Észak-Magyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-04 / 156. szám

2

Bs»easeraRsiEszAQ

Szerda, 1956. Julim 1

Közlemény

a szakszervezeti vezetők tanácskozásáról

A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége július 2-án, hétfőn egésznapos tanácskozást tartott a szakszervezetek központi és megyei vezető funkcionáriusaival a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről.

A tanácskozás résztvevői teljes egyetértéssel és nagy megkönnyebbüléssel fogadták a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 30-i határozatát, amely leleplezi a XX. kongresszusra hamisan hivatkozó, felelőtlen demagógokat, éberségre és egységre hívja fel a népi demokrácia minden igaz hívét. Felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy a rosszindulatú bírálók kétségbevonták rendszerünk sok harccal, munkával kivívott eredményeit, a múltból csak a hibákat vették észre. Semmi esetre sem szabad megengedni, hogy Magyarországon bárki is a poznani tragikus események megismétlődését készítse elő.

Többen felhívták a figyelmet annak a szükségességére, hogy maguk a felelős vezetők beszéljék meg a munkásosztállyal a problémákat és ismertessék előttük terveiket azok megoldására. Tartózkodó magatartásukkal ne adjanak alkalmat ellenséges elemeknek arra, hogy »programjuk« számára híveket toborozzanak, visszaéljenek a demokrácia nyújtotta jogaikkal. A megjelent és a most készülő intézkedések egész sora, párosulva a tájékoztató és felvilágosító munkával a tettek nyelvén igazolja a Központi Vezetőség eltökéltségét a szocialista demokrácia továbbépítésére,

A szakszervezetek alapvető feladata, hogy elősegítsék a dolgozók élet- és rhunkakorülményeinek javítását. Ezért a jövőben állandóan kísérjék figyelemmel és elemezzék a dolgozók életszínvonalának alakulását és tegyenek megalapozott javaslatokat az életszínvonal emelésére,

A szakszervezetek egyetértenek az életszínvonalnak a második ötéves tervben előirányzott emelésével.

Szükségesnek tartják azonban, hogy a Minisztertanács mondja ki: az élet- színvonalnak minden esztendőben nagyjából egyformán kell emelkednie.

A vita résztvevői úgy vélték, hogy nyugdíjtörvényünk igen fejlett ugyan, egyes rétegeknek azonban még jogos sérelmeik vannak, s ezért újabb intézkedésekre kell javaslatot tenni.

További lépésekre van szükség a munkaidő csökkentésében. Mindenekelőtt azt kell megszüntetni, hogy égy — viszonylag nem nagy — réteg törvényes munkaideje 48 óránál hosszabb legyen és véget kell vetni a mértéktelen túlórázásnak.

Egyhangú volt az az állásfoglalás, hogy a szakszervezeteknek a jövőben hatásosabban kell harcolniok a törvények megtartásáért. Ma is gyakoriak a törvénysértések. Súlyos felelősség terhel ebben több minisztert és minisztériumi vezetőt, akik ahevédő törvények megtartásán, nem egyszer maguk adnak utasítást törvényszegésre.

A szakszervezeti vezető funkcionáriusok önkritikusan megállapították, hogy sokat kell — és lehet is — tenni a szakszervezeti élet további demokratizálása érdekében —, a bürokratikus vonások leküzdésére. Itt az ideje, hogy — az állami, gazdasági vezetés egyszerűsítésével párhuzamosan, vagy akár azt megelőzve — megvalósítsuk a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának azt a határozatát, hogy a szakszervezeti munka súlypontját a felsőbb szervekből az üzembe kell áthelyezni. Szélesíteni kell a bizalmiak és az üzemi bizottságok jogkörét, fel kell hagyni az aprólékos előírásokkal és beavatkozásokkal az alapszervezetek életébe, előtérbe kell helyezni azt a felelősséget, amellyel a bizalmi, a műhelybizottság és az üzemi bizottság közvetlenül a dolgozóknak tartozik. További javaslatokat kell kidolgozni a szocialista munkaversenynek a bürokratikus megkötöttségektől való megszabadítására is. Alapjában az üzemben történjék a munka- és védőruhák elosztása, a jutalmazá'-ok elbírálása stb. A befizetett tagdíjak sokkal nagyobb hányada maradjon a jövőben az -üzemi bizottságoknál és az üzemben történjék a különböző pénzalapok kezelése. Az említett javaslatok fokozatos megvalósításának természetes következménye a felső szakszervezeti szervek apparátusának és vezetési módszereinek felülvizsgálata.

A tanácskozás résztvevői megbízták a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségét, hogy az elhangzott észrevételeket és javaslatokat dolgozza fel, munkájában támaszkodjék ezekre és ilyen szellemben állítsa össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa legközelebbi teljes ülésének napirendjét is. (MTI)

A poznani események után

Varsó (PAP)

Számos lengyelországi ipari létesítmény dolgozói tartottak tömeg- gyűléseket ezekben a napokban, amelyeken a munkások elítélték a poznani zavargások felbujtóit. Poznanban a mérnökök és technikusok tartottak gyűlést.

A Chorzowban lévő Konst al művek munkásainak gyűlésén számos felszólaló hangsúlyozta a párt és a kormány iránti odaadását és kifejezte meggyőződését, hogy a provokátorok számításai ellenére a poznani események nem tartóztatják fel az élet demokratizálásának folyamatát Lengyelországban;

A lublini B. Bierut tehergépkocsigyár munkásai tiltakozásukat fejezték ki a poznani eseményekkel kapcsolatban. A felszólalók rámutattak arra, hogy különbséget tudnak tenni a poznani munkások és a provokatőrök között, akik ellenségei a dolgozó népnek.

A wroclawi vagongyár pártszervezete ugyancsak gyűlést tartott. Számos munkás és mérnök — párttagok és pártonkívüliek egyaránt — vett részt a vitában, amely több órán át tartott. Valamennyi felszólaló sajnálkozással és méltatlankodással beszélt a poznani eseményekről;

A gyűlés résztvevői levelet intéztek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságához, amelyben elítélik a tragikum ooznani események felbujtóit. (MTI)

Flanders szenátor:

Németország úiraeovesítése és ú’rafelfegyverzése Kölcsönösen kizárja egymást

Berlin (MTI) Flanders amerikai köztársasági párti szenátor, akinek Németországgal foglalkozó multheti beszéde általános feltűnést keltett, hétfőn nyilatkozatot adott a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap washingtoni tudósítójának. Bevezetőben kijelentette, hogy Dullesnek és Adenauemek a közelmúltban a szövetségi kancellár amerikai útja után kiadott közös közleménye »különösen ami a német, újraegyesítést illeti, értelmetlen«. Mint mondotta, »az oroszok sohasem egyezhetnek bele abba, hogy Kelet-Németország a felfegyverzett Nyugat-Németor- szághoz csatlakozzék«;

A tudósító kérdéseire adott válaszaiban Flanders leszögezte:

— Az ország újraegyesítését a német nép legszélesebb rétegei a német külpolitika legfontosabb feladatának tartják. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy mind több és több német (ugyanúgy, mint itt az Egyesült Államokban is mind többen) arra a meggyőződésre jutott, hogy az újraegyesítés és az újrafelfegyvérzés kölcsönösen kizárja egymást.

Flanders a továbbiakban ismertette a kérdéssel kapcsolatos elgondolásait. Kijelentette:

— A semleges és felnem fegyverzett, össz-Németország tagja lenne a széles európai semleges övezetnek, amely Svédországtól Ausztriáig és •Svájcig húzódna.

A szenátor közölte, hogy elgondolásainak különösen az amerikai elnökválasztások után akar érvényt szerezni. (MTI)

A kenyérgabona

állami felvásárlásának szabályozása

A Minisztertanács a kenyérgabona állami felvásárlását az alábbiakban szabályozta:

Az egyénileg gazdálkodó termelők és a termelőszövetkezeti csoportok tagjai kenyérgabona-feleslegének 80 százalékát kell állami szabadfelvásárlási áron és kedvezményes feltételek mellett — értékesítési szerződés útján — felvásárolni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel az üzemtervükben értékesítésre előirányzott mennyiségre kell értékesítési szerződést kötni.

Az értékesítési szerződések kötését már a cséplés előtt meg kell kezdeni.

Azoknak a termelőknek és termelőszövetkezeti csoporttagoknak, akik a cséplés előtt értékesítési szerződést kötnek kenyérgabona-feleslegük 80 százalékának az állam számára való eladására, a terményforgalmi vállalatok a várható mennyiség értékének 50 százaléka erejéig előleget folyósítanak.

Azokkal a termelőkkel, akikkel a cséplés előtt a megállapodás nem jön létre, az értékesítési szerződést a cséplőgépnél kell megkötni.

Az értékesítési szerződések alapján átadandó mennyiséget — a kenyérgabona-felesleg ismeretében —a cséplőgépnél a begyűjtési megbízott számítja ki. A kenyérgabona-felesleget úgy kell megállapítani, hogy a terméseredményből le kell vonni a termelő vetőmag-szükségletét, az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséhez szükséges meny- nyiséget, a termelő háztartási szükségletét és a természetbeni kiadásokat. Vetőmag-szükségletként a kötelező kenyérgabona-vetésterület után — búzából és rozsból egyaránt — kát. holdanként 110 kilogrammot kell figyelembe vermi. Háztartási szükségletként a termelő és a vele közös háztartásban élő és általa eltartott felnőttek után 220 kilogramm, a tíz éven aluli családtagok után pedig 180 kilogramm kenyérgabonát kell számítani.

A felesleg kiszámításánál a más községben elcsépelt kenyérgabonamennyiséget is figyelembe kell venni. A szerződést ilyen esetben a termelők beadási kötelezettségét nyilvántartó községben kell megkötni. Az értékesítési szerződés megkötésekor a lekötött gabonamennyiséget a termelő beadási könyvébe be kell jegyezni.

A mezőgazdasági termelőszövetke zetekkel az értékesítési szerződést a terményforgalmi vállalatok, valamint a járási (városi) begyűjtési hivatalok kötik meg. A tsz kívánság gára a lekötött mennyiség 50 század léka ellenértékéig előleget kell fo* lyósítani.

Az értékesítési szerződés alapján átadásra kerülő búza felvág

sárlási ára mázsánként 240, a rozsé 220 forint;

A szerződést kötő termelőt a felvá* sárlási áron felül kedvezményként

megilleti:

a) az átadott kenyérgabona min* den mázsája után 20 kilogramm kor* pajuttatás, mázsánként 150 forintos áron, és

b) az egyéni termelők és termelőszövetkezeti csoportok tagjai az át* adott kenyérgabona minden mázsája után 30 forintos, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 35 forintos ár* engedménnyel számított műtrágyái juttatást vagy mélyszántást igényel* hetnek a begyűjtési miniszter ál* tál meghatározott arányok szerint»

Az állami felvásárlási árak tehát azonosak a tavalyiakkal.

Ha a termelők a juttatásokat nem veszik igénybe, a korpajuttatás helyett az átadott kenyérgabona min* den mázsája után 20, illetve a mű-* trágya-juttatás vagy mélyszántás he«í lyett további 20 forint árkiegészítést kell fizetni.

Azt az egyénileg gazdálkodó termelőt vagy termelőszövetkezeti csoporttagot, aki értékesítési szerződést nem köt, vagy nem a rendeletben meghatározott mértékre köti meg, a tanács végrehajtó bizottsága a meg* állapított kenyérgabona-men ny iség átadására kötelezi. Ilyen esetben a termelőt a begyűjtési megbízott a rendeletben megállapított kenyér- gabona mennyiségének a cséplőgéptől való átadására írásban szólítja fel. Azt a termelőt, akinek a kiszámított kenyérgabona-feleslege a 100 kilogrammot nem haladja meg, átadásra kötelezni nem szabad.

Annál a termelőnél vagy termelőszövetkezeti csoporttagnál, aki az értékesítési szerződésben vállalt vagy a kötelezően előírt kenyérgabonamennyiséget a cséplőgéptől az átvevőhelyre nem szállítja be, a tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján — a 10 százalékos felemelés mellőzésével — helyszíni behajtást kell foganatosítani, de ebben az esetben a termelő nem tarthat igényt a rendeletben biztosított kedvezményekre. Az átvett kenyérgabonáért azonban — a behajtási költségek levonásával — búzánál a 240 forintos* rozsnál a 220 forintos átvételi árat ilyen esetben is ki kell fizetni;

Jól kezdték a félévet az ózdi martinászok

Az ózdi martinászok az első félévben becsülettel teljesítették feladataikat. Több mint 1200 tonna jóminőségű acélt termeltek tervükön felül. Most az új félév küszöbén ujult erővel kezdődött meg a verseny az olvasztárok, az öntők, az üstkészítők és a hulladékelőkcszítők között a második féléves tér* vek teljesítése érdekében. Az első nap eredménye a közbejött nehézségek ellenére 100.4 százalék. Az olvasztárok között a legjobb eredményt Buttyán István érte el, a vállalt 4 tonna helyett 21.3 tonna acélt termelt.

iyett, hogy őrködnének a dolgozókat

************* st^^f^*******************************^*^ #+###**#*M****«4*M**^*<*é«^+4r**&++i***4**é

(JuilSka felismeri a nap cselszövését e elhatározza, hogy végérvényesen szakit vele. Am Pálos Dezső nem adja fel egykönnyen a harcot. Egy reggel, amikor Juiilka az állomásra siet. megvárja az utón s pénzt kiná1 neki. A tanítónő nem fogadja el az ajánlatot, otthagyja a tiszte'etest. Pálos azonban utánasiet. s az állomáson észrevétlenül négyszáz forintot csúsztat a zsebébe.)

III.

A P&P feleségéhez orvost kell hívni. Sápadtan, fehér arccal fekszik az ágyban, ruhástól, ahogyan elgyengülten ledőlt. Percenként eltorzult az arca, szemei kidagadtak, egész teste lázrózsákban égett.

A kurátorné szaladt az orvosért. A hűséges Matkóné is rohan, csak futtában kiált oda az iskola ablakán kihajló Julikénak:

•— A papné asszony hamarosan lebabázik!

m

TZ' ét nappal később, ahogy kis-* lánya megszületett, Pálos Dezső ismét megjelenik az üsko* Iában.

Julika haragosan tekint fel rá: hiszen nem volt tisztességes eljárás, hogy a négyszáz forintot a zsebébe csúsztatta. S most mit csináljon? Ugyancsak kellemetlen helyzetbe került, mert bár sejtette, hogy a pénz hogyan került a zsebébe, könnyelműen gumicsizmát vásárolt belőle. Azóta nem találkozott Pálos Dezsővel, s most itt áll előtte. Julika már keservesen megbánta, hogy megvette a csizmát, hiszen most megleckéztethetné a papot, s visszaadhatná neki a pénzt is. De mit tegyen? Nincs egy fillérje sem, s a csizmái aZ új csizma is a lábán van. S a pap. Pálos Dezső éppen azt nézi vigyorogva.

tM&úóhJulika még mindig a táblánál áll, aztán hirtelen zavarában szünetet rendel a gyerekeknek. Tudja, hogy ez nem helyes, nem szabad, hogy tanítási idő alatt Pálos Dezső be sem léphet az iskolaterembe. De Pálos Dezső bejön és Julika nem tud neki parancsolni. Nem mer és nem is akar -. ■. Amint meglátja a papot, felborul előtte a világ, mintha igézet lenne a szemében; mintha hipnotizálná. Julika esetlenné és akaratlanná válik nézésétől, szinte még a mozdulatát is utánozza. Nem tud gondolkodni: elfelejti, hogy mi a hivatása, elfelejti, hogy ő tanítónő, elfelejt mindent, csak a papot látja maga előtt, ahogy áll és vigyorog. Játszani küldi a gyerekeket, s mindegy, hogy mi történik, nem bánja, ha összedől is a világ. .

Pálos Dezső jól tudja, hogy milyen vívódás megy végbe Julika lelkében. Ismeri a tapasztalatlan lányok lelkivilágát, hiszen nem Julika az első, akit hálójába kerített. De a tanítónő nehéz dió számára, ezért megkétszerezett erővel harcol érte. Érzi Julika akaraterejét, de már elszánta magát: akármi történjék' is, ezt a játékot megnyeri. Ezért halmozza el bókokkal, ígéretekkel, s ha kell, pénzzel is. Úgy gondolta, hogy Julikét erről az oldaláról tudja a legjobban megközelítenii

Julika maga is érzi, hogy félig elveszett; egy kicsit már a inarká- ban tartja a pap. Elvesztette józan ítélőképességét, megbarátkozott vele, s a pap titokban eszményképévé lett.

Nehéz napokat élt át, amióta megtudta a pap igazi célját. Borzad még a gondolatától is, hogy átengedje magát neki. Nem merne az emberek szemébe nézni, nem merne még az utcára se kimenni. Esténkint, ha lefekszik, órákig fet- reng az ágyban. Mindig a papot látja az ablakon beleskelődni, a papot látja az ajtóban és ágya előtt. Csak akkor alszik el, ha elnyomja a fáradtság, a teljes kimerülés. Reggel, amikor felkel, mintha ólomból volna a feje és a lába: állandóan fáradt és beteg.

Gábor talán még megmenthetné: elszakíthatná a paptól, hiszen olyan kedves, jó ember. Mikor Mezőfalvára került, akkor ismerkedett meg vele. Tanító kollegájának a sógora, ezerszer különb, mint a pap és nem is ötven éves. Csak fél fejjel magasabb Julikénál és talán fél évvel idősebb. S ez mégis olyan nagy hátrány az anyja szemében, nem helyesli az ismeretséget, ellenzi kapcsolataikat. Bezzeg % papról semmit nem tud az anyja, mert azt nem merte még elárulni sem. Titokban tartja. De miért is tartja titokban? Ezt a kér*

dést már számtalanszor feltette magának. S mindannyiszor rájött, hogy félti a papot, félti az ismeretséget! A papot keresi Gáborban, őt hiányolja belőle: a kemény akaratot, a kitartást, a szívósságot, ahogyan Pálos Dezső harcol érte. Ez hiányzik Gáborból és ő már tudja, hogy sose lesz Gáboré. Pedig ha egyszer egy csokor virágot vinne neki, vagy egy kedves bókot mondana, vagy egyszer, csak egyetlen egyszer is megcsókolná, örökre otthagyná a papot!

De Gábor félénk, maga sem tudja, mi akar. Nem igyekszik megnyerni Julikét, mert nem ért a női szívekhez, járatlan a szerelemben és nem mer támadni, mint Pálos Dezső, a mezőfalvi református tiszteletes, két gyerek apja és há- ram falu lelkésze ; » »

~ Nem is gratulál a lányomhoz? — kérdi szemrehányóan.

*-* Hiszen szóhoz sem enged jutni. Hogy hívják a kicsit?

A pap érzi, hogy itt a döntő pillanat

•—1 Julika lesz a neve » * » A maga nevét viseli.

A tanítónő megrezzeni

— Mit akar ezzel?

— Ennek ä talánynak maga lesz az anyja! S nekem, a Ricő Julika lesz a feleségem.

A znap este Julika hosszú kér-* ^ vényt írt az oktatási ősz* tálynak: helyezzék át Mezőfalva* ról minél messzebb, valahová a megye másik végébe! Ez volt a ké* relem rövid tartalma.

Az áthelyezést megkapta,

A pap családjában pokollá vált az élet. Amióta Juli* ka elment Mezőfalváról, a tiszte* letes még komorabb, mogorvább lett. A terve nem sikerült, a kis tanítónő áthúzta számításait. Bősz* szuját főleg Ilonkán, beteg felesé* gén töltötte ki.

S Ilonka tűrt, hallgatott, bete* gen, fájó szívvel. A pap nem érdé* kelte, csak két gyermekéért élt már: Dezsőkéért és a kicsi Juli* káért. A kislányt titokban Ilonka* nak hívta, mert ha a másik nevet kimondta, felforrt a vére. De azért nem haragudott a tanítónőre sem# inkább sajnálta, hiszen az ő éle* tét is tönkretette a tiszteletesi Miatta helyeztette el magát, s ki tudja új környezetében milyen emberek fogadták? Ki tudja, mi fog még ezzel a felbolygatott élettel történni?

Pálos Dezső hétközben újra el* hanyagolta a mindennapos borot* válkozást, s nem járt már át az is* kólába sem. Minden ment tovább a régi kerékvágásban. Lassan elült a pletyka és Mezőfalva élte a ma* ga életét, mintha semmi sem tör* tént volna.

Hanem egyszerre az a hír döb* bentette meg a falut — Matkóné szaladt végig vele az utcán: — A papné asszony öngyilkos lett!

(Folytatjákj