Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

Péntek, 1936. szeptember 14. ÉSZAKMAGYAROBSZAG 3 vita| cÁ fLdpj*lo*mcL Is az élet Sokat vitatott probléma me­gyei építőiparumte mostoha helyzeté­nek megjavítása. Értekezleteken, ak- tivaüléseken, interpellációé napokon hangzottak, már el kritikai megjegy­zések, amelyek feltárták megyénk építőiparának sajátos nehézségeit, de be kell ismerni: mindezek ellené­re még nem, vagy alig történtek lé­pések a helyzet megkönnyítésére. A második ötéves terv megvalósí­tása — Miskolcon 5 ezer lakás fel­építése — különösen nagy követel­ményeket állít a Lakásépítők elé, akik éppen ezért nagy örömmel fogadták, hogy a megyei pártbizottság meg­vizsgálja, tanulmányozza az építő­ipar helyzetét és tapasztalatait a Központi Vezetőség elé terjeszti. Már a bejelentés óta eltelt rövid idő alatt is több építőipari dolgozó ösz- szegezte s küldte el javaslatait a szerkesztőségnek, válaszként vita­indító cikkünkre. Ezeket a javasla­tokat megfelelően csoportosítva ha­marosan le is közöljük, 'ír Tegnap reggel Földvári Rudolf elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja, a megyei pártbizottság első titkára vezetésével egy kisebb brigád a Kilián gimnázium melletti lakótelep építkezésre látogatott el. Itt S60 lakást építenek fel ebben az évben, 116-ot már át is adtak rendel­tetésének. Mintegy 250 építőmunkás dolgozik a hatalmas építkezésen. Lét­számuk sűrűn változik, bár ezen a munkahelyen aránylag a legkisebb a fluktuáció — jelentették ki a meg­beszélésen résztvevő műszakiak, épí­tésvezetők. A hibák mérlegelése során fény derült arra, hogy megyénk építőipa­rának egyik legnagyobb gondja a szakmunkáshiány. Különösen kevés a kőműves és az ács. A fiatalok (MTH-sok) kiképzése sem megfelelő. Eseteket soroltak fel az építészek, hogy az intézetből kikerült fiatalok egy része nem képes azt a teljesít­ményt nyújtani, amelyet várnak tő­lük, mert más iramot diktál az élet és mást az iskola. Sajnos sem gya­korlati, sem tanuló időre nem lehet beosztani őket, mert az MTH vég­zett segédekként engedi ki őket, ugyanolyan normát kell megállapíta­ni számukra is, mint a felnőttekre. Pei'sze nem bírják az iramot, vagy a mennyiségi, vagy a minőségi terv tel­jesítésében elmaradnak és ezzel ront­ják az átlageredményt is. Az építők véleménye szerint át kellene szervez- ná a jelenlegi módszert, s gyakorlati tanuló időben egy-egy építkezésen le­hetőséget kellene nyújtani a fiatalok­nak a legbonyolultabb fogások elsa­játítására. A másik alapvető gondolat, hogy megszilárdítsuk, a munkabére­ken keresztül vonzóbbá tegyük az állami építőipart. Mielőbb enyhíteni kell a bérfeszültségen, — rendezni kell a fizetéseket. Ez ugyanis megol­datlan probléma jelenleg. Az álla­mi építőiparban nagy a bérfeszültség elvándorolnak, más munkahelyet ke­resnek a dolgozók. Általában a tata­rozó vállalatoknál találják meg leg­jobban számításukat, de más vál­lalatoknál is van csábító kereseti le­hetőség. A Kilián gimnázium mel­letti építkezés most adott kölcsön egy ácsbrigádot a Leniin Kohászati Mű­veknek és már attól tart, hogy a bri­gádtagok ntpn is jönnek vissza. Felmerül a kérdés, mi a tennivaló a bérfeszültség megoldására? Csök­kentsék más vállalatoknál a béreket, emeljék az állami építőiparnál, vagy csak egy-két helyet emeljenek ki? A vélemények megoszlanak, de a leg­több javaslat úgy hangzik hogy vizs­gálják felül a normákat. Erre a pa­pírforma és az élet közötti különb­ség adja meg a magyarázatot A Kilián gimnázium melletti épít­kezésen is megvan a bérfeszültség. Itt egy munkás átlagos havi kerese­te 1300—1400 forint, a relatív kere­set 1200 forint. Ennyi pénzért per­sze kevés szakmunkás maradna he­lyén, hiszen más vállalatoknak csá­bítóbb lehetőségei vannak. De mert az építésvezetőség az aránylag legki­sebb fluktuációra törekszik (és ezt a cél érdekében helyesen teszi) illegá­lisan lO-r-15 százalékot hozzácsap a dolgozók keresetéhez úgy, hogy számításnál például 10 méter helyett 5 méter közeire viszik az anyagot, vagy más hasonló módon — ame­lyek félig már legálisak is — az épí­tésvezetőség hatáskörén belül. íme a papírforma és az élet! Meny­nyivel helyesebb volna, ha ezt a mű­veletet (amely miatt a bérfeszültség keletkezett) legálisan, a normába vennék be. piszén anyagilag ez eddig sem jelentett semmi különbséget. Ér­demes elgondolkozni ezen! A harmadik gondolat, hogy az építőipari dolgozókat sokkal na­gyobb mértékben érdekeltté kell tenni a munkák határidőre való lel­kiismeretes elvégzésében. Sokkal több lakást kellene adni közvetlenül az építővállalatoknak, hogy letelepít­hessék saját dolgozóikat, hiszen ezál­tal is csökkenne a munkaerővándor­lás. a fluktuáció. Eddig az építőipar 5 százalék pré­miumlakást kapott, tehát 100 lakás­ból ötöt. Ebben az évben eddig már átadtak egyszer 116-ot, egyszer pedig 144-et, összesen tehát 260 lakást, de az építők ebből egyetlen egyet sem kaptak. Ehelyett az árát kapták meg prémiumként, hogy építsenek belőle maguknak. Erre mondják most az építők, hogy: „nesze semmi fogd meg jól!“ Mert hiszen hogyan építsenek, amikor arra sem kapnak anyagot, amire tervük van. S emiatt éppen eleget panaszkodnak az építők. Nem­régen például három napot álltak mozaiklap hiánya miatt és végül pulikor kaptak, az is majdnem mind selejt volt. A mozaik1 nook könnyen törnék emellett mindenféle mére­tűek, csak éppen olyanok nem, ami­lyennek lenniük kellene. Gyakran hiányzik a parketta és a hidegpadló- anyag is. Napokat, sőt heteket kell várni emiatt Jó lenne parkettagyá­rat létesíteni Miskolcon, hiszen a nyersanyag megvan hozzá és így az ötezer lakás egyik anyagpróblémáját megoldanánk. Az ötezer lakás felépítésében érde­keltté kell tenni az építőket, leg­alább 300—400 lakást kell belőle jut­tatni nekik, s akkor három éven be­lül megtelepednek, megszilárdul a szakmunkásállomány. Érdekeltebbé kellene tenni a dol­gozókat a premizálásban is éspedig úgy, ho**v a prémium összegét a ter­vezett és ténylegesen elvégzett mun­ka értékéhez és minőségéhez kelle­ne arányosítani. Ilyen és hasonló gondolatok vetődtek fel az építő­ipar jelenlegi állapotáról tartott beszélgetésen amely már lépés volt igen komoly lépés a megye építő­ipara munkájának megjavítása felé. ÓNODVÁRI MIKLÓS Mozi az építkezésen Miskolcon öt év alatt 5000 új lakás épül. Az új lakások felépíté­séhez sokszáz munkáskézre van szükség. A dolgozók nagyobb részét vi­dékről toborozzák. A Borsodmegyel Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága már most nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozók megszeressék és máso­dik otthonuknak érezzék munkahelyüket. A Malinovszkij úti új lakó­telepen például a legény szállások mellett röplabda- és tekepályát építet­tek. Esténkint nagy népszerűségnek Örvend az asztalitenisz is. Szep­tember elején ú-i kulturális létesítmény kezdte meg működését az épít­kezésen. Az ebédlőhelyiségben hetenkint keskeny filmvetítést rendeznek. Az első előadáson a szalagszerű építkezés című szakfilmet és az Élet hídját mutattak be. A várni érdeklődésre való tekintettel a szakszervezet elhatározta, hogy a közeljövőben a Kilián-gimnázium környéki építkezésen is be­vezeti a rendszeres mozielőadási. Minisztertanácsi rendelet a tűzoltóságról és a tűzrendészeiről A Minisztertanács rendeletet ho­zott a tűzoltóságról és a tűzrendé­szetről alkotott 1956. évi 13. szá­mú törvényerejű rendelet végrehaj­tásáról. A Minisztertanács rendelet© szabályozza a tűzoltóság szervezetét és működését, megállapítja a tűz­rendészeid szervek hatáskörét és a hatósági eljárás szabályait. Szabá­lyozza a minisztériumok és a taná­csok. valamint ezek szerveinek tűz- rendészetj feladatait, viszonyát a tűzrendészet! szervekhez. Megálla­pítja a tűzrendészet terén elkövetett szabálysértéseiket is és az ezekért kiszabható pénzbírság mértékét. A Minisztertanács rendelete töb­bek között a helyi körülményeket is­merő személyek kötelességévé teszi, hogy a mentési munka elősegítése és a balesetek megelőzése érdeké­ben a tűzoltóegység vezetőjét min­den helyi körülményről tájékoztas­sák. A tűzoltás vezetője — tűz ese­tén járműveket és igavonó állato­kat. valamint a tűz mielőbbi eloltá­sa érdekében személyi tulajdonban lévő tárgyakat és eszközöket térí­tésmentesen igénybe vehet. Rongáló­dás esetén a Belügyminisztérium a kárt megtéríti. Fontos előírása a rendeletnek hogy az illetékes minisztériumok új gépek, gépi berendezések típusainak elfogadásánál kötelesek érvényesí­teni a tűzrendészet szabályait. Ki­mondja továbbá a rendelet, hogy tanácsok — egyéb fűzrendészeti fel- datai'k mellett — szervezzenek tű- védelmi szakértő bizottságokat, ame­lyek munkájukkal segítik a tűzren­dészed feladatok végrehajtását. Ki követ el tűzrendészet! szabály- sértést? A Minisztertanács rendelete rint szabálysértést követ el és öt­száz forintig terjedhető pénzbírság­gal sújtható többek között az, aki a tűzmegelőzési rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően hajtja vég­re. A megelőző tűzrendésze ti szabá­lyok érvényesítése szempontjából felügyeleti, vagy ellenőrzési kötele­zettségét elmulasztja. Ugyancsak szabálysértésnek minősül az, ha va­laki tüzet észlel és az a hatóságnak — mihelyt teheti, — nem jelenti vagy ha a tűz jelzésére távbeszélő­jét nem bocsátja rendelkezésre. Köszönjük a bírálatot Az Északmagyarország levelezőit, külső munkatársait, vezető párt­munkás és értelmiségi olvasóit ösz- szehívta a megyei pártbizottság és a lap szerkesztősége. Szabad lég­körű ankéten vitatták meg a lap munkáját. Kaptunk jócskán dicsé­retet, s kaptunk jogos bírálatot is. Mindkettőből azonban olvasóközön­ségünk érdeklődését, ragaszkodá­sát, megbecsülését éreztük mun­kánk iránt. — Ma már jelennek meg az Északmagyarországnak olyan cik­kei, példányai, amelyeket az em­berek valósággal ronggyá olvasnak. S ez a legnagyobb elismerés egy új­ság számára, — mondotta az egyik felszólaló. Igaz, még kevés az ilyen cikk, az ilyen lappéldány. De mi azt akar­juk, hogy minél több ilyen cikk, lapszám jelenjen meg. A szerdal ankét hozzájárult ahhoz, hogy ilyen lapot tudjunk készíteni, Tö­mérdek ötletet, javaslatot kaptunk. Teljesen igaznak tartjuk, hogy semmiképpen sem lehetünk még elégedettek munkánkkal. Több vi­tára, több bátorhangú cikkre van szükség a dolgozó nép, a párt poli­tikája védelmében, szebb magyar nyelven kell írnunk, az Embert kell fokozott mértékben írásaink középe pontjába állítani. Kérjük olvasóinkat, hogy levél* ben is gyakrabban írják meg véle­ményüket egyes cikkeinkről, a lap munkájáról. Mi is gyakrabban fo­gunk tartani szélesebbkörű olvasó megbeszéléseket. Igyekszünk a fel­szólalásokból a megfelelő tanulsá­got levonni, s ezúton is köszönjük a résztvevők érdeklődését, segítségét munkánkhoz. AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG SZERKESZTŐSÉGE Új hídaBoldván Szendrő községben új híd köti a Boldva két partját. Ezzel egy régi kérésnek tett eleget a borsod me gyei tanács város- és köz­séggazdálkodási osztálya. Az új híd megépítése egy millió forintba ke­rült. A híd 42 méter hosszú és 4 méter széles vasszerkezetét beton­lábakra építették. Az - alépítményi; úgy készítették el, hogy a hidat 8 méter szélességűre lehessen bőví­teni. Erre azonban csak az elkö­vetkező években kerül sor. Borsod megye új közúti hídját ünnepélyes, keretek között vasárnap adják át a dolgozóknak. PÁL ASZ a „Miért drága a miskolci piac“ című cikkre Az Északmagyarország szeptember 2-i számában foglalkozott Miskolc zöldség és gyümölcsellátásával, tár­gyilagosan bírálta az érdekelt keres­kedelmi szerveket az áruminőséggel, az ár kialakít ássál, valamint az áru- romlással kapcsolatban. A cikk megjelenéséit követő napon kereskedelmi osztályunkon megbe­szélést tartottunk a Zöldség-Gyü- mölcsértékesítő Vállalat igazgatójá­nak bevonásával. Az értekezleten több helyes elgondolás, határo­zat született, amelyen alapján intézkedtünk a bolthálózatok áruellátásának azonnali felülvizs­gálásáról, a minőségnek megfe­lelő áruátvételről, a csőikként ér­tékű zöldségáru leértékeléséről, a gondosabb árukezelésről. Ezek ellenőrzésében ezentúl jobban támaszkodunk a vállalati ellenőrök munkájára — noha az eddigi hiá­nyosságokat nagyobb önállósággal eddig is megakadályozhatták volna. Az ellenőrzés munkájába bevonjuk a társadalmi aktívákat is, és felelősség­re vonjuk azokat, akik mulasztást követnek el. A feladatok meghatározásánál az értekezlet különös figyelemmel fog­lalkozott a város lakosságának téli zöldség- és gyümölcsellátása, a szük­séges árumennyiség és megfelelő tá­rol óhelyek biztosítása kérdésével, hogy zavartalanná tegye a város la­kosságának áruellátását. Ha figyelembe vesszük, hogy Mis­kolc az ország második legnagyobb városa, láthatjuk, hogy nem kis feladat előtt áll kereske­delmünk. A város zöldség és gyü­möJcsfogyasztása igen nagy, ugyanakkor a zöldségtermelés aránya igen kicsi, ezért a szüksé­ges árumennyiség mintegy 50 százalékát más megyéből kell be­szerezni. Ez részben magyarázatot ad arra is, miért fonnyadt gyakran az áru. Bízunk abban, hogy a kereskedel­met ért bírálatra, valamint e vá­laszra felfigyelnék a város és a me­gye mezőgazdaságát irányító szervek, a megyei mezőgazdasági igazgatóság és a városi tanács mezőgazdasági osztálya. Segítséget várunk tőlük a zöldség- és gyümölcsellátás megja­vításában. Meg kell valósítanunk végre a sokat emlegetett zöldöveze­tet, amely biztosíthatná a város friss és olcsó zöldségellátását. A feltárt hibák mielőbbi megszün­tetésére szükséges, hogy a városi tanács kereskedelmi osz­tálya az eddiginél nagyobb segít­séget nyújtson a Miskolci Zöld­ség- és Gyümölcsértékesitő Vál­lalatnak. Nem szabad egy pillanatra sem szemeiül tévesztenünk a város la­kosságának jó áruellátását. Mi ke­reskedelmi dolgozók vagyunk első­sorban felelősek a fogyasztóközönség hiánytalan áruellátásáért. Úgy kell dolgoznunk a jövőben, hogy végre­hajtsuk a városi pártvégrehajtóbi- zottság határozatát, kiérdemeljük a város dolgozóinak megbecsülését, szeretetét. A városi tanács kereskedelmi osztálya Árvái János osztályvezető; iiiiiiiiiiiiiiuiiiifiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii II. JV/1 ind azoknak, akik szívesen követik a régmúlt századok nyo­mait;, Prága kifogyha­tatlan lehetőségeket nyújt. A város tíz év- ______________________ s zázad emlékeit, építé­szeti remekműveit, kincsebérő műemlékeit őrzi. A város képét a prágai vár, a Hradzsin ural­ja a hozzátartozó soktomyú Szent-Vitus székes- egyházzal. Évszázadokon keresztül ez a vár volt a cseh uralkodók székhelye és ma is ott leng fö­lötte magasan a fehér elnöki zászló. Vasárnap délelőtt volt, amikor ide ellátogat­tunk. Az öreg falak között a külföldi csoportok szinte egymást érték. A vár őrsége nyugodtan sé­tált, mi pedig kedvünk szerint gyönyörködtünk a kincsetérő remekművekben. Megilletődve áll­tunk meg a hatalmas lovagteremben, II. Ulászló király fogadótermében saját trónusát pillantot­tuk meg. A falakon korabeli festményekre, köz­tük Mária Terézia arcképére ismertünk rá. A csehszlovák nép szeretettel őrzi és ápolja mű­emlékeit, nemzeti hagyományait és arra törek­szik, hogy az ifjúság is megismerje népe törté­nelmét. • p rága mindennapi élete sóik újat, érdekeset A ad az idegennek. Nem valami nagy dol­gokról van szó, mégis magukra hívják figyel­münket. Különösen szembetűnő volt nekünk, magya­roknak, az emberek nyugodtsága. Körbejárva a Venceü-teret, Prága szívét, nyugodtan sétáló, vagy munkába igyekvő emberekkel találkoz­tunk, akiknek a hangját is alig hallhattuk, olyan csendben társalogtak egymással. Miskolcon a villanyrendőrnél lévő zaj túlharsogná a Vencel- fcér zaját, pedig ott és a csatlakozó utcákban a modem nagyváros mozgalmas élete lüktet. A piros villamosok ott is ezreket szállíta­nak, de egyetlen embert sem lehet a lépcsőn látni. Egy alkalommal az egyik filmszínház SZARVAS MIKLÓS: r A SZAZTORNYU VAROS PRAG Ai L 1 IJtGYZEJEK előtt álltam, (egyébként az Egy pikoló világos című magyar filmet játszották), amikor vége lett az előadásnak. A közeid megállóhoz éppen akkor érkezett a villamos; igen meglepett ben­nünket, hogy senki sem rohant feléje, hogy mi­előbb elérje, hanem inkább várta a következőt Mikor a másik kocsi beért, láttam, az emberek egyesével, olyan nyugodtan léptek be o kocsiba, hogy idehaza a két emberközti résen még hár­man, négyen betolakodtak volna. Ha már a villamosról van szó. hadd említ­sem meg, hogy ritka az olyan villamos, amelyen mozgó kalauz van. A legtöbb villamoson a kocsi közepén kis pénztár-asztal mellett kalauz ül, az utasok nála váltják meg jegyeiket. A jegynélküli utazás ismeretlen. Nagyon-n agyon szegy élné magát az az utas, akiről kiderülne, hogy jegy nélkül akar utazni. Sokszor kézből-kézbe adják ez előre elkészített 60 fillért és még a legtávo­labbi sarokban ülő utasnak is van jegye. Én ma­gam is többször kaptam kézhez pénzt, hogy,to­vábbítsam a kalauznak. , Egy idős, vak ember volt, aki ez útirányt ta­pogatta. Idehaza is gya­korta előfordul ilyesmi, de ami ezután történt, nálunk kevésbé min­dennapi. Az idős bácsi a má­sik oldalra tartott. A szolgálatot teljesítő rendőr észrevette, s nagy meglepetésünkre elébe sie­tett, belekarolt és átkisérte a másik oldalra. A prágaiak természetesnek tartják az ilyen esetet, de mi nagyon elgondolkodtunk rajta. iiiiimiiiniMiiniiiiimiimiiiiiiHiiimnnniiiimmiiiinNi A z emberek életéről néhány nap alatt ne­héz képet alkotná. Idehaza sokat hallot­tam a csehszlovák emberek magasabb életszín- vomláról. Való igaz. hogy Csehszlovákia fejlet­tebb iparral indult el a szocializmus építésének útján, de ha igazságosan mérlegelünk mindent,- lényeges különbséggel nem találkozhatunk. Idehaza sokszor hallottuk, hogy ez vagy az keresett cikk Prágában. De Prágában sok ittho­ni szóbeszédnek az ellenkezőjét láttam. Az első kirakatban magyar téli szalámit és gyulai kol­bászt láttunk. Nem állítottak meg bennünket a járókelők, hogy van-e magyar cigarettánk, ment a dohányboltokban sok a magyar cigaretta Egyik budapesti újságíró barátom mesélte, hogy # 6éta köbben találkozott egy csehszlovák isme­t ... . _ résével, akivel tavaly a Balatonnál üdült. Kos­1*® az _iu^^e^csel5” suth-cisarettával kínálta, de nagy meg.lerWésé­mu" re barátja Tulinán cigarettával viszonozta. Meg is jegyezte: — Mi a szép csomagolású cigaret­tát kedveljük, s ha nem haragszol az őszinte- Régért. a Kossuth nem az. Ez a név szebb cso­magolást érdemelne. A csehek valóban szeretik a szépet és ar áruk burkolására igen nagy gondot fordítanak; Még a kockacukor nagyságú mokkacukrot is íz­lésesen csomagolják. Erre gazdag erdőségeik, fejlett papíriparuk módot is ad. nól a jelzőlámpák automatikusan ködnek. A szolgálatban lévő rendőr a tömeg között irányítja a forgalmat, vigyáz az utca rendjére. A lámpák sohasem tévednek és zavar­talan a forgalom. A közlekedési rendőrök külö­nösen kedvesek. Ha valaki téved, azt szép szó­val megmagyarázzák neki, sőt még kezet is fog­nak vele és ez nem megy a tekintélyük rovására! Egy eset, amelyet a Vencel-tér egyik olda­lán, a Nemzeti Múzeum előtt láttam, sokáig megmarad emlékezőtömben. Az egyik kirakatot néztem, amikor valaki gyöngéden megérintett; (Folytatjuk).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents