Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-19 / 221. szám
Szerda, 1936. szeptember 19» ESZARMAÜYARORSZAO 3 Ne halogassuk as őssi ssántást-vetést A megyei pártbizottság iogadási rendje A napokban felkerestük Forgács Gyula elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága növénytermelési osztályának vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket az őszi mezőgazdasági munkák menetéről. Kérdésünkre, hogy hogyan halad az őszi szántás és a kalászosok vetése, az alábbiakat mondotta: — A szántás túlnyomó része hátra van még. Termelőszövetkezeteink is mindössze 40 százalékon állnak vele, de különösen lassan halad a munka az egyénileg gazdálkodók Körében. Mindenütt az esőre várnak. Kétségtelen, hogy az időjárás nemcsak nyáron volt mostoha, de az ősz eleje is kedvezőtlen, csaknem teljesein csapadék nélkül múlt el eddig. A talaj a legtöbb helyen rendkívül száraz, kemény. Ilyenkor nem könnyű a munka, de azért nem szabad halogatni. Egyénileg dolgozó parasztjaink, — ha nem tudnak lófogattal szántani — vegyék igénybe a gépállomások segítségét. Gépi erővel könnyebben megbirkóznak a kemény földdel. Ha az így felszántott táblát lehen- gerezik és a vetés előtt egy-két nappal a talajt tárcsával, vagy kormánylemez nélküli ekével meglazítják, jó vetőágyat készíthetnek a magnak. Ha tétlenül várakoznak, könnyen úgy járhatunk mint tavaly, amikor a későn szántott taA megyei párt-végrehajtóbízottság a Központi Vezetőség értelmiségről szóló határozata alapján baráti megbeszéléseket tart az egyes értelmiségi csoportokkal. A vitán elhangzottak alapján a megyei párt-végre- hajtóbizoítság egyéves programot dolgoz ki az értelmiségiekkel való foglalkozásra. Ilyen megbeszélést tartottak pénteken délután Miskolcon, a Nevelők Házában a megyei, járási, városi oktatási osztályok néhány dolgozójával, a Pedagógus Szakszervezet megyei és járási képviselőivel, s az iskolák igazgatóival. A megbeszélés elvtársi, baráti szellemben zajlott le. A hozzászólók a legteljesebb őszinteséggel mondták ei problémáikat, valamennyiük szavából kicsendült a párt iránti bizalom. A megbeszélésen elhangzottakat három gondolat körül lehetne csoportosítani. Egyik a politikai bizalom kérdése. A megyei és városi ■pártbizottság, — amelynek véleményét Földvári Rudolf elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei párt- bizottság titkára, valamint Déri Ernő elvtárs, a városi pártbizottság titkára mondotta el, — a legteliesebb mértékben értékeli a megye pedagógusainak munkáját. Mit kifogásoltak a pedagógusok? Azt, hogy egyes pártszervek, pártfunkcionáriusok részéről nem érezték a kellő bizalmat. Elmondották, hogy a felsőbb párt- és állami szervek határozatait nagyon helyeseknek látják, de ezek jó végrehajtása a közép- és az alsóbb szerveknél valahogy meg-megakad, s nem egyszer objektív körülményekre való hivatkozással kitérnek teljesítése alól. A bizalmatlanság leginkább abban nyilvánult meg, hogy tartózkodtak a pedagógusoknak a pártba való felvételétől. Egyes kiskirályok túlkapásai következtében több pedagógust ká is zártak a pártból. A tag- és tagjelöltfe|vételi kérelmeket elfektették. Ennek az lett a következménye, hogy a miskolci Vámos Ilonka Gimnáziumban például — ahogy1 Kisgyörgy István megemlítette —, mindössze egyetlen párttag volt. ’íótjh Ferenc, az Ipari Technikum Kollégiumának igazgatója azt sérelmezte, hogy őt valamilyen oknál fogva nem vonták be a megyei párt- bizottság aktívái közé. Kisgyörgy István kifogásolta, hogy a Pedagógus Szakszervezetben dolgozó párttagok munkáját nem ismerik el pártmunkának. Mit várnak a pedagógusok? Azt, hogy a pártbizottságok, pártszervek bízzanak a pedagógusokban, adjanak nekik pártmegbízatásokat, és kérik, magasabb színvonalon biztosítsák számukra a marxizmus-lenini zmus tanulmányozását. A megbeszélés második gondolatköre a pedagógusok erkölesi megbecsülése volt. Gyakori tapasztalat, hogy kampányfeladatoknál a pedagógusokat megbízzák teendőkkel, s ilyenkor kapnak is elismerést. A feladat elvégzése után azonban sokszor észre sem akarják venni őket. Kifogásolták, hogy a felsőbb szervek küldöttei nem keresik fel a pedagógusokat, nem érdeklődnek munkájuk iránt. Sok helyen a pedagógust lajba késve került a vetőmag, s ezért Eok száz és ezer mázsa gabonával kevesebbet takarítottunk be. — Milyen hátrányokat okoz ezenkívül a késői munka? — A késés nemcsak a terméshozam csökkentését jelenti. Ha a gazda késői esőzéseket bevárva vet, a sáros, nedves talajt úgy összetapossa, hogy rendkívül komoly kárt tehet a talaj szerkezetében. Ilyen elkésett szántással, vetéssel évekre tönkreteheti a földet. Ezért fontos, hogy percnyi késedelem nélkül végezze mindenki a sürgős munkát. Inkább kerüljön a mag száraz földbe — még akkor is ha nehezebb a talaj megművelése —. m?rt ott semmi kár nem éri. (Egyedül a varjaktól kell óvni a vetést.) Megyénk gépállomásai jól felkészülve váriák a munkát, dobozó par?srtia!nk éljenek tehát a lehetőségekkel s ne engedjék, hogv e<rves helyeken kihasználatlanul álljanak gépek ők masnik pedig késsenek a vetesse1. Mindannyin ok közös érdeke, hoev a búza még szent emberben a föMbe kerü1 i ön. s nem is. akármilyen. han°m megfelelően ülepedett, érett talajba. — Hogyan halad a többi fontos őszi munka? — Terme1 őszövetkezeteink, de különösen az egyéni gazdálkodók pusztán a párt- és tömegszervezeteikben végzett munkája szerint értékelik és nem veszik figyelembe oktatási, nevelési sikereit. Ennek az a következménye, hogy a visszahúzódó, de egyébként igen szorgalmasan dolgozó emberek munkáját nem tudják kellően megbecsülni. Ezt mondotta el többek között Rozgonyi Géza szendrői iskola- igazgató is. Mit várnak tehát? Azt, hogy a társadalom vezetői és tagjai a pedagógusokban az egész embert, egész munkáját vegyék figyelembe Nagyobb megbecsülést, elismerést várnak, aminek végső soron ez iskola és az otthon, a pedagógusok és a szülők jobb kapcsolatában, egységében kell megnyilvánulnia. A harmadik gondolatkörbe a pedagógusok sérelmeit, problémáit lehetne sorolni. Sok szó esett a rehabilitációról Nem egyszer előfordult, hogy egyes kiskirályok önkényesen leváltottak, áthelyeztek pedagógusokat. Ilyen meggondolatlan, felelőtlen intézkedéseik bizonytalanná tették a pedagógusokat. Sokan gondoltak arra, hogy vajon nem következ- het-e be az ő életükben is hasonló eset? Az értelmiségről szóló határozat. nyomán egész sereg intézkedés történt az ilyen ügyek felülvizsgálására. Van olyan jelenség is, hogy egyes szervek most már minden sértettet, kérelmezőt rehabilitálni akarnak. A vitán részvevők kérték, hogy mindig kérdezzék meg a pedagógusok véleményét is, mert a túlkapások mellett egy sereg felelősségre- I vonás jogos volt. Felmerült az a ko- | BELGRAD: Kedden kétnapos atomügyi tanácskozás kezdődött Bel- grádban az ország mintegy kettőszázötven tudósa, mérnöke és technikusa részvételével. Az értekezleten megtárgyalják az atomerő békés célokra való felhasználásának kérdéséti lényegesen* több szerves trágyát hordtak a földekre, mint az előző években. Megértették, hogy csak a koraőszi istállótrágyázás után várhatnak igazán bő termést. Csak az a hiba, hogy a kihordott trágyát nem szántják alá azonnal, hanem kupacokba rakva hosszú ideig állni engedik a földeken. Ezzel a legfontosabb tápanyag, a nitrogén eltűnik a szervertrágyából, ami annál nagyobb kár, mert nitrogén műtrágya nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre. — Az őszi szántás-vetési munkáktól nem lehet elválasztani a kapások, különösen a kukorica gyors betakarítását, mert utánuk a földbe tetemes mennyiségű vérgabona kerül. A száraz időjárás korán beértél te a kukoricát is, amelvnek törése úevs^óiván megye- szerte megkezdődött. Törekedjenek arra termelőszövetkezeteink és eov^n1 gazdáink, hogy a törést követő 3—4 n®n fdatt a szár is le- kertT’^n a fődről. Fz rem-sak a ta1P’e‘'ök‘?s'n+!5s.. de — különösen a7- aszályos területeken — a gyenge taka nndnvterrnéA pótlás®, a sdókészítés szempontjából is igen fontos. — 4 snzftag arafás kitételeit már most. a korán és jóminőségben elvégzett szántás-vetési munkákkal kell megteremtenünk. moly probléma is: mit csináljanak a rehabilitált pedagógussal? Hogyan helyezzék vissza eredeti állásába, ha utódja jó munkájával érdemelte ki új beosztását? A pedagógusok összeforrtak a társadalom problémáival. Igen jellemző, hogy bár a maguk sérelmeiről is beszéltek, sokkal fontosabbnak tartják oktatási munkájuk feltételeinek biztosítását. Többek között kérték, hogy adják vissza eredeti rendeltetésüknek az elvett oktatási intézményéket, jobban segítsék megoldani a pedagógusok lakásproblémáit. Több helyen nagyon merevek a pedagógusokkal szemben. Sárospatakon például 38 szolgálati lakásból egyet sem adtak vissza, Sátoraljaújhelyen pedig a tanács elzárkózott a pedagógusok földkérésével szemben. Helyenként sok a huzavona a pedagógusok kérésének teljesítése körül. Szó esett az ifjú pedagógusok problémáiról is; fizetésük aránylag kevés és aiagy a lakásuzsora, helyedként 3—400 forintot is elkérnek egy albérleti szobáért. Beszéltek arról is, hogy fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülést várnak a nyugdíjas pedagógusok számára. A pedagógusok közül csaknem minden felszólaló :— mégha nem is szószerint, de felszólalásának tartalmával — azt fejezte ki, hogy amint eddig is szíwel-lélekkel szolgálták a népi demokráciát, most, hogy jobban érzik munkájuk megbecsülését, még többet akarnak adni a társadalomnak, WASHINGTON; Az Associated Press jelentése szerint az amerikai hadügyminisztérium tervbevette, hogy egyszerre több interkontinentális, irányítható lövedéket lőnek ki azon a kísérleti terepen, amely Floridától 500 mérföldnyire terjed délre. A megyei pártbizottság a napokban megtárgyalta, hogyan tudják lehetővé tenni, hogy a dolgozók minden különösebb nehézség nélkül felkereshessék a pártbizottságot, s ott az elvtársakkal beszélhessenek. A megbeszélés eredménye: ezentúl a párttagok tagsági könyvük felmutatásával nyugodtan bemehetnek az épületbe és ott bárkit felkereshetnek. A pártonkívülieket rendszerint vagy hívatni szokták, vagy a panaszirodát keresik fel. Akiket hivatnak, azoknak a névsora lent van a portán, az illetők belépőt kapnak és bemennek. A panaszosok a szokott mcdons keresik fel a panaszirodát. Nagy munkában vannak a Déry-! né Színház művészei. Szeptember 21-én, pénteken tartja a Kamara- színház évadnyitóját, amelyet sűrű egymásutánban még négy bemutató követ. Mint már a közönség nagyrésze tudja, a tavalyi társulat több tagja: Titkos Ilona, Zolnay Zsuzsa, Prókay István, Pálos Imre, Hacser Józsa, Ládj Zsuzsa, Siménfalvi Lajos, Sprok György más színházakhoz kerültek, helyükbe új erők jöttek Miskolcra. Ugyanakkor kibővült az operarészleg, amelynek ügye véglegesen rendeződött. Lesz állandó bábegyüttese is színházunknak, két kiváló szakember, Inczédy Kálmán és felesége vezetése alatt. Kik a társulat új tagjai? Ez érdekli tnagyon a közönséget. Az új tagok között több kipróbált művészen kívül, néhány fiatal, sokat- ígérő tehetséggel gazdagodik a társulat. A Néphadsereg Színházától került Miskolcra Paczoiay Sándor és Horváth Gyula. Püllek Géza, a kiváló új bassz:sta a kolozsvári magyar operaházból szerződött hozzánk, előbb már tagja volt a bukaresti operaháznak is. A budapesti operaházhoz szerződött Pálos Imre helyét V. Kiss László tenorista foglalja el. Károlyi Stefánia személyében új koloratúr szopránt nyertünk. Takács Anna drámai hősnőt a sepsiszentgyörgyi magyar színháztól szerződtették. Sturcz Edit, aki már játszott a Madách Színházban, a főiskola elvégzése után került hozzánk, ugyanúgy, mint öze Lajos, Nagy Ernő rendező asszisztens és az új fiatal operarendező, Horváth Zoltán, aki tavaly Tosca vizsgarendezésével excellált Miskolcon. Uj tag Túrán Mária, aki Makay-növen- dék volt. Kardos Pál, a miskolci Zeneművészeti Szakiskola tanára lesz a társulat karigazgatója. Uj koreográfus Téri Tibor. Két ösztöndíjasa is lesz a színiháznak: Katona Piroska jelmeztervező és Merán Lajos operaénekes. Érdeklődéssel olvastuk az Észak- magyarországban a Déryné Színház átépítésével kapcsolatos cikkeket. Minthogy a mi véleményünk sem egyezik a tervezőével, illetőleg a meglévő színház nagymértékű, sokmillió forintot felemésztő átalakításával, hozzá kívánunk szólni a vitához. Hogy mit jelent egy elavult, a követelményeknek meg nem felelő épület átalakítása, világosan megmutatkozott a vasgyári Művelődés Házánál, amelynek átalakítási költségeiből modern, tartós, szép kivitelű, szín- paddal ellátott moziépületet lehetett volna építeni. Az eredeti tervek szerint most ugyanezt a hibát akarják elkövetni a Déryné Színház múltjára való tekintettel. Más, mint a színház 100 éves múltja ugyanis nem indokolja, hpgy annyi pénzt költsünk rá és környezetét is haszontalanul felforgassuk, amikor a végcélt — Miskolc lakói színházi igényeinek kielégítését — egyáltalán nem érnénk el vele. Az öltözők és a színpad bővítésétől és korszerűsítésétől eltekintve, nem kerülne sor a nézőtér bővítésére, a bejáratok korszerűsítésére és nem utolsó sorban az ország második legnagyobb városa főutcájának szépítésére, rendezésére. A tetszetős, stílusos színházépület ugyanis eltűnne, csak jelentéktelen része maradna mostani helyén, illetve más képet kapna. Az eredet’ terv szerint az öltözői s a többi részt a meglévő épületek lebontásával akarják bővíteni. A nézőtér befogadóképessége két széksornyival csökkenne, így a lakosság igényeit még kevésbé lehetne kielégíteni. Véleményünk szerint Ugyancsak szókerült a telefonhi- vásokrőL Elrendelték, hogy a telefonosok vagy a titkárnők nem kérdezhetik meg senkitől, aki telefonon keres valakit, hogy „ki kéri’*, sem pedig azt, hogy milyen ügyben keresi az illető elvtársat» Azonnal kapcsolni kell mindenkit, vagy ha nincs bent. pontos felvilágosítást adni, hogy mikor található, A megyei pártbizottság igen helyes kezdeményezését megyénk vállalatai, intézményei, hivatalai példaként tekinthetik, s ezáltal sok felesleges bosszankodástól kímélhetik meg a dolgozókat. Szeptember 1-én visszakapta a színház a racionalizálás előtti operakeretet s ezzel a társulat további öt magánénekessel, 12 énekessel, 4 tánckari taggal és 8 zenekari taggal bővül. Emelkedik a művészeti ügykezelés és a műszaki dolgozók száma is. A bemutatók sorrendje a következőképpen alakul. Szeptember 21-én Machiavelli Mandragora című vígjátékát mutatja be a Kamaraszínház. Szeptember 27-én Sar- kadi Imre Szeptember című darabját tájelőadáson mutatja be, majd ugyancsak tájelőadáson kerül színre először a Bábszínház első darabja, a Hófehérke és a hét törpe. A diósgy őrvasgyári Művelődés Házában október 3-án lesz az első bemutató. Jacobi Viktor Leányvásár című operettje kerül színre. Október 5-én a Kamaraszínház Karinthy Ferenc Ezer év című mai témájú drámáját mutatja be. Miről szól a Mandragora? Egy firenzei öreg jogtudós hiába vágyik gyermekre, fiatal felesége, Lucrézia nem ajándékozhatja meg ifjú élettel. Az öregnek pedig ez a gyöngéje, amit a Lucréziába szerelmes fiatal Callimaco, okos barátja segítségével végül is a maga javára aknáz ki. A fiatalok szerelme győz, az érdekházasságba kényszerített asszony boldogan repül ki kalitkájából. Machiavelli vígjátéka kacagtató szatírája kora társadalmi erkölcseinek, szellemes párbeszédei, komikus helyzetei, s a darab végső kicsengése: az igaz érzelmeknek szolgáltatott igazság, — sok szórakozást fog nyújtani a közönségnek. A darab ízléses megrendezése kényes feladat, — erre vállalkozott Kazimir Károly, hogy az előadásból eltűnjenek azok a hibák, amelyek a nyár folyamán ugyané darab magánvállalkozásképpen tartott vidéki előadásaiban megmutatkoztak. Miskolc közönsége várakozással tekint az évadnyitó előadások elé és jó munkát kíván a megerősödött társulatnak. a népgazdaság pénzének elpocsé- kolása lenne ez a körülbelül 17, vagy még többmillió forintba kerülő átalakítás, Javasoljuk, hogy csak a legszükségesebb átalakítási és javítási munkákat végezzék el a színházon, hogy operaszínháznak is lehessen használni, amire kiváló akusztikája alkalmassá teszi. A lakosság társadalmi munkájának helyes megszervezésével építsünk korszerű színházat Miskolcon, hogy egyrészt nagyobb választék legyen előadásokban, másrészt a jelenlegi színházban operaelőadásokat, az új színházban prózai műveket, operetteket. a kamaraszínházban kisebb zenés prózai darabokat, bohózatokat, a vmsgyári Művelődés Házában pedig az üzemi kultúrcso- portok előadásait láthassuk. Helyes volna, ha a végleges tervek elkészítésénél nem ragaszkodnának mereven az eredeti elgondoláshoz, hanem a hozzászólások és javaslatok figyelembevételével, új tervet készítenének. Ezt a népgazdaság pénzével való takarékoskodás és a szocialista demokratizmus elve egyaránt előírja. Mi azt szeretnénk, ha az ország második legnagyobb városa kulturális téren is a második helyet szerezné meg, — de minél hamarabb. A 31/1. sz. Építőipari Vállalat tervosztályának dolgozói. Építkezéshez, feltoltéshez kivá- T6an alkalmas generátorsalakot a Miskolci Üveggyár nagymeny- nviségbén ingyen ad. Jelentkezés az Üveggyárban, Miskolc, Tatár utca 56. szám. NYÍLTAN, őszintén, bizalommal Baráti beszélgetés az írókkal A miskolci Értelmiségi Klub barátságos társalgójában harminc- harminchét ember ül együtt. Beszélgetnek, s a közben kialakuló légkörben, az egymáshoz közelebb kerülés, a megértés szelleme egyre jobban érezhető. Ebben a légkörben bátran lehet tervezni, bátran lehet elindulni az értelmiségi párthatározat valóraváltásá- nak útján. A Magyar Írók Szövetsége miskolci csoportjának tagjait keresték fel a pártélet vezetői: Földvári Rudolf elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Grósz Károly elvtárs, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának vezetője, Déri Ernő elvtárs, a miskolci pártbizottság első titkára és Miskolc város dolgozóinak képviselője, Szinvavölgyi József elvtárs, a városi tanács vb.-elnöke. Beszélgetnek az értelmiségi határozatról s az annak végrehajtása során jelentkező miskolci és megyei kérdésekről, valamint a helyi írócsoport és tagjai problémáiról. A koradélutántól a későesti órákig tartó beszélgetés egymásután szüli a javaslatokat. Vitáznak, egyes javaslatokat a legélesebb bonckéssel feszegetnek. Néha előkerülnek a korábbi sérelmek, az eddig megoldhatatlannak tetsző anyagi vonatkozású problémák. Több ilyen már a beszélgetés során megoldódik. Szinvavölgyi elvtárs jelentős pályadíjakat helyez kilátásba. Szó esik egyéb anyagi támogatásról is. Tervek születnek a jövőre. Minél tovább tart a beszélgetés, annál barátibb a légkör. Mélyül a politikusok és az írók barátsága, szilárdul a kölcsönös bizalom. Minden jelenlévő érzi, hogy a megbeszélésen valami új született. Valami olyan, ami eddig hiányzott: az író ember számára nélkülözhetetlen biztonság- érzet és erkölcsi megbecsülés. Ez az a szilárd alap, amelyről elindulva biztos úton haladhat az írócsoport, s amelyre a pártbizottság felépítheti és megvalósíthatja az értelmiségi párthatározat végrehajtásának helyi akcióprogramját. A Kamaraszínház évadnyitó darabja a Mandragora Hozzászólás a színházépítési vitához
