Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
fmummmmm il MDP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS S MEGYEI TANÁCS LAPJA XIL évfolyam, 213. ssám Ára 50 f i 15 n szeptember 9, vasárnap A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezínazdasáni szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A Minisztertanács a mezőgozd aság szocialista átszervezésének elő mozdítása, a mezőgazdasági termelő szövetkezeteik és az alacsonyabb ti puste termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának fejlesztése, vaila ■mini a fdMm-itoesszövetikezeU mozgalom fai szélesítése m az egyszerű termelői társulások fejlesztése érdekéb en az alábbiakat határozza: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítéséről tette. A közgyűlés úgy is határozhat hogy a bevitt szőlő után a termelő szövetkezet a földjáradékot borban adja ki. Haszonbérelt föld bevitele esetén a termelőszövetkezet földjáradékot nem fizet, köteles azonban a szerző désben kikötött haszonbért a föld tulajdonosának (haszonélvezőjének) megfizetni. C A Minisztertanács a termelő szövetkezetek építőanyagéi Iá tásának megjavítása érdekében az alábbiakat határozza. a) Kötelezi az építésügyi minisztert, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a termelőszövetkezetek építőanyagellátását (vasbetongerenda, cement, tégla, mész, fenyő és lombfűrészáru, fenyőgöcmbrúd, tetőfedő anyag, st'b.) szeptember 30-ig hozza arányba a többi népgazdasági ág építőanyag ellátásának mértéké, vei és ütemével. A termelőszövetkezetek anyagellátását a továbbiakban is a többi népgazdasági ág építkezései anyagellátásával egy szinten kell tartani. Közös létesítmények építése esetén a termelőszövetkezeti csoportokat a mezőgazdasági termelősg&t. vetkezetekkel azonos építőanyagellátásban kell részesíteni. b) Az Országos Tervhivatal elnöke az országos erdészeti főigazgatóval együtt gondoskodjék arról, hogy termelőszövetkezetek 1956-ban az előirányzott harmincezer köbméter építkezési faanyagon felül további húszezer köbméter hazai termelésből eredő faanyagot kapjanak. c) A város- és községgazdálkodási miniszter a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok építkezéseihez 1956. év végéig folyamatosan biztosítson egymillió kéve száraz nádat és ötszázezer négyzetméter nádpallót. d) Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek az építkezésihez szükséges faanyagot a belkereske delmi szervek kikapcsolásával közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól és az Országos Erdészeti Főigazgatóság Értékesítő Vállalatától — kiskereskedelmi áron szerezhessék be. A termelőszövetkezetek építési íaanyagszükségletét az Országos Erdészeti Főigazgatóság értékesítési tervében kell előirányozni. e) A földművelésügyi és az építésügyi miniszter, valamint a SZÖVOSZ igazgatóság elnöke a 39/1954/VII. 15/ MT számú rendelet végrehajtása érdekében szeptember 30-ig dolgozzák ki és adják ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, illetőleg az őket kiszolgáló földműves-, szövetkezetek az eddigiéknél na- gyob mértékben foglalkozzanak épí* tőanyagok előállításával; tégla, cserép, mészégetés, nád és szalmapalló készítés, kör- és szalagfűrészelés stb. f) A termelőszövetkezeti építkezéseket vasvázas szerkezetek gyártásával és felhasználásával is segíteni kell. A kohó- és gépipari miniszter és a földművelésügyi miniszter 1956 szeptember 30-ig állapodjanak meg a gyártáshoz szükséges anyag biztosítása érdekében. A földművelésügyi miniszter * segítse elő, hogy a termelőszövetkezeti építkezések fokozása érdekében tpbb termelőszövetkezet közös építőbrigádot szervezzen. Abban a kérdésben, hotgy a közös építőbrigád munkáját munkaegység jóváírással vagy munkabérben számolják el, az építtető termelőszövetkezet közgyűlése határozzon. Munkabér alapján történő elszámolás esetén ,a Magyar Nemzeti Bank engedélyezheti, hogy a munkabért létesítményekre engedélyezett hosszúlejáratú beruházási hitelből egyenlítsék ki. 1 A Minisztertanács a termelő • szövetkezetek közös gazdálkodásának miinél gyorsabb megalapozása érdekében javasolja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek hogy — a mintaalapsaabálytói eltérően — az alábbiak szerint gondoskodjanak a belépőik által bevitt állatállomány és egyéb vagyontárgyak elszámolásáról. a) A bevitt tehén, üsző, koca takarmány ellenértékét — a közgyűlés határozata alapján — a bevitelkor egy összegben kifizethetik. A tehén, üsző és koca ellenértékéből a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére 19—20 százalékot vonja nak le, a bevitt takarmány ellenértékét pedig levonás nélkül fizessek ki. A közgyűléjs határozhat úgy is, hogy a bevitt takarmányt a termelőszövetkezet egy-két éven belül tér meszetben visszaadja. b) A bevitt vetőmag ellenértékét a közgyűlés határozata szerint — minden levonás nélkül természetben vagy pénzben megtéríthetik. c) Ha a termelőszövetkezeti tag a háztáji gazdaság szükségletét meg haladó gazdasági épületét a termelőszövetkezeteknek Önként átadja, ennek ellenértékét a tulajdonossal való kölcsönös megegyezés alapján a termelőszövetkezet a felértékelés után levonás nélkül egyszerre kifizetheti. Eire a célra a termelőszövetkezetek beruházási hitelt vehetnek igénybe. d) Ha a belépő egyéni gazdálkodó szőlőt vagy gyümölcsöst visz be a termelőszövetkezetbe és a belépést megelőző négy éven belül új telepi tést, újratelepítést, vagy húsz száza léknál nagyobb pótlást végzett, annak költségeit vissza nem térítendő állami támogatásból a tag részére fizessék ki a termelőszövetkezet ál tál végzett szőlő és gyümölcsös telepítések után nyújtott állami támogatással azonos feltételek mellett. O Ha a termelőszövetkezet a be- vitt tehén, üsző, koca és takarmány 1. a) pont szerint téríthető ellenértékét saját erejéből nem tudja kifizetni, az érvényben lévő hitelfeltételek szerint megfelelő hitelt kell részére folyósítani. 9 A termelőszövetkezetek szarvasmarha (tehén, üsző) és Sertés tenyészállatokat közvetlenül vásárolhatnak állami kísérleti tan- és célgazdasáigoktól, az állatforgalmi vállalattól, a termelőszövetkezetektől és egyéni termelőktől. Az állami kísérleti tan- és célgazdaságtól vásárolt tenyészállatok ellenértékét az állami gazdaságok eladási árain kell kifizetni, illetőleg lehet meghitelezni. E gazdaságoktól (közvetlenül vásárolt tehenek, üsző és egyéb tenyészállatok után biztosítani kell az eddig engedélyezett ártámogatást. A közvetlen vásárlás útján szerzett tenyészállatoknak más megyébe való elszállítását a megyei, járási és községi tanácsi szervek nem akadályozhatják. A A mezőgazdasági termelőszö- vetkezetékben a földjáradék kifizetését az alapszabály értelmében továbbra is kötelezőnek kell tekinteni, azonban a minta-alapszabálytól eltérően abból a földadót levonni nem lehet. A földjáradékot azoknak a tagoknak is ki kell fizetni, akik a termelőszövetkezetekbe saját földdel léptek be, de előrehaladott koruk, vagy egészségi állapotuk miatt a közös munkában részt- venni nem tudnak. A közös gazdaságba bevitt szőlő- és gyömölcsös esetében — annak minőségétől és állapotától függően — általában az egyéb terület után fizetett földjára- tíék két-három&zorocsát kell fizetni, kivéve, ha a telepítés költségéit a termelőszövetkezet a belépő tag részére az L d) pont alapján megtéríA termelőszövetkezet építőbrigád ját — kölcsönös megsegítés kereté ben — más termelőszövetkezet részére átengedheti. Ilyen esetben az építőbrigáddal nem rendelkező ter- tmelőszövetlkczet vészére az építőbrigád munkabéreinek kifizetésére hitel folyósítható és az így végzett építőipari munka forgalmiadó mentes. Azok. a termel őszövet kezetek, amelyek saját építőbrigádot alakítani nem tudnak és közös építőbrigád sem áll rendelkezésükre, termelőszövetkezeti építkezéseiknél magániparosok munkáját is igénybe- vebetik értékhatárra való tekintet nélkül. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet az építkezési költségeket saját erejéből fedezi, az építő kisiparosok részére a velük kötött megállapodás alapján fizethető a munkabér. H A termelőszövetkezetek fával • • való ellátását saját kitermelés utján is javítani kell. a) Az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően a termelőszövet' kezeiteknek — kérésükre — használatba kell adni az olyan ötven holdnál kisebb állami erdőket, (amelyek a •termelőszövetkezet területén belül vannak és nem védőerdők. A termelőszövetkezetek használatába lehet adni az olyan védőerdőnek nem minősülő ötven holdnál kisebb állami erdőket is, amelyek a termelőszövetkezet területével érintkezőén helyezkednek el. A termelőszövetkezetek használatába átadott erdőkben a gazdálkodást az általános erdőgazdálkodási elvek alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete mellett kell végezni. b) Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek erdővel nem rendelkeznek, lehetővé kell tenni, hogy legközelebbiállami tulajdonban vagy kezelésben levő erdőből — a tervszerű fakitermelés keretében — az erdőgazdaság irányítása és felü gyelete mellett, indokolt gazdasági szükségletük mértékéig, faklterme lest végezzenek és a részükre szükséges fát az érvényes kiskereskedelmi áron az erdőgazdaságtól megvehessek. Ezeket a vásárlásokat is az erdőgazdaságok a helyi értékesítés keretében kötelesek megtervezni. c) A termelőszövetkezetek erdőhasználatának rendezésével és a fa anyag közvetlen értékesítésével kapcsolatos rendelkezéseket, az országos erdészeti főigazgatóság — a földmű velésügyi és a belkereskedelmi mi niszteirel egyetértésben —• 1956 szeptember 31-ig adja ki; g Az olyan ötven hóidnál kisebb UJ VÍZIERÖMÜ Az an gr c ni vízierőmű (Üzbég SZSZK) építő' kollektívája azért verseng, hogy határidő előtt helyezhesse üzembe az erőmű első szakaszát. A szerelők már a kazánokat állítják helyükre. Ebben a munkában ki- űnik a többi közül L. Sz. Szventickij brigádja. Tervfeladatát a brigád 50—160 százalékra teljesíti. A képen: a Szventickij-brigád szereli az egyik kazánblokkot. i állami tulajdonban levő máda sokat, amelyek a termelőszövetkezetek területére esnek, vagy azzal határosak —, amennyiben a termelőszövetkezetek kérik, 1956 október 1-ig részükre át lehet adni hadikitermelés és feldolgozás végett. Az átadással kapcsolatos viták esetén a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. A város- és községgazdálkodási miniszter gondoskodjék arról, hogy a Velencei, a Fertő tavon levő, valamint más nagyobb nádasokból a vállalatok által ki nem termelt területeket elsősorban termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek, valamint termelői társulások kapják meg, természetbeni részesedésért történő nádkitermelésre. Q A földművelésügyi miniszter tegye lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek — a növényvédőállomások. illetőleg a gépállomások gépparkjaiból — még a folyó évben univerzális traktorokat (Zeter) és pótkocsikat vásáraik assanak. 1957-től kezdődően az éves népgazdaság! tervekben kell biztosítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére az univerzális traktorokat és a hozzávaló pótkocsikat. A traktorokhoz biztosítani kell az üzemanyagot és az alkatrészeket. A vételárát az átvételnél történő műszaki felértékelés alapján, a használhatósági fok és a termelőszövetkezetekre érvényes új beszerzési ár alapján kell megállapítani. A közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkeze- i tefc és az alapszabályszerűen gazdái- I codó termelőszövetkezeti csoportok 1956. évi tervben előirányzott meny- nyiségen felül további százötven új tehergépkocsit vásárolhassanak. Az univerzális traktorokat és tehergépkocsikat azoknak a termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek azt saját erejükből vásárolják meg. 1Q A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti Csoportok a tehergépkocsival történő áruszállításnál minden vonatkozásban az állami vállalatokkal és a földművesszövefilcezötékk-el azonos elbírálás alá esnek. Tehát saját tehergépkocsijaikkal 50 kilométeres körzetben áruszállítást minden korlátozás nélkül végezhetnek. A termelőszövetkezetek állandó piaci elárusító helyükre — bármely városba — távolságra tekintet nélkül szállíthatják saját termelvényeiket, valamint tagjaik háztáji gazdaságainak és más termelőszövetkezeteknek termelvényeit, nyers vagy feldolgozott állapotban. Más termelőszövetkezetek részére történő szállításoknál a gépkocsi csak TEFU menetlevéllel közlekedhet iik és az érvényben lévő TEFU díjleveleket kell alkalmazni. Ezenfelül az év bármely szakában .körzetihatár korlátozás nélkül szállíthatnak primőrárukat, gyorsan romló termékeket, valamint hízott állatokat. A fentiekben nem említett, elengedhetetlenül sürgős esetekben a mező- gazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport elnökének írásbeli igazolása alapján a termelőszövetkezeteik a körzethatáron túl is végezhetnek teherszállítást az általános közlekedési szabá- lyoik megtartásával. 11 A mezőgazdasági termelőszö- x x* vetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok árutermelésének növelését a közös értékesítés előnyösebbé tételével az alábbiak szerint kell elősegíteni. a) Biztosítani keli, hogy a termelőszövetkezetek jóminőségű, saját termelésű boraikat és gyümölcspálinka termékeiket palackozhassák s abban az esetben, ha a márkázás! előírásoknak megfelelnek, saját márkájukkal ellássák és forgalomba hozzák. A Minisztertanács engedélyezi, hogy az állami és szövetkezeti vendéglátóipar közvetlenül a termelőszövetkezetektől is vásárolhasson bort. A belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke ezekre vonatkozóan a szükséges intézkedéseket tegye meg. A termelői borkimérés! engedélyek kiadását a községi (városi) tanácsok végrehajtóbizottsága kereskedelmi szakigazgatási szerveire kell bízni. A termelőszövetkezeteknek telephelyükön pohara- zási engedélyt is kell adni, telephelyükön kívül a poharazási engedély csak indokolt esetben adható ki. Ezen túlmenően állami pincék hasz- nálatbaadásával is elő kell segíteni a termelőszövetkezetek borértékesítő tevékenységét. b) Meg kell engedni, hogy a termelőszövetkezetek a közös és háztáji gazdaságból származó tejnek a beadásra és értékesítésre előírt meny- nyiségén felüli részét saját tejfeldolgozó üzemeikben feldolgozhassák, abból sajtot és vajat készíthessenek. A tejfeldolgozó üzemek kiszélesítésére a termelőszövetkezetek részére megfelelő gépeket kell rendelkezésre bocsátani. Az élelmiszeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek kérésükre — az évszaktól és az ipari jellegtől függetlenül — a szerződés alapján átadott tej után 40—60 százalék fölözött tejet vagy írót és savót kapjanak visszatérítés ellenében. A szerződött, tej ellenértékének 30 százalékát a termelőszövetkezetek részére árelőlegként az előlegszámlára ki lehet fizetni. c) A belkereskedelmi miniszter a SZÖVOSZ igazgatósága elnökével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben biztosítsa, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik és a termelőszövetkezeti csoportok 1956. október 1-től kezdődően a közös és a háztáji gazdaságból származó termékeiknek a beadási, értékesítési és szerződéses kötelezettségén felüli részére vonatkozóan szállítási szerződéseket köthessenek közvetlenül a kiskereskedelmi, vendéglátóipar! és az üzemi konyhákkal. d) A termelőszövetkezetek számára lehetővé kell tenni, hogy exportminőségű termékeiket a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül külkereskedelmi vállalatoknak adják el, illetve velük kössenek szerződést* Az exportra kerülő cikkeket, ameny- nyiben az előírt követelményeiknek megfelelnek, a termelőszövetkezet saját márkázásával láthatja el. e) A termelőszövetkezetek részére biztosítani kell a nagybani értékesítéssel járó előnyöket. Az élelmiszer- ipari, a begyűjtési, a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszterek dolgozzák ki a nagybani értékesítésnél alkalmazandó magasabb, árak rendszerét. A magasabb ár megilleti a termelőszövetkezeti csoportokat és a termelői társulásokat is. 12. A begyűjtési miniszter 1956* * december 31-ig adja át a termelőszövetkezeteknek azokat a helyi jelentőségű, kisebb raktárakat, amelyek a termelőszövetkezetek területén vannak. Amennyiben a Begyűjtési Minisztérium szervei és a termelőszövetkezetek a raktár átadásban nem tudnak megegyezni, a vitás esetekben a begyűjtési miniszter és a földművelésügyi miniszter együt4e- sen döntsenek. 13. Az alapszabály szerint gaz* dálkodó termelőszövetkezeti csoportok, amennyiben gazdaságuk valamelyik ágában a mezőgazdasági termelőszövetkezetekéhez hasonld közös termelési tevékenységet alakítanak ki — a közös termelési tevékenységgel kapcsolatosan — ugyanazokra a kedvezményekre jogosultak* mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (beadás, adó, hitelfelvétel, gépállomási munkadíj). Az alapszabály szerint gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportoknak közös tévécsoportoknak közös tevékenységük előmozdítása érdekében ugyancsak meg kell engedni segédéi feldolgozó üzemek létesítését saját közös term el vényeik, illetőleg tagjaik termel vényeinek feldolgozására« 1/1 A termelőszövetkezetek 1955$ október 31-én fennálló közép- és hosszúlejáratú hiteltartozását a következők szerint kell rendezni! a) A termelőszövetkezetek' hitel- állományát egységesen évi 1 százalékos kamatozású 25 éves hitellé kell átalakítani. E hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek hitelállományuknak éven kint mintegy 4 százalékát fizessék vissza* b) 1955. november 1. után folyósított és folyósításra kerülő beruházási hiteleket egységesen egy százalékos kamat mellett kell folyósítani. A folyósításra .kerülő hitelek lejáratát az amortizáció és a termelőszövetkezetek teherbíróképességének messzemenő fi gyelembevételével kell megállapítani az alábbiak szerint: I. épületek, építmények, telkesítés, talajjavítás 20—35 év; II. gépek, berendezések, felszerelések,^ igás- és tenyészállatok új termelőszövetkezetek részére, alapítási hitel 5—15 év. Az I. pontban felsorolt hitelek lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa meg, hogy a visszafizetés általában a negyedik évben; a IL pontban szereplő hiteleknél pedig a második évben kezdődjék. Az egyéb célokra folyósított hitelek visszafizetési feltételeit a Magyar Nemzeti Bank a Földművelésügyi Minisztériummal együtt állapítsa meg. c) Annak a termelőszövetkezetnek, amely a felvett hiteleket a Magyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban fizeti vissza és az állam iránti egyéb természetbeni és pénzbeli kötelezett- ‘ ségeit teljesíti, kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedékessé vált hitelen felül (Folytatás a 2. oldalon.)
