Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

2 £S ZAKMAGY ARORSZAO Csütörtök, 1956. augusztus 2« Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdán délelőtt folytatta ülésezését, lai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Ró­Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői ™A. Sándor- E°ri v*0 BéU s 0 Minisztertanács • .. . tagjai. • közül Apró Antal, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a buda- István, Kiss Károly, Kovács. István, Mekis József, Sza- pesti diplomáciai testület több tagja. A béke megóvásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért Az ülést néhány perccel tíz óra titán Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége a ma­gyar országgyűlésnek megküldte a Legfelső Tanács felhívását, amelyet a leszerelés ügyében a világ vala­mennyi országának parlamentjéhez intézett. A világ parlamentjeinek és kormá­nyainak, amelyek népükkel szemben felelősek államuk sorsáért, szent kö­telességük, hogy hathatós lépéseket tegyenek a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésére, annak bevárása nélkül, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete valamennyi érdekelt állam szempontjából elfogadható megoldást talál majd, — hangzik a felhívásban. — Erre kedvező hatással van a nem­zetközi feszültségnek az utóbbi idő­ben tapasztalható enyhülése, vala­mint az országok között a baráti kapcsolatok és a jóviszony további fejlődése, a békés egymás mellet? élés elvei alapján. Az általános leszerelési program valóraváltásának feltételeit létrehozó rendkívül fontos intézkedés az, hogy minden állam külön-küiön csök­kentse fegyverzetét. Ebben az alapvető szerep betöltésére a a nagyhatalmak hivatottak, hi­szen ezek tartoznak a fő fele­lősséggel a világbéke fenntartá­sáért és megőrzéséért. A legnagyobb fegyveres erőkkel ren­delkező nagyhatalmaknak kell példát mutatniok a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentésében. A Szovjetunió, amely következete­sen folytatja a népek békéjét és biz­tonságát célzó politikáját, már hozzá­fogott fegyveres erejének, fegyver­zetének és katonai kiadásainak csök­kentéséhez. A Legfelső Tanács helyesli a szov­jet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését célzó ha­tározatát és a jóakaratú lépést rend­kívül fontos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a leszerelési kérdés gya­korlati megoldását. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Tanácsa azzal a felhívással fordul a világ par­lamentjeihez, hogy vizsgálják meg és támogassák a Szovjetunió ezen kezdeményezését és a maguk részéről tegyenek hathatós lépéseket a fegyverkezési hajsza megszünte­tésére s méltóképpen járuljanak hozzá a népek békédének meg­szilárdításához. A felhívással kapcsolatban Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke a kö­vetkező határozati javaslatot terjesz­tette az országgyűlés elé. »A Magyar Népköztársaság or szággyűlése őszinte örömmel, lelke sen támogatja a Szovjetunió Leg felső Tanácsának a leszerelés ügyé­ben a, világ valamennyi országának parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyjelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megszünte­tésére, a béke megóvása, az orszá­gok közötti baráti kapcsolatok to­vábbi fejlődése és a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársaság ország gyűlése egész dolgozó népünk egy séges, szilárd békeakaratának is ki fejezést ad, amikor magáévá teszi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívását. Felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az országok közötti békés együtt­működés fejlesztésére, a béke meg­óvásáért, a nemzetközi feszültség csökkentésére.« Az országgyűlés teljes mértékben egyet ért a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának felhívásával, s a beterjesz­tett határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadja. (Nagy taps, a képviselők felállnak.) Valamennyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint a jövőben még jobb forint legyen Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára kért szót. — Tisztelt Országgyűlés! Ma van tíz esztendeje annak, hogy a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére országunkban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méretű inflációból, a dol­gozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lel­kes, hagy taps.) — Óriási jelentőségű esemény volt ez, nemcsak országunkban, hanem nemzetközi méretekben is. Emlékez­zünk vissza, mi volt a helyzet köz­vetlenül a háború után hazánkban. A volt uralkodó osztályok arra töre­kedtek, högy minden eszközzel ront­sák a dolgozó nép és az ország hely­zetét; pártunk pedig azért harcolt, hogy megszilárdítva a termelést, újjászervezve az üzemeket, a válla­latokat, a közlekedést, megteremtse a jó forintot, s ennek alapján bizto­sítsa, hogy elkezdődjék országunkban a dolgozó nép sorsának felemelke­dése. — Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában s azt mondották, hogy a forintot, a jó pénzt megteremteni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyu­gati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy nemzeti javainkat, az államvasútat, a postát, nagyüzemeinket és így to­vább. Pártunk azonban akkor azt mondotta: Nem!, a Szovjetunió segít­ségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményezésével munkásosztályunkra, dolgozó paraszt­ságunkra, értelmiségünkre, egész népünkre támaszkodva szilárd valu­tát teremtsünk országunkban! —Talán először fordult elő a tör­ténelemben, hogy egy párt hosszú­hosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az ország­ban. Máskor ezt mindig nagy titok­ban tartották, azért, mert féltek attól, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetet­lenné teszi, meghiúsítja a stabilizá­lást. A mi pártunk azért hirdette meg nyilvánosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzai járnak, hogy jó előre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messze­menően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosztályunktól, né­pünktől kapunk a stabilizáció meg­valósításához. És pártunk számítása bevált. Pártunk szilárd talajra épí­tett, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps.) — Emlékeznek rá, képviselő elv­társak, hogy mi volt országunkban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, au­gusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra változott meg a helyzet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a ma­gyar forint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelem­ben csoda, a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt. (Viharos taps.) — Azóta is, hogy országunkban be­vezettük a szilárd valutát, igyekez­tünk mindent elkövetni, hogy a fo­rint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk. Az utóbbi években pártunk kezde­ményezésére egy sor olyan intézke­dést tett kormányunk, amelynek kö­vetkeztében a forint vásárlóereje növekedett; A forint szilárd valuta. A forint szilárdságát biztosítja állan­dóan, következetesen, ha nem is túl gyorsan növekvő ipari és mezőgazda- sági termelésünk. Biztosítja a forint szilárdságát az állam kezében levő mind nagyobb és nagyobb árumeny- nyiség. Biztosítja a forint szilárdságát az, hogy kormányunk és nemzeti bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi más­fél évben nemzetközileg is igen jelentékenyen megszilárdult. Biz­tosítja az, hogy olyan terveink vannak, amelyek mögött áll munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk, értelmiségünk, — lehet mondani: mögötte áll az ország tízmilliós népe; s hogy ezeket a terveket mi valóra fog­juk váltani. — Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor a jó forint megteremtésének 10. évfordulóján megemlékezünk er­ről az országunk életében nagyjelen­tőségű eseményről, meg keli monda­nunk, hogy valamennyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó- forint maradjon és a jövőben még jobb fo­rint legyen — a dolgozó nép érdeké­ben! (Viharos, lelkes taps.) A legfőbb fi«yés*séf» munkája Örvendetesen megjavult Az országgyűlés ezután folytatta a legfőbb ügyész beszámolója feletti vitát, Csikesz József né országgyűlési kép­viselő beszédében hangoztatta, hogy teljes mértékben egyetért a legfőbb ügyész beszámolójával. Kiss Károly, az MDP Politikai Bi­zottságának tagja szólalt fel ezután. — A legfőbb ügyészség működésé­nek három éve alatt — mondotta többek között — komoly eredménye­ket ért el. De meg kell állapítani, hogy az alkotmánnyal és egyes tör­vényeinkkel ellenkező intézkedések­kel szemben sokszor nem elég hatá­rozottan lépett fel. A legfőbb ügyész­ség működésének első két esztende­jében időnkint a bátortalanság és ön- állótlanság volt érezhető. Munkája azonban az utóbbi időben örvendete­sen megjavult. Az országgyűlés kívánsága — vé­leményem szerint — csak az lehet, hogy a legfőbb ügyészség még foko­zottabban váljék az igazságnak, a dolgozó nép érdekeinek, törvényeink megtartásának és tiszteletben tartá­sának védelmezőjévé. Könyörtele­nül leplezze le a népi demokrácia ellenségeit, a gazdasági és politikai élet kártevőit. Ellenőrizze, bírálja a rendőri és államvédelmi szervek munkájában észlelt hiányosságokat. Non elvtárs legfőbb ügyészi beszá­molójában élt is ezzel a bírálattal. Az ügyészi szervezetről, a bíróságok­ról és rendőri, államvédelmi szer­vekről mondott kritikáját igen tár­gyilagosnak és helyénvalónak tar­tom. Uj, egészséges hang ez ország- gyűlésünk előtt. A továbbiakban is biztosítanunk kell azt a légkört, hogy a tárgyilagos birálat hangja —- bármely állami Intézményre vonatkozzék Is, — ne halkuljon el. —• Az államvédelmi és rendőri szervezetet ért bírálat jogos. De azt is meg kell mondani, hogy a mi né­pi államunk osztályharcban jött lét­re és erősödött meg és a dolgozó nép hatalmáért folyó harc legnehezebb idejében az. államvédelmi és rendőri szervezetek mindig a legveszélyez­tetettebb helyeken álltak őrt. Pár­tunk áldozatkész és harcos embere­ket küldött az államvédelem terü­letére. Bár egyesek a múltban sú­lyos hibákat és törvénysértéseket követtek el, a testület egész munká­jában és törekvésében a dolgozó nép érdekét szolgálta. Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulsá­gokat az elmúlt esztendők hibáiból, amikor kivetette soraiból az oda nem valókat, még céltudatosabban szol­gálja ezt a nemes célt. — Az ügyészség, a rendőrség és az államvédelmi szervek az osztályel­lenség elleni harcban számíthatnak a dolgozó tömegek bizalmára és tá­mogatására. Ezt a támogatást meg is kell kapniok, mert nehéz őrhelyen állnak. A dolgozó nép érdekeiért harcolnak, a kémek, a diverzánsok, a kártevők, a tolvajok és a csalók ellén. Ezért e szervek minden tag­jában meg kell erősíteni azt a tu­datot, hogy erejük legnagyobb forrása a né­pi tömegekkel való szoros kap­csolat, a tömegekre való támasz­kodás. A mi ügyészi és rendőri szerveink­nek határozottan el kell vetniük azt a helytelen jelszót, hogy »a cél szen­tesíti az eszközt«, mert ez sok kár, igazságtalanság alapjává válhat. Azok az eszközök, amelyeket népi hatalmunk felhasznál, lehetnek ese- tenkint kemények és igen szigorúak, nem lehetnek azonban ellentétesek a szocialista erkölcs alapelveivel és a dolgozó tömegek forradalmi jogi ér­zésével. — Mi azt várjuk a rendőrség, az államvédelem és az ügyészség dolgo­zóitól, hogy vizsgálataikban az igaz­ságot tárják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bűnöst. Meg­követeljük tőlük, hogy nyomozásaik célja az objektív igazság feltárása legyen, s hogy a bűnt csak objek­tív bizonyítékok alapján állapítsák meg. A továbbiak során hangsúlyozta: Meg kell állapítani, hogy különösen az utolsó esztendőben — amikor a folyó munkán kívül az előző évek­ből származó hibás, igazságtalan ítéleteket kellett a szocialista törvé­nyesség legszigorúbb mértékével újra mérlegelni és kijavítani — az igazságügyi szervezet nagy feladato­kat oldott meg. Ez vonatkozik a bírói szervezet, a legfelsőbb bíróság munkájára is. —: Az ország állampolgárai éber figyelemmel kisérik az ügyészség és bíróság munkáját és szívesen .méltá­nyolják, ha a szr- ‘-lista törvényes­ségnek megfelelő e’-^ást tapasztal­nak. Az ilyen eljárás emeli az ügyészség, s az államvédelmi szer­vek tekintélyét. Ezért gondos mun­kával biztosítsák minden esetben a szocialista törvényességnek Megfe­lelő feltételeket. Ügyeljenek a nyo­mozási munka alaposságára, nem utolsó sorban arra, hogy a rájuk bí­zott ügyekben a nyomozási, vizsgá­lati idő tartama — anélkül, hogy az az alaposság rovására menne — mi­nél kevesebb időt vegyen igénybe. A törvény lehetőséget ad az előzetes letartóztatás harminc napban meg­szabott időtartamának meghosszab­bítására. Kérem a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészét, hogy ezzel a jogával csak a legindo­koltabb esetekben éljen és ezzel nevelje az ügyészi apparátust, a nyomozási munkát végző szerve­ket a lelkiismeretes, gyors mun­kára. Emellett ügyeljen az ügyészi appará­tus arra, hogy csak akkor emeljen vádat, ha a rendőri nyomozás bizo­nyítékait meggyőzőnek, megnyugta­tónak tartja. A beszámoló végighallgatása után igen nd^y bizalommal vagyok a leg­főbb ügyész munkája iránt, a rend­őrség, az államvédelmi szervezet munkája iránt. Számtalan jelét lá­tom annak, hogy az még tovább fog javulni és rövidesen kiküszöböli munkájából a még egyes helyeken tapasztalható kisebb hiányosságokat* A legfőbb ügyész beszámolóját el­fogadom. Sárii Rózsi országgyűlési képvise­lő a Munka Törvény könyve néhány fejezetével kapcsolatos kérdésről be­szélt. Birkás Imre országgyűlési képvi­selő szólt ezután a legfőbb ügyész beszámolójához. * A legfőbb ügyész beszámolóját el­fogadta. lYon György elrfárs válasza a felszólalásokra A felszólalásokra Non György, a népköztársaság legfőbb ügyésze vá­laszolt. Azok a képviselő elvtársak, akik beszámolómhoz hozzászóltak, sokol­dalúan világították meg a szocialista törvényesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki a ké­pet, amelyet itt erről adni igyekez­tem. Nagy Dániel, Csikesz Józsefné, Sárii Rózsi képviselőtársaim ismer­tették, milyen eredményeket értünk el, milyen hibák vannak még az üzemekben és falun a törvényesség megtartását illetően, Biztos vagyok abban, hogy amit itt elmondottak, nagy visszhangra talál e falakon kí­vül is. Az állami szervek vezetői intézke­déseikben a jövőben óvakodni fognak attól, hogy törvényeinket, a dolgozók jogait megsértsék és igyekezni fog­nak törvényeinknek érvényt szerezni. A dolgozók bátrabban lépnek majd fel jogaik védelmében az önkényes­kedőkkel, a lelketlen bürokratákkal, a helytelen intézkedésekkel szemben. Várható, hogy ügyészségünkhöz is többen fordulnak majd panaszaikkal orvoslásért. Mi erre felkészültünk, Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megerősítsük a különböző állami szerveink munkája feletti törvényes­ségi felügyeletet s hathatósabban vé­delmezzük a dolgozók jogait. Hogy ezt éredményesebben el­végezhessük, szervezeti téren is meg­tesszük a szükséges intézkedéseket. Itt szeretném felhívni tisztelt kép­viselőtársaimat arra is. hogy forduljanak gyakrabban a járá­si, megyei ügyészségekhez azok­nak a panaszoknak orvoslása ügyében, amelyekkel hozzájuk fordul a lakosság. Kiss Károly és Birkás Imre elv­társak a bűnüldöző államvédelmi szervek munkájával foglalkoztak. Ez­zel kapcsolatban újból rá kell mutat­nom arra, hogy gyökeres fordulat van e szervek munkájában. Az el­lenség a régi államvédelmi szervek hibáira hivatkozva próbál hangulatot kelteni a mai államvédelmi és rend­őrségi szervezetek ellen. Tudja, mi­lyen fontos a tömegek támogatása e szervezetek részére és ezért, ahol csak lehet, .igyekszik a tömegek bi­zonyos rétegeit szembefordítani az államvédelmi és rendőrségi szerveze­tekkel. Nekünk ezt látnunk kell és az ellenségnek ezt a számítását ke­resztül kell húznunk. Az elítéltek ügyeinek felülvizsgála­táról szólva elmondotta: — Mint beszámolómban említet­tem, a múlt hónapokban mi igen sok ilyen ügyet felülvizsgáltunk. Sok esetben készítettünk kegyelmi előter­jesztést és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa igen sok esetben gyakorolt kegyelmet. Ezekkel a törvénybiztosí­totta lehetőségekkel éltünk, hogy a bűnüldözés régebbi helytelen, káros gyakorlatának következményeit fel­számoljuk. Természetes, hogy indo­kolt esetben a jövőben is élni kívá­nunk ezekkel a kivételes eszközökkel* Az a nagy érdeklődés, amely a beszámolót és a hozzászólásokat fo­gadta, azt bizonyítja, hogy legfőbb államhatalmi szervünk tudatában van a szocialista tör­vényesség jelentőségének. A hozzászólások újból meggyőztek arról, hogy ügyészségünk nem áll egyedül a törvényesség védel­mében folytatott harcában. Segít bennünket a párt, az ország dolgozó népe, segítenek bennünket a nép választott képviselői, akiknek eddigi és jövő támogatásukért ezúton is köszönetét mondok. (Taps.) A szabálysértési bizottságokról szóló törvény javaslat tárgyalása Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolójában foglaltakat egyhan­gúlag tudomásul vette, majd áttért a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A tör­vényjavaslat előadója Nánási László országgyűlési képviselő volt. A Magyar Népköztársaság' kor­mánya a törvényesség további meg­szilárdítása, az állampolgárok jogai­nak fokozottabb védelme érdekében az utóbbi időkben több fontos intéz­kedést tett. Ezek közé tartozik az a törvényerejű rendelet, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kö­zelmúltban fogadott el, amelyben meghatározta a szabálysértések rend­jét és egyes — a törvényerejű ren­delet megjelenése §lőtt — bűntettnek minősített törvényellenes cselekede­teket szabálysértéssé változtatott. Az utóbbi években többször elő­fordult, hogy kisebb kárt okozó tör­vényellenes cselekmények miatt an­nak elkövetője aránytalanul magas büntetést kapott. Az ilyen hibákat a kisebb törvényellenes cselekmények szabálysértéssé való minősítése s a szabálysértési 'bizottságok felállítása nem teszi lehetővé a jövőben. A szabálysértési ügyeket jelenleg ~ megyei, a járási, a városi, a fővá­rosi, a kerületi és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályán működő szabálysértési elő­adók látják el. Ez a rendszer azon­ban különböző okok miatt nem minden tekintetben felel meg és ha ehhez még hozzávesszük, hogy a ko­rábban bírósági hatáskörbe tartozó egyes kisebb jelentőségű büntettek is szabálysértésnek minősülnék, lát­juk, milyen szükség van a szabály­sértési bizottságok mielőbbi felállí­tására. A szabálysértési eljárás a lakos­ság széles rétegeit érinti, a legtelje­sebb mértékben indokolt tehát, hogy szabálysértési ügyek elintézését olyan bizottságokra bízzuk, ame­lyekben tevékenyen résztvesznek a dolgozók. A szabálysértési bizottságok tag­jait „ tanácsok választják meg rész­ben a tanácsok táskáiból, részben más, közmegbecsülésben álló dol­gozókból. A szabálysértési eljá­rás főfeladata az állampolgárok nevelése fegyelemre, a társadal­mi tulajdon megbecsülésére, az államigazgatás szabályainak megtartására. Ezt a célt egy, a dolgozóikból álló bi­zottság bizonyára jobban el tudja érni, mint egy szabálysértési ügyek elbírálásával megbízott tisztviselő; Természetesen a jelenleg működő szabálysértési előadók a törvényja­vaslat elfogadása után is fontos mun­kát végeznek, mert ők látják el a bi­zottságok munkájával kapcsolatos ügyviteli teendőket s ők látják el a bizottságokat a szükséges szakmai tanácsokkal. A szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot az igazság- ügyminisztérium készítette el, de előzőleg a törvénytervezetet észre­vételezésre megküldte a fővárosi* valamint a megyei jogú városi taná­csok végrehajtó bizottsága elnökei­nek. Az általuk tett észrevételek jó­részét a beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza is. Az országgyűlés jog­ügyi bizottsága a törvényjavaslatot megvitatta és azt a hatodik parag­rafus kivételével változatlanul el­fogadta. Kérem a- tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a jogügyi bizottság által javasolt módosítással fogadja el. (Taps.) A tö rvén y ja vaslaphoz elsőnek Juhász Imréné Szolnok megyei or­szággyűlési képviselő szólt. Hang­súlyozta: ezzel a törvénnyel az or­szággyűlés új, széles területet nyit meg a dolgozók előtt az általános igazgatásban való részvételre. Hegyi Imre országgyűlési képvi­selő a törvényjavaslatot a jogi bi­zottság által javasolt módosítással elfogadta. Ezután Győré József országgyűlési •képviselő szólalt fel. A törvényja­vaslatot elfogadta. Mivel a törvényjavaslathoz más nem jelentkezett hozzászólásra, az elnök a vitát bezárta és bejelentette, hogy Apró Antal a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. Utána az országgyűlés a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot a beter­jesztett módosításokkal elfo­gadta. Az országgyűlés csütörtökön dél­előtt tíz órakor folytatja munkáját» Napirendjén szerepel az országgyű­lés elnökének beszámolója és az or­szággyűlés ügyrendjének tárgya­lása. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents