Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-13 / 164. szám

esZAKMAGYAIMraSZAG S Hatok, »5«. Július 18. Másodvetés — több takarmány —■ több állat A kalászosak learatása után a tarlóiba vetett másodnövénnyel je­lentős mértékben növelni tudjuk Bzálastakarmánybázisunkat, ami le­hetővé .teszi több számosállat tartá­sát. Az állatállomány fejlesztése ki­tűnő pénzforrás, amellett több is­tálló tr ágy ával szántófiöldá növénye- ánk terméshozamát is nagymérték- Iben emelni tudjuk. Minden termelőnél előfordulhat, hogy szálastakarmány termése nem sikerül úgy, ahogy számította, vagy állatállománya szaporodik, s meg­lévő szénája kevésnek bizonyul. Ilyen esetben nagyszerű megoldás a júliusi tarlóvetés. Ennek' termését általában takarmánynak használjuk, megfelelő adottságok esetén azon­ban szemesterményt is kaphatunk rövid tenyészidejű kukoricából, kölesből és pohánkából. A tarló vetés nagy jelentőségű a zöldtrágyázás szempontjából is. Er­re a legalkalmasabb a mi viszo­nyaink mellett a napraforgó. Július elején elvetve nagytömegű zöldnö­vényt ad, ami augusztusban, szep­temberben alászántva felér egy is- tállótrágyázással. Erre pedig igen nagy szükségünk van, mert tala­jaink szervesanyagokban szegények, ez a fő oka az alacsony termésát­lagoknak. Sokan úgy vélik, hogy nem érde­mes tarlóba vetni, mert nyarunk száraz, nem nő meg a ‘ vetés. Való­ban júliusban és augusztusban több­nyire száraz és forró az idő, de ha a tarlóvetés nem sikerül, an-* nak az az oka, hogy későn vé­geztük el, hiányosan készültünk fel a munkára, elhanyagoltuk a növényápolást. A mezőzombori Uj Élet Tsz tagjai tavaly az ősziárpatarlóba vetett napraforgóból — amelyet az aratást követő napon azonnal földbe tettek — megtöltötték silóikat, s állataik­nak ízletes, tápdús silótakarmányt szereztek. A sárospataki Dózsa Tsz tarlórépát vetett búza után, s hol­danként több mint 100 mázsát taka­rított be. Sok más termelőszövetke­zetben is igen jól sikerült a má­sodvetés. A bodrogolaszi Győzelem Tsz például kölestakarmányból ta­karított be jó termést. Arra kell törekednünk, hogy áz idén is minél több másodnövényt, el­sősorban napraforgót vessünk silónak és zöldtrágyának. Termelőszövetkezeteinknek álla­munk biztosítja a szükséges vetőma­got, a munkát pedig a gépállomá­sok végzik el, ha arra szerződést kötöttek. Az egyéni gazdák nagy­részt saját készletükből, vagy a föld­művesszövetkezetek útján biztosít­hatják a vetőmagot, egyes magfaj­tákat pedig a mezőgazdasági osztá­lyon keresztül rendelhetnek meg. Nagy probléma az egyéni gazdáknál a fogaterő és a munkaerő hiánya. Az aratás alatt nem marad munkás­kéz a másodvetés időben való el­végzésére, s ezért legtöbbször csak az aratás befejezése után látnak hozzá. Ezzel persze kockáztatják a jó termést. Egyetlen megoldás van csak: ha az egyéniek is leszerződ­nek a gépállomásokkal a másodve­tési talajmunkákra. A másodvetés céljára is jól meg kell választani a talajt. Erre lehető­leg jóerőben lévő, nemrégen trá­gyázott földet szemeljünk ki. A ve­téssel nem szabad megvárni a hor­dást, mert a talaj gyorsan kiszárad, s akkor nem tudunk megfelelő mag­ágyat készíteni. Amint a kalászoso­kat keresztibe raktuk, azonnal fog­junk hozzá a munkához. Ekével, könnyű talajon lókapával műveljük meg a talajt, ne szántsunk mélyen, csak annyira, hogy nyirkos, omlós legyen a föld. Vetés előtt fogast, utána pedig hengert használjunk. A másodnövényeknél tartózkodni kell a sűrűsoros vetéstől. Silókukoricát, sőt a magnak termelt kölest is lóka­A Bükk festői szépségű részén, Jávorkúton — a DIMÁVAG Gépgyár nemrégen átadott üdülője mellett — a napokban szorgos munkába kezd­tek a gyár fiataljai: korábbi elhatá­rozásuknak megfelelően 20 fiú és 20 pa alá vessük és egyszer-kétszer kapáljuk meg. Célszerű a rendes gabonatávolság kétszeresére ültetni a növényt, mert a nagyobb tenyészterület jobban biztosítja a tápanyag és nedvesség­szükségletet. A leggyakoribb másod­növény a kukorica szemnek, siló­nak és csalaimádénak. Helyes ve­tésmódja az ikersoros vetés. Ugyan­így vessük el a napraforgót is ta­karmánynak. Kiváló szárazságtűrő és meleget igénylő növény a mohar. Nemcsak sík vidéken, hanem dombos terüle­ten is megterem. Elsősorban lónak ki.tünő takarmány. Üszög ellen he­lyes a magot formaiinnal csávázni. A napraforgónál is jobb zöld- trágyanövény a csillagfürt, amelyből azonban nem áll ele­gendő vetőmag rendelkezésünk­re. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyeknek ilyen vető­magjuk van, feltétlenül ves­sék el. Virágzás kezdetén kell leszántani, amikor a legnagyobb tömegű a zöldrész. Nem terjedt még el eléggé me­gyénkben a marhákáposzta terme­lése sem. Fagyálló fajtái csaknem egész télen át biztosítják a vita­min dús zöldtakarmányt. A terméshozam emelése érdeké­ben valamennyi másodvetésnél szórjunk el és a talajművelésnél szántsunk alá 40 kilogramm pétisót. Termelőszövetkezeteink és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt­jaink 'készüljenek fel erre a fontos munkára és a kenyércsata sikeres megoldásával egyidőben vessenek minél több másodnövényt állatte­nyésztésünk fejlesztése és talajjaví­tás céljából. leány befogadására alkalmas turista- házat építenek. A DISZ-üdülő építé­sét a fiatalok társadalmi munkában végzik. Az alapozási munkák már folynak és az építők arra töreked­nek, hogy a turistaház a hónap vé­géig elkészüljön. 40 személyes burásta-házat építenek a DIMÁVAG fiatallal MISKOLCI VASUTASOK A DEBRECENI JÁRMŰJAVÍTÓ MUNKÁJÁRÓL Az alábbi cikket Vadász Ferenc elv­társ a debreceni Járműjavító Vállalat üzemi lapjának munkatársa írta lapunk­nak. Amilyen napfényes volt az uta- *ás egy része Debrecenből Miskolc felé, olyanok voltak gondolataim is. Szinte magam előtt láttam b gépóriásokon a mozdonyvezetőket, akik örömmel közük: ez igen, ez gép, nem hiába a debreceni Jármű­javítóban volt fővizsgán! így szö­vögettem gondolataimat, így rakos­gattam össze őket tetszetős monda­tokká, hogy majd beszámoljak ró­luk odahaza: De imintahogy az út másik felén sötét felhők takarták el’ az eget a miskolci fűtőházba való érkezésem­kor, úgy törtek ketté az egész utón szövögetett gondolatsorok. Elkép­zeléseimet szerteoszlatta a rideg va­lóság. Láttam ugyan mozdonyókat tu­catszám, mozdonyvezetőkkel is ta­lálkoztam, de amikor megtudták, hogy mijáratban vagyok, nem nagy örömmel közölték velem vélemé­nyüket a debreceni Járműjavító munkájáról. Az egyik szóra sem ér­demesítette a kérdést, csak legyin­tett, a másik sajnálkozását fejezte ki, a harmadik pedig valami olyas­félét mondott: úgy hiányzik nekik 6 debreceni Járműjavító munkája, mint az üvegesnek a hanyattesés. Amikor a mozdony otthagyja a szerelvényt Jó kis csávába estem — gondol­tam. — Most dicsérjem meg a vál­lalatot. Kóris György elvtáns, műszaki főtanácsos, a miskolci fűtőház ve­zető főmérnöke, egyben helyettes főnöke egyetlen kurta mondatban nyilvánította véleményét: — Egyál­talán nem vagyunk elégedettek Deb­recen munkájával Behivatta Tóth László műszaki főintézőt, aki rész­letesen beszámolt a Debrecenben javított mozdonyokon szerzett ta­pasztalatokról A 411—221-es mozdonyról, amely fővizsga után május 22-én érkezett a fűtőházhoz Debrecenből, a követ­kezőket mondotta el: — Begyújtás Után észrevettük, hogy a jobboldali hátsó hemgerfedélnél erős fúvás van. Előbb azt hittük, hogy a fúvásnak a tossz tömítés az oka, de amikor a • hengerfejet lebontottuk, kiderült, hogy a debreceni Járműjavítóban perselyt tettek a hengerbe. A per­sely negyven milüméterrel rövidebb volt, s így a már korábban megfol­tozott repedések megnyíltak, s azo­kon süvített ki a gőz. Egy fővizsgáról érkezett mozdony­tól minden mozdonyvezető jót vár. Az ilyen gépeket főútvonalra, hosz- szabb távolsági vontatásra használ­ják. így tettek a 221-essel is. De alaposan megjárták vele! Három­száz percet késett Miskolctól Hat­vanig. Hat vagy nyolc helyen álltak meg gőzt fejleszteni. A gőz ugyanis a rossz perselyezés' következtében kiszökött a hengerből. Végül is a mozdony otthagyta a szerelvényt, üresen ment be Hatvanba, a szerel­vényért pedig tartalékgépet küldtek. De nemcsak ez a szerelvény késett, hanem több személy, gyors és gyorsteher is 35—40 percet. Bárhová, csak Debrecenbe ne . s« A rossz munkáról a miskolci fű­tőház értesítette a debreceni Jármű­javítót, amelynek szakértői ideigle­nesen megjavították a mozdonyt. De amíg 411-es perselyt nem kap­nak, a mozdonyt nem használhatják főútvonalon. Küllős Gábor és Go­mányi Béla mozdonyvezetők nem szívesen járnak a géppel, mert amint mondják: amit más mozdo­nyokon keresnek, azt ezen elvesztik, így nem csoda, ha lejárják lábukat, amikor mozdonyuk javításra szorul, hogy bárhová küldjék, csak Debre­cenbe ne. Ezzel a mozdonnyal még egy hi­ba történt. Menetközben leszakadt az antidur (szódaoldat) tartály, s kiverte a mozdonyablakot, s megse­besítette az egyik fűtőt. Nem is csoda, hogy leszakadt, mert átmenő vasmenetü csavar helyett közönsé­ges, számszerűit négy darab facsa­varral erősítették fel a megtöltött mintegy 80 kilogramm súlyú tar­tályt. Mindezek után Tóth elvtárs azt mondta, hogy a mozdony egyébként tűrhető. Ez bizony gyenge vigasz, s biztosan csak azért mondta, hogy valami jót is közöljön a debreceni Járműjavítóról. A 326—214. számú mozdonyról is megírom a miskolciak véleményét. Ezt a gépet ugyancsak Debrecenben javították meg, s reméltem, hogy er­ről talán sikerül valami jobbat, va­lami szebbet írnom. De mekkora csalódás ért! Nem volt különb a vélemény a másik gépről sem Várkonyi László mérnök mondot­ta el a mozdonyról a több ember által alkotott véleményt. — Ez a gép Kazincbarcika álla­gába tartozik és 1954 decemberében volt fővizsgán Debrecenben. A moz­donyon teljes tűzszekrénycsere tör­tént, amellyel kapcsolatban az ösz- szes támcsavarokat kicserélték. Az elmúlt év decemberében a köteles évi részlegvizsgán megállapították, hogy a 12 darab dilatációs mennye­zetcsavaron a kengyel annyira laza volt, hogy azt kézzel lehetett csa­varni. Ennek következtében a mennyezet kissé meghajlott. A csa­varokat a műhelyben nem húzták meg, mert az állókazán és a tűz­szekrény mennyezetén a fúrás ferde volt. (Hol volt a MEO a munká­nál?) A fűtőház elhívta a debreceni Járműjavító szakközegeit, akik a hi­bát kisebb huza-vona után elfogad­ták, s a mozdonyt elvitték Debrecen­be után javításra. Ennek elvégzésé­ért persze az ott dolgozó lakatosok­nak mégegyszer nem tudtak fizetni. Három hónap múlva ismét üzembe helyezték a mozdonyt, s azóta üzemképes is. A fentemlített hiba a mozdonynál súlyos következmé­nyekre vezethetett volna, ha a bajt nem veszik észre idejében; — Éppen ezért mi nem szívesen küldjük mozdonyainkat Debrecenbe, inkább Szolnokra, mert az ottani járműjavító munkájával teljesen elégedettek vagyunk — fejezte be Várkonyi elvtárs. így semmisültek meg azok a szép gondolatok, melyeket útközben szőttem. De azt a reményemet to­vább táplálom, hogy mire legköze­lebb a miskolci fűtőházba megyek, úgy lesz, ahogy elképzeltem, a moz­donyvezetők, meg a műszakiak azt felelik: ez igen, ez mozdony, nem hiába a debreceni Járműjavító la­katosai javították! (vadász) Szervezetlenség, természeti nehézségek akadályozzák a borsodi széntröszt tervteljesítését A Borsodi Szénbányászati Tröszt a második félév első dekádját 94.1 százalékkal zárta. Az elmaradásért olyan üzemek felelősek, többek között., mint Lyukóbánya, ahol megvan a szükséges létszám, de a rossz szervezés miatt nem használ­ják ki a munkaidőt. Gyakoriak a géphibák. A kaparószalagok lánc­szakadása miatt egyenetlen a szál­lítás. A szervezetlen munka miatt a lyukói üzem 10 nap alatt csak 79.6 százalékot ért el. Alberttelepen természeti nehéz­ségek akadályozzák a termelést. Az üzem tervének 80 százalékát adó frontfejtésen zápor módjára zuhog a főtevíz. A bányászok sok­szor térdigérő vízben dolgoznak. A vágatban a víz sodrása nem­egyszer a kaparószalagról is leso­dorja a szenet. A kedvezőtlen kö­rülmények ellenére a hires albert- telepi frontbrigádok, Loy Árpád, Nagy József és Szentkuti Tivadar vezetése alatt, keményen küzdenek, hogy a frontot mielőbb kivigyék a vizes zónából, s jelenlegi elmara- dásukat pótolni tudják. Az elmaradó üzemek termelésé­nek pótlására példát mutatnak többek között a kondói bányászok, A Gornyák kombájnok mintasze­rű üzemeltetésével július első de- kádjában terven felül csaknem 500' tonna szenet küldtek felszínre. A legjobb eredménnyel a bá- nyásznapon fennállása 160. évfor­dulóját ünneplő sajókazai bánya­üzem dolgozói dicsekedhetnek Szerda reggelig esedékes júliusi tervükön felül több mint 700 ton­na szenet küldtek a felszínre. A sajókazai bányászok és a műszaki vezetők számvetést készítettek Megállapították: az elkövetkezendő hónapokban is megvan a terv túl­teljesítésének lehetősége. így — a tervek szerint — a bányásznapra egész éves tervüket teljesítik. Társadalmi munkával úttörőtábort építenek az ózdi asszonyok ózdon az édesanyáknak komoly gondot jelent gyermekük nyaral- tatása. A kohászok városában ugyanis több mint 4.500 úttörő él és valamennyinek az a vágya, hogy a szünidő egy részét táboro­zással töltse el. A szülők gondjáról, a fiatalok vágyáról tudomást szerzett a Ha­zafias Népfront ózdi bizottságának nőtanácsa is. Az asszonyok gyű­lést tartottak, amelyen elhatároz­ták, hogy — a tanács és a dolgo­zók segítségével — a város mel­letti festőiszép völgyben úttörő tá­bort létesítenek. A nőtanács kezde­ményezése telkes visszhangra ta­lált a környéken. Az ózdi Kohásza­ti Üzemek megígérték, hogy salak­téglával, fuvarral, társadalmi mun» kával járulnak a tábor létesítésé- hez. Mások anyagi segítséget ajánlottak fel. Szerdán reggel megkezdték a tábor 10 holdas te-> rületének kijelölését. Este az asz- szonyok felkeresték a város lakóit és »-tégla,je gyeket* árusítottak —í amelyeknek árát a tábor felépítés sére fordítják. Az új úttörő tábor —> amely előre* láthatólag a jövő hónapban nyitja meg kapuit — fejlesztésére a Ha» zafias Népfront nő tanácsa nagy- szerű tervet dolgozott ki. Úgy ha» tároztak, hogy a jövő évben — a kohászati üzemek segítségével - az ózdi Békekerttől a fiatalok tál boráig úttörő vasutat létesítenek* 13 millió forintos beruházással új víznyomócső építését kezdtékmeg Miskolcon Miskolc ivóvízellátását a tapolcai víznyerőhelyről — a jelenlegi nyo­mócsövek kis teljesítőképessége miatt — csak nehézkesen lehet biztosí­tani, azért a városi tanács az úgynevezett „III-as’‘ víznyomócső megépí­tését határozta el. Az új, 800 milliméteres víznyomócső megépítésével lényegesen kisebb veszteséggel tudják majd a vizet Miskolcra juttatni« A jelenlegi 20 ezer köbméternyi mennyiséggel szemben naponta 40 ezer köbméter vizet kap majd a város. Ez a mennyiség nemcsak a lakosság* és az üzemek mostani szükségletét, hanem a későbbi, fokozódó igénye­ket is kielégíti A második ötéves terv kapcsán készülő 9 kilométer hosszúságú víz­nyomócső építésére 13 millió forintot irányoztak elő. Ebből az összegből ebben az évben — a 800 méter hosszúságban elkészülő szakaszra — egy­millióháromszázezer forintot használnak fel Az építési munkákat n«Sí megkezdték. Rosszak a gépek — nem túlinak aratni a taktaharkányi gépállomás dolgozói A taktaharkányi gépállomásnak mintegy 2200 holdon kell gépi erő­vel learatni a gabonát. Három kom­bájn és 10 kévekötő aratógép dolgo­zik a határban, hogy időben végez­zenek a munkával. Olyan kombájn­vezetők dolgoznak a gépállomáson, mint Pankucsi Lajos, aki három nap alatt csaknem 50 holdat aratott le és csépelt el kombájnjával Ennek ellenére a kedvező időjárást nem tudják kihasználni a taktahar­kányi gépállomáson az aratás meg­gyorsítására. Pedig ez szükséges lenne, mert eddig csak 112 holdat vágtak le. A gyenge eredmény oka, hogy mindúntalan le kell állni a gépekkel A vadonatúj kombájnok ott állnak egy-egy megkezdett táblá­ban, mert egy-kettőre tönkremennek a gumiabroncsok — s a gépállomá­sok borsodmegyei igazgatósága nem tudja biztosítani az utánpótlást. Ha­sonló a helyzet a kévekötő arató­gépeknél is. Ezeknél különösen a kötözőfejek romlanak el hamar — tartalékalkatrész, vagy új fej pedig nincs. A gépi hibák miatt egy-egy meg­kezdett táblán nem tudják befejezni az aratást — s emiatt elhúzódik a tarlóhántás is.-----—o--------* — Működik a világ első atomórá­ja. Angliában a közelmúltban üzem- behelyezték a világ első atomóráját» Az órát a teddingtoni fizikai labora­tóriumban készítették. Az atomóra egy ezredmásodpercnyi pontosság­gal jár. MEGNYÍLT a Miskolci Ruházati Bolt megnagyobbított m aradé Uhő ltja (Bajcsy-Zsilinszky-u. és Malinovszkij u. sarok, villamosmegállónál) <S elljem, szövet, pamut maradékuk és mindennemű Leértékelt ruházati cikkek 20—50 százalékos árengedménnyel!

Next

/
Thumbnails
Contents