Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-19 / 221. szám
2 ESZAKM AG* ARORSZA Szerda, 1956. szeptember 19. A MŰSZAKI DOLGOZÓK HANGJA ____, B ár esi Béla9 a Lenin Kohászati Művek martinacétmfívének üzemvezetője: Vállvetve az üzemi demokrácia kiszélesítéséért Életünk jelentős részét üzemekben, hivatalokban, különböző munkahelye- ken töltjük. Munkánk eredményességétől függ, hogy mennyire tudjuk biztosítani szocialista demokrácián!': gazdasági feltételeit. A szocialista demokrácia megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy annak eszméi életünk minden mozzanatát, munkánk minden területét áthassák. Eddig azonban — de különösen a XX. kongresszus előtt — erről igen kevés szó esett és még kevesebbet tettünk megvalósítása érdekében. Ügy jártunk, mint azok az emberek, akik a fától non látják az erdőt. Csak a tervekről, azok teljesítéséről, vagy nem teljesítéséről beszéltünk; függetlenül attól, hogy mindez a dolgozó nép érdekében történik és annak aktivitása nélkül nem oldhatók meg a nagy feladatok. Az üzemi demokrácia kifejlődését különböző okok gátolták. A személyi kultusz káros hatása nemcsak a politikai életben jelentkezett, hanem a gazdaságiban is. Ez már megmutatkozott a népgazdasági tervek készítésénél, önmagukat csalhatatlannak tartó vezetők a reális lehetőségek figyelembevétele nélkül -terveztek a feldolgozó ipar szükségletei szerint. Ez azonban teljesen ésszerűtlen volt. Az akkori tervértekezleteken az érdekelt kollektíva előtt — előzetes megkérdezés nélkül — egyszerűen csak ismertették a tervszámokat, a jellemző műszaki gazdasági mutatókat. Hozzászólni pedig annyiban lehetett, hogy mennyi vállalást tesz a túlteljesítésre. Ha az üzem valamelyik fizikai, vagy műszaki dolgozója egyik-másik értekezleten objektív okokra hivatkozva kétségbevonta a tervszám teljesíthetőségét, a legenyhébb kifejezés az volt rá, hogy opportunista, mert megalkuszik a nehézségekkel. Az igazság az, hogy akkor lett volna megalkuvó, ha fejbólogatással elfogadja a helytelenül kialakított tervet. Ennek nem teljesítése esetén pedig a bírálók közül gyakran kerestünk bűnbakot. j Az elmondottakkal nem azt akarom bizonyítani, hogy fejlődés nem lehetséges és nem szükséges, hanem azt akarom aláhúzni, amit pártunk minden dolgozó elé célul tűzött ki, ez pedig a termelés műszaki színvonalának fokozása. A műszaki színvonal emeléséhez tartozik a termelő berendezések korszerűsítése, a technológiai eljárások fejlesztése, a dolgozók szakmai tudásának fokozása, ezenkívül megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag ütemes biztosítása. Ez utóbbit kivéve az első három a dolgozó embertől, s annak kollektív munkájától függ. Már a tervezésbe minél nagyobb számban kell bevonnunk az üzem tapasztalt dolgozóit. Üzemünkben, a jelenlegi kapacitással 1953-ban a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtuk azt az eredményt elérni, amelyet 1956 márciusban a szükséges műszaki feltételek biztosítása mellett, minden különösebb erőfeszítés nélkül elértünk. Az utóbbi két évben egyre szélesebb kollektíva bevonásával készültek a tervek. így jobban érvényesül az üzem kollektív tapasztalata és kevesebb hibát követünk el. A terveknek olyanoknak kell lenniök, hogy a legkisebb egységig bonthatók legyenek és azoknál se nélkülözzék a szükséges feltételeket. A termelő- egységekre bontott terv teljesítésének feltételeit legjobban az azon területen dolgozók ismerik. Nagyon helyeseltük a Minisztertanács határozatát, , melyben több vállalatot, köztük a Lenin Kohászati Műveket is megbízta a második ötéves terv kidolgozásával, azonban hiányosságnak tekinthető, hogy a tervet nem részletekre bontva, hanem általánosságban vitattuk meg. A nagy átfogó tervekhez kevesen tudtak hozzászólni és a részletkérdések helyes megoldására javaslatokat tenni. Az üzemi demokrácia kialakulását hátráltatta, hogy nagyon lebecsülték az üzemek dolgozóinak felelősségérzetét az üzem, a termelés fejlesztésével kapcsolatban. 1952-ben az egyik kohászati üzemiben a brigádvezetők, a fiatal műszakiak a párt- és szak- szervezeti vezetők az éves termelési terv túlteljesítésére vállalást dolgoztak ki. Figyelembe vették, hogy a kemence kihasználási fok növelésével az anyagellátás megszervezésével, a kiváló dolgozók munkamódszereinek elterjesztésével milyen tartalékok tárhatók -fel. A vállalás összege nem volt jelentéktelen: 20.000 tonna acél évi viszonylatban. A gyárrészleg és a vállalatvezetés, a kollektíva vállalását ideálisnak tartva, azt nem fogadta el, ezzel szemben a minisztérium — az érdekelt üzem megkérdezése nélkül — a tervezett vállalás duplájával emelte meg az évi tervet. A gyakorlat az üzem kollektívájának javaslatát igazolta, mert év végére az eredeti tervet 20.000 tonnával teljesítette túl. Ügy a gyári vezetők bizalmatlan magatartása, mint a minisztérium bürokratikus intézkedése helytelen volt. Előfordult, hogy a diósgyőri elektróban kétféle tervet tartottak nyilván, egy reálisat és egy diktáltat. Ezért az üzem vezetője kapta a jogtalan bírálatot. Bizalmatlanságból eredő bürokratikus irányítás és túlzott ellenőrzés volt tapasztalható egész ipari vezetésünkben a legkisebb üzemegységig. Azt azonban már kevésbé ellenőrizték, hogy az ilyen intézkedések mennyire szolgálták a dolgozó nép általános érdekeit. A bizalmatlanság következménye volt az is, hogy a vezetők többsége két-három szinttel alacsonyabb feladat megoldásával foglalkozott. Vezető beosztású minisztériumi dolgozók irányították a termelést a vállalatok igazgatói helyett. A vállalatok igazgatói a gyáregységek vezetőinek munkáját akarták ellátni, mi pedig a rossz példa hatására a műszakos vezetők, művezetők helyett dolgoztunk. Ezen a téren az utóbbi időben igen nagymértékű javulás tapasztalható üzemünkben. A műszakon dolgozókat önállóbban hagyjuk dolgozni, nem bábáskodunk felettük, de ugyanezt a fejlődést tapasztaljuk feletteseink munkamódszereiben is. Az elmúlt hetekben volt 1—2 fekete — tervet nem teljesítő — napunk. Igen jóleső érzés volt számunkra az a bizalom, amivel gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőink kivárták, hogy saját erőnkből újra talpraáll- junk. Ez a helyes! Ma már társadalmunk mindenkitől elvárja, hogy kötelességének eleget tegyen. A termelés irányítása és szervezése mellett a műszaki vezetők legfőbb feladata a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Minden dől-, gozónak éreznie kell, hogy tevékenységünk középpontjában áll a dolgozó ember és fokozódó igényeinek kielégítése. Nem mondhatjuk el azonban, hogy ezen a téren a dolgok tökéletes rendben mennek. Igen sok, korábban felmerült jogos sérelmet vagy nem akartunk, vagy nem tudtunk orvosolni. Szociális, munkásellátási, munkaügyi kérdésekben a rendeletek sokasága köti meg a vezetők kezét. Pl. a martin kemeincesoron télidején csikorgó hideg van, mert az üzem teljesen nyitott. Azonban meleg téliruhával még sem tudjuk dolgozóinkat ellátni, mert a rendelkezések értelmében és egyesek szerint elképzelhetetlen, hogy a Siemens martinkemencéknél dolgozó munkásoknak melegruhát adjunk. Többéves panasza ez a dolgozóknak és még ma sem nyert megnyugtató elintézést. Ugyancsak régi problémája üzemünknek az ivóvízellátás, mely meleg munkahelyeken a legelemibb követelmény. Ezt a problémát a dolgozók véleményének meghallgatása nélkül oldottuk meg és helytelenül. Nem múlik ef termelési értekezlet, hogy a kok illacsarnok dolgozói ne kérnék n;űhelyük befedését. Sem technológiai, sem munkavédelmi szempontból nem kielégítő az öntő- csarnok oldalfalainak, ill. a kok illacsarnok tetőzetének jelenlegi állapota. Nyári záporok alkalmával nem ritka eset, hogy az öntésre előkészített kokillák »derékig-« állnak a vízben, ez igen nagy baleseti veszélyt rejt magában. Igen sok hibát követtünk el fegyelmi ügyekben, amikor a dolgozók meghallgatása -léikül és fegyelmi bizottság összehívása nélkül helye- tünk dolgozókat alacsonyabb bee /> tásba, vagy számoltunk le az üzemekből. Fegyelemsértéseket a jövőben sem tűrhetünk el, azonban a büntető intézkedések helyett a nevelés eszközét kell alkalmaznunk. Igen nagv segítségünkre lesz a jövőben az üzemben felállított társadalmi bíróság. A legfőbb feltétele az üzemi demokrácia kialakulásának a kölcsönös bizalom vezetők és beosztottak részéről. | A felszabadulás utáni 12. évben már ismerni kell az üzemek műszaki vezetőit. A KV. értelmiségi határozatának szellemében több önállóságot várunk. Úgy kell foglalkozni az értelmiséggel, amilyen mértékben kiérdemelte a dolgozó nép bizalmát. Az általános bizalmatlanság sok jószándékú vezetőt nevelt bürokratává, akta-tologatóvá. Igen soknál munkájának főtevékenysége a felelősség- elhárítás volt. Tehát ne kössük meg az öntevékeny, felelősséggel dolgozó vezetők kezét fölöslegei rendelkezésekkel. Nem szabad, hogy azt érezzük: nem mi vagyunk az egységek vezetői, hanem a központi szervek, amelyek túlméretezettségük következtében olyan ügyekbe is beleszólnak, amelyek nem tartoznak feladataik közé. A bizalom megteremtéséhez azonban nekünk is hozzá kell járulnunk. Tevékenységünket mindig a dolgozó nép irányítsa. A dolgozók érezzék, hogy bizalommal vagyunk irántuk, támaszkodunk tapasztalataikra, kikérjük véleményüket. Ezzel a vezetők tekintélye nem fog csorbát szenvedni, sem az egyszemélyi felelősség. Ez az az egészséges folyamat, amely a KV júliusi határozata után indult meg, s az egyes párt- és szak- szervezeti vezetőkben is felszámolja a kommunista gőgöt, elbizakodottságot és a személyi kultusz maradványait. A közös cél érdekében létrejött akció egysége — a munkásmozgalmi szervek és a gazdasági vezetők között — az egyedüli biztosítéka az üzemi demokrácia megteremtésének. Szovlet—magyar szövetkezeti árucsereforgalmi egvezmény A Centroszojuz és a SZÖVOSZ képviselői Moszkvában tárgyalásokat folytattak. A teljes megértés és a barátság légkörében lefolyt tárgyalások eredményeképpen P. Á. Kabonov és Sz. T. Kotov a Centroszojuz igazgatóságának elnökhelyettesei, valamint Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatóágának elnöke kölcsönösen előnyös árucsere- forgalmi szerződést írt alá. A Centroszojuz személygépkocsikat, motorkerékpárokat, mosógépeket, fényképezőgépeket és más cikkeket szállít Magyarországba. Ezért cserébe különféle szöveteket, lábbeliket, varrógépeket és más közszükségleti cikkeket kap. (MTI) Szeptember 20-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között nyitjuk meg a miskolci Kossuth filmszínházban, Borsod megye első híradó moziját. A HÍRADÓ MOZI minden csütörtökön délelőtt 9 órától 13 óráig folytatólagos műsort ad a legújabb hiradókból, kisfilmekb ól. Belépődíj egységesen 1.30 forint. BMI. MOZIÜZEMI VÁLLALAT. Vásároljon olcsón maradék kabátszövetet a Miskolci Ruházati Bolt MARABÉKBBLTJABÚL a Bajcsy-Zsilinszky—Malinovszkij u. sarok (villamosmegállónál) Lódén kabátszövet mtr. 160.— Ft. helyett 80.— Ft. Felöltő szövet mtr. 132.— Ft. helyett 66.— Ft. Férfi kabátszövet mtr. 240.— Ft. helyett 120.— Ft. Férfi kabátszövet mtr. 421.50 Ft. helyett 210.70 Ft. és sóik más olcsó áruféleség. BARBARIZMUS! ™———————v Csak ez a kemény szó lehet a kifejezője annak a vandál cselekedetnek, annak a szégyenteljesen nem egyedülálló megnyilvánulásnak, amely az elmúlt szombatról vasárnapra virradó éjszakán a Bajcsy-Zsilinszky- utca jónéhány fiatal f ócskáját elpusztította. Milyen szerető gonddal figyelték a környék lakói a kis facsemeték fejlődését! Hogy lesték az elmúlt tavasz- szal az első rügyeket, hogy örültek az első pár bátortalan levélkének! Még szombaton este is azt ígérték a kis lombocskák, hogy most ugyan elhervadunk, mert jön az ősz, de tavasszal megerősödve jelentkezünk újra, szép zöld lombozatunkkal évről évre szebbé, egészségesebbé tesszük a városrészt. Vasárnap reggelre a fácsikák derékbatörten, friss, fehér sebeiket vádlóan mutogatva feküdtek a barbár pusztító által letaposott parksávon. Csonka törzsük már nem a tegnapi ígéretet hirdette. hanem azt, hogy Ók már nem tudnak majd nekünk, gyermekeinknek hús árnyékot, gyönyörködtető zöld lombot, tisztább levegőt adni. Nem tudni, ki volt az állati színvonal alá süllyedt, emberi külsőben járó elvetemült tettes. Lehet, hogy elvetemült alak, aki így is meg akarta mutatni gyűlöletét; lehet, hogy virtuskodó részeg. Nem lehet tudni. — Egy bizonyos: csak a társadalom megvetése lehet osztályrésze. (B. M.) Uj módszerrel negyedével növelték a vezetősínek hengerlését A vasúti pályákhoz használatos úgynevezett vezetősínekből eddig a diósgyőri durvahengermű gerendasorán a szokásos eljárással óránként átlagosan 12 tonnát hengereltek. A hengermű fiatal műszaki dolgozói új hengerlési technológiát dolgoztak ki: átüregezték a hengereket. így most már az előkészületi idő jelentősen kevesebb lett, mert csak egy pár hengert kell a korábbi két pár helyett cserélni. Az eredményes kísérletek után az új hengerlési módszert az utóbbi napokban már üzemszerűen alkalmazzák. Ezzel a módszerrel a vezetősínek hengerlése, illetve a gerendasor termelékenysége ennél a munkadarabnál egy óra alatt több mint négy tonnával — vagyis a negyedével — növekedett. Megkezdték a rudabányai va^ércduáítómü pörkölődob ának beeme*ését A rudabányai vasércdúsítómű gépi berendezéseinek jelentős részét a magdeburgi Ernst Thälmann Művek munkásai készítették. Ezeket — a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett — speciális gépeket a budapesti Szállítóberendezések Gyára dolgozói szerelik fej. A hatalmas építkezésen június elején kezdték meg a két — egyenként 56 tonna súlyú — pörkölődob szerelését. Ezekben a kemencékben majd az összetört pátvasérc magas hőfokon vasoxiddá alakul át, s így kerül a mágneses szeparátorba, ahol a vas különválasztódik a meddőtől. A szerelők eddig hat kettős forgócsapágy bakot, kettő — egyenként — 12 tonnás hajtóművet és négy darab oldal terelőgörgőt helyeztek el vasbetonalapokon. A forgató berendezések szerelése után most megkezdték az I. szárpu pörkölődob első 17 tonnás részépek beemelését. A 30 ruéter hosszú, csaknem három méter átmérőjű dobot négy részben er ?lik a hét méter magas betonalapra. A Szállítóberendezések Gyára dolgozói megfogadták, hogy az Les számú pörkölődobot — a keletnémet vezetőszerelő irányításával — október 10-re a határidő előtt tíz nappal — beemelik és összeszerelik. A PMOKMLÁSfSl ............. " u u „ A marxizmus-leninizmus alapjai" I., II. évfolyam városi, nagyüzemi. járási propagandista tanfolyamok vezetői részére 1956. szeptember 21-én, pénteken egésznapos előkészítő konferenciát tartunk. Kezdete délelőtt 9 óra. Helye: Miskolc Pártoktatás Háza» Selyemrét L I. emelet 51—54. Téma: az I. évfolyamon: a marxizmus-leninizmus tanítása a társadalom fejlődéséről. A néptömegek a történelem alkotói. Vezeti: Boda István. II. évfolyamon: az MDP — társadalmunk vezető ereje. A pártélet lenini elvei. Vezeti: Szajcz István elvtárs. Kérjük az elvtársakat, hogy pontosan, felkészülve jelenjenek meg. Az „Időszerű kérdések" városi. Járási, nagyüzemi propagandista tanfolyamok vezetői részére 1956. szeptember 29-én déJe'őtt 9 órai kezdettel konzultációt tartunk. Helye: Megyei pártbizottság székhaza. Miskolc, Felszabadítók útja, Vezeti: Földvári Rudolf elvtárs. Kérjük az elvtársakat, hogy pontosan, felkészülve jelenjenek meg és konzultációs kérdéseiket legkésőbb szeptember 24-ig küldjék eL MDP megyei pártbizottság ágit. prop. osztály. Gyermeked hefyén az islo'apadban Vannak az életben olyan pillanat tok, események, amelyekről nem lehet meghatódás nélkül beszélni. Ilyen eseménynek lehettünk tanúi a napokban a vasgyári általános iskolában. A terem zsúfolásig megtelt. Idős asszonyok és férfiak szorongtak a padsorokban, köztük olyanok is, akik még egyetlen iskolát sem végeztek, s most eljöttek, hogy hozzákezdjenek a tanuláshoz. Az országban ez a negyedik üzemi dolgozók általános iskolája. Eddig összesen háromszázan jelentkeztek felvétel-- re. Megható volt az évnyitó ünnepség, melyen a hivatalos formaságok után mindenki úgy izgult, mint az elsős kisdiák. A tanulók azt ígérték: szorgalmasan, lelkiismeretesen fognak dolgozni, hiszen eddigi életükben már számtalanszor érezték, mennyire hiányzik nekik mindaz, amit nekik az iskola fog nyújtani. A padsorok — ahová napközben tálán gyermekeik ülnek — estén- kint megtelnek tanulnivágyó dolgozókkal. Nekik már nehezebb forgatni a ceruzái, és a tollat, de az akarat, a tudásszomj legyőzi a nehézségeket. Örömmel üdvözöljük a dolgozók most kezdődő általános iskolájának tanulóit és munkájukhoz a szerkesztőség és a diósgyőri gyárak valamennyi dolgozója nevé- ban sok sikert, eredményekben gazdag évet kívánunk. Az iskolára való jelentkezés még nem zárult le. Az iskola igazgatósága szeptember 30-rig még elfogadja a jelentkezéseket. \ DÉRYNÉ SZÍNHÁZ 1956—57. színié vadjára 6 bavi részletre 15 °lo kedve Mennyei Részletes felvilágosító.« a szlnhá' közönségszervező irodájában < t6-049.) és az üzemi közönségszervezőknél.
