Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

mmmmomm U MOP BORSOD-ABAÖJ-ZEMPLÉl MEGYEI BIZQITSáGA ÉS I MEGYEI IANACS XIl. évfolyam, 188. szám Ara 50 fillér 1956 awzunztu* 10, péntek V álaszoljunk a sajtókan megjelenő bírálatra Harmincöt évvel ezelőtt, — 1921 szeptember 13-án — az Izvesztyijá­ban hír jelent meg arról, hogy a Moszkva—Kazányi vasútvonalon lá­zi nó állomáson senki által sem őr­zött értékes rakományok hevernek a szabad ég alatt. A hír Lenin figyel­mét is felkeltette. »Amennyiben a hír megfelel a valóságnak, — írta — azonnal intézkedjenek, hogy a va­gyontárgyak nyilvántartásba, bizton­ságba kerüljenek stb. és hogy a bű­nösöket szigorúan felelősségre von­ják. Küldjenek részletes írásbeli je­lentést. tüntessék fel azok nevét és beosztását, akik ebben a felháborító mulasztásban vétkesek és jelentsék az esetet a munka- és honvédelmi tanácsnak.« Lenin annak ellenére, hogy rend­kívüli módon lefoglalták a nagyje­lentőségű párt- és államügyek, ébe­ren figyelte az újsághíreket, köve­telte, hogy haladéktalanul szüntes­sék meg a szóvátett hibákat. A párt nem egyszer rámutatott, hogy min­den egyes pártfunkcionáriusnak, ta­nácsfunkcionáriusnak kötelessége gondosan figyelemmel kísérni a saj­tóközleményeket és megszívlelni a bírálatot. A Szovjet Kommunista Párt VIII. kongresszusa határozatot hozott, hogy »személyek vagy intézmények, amelyeknek a viselt dolgait szóvá- teszi a sajtó, a legrövidebb id&n be­lül kötelesek ugyanannak az újság­nak hasábjain tárgyilagos és a té­nyeknek megfelelő cáfolatot közzé tenni, vagy pedig beszámolni a kija­vított fogyatékosságokról és hibák­ról.« Újságjaink rendszeresen közük a társadalmi szervezeteknek, hivatalok­nak, intézményeknek és vállalatok­nak, minisztériumoknak a sajtóbírá- ilatokrá adott válaszait. »Az Észák- magyarország cikke nyomán*, cím alatt gyakran jelenik meg ilyen köz­lés lapunkban is. De még mindig na­gyon sok azon cikkek, levelek szá­ma, amelyekre semmilyen válasz nem érkezik. Vajon miért hallgatnak, miért nem válaszolnak nyilvánosan a sajtóban megjelent bírálatra, le­vélre? A többi között például a leg- notóriusabb nem válaszoló a MIK. Sok-sok cikk, levél jelent meg la­punkban, amelyek munkájuk fogya­tékosságait bírálták, de válasz nem érkezett rá. «Akadnak olyanok is. hogy semmitmondó választ küldenek, hogy lerázzák magukról az ügyet. Példa erre a szerencsi járási tanács mezőgazdasági osztálya. A szerkesz­tőség egy mezőgazdasági problémát kért kivizsgálni a mezőgazdasági osz­tálytól. Az osztály visszaküldte a le­velet azzal, hogy az közvetlenül a végrehajtó bizottság elnökére tarto­zik, tőle kérjünk választ. Vajon mi lett volna, ha Domonkos elvtársék a mellettük lévő szobába átviszik a levelet a vb. elnökének? Az újságnak egyik nagyon fontos feladata, hogy bemutassa, elemezze, általánosítsa a bírálat eredményeit. Az újságok bírálata nyomán fogana­tosított intézkedések közlésének nemcsak gyakorlati jelentősége, ha­nem nagy nevelő hatása is van. Ezek a közlések elősegítik a bírálat ki­bontakozását, arra tanítanak, hogy komolyan vegyük a bírálatot, hogy a nyilvánosság előtt feleljünk a bí­rálatra, hogy a bírálatból levonjuk a szükséges gyakorlati következteté­seket. Nem szabad passzívan várakozni az újságban megjelent bírálat után. Az alapszervezetek, ha területüket ér! a kritika, figyelmeztessék az ille­tékeseket, hogy késedelem nélkül válaszoljanak. A sajtóban megjelent bírálat hatékonyságáért vívott har­cot azonban az. újság egymagában nem vívhatja, a pártbizottságoknak kell segíteni ebben. Teremtsenek ren­det pártszervezeteink a munkás­paraszt levelezők küldte anyag felül­vizsgálatában, harcoljanak az ellen, hogy formálisan, figyelmetlenül in­tézzék el az újságokban közölt, vagy vizsgálat végett az illetékes intéz­ményeknek küldött leveleket, kísér­jék figyelemmel, hogy a vétkeseket valóban felelősségre vonják. Ú jságszer kesztőségein kbe renge­teg lévél érkezik. Ezek arról tanúsa kodnak, hogy az emberek szíwel- lélekkel harcolnak a szocializmus építéséért, a párt és a kormány poli­tikájának megvalósításáért. A dolgo­zók levelei a szó szoros értelmében életünk minden oldalát, az állami, gazdasági és kulturális építés legfon­tosabb kérdéseit érintik, bírálják a hibákat, feltárják a tartalékokat. Ez á -szocialista demokratizmusnak, a dolgozók sajtója igazi szabadságának, a legszélesebb népi tömegek egyre növekvő alkotó kezdeményezésének és aktivitásának egyik legfényesebb megnyilvánulása. A sajtóban közölt bírálat hatékonyságáért vívott harc — harc népgazdaságunk belső tarta­lékainak jobb kihasználásáért, a szo­cializmus építése érdekében. harc azért, hogy még szélesebb körben tudjuk bevonni a tömegeket az ál­lamigazgatásba, az államigazgatással kapcsolatos óriási gazdasági szer­vező munkába. Ne hagyjunk válaszo- latlanul tehát egyetlen egy levelet, egyetlen egy sajtóban megjelent bí­rálatot sem. Sürgősen intézkedjék az ózdi gépállomás KOCSIS SÁNDOR cséplomunkás levele Kocsis Sándor, a Hangony köz­ségben dolgozó Kovács Rudolf cséplőmunkacsapat tagja, az alábbi levelet küldte szerkesztőségünkbe: — Bogács községből szerződtünk az ózdi gépállomásra csépelni, s szerződés szerint július 27-én kel­lett megjelennünk Hangonyban, Mi eleget is tettünk kötelességünk­nek, de az ózdi gépállomás hibájá­ból az azóta eltelt egy hét alatt nem sokat dolgoztunk. Először is olyan erőgépet kaptunk, amelyet rosszul javítottak ki, s melléje olyan gé­pészt, aki nem nagyon ért szakmá­jához. Ez az oka annak, hogy na­ponta a legjobb esetben 30—Í0 má­zsa terményt csépelünk el. A ne­hézségeket már-már sikerült vala­hogy megoldani, de most meg mér­leghiány akadályoz bennünket. A gépállomásról kiszállított mérleg használhatatlan állapotban érkezett ide. Egy ideig a helybeli gazdáktól kértünk kölcsön mázsát, de ahá­nyat kaptunk, annyiféleképpen mért, mert egyik sincs hitelesítve. Ilyen felszereléssel nem tudunk dolgozni. Kértük a gépállomást, hogy küldjön ki jó mérleget. Ehe­lyett küldtek egy brigádvezetőt, aki azzal akarta elintézni a dolgot, hogy kijelentette: »Ha nem tetszik csépelni mázsa nélkül, hagyják itt a cséplést és menjenek haza.« Mi nem akarunk haza menni, mert kö­telességünknek tartjuk, hogy minél előbb elcsépeljünk, s ezzel bizto­sítsuk saját és sok dolgozó társunk kenyérszükségletét. Már nyolcadik 'napja vagyunk itt és mindössze 450 mázsa terményt csépeltünk, össze­sen 36 órát dolgoztunk. Kérjük a szerkesztőséget, hogy segítsen ügyünk elintézésében, mert sem a gépállomás, sem a helyi tanács nem tesz semmit, hogy meggyor­síthassuk a cséplést, KOCSIS SÁNDOR, Hangony, Rákosi Mátyás úti általános iskola. A levélhez nem fűzünk kommen­tárt. Reméljük, hogy az ózdi gép­állomás anélkül is tudja, hogy mi a teendője, s azt is, hogy nemcsak tu­domásul veszi, hanem sürgősen meg is oldja a problémát: intézke­dik a hangonyi munkacsapat ügyé­ben. Az Egyesüi! Államok nem szüntette *e Egyiptom irányában vállait régebbi segélyköteiezettségeit Az amerikai külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok nem vonta vissza Egyiptom irányában vállalt korábbi segélyköte­lezettségeit — jelenti a Reuter. Becs­lés szerint a Nemzetközi Együttmű­ködési Hivatal közel harminchat- millió dollár összegű segélyt nyújtott Egyiptomnak különböző árukészle­tekben. A jelenlegi külföldi segély- program további huszonhétmillió dollár értékű segélyt helyez kilá­tásba, de ezt nem tekinti kötelezett­ségnek. (MTI) Ünnepi műszak a vasutasnap tiszteletére A miskolci személypályaudvar dolgozói, akik élüzemszinten tettek eleget első féléves kötelezettségeiknek, a vasutas napra készülődve újabb munkasikerekkel akarják eddigi hírnevüket öregbíteni. Hétfőtől ünnepi műszakot kezdtek, amelyen — a többi között — a szolgálatra való pontos .jelentkezést és a balesetmentességet tűzték ki célul, ezen* felül pedig tisztasági versenyt is indítottak. Az ünnepi műszak első há­rom napján a feltételeket hiánytalanul teljesítették. Értékes kezdeményezéssel akarják segíteni a második ötéves terv legjelentősebb építkezését, a tiszapalkonyái vegyikombinát mielőbbi fel­építését is: augusztus 6-tól rendszeresen irány vonatokkal továbbítják az építkezéshez irányított szállítmányokat. így egy-egy szállítmány a korábbival szemben átlagosan 8—10 órával előtt érkezik rendeltetési helyére. Sikerről számolhatnak be kocsikifutási tervük teljesítésében is. Ma már nemcsak Ózd és a többi iparvidék lakossága részére érkező zöldárukat továbbítják soronkívül, hanem a rendkívül megnövekedett gabonaszállítmányokat is a beérkezés napján indítják útnak a malmok­ba, illetve raktárakba. A kocsik átlagos terhelését augusztus első hét napján az élüzem feltételeknek megfelelően teljesítették, így ezidő alatt négy 1300 ton­nás vonat közlekedtetése vált feleslegessé. A legszebb eredményt eddig fajlagos kocsimozdítási tervük teljesítésénél érték el; hét nap alatt 90 iotatási óra előnyt szereztek: ezzel csaknem két és fél vagon szenet takarítottak meg. A jók között is élenhalad Nagy Béla forgalmi szolgálattevő brigád­ja: lelkiismeretes munkával egyetlen 12 órás műszak alatt egy 1300 ton­na« vonat indítását kerülte el. Méltó versenytársaknak bizonyultak Sári Ferenc és Zárdal Béla tolatásvezetők brigádjai, amelyek legutóbbi mű­szakjukat 124 százalékra teljesítették és így több, mint egy vagon szén megtakarítását tették lehetővé. Huszonnégy munkáspárti képviselő nyilatkozatot adott ki a szuezi kérdésről London (MTI) Munkáspárti képviselő;!? egy cso­portja többi között a következő nyi­latkozatot adta ki: »A Szuezi-csatorna államosítása kizárólag Egyiptom ügye. Az egyet­len nemzetközi fontosságú kérdés abban áll, hogy továbbra is biztosít­va legyen az állandó átvonulás a csatornán az 1888. évi egyezmény értelmében. A nyilatkozat a továb­biakban leszögezi, hogy a munkás­párt parlamenti csoportja vagy az országos végrehajtó bizottság nem ül össze, . hogy megfontolja ezt az ügyet, amely telítve van a legsúlyo­sabb következményekkel Angliára és a világ békéjére. Nem követeljük önmagunknak azt. a jogot, hogy ki­alakítsuk a párt politikáját, de ab­ban a meggyőződésben, hogy néze­tünket osztja a munkásmozgalom túlnyomó többsége, kijelentjük azt a szilárd meggyőződésünket, hogy 1. fontos hozzájárulás volna a világ- béíkehez az összes nemzetközi, viziut nemzetközi ellenőrzése, beleértve a Szuezi-csa tornát is; 2. a Szuezi-csa- toma nemzetközivé tételének meg­kísérlése erőszakkal, ez egyiptomi kormány és nép ellenállásával szem­ben, az ENSZ alapokmánya értel­mében agressziónak bizonyulna, 3. ilyen, eljárás lángra lobbantaná elle­nünk az arab nemzeteket s a legsú­lyosabb visszahatásokat váltaná ki Ázsiában és Afrikéban, s nagyon könnyen végzetes hatást gyakorol­hatna a világ békéjére; 4. nem va­gyunk hajlandók a jelenlegi, vagy bármely más angol kormányt támo­gatni az erőszak olyan gyakorlásá­ban, amelyet nem szentesített a biz­tonsági tanács az alkotmány értel­mében*^ A nyilatkozatot eddig 24 munkás­párti képviselő írta alá. Kijelentet­ték, hogy biztos tudomásuk szerint nagyon sokan csatlakozni kívánnak a nyilatkozathoz, köztük olyanok, akik jelenleg nyaralnak vagy kül­földön tartózkodnak. (MTI) A Szuezi-csatorna iársasag volt igazgatóságának kihívó lépése A párizsi sajtó jelentése szerint a Szuezi-csatorna társaság volt igaz­gatósága azzal az ajánlattal fordult a csatornánál működő európai szárma­zású tisztviselőkhöz, hogy térjenek vissza Európába Az igazgatóság »bú­sás jutalmat« helyez kilátásba ennek fejében. Amint a Paris-Presse Intransigeant című párizsi lap megjegyzi, az ilyen lépések arra irányulnak, hogy fo­kozzák a nvugati hatalmak »ideg- háborúját« Egyiptom ellen és megkí­séreljék megbomlasztani a forgalmat a csatornán. A francia demokratikus közvéle­mény élesen elítéli ezeket a provo­kációs lépéseket. (MTI) Eden beszéde a szuezi kérdésről Eden angol miniszterelnök szerdán este televízión közvetített rádióbe­szédet mondott a szuezi kérdésről. Elöljáróban azt hangoztatta, hogy Angliának nem áll szándékában erő­szakos úton megoldani a szuezi kér­dést. hanem a legszélesebbkor*« rena- zetközi megegyezésre törekszik. Ezért hívták össze a londoni érte­kezletet, — mondotta —, am.el.yre már .19 ország elfogadta a meghívást s eddig még egy ország sem utasítot­ta el az értekezleten való részvételt. Eden részletesen beszélt a Szuezi- csatorna nagy fontosságáról, vala­mennyi országidé különösen Anglia szempontjából, s azután rendkívül éles támadást intézett Egyiptom, el­sősorban Nasszer elnök személye el­len, a csatorna államosítása miatt. Azt állította, hogy Angliának nincsen nézeteltérése sem Egyiptommal, sem az arab népekkel, kizárólag Nasszer elnökkel, s kijelentette. Anglia »nem fogadhat el olyasfajta egyoldalú, fosztogatással egyenlő cselekményt, mint a csatornának egyetlen ország áltál való kisajátítását«. A miniszter- elnök szerint Egyiptom most olyan helyzetbe került, hogy ha viszályba keveredik valamely országgal, egy* erűen nem engedi át hajóit ezen a nemzetközi víziúton. Az angol miniszterelnök a továb­biakban azt mondotta, hogy »míg a csatomatársaság a felhalmozott, ősz* szegeket a csatorna fejlesztésére, te­hát nemzetközi célokra kívánta for­dítani, addig Egyiptom a befolyó összegeket az asszuáni gát építésére, tehát kizárólag csak egyiptomi cé­lokra kívánja beruházni. Mindent el kell követni, — mon­dotta beszéde végén Eden, — hogy a londoni konferencia békésen rendez­ze a szuezi kérdést, de — tette hozzá — »a kockázat sokkal nagyobb, sem­hogy Anglia elmulaszthatta volna katonai elővigyázatossági intézkedé­seinek megtételét«. (MTI) Bonn augusztus 20-a körül akarja betiltani a Német Kommunista Pártot A bonni kormány nyomást gyako­rol a karlsruhei alkotmányjogi bíró­ságra, hogy még ebben a hónapban hozzon ítéletet a Német Kommunista Párt »alkotmányellenességéről«, ami­nek alapján azután a párt működé­sét Nyugat-Németországban be lehet tiltani. A Svéd Távirati Iroda tudósí­tója a napokban közölte, hogy bonni kormánykörökben olyan értesülése­ket kapott, amelyek szerint Adenauer még augusztus folyamán be szeretné tiltani a párt működését. Szintén bonni kormánykörökre hivatkozva jelenti a Westdeusche Allgemeine Zeitung, hogy a pártot betiltó ítélet kihirdetésére augusztus 20-a körül lehet számítani. (MTI) A. német népnek meg kell védenie Német Kommunista Pártot a betiltástól — mondotta Max Reimann Berlin (MTI) Max Reimarm a Német. Kommu­nista Párt első titkára a Deutsch- landsender demokratikus rádióban beszedett mondott. Felszólította Né­metország népét, védje meg a betil­tástól a Német Kommunista Pártot Felhívás Borsod megye úttörőihez és DISZ-fiataljaihoz A DISZ Központi Vezetősége az idén is felhívással fordul hozzátok borsodi úttörők, DISZ fiatalok, hogy Vegyetek részt éppen olyan lelke­sen, fáradhatatlanul a papir és fémgyűjtésben, mint eddig minden esz­tendőben. A megyében a legtöbb pcxntszámot elérő úttörő és DISZ fiatalok 7800 forint jutalmat kapnak, ezenkívül a DISZ Központi Vezetősége 12.000 forint értékű jutalmat ad a papir és rongy gyűjtésiben legjobb eredményt felmutató 25 úttörőnek. A pontozásos jutalmazás szerint (csak MÉH bélyegzővel ellátott átadási bizonylat számít) minden tonna vas, minden mázsa papir után. az illető pajtás, vagy DISZ fiatal 20 forint jutalmat kap. Borsodmegye úttörői, DISZ fiataljai! Szorgalmas munkátofepa ez idén is számítunk? — DISZ BORSODMEGYEl BIZOTTSÁGA. s ezzel egyúttal védelmezze a nyu­gatnémet ifjúságot a kényszersoro­zástól. „Óvjátok meg a Német Kom­munista Párt legalitásának megvé­désével a szociáldemokrácia és min­den ellenzéki párt jogát arra, hogy szembeszállhasson az Adenauer-kor- mánnyal, hogy a bel- és külpolitika irányvonalának megváltoztatásáért küzdhessen. Védjük meg a munká­sok és a dolgozók jogait“ — mondot­ta a többi között Max Reimann: Véres összetűzések Algériában Párizs (MTI) Algírtól 45 kilométernyire egy ka­tonai teherautó kelepcéibe került. Az algériaiak kilenc katonát megöltek, négyet megsebesítettek. Batna környékén fegyveres algé­riaiak tüzet nyitottak egy gépkocsira és ennek sofőrje halálos sebet ka­pott. A gépkocsi árokba zuhant. Egy másik gépkocsi érkezett a helyszín­re, amelyben két csendőr ült. A csendőrök tüzeltek az algériaiakra. A golyóváltás során az egyik csend­őrt megölték, a másikat utolsó perc­ben mentette meg egy páncélautó érkezése. összetűzés zajlott le Kenchela kör­nyékén, valamint FhiJippevilletől ti­zenkét kilométernyire St-Oharles- ban. Az orani rendőrség 12 személyt letartóztatott és azzal vádolja őket, hogy részt vettek egy, a város szi­vében végrehajtott támadásban: Ciprus lakossága általános sztrájkkal tiltakozott csütörtökön a három ciprusi görög fiatalember kivégzése miatt Nicosia (MTI) Ciprus lakossága csütörtökön ál­talános sztrájkkal tiltakozott a há­rom ciprusi görög fiatalemberen vég­rehajtott halálos ítélet ellen — je­lenti a Reuter iroda. Az egyébként nagyforgalmú Nico­siában csak a katonai járőrök jelen­tették mozgást a kihalt utcákon. Né­hány üzlet félig lehúzott redőnyök mögött állt a vevők rendelkezésére. A sztrájk csupán a létfontosságú szolgáltatásokat nem érintette. A Ciprus többi városéiból és falvas­ból érkezett hírek hasonló helyzetről számolnak be. A micosiai központi börtönben, ahol a három ciprusi fiatalember ha­lálos ítéletét végrehajtották, zavar* gós tört ki,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents