Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-19 / 221. szám

2 ESZAKM AG* ARORSZA Szerda, 1956. szeptember 19. A MŰSZAKI DOLGOZÓK HANGJA ____, B ár esi Béla9 a Lenin Kohászati Művek martinacétmfívének üzemvezetője: Vállvetve az üzemi demokrácia kiszélesítéséért Életünk jelentős részét üzemekben, hivatalokban, különböző munkahelye- ken töltjük. Munkánk eredményes­ségétől függ, hogy mennyire tudjuk biztosítani szocialista demokrácián!': gazdasági feltételeit. A szocialista demokrácia megvaló­sításához feltétlenül szükséges, hogy annak eszméi életünk minden mozza­natát, munkánk minden területét át­hassák. Eddig azonban — de különö­sen a XX. kongresszus előtt — erről igen kevés szó esett és még keveseb­bet tettünk megvalósítása érdekében. Ügy jártunk, mint azok az embe­rek, akik a fától non látják az erdőt. Csak a tervekről, azok teljesítéséről, vagy nem teljesítéséről beszéltünk; függetlenül attól, hogy mindez a dolgozó nép érdekében történik és annak aktivitása nélkül nem oldha­tók meg a nagy feladatok. Az üzemi demokrácia kifejlődését különböző okok gátolták. A személyi kultusz káros hatása nemcsak a politikai életben jelent­kezett, hanem a gazdaságiban is. Ez már megmutatkozott a népgazdasági tervek készítésénél, önmagukat csal­hatatlannak tartó vezetők a reális lehetőségek figyelembevétele nélkül -terveztek a feldolgozó ipar szükség­letei szerint. Ez azonban teljesen ésszerűtlen volt. Az akkori terv­értekezleteken az érdekelt kollektíva előtt — előzetes megkérdezés nélkül — egyszerűen csak ismertették a tervszámokat, a jellemző műszaki gazdasági mutatókat. Hozzászólni pe­dig annyiban lehetett, hogy mennyi vállalást tesz a túlteljesítésre. Ha az üzem valamelyik fizikai, vagy mű­szaki dolgozója egyik-másik értekez­leten objektív okokra hivatkozva kétségbevonta a tervszám teljesíthe­tőségét, a legenyhébb kifejezés az volt rá, hogy opportunista, mert megalkuszik a nehézségekkel. Az igazság az, hogy akkor lett volna megalkuvó, ha fejbólogatással el­fogadja a helytelenül kialakított ter­vet. Ennek nem teljesítése esetén pe­dig a bírálók közül gyakran keres­tünk bűnbakot. j Az elmondottakkal nem azt aka­rom bizonyítani, hogy fejlődés nem lehetséges és nem szükséges, hanem azt akarom aláhúzni, amit pártunk minden dolgozó elé célul tűzött ki, ez pedig a termelés műszaki szín­vonalának fokozása. A műszaki színvonal emeléséhez tartozik a termelő berendezések kor­szerűsítése, a technológiai eljárások fejlesztése, a dolgozók szakmai tudá­sának fokozása, ezenkívül megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag ütemes biztosítása. Ez utóbbit kivéve az első három a dolgozó embertől, s annak kollektív munkájától függ. Már a tervezésbe minél nagyobb számban kell bevonnunk az üzem tapasztalt dolgozóit. Üzemünkben, a jelenlegi kapacitással 1953-ban a leg­nagyobb erőfeszítéssel sem tudtuk azt az eredményt elérni, amelyet 1956 márciusban a szükséges mű­szaki feltételek biztosítása mellett, minden különösebb erőfeszítés nél­kül elértünk. Az utóbbi két évben egyre széle­sebb kollektíva bevonásával készül­tek a tervek. így jobban érvényesül az üzem kollektív tapasztalata és ke­vesebb hibát követünk el. A tervek­nek olyanoknak kell lenniök, hogy a legkisebb egységig bonthatók le­gyenek és azoknál se nélkülözzék a szükséges feltételeket. A termelő- egységekre bontott terv teljesítésé­nek feltételeit legjobban az azon területen dolgozók ismerik. Nagyon helyeseltük a Minisztertanács hatá­rozatát, , melyben több vállalatot, köztük a Lenin Kohászati Műveket is megbízta a második ötéves terv kidolgozásával, azonban hiányosság­nak tekinthető, hogy a tervet nem részletekre bontva, hanem általános­ságban vitattuk meg. A nagy átfogó tervekhez kevesen tudtak hozzászól­ni és a részletkérdések helyes meg­oldására javaslatokat tenni. Az üzemi demokrácia kialakulását hátráltatta, hogy nagyon lebecsülték az üzemek dolgozóinak felelősségérzetét az üzem, a termelés fejlesztésével kapcsolatban. 1952-ben az egyik ko­hászati üzemiben a brigádvezetők, a fiatal műszakiak a párt- és szak- szervezeti vezetők az éves termelési terv túlteljesítésére vállalást dolgoz­tak ki. Figyelembe vették, hogy a kemence kihasználási fok növelésé­vel az anyagellátás megszervezésével, a kiváló dolgozók munkamódszerei­nek elterjesztésével milyen tartalé­kok tárhatók -fel. A vállalás összege nem volt jelentéktelen: 20.000 tonna acél évi viszonylatban. A gyárrészleg és a vállalatvezetés, a kollektíva vállalását ideálisnak tartva, azt nem fogadta el, ezzel szemben a miniszté­rium — az érdekelt üzem megkér­dezése nélkül — a tervezett vállalás duplájával emelte meg az évi tervet. A gyakorlat az üzem kollektívájának javaslatát igazolta, mert év végére az eredeti tervet 20.000 tonnával tel­jesítette túl. Ügy a gyári vezetők bizalmatlan magatartása, mint a minisztérium bürokratikus intézkedése helytelen volt. Előfordult, hogy a diósgyőri elektróban kétféle tervet tartottak nyilván, egy reálisat és egy diktáltat. Ezért az üzem vezetője kapta a jog­talan bírálatot. Bizalmatlanságból eredő bürokratikus irányítás és túlzott ellenőrzés volt tapasztal­ható egész ipari vezetésünkben a leg­kisebb üzemegységig. Azt azonban már kevésbé ellenőrizték, hogy az ilyen intézkedések mennyire szolgál­ták a dolgozó nép általános érdekeit. A bizalmatlanság következménye volt az is, hogy a vezetők többsége két-három szinttel alacsonyabb fel­adat megoldásával foglalkozott. Ve­zető beosztású minisztériumi dolgo­zók irányították a termelést a válla­latok igazgatói helyett. A vállalatok igazgatói a gyáregységek vezetőinek munkáját akarták ellátni, mi pedig a rossz példa hatására a műszakos vezetők, művezetők helyett dolgoz­tunk. Ezen a téren az utóbbi időben igen nagymértékű javulás tapasztal­ható üzemünkben. A műszakon dol­gozókat önállóbban hagyjuk dolgozni, nem bábáskodunk felettük, de ugyan­ezt a fejlődést tapasztaljuk felette­seink munkamódszereiben is. Az el­múlt hetekben volt 1—2 fekete — tervet nem teljesítő — napunk. Igen jóleső érzés volt számunkra az a bi­zalom, amivel gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőink kivárták, hogy saját erőnkből újra talpraáll- junk. Ez a helyes! Ma már társadal­munk mindenkitől elvárja, hogy kö­telességének eleget tegyen. A termelés irányítása és szerve­zése mellett a műszaki vezetők leg­főbb feladata a dolgozókról való fo­kozottabb gondoskodás. Minden dől-, gozónak éreznie kell, hogy tevékeny­ségünk középpontjában áll a dolgozó ember és fokozódó igényeinek kielégítése. Nem mondhatjuk el azonban, hogy ezen a téren a dolgok tökéletes rend­ben mennek. Igen sok, korábban fel­merült jogos sérelmet vagy nem akartunk, vagy nem tudtunk orvo­solni. Szociális, munkásellátási, mun­kaügyi kérdésekben a rendeletek so­kasága köti meg a vezetők kezét. Pl. a martin kemeincesoron télidején csikorgó hideg van, mert az üzem teljesen nyitott. Azonban meleg téli­ruhával még sem tudjuk dolgozóin­kat ellátni, mert a rendelkezések ér­telmében és egyesek szerint elkép­zelhetetlen, hogy a Siemens martin­kemencéknél dolgozó munkásoknak melegruhát adjunk. Többéves pana­sza ez a dolgozóknak és még ma sem nyert megnyugtató elintézést. Ugyancsak régi problémája üze­münknek az ivóvízellátás, mely me­leg munkahelyeken a legelemibb kö­vetelmény. Ezt a problémát a dolgo­zók véleményének meghallgatása nélkül oldottuk meg és helytelenül. Nem múlik ef termelési értekezlet, hogy a kok illacsarnok dolgozói ne kérnék n;űhelyük befedését. Sem technológiai, sem munkavédelmi szempontból nem kielégítő az öntő- csarnok oldalfalainak, ill. a kok illa­csarnok tetőzetének jelenlegi álla­pota. Nyári záporok alkalmával nem ritka eset, hogy az öntésre előkészí­tett kokillák »derékig-« állnak a víz­ben, ez igen nagy baleseti veszélyt rejt magában. Igen sok hibát követtünk el fegyel­mi ügyekben, amikor a dolgozók meghallgatása -léikül és fegyelmi bizottság összehívása nélkül helye- tünk dolgozókat alacsonyabb bee /> tásba, vagy számoltunk le az üze­mekből. Fegyelemsértéseket a jövő­ben sem tűrhetünk el, azonban a büntető intézkedések helyett a neve­lés eszközét kell alkalmaznunk. Igen nagv segítségünkre lesz a jövőben az üzemben felállított társadalmi bíró­ság. A legfőbb feltétele az üzemi demokrácia kialakulásának a kölcsönös bizalom vezetők és be­osztottak részéről. | A felszabadulás utáni 12. évben már ismerni kell az üzemek műszaki vezetőit. A KV. értelmiségi határo­zatának szellemében több önállósá­got várunk. Úgy kell foglalkozni az értelmiséggel, amilyen mértékben kiérdemelte a dolgozó nép bizalmát. Az általános bizalmatlanság sok jó­szándékú vezetőt nevelt bürokratává, akta-tologatóvá. Igen soknál munká­jának főtevékenysége a felelősség- elhárítás volt. Tehát ne kössük meg az öntevékeny, felelősséggel dolgozó vezetők kezét fölöslegei rendelkezé­sekkel. Nem szabad, hogy azt érez­zük: nem mi vagyunk az egységek vezetői, hanem a központi szervek, amelyek túlméretezettségük követ­keztében olyan ügyekbe is beleszól­nak, amelyek nem tartoznak felada­taik közé. A bizalom megteremtésé­hez azonban nekünk is hozzá kell já­rulnunk. Tevékenységünket mindig a dolgozó nép irányítsa. A dolgozók érezzék, hogy bizalommal vagyunk irántuk, támaszkodunk tapasztala­taikra, kikérjük véleményüket. Ezzel a vezetők tekintélye nem fog csorbát szenvedni, sem az egyszemélyi fele­lősség. Ez az az egészséges folyamat, amely a KV júliusi határozata után indult meg, s az egyes párt- és szak- szervezeti vezetőkben is felszámolja a kommunista gőgöt, elbizakodottsá­got és a személyi kultusz maradvá­nyait. A közös cél érdekében létre­jött akció egysége — a munkásmoz­galmi szervek és a gazdasági vezetők között — az egyedüli biztosítéka az üzemi demokrácia megteremtésének. Szovlet—magyar szövetkezeti árucsereforgalmi egvezmény A Centroszojuz és a SZÖVOSZ képviselői Moszkvában tárgyalásokat folytattak. A teljes megértés és a barátság légkörében lefolyt tárgyalások ered­ményeképpen P. Á. Kabonov és Sz. T. Kotov a Centroszojuz igazgatósá­gának elnökhelyettesei, valamint Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatóágának elnöke kölcsönösen előnyös árucsere- forgalmi szerződést írt alá. A Centroszojuz személygépkocsi­kat, motorkerékpárokat, mosógépe­ket, fényképezőgépeket és más cik­keket szállít Magyarországba. Ezért cserébe különféle szöveteket, lábbeli­ket, varrógépeket és más közszükség­leti cikkeket kap. (MTI) Szeptember 20-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között nyit­juk meg a miskolci Kossuth filmszínházban, Borsod megye első hír­adó moziját. A HÍRADÓ MOZI minden csütörtökön délelőtt 9 órától 13 óráig folytatólagos műsort ad a legújabb hiradókból, kisfilmekb ól. Belépődíj egységesen 1.30 forint. BMI. MOZIÜZEMI VÁLLALAT. Vásároljon olcsón maradék kabátszövetet a Miskolci Ruházati Bolt MARABÉKBBLTJABÚL a Bajcsy-Zsilinszky—Malinovszkij u. sarok (villamosmegállónál) Lódén kabátszövet mtr. 160.— Ft. helyett 80.— Ft. Felöltő szövet mtr. 132.— Ft. helyett 66.— Ft. Férfi kabátszövet mtr. 240.— Ft. helyett 120.— Ft. Férfi kabátszövet mtr. 421.50 Ft. helyett 210.70 Ft. és sóik más olcsó áruféleség. BARBARIZMUS! ™———————v Csak ez a kemény szó lehet a kifejezője annak a vandál csele­kedetnek, annak a szé­gyenteljesen nem egye­dülálló megnyilvánu­lásnak, amely az el­múlt szombatról vasár­napra virradó éjszakán a Bajcsy-Zsilinszky- utca jónéhány fiatal f ócskáját elpusztította. Milyen szerető gond­dal figyelték a kör­nyék lakói a kis facse­meték fejlődését! Hogy lesték az elmúlt tavasz- szal az első rügyeket, hogy örültek az első pár bátortalan levélké­nek! Még szombaton este is azt ígérték a kis lombocskák, hogy most ugyan elherva­dunk, mert jön az ősz, de tavasszal megerő­södve jelentkezünk új­ra, szép zöld lomboza­tunkkal évről évre szebbé, egészségesebbé tesszük a városrészt. Vasárnap reggelre a fácsikák derékbatörten, friss, fehér sebeiket vádlóan mutogatva fe­küdtek a barbár pusz­tító által letaposott parksávon. Csonka tör­zsük már nem a teg­napi ígéretet hirdette. hanem azt, hogy Ók már nem tudnak majd nekünk, gyermekeink­nek hús árnyékot, gyö­nyörködtető zöld lom­bot, tisztább levegőt adni. Nem tudni, ki volt az állati színvonal alá süllyedt, emberi kül­sőben járó elvetemült tettes. Lehet, hogy el­vetemült alak, aki így is meg akarta mutatni gyűlöletét; lehet, hogy virtuskodó részeg. Nem lehet tudni. — Egy bi­zonyos: csak a társa­dalom megvetése lehet osztályrésze. (B. M.) Uj módszerrel negyedével növelték a vezetősínek hengerlését A vasúti pályákhoz használatos úgynevezett vezetősínekből eddig a diósgyőri durvahengermű gerenda­során a szokásos eljárással órán­ként átlagosan 12 tonnát hengerel­tek. A hengermű fiatal műszaki dol­gozói új hengerlési technológiát dolgoztak ki: átüregezték a henge­reket. így most már az előkészületi idő jelentősen kevesebb lett, mert csak egy pár hengert kell a koráb­bi két pár helyett cserélni. Az ered­ményes kísérletek után az új hen­gerlési módszert az utóbbi napok­ban már üzemszerűen alkalmazzák. Ezzel a módszerrel a vezetősínek hengerlése, illetve a gerendasor termelékenysége ennél a munkada­rabnál egy óra alatt több mint négy tonnával — vagyis a negyedével — növekedett. Megkezdték a rudabányai va^ércduáítómü pörkölődob ának beeme*ését A rudabányai vasércdúsítómű gépi berendezéseinek jelentős ré­szét a magdeburgi Ernst Thälmann Művek munkásai készítették. Ezeket — a Német Demokratikus Köztár­saságból érkezett — speciális gépe­ket a budapesti Szállítóberendezé­sek Gyára dolgozói szerelik fej. A hatalmas építkezésen június elején kezdték meg a két — egyen­ként 56 tonna súlyú — pörkölődob szerelését. Ezekben a kemencékben majd az összetört pátvasérc magas hőfokon vasoxiddá alakul át, s így kerül a mágneses szeparátorba, ahol a vas különválasztódik a meddőtől. A szerelők eddig hat ket­tős forgócsapágy bakot, kettő — egyenként — 12 tonnás hajtóművet és négy darab oldal terelőgörgőt helyeztek el vasbetonalapokon. A forgató berendezések szerelése után most megkezdték az I. szárpu pörkölődob első 17 tonnás részépek beemelését. A 30 ruéter hosszú, csaknem három méter átmérőjű dobot négy részben er ?lik a hét méter magas betonalapra. A Szállítóberendezések Gyára dolgozói megfogadták, hogy az Les számú pörkölődobot — a kelet­német vezetőszerelő irányításával — október 10-re a határidő előtt tíz nappal — beemelik és össze­szerelik. A PMOKMLÁSfSl ............. " u u „ A marxizmus-leninizmus alap­jai" I., II. évfolyam városi, nagyüze­mi. járási propagandista tanfolyamok vezetői részére 1956. szeptember 21-én, pénteken egésznapos előkészítő konferenciát tartunk. Kezdete dél­előtt 9 óra. Helye: Miskolc Pártokta­tás Háza» Selyemrét L I. emelet 51—54. Téma: az I. évfolyamon: a marxizmus-leninizmus tanítása a társadalom fejlődéséről. A néptöme­gek a történelem alkotói. Vezeti: Boda István. II. évfolyamon: az MDP — társa­dalmunk vezető ereje. A pártélet le­nini elvei. Vezeti: Szajcz István elvtárs. Kérjük az elvtársakat, hogy ponto­san, felkészülve jelenjenek meg. Az „Időszerű kérdések" városi. Já­rási, nagyüzemi propagandista tan­folyamok vezetői részére 1956. szep­tember 29-én déJe'őtt 9 órai kezdettel konzultációt tartunk. Helye: Megyei pártbizottság szék­haza. Miskolc, Felszabadítók útja, Vezeti: Földvári Rudolf elvtárs. Kérjük az elvtársakat, hogy ponto­san, felkészülve jelenjenek meg és konzultációs kérdéseiket legkésőbb szeptember 24-ig küldjék eL MDP megyei pártbizottság ágit. prop. osztály. Gyermeked hefyén az islo'apadban Vannak az életben olyan pillanat tok, események, amelyekről nem lehet meghatódás nélkül beszélni. Ilyen eseménynek lehettünk tanúi a napokban a vasgyári általános iskolában. A terem zsúfolásig megtelt. Idős asszonyok és férfiak szorongtak a padsorokban, köztük olyanok is, akik még egyetlen iskolát sem vé­geztek, s most eljöttek, hogy hozzá­kezdjenek a tanuláshoz. Az ország­ban ez a negyedik üzemi dolgozók általános iskolája. Eddig összesen háromszázan jelentkeztek felvétel-- re. Megható volt az évnyitó ünnep­ség, melyen a hivatalos formaságok után mindenki úgy izgult, mint az elsős kisdiák. A tanulók azt ígér­ték: szorgalmasan, lelkiismeretesen fognak dolgozni, hiszen eddigi éle­tükben már számtalanszor érezték, mennyire hiányzik nekik mindaz, amit nekik az iskola fog nyújtani. A padsorok — ahová napközben tálán gyermekeik ülnek — estén- kint megtelnek tanulnivágyó dolgo­zókkal. Nekik már nehezebb for­gatni a ceruzái, és a tollat, de az akarat, a tudásszomj legyőzi a ne­hézségeket. Örömmel üdvözöljük a dolgozók most kezdődő általános iskolájának tanulóit és munkájuk­hoz a szerkesztőség és a diósgyőri gyárak valamennyi dolgozója nevé- ban sok sikert, eredményekben gaz­dag évet kívánunk. Az iskolára való jelentkezés még nem zárult le. Az iskola igazgató­sága szeptember 30-rig még elfo­gadja a jelentkezéseket. \ DÉRYNÉ SZÍNHÁZ 1956—57. színié vadjára 6 bavi részletre 15 °lo kedve Mennyei Részletes felvilágosító.« a szlnhá' közönségszervező irodájában < t6-049.) és az üzemi közönség­szervezőknél.

Next

/
Thumbnails
Contents