Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-07 / 211. szám

ÍZ MBP BBRSOD-SBAÖJ'ZEMPLÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 211. szám Ára 50 fiilé r/^^\ 195ó szeptember 7, péntek UH VT^b „KapcsolatainkatJiigoszEáviával lovaira is íejleszteai iajtjik, mert ez mindkét országra nézve kedvezi“ G«ro Ernő elvtárs nyilatkozata a zágrábi Vjesnik eímű lap vasárnapi számában (MTI) Minit a magyar közölte, Gerő Ernő elvtáns, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára fogadta a Magyarországon tartózkodó D. Zel- mamovicsot. a Zágrábban megjelenő Vjesnik című lap munkatársát és hosszasain elbeszélgetett vele. A Vjesnik vasárnapi számában az első oldalon ismerteti D. Zelmano- vtcs budapesti tudósítását „Beszél­getés Gerő Ernővel” címmel. A tu­dósítást az alábbiakban rövidítve közöljük: D. Zelmamovics első kérdése arra vonatkozott, hogy melyek a magyar politikai fejlődés, továbbá a magyar- jugosz^ viszony és a magyar-jugo­szláv ’íca^’jsolaJtolk kiszélesítési fo­lyamatának legfontosabb mozzanatai és ezzel összefüggésben a jelenlegi szákaszban milyen területen fejlőd­het- leghasznosabban a két ország együttműködése. — Azt hiszem, itt az a legfonto­sabb — mondotta Gerő elvtárs —, hogy Magyarország és Jugoszlávia is a szocializmust építi. — A másik mozzanat — folytatta Gerő elvtárs —, amely feltételezi ezt a közeledést, az a tény, hogy szomszédok vagyunk. Jugoszláviának és Magyarországnak hosszú, közös határuk van és •két szomszédos országnak még az esetben is fejlesztenie kelle­ne baráti kapcsolatait, ha nem volnának szociaUsták. A harma­dak mozzanat az, hogy Jugoszlá­via és Magyarország hosszú időn át, különösen közvetlenül a fel- szabadulás-utáni években, ápol­ta a jó viszony hagyományait. Ezt a kérdést elemezve, az MDP első, titkára rámutatott a gazdasági kapcsolatok fejlődésére, amit leg­jobban az bizonyít, hogy az általános, © gazdasági és a pénzügyi kérdések rendezése után a két ország között rendkívül jelentős árucsareforgalmi egyezmény jött létre, s 1957 elején ez tovább is fejlődhet: Kölcsönös megállapodás alapján meg kell vizs­gálni a kereskedelmi kapcsolatok növelésének lehetőségét; ennek ked­vező feltételei vannak. . Kapcsolatainkat továbbra is javí­tani és fejleszteni óhajtjuk, mert ez mindkét országra nézve kedvező — mondotta Gerő elvtárs. „ A továbbiakban kiemelte, hogy Magyarország azért is fejlesztem óhajtja kapcsolatait a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársasággal, mert Ju­goszlávia területén élnek magyarok, Magyarországon pedig délszlávok. Ez a tény as azt követeli, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak. A beszélgetés során érintett má­sodik kérdés az ártatlanul vádolt és elítélt párttagok és más állampolgá­rok rehabilitálása volt. Egyidejűleg a tudósító azt is megkérdezte, tud-e Gerő elvtárs bővebbet mondani ezek­ről a törvénytelen eljárásokról. — Mi már többször őszintén meg­mondtuk, hogy nálunk előfordultak törvénysértések. Alaptalanul, hamis vádak alapján letartóztattak, elítél­tek és kivégeztek embereket — hangzott a válasz. Szeretném hang­súlyozni, hogy ezeknek az ügyeiknek a kivizs­gálásét még 1953-ban megkezd­tük és a következő években folytattuk. Mindezt nehéz és na­gyon bonyolult dolog volt tisz­tázni, de megtettük. Azokat, akik ártatlanul szenvedtek, a lehetőség szerint a legteljesebben rehabilitáltuk. Közülük egyes elvtár- pák jelenleg magas funkciót tölte­nek be a pártban, résztveszinek a párt vezetésében, helyet kaptak a kormányiban, az államvédelmi ható­ságnál és felelős tisztséget töltenek be a bírósági szerveknél, a társa­dalmi szervezeteknél, a szakszerve­zetéknél és így tovább. Képzettsé­güknek és képességüknek megfele­lően helyezkedtek el. Ez vonatkozik azokra is* akik nem voltak a párt tagjai. E körül nem voltak különö­sebb nehézségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alsóbb szervek­nél nem lehetnek e téren nehézsé­gek éa helyi hibák, mint ahogy ez általában megtörténhet a határoza­tok végrehajtásánál. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, mi becsületesen beis­mertük, hogy alaptalanul rágalmaz­tuk és sértegettük a jugoszláv elv- társaikat és hogy mindezt vissza­vonjuk és mélységesen sajnáljuk. Ezért tevékenykedünk a két ország viszonyának szorosabbra vonásán és a két párt kapcsolatainak rendezé­sén. Egyébként úgy vélem — mon­dotta Gerő Ernő —, hogy a reha­bilitálás kérdése lényegében már befejezett ügy. — Vajon mindez érvényes-e az ártatlanul üldözött magyarországi délszláv nemzeti kisebbség rehabili­tálásának folyamatára is? — hang­zott a következő kérdés. — A délszláv kisebbség problémá­ja másként áll. Az ő helyzetük nem egészen azonos — válaszolta Gerő elvtárs. — 1948—1949-ben a délszláv kisebbséggel szemben súlyos hibák történtek. Ezeket lényegében orvo­soltuk. Még mindig sok azonban a tennivaló. A párt vezetősége meg­vizsgálta, mit intéztek ebben az ügyben. Fontos határozatot hozott, amelyet állami vonalon is azonnal és gyorsan végrehajtanak. Gerő elvtárs ezután kifejtette, ho­gyan szervezték meg a határozat végrehajtását, valamint a végrehaj­tás ellenőrzését. Hozzátette, hogy ez olyan probléma, amellyel a minisz­tériumi, megyei, járási szerveknek és a községi tanácsoknak kell fog- lalkozniok. A kormányszerveknek, a kormány és a Központi Vezetőség egyes tagjainak pedig ügyelniük kell arra, hogy ezt a problémát teljesen megoldjak. Magyarország belső fejlődésének terveire vonatkozó kérdésre vála­szolva Gerő elvtárs kijelentette, hogy az új ötéves terv alapvető vo­násait kidolgozták és hogy a terv lajgubb, de megalapozot­tabb előrehaladást irányoz elő az eddigi vonalon. A célkitűzések szerint az életszínvonal állan­dóan és egyenletesen emelkedik és úgy látszik, hogy az 1956. évi tervet túlteljesítjük, különö­sen, ami az életszínvonalat je­lenti. A mezőgazdasági termelés stabilizá­lódott. Az idei terméseredmények átlagosak, az aratást és a cséplést ugyanúgy szervezték meg, mint az­előtt, de nem lehet azt mondani hogy e téren nem voltak hibák. Az ország külpolitikájára vonat­kozó kérdésre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőséginek első titkára kijelentette, hogy Magyaror­szág mindenekelőtt szilárd és baráti kapcsolatokat akar a szocializmus országaival és baráti kapcsolatokat akar, tekintet nélkül a társadalmi és állami, berendezésre, minden más or­szággal is az egyenjogúság, a köl­csönös érdekek tiszteletbemfeartása és az egymás betügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ezek kö­zött vannak elsősorban azok az or­szágok, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket. A már meglevő állandó és rendszeres kereskedelmi sport- és egyéb kapcsolatok mellett Magyarország a fenti elvek alapján normális kapcsolatokat akar a nyu­gati országokkal is. Gerő elvtárs kü­lön kiemelte az Ausztriával való jó viszony jelentőségét. Búcsúzóul Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára még egy­szer kifejezésre juttatta azt, hogy a magyar-jugoszláv viszony rendezésé­ben nagy előrehaladás történt, de még számos tennivaló maradt. (MTI) Javítsuk meg a tanácsok pártirányitását Provokáció a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország határán Berlin (MTI) Hétfőn felháborító provokáció történt Thüringiában, Buttlar köze­lében, az NDK és Nyugat-Német­ország határában. A kora délutáni órákban egy személygépkocsi köze­lítette meg nyugatnémet oldalról az NDK határát. A gépkocsiból egy polgári ruhás egyén szállt ki, átha­ladt a határvonalon az NDK terü­letére, s amikor megpillantotta a határőrt, angol nyelven, kiáltott fe­lé. Amikor a határőr. Estei őrvezető felszólította az idegent, hogy tör­vénytelen határátlépés okainak fel­derítésére kövesse őt a határőrség parancsnokságára, az ismeretlen egyón négy pisztolylövéssel meg­gyilkolta az őrvezetőt és visszafutott nyugatnémet területre. Amikor a gyilkos elérte Nyugat-Németország területét, a közeliben egy nyugat­német rádiósgépkocsi és egy gépfegyverrel felszerelt jeep-autó jelent meg. Az eddigi vizsgálatok megállapítá­sa. szerint előre megszervezett pro­vokációról volt szó. Feltűnő, hogy a nyugatberlini lapok már szerdai szá­maikban részleteket ismertettek a ha- tárprovokációról és közölték például, hogy a gyilkos gépkocsijának spa­nyol rendszáma volt* továbbá azt, hogy a gépkocsi két utasa közül az egyik franciául, a másik angolul be­szélt. A részletek ellenére azonban a nyugatnémet rendőrség állítólag nem találja a titokzatos gépkocsit és uta­sait. (MTI) Budapestre érkesett az új olasz követ Fabrizio Franco rendikívüli követ és meghatalmazott miniszter az Olasz Köztársaság új magyarországi követe szeptember 5-én, szerdán Budapestre érkezett. (MTI) Összehívták az angol parlamentet London (MTI) A brit minisztertanács csütörtökön délelőtt a Downing Street 10 alatt sir Anthony Eden elnökletével tar­tott ülésén a szuezi kérdéssel fog­lalkozott — jelenti az AFP. A Downing Street közleménye je­lenti: „A minisztertanács csütörtökön délelőtt elhatározta, hogy felkéri a lordkancellárt (a felsőház elnökét) és az alsóház speaker-ét, hogy szep­tember 12-ére, szerdára hívja össze a parlamentet. Várható, hogy addig végetér Menzies missziója — teszi hozzá a közlemény. — Edén szomba­ton Balmoralba repül, hogy beszá­moljon a királynőnek a szuezi vál­ságból folyó helyzetről és vasárnap tér vissza Londonba. (MTI) Dobi Islvan üdvözlő távirata a Braziljai Egyesült Államok elnökének A Brazíliai Egyesült Államok füg­getlensége kivívásának 134-ik évfor­dulója alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke üdvözlő táviratot intézett Juscelino Kubitsdhekhez. a Brazíliai Egyesült Államok elnöké­in mm Összeült a Szuezi Bizottság Az AFP jelentése szerint csütör­tökön délelőtt tíz órakor összeült a Szuezi Bizottság; Kairóban csütörtökön reggel az a hir tartotta magát, hogy az egyip­tomiak az utolsó pillanatban ellen- javaslatekat nyújtottak be, TT anácsaink megalakulása óta A rendszeresen arról számolha­tunk be, hogy munkájukban állandó javulás van. Ez érthető is, hiszen egyre több tapasztalatot gyűjtenek s ezek felhasználásával mind eredmé­nyesebbé válik tevékenységük. A fejlődés lemérhető tanácsaink gazda­sági eredményeiben, az állampolgári fegyelem és a szocialista törvényes­ség megszilárdításában, a tanácsok belső szervezeti és politikai életének javulásában is. Fejlődés mutatkozik a tanácsok pártirányításában és ellenőrzésében is. Néhány kivételtől eltekintve a tanácsok és a helyi pártszervezetek kölcsönösen azon igyekeznek, hogy helyes viszony alakuljon ki közöttük, hogy a párt politikája érvényesülni tudjon. Tanácsaink és vezetőik a leg­több esetben ma már fontos kérdé­sekben nem döntenek a pártszervek, vagy azok vezetőinek véleménye nélkül. Nagymértékben javult a tanács­apparátusban dolgozó kommunisták tájékoztatása is, ami szintén helyes irányba tereli a tanácsok munkáját. Eredmények mutatkoznak a taná­csok hivatali pártszervezetének mun­kájában is. Mind e sikerek ellenére nem mondhatjuk, hogy tanácsaink párt­irányítása már olyan tökéletes, hogy azon semmi javítanivaló nincs; sőt azt sem mondhatjuk, hogy taná­csaink munkája általában teljesen kifogástalan. Mielőtt azonban a leg­jellegzetesebb hibákra és azok okai­ra térnénk, nézzük meg, mit ériünk a tanácsok párt irányítása alatt? A tanács pártirányítása és ellen­^ őrzése azt jelenti, hogy a taná­csokban dolgozó kommunistákon ke­resztül kell érvényesíteni a párt politikáját az államhatalom helyi gyakorlásában, az államigazgatás te­rületén és a tanácsok tömegszerve­zeti munkájában. E pártirányítás célja, hogy a tanácsok tevékenysége megfeleljen a párt általános és konk­rét. államhatalmi és államigazgatási politikájának, a szocialista demokrá­cia és a törvényesség követelményei­nek, az alkotmánynak. A pártirányí­tás tartalmát a párt mindenkori, idő­szerű politikája, jelenleg a Központi Vezetőség júliusi határozata szabja meg. Tanácsaink munkájában és a párt- ellenőrzésben még vannak hibák. Ezeknek egy része onnan származik, hogy nagyban megzavarták az appa­rátus munkáját a területrendezésről szóló hírek. Indokolatlanul bizonyta- lanaág mutatkozott a tanács dolgozói közt, olyan mértékben, hogy már a munkát is akadályozta. Sokan meg­feledkeztek ártól; hogy államunk minden körülmények között gondos­kodik az államapparátusból kikerülő dolgozókról. Oktalan tehát a nyug­talanság a várható területrendezés miatt. Ugyancsak hiba, hogy még mindig nem alakult ki a tanácsüléseken a bátor, kritikus és önkritikus - légkör. A vezetők — néhány kivételtől elte­kintve — nem kémek véleményt sa­ját munkájukra beosztottjaiktól, munkatársaiktól. Pedig ahol ezt a vezetők megteszik, sokkal egészsége­sebb az apparátus belső légköre. A pártbizottságok — kivéve a me­gyei pártbizottságot — egyoldalúan foglalkoznak a tanácsok munkájával, ülésük napirendjén csak elvétve sze­repelnek a tanács szerteágazó prob­lémái. Egyes járási, sőt községi párt­bizottságok, mint a mezőcsáti, keve­set foglalkoznak a szociális, kulturá­lis és kommunális problémákkal is. A tanácsüléseket sok helyen nem előzi meg alapos előkészítés, ezért nem sikerül felkelteni a választók érdeklődését a napirendi pontok iránt, ezért van, hogy a viták gyak­ran alacsony színvonalúak. Mindez természetesen szorosan az MDP cső­M portok sokhelyen fogyatékos műkö­déséhez kapcsolódik. Még megyei és járási szinten is gyakran formális az MDP csoportok tevékenysége, de különösen gyenge falun, ahol főleg csak arra törekednek, hogy az ülése­ket megtartsák. elyek e hibák alapvető okai? A pártbizottságok, a pártvégrehaj­tóbizottságok és a pártszervezetek vezetői még mindig nem ismerik eléggé a tanácsok jellegét és szere­pét. Elsősorban igazgatási feladat­nak tekintik a tanácsok munkáját; A konkrét ismereteket nélkülöző ve­zetés gyakran sértette a tanácsok önállóságát, belső demokratizmusát, s nem egyszer törvénytelenségek el­követésének kiindulópontjává vált; Az irányítás módszerében helyte­len gyakorlat, amikor alsó tanács­szervet az illetékes pártbizottság nem a kollektív testületen keresztül,, hanem egyes személyeken, a vb. el­nököm, vagy vb. titkáron keresztül irányít. Keveset foglalkoznak az ille­tékes pártszervek a tanács, a vb. és áb. ülések, a tanácstag-beszámolók politikai tartalmának meghatározá­sával is. A megyei pártbizottság vég­rehajtóbizottsága az utóbbi időben hathatós segítséget nyújt a megyei tanácsülések ilyenirányú előkészí­téséi e. A pártirányítás és ellenőrzés sem épül kellően a párt- és kormány- határozatokra, az érvényben lévő alapvető törvényekre és rendeletek­re. A tanácsban dolgozó kommunista vezetőknek jobban kell igényelniök a helyes pártirányítást, sőt erre kell nevelni beosztottjaikat is. Be kell ismernünk, hogy mi sem segítettük mindenkor helyes bírálat­tal tanácsainkat. Gyakran helytele­nül általánosítottunk. Az Északma- gyarország és a megyei rádió — amellett hogy nem foglalkozott eleget a tanácsok munkájával — az egyesi személyek által elkövetett hibákat gyakran úgy állította be, mint álta­lában a tanács által elkövetett hibá­kat, Ez — érthetően — sok tanács- dolgozót elkedvetlenített. Pártunk szerveinek arra kell törekedniük, hogy a tanácsok tényleges helyi államhatalmi szervekké és széles tömegszervekké váljanak, véglegesen felszámolják a tanácsdemokrácia megsértését, elérjék, hogy a tanács­tagok rendszeres felvilágosító, neve­lő, politikai és társadalmi munkát végezzenek, s bevonják a dolgozó tömegeket az állami és igazgatási ügyek intézésébe. A tanácsok fő jel­szavává kell tenni; »Érjünk el újabb sikereket a gazdasági, szociális, kul­turális feladatok megoldásában, a szocialista demokratizmus és a tört vényesség megszilárdításában, a ta­nácsdemokrácia fejlesztése és a la­kossággal való kapcsolataink szaka­datlan erősítése alapján.« Pártbizottságaink a pártirányítáa és ellenőrzés helyes módszereit kö­vetve nagy segítséget nyújthatnak a káderek kiválasztásával és nevelé­sével. Nem szabad szemeiéi tévesz­teni azonban, hogy a pártirányítás nem jelentheti a tanácsok önállósá­gának. megsértését, a felettük váló gyámkodást, vagy a helyettük való intézkedést, A pártirányítás elsődle­gesén elvi és politikai irányítás kell hogy legyen. Legyen a pártirányítás elmélyült, alapos, politikailag és módszerbenileg lényegbevágó ellen­őrzés. A szakirányításban és ellenőr­zésben általában ne avatkozzanak be a pártbizottságok, mert ez a felsőbb tanácsszervek feladata. fj a megyénk valamennyi járásá- ban és községében alkalmaz­zák a pártirányítás és ellenőrzés he­lyes módszereit, tanácsaink munká­jának színvonala még magasabb lesz, tevékenységük hatalmas lépéssel viszi előre szocialista építésünk nagy ügyét; A városi tanács Miskolc lakói elé ter jeszti a színházépítés kérdését A Miskolc város! tanács végre hajtóbizottsága csütörtökön délelőtt végrehajtóbizottsági ülést tartott, amelyen a városi pártvégrehajtóbi­zottság javaslata alapján többek között megtárgyalta a színházépítés ügyét is. A végrehajtóbizottság az Észak magyarországban megjelent cikkek, a dolgozók levelei, nyilatkozatai, valamint a különböző értekezle­teken, megbeszéléseken elhangzott javaslatokból örömmel állapította meg, hogy a lakosság rendkívül na gy érdeklődést tanúsít a város kul- túréletének fejlesztése iránt, magáé nak érzi a Déryné Színház átépíté­sének, az új színház építésének ügyét. Éppen ezért a vegrehajtóbizottság elhatározta; lehetővé teszi, hogy a dolgozók nyílt fórumon mondják el javaslataikat, észrevételeiket a kérdésről. Szeptember 13-án, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a városi tanács végrehajtóbizottsága és a Haza­fias Népfront városi bizottsága a Déryné Színházban nyilvános nagy­gyűlést tart. Meghívják erre a Népművelési Minisztérium, az Országod Tervhivatal és a Minisztertanács képviselőit is. A végrehajtó bizottság megbízott néhány kiváló szakembert, vizs­gálják felül a Déryné Színház átépítésének tervét és terjesszenek a nagygyűlés elé javaslatot, hogyan lehetne a színházat minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel megfelelő állapotba helyezni. A városi tanács végrehajtóbizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága ezúton is kéri a város lakosságát, hogy minél nagyobb szám­ban jelenjen meg a nagygyűlésen, mondja el javaslatait, tanácsait, ész­revételeit, járuljon hozzá azzal is az új színház építésének ügyéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents