Észak-Magyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-09 / 187. szám

2 flSZAKM AGY ARORSZÄG Csütörtök, 1956. augusztus 9. hegyaljai Hét- lesz az idén Sárospatakon Jobb szakszervezeti munkát (Tudósítónktól.) Tokaj-Hegyalja, e híres borvidék fővárosában, Sátoraljaújhelyen nem rég hallottuk azt a jó hírt, amit most továbbadunk olvasóinknak. Sokan fognak örülni e hímek azok, akik szeretik az igazi, jó hegylevét, a fi­nom hegyaljai bort és nem vetnek tneg egy kis kiruccanást ide. Hegy­alja gyönyörű szőlősdombjai közé. Hámori Zoltán elvtárs, az újhelyi járási tanács kereskedelmi csoport­jának vezetője újságolta nekünk, hogy az idei ősszel, pontosabban szep­tember 23-tól 30-ig »Hegyaljai Hét« lesz itt, Észak-Borsodban. Hégi hagyományt ápolnak a hegyaljai hét megrendezésével. Igaz, a felszabadulás óta még egyszer sem rendeztek hasonló, több napig tartó ünnepségeket itt, Magyarország leg­szebb borvidékén. De a felszabadu­lás előtt jónéhány külföldi ország­ban emlegették a Tokaj-Hegyalján megrendezett szüreti kiránduláso­kat, a Hegyaljai Hetet. Nos, ha a felszabadulás óta nem Voltak ilyen szüreti kirándulások, jóféle szüreti mulatságok errefelé), akkor most lesznek, s a megye leg­nagyobb járása kitesz magáért. Azt mondják az újhelyi járás vezetői: azt szeretnék, ha ez idei Hegyaljai Hét minden eddigit felülmúlna. A járásnak, mint vendéglátó házigaz­dának lesz ereje és képessége arra, hogy ezer és ezer kedves vendég számára tegye emlékezetessé az idei hegyaljai kirándulást. Az ünnepi hét programja valójá­ban még csak most bontakozik ki, de annyit máris elmondhatunk, hogy sok szüreti népi játék, gazdag kulturális és sportműsor, kiállí­tások, jó táncmulatságok lesz­nek a Hegyaljai Héten. És ter­mészetesen bor vásár is, hiszen jó hegyaljai borok nélkül nem is lenne igazi a Hegyaljai Hét. Sok állami gazdaság, termelőszövet­kezet, szőlőtermelő szakcsoport és egyéni szőlőtermelő jelentkezett máris. Úgy számítják, hogy lega- tlább 300 hektó bor talál majd jótor- ku fogyasztókat. A hét napig tartó ünnepségekre elsősorban az északmagyarországi iparvidék lakóit akarják meghívni. De az ország más részeibe is elkül­dik majd meghivóikat a Hegyaljai Hét rendezői. Azt is eltervezték már, hogy a szomszéd országokból is hívnak vendégeket. A megyei ide­genforgalmi hivatal és az IBUSZ máris nagy érdeklődéssel fogadta e terveket. Minden bizonnyal sok kül­földit üdvözölhetünk majd a Hegy­aljai Héten. Az ideutazást természe­tesen, különvonatokkal fogják meg­oldani. Igaz, hogy még nincsenek pontos tervek, de jó lesz, ha egy kicsit töb­bet is elárulunk a Hegyaljai Hét programjából. Elsősorban azt, hogy a Hegyaljai Hetet Sárospatakon fogják megrendezni. Ez az ősi város a Rákóczi várral, múzeumával, 425 esztendős, öreg is­kolájával, festői kör-nyékével nagyon sok szépet és érdekeset tud adni a látogatónak. Itt Sárospatakon épül majd fel a Hegyaljai Hét rendezvé­nyeinek valóságos kis városa. A programról annyit, hogy szippompás szüreti felvonulás • nyitja meg és zárja be a Hegyaljai Hetet. Ezeken a felvonulásokon megelevenedi k majd Hegyalja minden vidám szü­A borsodi iparvidék dolgozóinak jobb ellátása érdekében a mezőgaz­dasági jellegű területekről egyre több zöldség és gyümölcs érkezik megyénk területére. Különösen nagyarányú az emelkedés az Ózdra történő vasúti szállításoknál. A mis­kolci MÁV Igazgatóság darabáru­szállítási csoportjának tájékoztatá­sa szerint a tavalyihoz képest 20— 25 százalékkal több zöldséget, gyü­mölcsöt szállítottak ózdra és egyéb városokba. Augusztus első napjaiban erőtel­reti tréfája, népi játéka. A szabad­téri színpadon a Néphadsereg Színházának mű­vészei a Néma leventét, az Ope­raház együttese pedig a Denevért fogja bemutatni. Játszik majd a színpadon a miskolci Déryné Színház együttese is. A sport­műsort még most tervezik, de valószínű, hogy a labdarúgás kedvelői a Honvéd és a Kinizsi mérkőzésein szurkolhatnak majd. A vendéglátó ipar nemcsak az új­helyi járásban, cje az egész megyé­ben készül az őszi nagy ünnepre. Sok meglepetést terveznek, amikből nem is lenne szabad semmit elárul­nunk. Az érdekesség kedvéért any-? nyit talán elmondhatunk, hogy a pataki földművesszövetkezet példá­ul a sárospataki vár mását építi meg. amiben kitűnő borokat mér­nek majd. A szerencsi kiskereske­delmi vállalat díszes kulacsokat ké­szít, amiket jó borral töltenek maid meg. Úgy véljük, ez lesz a legmél­tóbb emléktárgy a Hegyaljai Hétről. — És természetesen rengeteg ha­lászcsárda, sok mázsa lacipecsenye és más jó ennivaló várja majd a vendégeket. Persze, jól meg kell ágyazni a hegyaljai bornak. A jó házigazdák pedig gondoskodnak mindenről. Most már csak jó szüret ’egyen, jó bor legyen, mert mégis­csak ezen múlik, hogy sikerüljön a Hegyaljai Hét. P. J. jesen megindult a dinnye és paradi­csom vasúti szállítása. A nagyarányú exportszállításokon felül hatalmas mennyiség érkezik a borsodi váro­sokba. A hónap első hetében mint­egy 50 százalékkal több dinnye és paradicsom érkezett a Heves megyei .termelőihelyekről különböző borsodi városokba, elsősorban Ózdra. A zöldség- és gyümölcsfélék gyor­sabb fuvarozása érdekében a MÁV a zöldárukat a gyorsgyűjtős vonato­kon kívül személyvan átokkal, sőt gyorsvonatokkal is továbbítja, (Vezércikk folytatása az 1. oldalról.) támogatni és bátorítani a szakszer­vezeti bizottságok tevékenységét, sőt elvárja a funkcionáriusoktól, hogy határozottan vessenek véget a szak- szervezeti munka még gyakran elő­forduló lebecsülésének. Ezt a felada­tot teljesíteni csak akkor tudják pártszervezeteink, ha a szakszerve­zet pártirányítása okos, taktikus, szakszerű lesz; olyan, amely nem sérti a szakszervezeti szervek ön­állóságát. Szakszerű segítséget adni azonban csak azok tudnak, akiknek megvan hozzá a szakértelmük, azaz akik ismerik a szakszervezetek mun­káját. Nem dirigálni, hanem segí­teni kell! (2 yakran találkozunk manapság ^ azzal az üzemekben, hogy az alapszervezet párttitkárának és az üzemi bizottság elnökének együttmű­ködése nem zavartalan. Az együtt­működés különösen akkor rossz, ami­kor a párttitkár mindentudónak kép­zeli magát és úgy érzi, ő hivatott minden ügyben dönteni. Tegyük hoz­zá, hogy ez legtöbbször ott fordul elő, ahol nem értik, nem ismerik a szakszervezet munkáját. A pártbi­zottságok is ritkán ellenőrzik a párt­tagoknak a szakszervezetben végzett munkáját, pedig minden párttagnak, mint szakszervezeti tagnak is előre kell vinnie a szakszervezet ügyét. Ma még ritkán fordul elő az is, hogy a szakszervezet kérdését pártössze­jöveteleken megvitassák. A pártszervezetek neveljék a párt­tagságot a szakszervezeti munka iránti megbecsülésre, mutassanak rá a szakszervezeti mozgalom nagysze­rű hagyományaira. És itt kell beszél­nünk a megbecsülésről. Sok helyen az üzemi pártszervezetek nem von­ják be minden kérdés megtárgyalá­sába a szakszervezet vezetőit. Bor- sodnádasdon például az üb. elnökét csak akkor hívják meg, ha a szak­szervezetet érdeklő kérdést tárgyal­nak. Másutt is van erre példa. Ez helytelen, kedvét szegi a szakszerve­zeti funkcionáriusoknak, mert így dolgozni együtt nem lehet. Fontos feladat a szakszervezeti de­mokrácia megjavítása. Ennek legfon­tosabb tényezője a termelési értekez­letek színvonalának növelése. Új rendszerű termelési értekezleteket kell tartani. Az üzemi bizottságok legyenek kezdeményezők ebben. römmel fogadtuk a társadalmi v-/ bíróságok létrehozásáról szóló kormányhatározatot. Mégis a szak- szervezet késlekedik e határozat vég­rehajtásában, nem igényli az ügyészi szervezet segítségét, lassan, vontatot­tan halad megyénkben a társadalmi bíróságok megszervezése. Pedig ez is a jobb szakszervezeti munkát segíti elő. Ahhoz, hogy a szakszervezeti mun­ka jobb legyen, sok a tennivalója maguknak a szakszervezeti vezetők­nek, aktivistáknak. Meg kell szün­tetni a túlzott központosítást, erő­teljesen fejleszteni kell a demokra­tizmust a szakszervezeti mozgalom­ban. Növelni kell a jogkört, ki kell bontakoztatni nagymértékben az ön­kéntes társadalmi munkát és ered­ményesen kell továbbvinni a harcot a megcsontosodott bürokratikus mód­szerek ellen. A megyei pártbizottság jelszava ki­mondja: »Érjünk el újabb sikereket a munkában, a dolgozókról való sze­rető, elvtársias gondoskodásban, a szocialista demokrácia fejlesztésé­ben, a javuló pártmunka alapján.« S tegyük ehhez hozzá, hogy az egyre javuló szakszervezeti munka alap­ján is. Vannak üzemi bizottságaink, ame­lyek ma jól dolgoznak, mint a Lenin Kohászati Műveké, vagy az ózdiaké, amelyek a termelés, a dolgozók ér­dekében maximális tevékenységet fejtenek ki. Például a kislakásépít­kezések meggyorsítása érdekében mindkét gyárban salaktégla-üzemet létesítettek. A párthatározat után azonnal munkához láttak. Helyes út az, amelyen a Lenin Kohászati Mű­vek és az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezete halad, ezt kell követ­ni szerte a megyében! Értékes munkásmozgalmi dokumentumokat kaptunk vissza a Román NépköztársaságOól Jelentősen emelkedett a zöldáruk szállítása Miért akarja visszaadni tanácstagi megbízatását Turóczi László „Amikor szélesítjük a pártdemokráciát, az állami demokráciát, általában a szo­cialista demokráciát, a dolgozók igen sokszor jogos kéréseket vetnek fel, ame­lyeket egyelőre nem tudunk mind meg­valósítani. Ezt mondjuk meg nyíltan, őszintén, nem szabad hitegetni a dolgo­zókat. .(Gerö elvtárs a borsodi párt- aktivén elhangzott beszédéből.) Amikor Turóczi László elvtárs, városi tanácstag félévi beszámoló­ját tartotta, többek között ezeket mondotta a II. kerület lakosainak: — Kedves elvtársak! Jogos sérel­met orvosol a tanács, amikor elha­tározta, hogy a Csillag, a Nap és a Hold utcák járdáját megcsináltatja, kikövezteti. A Csillag utcai lakosok ezen felül vízvezetéket kapnak egy csappal. Taps jutalmazta a bejelentést, a tanácstag beszámolója után megelé­gedett emberek hagyták el a gyűlést. Örültek, hogy gondoskodik róluk a tanács. Teltek a napok, a hetek, a türe­lem egyre fogyott, de a munkálatok tnem indultak meg. Mind sűrűbben hangzott el a kérdés: — Mi lesz a járdákkal és a víz­csappal? — Pedig Turóczi László tanácstag fáradhatatlanul rótta a hi­vatalokat, kilincselt, tolmácsolta a (lakosság panaszát mindenütt s kérte, hogy segítsenek. De hiába. A leg­több helyen vonakodó vagy közö­nyös emberekkel találkozott. — Igen, igen — mondták —, meg­ígértük, csakhogy most új terv van, abba meg sehogysem fér bele az ígéret. De majdcsak csinálunk va­lamit; Máskor meg ezt kapta a lakosság érdekében fáradhatatlanul eljáró ta­nácstag: — Nézze, nem tudni, hogy felújításra, vagy beruházásra ké­szül a járda. Ezt még meg kell be­szólni a vb-vel, s a pénzt is elő kell teremteni rá. Ja kérem, nem megy az olyan könnyen! — Belefáradtam — mondta Turó­czi elvtáns, amikor feljött a szer­kesztőségbe és előadta panaszát. — Kerülöm a választókat, kerülöm te­kintetüket, mert úgy érzem, hogy hazug embernek tartanak. Én önér­zetes ember vagyok, ezt nem tudom tovább csinálni. Nem akarom lejá­ratni sem -a tanács tekintélyét, sem a magamét. Inkább visszaadom a megbízatásomat; Papírokat vesz elő, kiteregeti s megmutatja, hogy ime ezt kapta a K. kerületi tanács városgazdálkodási csoportjától »szempontként«, illessze be I. félévi beszámolójába. Esze- lúnri Csillag utcai gyalogjáróra 23.700 forintot fordítanak, a Nap ut­caira ugyanannyit, a vízvezeték egy csappal a Csillag utcában 28.400 fo­rintba kerül. S mindebből egyedül a Hold utcában kezdték meg a járda kövezését, de itt is csak úgy indult meg a munka, hogy a városi tanács vb. elnökhelyettese, Fazekas László elvtárs járt közbe. Turóczi László a II. kerület város­gazdálkodási csoportját hibáztatja, mert megígértette vele a járdát és most csak húzza-halassza az ügyet, nem tesz semmit annak megoldása érdekében. Pedig ez egyáltalán nincs hasznára a tanácsnak, hiszen a felelőtlen ígérgetés megingatja a dolgozók tanácsba vetett hitét. A városgazdálkodási csoport ne nézze a népet kiskorúnak és ne bánjon vele úgy, mint gyerekkel. S végül támogassa a tanácstagok munkáját is. Ez az oka annak, hogy Turóczi elvtárs vissza akarja adni tanács­tag megbízatását. Szerintünk azon­ban elhamarkodottan, elkeseredésé­ben tette kijelentését, hiszen a nép bizalmából lett tanácstag. Adjon se­gítséget a kerületi tanács Turóczi elvtársnak az ügyben, hogy megbí­zatását becsülettel teljesíthesse^ cAz ahuuá íiúzzfhzól Örömmel olvastuk az Északma-, gyarország augusztus 5-i számában megjelent Borsodi Borsot. Néhány kiegészítéssel én is felkeresem a szerkesztőséget. Az összeállításban »játszótér a második emeleten« cím alatt szó esett a Széchenyi utca 19. számú házról is. A riporterek igen helyesen látták meg a ház lakóinak problémáit, de mi, akik életünk nagyrészét az amúgy is sívár kőfalak közt éljük le, sokkal többet bosszan­kodunk, amint az a cikkből kitűnik. Én is — mint az újságírók — a gyer­mekeinkről szeretnék írni, akik a nyári időben a folyosókra és átjá­rókra kényszerülnek. Itt játszanak, nevetgélnek, s talán néha hango­sak is. De csoda ez? Hiszen sokszor 20—25 gyerek is összegyülekezik ját­szani. Ebben a házban azonban sokan nem szeretik a gyermekkacajt. Még olyanok is vannak, akik különböző fenyítési módszerekkel eltiltják, hogy folyosórészük előtt elmenjenek gyer­mekeink, mondván, hogy összeszeme­telik »az ő portájukat«. Gyermekein­ket már annyira megfélemlítették, hogy szinte nem is mernek járni a lépcsőn és a folyosókon. Tudják, hogy az egyik idős asszony, Cs. P.-né ajtajában hosszú bot van elrejtve — fenyítésre. Legutóbb, szemtanúk ál­lítása szerint, Cs. P.-né teljesen indo­kolatlanul egy pohár vízzel szembe­öntött egy 4 éves szívbeteg kislányt. Felnőtt ésszel nem gondolt a követ­kezményekre, de a gyermekektől el­várja, hogy elképzelése szerint vi­selkedjenek, szinte némák, mozdu­latlanok legyenek. Egyes felnőttek sokszor csúnya, illetlen kifejezések­kel szidják a kicsiket. Ez bizony már sok botrányt szült a Széchenyi utca 19-ben. Az utóbbi időben már békésen egymás mellett élő lakók is összeszólalkoztak. Azt hiszem, ezt az ügyet sürgősen meg kell oldani, mert a szülőknek és gyermekeknek egyaránt kellemetlen így élni a házban. Mindez persze azért van, mert a hatalmas bérháznak szinte talpalat­nyi helye sincs, ahol gyermekeink játszhatnának, mindent elfoglal az ottlévő épületszerelő vállalat, amely­nek teherautói késő éjjel és kora hajnalban ott dübörögnek ki—be az udvaron. Azt hiszem, jogos a meg­állapítás: egy ilyen nagy vállalat nem való a város közepére, úgyszól­ván a váré« legnagyobb bérházának udvarára. Kiköltöztetése megoldaná a gyermek-problémát is. Visszakap­nák a lakók a hátsó udvart, amely jelenleg csőraktár és autóparkoló hely. Mi vállaljuk, hogy társadalmi munkával visszaállítjuk eredeti álla­potába. Néhány pad felállításával, fá­sítással és gyepesítéssel birtokukba vehetnék a lakók. A bérház lakói nevében; SZABÓ LÁSZLÓ. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő történel­mi intézet nagymennyiségű értékes munkásmozgalmi vonatkozású doku­mentumanyagot juttatott el a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének párttörténeti intézetéhez. A román testvérpárt által ajándékozott, mintegy kétszázezer lap terjedelmű anyag a magyar munkásmozgalom történetének rendkívül fontos doku­mentumait tartalmazza az 1870-es évektől 1919-ig terjedő időszakban. E dokumentumokat, mint az akkori bel­ügyminisztériumi és a budapesti rendőrfőkapitányság iratanyagát, a Tanácsköztársaság leverése után a román burzsoá csapatok kivonulá­suk alkalmával magukkal vitték. A Magyar Dolgozók Pártja Központ! Vezetőségének kévésére a román testvérpárt az anyagot készséggel rendelkezésünkre bocsátotta. A hivatalos átadásra szerdán dél« után került sor a párttörténeti inté- zetben. Ion Popescu, a Román Nép-» köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tudományos osztályának vezetője, valamint Sebes István külügyminiszterhelyettes je­lenlétében adta át a román testvér­párt ajándékát, amelyet pártunk Központi Vezetősége nevében Andics Erzsébet meleg szavakkal köszönt meg. (MTI.) NYUGATNÉMETORSZAGI KÉPEK Adenauer nyugatnémet kancellár nemrégiben kijelentette; »Vélemé­nyem szerint az angol és amerikai megszálló csapatok németországi tar­tózkodása — elkerülhetetlen az euró­pai biztonság érdekében.« így a kancellár. S hogy vélekedik minderről a német nép? Hogy ezt ol­vasóink elképzelhessék, minden külö­nösebb kommentár nélkül közlünk néhány eseményt. Az adatokat nyu­gatnémet újságokból vettük. Az utolsó egy évben a megszálló csapatok tagjai 500 esetben támad­tak meg taxisofőröket. Tíz taxisofőr meghalt, 196-ot hosszú ideig kezeltek a kórházban. Ezekkel az események­kel összefüggésben a düsseldorfi taxi­sofőröket könnygázbombákkal sze­relték fel, amelyeket akkor helyez­nek készenléti állapotba, amikor amerikai utasaik vannak;; ; összeválogattuk, hogy június hó­napban milyen »emlékezetes« tette­ket hajtottak végre a megszállók a nyugatnémet városokban: KREUZWERTHEIMBEN egy amerikai katona leszűrt taxisofőrt. egy Uj gyorsvonat Romániába Románia felé az utóbbi időben erősein megnövekedett az utasforga­lom. Ezért a MÁV. Budapest—Bihar- keresztes—Tövis (Teius) között új gyorsvonatot állított forgalomba. A vonat a Nyugati-pályaudvarról 17.50 órakor indul. A zavartalan utazás biztosítására a Biharpüspökd (Epis- copia-B ihorulu i) — Tövis útvonal állomásaira, valamint az ezekről el­ágazó vasútvonalaikra utazóik csak ezt a vonatot vehetik igénybe. A Nyugati pályaudvarról 20.06 órakor induló bukaresti gyorsvonattal pedig csak a Tövis állomáson túl utazók (mehetnék. A menetjegyeket az IBUSZ irodáiban a fentieknek meg­felelő bélyegzéssel látják el. Magyarország és Románia között Nyirábrány—Érmihályfalva ál-orná- pon át is megindult a személyforga­lom. Debrecen—Érmihályfalva között égy vonat már naponta közlekedik, amely Debreceniből 6.28 órakor in­dul és 8.10 órakor érkezik Érmi- nályfalvára. Ellenirányban a vonat 117.25 órakor indul Érmihályfalváról és 19.57 órakor érkezik Debrecenbe. (MTI) ASCHAFFENBURGBAN amerikai katonák felajánlották egy 26 és egy 23 éves lánynak, hogy hazaviszik őket autójukon. A kocsiban a lányokat leütötték és erőszakot követtek el rajtuk. KAISERSLAUTERN Egy francia katona kézigránátot vágott be két éjszakai lokál abla* kán. — Egy amerikai katona le* ütött egy asszonyt s egy barlangba hurcolta, hogy erőszakot kövessen el rajta. A nőnek nehezen sikerült megmenekülnie. MEINZ-GONSENHEIM Két amerikai katona leütött egy fiatal« embert, aki menyasszonyával sétált. A fia­talember karja több helyen eltörött és a feje Is betörött. A segítségül siető járókelőket az amerikaiak súlyosan bántalmazták. HANAU Négy amerikai gyermek (a meg* szálló csapatok tisztjeinek fiai) dró« tot feszített keresztbe ’ egy ország* úton, hogy a gépkocsik és motor* kerékpárok megállásra kényszerül* jenek és kirabolhassák őket..« Ugyanott Inge Vogelt, három gyér* mek anyját egy 19 éves líatona meggyilkolta. ::. És e néhány példa után olva­sóinkra bízzuk, hogy eldöntsék: va­jon, hogy vélekedik az egyszerű né­met a nyugati megszállókról;;; —----o———* — Dánia, amely mezőgazdaságáról volt: híres, most újfajta vasbeton­szerkezettel lepte meg a világol Az egyik dán gyár hurbetonból elkészí­tette a világ leghosszabb vasbeton­gerendáit, amelyek 31.4 méter fesz- távolságúak. amellett súlyuk meg­lepően kicsi: mindössze 14.6 tonna» A súlynak és a hosszúságnak ezt az összhangbaíhozását azáltal érték el* hogy rendkívül szilárd, 700-as” jelű betont és négyzetmillirnéterenkint 200 kg szilárdságú acélt használtaki

Next

/
Thumbnails
Contents