő kapitalista csökevények megnyilvánulásai. Helytelen volna azt hinni, hogy ezek a csöke- vények a szocializmusnak a természetében, termelési viszonyaiban, elosztási elvében stb. gyökereznek. Létezésük arra vezethető vissza, hogy az emberek tudata elmarad létüktől, a másik ok pedig a csöke- vények fenntartására törekvő tőkés világ befolyása. A hagyományok ereje óriási, nem könnyű megbirkózni velük. Á szovjet társadalom mindamellett letöri ezt az erőt. Mar számos régi előítélet és hagyomány elvesztette hatalmát a szovjet emberek felett. Kétségkívül erre a sorsra jut a régi társadalom valamennyi csökevénye. Ez még nem jelenti, hogy a szovjet társadalomban egyáltalában nincs objektív alap ’ ilyen vagy amolyan csökevények feléledéséhez. Amikor a szocializmus megsemmisíti az egyéni és társadalmi érdekek közti antagonásztikus ellenételeket, — amelyek a régi társadalmat jellemzik — ezzel még nem semmisítik meg annak lehetőségét, hogy lábra- kapjanak az individualista csökevények. Bizonyos körülmények között, különbözői nehézségek bekövetkezése esetén ezek a csökevények felélednek és jelentős mértékben elterjedhetnék (spekuláció, áruhiány esetén, perpatvarok a zsúfolt lakásokban, stb.). A kapitalista csökevények feléledését elősegíti a szocialista <*az- ^á&kodási élvek (a végzett munka szerinti bérezés, a személyes anyagi érdekeltség, a szovjet demokratizmus, stb.) megsértése is. A nevelő munka elhanya gozása, a nevelés ferdeségei szintén a csökevények továbbéléséhez hozzájáruló okok közé tartoznak. Azt jeleniti-e ilyen vagy olyan objektív nehézségek létezése, hogy a kapitalista csökevények hordozói mentesülnek a társadalomellenes cselekedeteikért rájuk háruló felelősség alól? Szó sincs róla. Országunkban, mint fentebb már mondottuk, minden dolgozó úgy választhatja meg. magatartását, hogy az ne kerüljön ellentétbe a szocialista társadalom szabályaival, hanem összhangban legyen velük. Nálunk minden dolgozónak az a hivatása, hogy segítsen a társadalomnak a nehézségek legyűrésében, s küzdjön az élősdi elemek — a szélhámosok, henyék, spekulánsok és a kapitalista hagyományok más képviselői — ellen. fPgyes elvtársak azt állítják, hogy a szocializmus nem teremti meg a csökevények leküzdéséhez szükséges feltételeket, a ctsö- kevényeket, a legjobb esetben is csak megnyirbálhatja. Ez nem így van. A párt és az állam gazdasági szervezőmunkája — ha egyúttal minden dolgozót tevékeny harcra mozgósítunk a népgazdaság további fellendítéséért, az étet- és kulturális színvonal emeléséért, ha tovább fejlesztjük a szovjet demokratizmust és szigorúan betartjuk a szocialista törvényességet, ha élünk a közvélemény erejével, ha felhasználjuk és tökéletesítjük a .kommunista nevelés minden emelőjét, —• nemcsak ahhoz teremt meg elegendő feltételt, hogy sikeresen vegyük fel a harcot a kapitalista csökevé- nyekket, hanem ahhoz is. hogy kigyomláljuk ezeket a csökevényéket; Látnunk kell, hogy országunkban semmiféle társadalmi erő sem támogatja az emberek tudatában tovább élő kapitalista csőké vényeket* Az SZKP XX. kongresszusának határozatai] újabb lehetőségeket nyújtanak a további sikeres nevelőmunkához, feltéve, hogy ez a nevelő- munka szervesen kapcsolódik majd á gyakorlati kommunista építo- munikához. Pártunk, miközben irányítja ezt a gyakorlati munkát és a dolgozó tömegekhez eljuttatja a kommunista eszményeket, egyszersmind magasabb fókra emeli a tömegek erkölcsi tudatás és kommunista öntudatás, s a kommunizmusért állhatatosan és bátran harcoló emberéket nevel. CFolvtatjuSU 1. Mezőkövesd 67.9 67.0 69.0 45.4 2. Miskolc * 59.5 61.2 55.8 64.0 3. Szikszó 58.1 54.0 57.3 70.4 4. Mezőcsát 53.7 61.5 46.4 52.9 5. Abaujszántó 53.6 39.8 54.4 62.3 6. Szerencs 45.3 36.1 52.7 56.3 7. Sátoraljaújhely 41.2 26.5 36.0 58.7 8. Dues 39.0 23.7 42.4 54.7 9 Özd 38.3 27.4 15.9 51.5 10. Putnok 35.8 47.2 28.2 65.3 11. Edelény 29.8 27.3 29.0 39.2 V á r o s o k: 1- Özd 42.2 35.9 9.3 57.8 2. Kazincbarcika 31.1 47.2 23.0 52.6 3. Sátoraljaújhely 16.0 20.0 19.4 9.7
