Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-17 / 167. szám

2 ÉSZAKWAGY ARORRZ AC Kedd, 1956. július 11. Ülést tartott Budapesten ' a magyar-jugoszláv vegyesbizottság [ A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság között a függőben lévő pénzügyi és gazdasági kérdések rendezésére 1956. május 29-én Belgrádban létre­jött egyezmény értelmében vegyes­bizottságot létesítettek, amely július 10—16-ig ülést tartott Budapesten. A vegyesbizottság tárgyalása so­rán megállapította saját ügyrendjét, a Magyarország részéről teljesítendő szállításokra vonatkozó általános szállítási feltételeket, valamint a szállítások bonyolításából származ­ható vitás kérdések eldöntésére ala­kított szakértői döntő bizottság el­járás szabályzatát. A megállapodáso­kat jugoszláv részről Ivica Gretics, a külkereskedelmi bizottság állam­titkárhelyettese. magyar részről In- cze Jenő. a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese Írták alá. A tárgyalások mindvégig a köl­csönös megértés és barátság légkö­rében folytak. (MTI) Megkezdődtek a tárgyalások az NDK kormányküldöttsége és a szőne! kormány vezetői közölt Moszkva (TASZSZ) Július 16-án moszkvai idő szerint 17 órakor a Kremlben megkezdőd­tek a Német Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttségének tár­gyalásai a szovjet kormány vezetői­vel. A Német Demokratikus Köztársa­ság részéről a tárgyalásokon részt- vettek: Otto Grotewohl miniszterel­nök, a küldöttség vezetője, Walter Ulbricht; a miniszterelnök első he­lyettese, Hans Loch, Otto Nuschke, Paul Scholz, Lothár Bolz, Fritz Selbmann, Willi Stoph miniszterel­nökhelyettesek és Johannes König, az NDK moszkvai nagykövete. Szovjet részről N. A. Bulganyin, N. SZ. Hruscsov, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, L. I. Brezsnyev, D. T. Sepilov és G. K. Zsukov vesz részt a tárgyalásokon. A tuniszi miniszterelnök rádiónyilatkozata Párizs (TASZSZ) Az AFP tuniszi tudósítójának je­lentése szerint Habib Burgiba tuni­szi miniszterelnök szombati rádió­beszédében foglalkozott a francia— tuniszi tárgyalások megszakadásá­nak okaival. „Szavaimat mérlegelve, teljes felelősséggel és teljes nyíltság­gal, mint miniszterelnök kijelentem — mondotta —, hogy nem vagyok hajlandó tárgyalásokat folytatni ad­dig, amíg a francia küldöttség ki­tart az állandó katonai megszállás elve mellett.. s- mi hozzászoktunk a harchoz. Amikor beszüntettük a har­cot, arra gondoltunk, hogy elértük céljainkat. Ha újból fel kell venni a harcot, mi felvesszük azt." ,»Mindennemű tárgyalás előfeltéte­le a Tuniszban állomásozó francia csapatok kivonása — folytatta Burgiba — mivel e tárgyalások nem lehetnek eredményesek, ha a tár­gyalófelek nem egyenjogúak.’’ Pineau nemzetgyűlési kijelenté­seit érintve, Burgiba cáfolta azt az állítását, hogy Tunisz megszállása elengedhetetlenül szükséges „a fran­ciák tuniszi biztonságának biztosítá­sa céljából,’* Burgiba megjegyezte továbbá, hogy Pineau követelése, amely sze­rint a francia fegyveres erőknek a ».Nyugat védelmének biztosítása ér­dekében” Bizerta kikötőjében kell maradniok, a tuniszi függetlenség eszméjének megsértése. (MTI) 17 öngyilkosság egyetlen éjszaka Nyugat-Berlinben a július 2-áról 3-ára virradó éjszaka 17 öngyilkos­ságot, illetve öngyilkossági kísérle­tet követtek el. Júniusban Nyugat-Berlinben 56 ember vetett véget életének és to­vábbi 115-en követtek el öngyilkos- sági kísérletet. A nyugatberlini rendőrség a rendkívül gyakori ön­gyilkossági esetekkel kapcsolatban megjegyezte: valóságos rejtély előtt áll. Különböző .vyugatberliní lapok azt próbálják az olvasókkal elhitet­ni, hogy a szeszélyes időjárás okoz­ta állítólagos lelki depresszió vezet az öngyilkosságra. Ezt az ostoba állítást már a Berlin demokratikus szektorával való összehasonlítás is megcáfolja, ahol utóvégre nem ke­vésbé szeszélyes az időjárás, mint Nyugat-Berlinben, mégis összeha­sonlíthatatlanul kevesebb az ön- gyilkosság. A vizsgálati adatok sze­rint a Nyugat-Berlinben elkövetett öngyilkosságok négyötödének a gazdasági helyzet az oka és mind­össze egyötödénél gyógyíthatatlan betegség, házastársi viszálykodás, stb. KÜLFÖLDI HÍREK WASHINGTON: Az amerikai rádió jelentése szerint Eisenhower elnök Gettysburgból — ahol operációja után lábbadozott — vasárnap délután visszatért Washing­tonba. Eisenhower elnök az eredeti terv szerint a hét végén Panama-Citybe utazik a pánamerikai értekezlet meg­nyitására. LONDON: A szovjet mezőgazdasági szakértő­küldöttség — amelyet Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisz­tere vezetett — vasárnap befejezte kéthetes angliai látogatását és haza­utazott — jelenti a londoni rádió. PÁRIZS: A francia hivatalos lap kormány­rendeletet közöl. Ennek értelmében a hatóságok pénzért megvásárolnak és az algériai parasztok között kioszta­nak néhány, ezer hektárnál nagyobb földbirtokot, amelyet annakidején Algéria meghódítása után nevetsége­sen csekély összegért különböző fran­cia társaságoknak adtak el. BERLIN: Szombaton este Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bi­zottságának épületében beszélgetésre került sor a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó angol munkáspárti képviselők és a Köz­ponti Bizottság politikai bizottságá­nak több tagja, Walter Ulbricht, Otto Grotewohl és Friedrich Ebert között. Mint a hivatalos közlemény megálla­pítja, a beszélgetés során érintették a nemzetközi enyhülésnek, a német újraegyesítésnek és a szocializmus NDK-beli felépítésének kérdéseit. A beszélgetés során egész sor kérdés­ben azonos vélemény alakult ki. (MTI) Üzemi pártszervezeteink feladata a technika fejlesztéséhen Irta: Molnár József, a miskolci városi pártbizottság titkára A Termelőszövetkezeti Tanács megyei ülése Á Termelőszövetkezeti Tanács leg­utóbbi megyei ülésén ismét napiren­den szerepelt a termelőszövetkeze­teknek a Minisztertanács vándor­zászlaja elnyeréséért folyó versenyé­nek kérdése. Nemes Géza elvtárs el­mondotta, hogy Borsodból eddig 38 tsz nevezett be a versenybe. Megálla­pították, hogy még mindig nem csat-, lakozták elegen a versenyhez. Külö­nösen a kisebb termelőszövetkezetek tartózkodnak tőle. Az az álláspont­ijuk, hogy nem képesek olyan ered­ményeket elérni, mint az ezerholdas gazdaságok. A termelőszövetkezetek munkájával foglalkozó járási szervek nem tudatosították eléggé, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács módo­sítja a már évekkel ezelőtt megsza­bott feltételeket, s lehetővé teszi, hogy a kis, közepes és nagy termelő- szövetkezetek egyenlő feltételek mel­lett mérhessék össze erejüket. így mind a három birtokcsoportban há­rom, összesen 9' vándorzászlót és pénzjutalmat állapít meg a Minisz­tertanács. A javaslat szerint a fel­tételek között szerepel: ) az alapszabály és a kormány- rendeletek betartása, a szö­vetkezeti demokrácia érvényesítése, 'szilárd munkaszervezet és munka­fegyelem; példás rend a szövetkezeti gazdaság minden üzemágában. M a növénytermelési és állat- tenyésztési terv teljesítése, illetve túlteljesítése. Az állattenyész­tés fejlesztése, a hozamok növelése elsősorban tejből, tojásból, húsból, Zsírból és gyapjúból. A 100 katasztrális holdra jutó áru­termelés mennyisége a növényterme­lésből és az állattenyésztésből. p\ a költségvetési terv előirány­V zatainak teljesítése, illetve túlteljesítése. Ezen belül a termelés­ből egy holdra, valamint egy tagra jútó pénzbevétel. A 100 holdra jutó közös vagyon, ezen belül a teher­mentes és oszthatatlan szövetkezeti vagyon értéke, az egy munkaegy­ségre jutó részesedés aránya. A \ az állam iránti kötelezettség pontos teljesítése. Az egységnyi területen egyforma eredményt elért tsz közül azt kell élőnyben részesíteni, amely az ered­ményeket nagyobb területen érte eL A kisebb és közepes tsz-nél figye­lembe kell venni a számszerű fejlő­dést is s elsősorban azok nyerhetik a versenyt, ahol az elmúlt két év alatt a tagok számát a legnagyobb arányban növelték. Elhangzott olyan javaslat is, hogy az alacsonyabb típusú termelőcsopor­tokat jelentőségük hangsúlyozása és nagyobb megbecsülése érdekében ugyancsak jutalmazni kellene. A Termelőszövetkezeti Tanács fel is kérte a megyei tanács végrehajtó- bizottságát, hogy az alapszabály be­tartásában, a terméshozamok növe­lésében és az állam iránti kötelezett­ség teljesítésében legjobb három ter­melőcsoportot jutalmazza. Az ülés egyik legfontosabb napi­rendi pontja az elöregedett, beteg, vagy munkaképtelen tsz-tagok szo­ciális helyzetének kérdésével foglal­kozott. Az idős és munkaképtelenné vált tsz-tagok szociális helyzete, a róluk való gondoskodás nem kielé­gítő. Az alapszabály szerint a felosz­tásra kerülő természetbeni és pénz­részesedés 2 százalékát szociális és kulturális célra kell felhasználni.. Bár az előző évekhez képest ez az alap megyénkben is jelentősen növeke­dett, mégis alig teszi ki a két száza­lék felét. Néhány helyen egyáltalán nem tartalékoltak erre összeget, de sok helyen, ahol ezt félretették, ott sem biztosította a szükségletet. En­nek a kérdésnek megoldása különö­sen megyénkben igen jelentős, mert amíg országos viszonylatban a 65 éven felüli tsz-tagok aránya 8.5 szá­zalék, addig nálunk ez meghaladja a 10 százalékot. Amíg a társadalombiz­tosítás fejlődése az állami alkalma­zottak, ipari munkások és mezőgaz­dasági dolgozók részére jelentős szol­gáltatásokat biztosított, addig emö- göttatsz-be tömörült dolgozó parasz­tok szociális ellátottsága messze el­maradt. A termelőszövetkezetbe lépő dolgo­zók fő aggodalma, hogy mi lesz velük öreg korukban. Az értekezleten két­féle megoldásról tárgyaltak. Az egyik szerint a szövetkezet saját anyagi erejéből oldaná meg a problémát, úgy, hogy a tsz tagjai munkaegysé­gük bizonyos százalékából (2—51 öregségi, betegségi biztosítási alapot hoznának létre, s ebből munkaegység formájában rendszeresen adnának nyugdíjat. így munkaegységet írná­nak jóvá annak a 65 évét betöltött férfinek és 60 évét betöltött nőnek, aki legalább 2 éve tagja a tsz-nek, s rendszeresen részt vett a közös mun­kában. Ebből az alapból betegségi segélyt kapna az egy hónapnál hosz- szabb ideig betegállományban lévő tag. Ugyancsak ebből az alapból kap­nának juttatást a szülőanyák, a tsz- tagok özvegyei és ellátatlan gyerme­kei is. A másik formája szerint úgy java­solták, hogy minden tsz-tag évente befizet egy bizonyos összeget az or­szágos nyugdíjalapba, amely egysé­ges arányban minden tsz-tagra köte­lező lenne. Ugyanitt felvetődött az a megoldási lehetőség is, hogy a tsz tiszta jövedelmének bizonyos száza­lékát adná a nyugdíjalapba. Ezt ál­lami szerv kezelné és folyósítaná a jogosultak számára. Mindkét megoldásnál az alapból biztosított jövedelem mellett a külön családot képező öreg tsz-tag a 200— 800 négyszögöl háztáji földből, vala­mint a közös munkában való rész vétellel gyarapíthatja jövedelmét. Az alapnyugdíjon felül attól függőén, hogy hány éve tagja a tsz-nek és hány munkaegységet teljesített, pro' gresszíven emelkedne a nyugdíj. Az első javaslatnak nagy előnye az, hogy jobban kidomborodna a sző vetkezet demokratizmusa, s a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek ma­gasabb életszínvonalat biztosíthatná­nak idős társaiknak. Az intézményes megoldásnak a mi megyénkben azonban azért lenne mégis nagyobb előnye, mert Borsodban az idős tsz- tagok száma magas. A Termelőszövetkezeti Tanács ülé­sének résztvevői elhatározták, hogy a tsz-tagsággal a közeljövőben széles körben megtárgyalják ezeket a kér­déseket, s véleményeiket, javaslatai­kat összegezve felküldik az országos titkárságnak, hogy a Miniszter- tanácsnak ezzel kapcsolatos munká­jához segítséget adhassanak. Lapunkban folyamatosan ismertet­ni fogjuk a tsz-elnökök és tagok nyi­latkozatát, véleményét erről a kér­désről, s ezzel is módot nyújtunk a vitára az öregségi járulék végleges formájának helyes kialakításához. (Sz. A.) Az egész Népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv ideje alatt az ipar minden ágában gyors ütemben emelkedjék a műszaki színvonal. A nemzetközi munkamegosztásra tá­maszkodva, a szocialista tábor és a tőkés országok legjobb tapasztala­tainak felhasználásával biztosítani kell a technika állandó fejlesztését, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését, a műszaki haladás meggyorsítását. Melyek a szocialista társadalom­ban a technikai haladás és az élen­járó technika legfontosabb voná­sai? T A technikai haladás alatt nemcsak a technikai beren­dezések mennyiségi növekedését ért­jük, hanem a minőségi tökéletesedé­süket is, amit lehetővé tesz az élen­járó tudomány eredményeinek al­kalmazása. A technikai berendezések minősé­gi változásai (teljesítőképességük növekedése, a gépi munka automati­zálása stb.). a munka termelékeny­ségének szüntelen növekedését biz­tosítják és a szocialista termelést állandóan tökéletesítik; O Az élenjáró technika fontos * vonása az is, hogy a munka­folyamat feltételeit javítja, a dolgo­zók munkáját megkönnyíti. Lehetővé kell tenni a kézi munka gépesítését és alapjában meg kell változtatni mindazon funkcióknak a jellegét, amelyeket a munkások a termelési folyamat során ellátnak. Q A fejlett technika jellegze- tes vonása, hogy minden te­kintetben gazdaságos. A technika színvonalát nem lehet egyedül a műszaki mutatók alapján elbírálni. A gazdasági mutatók dön­tik el, hogy valamely technikai be­rendezés haladónak tekinthető-e. Ezek között fontos szerepe van a munkaidő megtakarításnak és a termelőmunka könnyebbé válásá­nak. A technika fejlesztése tehát nem öncél, hanem végeredményben termelés gazdaságosságának meg­javítását szolgálja. Ezért az új tech­nikai berendezések és termelési technológiai eljárások tervezésénél rendkívül fontos, hogy mindenek­előtt gazdasági oldalukat vizsgáljuk Természetesen az egyes műszaki in­tézkedések nem egymástól elszige­telten hatnak. Minden egyes intéz kedés sok más műszaki, szervezési gazdasági jellegű tényezőve. együttesen, vagyis komplexen hat. Tehát amikor a népgazdasági cél­szerűség szempontjából bíráljuk el az új technikai berendezéseket, vagy a meglévők tökéletesítését, komplex­en kell eljárnunk. Leghelyesebben akkor állapíthatjuk meg a technika továbbfejlesztésének útját, ha meg' határozzuk az új berendezés gazda­ságosságát az egész társadalmi ter­melés számára; A szocializmus társadalmi és gaz­dasági rendjének azok az előnyei, amelyek a technika gyorsütemü fej­lődését teszik lehetővé, eddig nem érvényesültek kellőképpen. A szo­cialista gazdasági rend elméletileg egyértelműen bizonyítható fölényé még nem tudtuk a gazdasági élet minden területén a gyakorlatban is megmutatni. Ennek egyik lényeges oka, hogy szocialista rendsze rünk építését háborúban lerom­bolt és elszegényedett, iparilag elég­gé elmaradott országban kezdtük Még a ma is meglévő bürokratikus megkötöttségeink, a hozzánemértés. valamint a dolgozók kezdeményezé­sének és véleményének lebecsülése hátráltatja a műszaki értelmiség és a dolgozók alkotó tevékenységének kibontakozását. A szocialista építés minden területén sok-sok példát találunk dolgozók alkotó kezdeményezésének megmutatására. A miskolci Decem bér 4. Drótművek két kiváló dolgo­zója, Borsodi és Závodzki elvtársak a vállalatvezetés segítségével meg építettek egy nagyfrekvenciáju hő' kezelő berendezést a vékonyhuzalok hőkezelésére. Ezzel nemcsak a tér melékenységet növelik, hanem egy­ben a minőséget is javítják. Ugyan­csak sikerült megoldaniok a vidia huzóüregek megmunkálását szikra- forgácsolással. ötletes megoldást ta­láltak az elektróda mechanikus moz­gatására. Egy huzóüreg megmunká­lásának idejét az eddigi 8 óra he­lyett 40 percre csökkentették! A vállalatnál most végzik a légpatenti- rozás Üzemszerű bevezetését. Ezzel kiküszöbölik az ólom — amely drá­ga importanyag — felhasználását és egyúttal megszűnik az ólommérge­zés veszélye is. Horgany helyett a huzalok aluminium réteggel való bevonása már az első kisérletéknél is biztató eredményt mutat. Tökéle­tes megoldása országos jelentőségűi Példamutatóan harcol az újért a Lenin Kohászati Művek kollektívá­ja. A fiatal műszakiak vezetésével felépítették az új salaktéglagyárat* Ezzel részben megoldották a kisla­kásépítkezésekhez szükséges építő­anyag előállítását, amelyhez az ed­dig értéktelen, kihasználatlanul he­verő kohósalakot használják fel. Hasonló jó példákat lehetne még felsorolni a Borsodvidéki Gépgyár­ból (bevezették a csavarszivattyu gyártását), a Mezőgazdasági Gépja­vítóból, a Miskolci Üveggyárból (ahol .Gurmai főmérnök vezetésével megoldották a fehér és fekete szinü üvegcsempék gyártását), s más üze­mekből is. Mindez bizonyítja, milyen lehető­ségeink vannak a gyors fejlődésre —* ha figyelembe vesszük a dolgozók alkotó kezdeményező készségét. A műszaki színvonal eme^ lése, a technika fejlesztésével való foglalkozás az eddiginél nagyobb kö­vetelményeket állít az üzemi párt- szervezetek elé. Ezek a feladatok megkövetelik, hogy más módszerek­kel, sokkal alaposabb elemző és szervező munkával, nagyobb szak­mai felkészültséggel, s jobb politikai hozzáértéssel végezzék munkájukat! mint ezt korábban tették; Nagyobb gondot kell fordítani olyan feladatokra, mint a műszaki fejlesztési tervek elkészítése, össze­állítása és megvalósítása. A párt- szervezeteknek ez olyan állandó feladata, amely a javaslatok elbírál lásával kezdődik, a javaslatok elfo­gadása után az intézkedések végre­hajtásának megszervezésével, ellen­őrzésével és a termelési eredmé­nyekre való kihatás elemzésével fe­jeződik be. Tehát ezt a folyamatot kell a pártszervezeteknek politikai* szervező, nevelő és mozgósító mun­kával segíteniük és a végrehajtását folyamatosan ellenőrizniük. A műszaki intézkedések terve á műszaki fejlesztési terv részeként kerül kidolgozásra. A műszaki in­tézkedési tervet úgy ke'll értelmezni* mint az állami terv teljesítéséhez szükséges műszaki, gazdasági, szer­vezési fejlődést biztosító intézkedé­sek komplexumát. Pártszervezeteinknek job^ ban kell törődniök azzal, hogy a dol­gozók évközben tett javaslatait meg­valósítsák, vagy a következő terv­időszak műszaki intézkedései tervéi be a legfontosabb javaslatokat és in­tézkedéseket beépítsék; Téves az a felfogás, hogy a mű­szaki fejlesztés csak nagyarányú be­ruházásokkal oldható meg. A ter­melés belső tartalékai — mélyek alatt értjük a termelés fejlesztésé­nek még ki nem használt lehetősé^ geit — folyamatosan tárulnak elénk) a dolgozók alkotókészsége nyomán* Ebbén a tekintetben nagy jelentő­sége van az ’újítómozgalomnak* mely megmutatja a műszaki szinvo- nal emelésének lehetőségeit, s egyúttal megteremti az anyagi bá­zist az új berendezések és beruhá­zások számára. Ezt mutatja az a tény, hogy Miskolcon 1955-ben a mi­nisztériumi -ipar üzemeiben dolgod zóink javaslatai, ésszerűsítései nyo­mán 36 millió forint megtakarítást értünk el. Pártszervezeteinknek sokkal beha­tóbban kell foglalkozniok az új lé­tesítményekkel. Részletesen ismer­jék a létesítmények terveit, határ-' idejét és beruházási költségeit, mert csak ezek ismeretében képesek párt- szervezeteink segítséget nyújtani és a munkát ellenőrizni; Még nem élnek üzemeink azokkal a lehetőségekkel, melyeket a mű­szaki tudományos egyesületek nyúj­tanak. Nem használják ki azt a le­hetőséget, hogy városunk egyetemi város lett. Üzemi pártszervezeteink egy-egy komolyabb műszaki problé­ma megoldásánál pedig nem kérik ki a legilletékesebbek véleményét; Hogy pártszervezeteink bele tud­janak szólni a tervezés munkájába! a technika fejlesztésének kérdésé­be és megfelelő ellenőrzést tudjanak gyakorolni, ennek alapvető feltétele az, hogy üzemi párttitkáraink, az üzemi pártvezetőségek tagjai, a dol­gozók széles rétegei szakmailag is képezzék magukat. Szakmai képzé­sükhöz használják fel a külföldi és á hazai szakirodalmat. A lehetőségek adva vannak* hogy üzemi pártszervezeteink meg­felelően foglalkozzanak a műszaki fejlesztés, az új technika megvaló­sításának kérdésével.

Next

/
Thumbnails
Contents