Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-17 / 167. szám

? Kedd, 1956. Julias 1«. M7/HnWÄfiV*l»miSTA( 3 Új létesítménnyel gazdagodik megyénk Ma adják át rendeltetésének a sajószentpéteri üveggyár új üzemrészeit Másfél év óta épül, bővül a (sajószentpéteri üveggyár. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói ez idő óta fáradoznak azon, hogy a régi üzem, amely mint. tő­kés hagyaték maradt ránk, minél előbb korszerű, modem üzemmé vál­tozzon; A gyár egyik jelentős üzemrészé­inek átadására ma kerül sor. Az építők ez alkalomra feldíszítették az új homoktároló, előkészítő és keve­rő épület homlokzatát, hogy ünne­pélyessé tegyék ezt az eseményt. Az új üzemrész átadása után nem^ csak a termelékenység emelkedik a gyárban, hanem jelentős import­anyag megtakarítását is eredménye­zi. Eddig a gyárban az üveg készí­téséhez fontos anyagokat, de külö­nösen a homokot a szabad ég alatt tá­rolták, mintegy kétszáz méterre a feldolgozás helyétől. Innen kézierő­vel szállították a keverŐhöz, ahol szintén emberi erő mozgatta a ne­héz anyagot. A jövőben automatizált üzemrészben kerül erre a folyamat­ra sor. A gyárba érkező nyersanya­gokat az új homoktárolóba ömlesz- iák és daru segítségével juttatják az előkészítőbe, ahol mossák, majd utána keverik. Emberi kéz a jövő­ben nem nyúl az anyaghoz. A homoktárolő nagyságára jellemző, hogy a gyár egy évi szük­ségletét tudják benne tárolni. A száz méter hosszú és 18 méter széles nagy csarnok építése során az épí­tők mintegy 120 vagon földet ter­meltek ki. Az építmény teljesen vasbeton elemekből készült. Pincés Bálint többszörös sztahanovista és kiváló dolgozó ácsbrigádja sok ezer négyzetméter táblás-zsalut készített el, mire felépültek a keretállások. Nem volt kisebb feladata Rúzsa István vasbetonszerelő brigádjának sem, akik mintegy ötven-hatvan va­gon vasat szereltek be egy év alatt. Később került az építkezésre Takács József kőművesbrigádja, akik a ki­töltő falazást végezték nagy szorga­lommal; A kivitelezés során sok nehézsé­get és akadályt kellett leküzdeni. Az építésnek, a rekonstrukciónak is ha­ladni kellett, de a gyár tervteljesí- tése sem eshetett vissza. Jó koope- rálásra volt szükség. Ezen az építkezésen mindvégig ki­tartottak az építőmunkások vezetőik és a mű megépítése mellett. Érthető-, hisz megtalálták számításukat. A műszaki vezetők, köztük Gyalai Im­re fiatal mérnök, építésvezető és Szabó Lajos főművezető jó műszaki irányítása tette lehetővé, hogy a munkások elégedettek legyenek. Az elmúlt félévben az átlagkereset meghaladta az 1.500 forintot! Az űi üzemrész átadása után új létesítmények építéséhez kezde­nek az építők. A gyár tovább épül. Korszerűsítésére kormányunk tíz és félmillió forintot irányzott elő. Eb­ből még négy és félmillió forint be­építése hátra van. Már megkezd­ték a fürdő és ebédlőépület pince­tömbjének kiemelését is. Rövidesen hozzálátnak a csatorna-hálózat épí­téséhez. A sajószentpéteri üveggyár ■ új üzemrészének átadásával újabb lé­tesítménnyel gazdagodik megyénk. Ezentúl még több üvegáru — köztük több befőttesüveg — jut a háziasz- szonyoknak és a külföldi piacra. Szarvas Miklós Tiiliíi mint ötmillió torintot fordítanak ezévben a borsodi bányász-lakótelepek felújítására A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei mellett levő bányász- lakótelepeken ezévben nagyarányú felújítási munkát végeznek. A pere­cest bányatelepen például a régi »kolóniák« épületéből többet átépítenek korszerű, egészséges bányászlakásokká. Erre a célra több mint félmillió forintot fordítanak. Herbolyán 30 bányászlakás felújítását végzik el 250 ezer forintos beruházással. Szerepel a tervekben a lyukói, kurityáni lakó­telepek felújítása is. A bányász lakások mellett rendbehozzák a telepi utalcat, több he­lyen csatornáznak. A felújítással együtt rendezik a telepeket. Ennek so­rán parkosítanak, fásítanak, ligeteket, játszótereket alakítanak ki. A bá­nyatelepek felújítására és csinosítására ezévben több mint 5 millió forin­tot fordítanak* Ahol mindent géppel aratnak A tokajhegyaljai állami gazda­ságban a rossz időjárás ellenére is minden kalászost géppel tudnak learatni. Hétfőig az aratási mun­kálatok háromnegyedrészét már elvégezték. A aratási murjkaver- senyben Bezinczki József kombájn­vezető érte el a legjobb eredményt, aki 115 katasztrális hold kalászost aratott le. Kombájnnal V2 vagon terményt csépelt el. Majercsák Já­nos aratógépvezető és Gombos Al­bert segédvezető 120 holdat arat­tak le. Az állami gazdaság dolgo­zói vállalták, hogy szerdáig ez aratást 100 százalékig elvégzik, Az egyszerűbb ügyintézés érdekében A Megyei Tanács Tervosztálya, Valamint a Beruházási Bank igazga­tója, egy járási tervelőadó és három megyei szakosztály képviselője vett részt azon a vitán, amelynek ered­ményeként a következő ésszerűsítési javaslatok születtek: Az 50.000 forint értékhatár alatti tanácsi beruházások kerüljenek köz­ségi költségvetési feladatok' közé. A beruházási hiteleket eddig év­közben csak úgy lehetett módosítani, ha az osztály előzetesen felülvizs­gálta. Ezt feleslegesnek tartják s ja­vasolják, hogy az osztályok évközi módosításait végrehajthassák a terv­osztály beavatkozása nélkül. A lakosság részéről felvetődő ki­sebb beruházási és felújítási felada­tok gyors megvalósítását segítené elő, ha a 100.000 forint alatti értékű épít­kezési beruházási tervet a közületi alkalmazásban álló és kellő szakérte­lemmel rendelkező magántervezőkkel is elvégeztethetnék. Ezek részére a költségvetés Összegének 2 százalékát, tehát 100.000 forint esetében 2000 fo­rintot fizetnének ki tervezői díjként. Helyes lenne, ha a járások terüle­tén 80—100 fővel dolgozó kis építő­ipari vállalatokat szerveznének, ezek végeznék el a 100.000 forint alatti értékű beruházásokat. Feltétlenül szükséges lenne továbbá a községek­ben jelentkező kisebb-nagyobb kar­bantartások és felújítások elvégzé­sére minden községi tanácshoz 1—2 építőipari szakmunkást beállítani. Minden kétezer lelket meghaladó községben szükséges lenne ez. A községek és járások beruházási munkáját könnyítené meg — s egy­ben rengeteg utazási költséget lehet­ne megtakarítani —, ha a járási nem­zeti bank fiókjain belül is létesíte­nének beruházási részleget. * A megyei tanács ipari osztályának dolgozói osztály- és pártcsoport érte­kezleten tárgyalták meg a Központi Vezetőség határozatát az ésszerűsítés­sel kapcsolatban s a következőket javasolták: Az ár és a dotáció jóváhagyását a minisztériumok adják le a megyé­nek. Jelenleg eddig a háziipari szövet­kezet jóváhagyása a következőképpen történt: jóváhagyta a minisztérium, leadta az OKISZ-hez, az OK1SZ a KISZÖV-höz, majd úgy a háziipari szövetkezethez. Helyes lenne, ha ezt a megyei tanács, vagy egyenesen a KISZÖV hatáskörébe adnák. Sokat »utazik« jelenleg még a hul­ladék is. A hulladékanyagot a válla­latok megküldik a Ferroglobusznak. Ha például Sátoraljaújhelyre anyag kell, azt Budapestről kell kérni. Ja­vasolják, hogy Borsod megyében is j létesítsenek egy hulladéktelepet, esetleg Borsodnádasdon és a megye szükségleteit innen elégítsék ki, vagy pedig adják vissza a vállalatoknak a hulladékértékesítési jogot. Nincs sok szükség arra sem, hogy a MÉH Vállalatnak Budapesten legyen egy MÉH-központja. Ez is tartozhatna a megyei tanács hatáskörébe. * A szikszói járásban az alábbi ja­vaslatok születtek: Szikszón van egy szeszfőzde. Ez jelenleg a megyei ta­nács alá tartozik. Korábban a köz­ségi tanács kezelésében volt. Mivel nagyobb mértékben helyi szükség­leteket elégít ki, helyes lenne ezt visszaadni a községi tanácsnak. Szikszón van egy sütőüzem, amely a szikszói lakosok kenyérszükségletét elégíti ki, mégis a szerencsi sütőipari vállalathoz tartozik. Sokkal helye­sebb lenne — ellenőrzés szempontjá­ból is — a községi tanács kezelésébe adni. A megyei betongyár Szikszón mű­ködő üzemét helyesebb lenne Her- nádkércsre áttelepíteni, mivel annak egy részlege már most is ott műkö­dik. A termeléshez szükséges nyers­anyagot is a Hernád folyóból szerzik, s onnan szállítják a szikszói telepre. Az ónodi Rákóczi Tsz tagsága már július 6-án megkezdte az ősziárpa aratását. Az árpa viaszérésben volt, s így szemveszteség nélkül sikerült learatni. Két nappal az első kasza­vágás után a tsz földjein két traktor már meg is kezdte a tarlóhántást. A tsz tagsága vasárnap is dolgozott, A cementet Halmajról hozzák. Azo­kat a betonkészítményeket, -amelye­ket vasúton szállítanak, szintén a hal máj i állomáson lehet feladni. He­lyesebb lenne tehát, mindezeket fi­gyelembe véve, az üzemet a hernád- kércsi községi tanács alá rendelni* * A rásonysápberencsi községi tanács kéri, hogy a Tokaj-Hcgyalja Bor, Gyümölcs-Szeszfőzde Vállalat keze­lésében lévő szeszfőzdét adják vissza a községi tanácsnak. Ugyancsak ezt kéri a kiskinizsi községi tanács is. A kazincbarcikai városi tanács azt javasolja, hogy a növekvő szolgálta­tások ellátására egy finommechani­kai és egy tatarozó vállalatot hozza­nak létre. Erre nagy szükség lenne, mert a lélekszámilag rohamosan nö­vekvő városnak nincs szolgáltató részlege. * Az abaujszántói járás a gönci ma­lom átadását kéri Gönc község részé­re. hogy a szemveszteséget elkerüljék. A Rákóczi Tsz-ben jókedvűen folyik az aratás, mert a vezetőség arról is gondoskodott, hogy a nagy munka megkezdése előtt szalonnát és ara­tási pálinkát biztosítson a tagok­nak; TANDA LENKE agronómuSj A Lengyel Állam! Tervbizotlság küldöttségének tapasztalatcsere-látogatása Miskolcon A hazánkban tartózkodó Lengyel Állami Tervbizottság 5 tagú küldött­sége pénteken tapasztalatcserére Miskolcra érkezett. A lengyel kül­döttséget ünnepélyesen fogadta a városi tanács, majd pedig részletesen ismertették velük a tervezés módsze­rét, a beruházások végrehajtását, va­20 ezer hold A Borsod megyei gépállomások egyre több gépe vesz részt az ara­tásban. Az aratógépek és kombáj­nok után az árpa- és búzatáblákon azonnal megkezdik a tarlószántást is. A tervek szerint ezévben 220 ezer holdon végeznek tarlószántást; Ebből 20.000 holdba másodvetést vetnek. A másodvetésekhez a me­gyei tanács csaknem 800 mázsa ve­tőmagot biztosított; A tsz-ek és egyéni termelők főként 100 napos Vidáman aratnak a% ónodi Rákócsi Tss tagjai lamint a városfejlesztési és város- rendezési terveket. A lengyel kül­döttség nagy alapossággal tanulmá­nyozta különösen a tervezési mód­szert. Szombaton a küldöttség tagjai a megyei tanács tervosztályán tettek hasonló látogatást* másodvetés kukoricát* muhart, silókukoricát, tarlórépát vetnek. Ezzel késő őszig biztosítják a zöld takarmányt az ál­latállomány részére és mintegy 14.000 köbméter silót készítenek. Különösen a taktaharkányi és mezőkövesdi gépállomásokon ha­lad jól a tarlóhántás és a másod­vetés- Mind a két gépállomás a menetirányterv szerint futószalag­szerűen szervezte meg az aratást és tarlöhántást, valamint másod­vetést; Felhívás a Borsodi Szénbányászati Tröszt iőmérnökeihoz! üzemi főmérnökök! A Borsodi Szénbányászati Tröszt első féléves tervét túlteljesítette. A III. negyedévi tervek teljesítése ér dekében — alkotmányunk ünne- pére és a VI. bányásznap méltó megünneplésére — felhívással for-* dúlok Hozzátok. Biztosítsuk közösen a Borsodi Szénbányászati Tröszt III. negyedévi mennyiségi, minőségi, önköltségi tervének sikerét. Tel-* jesítsük túl a népgazdasági tervet, termeljünk olcsóbban több és jobb szenet! Bizonyítsuk be eredményekkel, hogy méltók vagyunk az al- kotmányban biztosított megbecsülésünkre és a bányásznap termelési győzelmével gazdagítsuk a magyar bányamérnökök jó hírét. Tegyünk! reális felajánlást, biztosítsuk a terv teljesítésének műszaki feltételeit* segítsük a dolgozók versenylendületének kibontakozását és segítsük hozzá közösen trösztünket a III. negyedévi országos munkaverseny megnyeréséhez. A kondói bányaüzem az éves intézkedési tervben megjelent feladat tok végrehajtása érdekében vállalja: 1. negyedéves szinten 112 százalékos millkalória tervteljesítést; 2. az önköltségünket tonnánként 6 forinttal csökkentjük a tervhez viszonyítva; 3. Gerincvágathajtási tervünket 103 százalékra teljesítjük; 4. frontfejtéseink homlokhossza a szakmai terv előirányzatának 120 százalékát éri el. Fenti vállalás teljesítésének érdekében minden szombaton a párt, a szakszervezet segítségével „nagy termelési napot * szervezünk, amikor napi 500 tonna szenet termelünk. A Bányász Szakszervezet XVI. kon-* gresszusa előtt július harmadik de kádjára „kongresszusi dekado^ szervezünk. A kongresszusi dekád alatt az 1-es pontban vállalt tervün- két 113 százalékra teljesítjük. Felhívom a tröszt üzemeinek főmérnökeit, hogy ehhez a felhíváshoz csatlakozzanak! Csatlakozásukkal és a vállaltak teljesítésével bizonyít-« suk be, hogy méltók vagyunk arra a megbecsülésre, amiben pártunk és kormányunk a bányászat fizikai és műszaki dolgozóit részesíti. Jőszerencsét! CZIKE ALBERT főmérnök. Rádiói is tart]! a kapcsolatot a mezőkövesdi gépállomás vezetői a földeken dolgozó traktorosokkal A mezőkövesdi gépállomás kör­zetébe tartozó 12 termelőszövetke­zetben mindenütt teljes erővel fo­lyik az aratás. A gépállomás 13 kombájnja és 6 aratógépe mellett a tsz tagok is kaszát fogtak, hogy mielőbb végezzenek a nagy mun­kával. A kombájnokkal eddig 477 hol­dat arattak le, s erről a területről közel 5000 mázsa terményt csépel­tek el. Az aratógépekíkel együtt már több mint 600 holdon vágták le a kalászosokat. Tóth József fia­tal kombájnvezető vasárnapig kö­zel 90 holdat aratott le a szentist- váni Uj Világ Tsz földjein. Nyikes Gáspár a szentistváni Béke Tsz- ben 62 holdon aratott le és csépelt el gépével. Az aratógépesek közül Molnár János dolgozott eddig a legszebb eredménnyel: naponta több mint 10 holdat aratott átlago­san. A mezőkövesdi gépállomás dől-* gozóinak munkáját igen megköny- nyíti az idén első Ízben felszerelt és nagyszerűen bevált rádió adó* vevő készülék, amelyet a honvéd* ség adott a gépállomásnak. Három nagyobb állomáshellyel és a mű­helykocsival van összeköttetése a központnak. A rádióval való kap­csolat különösen a géphibák gyora rendbehozásánál jelent nagy se­gítséget. Tegnap például a borsod* ivánkai József Attila Tsz-ben eltö­rött a kaszameghajtó szerkezet. Al műhelykocsit azonnal értesítették* s egy órán belül már ismét dol­goztak a géppel. Tiszavalkon a szállítószalaggal volt baj, de a sze­relő motorra ült, s ugyancsak gyorsan rendbehozta a hibát. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják* hogy a rádió segítségével jelentő­sen csökkenteni tudják a műszaki kiesést. Cséplési versenykihívás A szerencsi gépállomás Legyes- bényén dolgozó egyik cséplő mun­kacsapata, amelynek Majevszki János a vezetője, cséplési verseny- kihívással fordult a szerencsi gép­állomás összes cséplő munkacsapa­taihoz- Versenykihívásukban töb­bek között vállalják, hogy a csép­lőgép állítási idejét 10 percre csök­kentik, az erőgépet, cséplőgépet és minden más munkaeszközt rend­szeresen karbantartanak, 31 va- gonos tervüket 40 vagonra teljesí­tik és minden gazdával személye­sen beszélnek annak érdekében, hogy a cséplőgéptől teljesítsék beadási kötelezettségüket; A műn*» kacsapat tagjai ezenkívül vállal** ták, hogy a „harc minden szem gabonáért” jelszó szellemében dol­goznak úgy, hogy a megengedett­nél 0.1 százalékkal tovább csök­kentsék a szemveszteséget, amivel 40 vagon cséplése esetén 4 mázsa gabonát takarítanak meg. A sze­rencsi gépállomásnak 55 cséplőgé­pe van és ha csupán a versenyki­hívásnak ezt a pontját valameny- nyien teljesítik, — ez 220 mázsa megtakarított terményt jelent, azaz száz ember egész évi kenyér­gabona szükségletét. Külföldi kapcsolatokat létesített a miskolci Herman Ottó^múzeum A miskolci Herman Ottó Múzeum az utóbbi időben széleskörű külföldi kapcsolatokat létesített. A múzeum egyik tudományos kutatójának, Tho- ma Andor biológusnak most jelent meg egy tudományos cikke eddig végzett embertani kutatásairól egyik Genfben megjelenő antropológiai folyóiratban. A cikk nyomán a mú­zeum levelet kapott az up&alai egye­tem genetikai intézetétől, hogy leve­lezés útján cseréljék ki kölcsönösen ezirányú kutatásaik eredményét; Összeköttetésben áll a miskolci múzeum csehszlovák múzeumokkal is. így többek között kiadványcserét folytat a kassai Vyhodne Slovenske múzeummal. Most küldték el a mis­kolci Herman Ottó Múzeum kiadvá­nyainak példányait a turócszentmár- toni szlovák múzeumnak is, mely kiadványait már előbb elküldte ide; A tervek szerint a múzeum jövő­ben tovább szélesíti kiadvány cseréjét a nyugati államok és népi demokrá­ciák múzeumaival; Védekeznek a peronoszpőra ellen Xokajkegyalján Az utóbbi hetek esős, párás idő­járása következtében Tokajhegyal- ján is fellépett a peronoszpőra. Most még csak néhány tábláról jelentették a peronoszpőra »kivi­rágzását«, de egész Hegyalján tel-> jes erővel folyik ellene a védeke­zés. A harmadik permetezés után a negyedik permetezés is befeje­zéshez közeledik. Állami gazdasá­gok, tsz-ek, de az egyéni szőlő- termelők is, ha csak egy kis nap­sütés van, máris permeteznek, hogy a peronoszpőra terjedésének gátat vessenek. A permetezéssel párhuzamosan végzik a szőlöfürtök mészkénporozását is. A gondos ápolás annál nagyobb, mert jobb termésre van kilátás, mint amilyen tavaly volt. A szőlősgazdáknak a peronoszpfr ra elleni védekezésben 12 peren noszpóra jelző állomás segít. Az állomások időben előre jelzik a peronoszpórát, így a permetezést is időben végre tudják hajtani. A védekezéshez szükséges szereket biztosították. Átlagosan egy-egy hold szőlőre 22 kilogramm védeke3 zőszer jut, ami 5—6-szori permetez zést és porozást tesz lehetővé*

Next

/
Thumbnails
Contents