Észak-Magyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-14 / 243. szám
inuitözAG Vasárnap, 1956 október 14 r A Kassai Állami Színház vendégjátéka Miskolcon Az a meleg baráti viszony, amely a nyár folyamán szövődött a miskolci Déryné Színház és a Kassai Állami Színház művészeti dolgozói között, pénteken új virágot hajtott. A kassai társulat látogatott el most Miskolcra, hogy viszonozza a miskolci színház kassai látogatását. Még élénken emlékszünk arra az igaz baráti vendégszeretetre, amellyel a kassai kollégák és Kassa egész népe a magyar' társulat tagjait fogadta s reméljük, hogy kassai vendégeink ugyanolyan jól érzik magukat nálunk, ahogy a mieink érezték magukat odaát. Sajnáljuk* hogy vendégszereplésüknek némi nehézséget okoz az a körülmény, hogy előadásaikat nem a színház épületében tarthatják, hanem az átépítés miatt ezidő szerint ideiglenes megoldást jelentő diósgyőrvas- gyári Művelődés Házában, ami technikai korlátokat szabott operaelőadásuknak éppúgy, mint a szombaton bemutatott Raduz és Mahulisna című szlovák balett bemutatójának. A kis színpadon a Don Juan opera díszleteinek csak egy részét tudták beépíteni és így a játéknak nem voltak meg a kellő távlatai. A pénteki első vendégjátéknak ezenkívül voltak olyan előzményei is, mint az, hogy vendégeink útközben felmerült akadályok miatt későn érkeztek Miskolcra, így az előadást este 8 óra helyett csak fél 10 óra köiúil kezdhették meg. Fáradtabb közönséggel álltak szemben, mint rendes körülmények között. I iícséretére azonban a kassai mű- vészeknek, előadásukon egyáltalában nem látszott meg, hogy őket is kifárasztotta az út és a többórás rostokolás, amire útközben kényszerültek. Hősiesen, a művészet igazhívőinek lelkesedésével, odaadásával, a függöny utolsó legörcftüléséig lankadatlan frissességgel énekelték végig Mozart Don Jüanjának minden operaegyüttest kemény próbára tevő partitúráját. Az operát a kassai színház Mozart születése 200. évfordulójára, a Mozart bicentenáriumra tűzte műsorára, s ezzel a vendég játékával nekünk, miskolciaknak is alkalmat adott arra, hogy a halhatatlan muzsikusról méltóképpen emlékezzünk meg. A kassai szlovák színháznak — tudnunk kell — főerőssége az opera- társulat és általában a zenés művek előadó gárdája. 14 operát, 7 balettet és 5 operettet tartanak állandóan műsoron. Operaelőadásaik közül is egyik legkiemelkedőbb színvonalú a Don Juan, amire joggal büszke a kassai színház. A kitűnően fegyelmezett zenekaron, a gazdag hanganyagú kóruson kívül tizenegy olyan szólóénekest állíthat a társulat az opera szolgálatába — három, szerepet kettős szereposztásban énekelnek —, akik túlnyomórészt ugyan nem dicsekedhetnek túlságosan dinamikus hanganyaggal. de annál kulturáltabb énektudással, moduláló készséggel és színészi tehetséggel rendelkeznek. A mozarti mű gyakori triói, kvartettjei és több sextetije éppen a kollektív kiegyensúlyozottság és a magas kulturáltság folytán csodálatos finom össze hangzás ban, egymás szerénytelen túléneklése nélkül úgy érvényesül, ahogy , a zongoraművész ujjai alatt a jól értelmezett zenemű. Különös értéke az előadásnak Karol Marecek Don Jüanja, akinek érzékien lágy baritonja, szerencsés külső megjelenése, egész habitusa és pompás színészi játéka egyesíti mindazt, amit az életet, a gyönyöröket habzsoló, léha, ellenállhatatlan nőhódítóról, a szerelmi kalandok klasz- szikus hőséről elképzelünk. Az az érzésünk, hogy maga Mozart és nehézsorsú szövegírója, Lorenza da Ponte is ilyennek képzelte ezt a daliás pi- perkőcöt, ezt a minden jóban tobzódó, feudális korszakbeli léhűtőt, akinek egy emberélet éppúgy nem terheli meg a lelkiismeretét, mint a sok letiport női erény, amíg pokolra nem küldi őt a költői igazságszolgáltatás. És ilyennek képzelték megejtő baritonját is. Tie ugyanilyen szerencsés össze- tételű művész Boris Simanov- sky (Leporello), aki a gyönyörök árnyékában a hű, de lázadozó szolga szerepében nemcsak basszusának színesen zengő árnyalataival, hanem le- bilincselően rokonszenves játékával, ízes humorával is meghódította a drága élményű est közönségét. A női énekesek első sorába tartozik Anna Poláková, Donna Elvira megszólal- tatója. Dinamika tekintetében ő a drámai mozzanatok legmeggyőzőbb tolmácsolója ebben a nagyobbrészt vigoperai alaptónusú zenedrámában, Ladislav Kuckó (Don Ottavio) hangerőben kissé szűkölködő, de ugyancsak kiművelt tenorjával szemben. A vidám hangok, a kedves humor és az egyszerű paraszti életderű végtelenül kedves szószólói: Bozena Hanáková (Zerlina) és az együgyű, tiszta szívű Masettot hűen alakító finom baritonista, Anton Matejcek. Mind róluk, mind a többi énekesről, Elena Gmuc- kováról, (Anna), Bruno Chmielről (a kormányzó) elmondhatjuk, hogy az együttes összhangjába intelligensen illeszkednek, kitűnő szövegkiejtésük, szellemes összjátékuk az operát azok számára is érthetővé teszi, akik nem értik a szlovák nyelvet s akik netán nem ismernék ennek a Miskolcon ritkán színre kerülő operának mondanivalóját. Ladislav Holoubek karnagy tartotta kézben íz egész nagy zenei instrumentumot, amelynek minden kis fogaskereke lelket kap Karol Jernek rendezésében és a dirigens biztos vezényletével. Kár, hogy Ján Hanák díszletmegoldásai a szűk színpad miatt nem érvényesültek egészükben. De kárpótoltak ezért a hiányért a gyönyörű, egységes korabeli stílusban tervezett kosztümök, ruhák, melyek szinte minden képben új meg új, külön művészi élvezetet nyújtottak. Magának a főhős Don Jüannak a ruhaváltozatai a művészi ötletgazdagságnak és ízlésnek egész tárházáról tanúskodnak. t/ özönsé'günk már az első képek **■ után mind fokozottabb érdeklődéssel kísérte a magas színvonalú előadást, Sihuzamosabbak lettek a tapsjutalmak s az első felvonás után viharos vastapssal köszönte meg a szép élményt, miközben emléktárgyakkal is kifejezést adtak dolgozóink őszinte elismerésüknek, Miskolc népe baráti érzéseinek. Az előadás végén, a nagy szextett elhangzása után percekig helyükön maradva ünnepelték a szívünkbe férkőzött művészeket. HAJDÚ BÉLA A területrendezésről A tegnapi lapok közölték, hogy a párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a területrendezést, s így az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot nem is terjesztik az országgyűlés elé. A Központi Vezetőség javaslata és a kormány döntése hangot adott az ország közvéleményének, s elejét vette. hogy az ország államai és gazdasági szervezetét kellő előkésztés nélkül, máról holnapra megbolygassák. Ezek Szerint kell-e egyáltalán a területrendezés vagy sem? — kérdezhetik joggal olvasóink. Mielőtt választ adnánk erre a kérdésre, ismertetnünk kell a január 1-re tervezett területszervezés előzményeit. A felszabadulás óta már jó néhányszor felvetődött a gondolat: túl aprók Magyarország megyéi és járásai. Ez — különösen a helyi szervek hatáskörének hiányában — bürokratikussá teszi az ügymenetet, másrészt pedig felduzzasztja az államapparátust, amely egyébként is drága, költséges. A legutóbbi tizenkét esztendő alatt többfajta elképzelés is volt a megyei, járási és kerületi határok megváltoztatására. De a hivatalos szervek ezeket — mint félmegoldásokat — elvetették. 1950-ben azután megszüntették az úgynevezett csonka megyéket, s módosítottak néhány megyehatárt. így lett az országnak 19 megyéje és 140 járása. De később nyilvánvalóvá vált. hogy állami szervezetünk még mindig szétaprózott. Különösen észre lehetett ezt venni egyes „törpe-járásoknál“. Lassan, apránként meg is szüntették ezeket az egészen oicmy járásokat, mint például a kőszegit, a tétit, a balatonfüredit, a tokajit, a nagylétait stb. Jelenleg 128 járása van az országnak. Ilyen előzmények után alakult ki 1956-ban az elképzelés 10—12 megye és 90—100 járás kialakítására. A végrehajtás határidejét — mint ismeretes — 195? január 1-re tervezték. Ez gyakorlatilag annyit jelentett volna, hogy ennek a nagyarányú területrendezésnek az előkészítésére mindössze há~ A Központi Vezetőség júliusi ülése óta párttaggyülésen. aiktiva- értekezleten, a legkülönbözőbb vitafórumokon.. _____________________ a sajtó hasábjain sokszor elhangzik a párt jelszava: pártegységgel a szocialista demokráiciáért! Valóban egyik legfontosabb feladatunk: megteremteni a párt sorainak eszmei, politikai, szervezeti egységét. — megszilárdítani a pártegységet. Nem kell különösebben hangsúlyozni. hogy: a párt eszmei, szervezeti cselekvésegysége a forradalmi élcsapat lényegéhez tartozik: a párt einélkül nem volna párt. Nélkülözhetetlen feltétele ez a munkásosztály egységes fellépésének, az összes forradalmi erők összefogásának. A párt egysége a szocializmus győzelmének elengedhetetlen követelménye. Nyilitan és őszintén meg kell mondanunk, hogy a júliusi párthatározat előtt a párttagok egyrészénél és a párthoz tartozó értelmiség egy- részénél, a munkásak és dolgozó parasztok körében az ingadozás, a bizalmatlanság jelei mutatkoztak. Az ingadozás és a bizalmatlanság jelei mutatkoztak az elkövetett súlyos hibák miatt, s főleg azért, mert megtorpant a XX. kongresszus útmutatásainak magyar viszonyokra való alkalmazása. A párttagság, de az egész magyar társadalom gyökeres fordulatot várt. mind a pártélet. mind pedig a közélet demokratizálásában, a szocialista törvényesség megszilárdításában, az elkövetett hibák kijavításában. Vártuk — nagyon is jogosian és türelmetlenül — a személyi kultusz maradványainak radikális felszámolását. Felsőbb pártszerveinkben azonban a gyors és határozott tetteket a tétovázás, a huza-vona váltotta fel. Ez károsan kihatott a pártagság magatartására, kisebbítette a párt tekintélyét, csökkentette a párt tömegbefolyását. Emiatt és még más tényezők hatására is meggyengült a párt eszmei, szervezeti eselékvésegysége. A Központi Vezetőség júliusi határozata új helyzetet teremtett a párt, életében. A politikai, gazdasági éís szervezeti jellegű határozatok bizonyos mértékig véget vetettek a párttal és a pártvezetéssel szemben azelőtt jelentkező bizalmatlanságnak. kétkedésnek, megteremtették a párt egységének, a párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdításának alapját. Megérlelődtek a pártegység létrehozásának feltételei. De maga a pártegység még korántsem olyan szilárd, s nem olyan sebezhetetlen. mint amilyenné mi akarjuk-kovácsolni. A párttagság sok kérdésben feleletre vár, szilárdabb és megalapozottabb elvi állásfoglalást követel a felsőbb pártszervektől. A Központi Vezetőség júliusi ülésén kidolgozott és gyakorlati intézkedésekkel alátámasztott helyes politikai irányvonal minden kommunista számára lehetővé tette, hogy teljes erejével és meggyőződésével, szívvei-lélékkel kiáll joai a párt politikája mellett. ^ tuliusi ülése előtt más módon merült fel a pártegység kérdése, mint napjainkban. Az ülés előtt a pártegység legfőbb problémája az volt. hogy kialakuljon az a világos és egyértelmű politika, amely megfelel a XX kongresszus szellemének. Bizony nem volt fa&nmyű feladat a jelenlegi politikai irányvonal IfiSalakítása — meg kellett küzdeni és küzdünk Gondolatok a pártegységről ma is az önmagunkban lévő visszahúzó erőikkel, melyek gyakran útját állták és állják a .júliusi párthatározat megvalósításának. A Központi Vezetőség júliusi határozata megteremtette a pártegység lényeges feltételeit, tág teret engedett a még tisztázatlan, megoldatlan kérdések előtt is. Nyíltabb lett az emberek tekintete, beszédesebbé váltak tetteik. Napjainkban minden különösebb féleleméirzés nélkül elmondhatják véleményüket — s ezt igen helyesen teszik — a párt politikájával kapcsolatosan, sőt joguk és kötelességük. hogy beleszóljanak az ország sorsának formálásába. Pártunk tagjai továbbra is vitatkozzanak, személyre való tekintet nélkül mondjanak bírálatot a hibákról. Pártunk minden őszinte, segítő szándékú bírálatot, javaslatot örömmel fogad, s kéri. igényli elsősorban a párttagság szabad légkörben fogant őszinte hangját. segíteni akarását. Az imént szóltunk* arról, hogy a pártegységnek csupán az alapját teremtettük meg. létrejöttének csak feltételeit biztosítottuk. Mit kell tenhünk annak érdekében, hogy az egység mihamarabb .létrejöjjön? Nem akarunk fontossági sorrendet felállítani, de véleményünk szerint leglényegesebb az hogy következetesen végrehajtsuk a júliusi pártihatározatot, ugvanakkjor elsöpörjünk minden akadályt és akadályozót a fejlődés útjából. A pártegység megteremtése érdekében erőteljesebben munkálkodjunk azon. hogy eltűnjék mindenfajta megkülönböztetés pártunkban, ho'gy azok. akik azelőtt a kommunista párt tagjai voltak, a volt szód áldemokraták, azok az elvtársak. akiket napjainkban rehabilitáltunk, munkás, paraszt és értelmiségi párttagok, ösz- szeforrjanaik, egy emberként küzdjenek a párt helyes politikájának valóraváltásáért. Ehhez még hozzátesszük azt, hogy a legsürgősebben és a leghatározottabban igazságot kell szolgáltatnunk azoknak a párttagoknak és oártonkívü- l'ieknek. akiket a hibás politika következtében anyagi károsodás, erkölcsi sérelem ért. Olyan szellemet kell kialakítanunk a párton belül, hogy annak hatására párttagjaink önállóan, saját fejükkel gondolkozzanak, szüntelenül bátorítsuk ő'ket a pártszerű, szabad véleménynyilvánításra. Sajnos a múltban ez elől elzárkóztunk, éppen a személyi kultusz elburjánzása miatt. Jónéhány éven keresztül elterjedtek pártunkban a diktatórikus módszerek, többen fizikai kényszert alkalmaztak sók párttag ellen, szép számmal akadtak olyanok akik kiskirályoskodtak és olyanok is. akik ha ellen- véleménnyel találkoztak, ellenségnek demagógnak neveztek becsületeseket.' Egyes vezetők ellenvéleményt nem tűrő hangnemben utasítgat- tak. parancsolgattak, olyan színben tüntették fel magukat, mintha a pártot védenék, a dolgozó nép érdekeit képviselnék. Pártunk sók kiváló harcosát börtönbe juttatták, meghurcolták, kivégezték. Szörnyű tragédia ez pártunk számára és keserű tanulságul szolgál mindannyiunknak. A pártegység megteremtésének egyik előfeltétele többek között az is. hogy eevszer- smindenkorra száműzzük a hazugságot a párttagság félrevezetésének módszereit. Soha többé hazugságot! — ezt vallják ma százezrek és milliók á párton belül _____________________ és társadalmi életünk = ==== mindéül területén. Nem feledkezhetünk meg arról, hogv akadnak még vezetők, akik hajlamosak arra. hogy a párton belül még mindig elfojtsák a szabad vélemény-njúlváinítást. Ezek ellen erélyesen fel kell lépnünk. A jó vezető meghallgat minden véleményt, akár helyes, akár ellenkező vélemény is az. Nagyon megszívlelendő a kínai kommunista párt központi lapjának — a Zsen- minzBdpao-naik — nemrégiben a Szabad Népben hivatalosan közzétett vezércikke, amely azt. fejtegette. hogy a vezetők ne féljenek a párton belül az ellenvéleményektől. „Az okos vezető — írja a lap — nyitott füllel hallgatja meg az ellenvéleményeket is. S mi több, nemcsak a tárton belüliek, hanem a. púrtonkívüliek ellenvéleményét is, hogy azutáni a különböző megoldások figyelembevételével alakítsa ki a többség beleegyezését megnyerő álláspontot. Csak ilyen módszerekkel lehet az őbjetív valóságnak megfelelő döntéseket hozni.f< Nagyon örülnénk annak. ha mindenki tudomásul venné az idők szavát, s a jövőben maximálisan segítené a párttagságot és a laártonkívülieket is a szabad véleménynyilvánítás gyakorlásában. Egyesek még rosszától ag néznek azokra a párttagokra, akik eey-két vonatkozásban nem értenek teljes egészében egvet a párthatározattal. a párttagság többségének véleményével. Ezek az elvtársak azonban elfelejtik, hogy a párttagnak joga van arra. hogy egyéni véleményét a pártfóram előtt is elmondja. Joga van arra. hogy még a határozat meghozatala után ’S fenntartsa egyéni véleményét, vagy azzal a felsőbb párteszervhez forduljon. Természetesen nem engedhető meg. hogy valaki is megsértse a centralizmus elvét hogy a határoza* hozatala uátn ne hajtsa végre azt minden ingadozás nélkül. legjobb tudása szerint. A ma: belpolitikán helyzetben számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy egyes helyeken párton belül kétféle irányzattal találkozunk. Az egyik: a feltörekvő új. következetesen a XX kongresszus szellemében terjed a másik: a rég1 időszak irányzata, melynek követői még ragaszkodnak a régi kiváltságos helyzetükhöz, nehezen tudnak új módon dolgozni a visszahúz* erő miatt. Nekünk, kommunistáknak elvan egv- séges. követésre méltó irányzatot kell győzelemre juttatnunk, melynek alapgondolata a XX kongresszus útmutatásainak és a júliusi határozat megvalósítása. Olyan politikai irányvonalat kell kialakítanunk — s ez csak harc. türelmes nevelő felvilágosító munka útján lehetséges —. melyet párttagságunk döntő többsége magáénak vall. Tud uk azt. hogy a pártegység megteremtésének útjában még akadályok vannak. Léteznek a párton belül visszahúzó erők. amelyek fékezik a demokratizmus kiszélesítésének, a törvényesség megszilárdításának, a .pártegység megteremtésének folyamát. De éppen az a feladatunk, hogy minden erőnkkel győzelemre vigyük a napjainkban végbemenő forradalmi átalakulást* rom-négy hónapot biztosítanák. Ennyi idő alatt azonban csak elhamarkodottan lehet előkészíteni egy ilyen — szinte az egész országot megmozgató intézkedést. A párt és a kormány a dolgozók. a szakemberek véleményének meghallgatása után szembenézett a tényekkel. A tények pedig azt bizonyították, hogy kell ugyan rendezni és csökkenteni az ország államigazgatási határait, illetve apparátusát, de nem elhamarkodott, elsietett, módon. Ilyen rövid idő alatt ugyanis nem lehet jól, a lakosság érdekeinek messzemenő figyelembevételével megállapítani az új megyehatárokat és megyeszékhelyeket sem. Ezer meg ezer apró momentumot kell egy ilyen területrendezésnél számításba venni, amelyeknek felkutatása csak hosszas, tudományos és helyszíni vizsgálat alapján lehetséges. A mostani területrendezés ellen szólt mindenekelőtt az ország lakás- és munkaerőhelyzete. A jelenlegi lakáshelyzet talán legégetőbb problémánk, s ezt egy országos területrendezéssel csak súlyosbítottuk volna. Mert igaz. hogy a megszűnő megyék helyén sok helyiség felszabadul — de az újonnan kijelölt megyeszékhelyek amúgy is rossz lakás- viszonyai esetleg kétszeresen súlyosbodtak volna. A felszabaduló munkaerőt pedig a termelésiben kell elhelyezni, amennyiben a területrendezéssel tényleg az apparátus költségeinek csökkentését akarjuk elérni. Márpedig köztudomású, hogy a legutóbbi években lassítottuk a nagy beruházásokat, a nagy építkezéseket, s ezzel mintegy csökkentettük az ipar nagy szívóhatását is. Tehát a területrendezéssel felszabaduló munkaerő gyors elhelyezése is nagy gondot jelentett volna. Az idei területrendezés gondolata az ország nagy demokratizálási és egyszerűsítési folyamatának jegyében született. De vajon eléggé egyszerűsítettük-e már az államigazgatási ügymenetet, elég hatáskört adtunk-e már a helyi szerveknek ahhoz, hogy egy ilyen nagy méretű területrendezés után — a megnövekedett területű megyéknél — ne legyen központosítva az ügyek intézése? Más szóval: el tudna-e minden tigyet intézni egy állampolgár jelenleg a községi vagy a járási tanácsnál, s nem kellene-e sok problémával — az újonnan kijelölt —1 száz-százhúsz kilométer távolságra lévő megyeszékhelyre utazgatni9 nem egyszerűsítettük még eléggé az apparátust, s nincs még kellő hatáskörük a helyi szerveknek. Ezért is hangsúlyozza a Minisztertanács határozata, hogy meg kell gyorsítani a hatáskörök átadását és az ügyintézés egyszerűsítését. Természetesen az államigazgatás egyszerűbbé, olcsóbbá tétele — a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával — néhány év múltán szükségessé teszi a területrendezést. Kell a területrendezés, mert kicsi az ország, s nagy az államigazgatási apparátus. amely viszont nagyon sok pénzt emészt fel. Néhány év múlva kell rendezni a megyék és járások határait, mert azt kívánja a lakosság érdeke, hogy kevesebb legyen az irányító szerv és annál hathatósabb a helyi ügyintézés. He ez a területrendezés márhosz^ szas előkészítő munka, a lehetőségek és szükségletek felmérése alapján fog megtörténni. S valószínűleg nem egyszerre az egész országban, hanem fokozatosan, apránként, minden nagyobb megrázkódtatás nélkül. Jelenleg tehát az a feladatunk. hogy fejlesszük állami és társadalmi életünkben a szocialista demokratizmust, s nagyobb önállóságot adjunk a helyi szerveknek. Ezt. a célt szolgálja a párt javaslata., a kormány rendelkezése, amely tegnap látott napvilágot. Szabó László (Megjelent a Szabad Népben). Vállalatok! Közüietek! Figyelem: Hibás mérlegeik szakszerű javítását vállaljuk; Miskolci Vas- és Fémipari Ktsz.. Arany János utca 34. LIBAMÁJ FELVÁSÁRLÁS! A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ megkezdte a libamáj felvásárlását Átvételi árak: I. oszt. kg-ként 120.— Ft II. oszt. kg-ként 90.— Ft III. oszt. kg-ként 50.— Ft IV. oszt. kg-ként 35.— Ét Átvétel mindennap reggel 7 órától 15 óráig a Béke-tér 5. szám alatti Baromfibegyüjtő Kirendeltségen
