Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-03 / 182. szám
s ESZAKMAGTARORSZAO Péntek, 1956. augusztus 3. Az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtöki ülését néhány perccel tíz óra után nyitotta meg Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke. Részt vett az ülésen a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla s a Minisztertanács tágját A diplomáciái páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Eredményeseknek bizonyultak a parlamenti delegációk látogatásai Az ülés első napirendi pontjaként Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke számolt be a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatásairól és az Interparlamentáris Unió munkájáról. — A Szovjetunió következetes békepolitikájában — mondotta — nagyfontosságú lépést jelentett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez intézett felhívása, amelyben javasolta, hogy valameny- nyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításának felelősségét, tegye lehetővé a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cseréjét, a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdítása érdekében. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának kezdeményezése új fejezetet nyitott meg a törvényhozó testületek közötti kapcsolatok történetében. A felhívás pozitív visszhangra talált sok ország parlamentje részéről. Népköz- társaságunk Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés Elnöksége nyilatkozatában őszinte örömmel üdvözölte a felhívást, s hangsúlyozta, hogy ez újabb nagyfontosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében. — Népünk egységes és szilárd békeakaratát juttatta kifejezésre országgyűlésünk 1955 április 22-i ülésének határozata, amelynek alapján meghívtuk hazánkba a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, az Olasz Köztársaság és az Osztrák Köztársaság parlamenti küldöttségét. Az ország- gyűlés 1956. február 8-i határozata alapján pedig meghívtuk a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Török Köztársaság parlamenti küldöttségét. — Meghívásunk alapján eddig látogatást tett hazánkban a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, a Csehszlovák Köztársaság Nemzet- gyűlésének küldöttsége, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének képviselői, a Finn Köztársaság parlamenti delegációja, s jelenleg a Lengyel Népköztársaság parlamenti delegációját üdvözölhetjük hazánkban. (Taps.) — Az országgyűlés elnökségének meghívására hazánkban járt és néhány napot itt töltött a szíriai parlament két tagja, a japán parlament három tagja, a brazil szenátus két tagja és parlamenti delegációja. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának elnöksége pedig arról értesített bennünket, hogy még az ősszel örömmel tesznek eleget meghívásunknak. Bízunk abban, hogy meghívásunkra a többi meghívott országok népei és parlamentjei is pozitív választ adnak. — Országgyűlésünk örömmel fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság s a Finn Köztársaság meghívását. Ugyancsak örömmel fogadtuk a Lengyel Nép- köztársaság Szejmjének meghívását, amelyet országgyűlésünk mostani ülésén Stanislaw Kulczynski elvtárs, a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti delegáció vezetője adott itt ót. Rónai Sándor ezután beszámolt a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság parlamenti küldöttségeinek látogatásáról, _ majd részletesen foglalkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tizenhárom tagú küldöttségének látogatásával; Hangsúlyozta: — Szovjet képviselőtársaink itt- tartózkodásuk alatt számos tanu- j elét látták annak, hogy népünk helyesen tud élni a Szovjetuniótól kapott szabadsággal, hogy szilárd őre a békének, s nincs olyan erő, amely le tudná téríteni arról az útról, amelyet maga választott, a szocializmus építésének útjáról! (Nagy taps.) Ezután a magyar parlamenti küldöttségek látogatásairól beszélt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez a múlt év februárjában intézett felhívása óta mintegy harmincöt országból, illetve országba több,, mint kilencven delegáció tett látogatást. Nem lehet vitás, ez nagymértékben előmozdítottta, hogy mind több és több orezág ißmeri el a békés egymás mellett élés helyességét és szükség- szerűségét és hozzájárul a tartós béke biztosításához. — Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámoló jelentésnek ezt a részét vegye tudomásul s egyben mondja ki, hogy a szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú gazdasági, tudományé«, művészeti, sport- és egyéb kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világ- rendszeren kívül álló országokkal is. A továbbiakban az Interparlamentáris Unió tevékenységét ismertette, illetve beszámolt a magyar csoport által e nemzetközi szervezetben végzett munkáról. Wolf Johanna országgyűlési képviselő a magyar parlamenti delegáció Csehszlovákiában tett látogatásáról, Sebes István képviselő a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásról. Szádeczky-Kardoss Elemér képviselő pedig Szovjetunióban, tett látogatásról számolt be. Friss István szólalt fel ezután. Beszélt az Interparlamentáris Unió munkájáról és a magyar delegáció munkájáról adott képet. Többek között beszélt az Interparlamentáris Unió legközelebbi, novemberi konferenciáját előkészítő dubrovniki tanácskozásról, megállapította, hogy a tanácskozások általában pozitívak voltak. Részben azért, mert határozatot fogadtak el a lefegyverzésre vonatkozóan. Hasonlóan pozitívak voltak a gazdasági kérdésekről folytatott tárgyalások. Beszéde végén a személyes kapcsolatok megteremtésének messzemenő jelentőségére hívta fel a figyelmet. A vitában elhangzott hozzászólásokra Rónai Sándor válaszolt. Rámutatott, mennyire fontos, hogy a parlamenti delegációk tagjai széles körben beszámoljanak tapasztalataikról, de éppen ilyen fontos az is, hogy az egy-egy ilyen utón létrejött személyes kapcsolatok ne szakadjanak meg, hanem tovább ápoljuk és gondozzuk azokat. Az országgyűlés elnökének válasza után az országgyűlés a beszámolót tudomásul vette és megállapította, hogy a parlamenti delegációk kölcsönös látogatásai helyesek és szükségesek. Javaslat az or«záo$yu<é9 új ügyrendjére Az országgyűlés ezután hozzákezdett az új ügyrend, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló törvény- javaslat együttes tárgyalásához. A törvényjavaslat előadója Pongrácz Kálmán, a jogügyi bizottság elnöke volt. — Országgyűlésünk az állami életben eddig nem töltötte be azt a szerepet, amelyet a szocialista államban a legfelsőbb államhatalmi szervnek be kell töltenie. Állami életünknek ezt a hiányosságát kívánja megszüntetni pártunk Központi Vezetősége, megállapítva, hogy szükségesnek tartja az országgyűlés munkájának megjavítását. Gondosan ügyeltünk arra, hogy javaslataink ne jelentsenek vissza- kanyarodást a burzsoá parlament felé, hanem előrehaladást a szocialista demokratikus állami élet kialakítására. Ezután hangsúlyozta: Kétségtelen, hogy az országgyűlés hivatásának gyakorlása az alkotmányban és jogilag eddig is biztosítva volt, de gyakorlatban ezek az alapelvek nem váltak valósággá. Nagyjelentőségű jogszabályok egész sora nem törvény, hanem törvényerejű rendelet formájában jelent meg. Az alkotmány erre lehetőséget ad, amikor kimondja, hogy az országgyűlés két ülésszaka között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja a jogszabály-alkotás munkáját. A törvényerejű rendelet tehát alkotmányosan hozott jogszabály, de végeredményben kivételes eszköz. Gátja volt még az országgyűlés munkájának választási rendszerünk is. A lajstromos rendszer akadályozta a választók és a képviselők közötti közvetlen szoros kapcsolat kialakulását. A dolgozók nem tudták azt, hogy személy szerint kit küldenek az országgyűlésbe és' ki az a képviselő, aki kifejezetten nekik tartozik számadással munkájáról, a néptől kapott megbízás teljesítéséről. Az elmondottaikkal az országgyűlés működésének nem eredményeit akartam kisebbíteni, mert az országgyűlés munkájára nemcsak a hibák jellemzők, hanem azok a nagy eredmények is, amelyeket népi demokratikus államunk a felszabadulás óta magáénak vallhat. Eddigi munkánk eredményei, a néppel szemben érzett felelősségünk azonban arra indított bennünket, hogy behatóan vizsgáljuk a fejlődés további lehetőségeit. Ez teszi szükségessé, hogy a fejlődés során tapasztalt hibákat is feltárjuk és azok megszüntetésére törekedjünk. Ezután részletesen ismertette a határozattervezetet és az ügyrendtervezetet és kiemelve annak egyes pontjait, megállapította: legfontosabb feladataink egyike a törvényhozói tevékenység kiszélesítése. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmánynak megfelelően csak kivételesen helyettesítse az országgyűléstAplyan természetű jogszabályok lé™ hozásánál, amelyek az államhatalom legfelső szerve által történő törvényalkotói munkát igénylik. E célok megvalósításához szükséges, hogy többször és hosszabb ülésszakokon legyen együtt az ország gyűlés. A törvényjavaslathoz általános és részletes indokolást kell készíteni. Az országgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat az országos jelentőségű kérdéseket, amelyeknek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és fejlődésünket. Gondoskodni kell arról, hogy a kormány programját az országgyűlés vitassa meg és hagyja jóvá. Behatóan kell tájékoztatni az országgyűlést, mi történt a két ülésszák között. Fontos intézkedés, amelyet a tervezetek tartalmaznak: az országgyűlés bizottságai munkájának kiszélesítése. Eddig négy állandó bizottság működött. Ezeknek számát még á mostani ülésszakon kilencre javasoljuk felemelni. Ezenkívül működni fog a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság is. Az országgyűlésre hárul az a feladat is, hogy legfelső fokon harcoljon a törvénysértések megakadályozásáért. A beható vita mellett az országgyűlésnek állást kell foglalnia a jelentésben szereplő kérdésekben, a képviselőknek pedig ki kell használniok az interpellációs jog biztosította lehetőségeket. Az országgyűlés szilárdan érvényt szerez a képviselők mentelmi jogának. Feltétlenül meg kell javítani a képviselőknek az országgyűlésen belül végzett munkája mellett az országgyűlésen kívül végzendő munkáját is. Alkotmányunk előírja, hogy <a küldöttek a dolgozókkal való szoros kapcsolat fenntartását beszámolási kötelezettségük teljesítésével, fogadóóráik megtartásával, a lakosság látogatásával végezzék. Segíteni fog ezen a munkán az is. hogy kidolgozásra kerül az országgyűlési választásokra vonatkozó törvénytervezet, amely előreláthatólag a tanácstagi választásokhoz hasonlóan a területi elvet fogja megvalósítani és amelyben mesz- szemenően figyelembe fogjuk venni, hogy részletes kidolgozást nyerjenek a választók visszahívási jogának érvényesítéséhez szükséges biztosítékok. A megyei képviselői csoportok megalakítása a többi népi demokráciában kialakult módszerekből leszűnhető tanulságok felhasználású-,, val igen alkalmas lesz, hogy élénkítse, eredményesebbé tegye a küldötteknek az országgyűlésen kívül végzett munkáját. Befejezésül hangoztatta, hogy az országgyűlés munkájának megjavítására ennek a határozatnak az előterjesztése csak az első nagy lépés. A határozatban leszögezett gondolatok csak helyes elvek, amelyek a gyakorlati életben annyit érnek majd, amennyit meg tudunk belőlük valósítani és amennyit működésünk jobbátételére fel tudunk belőlük használni — mondotta Pongrácz Kálmán. Apró Antal elvtárs beszéde Ezután Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra: — Pártunk célul tűzte ki, hogy a dolgozó tömegekre támaszkodva meg kell javítani az államhatalmi szervek munkáját a községi tanácsoktól az országgyűlésig, az államigazgatási szervek munkáját a községi végrehajtóbizottságoktól a Minisztertanácsig, mert csak így, a dolgozó tömegekre támaszkodva tudjuk eredményesen megoldani a szocialista építésünkben előttünk álló feladatokat. Apró elvtárs rámutatott, hogy a párt Központi Vezetőségének »Pártegységgel a szocialista demokráciáért« című legutóbbi határozata irányt mutatott arra, hogy milyen úton és milyen eszközökkel oldjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat. — De más kérdésre is rámutat a párthatározat. Mutatja a bizakodó hangulatot is, azt, hogy a dolgozó tömegek nemcsak érdeklődést mutatnak a párt, az ország ügye iránt, hanem azt kérik a párttól, a kormánytól, az országgyűléstől, hogy a jövőben is rendszeres tájékoztatást adjon. Nekünk nagyon széles, demokratikusan gondolkodó tömegeink vannak a falvakban és a városokban, akik ha bírálnak is, nem azért bírálnak, mert szembenállnak a rendszerrel, hanem azért, mert azt szeretnék, hogy minél kevesebb hibával, minél eredményesebben folyjon a szocializmus építése. A párt Központi Vezetősége és a Miniszter- tanács támogatja, elősegíti a vitát, az építő bírálatot, mert meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia éltető levegője, építőszándékú vita nélkül, demokratikusabb légkör megteremtése nélkül nem tudnánk olyan mértékben előrehaladni a szocializmus építésében, mint ahogy azt a dolgozó nép alapvető érdekei megkövetelik. Az, hogy fejlődésünkben bizonyos mértékig elmaradtunk, hogy a szocialista törvényesség terén hibát követtünk el, úgy ez elsősorban a mi hibánk, a pártvezetés hibája. Ezeket a hibákat számoljuk most fel a Központi Vezetőség határozata nyomán, amikor a szocialista demokrácia kifejlesztésére, az állami élet demokratizálására, a gazdasági vezetés megjavítására, a Hazafias Népfrontnak széles tömegmozgalommá való fejlesztésére az intézkedések egész rendszerét dolgozzuk ki, amelynek lényege, hogy az országgyűléstől az államhatalom helyi szervéig érvényt akarunk szerezni azoknak az elveknek, amelyek Népköztársaságunk Alkotmányában oly világosan le vannak fektetve. — Az ellenséges imperialista körök is hangoztatják, hazai csatlósaikkal együtt, hogy az az igazi demokrácia, ahol több pártrendszer van és hogy mi is kanyarodjunk vissza a hétnyolc évvel ezelőtti politikai viszonyokhoz, csináljunk többpárt-rend- szert, csináljunk valamiféle koalíciós hatalmat, esetleg szervezzük újjá a rég megszűnt pártokat. — Nyíltan kell erről beszélnünk, tisztelt Országgyűlés. Világosan meg kell mondani véleményünket, mert idehaza is van bizonyos körökben ilyen illúzió. Mi nyíltan és egyenesen megmondjuk, hogy nem ezt értjük a szocialista demokrácia alatt. — Úgy gondolom, tisztelt Ország- gyűlés, hogy népi demokráciánk ellenségeire is áll az a közmondás, hogy éhes disznó makkal álmodik. De talán megtoldom ezt még egy gondolattal: nagy politikai tudatlanság, a nép erejének lebecsülése, ellenséges1 szándék kell ahhoz, hogy hazánkban a szocialista fejlődés ilyen jelentős eredményei után egyesek azt tételezzék fel, hogy visszafordítjuk, vagy hogy ők visszafordíthatják a szekér rúdját és a magyar népi demokrácia visszakanyarodik a polgári demokrácia irányába, vagyis jobbra megyünk. Mi megyünk a magunk útján előre, a győzelmes szocialista utón, az októberi forradalom dicső útján, a lenini utón, mert ez felel meg sokat szenvedett hazánk, népünk érdekeinek. (Taps.) — Abban a harcban, amelyet a szocialista demokrácia megerősítéséért folytatunk, nemzeti összefogásra van szükség, s kimagasló szerep jut itt a Hazafias Népfrontnak. — Innen, az országgyűlésből hívunk fel minden hazáját, népét szerető, a szocializmusért harcolni kész magyar dolgozót, valamint a társadalmi és. tömegszervezetek vezetőit, a tanácsok tagjait, hogy kapcsolódjanak be a Hazafias Népfront-mozgalomba. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés munkájának megjavítása nagyjelentőségű politikai kérdés. Ha sikerül — és kell, hogy sikerüljön — az országgyűlés alkotó, irányító, ellenőrző tevékenységét széles körben kibontakoztatni, akkor jelentős lépést teszünk előre a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében. Pártunk ehhez minden támogatást megad a képviselő elvtársaknak, az országgyűlésnek. Ezután az előadó a bizottságok jelentőségével foglalkozott, majd a képviselők tájékoztatásának szükséges módozatait ismertette. A határozati javaslattervezet részletesen előírja az országgyűlési képviselők jogait, kötelességeit. Pártunk álláspontja, hogy a jövőben a megtisztelő képvise- lői címnek nagyobb súlyt, tekintélyt kell adni, mindenek előtt azzal, hogy a képviselők minden-* napos munkájukkal bizonyítsák be a dolgozó nép előtt, hogy jól választottak, hogy valóban az összekötő kapocs szerepét töltik be a nép, a párt, a kormány között és közéletünk demokratizálásában élenjárnak. Csak .üdvözölni lehet azt a javaslatot, amelyet a párt kezdeményezett, hogy a Hazafias Népfront égisze alatt meg kell szervezni minden megyében, a képviselők megyei csoportját. így lehetőség lesz arra, hogy a képviselők időnkint megtárgyalják megyéjük problémáit. Pártszervezeteink több támogatást, segítséget fognak adni párttag- és pártonkívüli képviselőinknek ahhoz, hogy munkájukat jobban végezhessék. Szólni szeretnék néhány szót ezzel kapcsolatban a sajtó munkájáról. Az országgyűlés tanácskozásairól a mi sajtónk rendszeresen ad tudósításokat, tájékoztatja az ország közvéleményét. De ami a képviselők munkáját illeti, nagyon kevés esetben lehet találkozni olyan cikkekkel, közleményekkel, amelyek megmutatják, hogyan tevékenykednek, dolgoznak a nép érdekében országgyűlésünk tagjai, a nép választott küldöttei. Pedig országgyűlésünknek sok kiváló tagja van, párttagok és pártonkívüliek, férfiak és nők, akik időt és erejüket nem kímélve, szinte apostolként járják az országot, hirdetik, magyarázzák a választók között a párt, a kormány politikáját, a Minisztertanács határozatait, sok segítséget adnak a dolgozók panaszainak elintézésében, orvoslásában, komoly politikai fel- világosító munkát végeznek körzetükben. Sajnos, még elég sóik az olyan eset, hogy képviselőmik közérdekű panaszok elintézésében nem kapnak elegendő támogatást az állami vezetőszervektől. Nem ártana az sem, csaik használna az ügynek, ha a sajtó élesen bírálná azokat a vezetőket, akik nem segítik, nem támogatják a képviselőket munkájukban. Úgy gondolom, helyes lesz, ha a Minisztertanács határozott hangú utasítást ad az állami szerveknek, hogy minden támogatást adjanak meg a képviselőknek és akik ezt nem teszik, azokat felelősségre kell vonni. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az új ügyrend, az országgyűlés, és a képviselők munkájára vonatkozó mindkét határozati javaslat nagyban elősegíti az országgyűlés munkájának megjavítását, az előterjesztések megfelelnek a párt Központi Vezetősége ha« tározatainak, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére, a dolgozó nép, az országgyűlés kapcsolatának erősítésére, a javaslatokat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, s a Hazafias Népfront nevében elfogadom. Kérem képviselőtársaimat, emeljük az előterjesztéseket határozattá* (Taps.) Ezután Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő szólalt fel. A képviselők — mondotta — máris a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szellemében szólaltak fel s ezzel a törvényjavaslatot magukra nézve máris kötelezőnek ismerték el. Hogy a a interpellációs joggal eddig nem éltünk, ebben mi, képviselők is hibásak vagyunk, mert a bírálat helyett a kényelmesebb hallgatást választottuk. A törvényjavaslat parlamenti életünkben fordulópontot jelent és nagymértékben elősegíti a szocialista demokrácia fejlesztését. A következő felszólaló Harrer Ferenc képviselő volt. Az interpellációkkal kapcsolatban felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy minden interpellációnak közérdekű magva kell, hogy legyen, s az országgyűlés elé csak általános vagy legalábbis társadalmi köröket érintő sérelmeket hozzanak. Ezután Karácsonyi Béla képviselő több kiegészítő javaslatot tett az ügyrend módosítására. Az országgyűlés az ügyrendet, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot az előadó által javasolt módosításokkal elfogadta. Az országgyűlés pénteken folytatja munkáját. Az elnök javaslatára a pénteki ülés napirendjén az ország- gyűlési bizottságok tagjainak megválasztása és az interpellációk szerepelnek. (MTI) — Vegyipari technikum építését kezdik meg ősszel Kazincbarcikán* Az iskola mellé 150 személyes kollégiumot is létesítenek. A megye első, vegyipari technikumának építésére 11 millió forintot fordítanak. Az új oktatási intézmény a tervek szerint 1958-ban készül el;
