Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-09 / 187. szám

CSfltörtöfc, 1956. augusztus 9.

ESZAKMAGYARORSZAG

3

'/

NAGY ESEMÉNYEKRŐL ^afl

Vest ni környezetben, a Putnok feletti hegyvidék egyik vadregényes völgyében húzódik meg ez alig több, mint 300 lelket számláló kis falu, Kánó. Egyike annak a Bök kis borsodi hegyi falunak, ahová már utolsó posta sem jutott, önálló közigazgatást is csak néhány éve kapott. Ha idegen kerül ide, szinte úgy érzi, kicsöppent a világból, távol került az élet forgatagától, eseményeitől,

VaioTl tudnak-e Kánón az el- ' múlt hetek nagy, országos eseményeiről, eljutottak-e ide, ebbe a távoli, lakott völgybe is a friss szelek, szőnek-e itt is az eddigieknél szebb terveket az emberek? Vajon mi a véleményük a kánóiak- nak a magyar történelem legújabb, papjainkban íródó fejezetéről?

Néhány rövid beszélgetés választ adott ezekre a kérdésekre. Kiderült, hogy a kanyargós, rossz országutak, a nagy távolság, a falut körülölelő hegyek nem zárják el Kánót az országtól, az eseményektől. Egyetlen olyan ház sincs a faluban, ahol közömbösen fogadnák a változásokat. Nemcsak azért van ez, mert a kis faluba közel 50 újság jár, mert harminc házban szól már a rádió, hanem elsősorban azért, mert hiszik és tudják is az emberek, hogy az őket közvetlenül is érintő dolgokról van

(SZÓ.

A l’/ínni tanács ügyeit két fia- nuriut, talem,ber __ mindketten 24 évesek —, Rimavölgyi János tanácselnök és Kiss Béla tanácstitkár intézi. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a KV. júliusi határozatáról, s az országgyűlés üléséről, válaszolhatnának a megszokott sablonnal is, hogy »»-helyeseljük, elfogadjuk, örülünk neki«. A kánóiak két fiatal vezetője azonban nem szereti a sablont. Ök tényeket mondanak el. FelKÁNOI MOZAIKOK

sorakoztatják terveiket, — a falu terveit —, elmondják, hogy már eddig milyen téren történtek változások a tanács munkájában, minek örülnek a gazdák, min vitatkoznak a kánóiak, miben kérnek az eddiginél több segítséget.

&

Ahn At °lyan ember Kánón is,

sirutui aki mostanában folyton

csak arról beszélt, hogy mi minden volt rossz, mi mindent tettünk helytelenül az elmúlt esztendőkben, csakis azon sopánkodott, hogy milyen rengeteg a pótolni való. Mert Kánón például még sosem volt mozielőadás, s bizony van olyan lakosa a községnek, aki nem is tudja, hogy milyen is az a mozi. Legtöbbjük nem volt még színházban, akad, aki még vonaton sem ült. Bizony, nem éppen dicsekedni való statisztika ez 1936- ban. De, aki siránkozva vetette fel ezeket, annak bizony maguk a kánóiak juttatták eszébe, hogy 1945-ben a lakosságnak még több, mint háromnegyede ismerte csak hírből a mozit, sőt egyetlen rádió sem volt a faluban, s ma 30 szól a házakban, két vagy három kerékpár volt, s ma minden házban van, sőt hárman már motorkerékpárt is vásároltak. A kultúrterem nemrégiben készült el, a villany már Felsőtelekesnél van, s most már könnyebb lesz bevezetni, s rövidesen körzeti vándormozit is kapnak.

esik Kánon a mezőgaz- i daság fejlesztéséről.

Bár a határ kicsi, 411 hoíd a szántó- terület, s 495 hold az erdő, mégis sok a tennivaló. És itt segítséget kér Kánó. Jogosan kérnek segítséget, tanácsot, mert bizony a búza ezen a vidéken szegényesen fizet. Nagyon jó már az az esztendő, amikor egy hold■■ "-nm*

ról 5—6 mázsa búzát takarítanak be. így fordulhatott azután elő az elmúlt évben, hogy csak hat gazdának maradt fejadagja, csak hatan őrlethették a malomban saját termésű gabonájukat. B. Kovács János Bácsi, idős tanácstag és még jónéhány gazda, arra gondolnak, hogy több burgonyát kellene vetni, több gyümölcsöst kellene telepíteni.

Akis falu mező gazdasági prob- ' lemai is biztosan

megoldódnak. Ezt maguk a legjobb kánói gazdák állítják, akik közül 31-en már az idén alakult »Március 15« termelőszövetkezet tagjai. Tizenkét középparaszt család is belépett a termelőszövetkezetbe, az elnökük. Paripás István is köztiszteletben álló középparaszt volt. A tsz. tagjai úgy vélekednek, hogy néhány év alatt megváltoztatják a kánói határ képét. Több lesz a gyümölcsös, sok pillangóst vetnek s jelentősen felfejlesztik az állattenyésztést, mert az a legkifizetődőbb ezen a vidéken.

B. Kovács Jfnos' * IfSteWntélyesebb kanoi tanácstag, a fiatal tanácselnök és tanácstitkár leghűségesebb segítője szerint a kis faluban nagyon bizakodó a hangulat. Azok az emberek is leállnak mostanában esténként po- litizálgatni, vitatkozni, akiket évekig kötéllel sem lehetett volna elhúzni egy-egy kisgyülésre. Volt, aki kereken megmondta, hogy eddig nem nagyon érdekelte, mi történik az udvarán kívül, de most például szeretne már személyesen megismerkedni a kánóiak országgyűlési képviselőjével. Nem kéréssel akarja zaklatni, de szívesen elbeszélgetne vele a helyi és az országos eseményekről. Meri ebben a kis faluban is mindenki örömmel, teli tüdővel szívja magába azt az egészséges levegőt, amit Ide is elhoztak a friss szelek.

Hogy ne legyen hiány élelmiszerben

_ A LEGÖREGEBB VASUTAS ÚJÍTÓ

llimillHlÍH!llllHlllliHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIHIÍU<llllllllll!IÍIIIIIIIHtll!IIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimilllllllllillillillllllllllllllUIIII(lllllllllllllimilllllllllllllllllltlllllimilllllllllllllll|llllinilllllllllllÍllllllÍIIIIIII!ll!lll!lllllll!IIIIIIIÍ

— Nem azért van az ember feje, hogy csak a kalapot viselje rajta — nevetett ránk Koszta Imre bácsi, a 7 I éves vasutas újító, amikor megkérdeztük tőle: mi végre töri fejét mind újabb ésszerűsítésekenl Bizony az idő már eljárt Imre bácsi felett. De még mindig egyenes derékkal jár, testtartása egészen fiatalos. Különben is szép magas ember az öreg. Csak a jellegzetes, kipödrött vasutasbajusz, no meg a ritkuló, szürkülő haj árulkodik az évek múlásáról. A munkakedve azonban olyan töretlen, mint valami fiatal legényé. Tiz újítást mondhat magáénak, amelyeket négy év alatt eszelt ki. Tiz nagyon jelentős újítást, amelynek

forintértékét nem is lehet 1 hamarjában kiszámítani.

De talán mutassa be ő maga újí— Ez itt egy csővágó gép. A legjelentősebb újításom. Anyagát hulladékból, kidobott alkatrészekből szedtem össze. A vas, ami benne van, egy évvel ezelőtt még a lomtárban hevert.

— Milyen akadályokba ütközött gz összeszerelés?

— Nehézség akadt bőven. Amikor elkészültem a csővágóval, a megígért motort nem kaptam meg. Kénytelen voltam ezért egy légfu- vató motorral a szerkezetet meghajtani. Természetesen szíjáttétel útján.

— Azelőtt milyen szerszámokkal vágták a csöveket?

— Egyszerűen hidegen. Természetesen'kézzel. Ez bizony nagyon fárasztó, nehéz munka. Nem beszélve arról, hogy igen lassú.

Ez a beszélgetés a Tiszai pályaudvar köztelében zajlott le, a távközlő és a biztosító berendezések javítóüzemében. A műhely Koszta Imre bácsi birodalma. Minden alkotásban benne van elképzelése, ahogy mondani szokás, vúnden feladatban »benne van a keze«. Az udvaron látható prést két évvel ezelőtt konstruálta. Úgynevezett pruger-sapkákat készítenek vele, amelyeket azokra a csövekre forrasztanak, amelyek a jelzők és sorompók huzaljainak tartóoszlopai lesznek. /

*— Jó szolgálatot tesz ez a prés, mert régen kézzel vagdosták a lemezeket, s nagyon lassan ment a * munka — jegyzi meg Imre bácsi. —» Most naponkint akár fél szekér pruger-sapkát el lehet vele készíteni.

A betonelemek műhelyében több tablón sorakozik egymás mellett, illtre bácsi minden sablonon ésszerűsített valamit. Csavarok helyett kallantyukat szerelt fel s így

nagyon gyorsan, könnyen megy a sablonok rögzítése.

Láttam az udvaron fúrógépet, lemezvágót s különböző szerkezeteket, amelyek mindegyikén javított valamit az öreg vasutas újító. Nagyon sok ember munkáját könnyítette meg a sok elmés változtatás. Sok idő, sok energia, gond, fáradó zás fekszik minden egyes megújított gépben. S mindezeket 74 éves fejjel, őszülő halántékkal okoskodta ki Imre bácsi. Méhészkednie, vagy rózsafákat kellene ültetnie az udvarán, hiszen már éltek óta nyugdíjas. De ő napról-napra fejébe csapja a hetyke vasutassapkát és elballag a műhelybe.

Ilyen előzmények után az ember szájára tolakszik a kérdés:

— "S Irm 'fiiettek az' újításokén?

— Nem sokat. Majdnem semmit. De hát nem is az a lényeg.

— De ugy-e jól esne, ha megfizetnék a sok gondolkodást, igyekezetét?

— Talán majd a nyugdíjamban

viszontlátom a szorgalmamat. Ugyanis úgy hallottam 1957-ben felemelik a nyugdíjakat.

ö maga is, elősegíti ezt jó munkájával — nem kétséges, hogy teljesülni fog reménye.

PÁRKÁNY

A legfőbb ügyészség titkárságának tájékoztatója az ügyészi szervekhez benyújtott panaszokról és bejelentésekről

A szocialista törvényesség megszilárdítása megköveteli az ügyészi szervekhez beérkező panaszok és bejelentések alapos és gyors elintézését. A legfőbb ügyész ország- gyűlési beszámolójának elhangzása óta növekvő számban érkeznek panaszok az ügyészi szervekhez, elsősorban a legfőbb ügyészihez. Sokan azonban a legfőbb ügyészt olyan kérelemmel keresik fel, amelynek megvizsgálása és elintézése a járási, vagy a megyei ügyészség feladata, ezért az ilyen panaszokat a területileg illetékes szerveknek továbbítják. Ez az eljárás hosszadalmasabb, mintha a panaszos kérelmét közvetlenül a kifogásolt határozatot hozó szerv székhelye, illetve saját lakóhelye szerint illetékes ügyészségnél adta volna be. J l..h ügyészi szervezet jogkörét törvény gitározza meg s eszerint alsóbb szervei, a járási és a megyei ügyészségek a járási, illetve megyei szintű államigazgatási és egyéb szervek törvénysértő határozataival szemben ugyanabban a jogkörben járnak el, mint a legfőbb ügyészség, amely egyébként az országos irányítás és az országos szervek (minisztériumok stb.) törvényességi felügyeletét látja el. Tehát a községi és a járási szerveknél — ha erre megfelelő alap van — az ügyészi óvást vagy javaslatot a járási, a megyei hatáskörű szerveknél pedig a megyei ügyész adja be. így meggyorsul a benyújtott panaszok orvoslása;

A legfőbb ügyészséghez tehát akkor kell panasszal fordulni, ha a sérelmezett határozatot vagy rendelkezést a minisztérium, vagy egyéb országos szerv hozta, valamint ha az ügyben a megyei ügyészség foglalt állást, de döntésével a panaszos nem ért egyet. Mivel a megyei ügyészség felügyel a járási ügyészségek munkájára, a járási ügyészség kifogásolt döntésével szemben a megyei ügyészséghez kell fordulni, mert közvetlen revíziót elsősorban a megyei ügyész gyakorol.

A legfőbb ügyészség titkársága felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvénysértő határozatok ellen törvényeink rendszerint fellebbezési jogot is biztosítanak. Ez esetben a hozott határozat még nem jogerős és a felettes igazgatási szerv vagy a törvényben meghatározott egyéb szerv (például munkaügyi kérdésekben a területi egyezte^ bizottság) dönt végérvényesen. Ezenkívül az 1954. évi I. törvény minden állampolgárnak általánosságban is biztosítja a felettes szervhez a panaszjogot. (MTI)-f. - o—'—»

Földfoglalás Szicíliában

Róma (MTI)

Palermo megyében Gela helységben háromezer paraszt hétfőn hajnalban földfoglalást hajtott végre két nagybirtokon.

A gelai parasztok mozgalma széleskörű visszhangot váltott ki egész Szicíliában és számos helyen fordulnak hasonló követelésekkel a szicíliai tartományi gyűléshez. (MTI)

A KÖZPONTI VEZETŐSÉG július 18—21. határozata újabb nagy tetteket kór és vár a falutól. Elsősorban azt várja, hogy az aratás, a gabonabetakarítás, cséplés a legkisebb szemveszteséggel befejeződjön, s minden gabonabeadásra kötelezett termelő a cséplőgép alól teljesítse kötelezettségét.

Egyesek a Központi Vezetőség határozata után azt a teljesen alaptalan, valótlarí állítást híresztelték. hogy a beadási kötelezettséget elengedik, vagy legalább is csökkentik. Nyíltan meg kell mondani, hogy a begyűjtés nem átmeneti, nem ideiglenes jellegű módszer; a népgazdaság szükségleteinek kielégítését a mező- gazdasági terméshozam növelésével, s a begyűjtési tervek teljesítésével kell biztosítani. Hegedűs elvtárs a Központi Vezetőség ülésén hangoztatta: » ... az ország kenyérgabona szükségletének biztosítása nem függhet a tőkés piacoktól... az ország kenyérellátásán kívül kenyérgabonából megfelelő tartalékot is biztosítani kell...«

Dolgozó parasztságunk többsége meg is érti, hogy az ország kenyerének biztosítását nem bízhatjuk a véletlenre, nem tehetjük függővé a tőkés piacoktól. Ezenkívül a dolgozó parasztság maga is érdekelt a beadási kötelezettsége pontos, határidőre való teljesítésében. A mezőgazdasági beruházások, a termelőszövetkezetek fokozottabb állami támogatása, az egyéni parasztság segítése a terméshozamok növelése érdekében, a parasztság pénzbeli és természetbeni jövedelmének mintegv 25 százalékos növekedése a második ötéves terv időszakában csak akkor valósítható meg, ha a falu pontosan teljesíti állam iránti kötelezettségét. Parasztságunk megérti és helyesli ezt. Bizonyítéka ennek, hogy többsége határidő előtt teljesítette beadási kötelezettségét. Ahol a cséolés már befejeződött, — mint. Zalkod községben —, a gabonabeadásra kötelezett termelők kivétel nélkül becsülettel teljesítették előírásukat.

A MINISZTERTANÁCS pártunk javaslatára határozatot hozott a kenyérgabona állami szabadfelvásárlására, olyan szabadárak megállapításával. amelyek megfelelnek a dolgozó parasztság érdekeinek. Ugyanakkor az állami szabadfelvásárlás után a dolgozó parasztság olyan kedvezményeket kap, amelyek a mező- gazdasági termelést segítik elő. így például a termelő a szabadon átadott gabona minden mázsája után 20 kilogramm korpát kaphat 150 forintos mázsáokénti áron, vagy 100 kilogramm búza és rozs ellenében 66 kilogramm szuperfoszfátot vásárolhat 100 kilogrammonkénti 18 forintos, a termelőszövetkezetek pedig 10.50 forintos áron; vagy minden eladott 100 kilogramm búza és rozs után az egyéni termelő az általa végeztetett mélyszántás díjából 30 forint, a termelőszövetkezet 35 forint engedményt kap.

A felsorolt kedvezmények közül a termelő a korpa mellett szabadon választhatja a műtrágyajuttatási vagy a mélyszántási kedvezményt.

Hogy mennyire megfelel az állami szabad ár a parasztság érdekeinek, bizonyítja, hogy a zalkodi dolgozó parasztok árugabona feleslegük 81.5 százalékát az államnak adták el. Voltak olyan dolgozó parasztok, mint Kostyán Ferenc, aki a szabad gabona átadása után 6.000 forintot, Buss József, aki 3.770 forintot, Géczi János, aki 3.826 forintot kapott. De idézzük Kántor István szirmabesenyői dolgozó parasztot, aki kijelentette: »9.5 holdon gazdálkodom, 4 és fél holdon vetettem búzát. Az állam a szabad kenyérgabonáért 280 forintos, jó árat fizet. Akkor sem kaphatnék jobb

árat, ha felesleges kenyérgabonámat nem az államnak adnám el. így az a szándékom, hogy mintegy 10 mázsa kenyérgabonát az államnak szabad áron eladok, mert pénzre van szükségem.-«

VANNAK, akik úgy gondolják# hpgy a kenyérgabona állami szabad felvásárlása kizárólag az állam érdeke. Igaz, — az állam érdeke is, mert a kötelező beadás nem fedezi a gabonaszükségletet. De érdeke a parasztságnak is, mert másként nem tudná pénzbeni jövedelmét fokozni; Érdeke, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az árugabona többségét, az egyéni termelők és termelőszövetkezeti csoportok tagjai gabonafeleslegük 80 százalékát az államnak eladják. Falusi pártszervezeteinknek, népnevelőinknek, községi tanácsainknak, begyűjtési szerveinknek a cséplés megkezdése előtt úgy kell elősegítem ezt a célt, hogy meggyőzzék az árugabonafelesleggei rendelkezőket, kössenek előzetes értékesítési szerződést, melyre kamatmentes előleget kapnak.

»Az élelmiszerellátás megjavítását nemcsak több, hanem értékesebb, elsősorban az állati fehérjéket tartalmazó élelmiszerek, hús, tej, tojás fogyasztásának növelését kell biztosítani« — mondotta Hegedűs elvtárs a Központi Vezetőség ülésén.

A megye dolgozó parasztsága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy már ebben az évben megjavuljon a hús-, tej- és tojásellátás. Sok község féléves tervét már túlteljesítette. De meg kell mondani azt is, hogy a hátralékosok száma az első félévben nem csökkent, sőt azokban a járásokban és községekben, ahol hiányzott a felvilágosító munka, növekedett.

Egyes helyeken lazult az állam- polgári fegyelem. Gesztely községben az egységes pártvezetőség titkára, a községi tanács VB. elnöke és a községi begyűjtési megbízott egyöntetűen elismerte, hogy nem merték megkövetelni a kötelezettségek teljesítését. Az állami, állampolgári fegyelemről Gerő elvtárs a Politikai Bizottság beszámolójában a következőket mondotta: »Népi demokratikus# szocialista fegyelem nélkül nincs népi demokratikus, szocialista demokrácia.« S ez természetes. A kötelezettségek teljesítése nélkül nem tudnánk kielégíteni a falu igényeit# fedezni a beruházásokat, nem tudnánk a lakosság élelmiszerrel való ellátását biztosítani. Több községben arra hivatkoznak, hogy egy-egy termelőnél a hátrálék mennyisége nem jelentős, 2—3 húskllogramm, s ezt majd úgyis rendezni fogják. De sok kicsi sokra megy! Könnyebb havon- kint folyamatosan 20—30 liter tejet, negyedéveníkint 3 kilogramm baromfit beadni, mint a felgyülemlett hátrálék, s a határidő elmulasztása miatt 10 százalékos felemeléssel 2—300 liter helyett 220—330 liter tejet, 12 kilogramm helyett 13 kilogramm baromfit, 60 kilogramm helyett 66 kilogramm sertéshúst letörleszteni.

A beadás elmulasztása a termelőnek anyagi és erkölcsi hátrányt jelent, még ha kis tételről van is szó; Ugyanakkor a népgazdaság számára sem közömbös, hogy az a sertés-, baromfi-, tej- és gabonamennyiség, melyre most számítunk, mikor áll az állam rendelkezésére, hiszen a népgazdaság szükségleteit folyamatosan kell kielégíteni.

A BEGYŰJTÉSI tervek teljesítése a Központi Vezetőség júliusi határozata után szívós politikai munkát, követel. A politikai munka állandó javításával kell elősegíteni, hogy megyénk dolgozó parasztsága tettekkel válaszoljon a Központi Vezetőség határozatára;

' VASZIL ISTVÁN

Másfél millió forintos önköltségcsökkentés

A Miskolci Mélyfúró Vállalat az ország legnagyobb kutató vállalata. Munkája úgyszólván nélkülözhetetlen a . föld rejtett kincseinek feltárásához. A vállalat állandóan fejlődik, 1956-ban két új üzemet létesített. A miskolci és zagyvapálfalvai üzemegységek mellett már működik a rudabányai és a putnoiki üzemvezetőség’ is. A fejlődésre jellemző, hogy egyetlen üzemvezetőségnek, a miskolcinak, már nagyobb a létszáma és a kapacitása, mint 1953-ban az egész vállalaté volt. Míg a közelmúltban csak 300—400 méteres fúrásokat végeztek, ma ezer méternél tartanak. A kutatások között elsőrendű fontosságú a rudabányai mélyfúrás, amely a Sajó völgyében épülő ipari létesítménynek, az ércdúsítónak és érepörkölőnek nyersanyagát kívánja biztosítani;

A vállalat a második negyedévben kutatási tervét 114 százalékra teljesítette és másfél millió forintos önköltségcsökkentést ért el. Az eredmények elérését a jó kollektív szellem# a párt-, a szakszervezet és a vállalatvezetőség összehangolt munkája tette lehetővé. A helyesen alkalma*' zott jutalmazás is serkentőleg ha<- tott. A jutalmazások között szerepel ház- és házhelyjuttatás is. Ma már egész utcája van a vállalatnak# 15 új házban laknak a »kincskeresők«.

A második negyedév jó munkájáért Juhász László és Pál Lajos üzemvezető kormánykitüntetést kapott, többen mások a szakma kiváló dolgozója kitüntetésben részesültek. A putnoki üzemvezetőségnél Lebedi Antal brigádja 189, a miskolcinál Kovács Aladár brigádja 172, a rudabányainál Gregor Andi;ás brigádja 144, Zagyvapálfalván K; Nagy József brigádja 216, B. Nagy Lajos brigádja pedig 190 százalékos átlageredménnyel segítették a vállalat eredményes munkáját#