Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-13 / 164. szám
esZAKMAGYAIMraSZAG S Hatok, »5«. Július 18. Másodvetés — több takarmány —■ több állat A kalászosak learatása után a tarlóiba vetett másodnövénnyel jelentős mértékben növelni tudjuk Bzálastakarmánybázisunkat, ami lehetővé .teszi több számosállat tartását. Az állatállomány fejlesztése kitűnő pénzforrás, amellett több istálló tr ágy ával szántófiöldá növénye- ánk terméshozamát is nagymérték- Iben emelni tudjuk. Minden termelőnél előfordulhat, hogy szálastakarmány termése nem sikerül úgy, ahogy számította, vagy állatállománya szaporodik, s meglévő szénája kevésnek bizonyul. Ilyen esetben nagyszerű megoldás a júliusi tarlóvetés. Ennek' termését általában takarmánynak használjuk, megfelelő adottságok esetén azonban szemesterményt is kaphatunk rövid tenyészidejű kukoricából, kölesből és pohánkából. A tarló vetés nagy jelentőségű a zöldtrágyázás szempontjából is. Erre a legalkalmasabb a mi viszonyaink mellett a napraforgó. Július elején elvetve nagytömegű zöldnövényt ad, ami augusztusban, szeptemberben alászántva felér egy is- tállótrágyázással. Erre pedig igen nagy szükségünk van, mert talajaink szervesanyagokban szegények, ez a fő oka az alacsony termésátlagoknak. Sokan úgy vélik, hogy nem érdemes tarlóba vetni, mert nyarunk száraz, nem nő meg a ‘ vetés. Valóban júliusban és augusztusban többnyire száraz és forró az idő, de ha a tarlóvetés nem sikerül, an-* nak az az oka, hogy későn végeztük el, hiányosan készültünk fel a munkára, elhanyagoltuk a növényápolást. A mezőzombori Uj Élet Tsz tagjai tavaly az ősziárpatarlóba vetett napraforgóból — amelyet az aratást követő napon azonnal földbe tettek — megtöltötték silóikat, s állataiknak ízletes, tápdús silótakarmányt szereztek. A sárospataki Dózsa Tsz tarlórépát vetett búza után, s holdanként több mint 100 mázsát takarított be. Sok más termelőszövetkezetben is igen jól sikerült a másodvetés. A bodrogolaszi Győzelem Tsz például kölestakarmányból takarított be jó termést. Arra kell törekednünk, hogy áz idén is minél több másodnövényt, elsősorban napraforgót vessünk silónak és zöldtrágyának. Termelőszövetkezeteinknek államunk biztosítja a szükséges vetőmagot, a munkát pedig a gépállomások végzik el, ha arra szerződést kötöttek. Az egyéni gazdák nagyrészt saját készletükből, vagy a földművesszövetkezetek útján biztosíthatják a vetőmagot, egyes magfajtákat pedig a mezőgazdasági osztályon keresztül rendelhetnek meg. Nagy probléma az egyéni gazdáknál a fogaterő és a munkaerő hiánya. Az aratás alatt nem marad munkáskéz a másodvetés időben való elvégzésére, s ezért legtöbbször csak az aratás befejezése után látnak hozzá. Ezzel persze kockáztatják a jó termést. Egyetlen megoldás van csak: ha az egyéniek is leszerződnek a gépállomásokkal a másodvetési talajmunkákra. A másodvetés céljára is jól meg kell választani a talajt. Erre lehetőleg jóerőben lévő, nemrégen trágyázott földet szemeljünk ki. A vetéssel nem szabad megvárni a hordást, mert a talaj gyorsan kiszárad, s akkor nem tudunk megfelelő magágyat készíteni. Amint a kalászosokat keresztibe raktuk, azonnal fogjunk hozzá a munkához. Ekével, könnyű talajon lókapával műveljük meg a talajt, ne szántsunk mélyen, csak annyira, hogy nyirkos, omlós legyen a föld. Vetés előtt fogast, utána pedig hengert használjunk. A másodnövényeknél tartózkodni kell a sűrűsoros vetéstől. Silókukoricát, sőt a magnak termelt kölest is lókaA Bükk festői szépségű részén, Jávorkúton — a DIMÁVAG Gépgyár nemrégen átadott üdülője mellett — a napokban szorgos munkába kezdtek a gyár fiataljai: korábbi elhatározásuknak megfelelően 20 fiú és 20 pa alá vessük és egyszer-kétszer kapáljuk meg. Célszerű a rendes gabonatávolság kétszeresére ültetni a növényt, mert a nagyobb tenyészterület jobban biztosítja a tápanyag és nedvességszükségletet. A leggyakoribb másodnövény a kukorica szemnek, silónak és csalaimádénak. Helyes vetésmódja az ikersoros vetés. Ugyanígy vessük el a napraforgót is takarmánynak. Kiváló szárazságtűrő és meleget igénylő növény a mohar. Nemcsak sík vidéken, hanem dombos területen is megterem. Elsősorban lónak ki.tünő takarmány. Üszög ellen helyes a magot formaiinnal csávázni. A napraforgónál is jobb zöld- trágyanövény a csillagfürt, amelyből azonban nem áll elegendő vetőmag rendelkezésünkre. Azok a termelőszövetkezetek, amelyeknek ilyen vetőmagjuk van, feltétlenül vessék el. Virágzás kezdetén kell leszántani, amikor a legnagyobb tömegű a zöldrész. Nem terjedt még el eléggé megyénkben a marhákáposzta termelése sem. Fagyálló fajtái csaknem egész télen át biztosítják a vitamin dús zöldtakarmányt. A terméshozam emelése érdekében valamennyi másodvetésnél szórjunk el és a talajművelésnél szántsunk alá 40 kilogramm pétisót. Termelőszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink 'készüljenek fel erre a fontos munkára és a kenyércsata sikeres megoldásával egyidőben vessenek minél több másodnövényt állattenyésztésünk fejlesztése és talajjavítás céljából. leány befogadására alkalmas turista- házat építenek. A DISZ-üdülő építését a fiatalok társadalmi munkában végzik. Az alapozási munkák már folynak és az építők arra törekednek, hogy a turistaház a hónap végéig elkészüljön. 40 személyes burásta-házat építenek a DIMÁVAG fiatallal MISKOLCI VASUTASOK A DEBRECENI JÁRMŰJAVÍTÓ MUNKÁJÁRÓL Az alábbi cikket Vadász Ferenc elvtárs a debreceni Járműjavító Vállalat üzemi lapjának munkatársa írta lapunknak. Amilyen napfényes volt az uta- *ás egy része Debrecenből Miskolc felé, olyanok voltak gondolataim is. Szinte magam előtt láttam b gépóriásokon a mozdonyvezetőket, akik örömmel közük: ez igen, ez gép, nem hiába a debreceni Járműjavítóban volt fővizsgán! így szövögettem gondolataimat, így rakosgattam össze őket tetszetős mondatokká, hogy majd beszámoljak róluk odahaza: De imintahogy az út másik felén sötét felhők takarták el’ az eget a miskolci fűtőházba való érkezésemkor, úgy törtek ketté az egész utón szövögetett gondolatsorok. Elképzeléseimet szerteoszlatta a rideg valóság. Láttam ugyan mozdonyókat tucatszám, mozdonyvezetőkkel is találkoztam, de amikor megtudták, hogy mijáratban vagyok, nem nagy örömmel közölték velem véleményüket a debreceni Járműjavító munkájáról. Az egyik szóra sem érdemesítette a kérdést, csak legyintett, a másik sajnálkozását fejezte ki, a harmadik pedig valami olyasfélét mondott: úgy hiányzik nekik 6 debreceni Járműjavító munkája, mint az üvegesnek a hanyattesés. Amikor a mozdony otthagyja a szerelvényt Jó kis csávába estem — gondoltam. — Most dicsérjem meg a vállalatot. Kóris György elvtáns, műszaki főtanácsos, a miskolci fűtőház vezető főmérnöke, egyben helyettes főnöke egyetlen kurta mondatban nyilvánította véleményét: — Egyáltalán nem vagyunk elégedettek Debrecen munkájával Behivatta Tóth László műszaki főintézőt, aki részletesen beszámolt a Debrecenben javított mozdonyokon szerzett tapasztalatokról A 411—221-es mozdonyról, amely fővizsga után május 22-én érkezett a fűtőházhoz Debrecenből, a következőket mondotta el: — Begyújtás Után észrevettük, hogy a jobboldali hátsó hemgerfedélnél erős fúvás van. Előbb azt hittük, hogy a fúvásnak a tossz tömítés az oka, de amikor a • hengerfejet lebontottuk, kiderült, hogy a debreceni Járműjavítóban perselyt tettek a hengerbe. A persely negyven milüméterrel rövidebb volt, s így a már korábban megfoltozott repedések megnyíltak, s azokon süvített ki a gőz. Egy fővizsgáról érkezett mozdonytól minden mozdonyvezető jót vár. Az ilyen gépeket főútvonalra, hosz- szabb távolsági vontatásra használják. így tettek a 221-essel is. De alaposan megjárták vele! Háromszáz percet késett Miskolctól Hatvanig. Hat vagy nyolc helyen álltak meg gőzt fejleszteni. A gőz ugyanis a rossz perselyezés' következtében kiszökött a hengerből. Végül is a mozdony otthagyta a szerelvényt, üresen ment be Hatvanba, a szerelvényért pedig tartalékgépet küldtek. De nemcsak ez a szerelvény késett, hanem több személy, gyors és gyorsteher is 35—40 percet. Bárhová, csak Debrecenbe ne . s« A rossz munkáról a miskolci fűtőház értesítette a debreceni Járműjavítót, amelynek szakértői ideiglenesen megjavították a mozdonyt. De amíg 411-es perselyt nem kapnak, a mozdonyt nem használhatják főútvonalon. Küllős Gábor és Gományi Béla mozdonyvezetők nem szívesen járnak a géppel, mert amint mondják: amit más mozdonyokon keresnek, azt ezen elvesztik, így nem csoda, ha lejárják lábukat, amikor mozdonyuk javításra szorul, hogy bárhová küldjék, csak Debrecenbe ne. Ezzel a mozdonnyal még egy hiba történt. Menetközben leszakadt az antidur (szódaoldat) tartály, s kiverte a mozdonyablakot, s megsebesítette az egyik fűtőt. Nem is csoda, hogy leszakadt, mert átmenő vasmenetü csavar helyett közönséges, számszerűit négy darab facsavarral erősítették fel a megtöltött mintegy 80 kilogramm súlyú tartályt. Mindezek után Tóth elvtárs azt mondta, hogy a mozdony egyébként tűrhető. Ez bizony gyenge vigasz, s biztosan csak azért mondta, hogy valami jót is közöljön a debreceni Járműjavítóról. A 326—214. számú mozdonyról is megírom a miskolciak véleményét. Ezt a gépet ugyancsak Debrecenben javították meg, s reméltem, hogy erről talán sikerül valami jobbat, valami szebbet írnom. De mekkora csalódás ért! Nem volt különb a vélemény a másik gépről sem Várkonyi László mérnök mondotta el a mozdonyról a több ember által alkotott véleményt. — Ez a gép Kazincbarcika állagába tartozik és 1954 decemberében volt fővizsgán Debrecenben. A mozdonyon teljes tűzszekrénycsere történt, amellyel kapcsolatban az ösz- szes támcsavarokat kicserélték. Az elmúlt év decemberében a köteles évi részlegvizsgán megállapították, hogy a 12 darab dilatációs mennyezetcsavaron a kengyel annyira laza volt, hogy azt kézzel lehetett csavarni. Ennek következtében a mennyezet kissé meghajlott. A csavarokat a műhelyben nem húzták meg, mert az állókazán és a tűzszekrény mennyezetén a fúrás ferde volt. (Hol volt a MEO a munkánál?) A fűtőház elhívta a debreceni Járműjavító szakközegeit, akik a hibát kisebb huza-vona után elfogadták, s a mozdonyt elvitték Debrecenbe után javításra. Ennek elvégzéséért persze az ott dolgozó lakatosoknak mégegyszer nem tudtak fizetni. Három hónap múlva ismét üzembe helyezték a mozdonyt, s azóta üzemképes is. A fentemlített hiba a mozdonynál súlyos következményekre vezethetett volna, ha a bajt nem veszik észre idejében; — Éppen ezért mi nem szívesen küldjük mozdonyainkat Debrecenbe, inkább Szolnokra, mert az ottani járműjavító munkájával teljesen elégedettek vagyunk — fejezte be Várkonyi elvtárs. így semmisültek meg azok a szép gondolatok, melyeket útközben szőttem. De azt a reményemet tovább táplálom, hogy mire legközelebb a miskolci fűtőházba megyek, úgy lesz, ahogy elképzeltem, a mozdonyvezetők, meg a műszakiak azt felelik: ez igen, ez mozdony, nem hiába a debreceni Járműjavító lakatosai javították! (vadász) Szervezetlenség, természeti nehézségek akadályozzák a borsodi széntröszt tervteljesítését A Borsodi Szénbányászati Tröszt a második félév első dekádját 94.1 százalékkal zárta. Az elmaradásért olyan üzemek felelősek, többek között., mint Lyukóbánya, ahol megvan a szükséges létszám, de a rossz szervezés miatt nem használják ki a munkaidőt. Gyakoriak a géphibák. A kaparószalagok láncszakadása miatt egyenetlen a szállítás. A szervezetlen munka miatt a lyukói üzem 10 nap alatt csak 79.6 százalékot ért el. Alberttelepen természeti nehézségek akadályozzák a termelést. Az üzem tervének 80 százalékát adó frontfejtésen zápor módjára zuhog a főtevíz. A bányászok sokszor térdigérő vízben dolgoznak. A vágatban a víz sodrása nemegyszer a kaparószalagról is lesodorja a szenet. A kedvezőtlen körülmények ellenére a hires albert- telepi frontbrigádok, Loy Árpád, Nagy József és Szentkuti Tivadar vezetése alatt, keményen küzdenek, hogy a frontot mielőbb kivigyék a vizes zónából, s jelenlegi elmara- dásukat pótolni tudják. Az elmaradó üzemek termelésének pótlására példát mutatnak többek között a kondói bányászok, A Gornyák kombájnok mintaszerű üzemeltetésével július első de- kádjában terven felül csaknem 500' tonna szenet küldtek felszínre. A legjobb eredménnyel a bá- nyásznapon fennállása 160. évfordulóját ünneplő sajókazai bányaüzem dolgozói dicsekedhetnek Szerda reggelig esedékes júliusi tervükön felül több mint 700 tonna szenet küldtek a felszínre. A sajókazai bányászok és a műszaki vezetők számvetést készítettek Megállapították: az elkövetkezendő hónapokban is megvan a terv túlteljesítésének lehetősége. így — a tervek szerint — a bányásznapra egész éves tervüket teljesítik. Társadalmi munkával úttörőtábort építenek az ózdi asszonyok ózdon az édesanyáknak komoly gondot jelent gyermekük nyaral- tatása. A kohászok városában ugyanis több mint 4.500 úttörő él és valamennyinek az a vágya, hogy a szünidő egy részét táborozással töltse el. A szülők gondjáról, a fiatalok vágyáról tudomást szerzett a Hazafias Népfront ózdi bizottságának nőtanácsa is. Az asszonyok gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy — a tanács és a dolgozók segítségével — a város melletti festőiszép völgyben úttörő tábort létesítenek. A nőtanács kezdeményezése telkes visszhangra talált a környéken. Az ózdi Kohászati Üzemek megígérték, hogy salaktéglával, fuvarral, társadalmi mun» kával járulnak a tábor létesítésé- hez. Mások anyagi segítséget ajánlottak fel. Szerdán reggel megkezdték a tábor 10 holdas te-> rületének kijelölését. Este az asz- szonyok felkeresték a város lakóit és »-tégla,je gyeket* árusítottak —í amelyeknek árát a tábor felépítés sére fordítják. Az új úttörő tábor —> amely előre* láthatólag a jövő hónapban nyitja meg kapuit — fejlesztésére a Ha» zafias Népfront nő tanácsa nagy- szerű tervet dolgozott ki. Úgy ha» tároztak, hogy a jövő évben — a kohászati üzemek segítségével - az ózdi Békekerttől a fiatalok tál boráig úttörő vasutat létesítenek* 13 millió forintos beruházással új víznyomócső építését kezdtékmeg Miskolcon Miskolc ivóvízellátását a tapolcai víznyerőhelyről — a jelenlegi nyomócsövek kis teljesítőképessége miatt — csak nehézkesen lehet biztosítani, azért a városi tanács az úgynevezett „III-as’‘ víznyomócső megépítését határozta el. Az új, 800 milliméteres víznyomócső megépítésével lényegesen kisebb veszteséggel tudják majd a vizet Miskolcra juttatni« A jelenlegi 20 ezer köbméternyi mennyiséggel szemben naponta 40 ezer köbméter vizet kap majd a város. Ez a mennyiség nemcsak a lakosság* és az üzemek mostani szükségletét, hanem a későbbi, fokozódó igényeket is kielégíti A második ötéves terv kapcsán készülő 9 kilométer hosszúságú víznyomócső építésére 13 millió forintot irányoztak elő. Ebből az összegből ebben az évben — a 800 méter hosszúságban elkészülő szakaszra — egymillióháromszázezer forintot használnak fel Az építési munkákat n«Sí megkezdték. Rosszak a gépek — nem túlinak aratni a taktaharkányi gépállomás dolgozói A taktaharkányi gépállomásnak mintegy 2200 holdon kell gépi erővel learatni a gabonát. Három kombájn és 10 kévekötő aratógép dolgozik a határban, hogy időben végezzenek a munkával. Olyan kombájnvezetők dolgoznak a gépállomáson, mint Pankucsi Lajos, aki három nap alatt csaknem 50 holdat aratott le és csépelt el kombájnjával Ennek ellenére a kedvező időjárást nem tudják kihasználni a taktaharkányi gépállomáson az aratás meggyorsítására. Pedig ez szükséges lenne, mert eddig csak 112 holdat vágtak le. A gyenge eredmény oka, hogy mindúntalan le kell állni a gépekkel A vadonatúj kombájnok ott állnak egy-egy megkezdett táblában, mert egy-kettőre tönkremennek a gumiabroncsok — s a gépállomások borsodmegyei igazgatósága nem tudja biztosítani az utánpótlást. Hasonló a helyzet a kévekötő aratógépeknél is. Ezeknél különösen a kötözőfejek romlanak el hamar — tartalékalkatrész, vagy új fej pedig nincs. A gépi hibák miatt egy-egy megkezdett táblán nem tudják befejezni az aratást — s emiatt elhúzódik a tarlóhántás is.-----—o--------* — Működik a világ első atomórája. Angliában a közelmúltban üzem- behelyezték a világ első atomóráját» Az órát a teddingtoni fizikai laboratóriumban készítették. Az atomóra egy ezredmásodpercnyi pontossággal jár. MEGNYÍLT a Miskolci Ruházati Bolt megnagyobbított m aradé Uhő ltja (Bajcsy-Zsilinszky-u. és Malinovszkij u. sarok, villamosmegállónál) <S elljem, szövet, pamut maradékuk és mindennemű Leértékelt ruházati cikkek 20—50 százalékos árengedménnyel!
