Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-17 / 167. szám

rnnsm n MBP BORSQO-ABflŐJ-ZEMPLÉR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES R MEGYEI TAKÁCS LAPJA XII. évfo lyam, 167. szám Ara 50 fillér 1956 július 17. tedd Újabb vállalatokat rendelnek a tanácsok irányítása alá K Minisztertanács határozatot ho­zott, amely szerint olyan vállalato­kat, amelyeknek a tanácsok által történő irányítása egyszerűbb és gazdaságosabb és egyébként népgaz­dasági érdekekkel nem ellenkezik, a minisztériumok irányítása alól a ta­nácsok alá kell rendelni. Azokat a fővárosi, a megyei és a megyei jo­gú városi tanács által irányított vál- lalatokat, amelyek esetében nem szólnak érdekek e felsőbb irányítás mellett, a járási, a városi, a városi kerületi, illetve a községi tanács irá­nyítása alá kell rendelni; A vállalatokat fokozatosan adják át a tanácsoknak, illetve az alsóbb tanácsi szerveknek. (MTI) A jobb zöldség- és gyümölcsellátásért tf a a piacokon, zöldségboltokban vásárló háziasszonyoknak fel­teszik a kérdést, hogy milyen a zöld­ség- és gyümölcsellátás, bizony azt válaszolják: rossz. Rossz, mert maga­sak az árak, mert igen sokszor elő­fordul, hogy nem szép az áru, hiány­zanak egyes primőrfélék. A háziasz- szony, a vásárló persze nem tesz összehasonlítást az elmúlt esztendők­kel. Pedig igaz az, hogy évről évre nagymértékben javul megyénkben — különösen Miskolcon — a piacok el­látottsága, jelentősen olcsóbbak az árak. Az elmúlt három hónapban például csupán Miskolcon 7061 má­zsával került több zöldáru a fogyasz­tókhoz az állami kereskedelem bolt­hálózatán keresztül, mint az elmúlt év áprilisában, májusában és júniu­sában. És nem szabad arról sem ■megfeledkezni, hogy milyen zord, majd esős volt az idei esztendő, ami megnehezítette a zöldség- és gyü­mölcsellátás további megjavítását. Mindezek ellenére a háziasszonyok­nak igazuk van, amikor jobb zöldség­es gyümölcsellátást kérnek, amikor elégedetlenek a piacokkal, a zöldség­boltokkal. Mert hiszen az igények növekszenek, s a lehetőség is adva van, hogy több és olcsóbb áru kerül­hessen a szatyorba. Jogosan vetik fel például, hogy megyénkben, — ahol sok még a kihasználatlan öntö­zési lehetőség — miért nem termel­nek több zöldségfélét a termelőszö- petitesetek, miért nem hasznosítottak hó,itatásos kertészet céljaira egyet­len természetes, vagy üzemi meleg- vizforrást sem? Az is szembetűnő, hogy Miskolcon a földművesszövet- kezetek elárusítóhelyein alig-alig látni zöldségfélét. Ha a kofák tudnak szép, friss árut felvásárolni a falvak­ban, miért nem teszik ezt fokozott mértékben a földművesszövetkeze-, tek?! Pedig a szövetkezeti kereske­delem bizonyára kisebb haszonnal is megelégedne, mint a kofák. De szóljunk a falvakról is. Hiszen a, falvakban is sok az olyan lakos, -aki nem termel zöldséget. És vajon gondoskodnak-e a földművesszövet- kezefek arról, hogy a helyi szükség­letet kielégítsék? Ha mindenütt gon­doskodnának, akkor Tar colon és Göncön például nem a kofák »sza­bályoznák« a piaci árakat, nem kí­nálnák drágábban a zöldséget és gyümölcsöt, mint a miskolci piacon. 1\/J iskolcon számos új és szép zöld ségbolt, ŰjgyŐrben új vásár csarnok várja a vevőket. Sokat tettek az illetékesek a város jobb zöldség es gyümölcsellátása érdekében, de még mindig sok a tennivaló. Éppen ezért a város lakossága nagy öröm mél üdvözölte a városi tanács végre hajtóbizottságának legutóbbi határo­zatait, amelyek fontos intézkedéseket és javaslatokat tettek a zöldség- és gyümölcs ellát ás megjavítására. Intéz­kednek például, hogy Miskolc zöld ségeskertje, a Nagymiskolci Állami Gazdaság jövőre ne csak 680, hanem legalább 1000—1100 katasztrális hol­don folytasson öntözéses zöldségter­melést. Javaslatot tettek a felvásár­lás egyszerűsítésére is, mert a feles­legesen közbeiktatott különböző fel­vásárló, továbbító és értékesítő szer­vek tevékenysége mintegy 44 száza­lékkal! (körülbelül ennyire rúg ha­szonkulcsuk) »szerepel« az árakban. Az állami kereskedelem az ilyen­irányú egyszerűsítéssel nemcsak a ter­melőnek fizethetne többet a felvásár­lás során — s ezzel több árut is tudna biztosítani —, hanem jóval olcsóbban is árusíthatna — és így leszoríthatná a kofák és őstermelők borsos árait is. A z említetteken kívül is van még bőven tennivaló a zöldség- és gyümölcsfronton. A jobb raktározás, a leszedett primőráruk gyorsabb el­szállítása, a romlandó, fonnyadó zöldség- és gyümölcsféléknél az azon­nali, gyors leértékelés, a folyamatos felhozatal biztosítása és az üzletháló- ZQ.t további bővítése is sok örömet szerezhet a háziasszonyoknak. Mind- ezok, akiknek ez a feladatuk, gon­doljanak arra, hogy a háziasszony gondja vagy öröme az egész család, minden dolgozó ember gondja és Ötömé, s bizony jobban megy a mun­ka, ha olcsó és változatos ebéd fő a fazékban, Y | ß Központi Statiszta! Hivatal jelentése az 1958. évi népgazdasági terv második neivodévének teljesítéséről ! ÉRDEKES íttk A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális színvonalának alakulását 1956 második negyedévében az elő­zetes adatok szerint a következők jellemzik: Ipar — Építőipar A szocialista ipar második negyed­évi teljes termelési tervét 102.6 szá­zalékra, első félévi tervét 102.2 szá­zalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok, a helyi ipar vállalatai és a kisipari szövet­kezetek a ' második negyedévi tel j es termelési tervüket a következőkép­pen teljesítették: Tervié!­iesítés százaléka Kohó- és Gépipari Minisztérium 104.2 Szénbányászati Minisztérium 105.0 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 101.3 Könnyűipari Minisztérium 100.2 Élelmiszeripari Minisztérium 102.8 Építésügyi Minisztérium iparvállalatai 1010 Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium iparvállalatai 107.1 Országos Erdészeti Főigaz­gatóság iparvállalatai 107.5 Helyi ipari vállalatok 102.8 Kisipari szövetkezetek 102.6 Az állami építőipar — az előzetes számítások szerint — 1956 második negyedévi termelési érték tervét mintegy hat százalékkal teljesítette túl és. ezzel pótolta az első negyedévi elmaradását is. 1956 második negyedévében a szo­cialista ipar termelése 8.5 százalék­kal, a minisztériumi iparé 9.4 száza­lékkal, á helyi iparé 6.1 százalékkal, a kisipari szövetkezeteké 0.9' száza­lékkal haladta meg az 1955 második negyedévi termelését. 1956 első félévében a szocialista ipar termelése 6.8 százalékkal, a minisztériumi ipa­ré 7.3 százalékkal volt több, mint 1955. első félévében,; A termelés növekedését az ipar elsősorban a termelékenység növelé­sével érte el. A szocialista iparban az egy főre jutó termelés a második negyedévben 6.1 százalékkal, az első félévben 4.9 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakának terme­lékenységi színvonalát. Az ipar egésze tekintetében elért jelentős eredményeken beiül a ne­gyedév folyamán a fejlődés nein minden tekintetben volt egyenletes. Az ipar 1956 második negyedévé­ben terven felül termelt szenet, vil­lamosenergiát, acélnyersvasat, hen­gerelt acélt, vasöntvényt, lokomo- bilt, vasúti személykocsit, fúrógépet, kerekes traktort, arató-cséplőgépet, motorkerékpárt, háztartási varró­gépet, foszforműtrágyát, fűrészárut, pamut- és selyemszövetet, férfi­öltönyt, női kabátot, munkaruhát, gyümölcskonzervet, szappant, stb. ugyanakkor kokszból, acélönt vény­ből. autóbuszból, gőzmozdonyból, csúcsesztergából, kerékpárból, kő­olajból, nitrogénműtrágyából, gyapjú- szövetből, bőr lábbeliből, stb. nem teljesítették az iparvállalatok a ter­melési tervet. A termelésben fenn­akadásokat okozott egyes anyagok hiánya és a vállalatok közötti nem megfelelő kooperáció. Az ipar a negyedév folyamán a műszaki fejlesztés terén ért el ered­ményeket: szélesebb körben alkal­maztak egyes új technikai eljáráso­kat, megkezdték egyes új termékek (pl. televíziós vevőkészülékek) üzem­szerű gyártását. A műszaki fejlesz­tési tervben előírt feladatok egy ré­szét azonban nem teljesítette az ipar. Egyes ipari termékek (pamut-, se­lyem-, len- és kenderszövet, stb.) mi­nőségének javulása mellett, több ter­mék minősége, különösen egyes épí­tőanyagoké (égetett tégla, mész) nem volt kielégítő. Mezőgazdaság A mezőgazdaság terméskilátásait a csapadékos időjárás általában ked­vezően befolyásolta, bár a növény­ápolási munkák elvégzését az esőzé­sek megnehezítették. A gabonane- műek betakarítását a késői érés kö­vetkeztében a szokásosnál • néhány héttel később kezdhették meg. A hosszantartó esőzések következ­tében június végén — elsősorban Bé­kés, Hajdú és Szolnok megyében — 86.000 kát. holdat, ebből 63.000 hat. hold szántót öntött el a belvíz. Az árvédelmi szervek és a lakosság sikeres erőfeszítéseket tettek a víz okozta károk elhárítására, illetőleg csökkentésére. A sertésállomány — a június 25-én végrehajtott számlálás adatai szerint — 6.7 millió darab volt, ami a múlt évi rendkívül magas állománynál hét százalékkal kevesebb. 1956 első félévében a parasztság az állatbeadási tervet túlteljesítette. A szerződéses és szabadfel vásár lás aránya jelentősen megnövekedett a múlt év azonos időszakához képest. 1956 első félévében 327 termelőszövetkezet, ebből 264 mezőgazdasági termelőszövetke­zet alakult. Az új termelőszö­vetkezetekbe több mint 8200 csa­lád lépett be. mintegy 63.000 kát hold területtel. Ezenkívül számosán léptek be a már korábban alakult termelőszövetkeze­tekbe is. Az állami gazdaságok a tavaszi vetést gyorsabban végezték el, na­gyobb szántóterületet műtrágyáztak, több istállótrágyát használtak fel, mint 1955 első felében. A növény- ápolás túlnyomó részét géppel vé­gezték, a június 30-ig végzett gépi kapálás aránya az előző évi 27 szá­zalékról 50 százalékra nőtt. 1956 június végén 4300 darabbal több traktor, ezenbelül hetven százalékkal több univerzális traktor, három­ezer darabbal több traktoreke állt a mezőgazdaság rendelke­zésére, mint az előző év közepén. A gépállomások 1956 tavaszán az előirányzottnál 900.000 normálhold­dal több gépi munkát végeztek és ezzel tavaszi idény tervüket negyven százalékkal túlteljesítették. Közlekedés 1956 második negyedévében a köz­lekedés 13 százalékkal több árut és négy százalékkal több utast szállt tott. mint 1955 azonos időszakában; az áruszállítási tervet 111 százalék­ra, a személyszállítási tervet 103 szá­zalékra teljesítette. A vasút a mégnövekedett szállí­tási igényeket általában fennakadás nélkül elégítette ki, csak a negyed­év utolsó napjaiban volt nagyobb kocsihiány. A tehergépkocsikban ál­talában nagyobb volt a hiány. A posta 1956 második negyedévi teljesítményi értéke 4.3 százalékkal több volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Áruforgalom A kiskereskedelem 1956 második negyedévi áruforgalmi tervét 101.3 százalékra teljesítette és — változat­lan árakon számítva — nyolc szá­zalékkal több árut adott el, mint az elmúlt év azonos időszakában. 1956 második negyedévében mind élelmiszerekből, mind iparcikkekből általában nagyobb választék állt a fogyasztok rendelkezésére, mint ta­valy. Élelmiszerekből a kereskedelem kb. öt százalékkal többet adott el, mint 1955 második negyedévében. Á negyedév végére általában megszűnt a húshiány. A lakosság a második negyedévben az üzletekben a tava­lyinál közel egyharmadával több nyershúst vásárolt. A piacokon az árak az év első öt hónapjában átlagosan mintegy nyolc- kilenc százalékkal olcsóbbak voltak a tavalyinál, főleg a zöldség- és gyümölcsfélék ára csökkent. Ruházati cikkekből a lakosság 1956 második negyedévében kb hét százalékkal vásárolt többet, mint tavaly. A konfekcióforgalom közei egyharmadával haladta meg a ta­valyit. Méterárukból mintegy nyolc­tíz százalékkal kevesebbet, bőrláb­beliből mintegy 18—20 százalékkal többet adott el a kereskedelem, mint L955 második negyedévében. Külö­nösen női cipőkből és szandálokból jelentősen bővült a választék. A második negyedévben a lakosság ke­keken 2.5 millió pár szandált vásá- 'oit és bár a nagykereskedelem készlete mintegy kétszerese volt a ;avalyinak, nem minden tekintetben /olt elég a kereslet kielégítésére. Az egyes iparcikkekből — mivel íz áruellátás javult — a. tavalyinál mintegy 15 százalékkal többet vásá- •olt a lakosság. A tartós fogyasztási '.ikkek eladásának növeléséhez hoz­zájárult a február közepén beveze­tett részletvásárlási akció is, amely- | nek keretében a lakosság 1956 máso- | dók negyedévében — az első ne- p gyedévhez hasonlóan — mintegy f| hatvan millió forint értékű árut, fő- | leg rádiót és csőbutort vásárolt. | A jelentősen megjavult áruellátás | mellett egyes cikkekből, köztük | olyanokból is, amelyeknek árát le-1 szállították (több konfekció-cikkből, | pl. ballon- és vászonöltönyből, külön- I böző színű 800—900 forintos kam-1 gam öltönyből, nylon fehérneműből. | valamint egyes tejtermékekből), a? | árleszállítás után megnövekedett ke- | resletet nem tudták teljés mérték-| ben kielégíteni. Intézkedések történ-1 tek annak érdekében, hogy ezt a | hiányosságot az ipar és a kereske-1 delem fokozatosan felszámolja. i Mezőgazdasági kisgépekből keve-1 sebb volt a forgalom, mint 1955 1 második negyedévében. A negyed-1 év folyamán sem tudták kielégíteni | a keresletet nitrogénműtrágyából és i a legfontosabb építőanyagokból. A külkereskedelmi forgalom ked-1 vezőbben alakult, mint a múlt év | azonos időszakában. i 1956. második negyedévi behoza- § tali tervét 105.2 százalékra, kivi- | teli tervét 98.7 százalékra tel- | jesítette a külkereskedelem. | Több ipari termék (tehergépkocsi. 1 vasúti személykocsi, rádióműsorve--= vő, stb.) exporttervét elsősorban az | iparvállalatok elmaradása folytán | nem teljesítette. = Szociális és kulturális eredmények | 1956 második negyedévében össze- É sen 4500 laiaís építése fejeződött be, | ebből magánlalcásépítkezés (magán-1 erőből és állami támogatással) 35001 volt, 13.2 százalékkal több, mint az | előző év hasonló időszakában. | A bölcsődei férőhelyek száma fél- | év alatt 950-el, az óvodai férőthe-1 lyek száma 1509-zel nőtt. Az óvódé- I ba járó gyermekek száma 168.000,1 hat százalékkal több, mint egy év-1 vei korábban. = A középiskolák nappali tagozatain | mintegy négy százalékkal tettek | többen érettségi vizsgát, mint az el- | múlt évben.’ | s 1956 második negyedévében 6.8 millió példányban adtak ki | könyveket 34 százalékkal többet, § mint az elmúlt év azonos idő- | szakában. | Az év második negyedévében a | színházakban és az operában 37001 előadást tartottak; a látogatók szá- i ma közel 1 millió 800 ezer volt. | A filmszínházak látogatóinak szá- § ma 1956 második negyedévében i meghaladta a 32 milliót, 19 százalék- 1 kai volt magasabb, mint az elmúlt | év azonos időszakában. A rádióelőfizetők száma a negyed-1 év alatt 21 ezerrel növekedett, | Budapest, 1956 július 17. | Az első közös aratás Taktaharkáoyban Az elmúlt évben még csak 15 tagja volt a taktaharkányi Alkot­mány Tsz-nek. A nagy­mértékben megerősö­dött tsz 144 tagja most érkezett el az első va­lódi közös aratáshoz. A nagy munkára több mint 60 tsz-tag vonult ki a határba. A fagy­károk és a zord tavasz ellenére a tsz szép bú­zája 13—14 mázsás ter­mésátlagot ígér. A gép­állomás is segít a tsz- nek, de ledőlt gaboná­jukban nehezen boldo­gulnak az aratógépek; Forgalmas vasárnap Miskolcon Vasárnap hajnalban még nyári zivatar vonult végig a város fölött, de reggel felhőtlen kék égbolt fo­gadta Miskolc strandra és kirándu­lásra igyekvő lakóit. Már kora reggel zsúfolt villamo­sok, gépkocsik szállították a Bükk árnyas erdeibe és a miskolci stran­dokra a pihenő dolgozókat. A strandok csúcsforgalmat bo­nyolítottak le. Miskolc-Tapolca or­szágszerte híres strandfürdőjén több mint 4000 ember keresett me­nedéket a nyári nap perzselő suga­rai ellen. Ennél is nagyobb volt a forgalom a miskolci Augusztus 20 strandfürdőn, amelyet egy nap alatt csaknem 6000 fürdőző keresett fel. Kiisüsk magukért a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói. 23 tartalékkocsit állítottak üzembe, hogy a megnövekedett forgalmat zökkenőmentesen lebonyolíthassák* Lillafüredre 5—10 percenkint, míg Miskolc-Tapolcára 1—2 percenkint indultak a gépkocsik. És még így is csak nehezen tudták ellátni a forgalmat. Ezen a nyáron ez volt eddig még a legforgalmasabb nap; csaknem 60.000 utast szállítottak. Nemcsak a strandfürdőkön és Lillafüreden találtak pihenést a dolgozók. A vendéglátóipari üzemek is felkészültek a nyári vasárnaprai Egyedül az Avas cukrászdáiban, csaknem 7000 adag fagylaltot, mint- egy 5000 pohár sört adtak el. Nem volt szódavíz-hiány sem. Ötletes megoldással a szénsavat közvetlen a szódavíz-ballonokra kapcsolták —» s így korlátlan mennyiségben tud* tak szörpöt kiszolgálni, Europa legnagyobb műselyemgyára A premnitzi »Friedrich Engels* műselyemgyár, a Német Demokra­tikus Köztársaság egyik jelentős vegyiüzeme, tíz esztendeje került népi tulajdonba. Ez alatt az évtized alatt Európa legnagyobb mű selyem­gyárává fejlesztették. Néhány jel­lemző adat: a premnitzi műselyem- gyárban naponta olyan hosszú mű- selyemszálat gyártanak, amely öt- venszer érné körül a Földünket, annyi műselymet készítenek, ami­ből 120.000 fehérnemű garnitúra telik ki. A világ legnagyobb hajói Egy amerikai hajóépítő-társaság bejelentette, hogy a kurei japán hajógyárban rövidesen megkezdik a világ két legnagyobb hajójának építését. A hajók teherbírása eléri a 84.000 tonnát, 270 méter hosszúak és 40 méter szélesek lesznek, csak* nem 20 méter mély süllyedés mel* lett. Ujtipusu lemeznyíró Svájcban a közelmúltban új- típusú lemeznyíró gépet állítottak elő. Az új típusú, könnyen kezelhető készülék segítségével, amely elek­tromos áram segítségével működik* kétmilliméteres lemez munkálható meg. Hajtómotorja 200 wattos, olló- szerkezete percenkint 650 nyírást végez. Vágási sebessége 2 mm-es lemeznél másfél méter percenkint* A magnyitogorszki kohászok újításai A magnyitogorszki kohászok be* kapcsolódva a hatodik ötéves terv első esztendei előirányzatának ha* táridő előtti teljesítéséért indított munkaversenybe úgy határoztak* hogy tervüket megtetézve még 40 ezer tonna nyersvasat olvasztanak< Ebből a célból kidolgozták a gyár- tás további megjavításának műszaki intézkedési tervét. A magnyitogorszkiak a 7. és 8-as nagyolvasztónál 900 fokra növelték a melegszél hőmérsékletét. Ezen* kívül egy atmoszférára fokozták a torokgáz nyomását és bevezették a nyolcszoros csapolás grafikonját* Ezáltal módjuk nyílt arra, hogy a berendezést sokkal jobban kihasz­nálják. A magnyitogorszki koháj szók 0.631-re emelték a leohó hasz* nos kihasználási együtthatóját* vagyis már elérték azt a mutató* számot, amely az év végére volt előírva. Lengyelország 1.250 vagont szállít Jugoszláviának Lengyel és jugoszláv külkereske­delmi szervek képviselői a napok­ban kereskedelmi szerződést írtak alá, melynek értelmében Lengyel- ország 1957-ben és 1958-ban Í250 tehervagont szállít Jugoszláviának.’ A megrendelés értéke meghaladja a 6,600.000 dollárt*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents