Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
2 ßSEAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1956. szeptember ». A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról.) visszafizetett összeg 25 százalékának megfelelő további összeggel kell csökkenteni. d) A termelőszövetkezetek eladósodásának megakadályozása érdekében az egyes termelőszövetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkinti törlesztési hányada nem haladja meg a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeni részesedés 15 százalékát. Ennek módozatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza. A Magyar Nemzeti Bank kivételesen indokolt esetben ettől eltérhet. A folyósítható hitel összegének megállapításánál a termelőszövetkezet saját erőiből történő új beruházásait is figyelembe kell venni. A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő ösz- szeget a termelőszövetkezet kérelmére üzemviteli célra is kiadhatja abban az esetben, ha a beruházási hitelek esedékes részletének visszafizetése egyébként biztosítva van. f) A Minisztertanács felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza a termelő- szövetkezetek hitelellátásának rendszerét. ICA termelőszövetkezetek új ■Ll'' gyümölcsös telepítéseinek gépi forgatással történő talajelőkészítését 1956 szeptember elsejétől kezdődően vissza nem térítendő állami támogjaitásiból kell biztosítani. A vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételének feltételei megegyeznek az új szőlőtelepítések alá történő gépi forgatás feltételeivel. l/\ A Minisztertanács kötelezi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetkezetek által a szerződéses kötelezettségeik teljesítésére átadandó termények és termékek ellenértékének 30—40 százalékát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Banknál vezetett előleg számlára átutalják. Ebbe az Összegbe a termelési szerződés szerint járó pénzbeli előleget is be kell számítani. A Minisztertanács engedélyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek rövidlej á- ratu hitelt folyósítson munkaegység- előlegre. 17 A begyűjtési miniszter a 4 * belvízkárok miatt súlyos gazdasági helyzetbe került termelő- szövetkezeteknél az 1956. évre kivetett hizottsertés beadási kötelezettség egy részét, szövetkezetenkinti elbírálás alapján, a kár arányának megfelelően törölje. A fennmaradó rész teljesítését — figyelembevéve a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét — szükség esetén három évre hosszabbítsa meg. A terület utáni hizottsertés beadás és a szerződéses sertéshizlalás teljesítésének, valamint az állatállomány átteleltetésének elősegítésére adjon kamatmentes abraktakarmány kölcsönt. A begyűjtési miniszter és az illetékes miniszterek intézkedjenek aziránt, hogy a szerződéses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszövetkezeteknek folyósított termelési előlegek visszafizetését a vállalat az elszenvedett belvízkár arányának megfelelően elengedheti és a még fennmaradó hátralék visszafizetésére indokolt esetben 2—3 éld haladékot adhat. jO A Minisztertanács a tagok kezdeményező munkájának előmozdítása érdekében javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a többtermelési jutalom rendszerét az alapszabály idevonatkozó rendelkezésétől, valamint a Minisztertanács 1044/1955/1V. 17/MT. H. számú határozatában foglalt javaslattól függetlenül, a közgyűlésen maguk állapítsák meg. A termelőszövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdésben, hogy a szövetkezeti gazdaság egyes üzemágaiban elért tervtúlteljesítés jutalmazására adjanak-e az üzemág dolgozóinak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mértéke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a termelőszövetkezetek részére többtermelési jutalom címén fizetett összegek felhasználásáról ugyancsak a közgyűlés döntsön. Ha azonban a közgyűlés ezekből az összegekből az illető növény megtermelésében részt- vett tagokat kívánja premizálni, prémiumukat a termelőszövetkezet saját termelési tervében élőirányzott átlagtermés alapján állapítsa meg. 1Q A termelőszövetkezeti moz- galom fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, közös gazdálkodásuk fejlesztését, gazdasági megerősítését a helyi mezőgazdasági szervek az eddiginél sokkal nagyobb mérteikben támogassák. a) A Földművelésügyi Minisztérium és a helyi tanácsok mezőgazda- sági szakigazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi ~ előirányzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezetekével. b) A termelőszövetkezeti csoportok közös gazdálkodását a gépállomásoknak teljes mértékben támogatni kell és gépállomása mezőgazdászokat lehetőség szerint a termelőszövetkezetekhez hasonlóan helyezzenek ki a termelőszövetkezeti csoportokba 11. A földművesssövetkeseti mozgalom kiszélesítéséről, egyszerű termelői társulások fej lesztéséről A földművesszövetkezeti mozgalmat és a földművesszövetkezetek tevékenységét, az áruellátás mellett mind az értékesítés, mind a termelés terén erőteljesen fejleszteni kell. A földművesszövetkezetek értékesítő tevékenységét felvásárló tevékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a földművesszövetkezetek tagjaik értékesítő szövetkezeteivé is váljanak. Az értékesítési és áruellátási tevékenység növelése mellett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszövetkezetek termelési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok továbbfejlesztésével — az egyszerű termelési társulások újabb formáinak a kialakulását is elő kell mozdítani. 1 A már működő egyszerű ter- melói társulások megszilárdítását és fejlesztését, valamint újabb formáinak létrehozását az alábbiak szerint kell elősegíteni: a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok al kailmi társulása a földművesszövet kezeteken belül egy-egy termelési vagy munkafolyamat (gyümölcsös szőlőtelepítés, szántás, vetés, perme tezés stb) közös elvégzésére, továbbá egyes termelési eszközök, vető magvak, anyagok közös beszerzésére, vagy egyes termelvények közös értékesítésére egy-egy időszakra. A földművesszövetkezetek keretében alkalmi társulások kizárólag értékesítésre nem alakulhatnak. Az alkalmi társulások a föddművesszövetke zet szerves részei, tehát nem önálló jogi személyek. Gazdálkodásukért a földművesszövetkezet felelős, számadásaikat a földművesszövefkezet vezeti. Vi Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény termelésére, közös gép használatára, egyes állatfajták tenyésztésére, továbbá egyes állati és növényi termékek közös feldolgozására. A termelői szakcsoportok az alkalmi társulásokhoz hasonlóan szerves részei a földművesszövetkezeteknek és egész tevékenységüket a földművesszövetkezet kere tében fejtik kii. c) Szakszövetkezetek: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy-egy növény termelését vagy ál latfajta tenyésztését, illetőleg egyes állati és növényi termékek feldolgozását önálló szövetkezeti keretben végzi. A szakszövetkezetek a föld művesszövetkezetekhez hasonlóan önálló szövetkezetek, amelyek ; földművesszövetkezeti hálózat köte lékébe tartoznak és közvetlen irányításúkat a földművesszövetkezeték járási, illetőleg megyei szervei lát ják el. O Az egyszerű termelési társulá- sok „működési szabályzat" alapján működnek, amelynek irányelveit a SZÖVOSZ határozza meg. A szakszövetkezetek tevékenységüket alapszabály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ által kiadott minta- alapszabály figyelembevételével alakíthatnak ki. Q A Minisztertanács annak érde- • kében, hogy a falusi lakoság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeni megtakarításait saját szövetkezeti szervezete útján össze- gyüjthesse és átmenetileg jelentkező hitelszükségleteit a kölcsönös segítés elve alapján közvetlenül is kielégíthesse, helyesnek tartja falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeményezéseket. Felkéri a 1 SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a szövetkezetek megalakulását szervező Látogassuk minél többen a mezőgazdasági kiállítást! munkával és anyagi eszközeivel segítse elő. A szövetkezetek szervezésének, működésének feltételeit a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben rendeletileg állapítsa meg. A szavatosság biztosítékaképpen a Pénzügyminisztériumot a szövetkezetek pénzügyi működésé: illetően ellenőrzési jog illeti meg. A takarékszövetkezeteket alapszabályszerű működésük keretében teljes adó- és illetékmentesség illeti meg. A A Minisztertanács szükséges- nek és helyesnek tartja, hogy az állami és szövetkezeti szervek anyagi előnyöket biztosító kedvezményeket nyújtsanak az egyszerű termelőd társulások számára, hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egyszerű szövetkezeti társulásainak széleskörű kibontakozását. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulásoknak aszerint kell nyújtani, amilyen mértékben a közös termelés, feldolgozás és értékesítő tevékenység elemei a társulásban megvalósulnak. A kedvezmények nyújtásánál alapvető elvként kell érvényesíteni, hogy ösztönözzék a közös alapok képzését és segítsék a közös — főleg termelői tevékenység továbbfejlődését és a termelés növelését. C Az egyszerű termelői társulá*-*• sok működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdítani. a) A talaj-, növényápolása-, védekezési- és betakarítási munkák idejében való elvégzése érdekében biztosítani kell, hogy a társulások tagjai részére a gépállomások talaj- megmunkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a termelőszövetkezeti csoportokat követő sorrendben rendelkezésre álljanak. A gépi szolgáltatásokat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó parasztok díjtételeinél 10 százalékkal alacsonyabban kell számolni. Harminc holdat meghaladó összefüggő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszövetkezeti csoportok részére megállapított kedvezményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesíteni az egyszerű termelői társulásokat (szakcsoportokat) a termelést elősegítő, továbbá a közös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésénél (műtrágya, növényvédőszer, meleg- ágyi felszerelés, szárító- és feldolgozó épületeidhez szükséges anyagok stb.) ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élőállat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők részére a különféle takarmányjuttatásoknál, valamint naposcsibe tenyészállat és egyéb akcióknál. c) A gépállomások főmezőgazdászai, a községi agronómusok, a megyei- és járási mezőgazdasági szervek és a termeltetésben érdekelt vállalatok kötelesek rendszeresen szaktanácsadással támogatni az egyszerű termelői társulásokat. A Az egyszerű termelői társulá- sok részére tertmelvényeiik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társulá« son kívüli termelőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulások részére az egyéni termelőknél magasabb, de a termelőszövetkezete, két el nem érő többtermelési prémiumot, illetőleg a dohánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a tár, sulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési, szerző* dés) teljesítésén felül saját termékeiket feldolgozva, csomagolva közvetlenül a felhasználónak szállíthassák és ilymódon nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, értékesítési, szerződés) teljesítésén felül saját termékeiket közösen feldolgozzák és közvetlenül forgalomba hozzák (pél dául gyümölcs-, zöldségelárusítóhelyek fenntartása, tej lefölözése, gyű mölcsfeldolgozás, pálinkafőzés, stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok bor értékesítését termelői borkimérések, palackozás utján, továbbá a termelőszövetkezetekhez hasonlóan pohara zás engedélyezésével, valamint állami pincék, feldolgozó üzemek tSer_ beadásával is elő kell mozdítani. 7 A termelés növelését szolgáló " közös berendezések létesítésre és közös felszerelésének beszerzésére kedvezményes beruházási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export^ szempontjából fontos évelő kultúrák nagyobb összefüggő területen való telepítésére, a termőre fordulás után két-három év múlva visz- szafizetendő hitelt lehet folyósítani. A földművesszövetkezetek saját, erőforrásaik felhasználásával, az ál* lami vállalatok pedig e célra rendelkezésre álló kereteikből az egyszerű társulások közös termelőd tevéMár egy hete, hogy megnyílt az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. Ez alatt az idő alatt naponta százezrek keresték fel, s valamennyien felejthetetlen élménnyel távoztak. Nagyon sokan vannak, akik egy napra tervezett látogatásukat két, sőt három napra hosszabbítják meg, hiszen annyi a látnivaló, hogy szinte nem győzik mindet megtekinteni. A kiállítás rendezői művészien oldották meg feladatukat. A bemutatott termények, állatok mind szemléltetően bizonyítják, mekkora lépésetekéi fejlődik mezőgazdaságunk. Különösen nagy a fejlődés a gépesítés terén. Az előző években is sok hasznos gép°t mutattak be, de azok legnagyobb része az elmúlt időben külföldi volt. amelyeket nehezen lehetett beszerezni. Ar idei kiállítás nagy érdeme, hogy rengeteg hazai készítménye gépet mutat be, nemcsak nagy. hanem kis gépeket is. amelyeket a vásáron meg is vásárolhatnak a dolgozók. Eddig is már sok 10—12 ezer forintos gépet vittek haza a látogatók. Nagy a választék azonkívül a állításon más ipari és ruházati cik* kekben is. A kiállításnak azonban nemcsak vásári jellege van.’ A kiállított terményeken és állatokon kívül nagy látványosságot nyújtanak a különböző lóversenyek, lovasfutball, röplabda és kosárlabda játékok és máa nagyszerű sportrendezvények. Tanulási lehetőségekről is gondoskodik a kiállítás. Legnevesebb kutatóink, tudományos szakembereink minden felvetődő szakmai kérdésben tanácsot adnak. Még a gyermekekről is megfelelően gondoskodnak. A Hazafias Népfront Nőtanácsa gyermekmegőrzőt létesített, ahol szakképzett óvónők vigyáznak a kis gyerekekre, míg szüleik a kiállítást látogatják. A kiállítási sorsjegyek nagy nyerési lehetőségekkel kecsegtetnek. A húsz főnyeremény mellett több, mint ötezer melléknyeremény kerül kisorsol ás-r a. Látogassuk minél többen az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Simkó László Ötszáz nyeremény egyetlen húzással A IV. békekölcsön 78 500 nyereményéinek kisorsol ása mindössze két órát vesz igénybe. Ezt a kötvények számozása és osztályokra való felosztása teszi lehetővé. A IV. békekölcsönt tíz osztályban bocsátották ki, osztályonikint megismétlődő ’zámozással. A kihúzott kötvényszámok a fő- lyeremény kivételével mind a tíz osztályhoz tartozó azonos sorozat■orszámú kötvényre érvényesek. Egy Hízással tehát mind a tíz osztály-« \ hoz tartozó osztályotok int 50 azonos számú kötvényt kisorsolnak. Ezek szertant egy számlevélke kihúzása ötszáz nyerőkötvény kisorsolását jelenti: Ezzel magyarázható, hogy 78.500 nyerőkötvény számának, illetve 24,913.800 forintnak a kisorsolásához mindössze százötvemhét húzás szükséges. (MTI) Megkezdték Misko con a félbarna kenyér árusí ását A héten jelent meg a belkereskedelmi minisztérium rendelete, amely szerint a dolgozók kívánságának megfelelően ismét forgalombahozzák az olcsóbb, kilónkint 2 forint 40 filléres félbarna kenyeret. A borsod- megyei sütőipari vállalat a várható érdeklődésre való tekintettel csütörtökön megkezdte a félbarna kenyér próbasütését s pénteken — egyelőre próbaképpen — már két miskolci kenyérüzletben megjelent a rozsliszttel kevert, ízletes félbarna kenyér: A közeli napokban már nyolc miskolci, majd a keresletnek megfelelően a többi üzletben, illetve a megye más területén is forgalombahozzák a félbarna kenyeret. A megyei sütőipari üzemek felkészülten várják a fogyasztók növekedő igényeinek kielégítését. Isméi a Héft&ü^éaU Az Északmagyar ország augusztus 26-i számában »Nyáresti séta a Sörkerttől a Népbüféig« címmel szóvátettünk néhány olyan fogyatékosságot, amelyért elsősorban a Vendéglátóipari Vállalat felelős. Szóvátettük többek között, hogy a Népkert sétányain kocsmakiren- deltséget létesítettek és italt mértek. Cikkünk nyomán az I. kerületi tanács végrehajtóbizottsága az ital mérését megtiltotta, mert amint kiderült, a közeli vendéglátóipari üzem dolgozói — engedély nélkül végezték. Foglalkozott cikkünk a Széche- nyi-utcai 19. számú Népbüfével is. A büfé vezetői hosszú levélben fordultak szerkesztőségünkhöz és kifejezésre juttatták a cikkben foglaltakkal való teljes egyetértésüket. Levelüket terjedelme miatt teljes egészében nem tudjuk leközölni, csupán néhány részletre szorítkozhatunk: »... A cikkíró olyan problémákat vet fel, amelyek állandóan foglalkoztatnak bennünket, s amelyeknek megszüntetéséért közel kétéves vezetésünk óta harcolunk, — sajnos, azt mondhatjuk, magunkra hagyva... Ellepték a Népbüfét olyan kéteshírű, munkakerülő, maradékszedő, közismert egyének, akik ma már túlsúlyban tartózkodnak a Népbüfében és akiknek itt tartózkodása nagyon sok jóérzésű embert visszatart attól, hogy a büfébe belépjen ...itt van Miskolc alvilágának rendszeres találkozó- helye és már nagyon sok bűncselekmény a könyöklő-asztalok mellől indult el. Gyári fizetéses napokon nagyszámban lepik el a Népbüfét kéteshírű, morodhatnánk hírhedt nők, akik leitatják, majd kizsebelik az áldozatot... undorító jelenetek botránkoztatják meg józangondolkozású vendégeinket ; < komoly társadalmi összefogásra van szükség, hogy ezt a fertőt felszámolhassuk ... A népbüfé-rend- szer létrehozása annakidején helyes, illetve szükségszerű volt..» ma már azonban a dolgozóknak nagyobbak az igényei, hogy állva étkezzenek, ezért ezt a rendszert egyetlen szakmáját szerető, tisztelő vendéglátóipari dolgozó nem ki* vánja sokáig fenntartani... A 19* számú Népbüfé építése előtt nem vonták be a tervezésbe a vendég- látóipari szakembereket. Súlyos felelősség terheli a tanács, a vállalat és az egészségügyi szervek részéről azokat a személyeket, akik a ki- vitelező vállalattól átvették a munkát mai formájában ...Az ételputt gázmelegítésének elektromos fűtésre való kicserélését közel két éve kérjük — eddig eredménytelenül Mi is szeretjük a tisztaságot, nem csak a vendégek; ha piszkos a helyiség, az a mi szégyenünk is..* Komoly anyagi és elvi segítséget is kérünk mind a Vendéglátóipart Vállalattól, mind felsőbb szerve- inktől..., régi kívánságunk, hogy a Népbüfét étteremmé átalakitsáki Reméljük, hogy a cikk elgondolkoztatta nemcsak az üzemegység vezetőit, dolgozóit, hanem sok olyan elvtársat is, aki sokat tehet annak érdekében, hogy a Népbüfé jelenlegi formájában is megfeleljen hivatásának.« Amikor a fentiekre ismételten felhívjuk az illetékesek figyelmét* még egy megjegyzést teszünk: A Vendéglátóipari Vállalatot ért bírálattal kapcsolatban számos levél, telefonüzenet, személyes véleménynyilvánítás érkezett szerkesztőségünkhöz, csak egy helyre nem ért el tíz nap alatt a bírálat: a Vendéglátóipari Vállalathoz. (B. M.) kenységének elősegítésére, gépeket, termelési eszközöket szerezhetnek be és adhatnak bérbe a termelői társulásoknak. Q Az egyszerű termelői társulá- • sok által telepített évelő kultúrák (földieper, gyümölcs, szőlő, egres, málna, spárga, stb.) összefüggő területét tagosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői társulások tagjai földterületüket közös művelés céljából önkéntes csere alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Ehhez szükség esetén állami tartalékföldeket is fel lehet használni, A tanácsi szervek a tartalékföldek hasznosításánál egyszerű termelői társulások igényeit az egyéni termelők előtt elégítsék ki. * Ö Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásainak biztosított kedvezményekre vonatkozó feltételeket az érdekelt miniszterek a pénzügyminiszterrel és a SZÖVOSZ igazgatósán elnökével egyetértésben szabályozzák. A hitelnyújtásra vonatkozó feltételeket pedig a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökével egyetértésben állapítsa STrog; Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke, (MTIJ
