Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-14 / 217. szám
2 R8ZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1956. szeptember 14. Tervezgetnek - építkeznek A Minisztertanács határozata nyomán a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben — Szóval minden úgy lesz, alhogy megbeszéltük. Megkapjuk az anyagot, kezdlhetjük a munkát... — Legyenek csak egészen nyi: godtak az elvtársak, most már valóban meg tudjuk csinálná, nemcsak sóvárgumk utána.;. Ezt a beszélgetést, jobban mondva csak a végét, véletlenül halottam a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet központi irodájában. Pintér Ferenc, az Aranykalász Tsz. könyvelője tett ígéretet Molnár Imrének, aki társával, Árvái Ferenccel kőművesmunkát végez a szövetkezetnék. — Tavasztól húzódik már ez az építkezés — meséli Hajdúné, a másik könyvelő. — Sokat bosszankodtunk emiatt. Sehogysem tudtunk beállítani sem sertést, sem szarvasmarhát, hiszen állataink nagy része állandóan a szabadban van, a többi pedig bérelt istállókban. Nem jutottunk csak nagyon keservesen előre. Most tavasszal aztán megbeszéltük, hogy építünk egy 28 férőhelyes ser- tésfiaztatót, 100 férőhelves süldőszállással, meg egy 100 férőhelyes, mag- tárpadlásos tehénistállót. Különböző akadályok azonban megnehezítették az építkezést. Most azonban nagy segítséget ad a tsz. további munkájához, az építkezésekhez is a Minisztertanács legutóbbi határozata a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről Az 4 rany kalász Tsz-ne'k kétségkívül egyik legnagyobb problémája az építkezés volt, mert itt az állattenyésztést tekintik az emberek a legfontosabb területnek. Az operatív rendelkezések értelmében napokon belül meg fogják kapni az építőanyagot, s megoldódik a tavasz óta vajúdó probléma. — Nemcsak ez az egy dolog az, ami közvetlenül segíti majd termelőszövetkezetünket ■ — mondja Pintér elvtárs. Hosszú időn keresztül szerettük volna már megoldani a közvetlen szerződést különböző termékékben. Örömmel fogadtuk, hogy most már erre is van lehetőség. Eddig a gabonát először el ke1 lett juttatni a Terményforgalmi Vállalathoz, s aztán me^f^dult még vasy öt helyen, amíg az exportra szánt termény valóban elérte eredeti helyét. Jelenleg, ha exportra akarunk termelni, akikor közvetlenül a külkereskedelmi vállalattal lépünk érintkezésbe. Vagy itt van egy egészen egyszerű dolog: a gomolya. Eddig a földművesszövefkezetnek kellett átadnunk 17 forintért, ök rendszeresen 22-ért adták tovább. Most a közvetlen áruátadás lehetőséget nyújt arra, hogy mi is többet i keressünk és a fogyasztó is olcsób-1 ban jusson a gomolyához. Csak gomolyából 6000 forintot jelent majd nálunk a következő évben a többlet- jövedelem. így már ahhoz is van mindenkinek kedve a tsz-ben, hogy kertészetet létesítsenek, gyümölcsöt termeszszenek, s mindezt a piacokon, a termelőszövetkezet standjaiban árusítsák. Az állatállomány növelése lehetővé teszi majd azt is. hogy állandóan friss- és füstöM-hiísokat, szalonnákat árusítsanak. Eddig ezt nem tudták megvalósítani. Leli- esen mondta el ezeket Pin- 'ér elvtár*, látszott rajta, hogy mindezt már jól meghánvta-veitette macában. Alaposan áttanulmányozta. hogy mit is jelent az ő szövetkezetüknek az új határozat. — Az egyik legjobb termelőszövetkezet lehetnénk — bizonygatta. — A járásban esetleg p szén üst várnak pzoík. ak'k el!haí*vlmtmak minket. Most majd elválik, hogy hová fejlődünk, hiszen lehetőségeink sokkal nagyobbak, mint eddig voltak Pont azokra a kérdésekre kantunk választ, amelyek a legjobban foglalkoztatnak bennünket. Az építkezés \s me-^oldod'k, s a k^zvetten szer^ő- ^éskÖtés is gyarapodásokra szolgál De nemcsak ez a két dole« amiben Vd ekelve van a mi termelősző vétke- zetümik taigsága. Az űi ba+á™v’->* •^egold’a ’■'óhmk o fíVtHáradék kérdését is. Mindenkinek rágván jólesik az -is. hogy nem kell várnia négy évig, amíg megkapja a maga törvényes járulékát — Nálunk ugyanis négy év volt beütemezve eredetileg. Nem is beszélve arról, hogy mekkora vonzóerővel bírhat ez a kívülállók felé, — magyarázza Hajdúné élvtársnő. — Jó is lesz így minden, most már csak a bentlévők hibáit kell majd kijavítani. — Milyen hibákat? Hiszen olyan hír járta, hogy itt nagyon összeszokott. jól dolgozik a tagság, jó a munkaszervezésük stb. — Hát, nincsen is bal itt a férfi- okkal, — mondía mosolyogva Hajdúné. s az aszt-loál álló fiatalember mosolyogva bólint rá. hogy úev van. — A nők a hibásak itt kicsit, mert rém nagyon szeretnek dolgozni a ködösben. — Mi* sző Vak ehhez a mezőke- **esz+es’ Aranykalász asszonyai? Ha ez a he*1,rzet avkor k>ny az ^.oa.nykalász Tsz asszonyainak merf keTme muW? horrvva eddig vcu s pven jelenség most egyszer és mindenkorra megszüntetik a léhe- *■ őségét ?s «ninak. hogy így vélekedio(r!.oiV TŐbik Ríif'sűzóul még annyit mond Pintér elv+árs: rémé1’, mlko^ legközelebb el1 átadtunk hozzá hik. akko^ mér beszá^oVatnak arról is. hr*«v *» határozat adta kihasználva. megmásítottak mindent, amit te^’or^ek Ez most már csak -ajtuk m’’1;v URBAN NAGY ROZÁLIA „Örömmé1 cserélnék nemesített vetőmagot“ Ládpetri község dolgozói örömmel vették tudomásul, hogy a község nemesített vetőmagvakat kap. Szükséges is, hogy a község dolgozói felfrissítsék vetőma gvaikat, nemesített, harmadfokú vetőmagvakkal. A dolgozók többsége még az előző évben meggyőződött arról, hogy érdemes nemesített vetőmagot vetni. Az árpa vetőmagot szinte órák alatt szétosztotta a Terményforgaimi Vállalat vezetője. A község 40 mázsa nemesített vetőmagot kapott, de ha négy vagonnal küldtek volna, az sem lett volna sok. Kaptunk 300 mázsa nemesített ősüibúza vetőmagot is. Ennek több mint felét már kicserélték a dolgozó parasztok. Jellemző a nemesített vetőmag jó hírére, hogy a dolgozók állandóan érdeklődnek a vetőmagcsere iránt. Az őszi munka is jól halad a községiben. A falu dolgozói nemsokára befejezik a burgonya betakarítását. Erőként Holló Mihály és Kerepesi János egyénileg dolgozó parasztok kezdték meg a betakarítást. KECSKÉS IMRE agrónómus, Ládpetri Az Állami Ellenőrzés Minisziériuma a do!gozo tömegek segítségévei végezne! jo munkát Sa/lótájékoztató az fi lanti Ellenőrzés Minisztériumában Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere csütörtökön sajtótájékozta..- tartott. A miniszter elmondotta: szocialista vagy szocializmust építő társadalmi rend nem lehet meg állami ellenőrzés nélküL A minisztérium az ellenőrzés feladatát csak a dolgozó tömegek közvetlen, tevékeny támogatásával, az alulról és a felülről történő ellenőrzés szoros kapcsolatának biztosításával tudja ellátni. Az SZKP XX. kongresszusa után felülvizsgálták az állami ellenőrzést szabályozó 28. számú törvényerejű rendeletet, hogy a benne lefektetett előírások megfelelnek-e a XX. kongresszus szellemének, s megállapították, hogy a törvény teljes egészében megfelel a lenini követelményeknek. A továbbiakban rámutatott: az állami ellenőrzés a vezetés elválaszthatatlan része. Rendkívül fontos, ho~” hatékonyságát növeljék a vezetés minden szintjén. Kiemelte: az állami ellenőrzés minisztériumának, mint a kormány ellenőrző szervének behatóan kell vizsgálnia, hogyan hajtják végre azokat az alapvető feladatokat, amelyeket a kormány meghatározott, miként gazdálkodnak a nép vagyonával, hogyan végzik el a beruházásokat. Az utóbbiakra különösen nagy figyelmet keli fordítani, mert a szocialista, bővített újratermelés szorosan összefügg a beruházások pontos, határidőre és az előírt minőségben való végrehajtásával. Természetesen a minisztérium össz- ereje sem volna elegendő ahhoz, hogy minden beruházást ellenőrizzen. Figyelmét főleg a lakásépítési beruházásokra, az ipari létesítmények megvalósítására, a mezőgazda- sági beruházások kivitelezésére, stb. fordítja. A minisztérium igen nagy érdeklődést tanúsát azoknak az intézméMiért nem lehet kipróbálni a vihamossági cikkeket? Rádiótechnikusunk a miskolci Kiskereskedelmi Vállalat 24. sz. műszaki fiókjában 17.10 forintos áron vett egy katód-blokkot. Beépítés előtt kipróbálta, de nem volt jó. Másnap reggel visszavitte és kérte hogy cseréljék ki. Az üzletben szószerint ezt válaszolták: „Nincs módunkban kicserélni — vegyenek másikat!” Nem volt mit tenni, beleegyezett, de megkérte az eladót, hogy próbálja ki, hátha az sem lesz jó. Feletet az volt: Nem tudjuk kipróbálni és ha elviszi és nem lesz jó, azt sem cseréljük ki. S képzeljék el — ez a blokk sem volt jó! Nem mertünk másikat venni, mert már nem bíztunk az üzletben. Máshol vettünk egyet, s az már jó volt. Kérdem, miért nem lehet az érintetlen blokkot kicserélni, amikor az tömegcikk? Kérdem, miért nem tehet valamit kipróbálni szaküzlet- ben? TERGULICZA JÁNOS a Vertesz diósgyőri építés- vezetője. nyéknek munkája iránt, amelyek az ipari termékek minőségével foglalkoznak a gyártástól a fogyasztásig. Kiemelte: a dolgozók igen nagy segítséget nyújthatnak ezen a téren; Nagy feladatok hárulnak a minisztériumra annak ellenőrzésében, miként hajtják végre a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott határozatokat, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Hasonló munkát végez azon intézmények és szervek ellenőrzésénél is, amelyeknek feladata a műszaki fejlesztés végrehajtása, a gyártmány és a gyártás további korszerűsítése. A miniszter befejező szavaiban kérte, hogy a dolgozók jelezzék a minisztériumnak az észlelt hiányosságokat és segítsék az állami ellenőrzés szerveit munkájukban. A miniszter ezután a sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolt. Hangsúlyozta: a jövőben többet és jobban akarnak foglalkozni az egyszerű embereket érintő problémák vizsgálatával is. A minisztérium megfelelő szervei már vizsgálják az állami ügyvitel, pénzgazdálkodás egyszerűsítésének végrehajtását és azt tapasztalják, hogy ez vontatottan halad. A minisztériumnak többet kellene foglalkoznia a demokratizálódás kérdéseivel és az ezirányú tevékenységet fokozni. A Borsodi Vegyikombinátra, vonatkozó kérdésre a miniszter elmondotta. hogy a vizsgálat tapasztalatai alapján számos hiányosságra mutattak rá és azt a következtetést vonták te, hogy a jövőben az ilyen nagy beruházások ellenőrzését komplex módon kell végezni, mert a beruházó, a kivitelező, a kooperáló üzemek vagy a társvállalkozók egymás közötti összhangjának hiánya nagy zavarokat idézhet elő a gyakorlati munkában. Az inkurrens áruk feltorlódására vonatkozóan többirányú ellenőrzést végeztek, főleg a minőségi és higiéniai szempontokból. Ezek a vizsgálat- tok Budapesten, Miskolcon és környékükön folytak. Az Ingatlankezelő Vállalat munkájában tapasztalható hiányosságokról szólva elmondotta, hogy ezek leginkább túlzott bürokratikus felépí- tettségből adódtak. A legutóbb hozott kormányhatározat és azok az elgondolások, amelyeket Budapest főváros tanácsa végrehaj tóbizottsága mcst törekszik megvalósítani, az Ingatlankezelő Vállalat munkájában megszüntetik az olyan panaszokat, amelyek oka a rossz szervezés volt; (MTI) II. rész. Megfontoltan beszélt KőhalKOMMUNISTA ÖiVJEVEKENTSEGET1 Az ózdi gyár pártszervezeteinek munkájáról — mi Imre elvtárs,. az Ózdi Ko- hászti Üzemek párt-véigrehaj- — tóbizottságának titkára a „kényes“ kérdésről, a volt szociáldemoikrata elvtársák ügyéről. Nem formális „kinyilatkoztatásokat0 tett, hanem arról számolt be, hogy a gyár pártbizottsága és a párt alapszervezeteinek vezetői milyen intézkedéseket tesznek a probléma megoldására. — A tettek most a legfontosabbak, nem az üres beszéd! Röviden összefoglalva a párttitkár elvtárs szavalt: Igazságosan rendezik a volt szociáldemokraták ügyét, hogy mindazok, akik megérdemlik, teljes bizalmat, megbecsülést kapjanak. Mert ez is hozzátartozik ahhoz, hogy új és tiszta fejezetet nyissunk a párt életében. A múlt sok, nagy sikerét az ózdi gyárban is nem egyszer súlyos tévedésék, hibák kisérték. Ez a személyi kultuszból és a dogmatizmusiból következett — tetézve a helyi botlásokkal, túlzásokkal, baloldali elhajlásokkal. Most szilárd az ózdi elvtársakban a szándék, hogy hasonló tévedések ne forduljanak elő. De ne háborgassuk a múltat, hiszien pártunk Központi Vezetőségének júliusi határozata világosan megmutatja a jelen és a jövő útját! így gondolkodnak többségükben a volt szociáldemokrata elvtársak is, — jóllehet belülről talán még mardossa őket a méltánytalanság. Ez az érzés máról-holnapra, varázsütésre persze nem szűnhet meg. Kommunista öntevékenység, cselekvés, tett kell hozzá! S helyes, ha erre a gyár pártbizottsága és a pártalapszervezefceík vezetői nagy gondot fordítanak. Türelmes, emberséges, eredményes munkát várunk tőlük a továbbiakban is. * A legutóbbi kibővített pártbizottsági ülés részvevői foglalkoztak a volt szociáldemokrata elvtársak rehabilitálásának ügyével. A vitában felszólalók közül többen igein helyesen elmondották, hogy a rehabilitáció nemcsak országos, hanem helyi feladat, amely a pártbizottságtól, a pártái apszervezetek vezetőitől gyors, határozott tetteket követel. Sajnos azonban, ezek a tettek mintha kissé váratnának magukra, — egyes elvtársak véleménye szerint lassan, vontatottan halad a sérelmek orvoslása. Miben keresendő a hiba gyökere? A várakozásban, amely megtalálható a pártbizottság és a pártalapszervezetek vezetőinél egyaránt, s a tájékozatlanságban, amely véteményünk szerint a párt Központi Vezetősége határozatának hiányos ismeretéből fakad. A martinacélmű párttagsága — legutóbbi párttaggyűlésén — helyesen nyúlt Vincze Viktor ügyéhez. Vincze elvtársra még 1948-ban ráfogták, hogy jobboldali szociáldemokrata; leváltották állásából, kizárták a pártból, üldözték, s most sérelmét orvosolták, rehabilitálták, visszavették pártunk tagjainak sorába. De nemcsak visszavették, azóta teljes bizalmat, megbecsülést élvez, s a tagsággal közösen résztvesz a termelési feladatok megoldásában. Hasonlóan rendezték több más elvtárs ügyét is, akik ma már a párt teljes bizalmát élvezik, s újra ott vannak az első sarokban, a szocializmus építésének frontján. De az önálló gondolkodás, az öntevékeny cselekvés még hiányzik az alapszervezetek nagy többségénél. Még mindig nem reagálnak időben fontos problémáikra. Egyes alapszervezetek csupán összeírták a sérelmet szenvedett, volt szociáldemokrata elvtársák nevét, s most felülről újabb intézkedésekre várnak. (!) így van ez például a hen- gerdei gyárrészlegnél is, ahol mintegy 110 kizárt párttagot írtak össze, s ügyükben azóta semmilyen intézkedés nem történt. Amikor a pártbizottságon több etvtárstól megkérdeztük, hogy hány volt szociáldemokrata elvtársat rehabilitálnak a gyárban, több nevet mondtak, de határozott választ nem tudtak adná. S amikor azt kérdeztük, hogy a már rehabilitált elvtársakat milyen feladatokkal bízták meg, hogyan aktivizálták, illetve vonták be őket a politikai és gazdasági feladatok elvégzésébe, — a határozott, konkrét felelet elmaradt. Mindezekből ezt a következtetést vontuk te, hogy az ózdi elvtársak a pártbizottságon és a pártalaipszervezetek- ben tették ugyan már konki'ét lépéseket, intézkedéseket pártunk Központi Vezetősége július 18—21-i határozatának végrehajtására, de a gyors cselekvés, az önállóság, az ön- tevékenység még mindig hiányzik munkájukból. * Augusztus folyamán valamennyi alapszervezetben megtartották e párttaggyűléseket. Ha összegeznénk, hogy ezeken hogyan foglalkoztak a pártegység megteremtése szempontjától oly fontos párthatározat végrehajtásával, nem tudnánk kielégítő képet alkotni. Voltak olyan alapszervezetek, — a hivataiházi és a marfinacélműi —, amelyek helyesen nyúltak hozzá a rehabilitáció végrehajtásához, de volt több olyan alapszervezet is, amelynek taggyűlésén a beszámoló csupán néhány mondatában szerepelt a volt szociáldemokrata elvtársak sérelmeinek orvoslása. Igen tanulságos a pártbizottság, de a többi alapszervezet számára is a gázgeneuátor pártái apszervezetének legutóbbi taggyűlése, amely példa volt arra, hogyan nem szabad a pártalapszervezet vezetőinek, a párttagságnak állást- foglalnia. Az egyik felszólaló elmondotta: — Itt van nálunk az üzemben Pál Zoltán és Lehoczki Sándor. Mindkettő fegyelmezetten, példamutatóan dolgozik. Régebben megbántottuk, megsértettük, jobboldalinak bélyegeztük őket, s mindkettőt a pártból is kizártük. Most ús?1 gondoljuk: beszélnünk kell velük, ká kell engesztelnünk őket. Helyes, ha beadott kérelmüket meghall-» gátjuk és ügyüket felülvizsgáljuk. De tudjuk, hogy nem ők az egyedüli megbántott emberek üzemünkben.. Sorra vesszük őket: ha a Központi Vezetőség tiszta lapot nyitott, nekünk is ezt kell tennünk! A párttitkár elvtárs a taggyűlést megelőzően már hibát követett el azzal, hogy nem tárgyalta meg a két dolgozó rehabilitálása kérelmét a pártvezetőséggei. de hibát követett el akkor is, amikor a párttaggyűlésen a felszólalásra így válaszolt: „Nem javaslom e két értelmiségi dolgozó rehabilitálását, mert kizárásuk után nem végeztek semmilyen pártmunkát.” (?!) A párttagság látszólag belenyugodott a válaszba, sőt abba is, hogy majd felsőbb szerv l;ogja kivizsgálni e két elvtárs ügyét. Ez bizony nem megoldás, nem segíti elő a párt határozatának végrehajtását, a pártegység megszilárdítását, Önkéntelenül is felmerül a kérdés: hogyan történhetett a gázigenerrátor taggyűlésén — s még több taggyűlésen — ilyen, vagy ehhez hasonló helytelen állásfoglalás? ügy, hogy a pártbizottság tagjai nem tisztázták az alapszervi titkárokkal, pártvezetőségi tagokkal a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának fontosságát. Nem tartottak konzultációt a feladat végrehajtásával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására. A pártbizottság sem foglalkozott jelentőségéhez mérten a volt szociáldemokrata elvtársák rehabilitálásának ügyével. Még mindig sok a beszéd, kevés a tett! + Az ózdi elvtársaknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a kommunista öntevékenység fontos alapja a munkának, a párt határozatai maradéktalan végrehajtásának. S ez jelenleg hiányzik tevékenységükből. A martin- acélmű párttagságának állásfoglalása azt mutatja, hogy nincs semmi akadálya az önálló fellépésnek, annak, hogy a pártszervezetek a Központi Vezetőség határozatának szellemében máris cselekedjenek. Most arra van szükség, hogy a kommunisták, ha kell. többször is tanulmányozzák és megvitassák e fontos nárthatározatot. megállapítsák tennivalóikat saját területükön és utasításra nem várva, végezzék munkájukat. Befejezésül ismét a martin és a hivataiházi pártalapszervezet vezetőségének, kommunistáinak példájára utalunk. ök kollektíván beszélték meg feladataikat. — sőt kikérték a pártonkívüldek véleményét is — rendezték a volt szociáldemokrata elvtársak ügyét. Ezek az alapszeirvezetek a pártmutafta helyes úton lámák. A volt szociáldemokrata elvtársak ügyének rendezésével erősítik a párt. s a dolgozó tömegek kapcsolatát, erősítik pártunk egységét. Lelkes, odaadó munkájuk nyomán nő a bizalom, a megértés, több a javaslat, a bátor vélemény, amely mind a cselekvő, az alkotó munkát segíti elő. DRAGOS GYULA
