Észak-Magyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-07 / 211. szám

ÍZ MBP BBRSOD-SBAÖJ'ZEMPLÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XII. évfolyam, 211. szám

Ára 50 fiilé r/^^\ 195ó szeptember 7, péntek

UH

VT^b

„KapcsolatainkatJiigoszEáviával lovaira is íejleszteai iajtjik, mert ez mindkét országra nézve kedvezi“

G«ro Ernő elvtárs nyilatkozata a zágrábi Vjesnik eímű lap

vasárnapi számában

(MTI) Minit a magyar közölte, Gerő Ernő elvtáns, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára fogadta a Magyarországon tartózkodó D. Zel- mamovicsot. a Zágrábban megjelenő Vjesnik című lap munkatársát és hosszasain elbeszélgetett vele.

A Vjesnik vasárnapi számában az első oldalon ismerteti D. Zelmano- vtcs budapesti tudósítását „Beszélgetés Gerő Ernővel” címmel. A tudósítást az alábbiakban rövidítve közöljük:

D. Zelmamovics első kérdése arra vonatkozott, hogy melyek a magyar politikai fejlődés, továbbá a magyar- jugosz^ viszony és a magyar-jugoszláv ’íca^’jsolaJtolk kiszélesítési folyamatának legfontosabb mozzanatai és ezzel összefüggésben a jelenlegi szákaszban milyen területen fejlődhet- leghasznosabban a két ország együttműködése.

— Azt hiszem, itt az a legfontosabb — mondotta Gerő elvtárs —, hogy Magyarország és Jugoszlávia is a szocializmust építi.

— A másik mozzanat — folytatta Gerő elvtárs —, amely feltételezi ezt a közeledést, az a tény, hogy szomszédok vagyunk. Jugoszláviának és Magyarországnak hosszú, közös határuk van és

•két szomszédos országnak még az esetben is fejlesztenie kellene baráti kapcsolatait, ha nem volnának szociaUsták. A harmadak mozzanat az, hogy Jugoszlávia és Magyarország hosszú időn át, különösen közvetlenül a fel- szabadulás-utáni években, ápolta a jó viszony hagyományait.

Ezt a kérdést elemezve, az MDP első, titkára rámutatott a gazdasági kapcsolatok fejlődésére, amit legjobban az bizonyít, hogy az általános, © gazdasági és a pénzügyi kérdések rendezése után a két ország között rendkívül jelentős árucsareforgalmi egyezmény jött létre, s 1957 elején ez tovább is fejlődhet: Kölcsönös megállapodás alapján meg kell vizsgálni a kereskedelmi kapcsolatok növelésének lehetőségét; ennek kedvező feltételei vannak.

. Kapcsolatainkat továbbra is javítani és fejleszteni óhajtjuk, mert ez mindkét országra nézve kedvező — mondotta Gerő elvtárs.

„ A továbbiakban kiemelte, hogy Magyarország azért is fejlesztem óhajtja kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, mert Jugoszlávia területén élnek magyarok, Magyarországon pedig délszlávok. Ez

a tény as azt követeli, hogy a két ország kapcsolatai javuljanak.

A beszélgetés során érintett második kérdés az ártatlanul vádolt és elítélt párttagok és más állampolgárok rehabilitálása volt. Egyidejűleg a tudósító azt is megkérdezte, tud-e Gerő elvtárs bővebbet mondani ezekről a törvénytelen eljárásokról.

— Mi már többször őszintén megmondtuk, hogy nálunk előfordultak törvénysértések. Alaptalanul, hamis vádak alapján letartóztattak, elítéltek és kivégeztek embereket — hangzott a válasz. Szeretném hangsúlyozni, hogy

ezeknek az ügyeiknek a kivizsgálásét még 1953-ban megkezdtük és a következő években folytattuk. Mindezt nehéz és nagyon bonyolult dolog volt tisztázni, de megtettük.

Azokat, akik ártatlanul szenvedtek, a lehetőség szerint a legteljesebben rehabilitáltuk. Közülük egyes elvtár- pák jelenleg magas funkciót töltenek be a pártban, résztveszinek a párt vezetésében, helyet kaptak a kormányiban, az államvédelmi hatóságnál és felelős tisztséget töltenek be a bírósági szerveknél, a társadalmi szervezeteknél, a szakszervezetéknél és így tovább. Képzettségüknek és képességüknek megfelelően helyezkedtek el. Ez vonatkozik azokra is* akik nem voltak a párt tagjai. E körül nem voltak különösebb nehézségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alsóbb szerveknél nem lehetnek e téren nehézségek éa helyi hibák, mint ahogy ez általában megtörténhet a határozatok végrehajtásánál.

Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, mi becsületesen beismertük, hogy alaptalanul rágalmaztuk és sértegettük a jugoszláv elv- társaikat és hogy mindezt visszavonjuk és mélységesen sajnáljuk. Ezért tevékenykedünk a két ország viszonyának szorosabbra vonásán és a két párt kapcsolatainak rendezésén. Egyébként úgy vélem — mondotta Gerő Ernő —, hogy a rehabilitálás kérdése lényegében már befejezett ügy.

— Vajon mindez érvényes-e az ártatlanul üldözött magyarországi délszláv nemzeti kisebbség rehabilitálásának folyamatára is? — hangzott a következő kérdés.

— A délszláv kisebbség problémája másként áll. Az ő helyzetük nem egészen azonos — válaszolta Gerő elvtárs. — 1948—1949-ben a délszláv kisebbséggel szemben súlyos hibák történtek. Ezeket lényegében orvosoltuk. Még mindig sok azonban a

tennivaló. A párt vezetősége megvizsgálta, mit intéztek ebben az ügyben. Fontos határozatot hozott, amelyet állami vonalon is azonnal és gyorsan végrehajtanak.

Gerő elvtárs ezután kifejtette, hogyan szervezték meg a határozat végrehajtását, valamint a végrehajtás ellenőrzését. Hozzátette, hogy ez olyan probléma, amellyel a minisztériumi, megyei, járási szerveknek és a községi tanácsoknak kell fog- lalkozniok. A kormányszerveknek, a kormány és a Központi Vezetőség egyes tagjainak pedig ügyelniük kell arra, hogy ezt a problémát teljesen megoldjak.

Magyarország belső fejlődésének terveire vonatkozó kérdésre válaszolva Gerő elvtárs kijelentette, hogy

az új ötéves terv alapvető vonásait kidolgozták és hogy a terv lajgubb, de megalapozottabb előrehaladást irányoz elő az eddigi vonalon. A célkitűzések szerint az életszínvonal állandóan és egyenletesen emelkedik és úgy látszik, hogy az 1956. évi tervet túlteljesítjük, különösen, ami az életszínvonalat jelenti.

A mezőgazdasági termelés stabilizálódott. Az idei terméseredmények átlagosak, az aratást és a cséplést ugyanúgy szervezték meg, mint azelőtt, de nem lehet azt mondani hogy e téren nem voltak hibák.

Az ország külpolitikájára vonatkozó kérdésre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőséginek első titkára kijelentette, hogy Magyarország mindenekelőtt szilárd és baráti kapcsolatokat akar a szocializmus országaival és baráti kapcsolatokat akar, tekintet nélkül a társadalmi és állami, berendezésre, minden más országgal is az egyenjogúság, a kölcsönös érdekek tiszteletbemfeartása és az egymás betügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ezek között vannak elsősorban azok az országok, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket. A már meglevő állandó és rendszeres kereskedelmi sport- és egyéb kapcsolatok mellett Magyarország a fenti elvek alapján normális kapcsolatokat akar a nyugati országokkal is. Gerő elvtárs külön kiemelte az Ausztriával való jó viszony jelentőségét.

Búcsúzóul Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára még egyszer kifejezésre juttatta azt, hogy a magyar-jugoszláv viszony rendezésében nagy előrehaladás történt, de még számos tennivaló maradt. (MTI)

Javítsuk meg

a tanácsok pártirányitását

Provokáció a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország határán

Berlin (MTI)

Hétfőn felháborító provokáció történt Thüringiában, Buttlar közelében, az NDK és Nyugat-Németország határában. A kora délutáni órákban egy személygépkocsi közelítette meg nyugatnémet oldalról az NDK határát. A gépkocsiból egy polgári ruhás egyén szállt ki, áthaladt a határvonalon az NDK területére, s amikor megpillantotta a határőrt, angol nyelven, kiáltott felé.

Amikor a határőr. Estei őrvezető felszólította az idegent, hogy törvénytelen határátlépés okainak felderítésére kövesse őt a határőrség parancsnokságára, az ismeretlen egyón négy pisztolylövéssel meggyilkolta az őrvezetőt és visszafutott nyugatnémet területre. Amikor a gyilkos elérte Nyugat-Németország területét, a közeliben egy nyugatnémet rádiósgépkocsi és egy gépfegyverrel felszerelt jeep-autó jelent meg.

Az eddigi vizsgálatok megállapítása. szerint előre megszervezett provokációról volt szó. Feltűnő, hogy a nyugatberlini lapok már szerdai számaikban részleteket ismertettek a ha- tárprovokációról és közölték például, hogy a gyilkos gépkocsijának spanyol rendszáma volt* továbbá azt,

hogy a gépkocsi két utasa közül az egyik franciául, a másik angolul beszélt. A részletek ellenére azonban a nyugatnémet rendőrség állítólag nem találja a titokzatos gépkocsit és utasait. (MTI)

Budapestre érkesett az új olasz követ

Fabrizio Franco rendikívüli követ és meghatalmazott miniszter az Olasz Köztársaság új magyarországi követe szeptember 5-én, szerdán Budapestre érkezett. (MTI)

Összehívták az angol parlamentet

London (MTI)

A brit minisztertanács csütörtökön délelőtt a Downing Street 10 alatt sir Anthony Eden elnökletével tartott ülésén a szuezi kérdéssel foglalkozott — jelenti az AFP.

A Downing Street közleménye jelenti: „A minisztertanács csütörtökön délelőtt elhatározta, hogy felkéri a

lordkancellárt (a felsőház elnökét) és az alsóház speaker-ét, hogy szeptember 12-ére, szerdára hívja össze a parlamentet. Várható, hogy addig végetér Menzies missziója — teszi hozzá a közlemény. — Edén szombaton Balmoralba repül, hogy beszámoljon a királynőnek a szuezi válságból folyó helyzetről és vasárnap tér vissza Londonba. (MTI)

Dobi Islvan üdvözlő távirata a Braziljai Egyesült Államok elnökének

A Brazíliai Egyesült Államok függetlensége kivívásának 134-ik évfordulója alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üdvözlő táviratot intézett Juscelino Kubitsdhekhez. a Brazíliai Egyesült Államok elnökéin mm

Összeült

a Szuezi Bizottság

Az AFP jelentése szerint csütörtökön délelőtt tíz órakor összeült a Szuezi Bizottság;

Kairóban csütörtökön reggel az a hir tartotta magát, hogy az egyiptomiak az utolsó pillanatban ellen- javaslatekat nyújtottak be,

TT anácsaink megalakulása óta

A rendszeresen arról számolhatunk be, hogy munkájukban állandó javulás van. Ez érthető is, hiszen egyre több tapasztalatot gyűjtenek s ezek felhasználásával mind eredményesebbé válik tevékenységük. A fejlődés lemérhető tanácsaink gazdasági eredményeiben, az állampolgári fegyelem és a szocialista törvényesség megszilárdításában, a tanácsok belső szervezeti és politikai életének javulásában is.

Fejlődés mutatkozik a tanácsok pártirányításában és ellenőrzésében is. Néhány kivételtől eltekintve a tanácsok és a helyi pártszervezetek kölcsönösen azon igyekeznek, hogy helyes viszony alakuljon ki közöttük, hogy a párt politikája érvényesülni tudjon. Tanácsaink és vezetőik a legtöbb esetben ma már fontos kérdésekben nem döntenek a pártszervek, vagy azok vezetőinek véleménye nélkül.

Nagymértékben javult a tanácsapparátusban dolgozó kommunisták tájékoztatása is, ami szintén helyes irányba tereli a tanácsok munkáját. Eredmények mutatkoznak a tanácsok hivatali pártszervezetének munkájában is.

Mind e sikerek ellenére nem mondhatjuk, hogy tanácsaink pártirányítása már olyan tökéletes, hogy azon semmi javítanivaló nincs; sőt azt sem mondhatjuk, hogy tanácsaink munkája általában teljesen kifogástalan. Mielőtt azonban a legjellegzetesebb hibákra és azok okaira térnénk, nézzük meg, mit ériünk a tanácsok párt irányítása alatt?

A tanács pártirányítása és ellen^ őrzése azt jelenti, hogy a tanácsokban dolgozó kommunistákon keresztül kell érvényesíteni a párt politikáját az államhatalom helyi gyakorlásában, az államigazgatás területén és a tanácsok tömegszervezeti munkájában. E pártirányítás célja, hogy a tanácsok tevékenysége megfeleljen a párt általános és konkrét. államhatalmi és államigazgatási politikájának, a szocialista demokrácia és a törvényesség követelményeinek, az alkotmánynak. A pártirányítás tartalmát a párt mindenkori, időszerű politikája, jelenleg a Központi Vezetőség júliusi határozata szabja meg.

Tanácsaink munkájában és a párt- ellenőrzésben még vannak hibák. Ezeknek egy része onnan származik, hogy nagyban megzavarták az apparátus munkáját a területrendezésről szóló hírek. Indokolatlanul bizonyta- lanaág mutatkozott a tanács dolgozói közt, olyan mértékben, hogy már a munkát is akadályozta. Sokan megfeledkeztek ártól; hogy államunk minden körülmények között gondoskodik az államapparátusból kikerülő dolgozókról. Oktalan tehát a nyugtalanság a várható területrendezés miatt.

Ugyancsak hiba, hogy még mindig nem alakult ki a tanácsüléseken a bátor, kritikus és önkritikus - légkör. A vezetők — néhány kivételtől eltekintve — nem kémek véleményt saját munkájukra beosztottjaiktól, munkatársaiktól. Pedig ahol ezt a vezetők megteszik, sokkal egészségesebb az apparátus belső légköre.

A pártbizottságok — kivéve a megyei pártbizottságot — egyoldalúan foglalkoznak a tanácsok munkájával, ülésük napirendjén csak elvétve szerepelnek a tanács szerteágazó problémái. Egyes járási, sőt községi pártbizottságok, mint a mezőcsáti, keveset foglalkoznak a szociális, kulturális és kommunális problémákkal is.

A tanácsüléseket sok helyen nem előzi meg alapos előkészítés, ezért nem sikerül felkelteni a választók érdeklődését a napirendi pontok iránt, ezért van, hogy a viták gyakran alacsony színvonalúak. Mindez természetesen szorosan az MDP csőM

portok sokhelyen fogyatékos működéséhez kapcsolódik. Még megyei és járási szinten is gyakran formális az MDP csoportok tevékenysége, de különösen gyenge falun, ahol főleg csak arra törekednek, hogy az üléseket megtartsák.

elyek e hibák alapvető okai?

A pártbizottságok, a pártvégrehajtóbizottságok és a pártszervezetek vezetői még mindig nem ismerik eléggé a tanácsok jellegét és szerepét. Elsősorban igazgatási feladatnak tekintik a tanácsok munkáját; A konkrét ismereteket nélkülöző vezetés gyakran sértette a tanácsok önállóságát, belső demokratizmusát, s nem egyszer törvénytelenségek elkövetésének kiindulópontjává vált;

Az irányítás módszerében helytelen gyakorlat, amikor alsó tanácsszervet az illetékes pártbizottság nem a kollektív testületen keresztül,, hanem egyes személyeken, a vb. elnököm, vagy vb. titkáron keresztül irányít. Keveset foglalkoznak az illetékes pártszervek a tanács, a vb. és áb. ülések, a tanácstag-beszámolók politikai tartalmának meghatározásával is. A megyei pártbizottság végrehajtóbizottsága az utóbbi időben hathatós segítséget nyújt a megyei tanácsülések ilyenirányú előkészítéséi e.

A pártirányítás és ellenőrzés sem épül kellően a párt- és kormány- határozatokra, az érvényben lévő alapvető törvényekre és rendeletekre. A tanácsban dolgozó kommunista vezetőknek jobban kell igényelniök a helyes pártirányítást, sőt erre kell nevelni beosztottjaikat is.

Be kell ismernünk, hogy mi sem segítettük mindenkor helyes bírálattal tanácsainkat. Gyakran helytelenül általánosítottunk. Az Északma- gyarország és a megyei rádió — amellett hogy nem foglalkozott eleget a tanácsok munkájával — az egyesi személyek által elkövetett hibákat gyakran úgy állította be, mint általában a tanács által elkövetett hibákat, Ez — érthetően — sok tanács- dolgozót elkedvetlenített. Pártunk szerveinek arra kell törekedniük, hogy a tanácsok tényleges helyi államhatalmi szervekké és széles tömegszervekké váljanak, véglegesen felszámolják a tanácsdemokrácia megsértését, elérjék, hogy a tanácstagok rendszeres felvilágosító, nevelő, politikai és társadalmi munkát végezzenek, s bevonják a dolgozó tömegeket az állami és igazgatási ügyek intézésébe. A tanácsok fő jelszavává kell tenni; »Érjünk el újabb sikereket a gazdasági, szociális, kulturális feladatok megoldásában, a szocialista demokratizmus és a tört vényesség megszilárdításában, a tanácsdemokrácia fejlesztése és a lakossággal való kapcsolataink szakadatlan erősítése alapján.«

Pártbizottságaink a pártirányítáa és ellenőrzés helyes módszereit követve nagy segítséget nyújthatnak a káderek kiválasztásával és nevelésével. Nem szabad szemeiéi téveszteni azonban, hogy a pártirányítás nem jelentheti a tanácsok önállóságának. megsértését, a felettük váló gyámkodást, vagy a helyettük való intézkedést, A pártirányítás elsődlegesén elvi és politikai irányítás kell hogy legyen. Legyen a pártirányítás elmélyült, alapos, politikailag és módszerbenileg lényegbevágó ellenőrzés. A szakirányításban és ellenőrzésben általában ne avatkozzanak be a pártbizottságok, mert ez a felsőbb tanácsszervek feladata.

fj a megyénk valamennyi járásá- ban és községében alkalmazzák a pártirányítás és ellenőrzés helyes módszereit, tanácsaink munkájának színvonala még magasabb lesz, tevékenységük hatalmas lépéssel viszi előre szocialista építésünk nagy ügyét;

A városi tanács Miskolc lakói elé ter jeszti a színházépítés kérdését

A Miskolc város! tanács végre hajtóbizottsága csütörtökön délelőtt végrehajtóbizottsági ülést tartott, amelyen a városi pártvégrehajtóbizottság javaslata alapján többek között megtárgyalta a színházépítés ügyét is.

A végrehajtóbizottság az Észak magyarországban megjelent cikkek, a dolgozók levelei, nyilatkozatai, valamint a különböző értekezleteken, megbeszéléseken elhangzott javaslatokból örömmel állapította meg, hogy a lakosság rendkívül na gy érdeklődést tanúsít a város kul- túréletének fejlesztése iránt, magáé nak érzi a Déryné Színház átépítésének, az új színház építésének ügyét. Éppen ezért a vegrehajtóbizottság elhatározta; lehetővé teszi, hogy a dolgozók nyílt fórumon mondják el javaslataikat, észrevételeiket a kérdésről. Szeptember 13-án, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a városi tanács végrehajtóbizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága a Déryné Színházban nyilvános nagygyűlést tart. Meghívják erre a Népművelési Minisztérium, az Országod Tervhivatal és a Minisztertanács képviselőit is.

A végrehajtó bizottság megbízott néhány kiváló szakembert, vizsgálják felül a Déryné Színház átépítésének tervét és terjesszenek a nagygyűlés elé javaslatot, hogyan lehetne a színházat minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel megfelelő állapotba helyezni.

A városi tanács végrehajtóbizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága ezúton is kéri a város lakosságát, hogy minél nagyobb számban jelenjen meg a nagygyűlésen, mondja el javaslatait, tanácsait, észrevételeit, járuljon hozzá azzal is az új színház építésének ügyéhez.