Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-13 / 164. szám
2 BBZAKMAOTAKOItSZAQ Pénteki 1956. júHus 13. Jobban elő kell készíteni a varos zöldség- és gyiimölcsellátásának biztosítását MISKOLCI JEGYZET Oíjpáiíjl ejjtitdíld lA. miskolci városi tanács végre- foajftóbizottság^ legintóbbi ülésén «többek között megtárgyalta a miskolci zöldség- és gyümölcsértékesítő Vállalat működését Szó esett a város ellátásával kapcsolatban a más megyékben lévő »társvállalatok szállításáról is. Megállapították, hogy ezek a vállalatok a megrendelt árukból csupán elenyésző mennyiséget küldenek. A nyíregyházai megyei értékesítő szövetkezet központja a júniusban megrendelt 13.000 fej salátából, 40 mázsa hagymából, 5 mázsa sóskából semmit sem szállított. Hasonlóan adós maradt a szállítással a szolotok megyei szövetkezeti központ ás. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy más megyéből csak akkor szállítanak árut, ha ott jelentős mennyiségű felesleg van. Ilyen módon azonban nem lehet biztosítani a város jó ellátását. Hibákra mutattak rá a nagymiskolci állami gazdaság működésében, A gazdaság nem szívesen termeli a munkaigényes zöldségárut, pedig minden adottsága meglenne hozzá. Az a baj, hogy az állami gazdaság termelési tervét a minisztérium határozza meg. Jellemző például, hogy az elmúlt évben meg «sem kérdezték a zöldség- és gyü- imölcsértékesítő vállalatot, hogy az idén milyen zöldségáruféleségre lenne szüksége. Ennek következményeként több cikkből átmenetileg hiány volt, ugyanakkor más árunál problémát okozott az eladás. A termést tnem szedik folyamatosan, a béé rés alkalmával egyszerre árasztják >» a vállalatokat. Hogy az állami gazdaság mennyire nem elégíti ki a város szükségleteit, mutatja, hogy ez év második negyedére a szerződésben foglalt 40 mázsa fejeskáposztából, 300 mázsa főzőtökből és 20 mázsa uborkából jóformán semmit sem szállított a kereskedelemnek. A vizsgálat megállapította, hogy az árukészlet kevés, s a választék sem kielégítő. Hosszú ideig hiányzott például a paradicsom és a zöldpaprika, karfiol pedig még ma sincs elég. A gyümölcsellátás sem zavartalan.összefoglalva meg lehet állapítani, hogy a város zöldség- és gyü- mölcsellátása nem kielégítő. Ha azt «akarjuk, hogy 1957-ben ne legyenek ilyen zavarok, a végrehajtóbizottságnak már most intézkedni kell, hogy a nagymiskolci állami gazdaság a rendelkezésére álló 2861 hold szántóból necsak 680 holdon, hanem jóval nagyobb területen termeljen zöldségárut. A városi tanács végrehajtóbizottsága ezzel kapcsolatban a következő határozati javaslatot fogadta el: A vógrehajtóbizottság haladéktalanul gondoskodjék a nagymiskolci állami gazdaság 1957. évi termelési tervének olyan kialakításáról, hogy az megfeleljen a város igényeinek, s megfelelő mennyiségű, választékú zöldséget és gyümölcsöt biztosítson a lakosságnak. Ezzel egyidőben intézkedjék a végrehajtóbizottság, hogy a nagymiskolci állami gazdaság 2861 hold szántóterületéből necsak 680 holdon, hanem legalább 1000—1100 holdon termeljen zöldségárut. Ha a minisztérium a javaslatot elfogadja, az 1957. évi zöldáruellátást biztosítottnak tekinthetjük. A végrehajtóbizottság utasítja a kereskedelmi osztályt, hogy Miskolc téli zöldség- és gyümölcsellátására gondoskodjék 120 vagon burgonya, 60 vagon vegyeszöldség és 30 vagon vegyes gyümölcs tárolásáról. Utasítja a végrehajtóbizottság a kereskedelmi osztályt: a párthatározatnak megfelelően erőteljesebb propagandát fejtsen ki annak érdekében, hogy a lakosság- minél nagyobb mennyiségű téli zöldség- és gyümölcsárura jegyezzen elő. 150 000 tiidfiszQrést végeztek már ebben az évben Borsod megyében Borsod megyében 17 tüdőbeteggondozóban folytatnak kemény harcot az egykori népbetegség, a tbc ellen. A tüdőbeteggondozók betegségmege lőző tévé kenysége egyre növekszik. 1950-ben még csak 150.000 tüdőszürést végeztek a megye területén, 1955-ben pedig több mint 200.000-et. Ezévben már 150.000 átvilági'tást végeztek a megyei tüdőgondozókban. A betegségmegelőzés eredményeként a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva a tbc halálozások száma a megyében 75 százalékkal csökkent. A miskolci tüdőbeteg- gondozó — mely az ország legkorszerűbb ilyen intézménye — a felügyelete alá tartozó megyei és városi gondozókkal együtt most új eljárást vezetett be. A szűréseken felfedezett fertőző tbc-s beteg gondozásba vétele és gyógyítása mellett környezettanulmányt végez a beteg családjában, munkahelyén, lakásának környékén, s így deríti fel a fertőző gócokat Az új módszertől a gyógyítómegelőző ellátás további javulását remélik. Strandfeqy, a kalauznál Egy szőke kalauzleány — vagy ha úgy tetszik, jegykezelő — no meg egy kis piros plakát hívta fel a figyelmemet a címben olvasható tényre. Az annyit kritizált miskolci fürdő és közlekedési vállalatok, most kivételesen együttesen és külön-külön ötletesen megállapodtak abban, hogy az Augusztus 20. strandfürdőre a villamoskalauzok, a tapolcai strandra pedig buszon dolgozó kollegáik árusítanak jegyet. Ez valóban remek, ötlet, nem kell az embernek a strandpénztáraknál tülekedni a forró napon. Az ügyes újítás szerintem még azt is megéri: adott alkalommal csak azért utazzam egy megállót, hogy kényelmesen válthassam meg a strandjegyet. Nem volna haszontalan dolog, ha a buszbérleteket is a kocsin lehetne megváltani! Az történt, hogy a minap a villamoson szórakozottságból az autóbuszbérletet adtam oda a 120-as számú villamos pótkocsiéi szolgálatot teljesítő kalauznőnek. — Ezzel nem viszem el — mondotta nevetve és hozzátette: de tudok adni strandjegyet. Először azt hittem, hogy —■ viszonzásul a buszjegyért — tréfál, de azután szó szót követett és megmutatta a kis piros plakátot is. A kisleány elmesélte, hogy naponta 15—20 jegyet ad el, aránylag üálthatá... tehát még nem sokan használják ki a lehetőséget. Ha majd megismerik az újítást, bizonyára megsokszorozódik a strandjegyárusítás a villamoson. — Még nem tudjuk, kapunk-e valami százalékot az eladott strandjegyek után, — mondotta, miközben lekezelte a jegyemet —, de ha nem adnak semmit, nem vállaljuk. Elmenőben még visz- szászéit: — Az is jő lenne, ha vállalati igazolványunkkal ingven beengednének a fürdőbe. A kalauzleánynak igaza van s reméljük teljesítik kívánságukat,, mert furcsa volna, ha ezért vetnék el a jő kezdemé ny ezést! Legkedvesebb szórakozásom nyári estéken kiülni a sötét, emeleti erkélyre, csendben nagyokat szippantani az enyhén Szinva-szagú levegőből, a sátoraljaújhelyi dohánygyár Kossuth nevét sértő, papírcsőbe bújtatott zsákbamacska-siló- takarmányából és élvezni a nyáréji csendet. Tizenegy óra körül jár az idő; egy közeli ablakból éppen most üvölti a rádió: »Kedves hallgatóink! Lassan leszáll az éj ...« és mintegy válaszként egy konkur- rens rádió (ki tudja melyik hullámhosszon?) vad jazz bömbölésbe kezd. A Szinva-parton két ingójárású fiatalember felfigyel a zenére és máris indul a vegyeskari hangverseny: — Én vagyok a Bruhahaha Kelemen, Kelemen, Kehelehelemen .. — harsogják olyan meggyőző erővel, mintha a környék minden lakója kétségbevonta volna eddigi ke- helehem-eni mivoltukat. Tovább- őgyelegnek és játékosan nyomkodni kezdik a harmadik ház előtt már órák óta békésen csörömpölő Csepel teherautó dudáját, de azon se- hogysem akar a Kehelehemen fülbemászó melódiája kijönni. (Megjegyzendő: a sofőr sem, aki már órák óta tartózkodik a házban — órabérben.) Otthagyják, az autó békésen csörömpöl tovább. — Figyelem! Figyelem! A 376.212-es csáti gép a hatodikra járjon rá! A 411.025-ös tartalék húzzon a jelzőig — harsogja egy érces férfihang megafonon a vasúti hídon ácsorgó mozdonyok felé. Gőzsistergés, két mozdony elszuszog. A Gö- möri felől sih-sih-klatty, sih-sih- klatty — csörömpölve, közeledik egy újabb 411-es. A híd előtt megáll, bebocsáttatásért esedezve két hatalmasat füttyent, majd a jelző barátságos intésére örömében egy hatalmasat rikkantva elzakatol. Az aluljáróhoz csilingelve, zaka* tolva közeledik a villamos. Krrrl Csrrr! Krrr! — zörömböl a kanyar rodóban, majd csaholva nekirugasz* kodik az emelkedőnek, mintha egész napi mulasztását akarná éj* szakai száguldozással bepótolni. Az üres tejeskannákat szállító síré/-* szekér kocsisa a ferenejózsefi hu- szárőrmesterek stílusában nógatja lovait gyorsabb ügetésre, hogy átérjenek a zakatolva közeledő sárgát veszettül csilingelő alkotmány előtti de a gyors futástól a csörömpölő kannahalomból néhány leesik a ko* csirái és játékos zörgéssel meg* indul a lejtős úton az aluljáró felé — mintegy megmutatva, hogy gya* log hamarabb odaér, mint lovas- fogaton. A Szinva csendben csobog. A partján lévő géptelep elé dömper kanyarodik mérgesen brummogvat üres benzines hordókkal terhelten* A vezetője komoly újítás alkalmazásával tehermentesíti gépét: az üres vashordókat a■ dömperből egy* szerűen kiborítja a betonos udvarira. Durr!,.i Csatt! A szomszédos bérházban három gyerek felsír, egy szívbeteg asszony felsikolt és elájul, az emeleti ablakiból egy dühös férfihang ordítva veszekedni kezd a dömper vezető* jével és bíztatják egymást minden* féle illetlen cselekedetre. — A szem* közti javítóműhelyben végre sikerült reggel óta tartó kísérletezés után egy 125-ös Csepelt begyújtani; már vígan pattog is, hangtompító és kivvffogőcső hiányában játékos szikrákat szórva. Gazdája elégedet* ten ül rá, hogy a kihalt, forgalom- mentes utcán azonnal ki is pró* bálja. Egyébként csend van — amint azt a csendrendelet is biztosítja. BENEDEK MIKLÓS 10 nap alatt terven felül 1162 tonna kohászati termék Az alkotmány ünnepére készülődve ismét fellángolt a vetélkedés a diósgyőri kohászok között. Ennek egyik eredménye, hogy a gyár na* gyobb üzemei, így a nagyolvasztómű, martinacélmű, valamint a henger* művek jelentős többletet szereztek s ezzel július első tíz napja alatt terven felül 1162 tonna kohászati terméket gyártottak. Kiszállítási kötelezettségüknek is eleget tettek ezidőszakban a diósgyőriek, esedékes előírásukat 100.2 százalékra teljesí tették. A második félév első dekádjáb an érdekes jubileumhoz érkezett a martinacélmű 7-es számú kemence je. Szerdára virradóra csapolták a kemencéből — javítás nélkül — a 475. acéladagot. így a kemencén végrehajtott tűzfejmódosítás és új át építési eljárás nagyszerűen bevált« mert a kemence tartóssága éppen a kétszeresére növekedett az előző kampányidőszakokhoz képest. Néhány szó as új páriohtatási év előkészítéséről A nyári hónapok sok új feladattal bővítik a pártszervezetek munkáját. A nagyjelentőségű gazdasági feladatok elvégzése mellett azonban igen gondosan kell elvégezni a következő pártoktatási év előkészítését is. Az alapszervezeteknek elsősorban három oktatási formát kell jól megszervezni és irányítani. Az egyik az ►►Időszerű kérdések tanfolyama«. A tanfolyam célja, hogy megismertesse a legfontosabb párt- és kormány- határozatokat, ezekkel kapcsolatos elvi, politikai kérdéseiket, az aktuális országos és helyi feladatokat, a nemzetközi helyzet fontosabb időszerű kérdéseit. A tanfolyam tehát a párttagok, a különböző területeken dolgozó aktivisták napi feladatainak megoldásához nyújt segítséget, ezért helyes, ha elsősorban ilyen tanfolyamokat szerveznek az alapszervezetek. A másik oktatási forma a »Marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyam«. Ennek a tanfolyamnak az a célja, hogy széles rétegekkel megismertesse a marxizmus—leninizmus néhány alapvető elvi kérdését és annak gyakorlati alkalmazását. A harmadik oktatási forma az »Előadásos propaganda«. Ez már nem kötíjtt, szervezett jellegű, hanem lazább oktatási forma. Az előadasos propaganda feladata lesz, hogy havonta egy népművelő előadás keretében ismertesse az érdeklődőknek a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeket, azonkívül beszéljen aktuális kérdésekről. Erre az oktatási formára elsősorban azokat az elvtársakat kell beszervezni, akik valamilyen ok miatt nem tudnak résztvenni a szervezett pártoktatásban; Közvetlenül és elsősorban ezeknek az oktatási formáknak lesznek gazdái a pártszervezetek. Éppen ezért, különös gonddal és nagy körültekintéssel kell végeznünk az előkészítő munkát. Jelenleg a propagandisták kiválogatása az egyik .legfontosabb feladatunk. A Lenin Kohászati Művek próbamegmunkáló alapszervezetében már be is fejezték a propagandisták kiválogatását. A pártvezetőség minden tagja résztvett a kiválogató bizottság munkájában. Időben értesítették a propagandistákat a beszélgetés idejéről és helyéről. Először is értékelték a régi propagandisták eddigi munkáját. Elmondták a hallgatók és az ellenőrzés tapasztalatai alapján,- hogy mit tartanak eredményesnek, vagy hibásnak a múlt év munkájában. Azonkívül a kiválogató bizottság felhívta a propagandista figyelmét a megnövekedett feladatokra, melyet a XX. kongresszus is megmutat. A pártvezetőség úgy döntött, hogy 5 régi propagandista közül 4 elvtársat ismét megbíz propaganda munkával. Egy elvtársat felment, mert nem volt kielégítő a munkája és helyette egy új propagandistát jelölt ki, Murányi Simon fiatal mérnök elvtársat, aki a DISZ-tagoknak fog szemináriumot vezetni. A júliusi taggyűlésen a tagság elé terjesztik a propagandisták névsorát, elfogadás végett. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jól dolgozott a próbameg- munkáló alapszervi párt vezetőség. A legtöbb helyen azonban még »csak beszélnek« a propagandisták kiválogatásáról, de a végrehajtást halogatják. A szikszói járásban, Fel- sődobsza községben a függetlenített párttitkár elvtárs néhány nappal ezelőtt még semmit sem tudott arról, hogy jövőre milyen oktatási formát fognak beindítani és egyáltalán ki lesz a propagandista. Hasonló tapasztalatunk van Halmaj község Kossuth Termelőszövetkezetben is, ahol a párttitkár elvtárs még csak magában tervezget a jövő évi pártoktatásról. Hasonló példákat több községből fel lehetne sorolni. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket és elsősorban a járási pártbizottságokat, hogy nem elég feladatokat megbeszélni, kiadni, hanem a helyszínen ellenőrizni és szervezni is kell azok végrehajtását Különösen azért fontos erre felfigyelnünk már most, mert később, a megnövekedett mezőgazdasági feladatok miatt nem tudnak e feladattal megfelelően, foglalkozni a pártszervezeteink. Mit tegyünk a lemaradás pótlása és a propagandisták kiválogatása érdekében? Az elkövetkezendő napokban a pártszervezetek vezetőségi ülésen tárgyalják meg, kit tartanak alkalmasnak a régi propagandisták közül és kiket akarnak újonnan bevonni a propaganda munkába, oly módon, hogy értékelik a múlt év munkájának jó és rossz eredményeit, majd ennek alapján eldöntik, hogy alkalmas-e jövőre is oktatónak. Ezután határozott időpontban hivatják be a propagandistákat, ahol megbeszélik velük a jövő évi tennivalókat. Azokban a községekben, vagy tsz-ekben, ahol még nem fogtak hozzá a feladat végrehajtásához, közösen a tsz-i, községi párttitkárok beszéljék meg terveiket és a feladatokat. Van olyan hely, mint például Forró, ahol a tsz- ben igen kislétszámú hallgató volt és egy-egy anyagot nem* tudtak megfelelően tárgyalni. Javasoljuk, hogy ilyen esetekben a tsz ne indítson külön szemináriumot, hanem közösen a községi, vagy gépállomás pártszervezetekkel szervezzenek tanfolyamot. \ A Központi Vezetőség határozata nyomatékosan kihangsúlyozza, hogy csak annyi szemináriumot indítsunk be, ahány jól képzett propagandista van. Éppen ezért nem szabad elkövetni ismét azt a hibát — ami a múlt oktatási évben is sűrűn előfordult —, hogy a túlméretezett hallgatói létszámhoz »mindenáron-« olyan propagandistákat is beosztottak, akiknek képzettsége nem felelt meg a szemináriumvezetői követelményeknek. Ha egy pártszervezetnél például csak 4 jó propagandista van és volna jelentkező 5 szemináriumra, inkább osszuk be az elvtársakat előadásos propagandára, de ne kíséreljük meg egy képzetlen propagandista beállítását; A hallgatók kiválogatásának, a velük való beszélgetésnek is július hónapban kell megtörténnie. E feladat végrehajtásával kapcsolatban nem a legjobb tapasztalataink vannak. Az üzemekben már sok helyen be is fejezték a hallgatók kiválogatását, de a falusi, közsé i pártszervezetek legnagyobb részében még hozzá sem fogtak; Mit tegyünk, hogy időre befejezzük a hallgatók kiválogatását? Először is figyelembe kell vennünk a Központi Vezetőség határozatát, amely kimondja, hogy a szigorú önkéntesség betartásával kell szerveznünk a hallgatókat a jövő évi pártoktatásba. Ez természetesen nem jelenti, hogy a pártszervezetek arra várjanak, hogy a párttagok, vagv pártonkívüliek elmennek a pártszervezet titkárához és — jelentkeznek pártoktatásra. Nem. A pártszervezet vezetőségének feladata, hogy felkeressen minden párttagot és beszélgessen vele a tanulás feltétlen szükségességéről. Természetesen figyelembe kell vennünk párttagjaink egészségi állapotát, családi körülményeit, stb. Nem lehet azt kívánni egy 2—3 gyermekes édesanyától, hogy kéthetenként menjen el szemináriumra, amikor munkaidő után nem tudja kire hagyni gyermekeit. Hasonlóan nem követelhetjük meg idősebb és beteges elvtársainktól sem, hogy rendszeresen és felkészülten járjanak szemináriumra. Ezeknek az elvtársaknak javasoljuk, hogy ha nem bírnak szervezett oktatásban résztvenni, akkor hallgassák meg a tömegelőadás-sorozatokat. Ezeket havonta egyszer rendezik meg a párt- bizottságok. Nyilvánvaló, hogy ezt az oktatási formát szívesebben * «^adják ezek az elvtársak, mivel nem kíván tőlük annyi fáradságot. Azokat, akiknek nincsenek hasonló gondjaik és tanulni szeretnének, helyes, ha szervezett pártoktatásba osztjuk be. Itt is figyelembe kell venni a párttagok különböző kéréseit, problémáit. Igen gondosan tanulmányozni kell, hogy egy-egy párttag eddig milyen oktatási formában tanult és a jövőben milyen oktatási forma keretén belül kívánja továbbképezni magát» Ezt elsősorban annak alapján dönt* sük el, hogy az illető elvtársnak mi* lyen képzettsége van, mennyire felelt meg neki a múlt évi oktatási forma, nem volt-e túl nehéz, vagy könnyű számára a tanulás, Vegyük figyelembe az elfoglalt elvtársak kéréseit is. Ilyenek többek között az orvosok, egyes pedagógusok, vezető funkcionáriusok, akik állandó oktatásban, gimnáziumi, technikumi, egyetemi oktatásban vesznek részt. Ezeknek az elvtársaknak javasoljuk a marxizmus—leninizmus önálló tanulmányozását. A kiválogatás régen bevált jó módszere az elbeszélgető bizottság. A pártvezetőség egy tagja és egy propagandista beszélgessen el mindazokkal a párttagokkal, akik már eddig, is résatvet- tek pártoktatásban, vagy csak a jövőben kívánnak bekapcsolódni; Ismertessék előttük, hogy milyen oktatási formák lesznek a jövő oktatási évben és kérdezzék meg, hogy ezen belül hol kíván tanulni. Párt- szervezeteink nagyobb gondot fordítsanak a tömegelőadásokra; Az előadásos propaganda azért fog jelentős szerepet betölteni a jövő évi pártoktatásban, mert havonta népszerű előadás keretén belül tájékoztatja párttagjainkat és a pártonkívüliek egy részét az időszerű bel- és külpolitikai helyzetről, yalamint a Központi Vezetőség, vagy a megyei, járási pártbizottságok legaktuálisabb határozatairól. A. legfontosabb feladat tehát, hogy időben, legkésőbb július 15-ig válogassuk ki a propagandistákat és július 25-ig pedig fejezzük be a hallgatók kiválogatását. E feladat elvégzésén kívül is még sok tennivaló akad» Gondoskodni kell többek között arról, hogy a propagandista elvtársakaí elküldjük az oktatási év megindítása előtti hetekben a 2—3 napos propagandaképző tanfolyamra; Az előző évek tapasztalata biao- nyítja, hogy ott, ahol a pártszervezetek időben és gondos körültekintéssel végezték a propagandisták és hallgatók kiválogatását, ott meg is volt az eredménye. DÉRI ERNÖNÉ MB. agit.-prop, munkatárs*
